Ellenőr, 1879. október (11. évfolyam, 470-523. szám)

1879-10-01 / 470. szám

c) legfeljebb 32 éves kor; d) nőtlen állapot; e) szenvtelen előélet; f) a tényleges katonai szolgálatra képesítő fizikai testalkat, (melyet egy tényleges szolgálat­ban álló cs. kir. törzsorvos által ad hoc kiállított bélyegmentes bizonyítványnyal tartozik az illető igazolni) ; g) jogérvényes nyilatkozat, melyben kötelezi magát a pályázó, hogy tekintet nélkül a teljesí­tendő katonai fegyverkötelezettségre, az állítás nap­jától számított két éven keresztül mint orvos fog a cs. kir. közös hadseregben tényleg szolgálni. Folyamodók e tárgyú kérvényeiket 1879. évi október 20-ig tartoznak a közös hadügyminiszté­riumhoz benyújtani, hol a folyamodványokat 1879. évi október 25-ig el is intézik. A tanfolyam 1879. évi november 1-től 1880. évi április 30-ig tart. A tanfolyam hallgatói havonkint 50 frt ille­téket kapnak a tanfolyam tartama alatt, továbbá természetbeni szállást, vagy a helyett 180 frtnyi lakáspénzt, mely 30 írtjával havonkint előle­­geztetik. Ezenkívül azon folyamodóknak, kiknek a tanfo­lyamra való belépése utazással van egybekötve, e tekintetbeni kiadásaik a bécsi 1. számú helyőrségi kórháznál fekvő számla szerint megtéríttetnek. A felvett hallgatók 1879. november 1-jén tartoznak a katonaorvosi tisztikar főnökénél, mint a tanfolyam vezetőjénél, továbbá ennek helyettesénél a közegészségügyi főnöknél Bécsben jelentkezni, a tanfolyam utolsó hetében pedig egy bizottság előtt vizsgát tenni, mely vizsga alapján azután vagy rögtön tényleg, mint katonai főorvosok al­kalmaztatnak, vagy rendelkezési állapotba helyez­tetnek. Végleges alkalmazásuk esetén 120 forint felszerelési költséget kapnak. Közelebbi felvilágosításokat adnak a „Nor­mal-Verordnungsblatt“ 1875. évi folyamának 4. szá­mában megjelent következő czimű közlemények: „Organische­ Bestimmungen“ és „Dienstvorschrift für den militärärztlichen Kurs.“ A szegedi és tiszavidéki árvízkárosultak javára rendezett rendkívüli államsorsjáték húzása ma d. u. 5 órakor történt meg, a m. kir. lottó - igazgatóság helyiségében. E sorsjáték 5308 nye­reményből állt, melyeknek összege 220.000 fo­rintot tesz. Főnyerő : 416 sorozat 77 szám 50.000 frt 6%-kos magyar járadék, 1952 s. 75 sz. 20.000 frt magyar járadék, 535 s. 11 sz. 15.000 frt magyar járadék, 786 s. 89. sz. 10.000 frt magyar járadék. Tíz forintot nyert készpénzben a következő ötven sorozat minden száma: 91 160 181 187 188 267 287 353 428 470 559 634 643 675 893 1006 1009 1068 1170 1221 1246 1248 1280 1380 1407 1473 1485 1493 1535 1582 1591 1641 1734 1837 1840 1844 1876 1918 1928 1978 2021 2036 2126 2280 2282 2367 2522 2542 2777 és 2940. A közép, vagyis négy 5000, négy 3000, négy 2500, két 1500, hat 1000, tizennégy 500, hetven 100, kétszáz 50 forintos nyerők számait holnap közöljük. _________ Törvényszéki csarnok. — A Giergl-Kresz féle perben a saj­tóügyi újabb tárgyalást október 17-én tartják meg. — A Kaczander-Krick ügyben az esküdtszék elé a tanuk kihallgatása s a vád- és védbeszédek meghallgatása után a következő kér­déseket terjesztette az elnök: I. Meg vannak-e győződve az esküdtek arról, hogy a „Hon“ czímű hírlapban dr. Krick Árpád aláírással ellátott köz­leményben foglaltatik-e becsületsértés dr. Kaczan­­der Gyula ellen, igen vagy nem? II. Szerzője-e dr. Krick az incriminált czikknek? III. Vétkes-e dr. Krick Árpád az első kérdésben formulázott be­csületsértésben ? Az esküdtek erre visszavonultak és rövid tanácskozás után S­a­y Mór esküdtszéki elnök felolvasta a következő verdiktet: Az első kérdésre 11 igen, egy nem. A másodikra egyhan­gúlag : igen. A harmadikra tíz igen, két nem. Ennek folytán a törvényszék vádlottat bíróilag is vétkesnek mondja ki a sajtó utján elkövetett rá­galomban s ezért 2 havi fogságban, 200 frt birságban, 120 frt perköltség s 68 frt eljárási költségben marasztalja el. Vádlott képviselője ezen ítélet ellen semmiségi panaszt jelentett be,­ s egyúttal védenczének sza­bad lábon való hagyása végett saját személyében, valamint B­a­r­t­a­i N. is jóttállást vállalt.­­ Szándékos emberölés miatt a fe­­nyítő törvényszék ma másfélévi fogságra és a költségek megtérítésére ítélte Zoltai János kókai lakost. Vádlott a Zoltai Máté leánya lakodalmakor összetűzött régi ellenségével G­y­e­n­e­s Sándorral, s ezt úgy megszurkálta, hogy belehalt. Ma azzal védekezett, hogy ittas volt. A törvényszék azonban bűnösnek mondta ki s a föntebbi büntetést szabta rá. Irodalom, színház és művészet. — A nemzeti színházban ma a rég­óta por között feledt partitúrák egyike került a dirigens asztalára. „Lucretia Borgia“-val Donizetti termékeny múzsájának e fonnyadt productumával is könnyebben barátkozik meg a közönség, ha Wilt Mária asszony kezében van a czímszerep és annyiszor magasztalt művészetével új életet önt a lapos, sivár compositióba. Lucretia a legterjedel­mesebb soprán számára írt szerepek egyike és a vendégművésznő ma inkább phaenomenalis hangja roppant terjedelmét tündököltethette, mint éneké­nek egyéb, ismeretes fényoldalait. A szerep tar­talmassága az első felvonás nagy román­­c­z­á­b­a­n culminál és azzal Wilt asz­­szony ismét elragadta a hallgatókat, kik azon­ban nem mulasztották el a többi hatásos, de kevésbé tartalmas jelenetek után is a művésznőt zajos tetszés-nyilatkozataikkal kitüntetni. P­e­r­o 11­­ (Gennaro) és O­d­r­y (Alfonso) igen dicséretesen oldották meg feladatukat. Saxlehner Emmának (Orsini) nagy előnyére válnék, ha elhagyná a mo­dorosságot. Például a bordalban a tőle hallott si­ránkozó legatok épen nem felelnek meg a jó íz­lésnek. A rendezőségnek pedig szíves figyelmébe ajánljuk a következőket: ha a Borgiák palotáján a czim-korona alatt fényes aranybetűkkel „Bor­gia“ helyett „Orgia“ van írva, az még megbocsát­ható, de hogy a nemesek apróbb szerepeit olyan énekesek tegyék tönkre, a­kik a hamis intonatió­­ban valóságos versenyre kelnek egymással, annak a tisztességes ensemble érdekében már mégis csak elejét kellene venni. — Az ipar­múzeumban a kormány egy ügyes műrajzolót alkalmaz az ottan­i érdekesebb ipartárgyak lerajzolása végett, hogy azután az ipartanodák megfelelő mintákat kaphassanak. — Az üvegfestészeti műterem, mely Kratzmann Ede jeles üvegfestő vezetése alatt áll, nem sokára teljesen elkészül. Az épületet ugyanis még négy teremmel megtoldták s igy az a nagyobb igényeknek is megfelel. — Huber Jenő és Aggházy Károly fiatal művészeink, szept. hó 28-án Szentesen a színkörben hangversenyeztek nagy közönség előtt, kiváló sikerrel. A Huber Károly-féle „Magyar nó­tákat“ háromszor kellett ismételniök. Hangverseny után díszlakomát rendelt t­iszteletekre. — A zártszéki jegek a nemzeti szín­házban a mai előadás alatt női zavart okoztak. Ugyanegy helyre többen mutattak fel jegyet. Gya­nítjuk, hogy e zavar a hordáros által a jegyekkel űzött agrotagenak eredménye. Budapest, szerdán, október 1 én. Népszínház. Blaháné Lujza asszony mint vendég . Először: BORKÁCSCSÓ. Nagy operett 3 felvonásban. Szövegét írták Zell F. és Genée R.; fordította Evva Lajos. Zenéjét szerző Suppé Ferencz. Holnap, Népszínház . „Bokkácscsó.“ Nagy operett 3 felv. Kezdete 7 Bokkácscsó, novellairó Pietro, palermo herczege Szkaldza, borbély — Beatricse, neje — Lotteringi, kádármester Izabella, neje — Lambertucscsó, szatócs Peronella, neje — Fiametta, nevelt leányuk Leonetto, Bakkácscsó barátja — Blah­áné L­­assz. Solymosi — Komáromi J. — Sziklai E. — Kápolnai — Csatai Zsófi — Együd — Jenei Anna — Komáromi M. — Bakonyi órakor. Szavazó készülék. Ha a franczia senatorok és képviselők most Versailles helyett Párisba gyűlnek a Luxemburg vagy Bourbon-palotába, már a­melyiket az ülé­sekre berendezik, talán egy új készülékkel fognak az üléstermekben találkozni, mely a szavazatokat s szavazatok számait egyszerűsíti, gyorsítja, ellen­őrzi s nyilvánosságra hozza. Eddig még egy par­lament üléstermében sincs ilyen készülék; a sza­vazás a mai napig legtöbbnyire felállással történt, hol a szavazatok többségét az elnök saját szem­mértéke után mondta ki, kétséges esetekben, s a képviselők kívánságára ellenpróbát tettek. A név­szerinti szavazásnál pedig a jegyző felolvassa a képviselők neveit, mindenki igen­nel vagy nem­mel felel. Sok képviselő nevének másodszori felolvasá­sánál sem felel semmit, azon egyszerű okból, mert nincs jelen. A szavazatokat azután összeszámítják, s az eredményt közhírré teszik, így egy név sze­rinti szavazás sokszor egy órába is belekerül. A franczia kamarában a szavazás ezután, t. i. a szóban lévő készülék felállítása után, alig egy másodperc­ig fog tartani, senkinek sem kell a szá­ját kinyitni, vagy a felállással magát fárasztani, kivéve az elnököt, ki a szavazást elrendeli, s az eredményt közzéteszi. E mechanikai készüléket, mely a parlamenti functió egy részét egyszerűsíti s gyorsabbá teszi, Mayerhofer Károly Albert bécsi mérnök találta fel. E készülék egy mintája a tavaszszal a bécsi börze földszinti helyiségében is ki volt állítva, s a képviselők és szakértők tet­szését nagyon megnyerte. Mintegy pár héttel ezelőtt a feltaláló Párisban is rendezett egy kísérletet ké­szülékével egy bizottság előtt, mely azután a fran­czia kamara elnökségének jelentést tett róla. A jelentés a készülék szerkezetét és működését nagy­szerűnek, pompásnak mondta. A Mayerhofer-féle készüléknek valamely parlament üléstermében való felállítása körülbelül a következő: Minden képvi­selőnek támlájában két lezárható billentyű van, a jobb felen lévő az igen, a balon lévő a n­e­m szá­mára. Mindegyik billentyűvel egy biliardgolyó nagy­ságú golyókkal megtöltött cső közlekedik, tehát annyi cső, a­hány billentyű, s annyi pár billentyű, a­hány tagja van a képviselőháznak. Mindkét csőszerkezet, az egyik igen, a másik a nem golyókkal egy mellékhelyiségben van elhelyezve s épen nem látható. Az erő, mely az egész szerkezetet mozgásba hozza, nem más, mint a pneumaticus óráknál is alkalmazott sűrített levegő, mely a telített reservoirból egy szelep kinyitása következtében a csövekbe ömlik. Egy nyomás a billentyűn elég, hogy a sűrített le­vegő a billentyűhöz tartozó csőbe özönöljék s egy kettős peczket fölemeljen s lenyomjon, miáltal az elől álló golyó a csőben szabad lesz, mely aztán utána nyomul. A szabaddá lett golyó az illető cső­ből egy e czélra készített gyütőcsatornába esik s innen a többi a billentyűk nyomás­a által moz­gásba hozott golyókkal keresztülmegy a számoló szerkezeten s tovább-tovább tol egy-egy számot azon táblázaton, melyen 0-tól tetszésszerinti számig a gyűlésben jelenlevő egyes tagoknak megfelelő számok vannak. Ez történik mindkét táblázaton s mindkét csőszerkezetnél, úgy azonban, hogy vagy csak az igen, vagy csak a n­e­m táblázaton, mi­nek következtében a jelenlevők száma s határozat­képessége is constatálható. Ha az utolsó golyó a szavazó készüléket át­haladta, a­mire mint említettük, még az oly na­gyobb számú gyülekezetekben is, mint a franczia kamarák, egy percznél kevesebb idő kívántatik, ak­kor a teremben mindenki a mutató lapról leolvas­hatja, hányan szavaztak i­g­e­n­nel és hányan n­e­­e­mel. Az elnök úgyszólván nyomtatva olvashatja, ki szavazott igen­nel, ki nem­ mel, vagy ki épen nem szavazott, s ha névszerinti szavazást követel­nének, akkor a szavazatokat azonnal leolvashatja, igy: „Igennel szavaztak A B C D urak, nemmel L M N 0, nem szavaztak X Y Z urak.“ Az elnöki széken t. i. két készülék van, melyeken az ülés­helyeket jelölő folyó­számokkal és a ház tagjainak névsorával ellátott papirivek vannak ; az egyik iv az „igen“ cső rendszerével, a másik a golyó alakú „nem“ csőével áll összeköttetésben. Ha az igen és nem billentyűket megnyom­­uk, légnyomás idéztetik elő, mely a szomszédszo­bában elhelyezett igen vagy nem csőbe az illető golyót hengeríti ; ugyanezen nyomás alkalmával egy szög is mozgásba jön, mely az illető képviselőnek ülőhelyét és nevét magában foglaló négyszögecskét keresztüllyukasztja, s igy konstatálja azt, hogy az illető képviselő hogyan szavazott, i­g­e­n­nel­e vagy nemmel. Ha valamely képviselő sza­vazatát a szavazás folyama alatt meg akarja semmisíteni, nem kell egyebet tennie, mint az igent a nem után, vagy a nem­et az igen után azonnal utánküldeni és akkor mindegyik pártra nézve egyértékű, azaz egyiknek sem használ. Kér­dés már most, használható-e e készülék a titkos szavazásnál. Nem segítheti-e pl. pártját győzelemre valamelyik képviselő azáltal, hogy a nem vagy az igen billentyűket szorgalmasan nyomkodja? Nem, ez nem történhetik meg; nyomhatja ő a billentyűt, a­hányszor akarja, de azért ugyanazon szavazásnál egy billentyűvel csak egy golyót old­hat el az illető csőben, a többit egy akadályozó szög mindaddig visszatartja, míg csak az elnök a készüléket egy másik billentyű megnyomása által ismét a zérusra állítja, s így új szavazásra készíti elő. A készüléknek épen ez az akadályozó része a legleleményesebb oldala, már t. i. a találmány szempontjából, mert különben igen egyszerű s ha­tásában biztos. Mindegyik csövön t. i. egy kis emeltyű mindaddig tartja az akadályozó csövet a következő golyókra nézve, míg csak a készüléket ismét a zérusra nem állították vissza, a­mi csak az elnök székéről történhetik. 139.75, osztív-w­ildbitel 207.50, osztr.-magyi bank 836, papírjar. 68.07, ezüst-jár 69.20, osztr. aranyjár. 81.20, magyar aranyjára­dék 95.77, Napoleon-arany 9.32, Lombard 82.75, Duna-gőzha­­józási 539, Lloyd 580, alföldi 137.—, galicziai 241.—, kassa­­oderbergi 113.75, északi vasút 2250, erdélyi 107.—, állam­­vasút 269.50, tiszavidéki vasút 208.75, közúti vaspálya 205, magyar éjszakkeleti 128.—, magyar gácsországi 109.25, ma­gyar nyugati vasút 124.50. Bécs, szeptember 30. Magyar ért. zárlatja. M. földte­­herm. kötv. 88.80. Magy. vasúti kölcsön 111.75. Salgó-Tarján­­—.—, Magy. hitel 257.75, Magyar záloglevél 99.90, Alföld 137.25, Erdély 106.75, Magy. észak-keleti vasút 127.75, M. kel. vasút 75.10, Kel.-vasuti elsőbbs. kötv. 72 80, Magy. sorj­­egy 103.—, Tiszai vasút 208.75, M. földhitel —, Kincst. utalv. 1873. 150.—, Kincst. utalv. 1874. —.—, Arany­járadék 95.75. —, 86.-. Bécs, szeptember 30. Osztrák értékek zárlata. Osztr. hite­­lészv. 268.40, Angol-osztrák 136.40, Lombard 83—, Állam­­vasút 269.50, Galicziai 240.50, Papirjáradék 68.07, Aranyjá­radék 81.10, Hitelsorsjegy 1860-iki 126.50, 1864-iki 157.50, Töröksorsjegy 21.20 Váltóárfolyam : Londonra 116.80, Frankfurtra 56.90, Porosz pénztári utasv. 57.50, Ezüst Cs. kir. arany. 5.58, Napoleond’or 9.32, Utótőzsde 836, 69.10, Szilárd. Bécs, szept. 80. Esti zárlat: Hitelrészvény 268.70, An­gol-osztrák —,­­, M. hitelr. —, Államvasut —.—, Lom- TM -■—, Járadék —.—, Napoleon d’or —.—, Aranyjáradék 95.67, Galicziai —.—. , Páris, szept. 30. Zárlat. 3% Évjárulék 83.87, 5% Év­­januők 118.75, Olasz évjárulék —.—, Osztrák államvasut , Mobilier hitelr. —.—, Lombard 183.—, Töröksorsjegy 46—, Osztrák földhitelv. , Magy. járadék 63.80, Osztr­ar. jár. 72­—, Ámort. jár. 86,47. coo- jári8. September 30. Zárlat. Liszt 67.25, 67.25, 67 75, 68.25. Buza 30.70, 30.75, 31.25, 31.85. Rozs — Olaj 75.25, 75.25, 76.50, 77.25. Szesz 60.75, 61 25. 1 . Frankfurt, szept. 30. Esti zárlat. Papirjáradék 58.2­8. Ezüstjáradék ,$• Osztr. aranyj­áradék 70.31. Magy.­arfuly- I?r­. 83.5, Osztr. hitelv. 232-87, Osztr. államv.­részv. 233.25. Galicziai 208.6­. Lombard 71.25. Erzs. nyug. vasút 151.25, Magyar Galicz. vasút 94.2­8. Tisza v. vasúti elsőbbs. 83.75, Váltóarf. Bécsre 173.40, Osztr. bankr. 728.­­, Szilárd. 233.50, 230.75, Frankfurt, szept. 30. Papirjárad. —.—, Ezüstjáradék 59.7­5, Osztrák aranyjár. ——, Magyar aranyjár. 82.87, Osztr. hitelrészvény 232.62, Osztr. bankr. —, Osztr. államvasut­­részv. 232.75, Galicziai 208.87, Lombard 70.50. Szilárd. Stettin, szept. 30. Buza 213,—, 223—, rozs 138—, 148.40, olaj 51.50, 53.25, 52.40, Szesz 51.60, 51.60, 51 50. Köln, szept. 30. Buza 21.85, 22.60, Rozs 1­4.10,15.15, Olaj Közgazdaság. Üzleti táviratok. Béva, szept. 30. (Eredeti távirat.) Ér­téküzlet. A prolongatió bajos volta az előtőzsde hangulatát eleintén za­varta, de a kedvező párisi árfolyamok hírére csakh már kedvező lett a hangulat, és a hivatalos zárlaton túl is élénk volt az üzlet. Javultak nevezetesen a játékpapirosok, járadé­kok és vasutak. Az utóbbiak közül leginkább a galicziai, a­mely 241 maradt. Jegyeztettek : Osztr. hitelr. 268.50, magyar hitelr. 257.75, Anglo­bank 136.30, Auto 92.70, Bankverein Gazdasági és piaczi tudósítások. Nyíregyháza, szeptember 29. (Az „Ellenőr“ sa­ját tudósítása.) Múltkori tudósításunk óta termény ára­ink keveset változtak, kivéve a jó minőségű búzát, mely 50— 60 krral emelkedett. Jelenleg nálunk buza 75-78 kgr. 11 frt 40 — 12 frt, rozs 69-71 kgr. 7 frt 15—50 kr, kukoricza 6-6 frt 15 kr, árpa 6—6 frt 50 kr mmázsánkint, szesz változatlan maradt 35—3512 krral. Az időjárás folytonosan kedvező , a múlt héten 8 óráig tartó esőnk volt, ma is egész nap esik, gazdáink tehát a szántás és vetéssel jól haladnak; a­mi eddig el­vettetett, már ki is kelt. A kukoric­ának nagyobb része már le van törve, e czikk is rosszul fizet. Zenta, szeptember 29. (Az „Ellenőr saját tudó­sítás­a.) Gyakortai esőzések folytán gazdáink megkezdhették a szántási s vetési munkálatokat. A kukoriczatörés folyamat­ban­ az eredmény, tekintve a hosszas szárazságot, kielégítő, amennyiben az körülbelül jó félterméssel vetekszik. Már a múlt hetekben nagy szilárdság uralkodott va­lamennyi mérvadó gabonapiaczon, s ezt előidézte azon körül­mény, hogy kitűnt, miszerint az amerikaiak túlbecsülték ez évi termésüket, s nem lesznek képesek oly nagy tömegű ga­bonamennyiségekkel elárasztani az európai piaczokat, amint azt eleintén nagy garral hirdették. Ennek következtében a buza ára a budapesti piac­on hirtelen felszökött, s nálunk is a mult héten körülbelül 1 frttal emelkedett. Kukoricza valamivel szilárdabb, a többi gabonaczikkek ára változatlan maradt. Nálunk a következő árakat fizetnek : Buza 12—12 frt 30 kr. árpa 6 frt, zab 5 frt 50 kr, kukoricza 6 frt, uj c­s­ö­v­e­s kukoricza 3—3 frt 30 kr, mind métermázsánkint. Időjárás esős. A Tisza még mindig apad. Zürich, szeptember 27. (Az „Ellenőr“ saját tu­dósítása.) Az e hét elején Amerikában oly hevesen fel­lépő árszökkenés az európai gabonapiaczokon, nevezetesen az angol s a franczia piaczokon átalános izgatottságot idézett elő s a búza és liszt áremelkedését vonta maga után. Ez az izgatottság azonban nem tartott sokáig s miután New-York­­ban az árak ismét lényegesen estek , a vevők az európai piaczokon is nyugodtabbak lettek s az árak hanyatlottak. E hausse conjuncturák a svájczi piaczokra sem ma­radtak befolyás nélkül. Első sorban emelkedő keresletet idéz­tek elő, minélfogva a forgalom­ falette élénk volt s az árak emelkedtek ; most már iázonysak­ a hangulat ismét jelenté­keny mérvben nyugodtabb* lett. Jegyzett áraink : Magyar buza, legfinomabb minőségű 3.75—32.50 fr, első minőségű 30.75—31.25 frank, középminőségű 28—30 fr., romániai buza, nj, első minőségű 31.50—32.50 fr., buza, közönségesebb 26 50 27 fr., zab 18—20 fr., kukoricza 18—20 fr., cin­­quantin 20.50—21.50 fr., Irka buza 31.50— 32.50 fr., bessará­­biai buza 32—33 fr., e két utóbbi a kelet-svájczi vasútállo­másokon, a többi Roman silómban költség és vámmentesen átvéve. Temesvár, szept. 29. A Temesvári Lloyd­­társulat gabonacsarnokának árjegyzései : uj buza 73 kilós 10 frt 50—10 frt 80 kr, 74 kilós 11-11 frt 20 kr, 75 kilós 11 frt 25-11 frt 40 kr, 76 kilós 11 frt 50-11 frt 70 kr, rozs 7 frt 25—7 frt 30 kr, árpa 7—7 frt 40 kr, zab 5 frt 60—5 frt 70 kr, kukoricza 6 frt 15—6 frt 20 kr, repeze 9 frt 50—10 frt métermázsánként. Bécs, szeptember 30. Terménytőzsde: Buza őszre 13 frt 40—13 frt 50 kr, tavaszra 14 frt 25—14 frt 30 kr, magyar rozs 8 frt 80—9 frt 50 kr, zab őszre 6 frt 70—6 frt 75 kr, tavaszra 7 frt 25—7 frt 30 kr, kukoricza szep­tember-októberre 7 frt 25—7 frt 30 kr, május—júniusra 8 frt 35—8 frt 40 kr, repczed­í­j 31 frt 50—32 frt, szesz 31 frt 25 kr—31 frt 50 kr. Bécs, szeptember 30. S­t.-m­­arxi sertésvásár. Összes felhajtás 455 db, és pedig 1133 db nehéz, 1280 db könnyebb bakonyi és 2141 db süldő, közülök 1060 db ma­gyar, 2141 db lengyel-orosz, 1192 db szerb és 151 db oláh fajta. Az üzlet pangott s mult heti árak gyengén tartották magukat. Fizetett árak : nehéz bakonyi 85—36 frt 50 kr, könnyebb 34—35 frt, süldő 30—38 frt, zsir és szalonna 46— 49 frt métermázsánkint. Pót jelent­és a tegnapi sain­t-m­arxi szarvasmarhavásárról. Összesen fel volt hajtva 2646 darab és pedig 1614 db magyar, 904 db lengyel és 128 db német fajta, közülök 2316 db hízott és 330 db sőremarha, nemre nézve 2393 db ökör, 70 db bika, 93 db teh­én és 90 db bivaly. Megvétetett Bécs számára 1102, vidékre 1488, megmaradt 56 darab. Fizetett árak : magyar hízott ökör 53— 57 frt, lengyel 54—58 frt, német 55—58 frt, magyar sőre­ökör 52-52 frt 50 kr, lengyel 52—50 frt, bika 47—52 frt, tehén 48—50 frt, bivaly 44—48 frt métermázsánkint. Lábán darabjáért 105—205 frtot fizettek. A köd definitiója. A földmivelési miniszter véleményadásra hívta fel a gazdasági egyesülete­ket, e kérdésre: „A köd oly elemi csapás-e, mely­­ikrek beálltával az adóelengedésnek jogos és méltá­nyos helye van?“ E kérdésre a Heves megye és a Jászkerület gazd.­egyesülete válaszképen felkül­dötte Slevessy Károly urnak egy érdekes érteke­zését, melyből közöljük a következőket: „Mi által okozza a köd káros hatását? — Az ebből lecsurgó harmat által, melyet mézhar­matnak (Honigb­au) neveznek, a búza vagy rozs bibéjét környezi, és összefüggésben áll az anya­­roz­zsal (Mutterkorn). A mézharmat leginkább a kalászos szemes növényre, kevésbé más faneműekre szokott bocsátkozni. Mi által, s hogy eszközli ká­ros befolyását, éget vagy szárít-e? Ez egy gom­­bácska (Pilz) formájában támad, elvonja a növé­nyektől a tápanyagokat, melyek hiányában nem képes kifejlődni. — A növénynek, mely stádium­ban legkárosabb ezen harmat ? — Virágzás­­és szemképződés idejében. A mézharmatnak van-e más megnevezése is? A mézharmat elnevezései: (Ho­­nigbhau), sphacelia segetium, fusarium heterosporium, ergotella abortifasius. — Mi alakban jelenik meg ezen növénybetegség ? — Cseppenként képződik, gyűlik össze a búza virága, illetve bibéje körül, górcső alatt tekintve, az úgynevezett anyarozs (Mutterkorn) számtalan spóráit észleljük benne. — Rövid idő (nedves időjárásban már 12 óra) alatt ezen spórák csíráznak, minek folytán ezen növény­betegség gyorsan terjed, — rendkívüli nedves idő­járás tehát előmozdítja eme baj fejlődését s ter­jedését. — A gabona mézharmata lényegesen kü­lönbözik azon mézharmattól, mely különböző nö­vények levelein is előfordul és fényes, ragadós ré­teget alkot. Ez utóbbi meligő vagy ros mellis név alatt ismeretes. — Sokan azt is állítják, hogy a mézharmat tetvek (Blut­ouse) izzadmánya, ezen nézet azonban teljesen hamis és újabb észlelések alapján meg is döntetett. Egy pár tekintélyes ta­nár nézetét mondom el erre vonatkozólag. — Schattenman és Reneau tanárok azt állítják, hogy a köd, mely mint füstös sötét burkolat mutatko­zik a felhők alatt, nem közvetlen ártalmas, de köz­vetíti azon harmatot, mely a növényt — főleg a búza- és rozsszemet, midőn tejben van, megfojtja s megsemmisíti. — Csillagászati észleléseik azt ered­ményezték, ha a c­ukrot és keményítőt tartalmazó növény teljében van, illetőleg ha czukorforrása („Gährung“) végbemegy, ekkor magas lég mellett, hideg északi vagy nyugati szél beálltával köd tá­mad, ennek lecsurgó harmata a szemet megfojtja, mert az élesztést megakadályozza s az ily kalász üresen marad. Bousingoult tanár pedig azt állítja, hogy ezen veszély nem a ködnek, hanem követ­kezményének, az úgynevezett méz- és lisztharmat­nak tulajdonítható. Ezekből látható, miszerint a köd a növényt nem minden stádiumban, de olyan­kor, midőn teljben van, midőn ezu kor­ forrása tör­ténik, okvetetlen megsemmisíti; ily semmitő­ anyag pedig onnan származhatik, hogy a leereszkedő köd kigőzölgéséből eredő, az úgynevezett harmat több villanyt és kénsavat tartalmaz, mint épen akkor a szemképződésre szükséges volna. Ezen itt elősorolt s tudományos forrásokból merített adatokat tekin­tetbe véve, a t. egyesület bátran kimondhatná, minthogy az úgynevezett köd, illetőleg mézharmat elhárítására a gazda mit sem tehet, minthogy pe­dig oly társulat sem alakult, mely ezen elemi csa­pás ellen biztosítást eszközölne : ha a köd főter­ményeinket megtámadja, azokat végképen tönkre teszi, — a köd oly elemi csapás, melynek be­álltával az adóleengedésnek joga és méltányos helye van.“ Szerbia ez évi aratásáról és a gabonanemek áráról a szerb pénzügyminisztérium közgazdasági osztálya részletes jelentést tevén közzé, abból a következőket vesszük át: Alexinácz kerületben a kalászos növények aratása meglehetősen jól ütött ki, hanem a szemek igen szorultak. A kukoricza nagyon gyengén áll. A régi kukoricza ára 100 okánkint 16 dinár. Jagodina kerületben a kalá­szosokat már egészen betakarították; az eredmény csaknem semmi, különösen a búzánál, a­melynek egy kévéje alig adott 2 oka szemet. A kukoricza szintén nagyon rosszul áll, s nincs is kilá­tás, hogy javulni fogna. A régi kukoricza ára 18—20 dinár, a búzáé 20—24 dinár per 190 oka. Krusevácz kerületben a kalászos nö­vények általában gyenge aratást adtak. A ku­koricza a vizek mentében meglehetősen néz ki, máshol azonban gyengén. A szőlő jól néz ki. Da­czára annak, hogy gabonát alig visznek s vihetnek ki valamit, az árak meglehetősen magasan álla­nak; a búza 16—18 dinár, árpa 19—20 dinár, zab 14—16 dinár. Kragujevácz kerületben az ár­pát egészen, a búzát már nagyobbrészt betakarí­tották, s az aratás meglehetősen ütött ki. A ku­koricza nagyon rosszul áll, miért is e gabonafaj ára meglehetősen emelkedik s már most 20—24 dinárjával veszik. A szőlő szép reményekre jogo­sít. Krajna kerületben gyengén arattak. A ku­koricza rosszul, a szőlő jól áll. Szalma meglehetős mennyiségű van. Régi kukoricza 20—24 dinár, ku­­koriczaliszt 22—26 dinár, kenyérliszt 20—26 dinár, árpa 11—13 dinár. Cupria kerületben az aratási eredmény igen gyenge. A vízmentében elterülő kukoriczaföldek meglehetősen, a többiek ellenben oly rosszul állanak, hogy rajtuk még az eső is alig segíthet. Gabonát nem szállítanak ki­­ az árak itt: kukoricza régi 18—20 dinár, buza 18—20 di­nár, árpa 13—14 dinár, zab 8—14 dinár. Kis kerületben az aratás középszerű volt. Gabonaárak: buza 20—22 dinár, árpa 15 dinár, zab 12 dinár. P­­­r 01 kerületben az aratás nagyon gyengén ütött ki. A buza 20—22 dináron, az árpa 15 dináron, a zab 12 dináron kel. Pozsarvácz kerületben már régen be van minden takarítva s általában mindenben gyenge volt az aratás. Gabonát általá­ban nem visznek ki, a régi kukoricza 18 dináron, búza 20—22 dináron kel. A z i­c­z­a kerületben szintén betakarítottak mindent , az eredmény gyenge. A kuko­ricza-földek általában rosszul állanak, kivéve azokat, melyek vizek mellett, vagy a síkon fekszenek. Boszniából s Herczegovinából még mindig jelent­keznek vevők, kik jelentékeny mennyiségben vesz­nek, miért is az árak már most is meglehetős mérvben emelkedtek. Most a régi kukoriczáért 23—25 dinárt, a búzáért 25—30 dinárt, az árpáért 20—25 dinárt, a zabért 15—20 dinárt adnak. S a b­á­c­z kerületben végre nagyon, de nagyon gyenge volt az aratás, a hiány azonban nem lesz valami nagyon érezhető, mivel nagyon sokat vetet­tek el. A kukoriczaföldek szintén nagyon gyengén állanak. Az árak: kukoricza 16 dinár, búza 18 dinár, árpa 12 dinár, a kenyérliszt 20 dinár, min­denütt 100 okát véve. A keleti marhavész állása a szeptember 22-től 30 ig beérkezett hivatalos jelentések szerint. 1. Magyarország, 2. Horvát-Szlavnország és a horvát-szla­­vón határőrvidék területe teljesen vészmentes. 3. Fiuméban és vidékén a fiumei ten­gerészeti hatóság távirati jelentése szerint az ál­lategészségi állapot teljesen kielégítő. 4. Az osztrák tartományokban uralg a marhavész Dalmácziában a raguzai kerület Klisevo és Lacroma községeiben. Közlemények az ipar-, kereskedelem- és forgalom köréből. Az országos magyar iparegyesület a folyó évben megtartott „országos iparos gyűlés“ által arra hivatván fel, hogy a közkereseti szövetkezetek ügyét működése körébe vonja s azoknak fejleszté­sét előmozdítsa —, e felhívás folytán figyelmét első­sorban a különféle czimek alatt működő előlege­­zési és hitelszövetkezetekre kívánja ki­terjeszteni. Mert igaz ugyan, hogy e szövetkezetek nagy része már eddig is szépen fejlődött és életre­valónak mutatkozott, másfelől azonban fejlődésük még sokféle nehézséggel küzd, melyek elhárításá­nál csakugyan szükségük van támogattatásra. Hogy az iparegyesület e szövetkezetek viszonyaival, az előhaladásukat segítő vagy akadályozó körülmé­nyekkel annál tüzetesebben megismerkedhessék s a szövetkezeti ügy fejlesztése érdekében erélyes actiót támaszthasson. f.é.szeptemberil-iki ülésé­ből körlevelet bocsátott ki az országban létező ily szövetkezetek igazgatóságaihoz, melyben azokat fel­kéri, hogy 1) vele mindazon adatokat közöljék, me­lyekből intézeteik szervezetét és fejlődési menetét közelebbről meg lehessen ismerni, nevezetesen alap­szabályaikat, évi kimutatásaikat s egyéb fontosabb nyomtatványaikat, 2) lehetőleg rövid pontozatokban adják elő azon főbb nehézségeket, melyekkel netán küzdeniök kell s azon főbb óhajokat, melyek való­sítását kívánnák. A körlevél kilátásba helyezi egy­szersmind esetleg egy szakszerűen előkészítendő „első magyar szövetkezeti congressus“ megtartá­sát is. Az „Első magyar ált. biztositó társaság“­­nál szeptember hó folyama alatt 513,700 frt ere­jéig köttettek életbiztosítások s ez ügyosztály díj­bevétele 1. évi január hó elsejétől szeptember hó végéig 889,967 frt 20 krra, a bejelentett halálese­tek összege pedig ugyanazon idő alatt 214,280 frtra rúg. A társaság életbiztosítási károk fejében fennállása óta 1879. szeptember hó végéig 4.636,047 frt 7 krt fizetett ki. Gács- és oláhországi gabona-kivitel Dél­németország és Svájcz felé. Míg a mi vasutigazga­­tóságainak folyvást csak a német tarifapolitika el­len panaszkodnak, maguk ellenben még csak annyit sem tesznek, hogy saját vonalaikon a német tarifa­tételekkel egyenlő fuvardíjakat alkalmazzanak , ad­dig a galicziai és román forgalom által érdeklett osztrák és román pályák újabb meg újabb könnyí­téseket létesítenek e forgalom élénkítésére. Mint ugyanis a P. Lloydnak Lembergből írják, a gali­cziai vonal által érdeklett osztrák és német vas­­úű­igazgatóságok, hogy meghiúsítsák az orosz vas­utak törekvését, a­mely vasutak Moldva és Bess­­arábia gabonaforgalmát Odessa felé kezdik terelni, legközelebb ismét alább szándékozzák szállítani a mieink arányában már is alacsony gabonatarifáikat s ekkép Délnémetországot és Svájczot még inkább elfoglalják előlünk a galicziai, bukovinai, oláh és orosz gabona számára. Hús­szállítás Angliába. Egyik elsőrendű an­gol czég két képviselője fordult meg e napokban Aradon, nevezetesen a „Neumann-testvérek“ nagy­gyáros czégnél, s tárgyalásokba bocsátkozott egy helyben megindítandó s nagymennyiségű húsnak állandóan Angliába szállítását c­élzó üzlet megkö­tése végett. Hetenkint ez angol ezég számára mint­egy négyszáz hízott ököt vágatnék le, s annak busa külön e czélra készített légmentes vasúti kocsikban egyenesen Angliába szállíttatnék. Az említett nagy hőmennyiséget az aradi összes szeszgyárosok állítanák ki, a föltételek az illető angol czég képviselőinek már tudtukra adattak s nehány hét alatt remélhetőleg ezen egész Arad vidéke marhatenyésztésének igen nagy lendületet adni hivatott s pénzügyi tekintetben is rendkívül előnyös üzlet véglegesen megkötve leend. Pénz- és értéktőzsde. Budapest, szept. 30. Az ultimo nemcsak hogy semmi zavart nem idézett elő tőzsdénkön, hanem támogatva külföldi jó politikai és tőzsdehírek által, még inkáb megszilárdult a hangulat s mind befektetési, mind játékértékek emelkedtek árukban. Ugyanez mondható helyi értékekre, különösen ma­lomrészvényekre, melyek élénk kereslet mellett magasabban fizettettek, mig ellenben fémpénz és érczváltók esteit. Az előtőzsdén Magyar járadék szállításra 95.45 — 95.55-ön, Osztrák hitelrészvény („rovásra“) 271.30—271.60-on, a déli tőzsdén ugyanez 271.50—272.10—272-en kelt s azonnali átvétel mellett 268.75-ön, Magyar hitelrészvény 257-en, Anglo­ bank 136-on, Magyar járadék 95.60-on zárul Vasutkölcsön 112.50-re, keleti vasút I. kib. 73-ra emelkedő Magyar földtehermentesités azonban 89-re hanyatlott. Malmöi közül Luiza 290-en kelt, Concordia 580-ra, Hengermalom 780 ra, Molnárok és sütőké 349-re, Pannónia 1490-re, Victo­ria 528-ra emelkedett, Fővárosi takarékpénztár 385-tel fizetve, 382-en zárult, közúti vasút 281.50 —282.50-en, Dra­sche-féle téglagyár 65 50—67-en, Magyar földhitelintézet 5' j°0-­as zá­loglevele 100.25-ön kelt, Osztrák államvasút ismét leesett 269.50-re. Az esteli tőzsdén is szilárd volt a hangulat, Ma­gyar járadék 95.65-re emelkedett, Os­ztrák hitelrészvény („ro­vásra“) 271.90-en kelt. Kivonni a hivatalos lapból. Árverés a fővárosban. Herz Jánosné 313 írtra b. ingl. I—III. ker.­­biróságnál, nov. 3. decz. 3. Árverések a vidéken. Antal Lajos 4268 írtra b. ingl. Tatán okt. 20. Engl Mór 4200 írtra b. ingl. V.-Mikolán (ipolysági tszék) okt. 6. Csizmadia Imre 9356 írtra b. ingl. N.-Kanizsán okt. 1. Sipőcz Anna 3050 írtra b. ingl. Keczel­­ben (soproni tszék) okt. 28. nov. 28. Kálozi Rozália 4727 írtra b. ingl. Udvardon (komáromi tszék) okt. 22. decz. 6. Nuoska Mósé 3050 írtra b. ingl. Ocsován (zólyomi tbir ) nov. 3. decz. 3. Balogh András 2270 írtra b. ingl. Szentpéteren (komáromi tszék) okt. 18. decz. 1. Pratscher Juliánná 19,536 írtra b. ingl. Galánthán (pozsonyi tszék) nov. 21. decz. 22. Kafka Julia 17,813 írtra b. ingl. R.­Palotán (pestvidéki tszék) okt. 20. nov. 20. Dőry Lajos 40,000 írtra b. ingl. Mosdóson (kaposvári tszék) nov. 27. decz. 29. Szlankov Sztéja 2200 írtra b. ingl. Parázsiban (temesvári tszék) okt. 7. Fejérváry Miklós 23,257 írtra b. ingl. Ungváron nov. 11. decz. 16. Martin Fü­­löp 4394 írtra b. ingl. N.-Becskereken (temesvári tszék) okt. 14. Szabó István 7236 írtra b. ingl. M.-Eőrsön (győri tszék) okt. 6. Kovács Katalin 4189 írtra b. ingl. P.-Somorján (m.­­óvári sbir.) nov. 5. Balogh Mártonná 6912 írtra b. ingl. Ko­lozsváron okt. 18. Hidvéghy Antal 2400 írtra b. ingl. Nagy­lakon (makói tszék) okt. 21. Vainer Imre 6318 írtra b. ingl. N.-Váradon okt. 2. Csődmegszüntetés. Ungár Mihály n.-kanizsai keresk. javára. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelen­tései 1879. szeptember 30-ról reggeli 7 órakor. A légnyomás többnyire emelkedett, Fiuméban 7,3 mm-­­rel.­­ A hőmérsék keveset változott. Eső: Bécs 7, Pola 11, Bregenz 4, Sopron 30, Óvár 37, B.­Bánya 17, Budapest 39, Szolnok 11, Debreczen 17, Ung­­vár 11, Szatmár 11, Nagy-Szeben 1, Szeged 5, Csáktornya 37, Zágráb 25, Fiume 2 mm. Ózon Budapesten nappal 6, éjjel 7. — A tenger Pula és Lesina mellett fodros, Fiume mellett könnyen hullámzó Vízállás Felelős szerkesztő: Ilindy Árpád. IST Vik­tor.*) Hangária nagy szálloda. Van szerencsém a nagyérdemű közönséget érte­­síteni miszerint, hogy egy elsőrangú restauratióhoz kö­tött kivánalmaknak minden irányban megfelelhessek, a legjobb hírnévnek örvendő Breying Gusztáv úrral Bécsből szövetkeztem, akképen hogy nevezett ur az üzlet technicai odalát egészen átveszi. Az ujonan és legdíszesebben berendezett ét­termek megnyitása, f. é. octo­oer 1-én tör­ténend. Kiváló tisztelettel Zeillinger Gyula. Haszonbére, esetleg eladandó: Heves megyében Csányon a rénszarusi vaspálya állomástól 10 perezre, a hatvanitól */, órára eső 120 hold I. oszt. szántóföld. Bővebben értekezhetni Be­­lanszky Dezső tulajdonossal Szegzárdon. 1 — 1 *) E rovatban foglaltakért a szerkesztőség nem felelős

Next