Ellenőr, 1879. október (11. évfolyam, 470-523. szám)
1879-10-19 / 502. szám
Félévre , . 10 . , I Egy hónapra . 1980 „ Szerkesztési Iroda : Budapesten, váczi körút 26. szám (fő ut sarkán.) Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Előfizetési Árak: Egész évre . 20 frt — kr. I Évnegyedre . 6 frt — kr. Egyes szám ára 4 kr. ELLENŐR REGGELI KIADÁS. Hirdetések felvétele a kiadóhivatalban: Budapesten, váczi körút 26. szám (főút sarkán). Továbbá Daube C. L. és társánál M.-Frankfurtban. Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadóhivatala által nyugtatért számla ellenében fizetendő. Kiadó hivatal : Budapesten, váczi körút 26. sz. (fő-út sarkán). Ide intézendők az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. 502. szám. Budapest, vasárnap, október 19. 1879. XI. évfolyam. Táviratok. BéCS, okt. 18. (Eredeti távirat.) Haymerle báró külügyminiszter ma Budapestre utazott. Az osztrák-magyar vámkonferentia összeült ma, hogy megállapítsa a Németországgal megkezdendő egyezkedés alapját. Bécs, okt. 18. (Polit. Corr.) Haymerle báró külügyminiszter ma Budapestre utazik, hogy személyesen üdvözölje a magyar minisztereket. Bécs, okt. 18. A „Wiener Zeitung“ közli Tóth Vilmos titkos tanácsos kineveztetését a közös főszámvevőszék elnökévé. Bécs, okt. 18. („Bud. Corr.“) Az osztrákmagyar vámkonferencia ma délelőtt öszszeült, hogy a Németországgal megkezdendő szerződési tárgyalásokra kidolgozza az utasításokat. Magyarországot Matlekovics miniszteri tanácsos, Salinen báró osztálytanácsos és Miháovics miniszteri titkár képviselik a tanácskozásban. Egyelőre csak azon tárgyalásokra vonatkozó utasítások fognak megállapíttatni, melyek a jövő évre érvényes megállapodás létesítésére szükségesek. Németország még nem küldött meghívást a tárgyalások megkezdésére. London, okt. 18. A „DailyNews“ jelenti : Az angol kormány tudatta az orosz kormánynyal, hogy az angol befolyás uralkodni fog Afganisztán mindazon ügyeiben, melyek annak külügyi viszonyaival összefüggésben állanak. Berlin, okt. 18. A „Nationalzeitung“ új combinatióról tesz említést, mely az országgyűlés elnökségére vonatkozik. Eszerint Bennigsen vállalja el az elnökséget; a conservativek és a középpárt kebeléből választják a két alelnököt, feltéve ha a szabadelvű conservativek, új conservativek és az ó-conservativ párt egy része (ennek balszárnya) beleegyezésüket adják ebbe. Bukarest, okt. 18. (Polit. Corr.) Azon igyekeznek , hogy a zsidókérdésben compromissum jöjjön létre a kormány és az ellenzék között. Reményük, hogy az illető tervet nagy többséggel, tán egyhangúlag is elfogadják. Bukarest, okt. 18. A képviselőház 138 szavazattal 2 ellenében vita nélkül elfogadta a mai ülésében a zsidókérdés megoldására vonatkozó törvényjavaslatot azon módosítással, melyet a kiküldött bizottság, a kormány és az ellenzék között létrejött egyesség alapján, megállapított. Két képviselő nem szavazott. A szavazás eredményét tetszéssel fogadták. A kormány azon meggyőződésre jutott, hogy eredeti javaslata alig fogja bírni a kétharmad többséget, s jónak látta alkudozásba bocsátkozni az ellenzékkel és néhány módosítást fogadni el, melyek kizárólag a honosítás megszerzéséhez szükséges formalitásokra vonatkoznak, anélkül, hogy a kormány javaslatának lényege változást szenvedne, mivel a berlini szerződés 44. czikkének elve, a 7. czikk helyébe felvétetett a román alkotmányba. Csak a névjegyzékek semmisítettek meg. A megszavazott törvény szerint mindazok, kik az országnak fontos szolgálatot tettek, továbbá kik nagy telepítvényekkel bírnak, vagy azok, kik Romániában születtek és neveltettek, fel vannak mentve a tartózkodás bebizonyítása alól. Személyes kérelemre a honosítást a parlament fogja engedélyezni. Minthogy az ilyen szavazásnál csak az egyszerű többség szükséges, remélhető, hogy így könynyebben fog megtörténni azok egyenjogúsítása, kik azt óhajtják, vagy arra jogosítják. A zsidókat, kik a hadjárat alatt a román hadseregben szolgáltak, en bloc külön törvényben emancipálják. Az új törvény fentartja magának azon határozatot, hogy földbirtokot csak román polgár szerezhet. A szavazás kihirdetése után Rosetti elnök kijelenti, hogy a ház bevégezte a revisióra vonatkozó munkálatokat és hozzá függeszti. Én azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy ismét constatálhatom, hogy mindazon súlyos körülményekben, melyeken Románia keresztülment — soha nehezebbek között nem volt, mint aminek a jelenlegiek. Az ország képviselői tudtak uralkodni legmélyebb érzelmeiken, hogy a nemzeti akaratot Európa előtt érvényre emeljék. (Zajos tetszés!) Az elnök azt hiszi, hogy a senatus holnap ülést fog tartani ; ez esetben a fenforgó kérdés hétfőig el lesz intézve. Brüsszel, okt. 18. A „Journal de l’Europe“ tudni akarja, hogy a vaticanban meghatalmazott belga követ legközelebb Brüsszelbe fog utazni, hova a belga kormány hívta, hogy tanácskozzék vele a Belgium és a vatican között felmerült differentiák fölött. San Francisco, okt. 18. A kereskedelem emelkedése és a gabonaárak felszökése következtében itten nagyban keresik a teherhajókat. Az exporteurök mindenfelé távoznak hajókért, felhozza, hogy ezen javaslat csak a magyar állampolgárságot szabályozhatja, de nem zárja ki lehetőségét annak, hogy a magyar állampolgárt más állam fel ne vegye s utal Ausztriához való különös viszonyunkra. A végőrvidék speciális állását mindkét előtte szólóval szemben megvilágítván, azon circulus vitiosusra utal, melyben Zsifkovich okoskodása szenved. A polg. házasság kérdését nem tartja a törvényjavaslat keretébe valónak s utal azon §§-okra, melyek a katonakötelezettség kijátszását megakadályozni hivatják. Erre a törvényjavaslat átalánosságban a részletes vita alapjául elfogadtatott. A czím változatlan elfogadása után az 1. §-hoz Veszter azon indítványt teszi, hogy új alineában mondassék ki, hogy „a magyar állampolgár egyidejűleg más állam honosa nem lehet“, mit Scitovszky azzal told meg: „kivéve az uralkodóház tagjait.“ Ezen módosítvány Tisza miniszterelnök, Emmer és Ormay által elleneztetvén, elejtetett, s a „szent korona“ kifejezésből a „szent“ szó kihagyatván, a § elfogadtatott. A 2. § változatlanul , a 3., 4., 5. és 6. §§ styláris javításokkal elfogadtattak. A 7. §, miután ennél jogi elvi kérdések lettek felvetve, a részletes vita végéig függőben hagyatott. A honosítás feltételeiről szóló 8. §-nál Ormay elhagyását indítványozza a 3. pontnak, mely szerint a honosítandótól megkívántatik, hogy a belföldön 5 év óta megszakítás nélkül lakott legyen. Tisza miniszterelnök, Péchy Jenő kiz. jegyző és Emmer ellenzése folytán Ormay indítványa mellőztetett. A 4. pont feddhetlenül előéletű olykép módosíttatott, hogy „kifogástalan magaviselet“ kifejezés létetett helyébe. Ezzel az ülés véget ért s a legközelebbi ülés holnap vasárnap d. u. 4 órakor lesz, melyben a bizottság ajavaslat tárgyalását folytatja. A vizjogi törvényjavaslat revisiója tárgyában november hó - én a közlekedési minisztériumban enquette fog tartatni. Czélja ez enquettenek a vizjogi törvényjavaslatot a beállott változásokhoz képes átdolgozni. A katonasági díjakról szóló törvényjavaslatnak nevezetesen a díjfokozatra és beszedési módozatra vonatkozó részletei a magyar javaslatban nem azonosak az osztrák javaslatéival. A javaslatban csak az általános vezérelvek ugyanazok. (B. C.) ________ A reichsrath felirati bizottságának tegnapi ülésében, mint a „Neue freie Presse“ írja, aggodalmát fejezte ki az egyik alkotmányhű tag a trónbeszéd azon helye ellen, amely a csehek közjogi meggyőződésének megóvásáról szól és kijelentette, hogy a trónbeszéd ezen passusa annál nagyobb veszélyt rejt magában, mert az ennek értelmében az urakházába belépett több új tag tiltakozást terjesztett elő. Azt lehet várni, hogy e tagok tiltakozásuk értelmében közjogi javaslatokat fognak előterjeszteni az alkotmány megváltoztatása végett, amelyekbe az urakháza alkotmányhű pártja bele nem egyezhetik. E felszólalásra kijelentette Schwarzenberg Károly herczeg, hogy a közjogi óvást helyesen magyarázzák; ő mindenesetre szándékozik közjogi javaslatokat előterjeszteni, és azt remélli, hogy azok sikert fognak aratni. Ezen nyilatkozat után interpellálták Stremayr minisztert, ki egyedül volt jelen a kormány tagjai közül, hogy mit tart a kormány ezen törekvésekről, amelyeknek fenyegetniök kell az alkotmány megszilárdulását. Stremayr rögtön kijelentette, hogy a kormány nem szándékozik javaslatokat előterjeszteni az alkotmány megváltoztatása czéljából, sőt a megváltoztató javaslatokat is ellenezni fogja. Amint látjuk, Stremayr miniszter nyilatkozata ellen nem lehet kifogást tenni. Különben eddig a reichsrath pártjainak érintkezése is megfontolt, és csak néha kurjant bele ebbe a csöndbe egyik-másik német vagy cseh radicális. * Az urakháza fölirati bizottságának kisebbsége, mint a „Politik“ írja, Thun Leo grófot bizta meg külön felirat szerkesztésével. Taaffe gróf abban fáradozik s most, hogy az urakházának plénuma elé ne terjesztessék a képviselőházétól eltérő felirat. E czélból compromissumot akarnak létesíteni a két ház között. A képviselőház felirata követni fogja a trónbeszéd szövegét, hanem az első passust, amely az egyes tartományok autonómiájának a monarchia nagyhatalmi állására gyakorolt nagy jelentőségéről szól, szabatosabban fogja kifejezni. Az autonomisták egyszersmind politikai programmjukat is közzé akarják tenni ezen föliratban. A belgrádi bolgár diplomatiai ágens kineveztetése ellen fölszólalt a porta. Mint az „Eastern Budget“ értesül, jogosnak tartják a porta panaszát, hogy a szultán fermánja nélkül neveztetett ki ez ágens, de azt nem hiszik, hogy kellemetlenségeket fog okozni e kérdés. A bolgár fejedelem valószínüleg nem fog ragaszkodni ahoz, hogy diplomatiai ágens czímét viselje az ő belgrádi képviselője. ________ Hire jár, hogy Lord Derby belép a liberális pártba. A „Standard“ rendkívül időszerűtlennek tartja a volt külügyminiszter ezen lépését, sőt a leghatározottabban kétkedik benne és ezt mondja : Lord Derby kivált ugyan a conservatív pártból, de az érthetetlen, ha a liberális párthoz talál csatlakozni. A „Daily Telegraph“ ellenben valószínűnek tartja Derby belépését a liberális táborba. Derby elvált néhány hónapja a községebeli conservativ egylettől, néhány napja pedig azt mondotta Liverpoolban, hogy ő e pillanatban egészen semleges ugyan, de nem marad sokáig az. Az új kabinet nem döntheti halomra a külügyi politika végrehajtott tényeit, sem nem léphet radicális reformok terére. Lord Derbynek a liberálisokkal való szövetkezése mind a két eshetőséget meg fogja akadályozni. Budapest, október 18. Szápáry Gyula gr. pénzügyminiszter a képviselőház egyik legközelebbi ülésében fogja előterjeszteni az 1880-ra kidolgozott költségvetési előirányzatot, az ország pénzügyi viszonyait ismertető exposé kíséretében. (B. C.) A képviselőház honosítási bizottsága ma d. u. 4 órakor tartotta első érdemleges ülését, melyben tárgyalás alá vette a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló törvényjavaslatot. Az ülésen jelen volt Tisza Kálmán miniszterelnök. Az általános vitában Szederkényi elhalasztó indítványa Emmer és Tisza miniszterelnök által elleneztetvén, a bizottság azt mellőzte: Veszter érdemleges észrevételeit az egészjavaslatra nézve előadja. Kifogása, hogy ejavaslat szerint egy ember több állampolgára is lehet; hogy a végőrvidékre vonatkozó intézkedés a javaslat egységét viciálja ; hogy a polg.házasságból felmerülő viszásságok nem orvosoltattak s a katonakötelezettség kijátszására alkalom nyuttatik. De ezeket a részletes vitában méltányolhatóknak tartván, ajavaslatot átalánosságban elfogadja. Zsifkovich (horvát) aggályai, hogy a határőrvidék e törvényhozásban képviselve nem lévén, rá vonatkozólag törvény nem hozathatik, s hogy a Horvát-Szlavonországokkal való állami közösségnek e törvényjavaslatban kifejezés adva nincs. Tisza K. miniszterelnök Veszter ellenében A pápa reformjai. Az „Italic“ értesül, hogy XIII. Leo pápa bibornokokból és kiváló főpapokból álló bizottságokat nevezett ki azon kérdések megvizsgálására, amelyek segítségével meg akarja szüntetni a pápa a jelen nehézségeket és visszaéléseket. E kérdések a következők: 1. A belső közigazgatás teljes reformja, a megtakarítások kedvéért. 2. Őszentsége egész udvarának és a vatikán közigazgatási ágainak reformja. 3. A külföldi fejedelmekkel és kormányokkal szemben követendő magatartás megállapitása. 4. Végtére az apostoli constitutiók reformja, azon visszaélések megszüntetése végett, a melyeket a szokás vitt be a katholikus egyházba és a melyek az idő követeléseinél fogva nem tűrhetők többé. A húsz év óta fönnálló fölösleges hivatalok eltöröltetnek és az ezekre fordított költség a szentszék más szükségleteire fog fordittatni. A nagy személyzet, mely a vatián költségénél, de semmi szolgálatot sem tesz neki, két nagy kategóriába fog osztatni. Az elsőbe soroztatnak azok, akik nyugalmaztatni fognak, és semmi szolgálatot sem fognak tenni, a második osztályba pedig a tevékeny és értelmes személyzet. A harmadik kérdés a legkényesebb. XIII. Leó elhatározta, hogy a szentszék politikájának egészen új irányt fog adni, hogy a világ minden részében megkönnyítse az egyház kormányzását. A pápa nem akarja megváltoztatni a tanokat és elveket, hanem csak a formát , és ebben az időhöz akar alkalmazkodni. Ezért több bíbornokot bízott meg az általános helyzet tanulmányozásával, akik javaslatokat fognak tenni az általános béke elérésére. A legutolsó kérdést magának tartotta fönn a pápa. Ez abból áll, hogy 1. revideálni fognak minden bullát, pápai rendeletet és encyklikát és egyetlen szabályt fognak formulázni; 2. a püspökök egyforma hatalmat és concessiókat nyernek és a privilégiumok eltörültetnek. Budapest, október 18. Báró Haymerle ma Magyarország vendége. Budapestre jött, hogy megismerkedjék magyar minisztercollegáival s alkalmasint a párttal is, melynek támogatására utalva leend. Az új külügyminiszter úr ezen látogatásával szemközt nagyon apropós történt azon körlevelének közzététele, melylyel az európai udvaroknál beköszöntött. E közzététel mintegy beköszöntés a magyar közönségnél is. Nem mond a körirat sem újat sem meglepőt, de mond jót, mondja mindazt, amit tőle vártunk. A miniszter egész Európa előtt feladatának ismeri el elődjének azon politikáját folytatni, melyről méltán vallja, hogy komoly viszontagságok közepette megóvta a hazának a béke malasztjait és tekintélye fentartását. Súlyt fektet rá, hogy ezen irányára nézve semminemű kételyt fennhagyni nem akar s emlékeztet, hogy közreműködött azon műben, melyet elődje a berlini congressuson végbevitt. E művet a külügyér úr egyszersmind finom szellemmel az európai egyetértés szüleményeként állítja oda, hangsúlyozván, hogy feladatának tekinti ezen egyetértéssel együtt azon politikai állapotot is megszilárdítani, melyet Európa a keleten megteremtett. Arról, hogy mi történik, ha mind a kettőt, t. i. az egyetértést és az európailag megállapított keleti rendet egyszerre megóvni nem lehetne, s melyiket fogná ezen esetben külügyi politikánk választani, arról ilyen körlevelekben nem szokás nyilatkozni. De felesleges is volna. Ha találkoznék hatalom, mely ezen egyetértést megbontaná, mert amaz európai rendet megbontani törekszik, az nem volna a mi hibánk s nem minket terhelne érette felelősség. Hogy ilyen esetben melyik előnynek adná külügyminiszterünk az elsőbbséget — aziránt kételyt nem táplálhat ugyanazon Európa, mely minden kételyen felülinek tekinti, hogy Haymerle báró feladatának fogja tekinteni külpolitikánkat mindazon a vonalon megtartani, melyet ő Andrássyval együtt kijelzett. Még egy jellemző mozzanata a köriratnak, hogy Haymerlek. eddigi külpolitikánknak nemcsak vezéreszméit, hanem modorát is elfogadja. Hogy a helyreállított béke nyomában bizalmat keltsen, hogy kereskedelmünk, iparunk biztonságot leljen vállalkozásaiban; a napirendre kerülő kérdéseket a békülékenység szellemében, a mások jogai iránt való tisztelettel, a mások érdekeinek tekintetbevételével tárgyalja — ez volt Andrássy törekvése s ez lesz báró Haymerle törekvése is. Ez nem ígér ugyan zajos, senzatiós meglépésekkel s „érdekes“ fordulatokkal kecsegtető politikát, de hirdet olyan engesztelékeny, igazságos, mindamellett öntudatos és czélirányos politikát, amilyet az egész monarchia óhajt, s amelynél jobbat nem is kívánhat. E törekvésében Haymerle b.számít Európa támogatására és nagy megelégedésünkre szolgálhat a tudat, hogy ezen számítás nem a reménynek ingadozó és megbízhatlan, hanem a valóságnak szilárd és fontos garantiákat nyújtó alapjára van fektetve. A békés politikával együtt ennek szükséges feltételeit s a lehető legkedvezőbb biztosítékait is örökölte báró Haymerle s az ő államférfim hivatottságától bizton várhatjuk, hogy e szép örökséget nemcsak megtartani, de öregbíteni is fogja. Kinyilatkoztatja Haymerle s b. végtére Európa előtt azon meggyőződését, miszerint eddigi külpolitikánk folytatásával leginkább felel meg ő felsége intencióinak. Bátran hozzátehetjük, hogy ezen az útán legjobban fog megfelelni azon óhajoknak is, melyeket a birodalom mindkét felében táplál a nép és értelmiség túlnyomó többsége. És in hoc signo egész szívélyességgel üdvözöljük a külügyminiszter urat fővárosunkban ! A hetedik jogászgyűlés. Holnap nyílik meg a hetedik magyar jogászgyűlés. Az érdeklődés az idén, úgylátszik, fokozottabb lesz iránta, mint volt a múlt években, egy-két megelőző jogászgyűlés iránt. Az ország minden részéből máris számosan érkeznek a bírói, tanári, ügyvédi és közjegyzői karból. Bizonyos az, hogy habár nem is fog abban részt venni minden jogász celebritásunk, a tudomány és gyakorlat kiválóbb férfiai nagyszámmal lesznek ott képviselve. Nem egy hírlapi czikk feladata, habár felettébb érdekes tárgy volna, annak kimutatása, mily hatással voltak eddigi jogászgyűléseink a jogászi szellem emelésére, a magyar jogtudomány fejlődésére, a törvényhozásra, reformmozgalmainkra stb. Volt már hat jogászgyűlésünk, ez lesz a hetedik. E gyűlések évkönyvei máris tekintélyes számra emelkedtek, a bennük foglalt anyag felöleli a jogtudomány és törvényhozás csaknem valamennyi ágának fontosabb kérdéseit. S mióta az első jogászgyűlés tartatott, sok új törvény készült, s nem egy reform létesült. Jogászgyűléseink mögött tehát egész múlt áll, számos ténynyel, számtalan véleménynyilvánítással. A kritika tehát bő anyagot találna, ha vizsgálni akarná jogászgyűléseink működését. E gyűléseknek ugyanis , habár az eszme, melyben megfogantattak, német származású, más feladatot kell betölteniük, mint betöltötték a német jogászgyűlések, melyek határozottan politikai jelentőséggel bírtak , mert fel akarták kelteni Németországban a jogegység eszméjét és ezáltal a politikai egység öntudatát. Sőt a jogászgyűlések Németországban még a német egység megszilárdulása után és a birodalmi törvényhozás nagy bevégzett tényei daczára sem fogják elveszteni politikai jelentőségüket, mert ellensúlyozni fogják a még mindig létező jogi és politikai particularismust. A magyar jogászgyűlések politikai jelentőséggel nem bírtak és nem is fognak bírni. Sőt még a jogegység fentartása tekintetében sem lehet hivatásuk a jelenlegi igazságügyi centralisatio mellett. Feladatuk tisztán társadalmi és tudományos. S amennyire megfelelnek e feladatoknak, annyi értékük van, annyi elismeréssel tartozik neki a bírálat. Ami az elsőt illeti anélkül, hogy részletekbe menő kritikát akarnánk gyakorolni, szívesen elismerjük, hogy e gyűlések társadalmi tekintetben hasznosaknak bizonyultak. Emelték a jogászság közszellemét, s létrehozván a személyes érintkezést, segítettek megakadályozni a castszellem feléledését, mely jogászainkat bírói, ügyvédi, tanári és közjegyzői kastokba sorolná. A kedvező eredmények mellett azonban mulasztások is jelentkeznek, így például az ügyvédi miseria, melyről a múlt napokban szóltunk, azzal fenyegetőzik, hogy társadalmi calamitássá növi ki magát. A közjegyzők is arról panaszkodnak, hogy helyzetük tarthatatlan. A jogászgyűlések feladata volna kiterjeszteni figyelmüket e panaszokra is, s megvizsgálni, mennyiben jogosultak azok, s ha jogosultak, utalniok kellene a módokra, melyek segítségével a létező bajok orvosolhatók. A mi jogászgyűléseink tudományos feladatát illeti, a legszigorúbb bírálat sem tagadhatná, hogy egyes kérdéseket a modern tudomány teljes készleteivel tárgyalt, s így előmozdította a magyar jogtudomány ügyét. Mi azonban azt hiszszük, hogy a jogászgyűléseknek nem kizárólagos, sőt nem is elsőrangú feladata, hogy elvont tudományos kérdésekkel foglalkozzék. Hiszen annyi szaklap (s maga a könyvirodalom) áll jogászaink rendelkezésére, hogy nincs oly nagy és bonyolult kérdés, melyet behatón ki nem fejthetnének és meg nem vitathatnának. A jogászgyűléseknek az elvont tudományos kérdések mellett és túlnyomó részben az élettel kellene foglalkozniok. Vizsgálniok kellene a létesült törvények és reformok hatását s mintegy elő kellene készíteniök, a közvéleményben, a létesítendő törvényeket és reformokat. Feltárva törvénykezési bajainkat, meg kellene jelölniök azok orvoslási módját, s kifejezést kellene adniok a jogászok közvéleményének. E tekintetben azonban bár történt valami, ez a valami nem sokkal több a valaminél. Ami pedig a közvéleménynek kifejezésre való juttatását illeti, kétségtelen ugyan, hogy jogászgyűléseink több és néha egyhangú határozatot hoztak , de tény az is, hogy csak kevés ily határozat fogadtatott el még a jogászkörökben is a magyar jogászi közvélemény nyilatkozata gyanánt. Nem vizsgáljuk e tünemény okát, azt sem állítjuk, hogy nálunk még hiányzik az erős, tudományos meggyőződésen és tapasztalaton alapuló közvélemény, ami különben nem volna csoda, mert jogtudományunk csak most emelkedik azon színvonal felé, melyen más jogászilag képzettebb nemzetek állnak. De legyen bármiben az ok, bizonyos az, hogy jogászgyűléseink consultativ votumai csak elszigetelt esetekben befolyásolták legislatiónkat. Egész határozottsággal és a megcáfoltatástól való félelem nélkül csak egyetlen egy kérdésről merjük állítani, hogy a magyar jogászi közvélemény határozott megállapodásra jutott a sajtóban, úgy mint a közéletben. Ez a szóbeliség a polgári perekben. Nem állítjuk, hogy a szóbeliség reformja kellőleg elő van készítve Magyarországon , de tény az, hogy jogászaink közvéleménye mellette van, s a törvényhozó határozottan felismerheti a közvélemény nyilvánulását. És ha pénzkérdések nem látszanának bele e kérdésbe, bizonyosnak tartanák, hogy a törvényhozás engedne a közóhajnak. Ellenben p. o. a közigazgatási bíráskodás kérdése, melyet pedig végre is a jogászoknak kell megoldaniok, egészen készületlenül találja jogászaink legnagyobb részét. Sőt a büntető ügyekben életbe léptetendő szóbeliség és közvetlenség útja sincs kellőleg előkészítve. Ugyanezt mondhatnók a büntető perrendtartás számos más kérdéséről, p. o. azon változásról, melynek a büntető és rendőri codex életbeléptetése következtében, a birói illetékességben okvetlenül be kell következnie. Az ily kérdések megvitatásának pedig sokkal több gyakorlati haszna leendett, mint számos más, a hetedik jogászgyűlés programmjára felvett kérdésnek ; jóllehet e kérdések közt több van, melynek megvitatását érdekkel várják jogászaink, s érdekkel várjuk mi. A hetedik jogászgyűlés tehát, habár egy néhány kérdés megvitatását, némi sajnálattal, fogjuk nélkülözni, nem fog hasznos eredmény nélkül elmúlni, s a közre nézve hasznos lesz azon idő és fáradság, melyet jogászaink a napirenden levő kérdések megvitatására fordítanak. Fővárosi ügyek. — Szegény tanköteles gyermekek érdekében. A terézvárosi 2. számú iskolaszék tegnap tartott rendkívüli ülésében Roszberger Nándor iskolaszéki tag indítványa folytán egyhangúlag elhatározta, hogy a teréztemplomtéri, lovag-utczai és szivutezai iskolába járó szegény gyermekek, kiknek száma a 300-at meghaladja, téli ruha- és lábbelivel a jövő hó elején fognak elláttatni. Ez ülésben Stern Adolf iskolaszéki tag bejelentette, hogy részben saját adakozása, részben gyűjtés útján 250 frtnyi összeget gyűjtött, melyet ezennel a szivutezai szegény tanulók ruháztatására felajánl. Elnök Radocza J. nevezett iskolaszéki tagnak e nemes tettéért meleg szavakban nyilvánította az iskolaszék köszönetét. — Külföldi orvosszerek. A pénzügyminiszter azon akadályok elhárítása tekintetéből, melyek a külföldről behozott és a vámházban fekvő orvosszereknek magánosokat illető átvitele iránt kiállítandó engedményekre nézve felmerültek, rendeletet intézett a fővároshoz, melyben értesíti, hogy mindazon esetekben, midőn tiszti főorvos az engedmény kiállítása előtt az orvosság megvizsgálását kívánja, a fővámhivatal köteles az illető csomagot hivatalos pecsét alatt s egy pénzügyőr kíséretében a főorvoshoz szállíttatni, hogy ez képes legyen teljes megnyugvással az engedményt kiállítani vagy megtagadni. A főorvos azonban felelősség terhe mellett köteles az orvosságot saját pecsétjével ellátva ismét visszaküldeni. A pénzügyminiszter egyszersmind kéri a fővárost, figyelmeztetné a főorvost, hogy az engedvények 1 forintos bélyeggel látandók el, s hogy a fővámház csak ezen feltétel alatt tekinti érvényesnek ez engedvényt. A közraktárak elevator szerint leendő felépítésére vonatkozó tervek és költségvetés elkészítésére, a fővárosi hatóság pályázatot írt ki. Folyó hó 15-éig 7 pályamű érkezett be és pedig egyike Párisból, másika Londonból származik. E tervek megbírálása és a jutalom odaítélése felett tanácskozandó, a közraktári nagybizottság folyó hó 20-án, hétfőn, d. u. 5 órakor Kamermayer Károly polgármester elnöklete alatt ülést tart. — Uj élelmi piacz. A III. ker. elöljáróság és a vásárigazgatóság előterjesztésére a főv. tanács ma megengedte, hogy Újlakon a Lujzagőzmalom előtti téren élelmi piact rendeztessék be. — A fővárosi közigazgatási bizottság reformja tárgyában összehitt nagyjelentőségű enquete ma volt megkezdendő érdemleges tárgyalásait a Steiger- és Rusbach-féle javaslatok fölött ; miután azonban több tag nem lett meghiva, s a meghívottak közül is több nem jelent meg, — az enquete október 29-ére elnapolta magát. — A tiszti ügyészi hivatal bejelenté a tanácsnak, hogy a Nádor-utczai 1078 tkv. számú 2/35-öd részét, mely 481 frtra volt becsülve, a melyen a gyámtartalékalapnak 1600 frt követelése állt, az alap javára kényszer utján 260 forintért megvette. A zsidók circumcisiója tárgyában a tanács elfogadta a közegészségügyi bizottság határozatát, hogy az ily műtétet ezentúl csak szakértő sebészek végezhetik. A tanács a belügyminiszterhez felterjesztést intéz, melyben ez ügynek országszerte leendő rendezését kéri.