Ellenőr, 1879. november (11. évfolyam, 524-573. szám)

1879-11-08 / 535. szám

meg, az angol kormány a woolwichi akadémián a franczia nyelv és irodalom tanárává nevezte ki. — A Batthyány Elemér és Zichy Victor grófok között fölmerült becsületbeli ügy­ben — hir szerint — szintén becsületbiróság fog dönteni. — Egy barátunk és irótársunk kö­­zöltetni kéri, hogy nővére tegnap este a siklón lejövet egy értékes karpereczet vesztett el, mely Gábor Ferencz kocsivezető által ma reggel meg­találtatván, neki azonnal átszolgáltattatott. Gábor Ferencz becsületes tette mindenesetre megérdemli, hogy nyilvánosságra hozassék. — Tudományszomjból — tolvaj. Egy prágai gymnasiumi tanuló egy ottani háztu­lajdonos kertjéből három tulipántot lopott, hogy azokkal herbáriumát gazdagítsa. De tudományszom­­jának kielégítését ugyancsak drágán fizette meg, mert a tulipántok tulajdonosa nemcsak hogy jól elnásságolta, hanem még föl is jelentette, minek következtében a fiatal­embert lopás miatt 12 órai börtönre ítélték. A prágai törvényszék azonban föl­mentette a tanulót, mert a tulipántok árát nem lehetett meghatározni, s mert itt nyerészkedési vágyból történt lopásról nem lehet szó. — Két női egylet. Az orsz. nőse­­gélyző egylet választmánya tegnap tartotta Veres-Beniczky Hermin úrnő elnöklete alatt havi ülését. A titkári jelentés szerint a mult év­ben 9 növendék tette le a képesítő vizsgát s vala­mennyi állást is kapott már. Az intézetnek jelen­leg 158 növendéke van, ezek közt 30 ingyenes. Örvendetes tudomásul szolgált az a jelentés is, hogy Kovásznay Gizella k. a. intézeti növendék által az egyletnek ajándékozott selyem kályha­ellenző kisorsolása 158 forintot jövedelmezett. Az egylet a múlt évben iskolai czélokra kiadott 24.692 irtot, bevett 15.984 frtot, a kormány által fedez­tetett 5000 frt, s igy az egylet által 3708 forint fedezendő, mely összeget a szokásos művészi esté­lyek rendezése által fogják az idén is beszerezni.­­ Az országos magyar gazdasszonyok egylete szerdán tartó havi választmányi ülését Damjanichné úrnő elnöklete alatt. A jegyző­könyvből kitűnik, hogy ez évben a persely­gyűjtés 3747 frt 80 krral szaporította a nemesczélű egylet pénztárát. Titkár felolvassa továbbá Laukotka Konstanczia levelét, ki az egyletnek hálás szavak­ban mond köszönetet azon jótéteményekért, me­lyekben nyolcz éven át az intézetben részeltették. Az egylet, a pénztári jelentés szerint, múlt hóban bevett 3707 frt 41 krt, kiadott 1646 frt 18 krt, tehát pénztári maradványa 2061 forint 23 kr és 5400 frt értékpapír. A jelen volt tagok éljenzései közt titkár felolvassa a polgármesteri hivatalnak Pisztory Jakabné asszonyhoz intézett köszönő levelét, az árvaleány-intézetnek ajándékozott 1000 frtért. Köszönettel tudomásul vétetvén, elhatározta a választmány, hogy két kiküldendő tag által adakozó nőnek személyes köszönetet is mond. Szóba jött a szokásos karácsonyára való gyűjtés, az ivek kiosztattak s a kormányt is megkeresik kérvény­­nyel, az eddig is utalványozni szokott könyör­­adományért. — A „Figaródból. Egy nagyon büszke nyárspolgár, ki az alantasabb emberekkel alig akar szóba állni, a napokban Páris egyik utczáján egy bérkocsit vntett magához. „Hova vigyem? — kér­dezi a kocsis. „Ahhoz semmi köze, hanem hajtson sebesen!“ mondá emberünk kevés­yen a járdáról. — A budapesti hóhér ifjúkoráról. E jeles férfiról ma sokan beszélnek s találgatják, hogy dicső mesterségét melyik iskolában tanulta. Tudja meg tehát a ki akarja, hogy Kozarek fiata­labb korában Wittek budai mészárosnál volt szék­álló s e szerény állásból emelkedett oly magasra, a mily magasra másokat szokott a század szégye­nére — emelgetni. — Szűcs pátri szereplése Czeglé­­den. Czegléden megürült egyik árvaszéki ülnöki állomást a napokban töltötték be. Pályázó, mint a „Hon“-nak Írják, kettő volt, az egyik Deli Béla, a másik a Konstantinápolyban járt magyar ifjúság legfontosabb tagja, Szűcs Gyula, az ősjogász. Daczára, hogy Szűcs pátri a függetlenségi párt küldöttének mondta magát, s daczára hogy Med­­nyánszky báró is korteskedett mellette, Szűcs pátri 57 szavazattal 69 ellenében — megbukott. — A szegedi pénzügyőri biztosság, melyet az árviz után Nagy-Kikindára helyeztek át, a mai napon ismét visszahelyeztetett Szegedre. — Tűz ütött ki ma reggel negyed 4 órakor az istván téri 3. sz. házban levő keményítő gyár­ban. A tüzőrség idejekorán megérkezett s sikerült elfojtani a bősz elemet, mielőtt nagyobb kárt oko­zott volna. — A délmagyarországi földrengés­ről annak idején rémséges hírek keringtek. A kormány tehát, hogy meggyőződést szerezzen a dolgok állapotáról, dr. H­a­n­­­k­e­n Miksát küldte le, a­ki már be is adta jelentését. Jeles geológu­sunk különösen a Babagáj szigetet vizsgálta meg, s bár igaz, hogy a talajban 5—13 cm­ter széles repedések támadtak, de geyserekről, barlang-beom­­lásokról, mikről a fáma annyit tudott regélni, szó sem lehet. Ó-Moldován és környékén mintegy 1000 ház szenvedett kisebb-nagyobb sérülést, de az ösz­­szes kár azért alig haladja meg a 10,000 frtot. — Fináncz-történet. Elegáns öltözetű úri­ember Al­it be tegnap az „Angol királynő“ vendéglőjébe, megélhel s ebéd után cigarettet kér. A pinczér szolgál vele. Uracsunknak ízlik a ciga­rette s vesz mindjárt 50 dobot, aztán pedig eltá­vozik. Fél óra múlva azonban visszatér s vele jön egy­­ fináncz. A pinczérnek elő kell adnia ciga­­rette-dobozait, s hiába szabadkozik, hogy azok en­gedélyezett specialitások, a financz úr a pár száz dbra menő készletet, mint csempészett árut a finom ur följelentésére lefoglalja, s a szolgálatkész pin­czér bizonyára megkapja büntetését a jövedéki ki­hágásért. — A fővárosi heti statisztikája. A f. évi október 26-ától november 1-éig terjedő negyvennegyedik héten élve született 260 gyermek, elhalt 175 személy, a szü­letések tehát 85 esettel múlják felül a halálozásokat. Az élve szülöttek közt volt 166 törvényes, 94 törvénytelen, nemre nézve 133 fiú, 127 leány. Halvaszületett 12 gyermek, köztük 9 törvényes 3 törvénytelen. A halottak közt volt 88 férfi, 87 nő, egy éven aluli gyermek 46. Ez év 44 hetében élveszüle­­tett összes 11079 gyermek elhalt 10597 egyén, a születések többlete tehát 482. Születések arányszáma 1000 lakosra 41­ 7.­­ A fővárosi ip­aro­s­ok körében vasárnapon november hó 9-én az új helyiségeknek folyamatban levő át­alakítása miatt családi estély nem tartazik.­­ A tisztviselők országos egyesülete nov. 8-án (saját helyiségében a Thonet-udvarban) társas estélyt tart a következő mflsorozattal : 1. Bölcs Salamon, a második Humoresk dr. Váradi Antaltól; felolvassa : szerző. 2. Euryanthe, nyitány. Weber, zongorán előadják: Rausch Károly és Szvoboda Károly urak. 3. A pusztai fűz. Arany János. Szavalja: Fáy Szaréna k. a. 4. a) .Ária „Teli Vilmos“ dalműből. Rossini, b) Magyar népdalok. Énekli: Sárközy Antalka k. a. zongorára kiséri Fejérváry Mária k. a. A hangversenyt közvetlenül táncz követi. — A magyar mérnök- és építés­z-e­g­y-­­ e­t holnap (szombaton) esti 6 órakor az egylet helyiségei­ben (régi Lloyd-épü­let, Duna felőli oldal II-dik emelet) egyetemes szakülést tart. Tárgya : N­e­y Béla fölolvassa az 1878-ki párisi közkiállitást építészeti szempontból tárgyaló, a közmunka- és közlekedési m. k. miniszter urhoz intézett jelentését. Az egyetemes szakülés után választmányi ülés tartatik, folyó ügyek tárgyalásával. — A „Budapesti férfi-dalegylet” no­vember hó 15-én a polgári lövölde termében XXIX ik dal­estélyét tartja. Kezdete fél 9 órakor. Vendégjegyek ára : Személyjegy 1 frt, családjegy (1 úr és 2 hölgy) 2 frt. Ven­­dégjegyek eladását következő urak szívességből vállalták el : Becker K. V. fiai, váczi-utcza; Ivanits J., váczi-utcza és hatvani-utcza ; Leonhard M., Deák-utcza; Sigmund József, városház-utcza ; Steinhausz és Mauritz, József tér; Táborszky és Parsch, kis korona-utcza ; Reinl és Deák, Víziváros, fö-utcza. Naptár. Szombat, november 8. Róm­. kath­. és prot. : Gottfrid ; görög : Nesztor. Akadémiai könyvtár 3—7-ig. Muzeum könyvtár és képtár 9—1-ig Állatkert nyitva egész nap. Közterek : gazdasági és tanszermúzeum 10—12-ig és 2—4-ig. Egyetemi könyvtár 3—7-ig. A mérnökegylet szűkülése. A nemzeti dalkör estélye a Hungáriában. Elfogadás a közoktatásügyi miniszternél 4—5-ig. Országgyűlés. A képviselőház ülése d. e. 10 órakor. Törvényszéki csarnok. — Fegyelmi ügy a legfőbb s­z­é­lő­szök fegyelmi tanácsa előtt. Schagel Károly muzslai járásbiró előtt pert indított bizo­nyos L­o­v­i­c­s Simon nevezetű ügyvéd Gross nevű izraelita ellen, valami tartozási ügyben. A lefoglalás Grossnál megtörtént, s a végrehajtás is elrendeltetett, azonban alperes semmiségi panaszt jelentett be. A semmitőszéki határozat le is ér­kezett, azonban ez hogy , hogy nem az irattár­ba került. Történt, hogy eközben a lefoglalt tárgyakat Gross eltette láb alól, s most Lolics fenyítő eljárást indított meg a járásbíró ellen, mert az nem hirdette ki a feleknek a semmitő­széki határozatot, s ráadásul kártérítést követel a bírótól. A kir. tábla hivatali kötelesség-mulasztás­ban vétkesnek mondta ki Schavelt, s rosszalásra ítélte, a kártérítési keresetet azonban elvetette. Magánvádló föllebbezett az ítélet ellen. A legfőbb itélőszék fegyelmi tanácsa azonban vádlottat föl­mentette a vétkesség vádja alól s a kártérítési keresetet figyelmen kivül hagyta. — Revolver journaliszták. A buda­pesti kir. törvényszék ma tárgyalta Neubauer és társai bünpörét. Elnök Párvy, szavazóbirák B­i­z­a­g­­­i­c­h és C­z­á­r­á­n, ügyész J­e­n­n­y. A vádlottak padján ülnek nyolc­an. Neu­bauer Mihály csongrádi szül. befogatása előtt a „Budapester Figaro“ szerkesztője. Fuchs Armin ó­budai születésű 32 éves, 3 gyermek atyja, a „Glocke“, „Gelse“, „Humorist“ és „Laterne“ czímű zuglapok egymásutáni szerkesztője. Sikkasztásért már egyszer 18 havi börtönnel büntettetett. Gold­schein Mór óbudai 40 éves cselédközvetítési intézet tulajdonosa. Csalás miatt már egyszer bün­tetve. Berger Bernát nyirbaktai sz. 20 éves, írnok atyjának cselédközvetitő intézetében. A­be­les Lajos budapesti 34 éves, jelenleg foglalkozás nélkül. Hecksch J. Jakab, 50 éves balassagyar­mati, özvegy, jelenleg kereskedősegéd, előbb több európai színpadon operaénekes, hamis bukás miatt vád alatt. Guttmann Dávid gyöngyösi születésű, 31 éves, csalásért már egyszer 2 évi börtönnel büntetve. Epstein Ignácz 26 éves cselédköz­vetítő. A vád lényegét az képezi, hogy Neubauer, mint a „Budapester Figaro“ szerkesztője összesen 3203 frtnyi óvadékkal egyéneket fogadott fel in­­cassant czim alatt. Ez óvadékból összesen fedezve lett 959 frt, a hiányzó 2244 frtra azonban felje­lentés történt a fenyítő törvényszéknél. N­e­u­­bauer ellen vád emeltetett még czim bitorlás miatt is, mert a „Budapester Figaro“ czím­lapján, mint dr. Neubauer volt szerkesztőnek megne­vezve. Ezt Neubauer ugyan sajtóhibának tulajdo­nítja, de az illető nyomda vezetője hit alatt vallja, hogy Neubauer erre figyelmeztetve lett. A tanuk nagyobbrészt azon károsultak, kiket Neubauer kisebb-nagyobb óvadék mellett felfoga­dott, s ezek több vagy kevesebb mértékben mind elvesztették lefizetett óvadék pénzeiket. A tanuk egyenként kihallgattatván, Neubauer Mihály beismeri, hogy mindez emberektől óvadé­kot fogadott el, de hogy azt vissza nem fizethette, annak oka csupán a kedvezőtlen üzleti viszonyok­ban keresendő, továbbá abban is, hogy a közvetítő intézetek tulajdonosai irgalmatlan közvetítési díja­kat szoktak szedni. A közvádló ennek ellenében constatálja, hogy Neubauer egy administrátort, három főpénztár­­nokot, tizenkilencz pénzbeszedőt, egy iroda­vezetőt, egy lapkihordót és egy gazdasszonyt fogadott fel, oly lap szolgálatába, melynek alig száz példánya kelt el. Ennek constatálása után a tárgyalást az idő előrehaladottsága miatt holnapra halasztották. Irodalom, szinház és művészet. — A „Figyelő“ november havi füzetét megkaptuk. Tartalmából kiemeljük, hogy Jakab Elek, Toldy Ferencz s Kazinczy Gábor levelezései­ből közöl egyes részleteket, Rényi Rezső folytatja Petrarca s Kisfaludy Sándorról nagy szorgalommal irt tanulmányát, J­a­n­c­s­ó Benedek a 17-ik század nyelvtani törekvéseiről értekezik, míg Csaplár Be­nedek „Révai Kecskeméten mint ujoncz-növendék“ czímű értekezését folytatja. Azonkívül Lévay István s Szilágyi István (Bacsányi Jánosnak Orczy báró­hoz intézett néhány levelét) néhány irodalomtör­téneti adatot közölnek s végül Szinnyei ismert repertóriumát. Ez irodalomtörténeti közlönyre, mely havonként egyszer jelenik meg egész évre 8 forint­tal előfizethetni. A Thiers Parlamenti Beszédjei­nek IV. és V. kötete a napokban jelent meg Cal­­mann Levy párisi nagyhírű kiadónál. Az e köte­tekben foglalt beszédeket Thiers 1837-től 1841-ig mondotta, s a spanyol ügyekre, a franczia rente conversiójára, az algiria ügyekre, a keleti kérdésre, Páris erődítésére stb. vonatkoznak. — „Szózat a magyar néphez csángó­ magyar testvéreink érdekében“ czimü kis füzetkét kaptuk a szt. László társulattól. Nyomatott Egerben; szerzőjének neve nincs kitéve. A szt. László-társulat a moldvai csángó-magya­rok számára nevelő s egyéb jótékony intézetek felállítását és fentartása általi istápolását tűzte ki czélul. E czélra a társulat minden egyes tagjától csak hat krajczárt kér ha­­vonkint, s számit arra, hogy a magyar nemzettest zömének, a köznépnek segítségével kétszázer magyart megőriz ma­gyarnak, s fentart az utókornak. — Az egyházi művészetek hazánkban írta dr. Czobor Béla fehérmegyei áldozár s egyetemi magán­tanár. Felolvastatott a szt. László-társulatnak tegnap tartott közgyűlésen, s külön füzetben is beküldetettt hozzánk. Szerző a hazai, műemléki becsesei biró templomokról értekezik benne. — Hangverseny. A budapesti zene­kedvelők egyesülete ma ismét megnyitotta ter­mét törzsközönségének, melynek érdeklődését mél­tán felkelthette az ez idei harmadik nagy hang­versenynek érdekes és változatos műsora. Tisztán orchestrális darabok adattak elő és pedig újak és régiek tarka változatosságban. Annak da­czára, hogy a mai programm a 17-ik századig nyúlt vissza, a közönség mégis csak egy ismerős számmal találkozott : Mozart „Cosi fan tutte“ czímű dalművének kedélyes, pattogó nyitányá­val , de ez aztán oly kedves régi ismerős, hogy legnagyobb örömmel fogadja, bárhol és bár­mikor találkozik vele. Gevaert a brüsseli conservatorium igazgatója a régi mesterek műveit akarta népszerűsíteni, midőn „Transscription clas­siques pour petit Orchester“ czímű gyűjteményét bocsátotta világgá. Tagadhatatlan, hogy e zenei gyöngyöket Gevaert szellemesen és ügyesen illesz­tette zenekarra, nem is tévesztik el hatásukat, de például B­a­c­h-nak a fuvola­fonatából vett „Sici­lienne“-je sokkal inkább imponál látszólagos rideg egyszerűségében, mint abban az új, nem egé­szen reá illő mezben, melyben ma a hall­gatók elé került. — Aki megismerkedik a párisi opera egykori híres dictatorának Lully­­nek kecses dallamaival, nem is csodálkozik, hogy annak idejében egy királyi rendeletben szóról-szóra ez volt olvasható: „Mindenkinek szo­rosan megtiltjuk, hogy zenedarabot előadathasson, míg Lully urnak írott engedélyét fel nem mu­tatja.“ Pedig épen az a „menuette“ és a „celebre Gavotte“, melyet ma a zenekedvelők mutattak be, nagyon elősegítették dictatori hatalmát. 1672. előtt, tehát még mielőtt nagy operákon dolgozott, írta a florenczi mester ezeket a kecses apróságokat Mo­lière „Bourgeois Gentilhomme“-jához, melynek egész zenéje a párisi Gallé-színházban az akkor nagy­ban divatozó vasárnapi matinéek egyikén roppant feltűnést keltett. A menuette (d-dur), melyben (Wekerlin átirata szerint) a bevezető tudtások után a „ pochette “-t utánzó magánhegedű játszsza a dallamot, naiv, tiszta melódiájával époly kellemesen lepi meg a hallgatót, mint a reá­következő Gavotte (d-moll) eleven, pezsgő rhyt­­mikájával.­­ A műsor másik felében a régi zeneszerzőket a modernek váltották fel, a „petit Orchester“ helyett a teljes, nagy szólalt meg. Gounod „Marche funebre d’une marionette“ czímű zenekari művének hatása Párisban a szegediek javára rendezett ünnepélyen ismeretes. A színpadi zeneszerző kandikál ki a mű egész szerkezetéből és kiviteléből. A könnyed franczia modorban írt zenei humorosk, briliáns hangszerelésével, fülbe­mászó, de kevésbé eredeti dallamaival pompásan illenék egy ballet keretébe. A halotti induló motívuma szeszélyes bevezetés után könnyen folyó s­tad­ásban d-mollban kezdődik, egy zajos, de kissé ellapuló trióban (d-dur) szövődik to­vább és egy pikáns, hatásos befejezésben hal el. A műsor legérdekesebb részét a befejező szám ké­pezte: As­ger Hamerik „zsidó trilógiája“. A svéd zeneszerző eddig csak hazájában vívott ki magának tekintélyes hírnevet, egyebütt kevésbé ismeretes, nálunk teljesen ismeretlen. E nagysza­bású dolgozat, mely a kiváló tehetségű zenészt fővárosunkban is megismerteti, alaposan és gon­dosan munkálkodó szerzőre vall, ki a modern technika titkaiban teljesen otthonosnak érzi ma­gát és ismereteit routinenal alkalmazza. A fényes, megragadó részletekben gazdag „zsidó trilógia“ a szerző művei között még csak mint „opus 19“ szerepel és Bülownak a nagyhírű zongoraművész­nek van ajánlva. Az egyes részeken elömlő komor jelleg, a sajátságos exotikus, tiszta orientáns színezet, charakteristikus egységet köl­csönöz az egész munkának. Hamerik a par­titúrában minden egyes rész elé iktatta né­hány ütemben az eredeti zsidó themát, mely az egész hangépületnek alapját képezi. Az első rész (ouverture) komor gravé-vel veszi kezdetét, mely egy művészileg dolgozott allegroba megy át. Bensőség és mélység tekintetében sokkal felette áll a második rész a „lamento.“ Vakító hangszerelés emeli a felváltva f-dúr és f-mollban mozgó andante hatását. Előbb a vonó hangszerek hárfa-kísérettel viszik a dallamot, majd a fafúvók kíséretében a fagott veszi át és egy hatalmas fokozásban, az ál­talános „allargando“-nál éri el a hangulatteljes rész hatásának tetőpontját. Kár, hogy a harmadik rész (sinfonia trionfale) minden vergődése daczára nem juthat a megelőző részek niveaujáig; igen szépen kezdődik, de a túlságosan triumpháló har­sona-fanfárok banális, közönséges befejezés felé sodorják. A közönség fokozódó érdeklődéssel hall­gatta a meglehetős kereken előadott zeneműveket. Lully mindkét tánczát és Gounod pi­anteriáját meg is ismételtette. K­á­­­d­y Gyula, az egyesület buzgó karmestere, a mai hangverseny sikeréért teljes elismerést érdemel. D.r. — Munkácsy Mihály ígérete szerint megküldte S­z­a­n­a Tamásnak ajándékba saját arcz­­képét krétarajzban, melyet maga a művész készí­tett. Alkalmunk volt látni a sikerült arczképet, mely a következő feliratot viseli : Szana Tamás barátomnak — Munkácsy. Ez arczkép fénykép után a „Koszorú“ januári füzetében fog megjelenni Mun­kácsy életrajza kíséretében. — Német színmű — magyar pályá­zaton. Curiosumnak nem rossz, hogy a népszín­házi népszínműi pályázat verseny­darabjai közt egy német nyelven irt népszínmű is van. Szabadkáról küldte be egy idegenajkú hazafi. A darabot pályá­zatra bocsátani kellett, mert a pályázati feltételek közt nem volt azon kikötés, hogy a pályaművek­­nek magyar nyelven kell írva lenniök. — A párisi nagy Opera új csillaga, H­e­i­­­b­r­o­n kisasszony dicséretével vannak most tele a párisi lapok, ki a napokban a párisi nagy Operában Margueritet énekelte Faustból. Bár az­előtt is többször lépett fel a Theatre-Lyriqueben, az Opera-Comiqueban, de előbbi fellépései távolról sem hasonlíthatók ama nagy sikerhez, melyet a napokban a nagy Operában aratott. Budapest, szombat, november 8-án. Holnap, Nemzeti színház. Először: „A nagyralátó.” Eredeti népszínmű 3 felv. — Népszínház: „A sárga csikó. Eredeti népszínmű 3 felvonásban. Nemzeti szinház. Kezdete 7 órakor. Vár­szinház. A MIZANTROP. A DIPLOMATA. Vigjáték 2 felvonásban. Kezdete Közgazdaság. Üzleti táviratok. Bécs, nov. 7. (Eredeti távirat.) Értéküzlet. A mai tőzsdére határozottan kedvező befolyást gyakorolt a Budapestről érkezett jelentés, hogy a magyar országgyűlés pénzügyi bizottsága nem hajlandó elfogadni Szápáry gróf törlesztési javaslatát. A hitelrészvényeket és a magyar aranyjáradékot keresték. A hangulat elég szilárd volt, emlí­­tésreméltó változás azonban nem történt az árakban. 2 óra 15 perczkor jegyeztettek : Osztr. hitelr. 269.90, Magy. hitelr. 255, Anglo­ bank 134.80, Unió 93.40, Bankverein 135.60, osztr. föld­hitel 180.—, osztrák-magyar bank 840.—, papír-járadék 68.40, ezüst-járadék 70.40, osztr. aranyjár. 80.70, magyar aranyjár. 95.05, Napoleon-arany 9.31—9.32, Lombard 81.25, Lloyd 591, Dunagőzhajózási 585, alföldi 137.75, galicziai 240.50, kassa­­oderbergi 114.—,erdélyi 109.—, államvasút 268.25, tiszavidéki 206.—, közúti vaspálya 200.75, magyar észak-keleti 131.—, magy. Bácsországi 110.75, magy. nyugati vasút 129.50. Bécs, november 7. Magyar irt. zárlatja. Magyar földte­­herm. kötv. 87.—, Magy. vasúti kölcsön 113.15. Salgó-Tarján —.—, Magy. hitel 254.75, Magyar záloglevél 101.--, Alföld 137.75, Erdély 108.75, Magy. észak-keleti vasút 130.50, M. kel. vas. 76.25, Kel.-vasuti elsőbbs. kötv. 73.- , Magy. sors­jegy 104.25, Tiszai vasút 204.50, M. földhitel —.—, Kincst. utal. 1873. 165.25, Kincst. utalv. 1874. —.—, Arany-járadék­­. -, 89— 84. . Bécs, november 7. Osztrák értékek zárlata: Osztr. hitel­­részv. 270.30, Angol-osztrák 134.80, Lombard 81.- -, Állam­­vasut 268.80, Galicziai 240.— , Papirjáradék 68.45, Aranyjá­radék 80.65, Hitelsorsjegy 169.—, 1860-iki 127.70, 1864-iki 159.50, Töröksorsjegy 18.60. Váltóárfolyam : Londonra 116.45, Frankfurtra 56.95, Porosz pénztári utasv. 57.60, Ezüst - , Cs. kir. arany 5.58, Napoleond’or 9.31, Utótőzsde 840. 70.50, Szilárd, Bécs, nov. 7. Esti zárlat: Hitelrészvény 269.70, An­gol-osztrák 134.50, M. hitelr. 254.50, Államvasut 267.75, Lom­bard 81.5, Járadék 68.35, Napoleond’or 9.31, Aranyjáradék 90.05, Galicziai 240.—, Páris, nov. 7. Zárlat. 3% Évjárulék 81.80, 5­­0 Év­járulék 115.60, Olasz évjárulék —.—, Osztrák államvasut 583.—, Mobilier hitelr. —.—, Lombard 173.—, Töröksorsjegy 40.50, Osztrák földhitelr. —.—, Magy. járadék —.—, Osztr. ar. jár. 69.80. Ámort. jár. 83.60. Hausse. Páris, november 7. Zárlat. Liszt­ 71.25, 71.75, 72 50, 73.25. Buza 32.60, 32.80, 32.40, 33.75. Rozs — ——, Olaj 80.50, 81.—, 83­­, —Szesz 68.50, 68.50, 68.75 , 69.—. Berlin, november 7. Zárlat. Papirjáradék —, Ezüst­járadék —.—, Magy. járad. 82 10, Magy. kincst. utalv. —, 1877 iki 10 mill. kölcsön 63.40, keleti vasut elsőbbs. 73.70, Hitelrészvény 470.—, Államvasut 465.50, Lombard 134.50, Galicziai 104.20, Kassa-oderbergi 49.75, Romániai 42.70, Orosz papírpénz 213.79, Váltóárf. Bécsre 172.30, Szilárd. Utótőzsde Hitelr. 470.50, Államvas. 465 50, Lombard 140.50. Berlin, november 7. Zárlat. Buza 228.50, 238.50, Rozs 158 —, 159—, 168.50, 168—, Zab 136.50, 147—, Repczeolaj 56.30, 55.80, 57.40, Szesz 57.90, 58—, 60.20, 60.40. Frankfurt, november 7. Esti zárlat. Papirjár. 59.18, Ezüstjáradék 61.25, Osztr. aranyjáradék 69.5,. Magy­­arság­­jár. 82.10, Osztr. hitelv. 233.50, Osztr. államv.­részv. 231.62, Galicziai 208.25 Lombard 70 25, Erzs. nyug. vasút 152.5, Magyar Galicz. vasút 95.75, Tisza v. vasúti elsőbbs. 82.25, Váltóárf. Bécsre 173.45, Osztr. bankr. 728, Gyöngébb. 233.50, Frankfurt, nov. 7. Papirjáradék —.—, Ezüstjáradék 61.18, Osztrák aranyjár. ——, Magyar aranyjár. 82.06, Osztr. hitelrészvény 233.75, Osztr. bankr. —.—, Osztr. államvasut­­részv. 231.12, Galicziai 208.—, Lombard —.—. Csöndes. Kevi, nov. 7. Buza 22.95, 24.10, Rozs 16.25,17.20, Szesz 30—, 30.50. Stettin, november 7. Buza 224.—, 231.—, rozs 155.—, 160.50, olaj 57.—, 58.—, 57.—, Szesz 55.60. —,—, 59 —. Gazdasági és piaczi tudósítások. B.­Csaba, november 6. (Az „Ellenőr“ saját tudósítása.) Egy hét óta nagyon furcsa időjárásunk van. Szép verőfényes napok után 3-án több óráig tartó esőnk volt, az eső után pedig sűrű pelyhekben esett a hó, és egész fehér leplet vont a feneketlen sárra. Másnap ismét kisütött a nap, és azóta szép, noha hideg őszi időnk van. E szeszélyes időjárás következtében a nagybirtokosok még mindig nem végezték el a munkát. A vetések szépen kelnek. Gabonapiaczunkra a behozatal a rossz utak miatt igen csekély. A­mit helybeliek kínálnak, az aránylag nagyon jó ár mellett kel el. Különösen kukoriczára nagy a kereslet, mert szalontai és gyulai disznóhizlalók vásároltat­nak helyben, valamint szeszégetésre is innen szállítanak so­kat Aradra. A piaczi árak jelenleg a következők : búza I. rendű mm. 13 frt 80 kr, gyengébb egész 11 frt 20 kr, árpa 7 frt, kukoricza 6 frt 80 kr, uj kukoricza 6 frt 30 kr, zab 6 frt 50 kr, beremag 44—48 frt, szalonna 45—48 frt. N.­Kanizaa, nov. G. S. L. (Az „Ellenőr“ saját tudósítása.) Időjárásunk néhány hét óta igen változékony, szép, derült napokat esős, hideg, zord napok váltják fel, az esték úgy mint a reggelek igen hűvösek és többnyire ködöt hoznak és lassanként beleéljük magunkat a télbe. A ga­bona üzletben a szilárd hangulat az uralkodó és a fő­városi, vagy más mérvadó piaczok áraihoz képest a gabona majd 10—20 krral drágább vagy ugyan­annyival olcsóbb. A múlt héten fehér bab volt legkeresettebb áruczikkünk, mert angol számlára nagyobb vételek történtek, bab ennek folytán meglehetős árjavulásnak örvend. Szüretünk, melyben sok helyütt, a hó és az esős na­pok folytán fennakadás történt, teljesen be van fejezve. Az eredmény kielégítő, mert ha a mennyiség kivánni valót en­ged, az a majd mindenütt a tavalyinál jobb minőség által kapótolva van. Uj bort 4—6 frtig kinálnak. A mint halljuk tavalyi borból tegnap egy nagyobb tétel adatott el 4 frt 50 krért. Gabonaáraink métermázsánkint. Buza 13—13 frt 90 kr. Rozs 10—10 frt 50 kr. Árpa 8—10 frt. Zab 6 frt 10—6 frt 90 kr. Kukoricza 7—7 frt 50 kr. Cinquantin 7 frt 50-8 frt. Fehér bab 11 frt 75 kr. Ójkanizsa, november 5. (Az „Ellenőr” saját tu­­dósítása.) Az idei szűk termés következtében heti piaczainkra a behozatal nem igen nagy, ehhez még az is járul, hogy termesztők visszatartók, s magas árakat követel­nek, ennélfogva a forgalom nem nagy. Eladatott körülbelül 1000 métermázsa búza 75 kilós 13 frt 20 kron, 600 métermázsa zab 5 frt 75 kr, 750 méter­mázsa árpa 5 frt 95—6 forinton, 5000 métermázsa tengeri ta­vaszra 6 frt 90 kr—7 frton. A szántás és vetés már nagyobbrészt be van fejezve. Kula, november 5. (A­z „Ellenőr“ s­ajá­t t­u­d­ó­­sítása.) (L.) Utolsó tudósításom óta majdnem szüntelen esőnk van, mi az őszi vetésekre igen előnyösen, de az utakra rombolólag hat. Gabonapiaczunkon az árak lementek és jegy­zőnk : buza 13 frt, árpa 6 frt 20 kr, zab 6 frt, tavasi ku­­koricza 6 frt 30 kr, uj csöveskukoricza 3 frt 50—80 krig, mind métermázsánkint. P.-Pél, (Somogymegye) nov. 6. (az „Ib­n­­­e­n­ö­r“ s­a­j­á­t tudósítása.) Ha az isten úgy akarja és az időjárás oly kedvező lesz mint 1866-tól 1867-re, akkor a leg­jobbnak nézünk elébe, mert vetéseink oly szépek, minek 1866. évtől fogva még nem voltak, kivéve azon helyeket, a­hol a késő ugaroltatás végett két szántásba voltak kényte­lenek vetni, most csak száraz időre van szükség, hogy az őszi szántást be tudjuk végezni és a gazdag sásu vetést le­legeltetni, ne­hogy ha oly tél talál lenni, mint az elmúlt év­ben, hogy azok kirohadj­anak,­­kipállanak.) Állatjaink egész­ségesek, és különösen birkáink és rideg jószágunk igen sok. Szenten, november 6. (Az “Eli­e­n­őr“ saj­át tu­dósítása.) Tegnap tértem vissza az Alsó-Kőrös melléki pusztákra tett kirándulásomból, megszemléltem a gyulai, istvánházi, szelevényi és k.­szt.-mártoni gazdaságokat, hol az őszi vetések ép úgy mint határunkban a legszebben állanak. Időjárásunk most ugy látszik ismét jóra fordult, a mult heti borongós, esős időt tegnap éjjel csillagos ég váltotta fel és reggelre meg is fagyott, de már 9 órára kiengedt és a vetést folytatni lehetett. Remélhető, hogy ha az időjárás még legalább 2 hétig — ha reggelenkint egy kis fagyok lesz­nek is — így tart, az őszi munkálatokat ez idő alatt bevé­gezhetjük. -0 ^6 m»$£u IJU iLgUB Az e heti gabonavásárunkon a forgalom igen csekély volt, mivel mind kereskedőink, mind termesztőink tartózko­dók ; előbbiek tetemes árengedményeket, utóbbiak 1 forinttal magasabb árakat kivánnak a még csekély eladásra kész áruikért. Jegyzett áraink: búza 72—77 kilós 11 frt 50 kr—13 frt, árpa 5 frt 50—6 frt 50, kukoricza 6 6—6 frt 50 kr, uj csöves 3 frt 50 kr, minden métermázsánkint. Chemnitz (Szászország), nov. 5. (Az „Ellenőr“ saját tudósítása.) Nálunk a gabonaüzlet darab idő óta igen bágyadt s a különböző tőzsdehelyeken ideig-óráig ural­kodott nagyobb szilárdság és élénkebb mozgalom által sem volt terjedéséből kihozható. Nagyon úgy látszik, hogy az üzérek heteken keresztül nagyon is siettek vásárlásaikkal, kü­lönösen pedig a kész áruból való szükséglet folyvást csekély s ennélfogva a készletek csak nagyon lassan apadnak. Újab­ban a vidéki beszállítások is hova­tovább jelentékenyebbek, úgyhogy nyolc­ nap óta a kínálat, különösen a búzában, igen jelentékenyen megszaporodott és nagyon túlhaladja a szük­ségletet. Valószínűleg ugyanily tünetek fognak rövid időn mutatkozni más vidékeken is és alig hihető, hogy aztán az árak jelenlegi magasságukat fenn tudják tartani. Mütnőhen, november 5. (Az „Ellenőr“ saját tu­dósítása.) A gabonaüzletben csekély élénkség mutatkozik, miután Délnémetország és a Svájcz malmai és raktárai tel­jesen tömve vannak búzával, úgyhogy, hacsak rendkívüli ese­mények nem történnek, egész karácsonyig nagyon bágyadt üzletmeneteire kell számítanunk. Árpával sem vagyunk job­ban, csupán rozs szilárd még most is. Bultra, november 3. Sz . . . E. Kellemetlen idők jár­nak nálunk, a vásárok, melyek más alkalommal oly élénkek szoktak lenni, most egészen kihaltak, mintha teljesen meg­szűnt volna a világ működni. Október 27-én tartatott meg a vásár Párkány, Érsek-Ujvár és Surányban. A vásárok itt a felvidéken két részből állanak, a. m. először tartatik meg a marhavásár s ezután pár napra a kirakodó vásár. Párkány­ban meglehetős vásár volt . Érsek-Újváron is volt valami mozgás, de kevés adás-vevéssel. Surányban a marhavásárt csakis a czigányok alkották, mert 15 marhán kívül volt vagy 30 kóborló czigány, kik legjobban sajnálták a vásár elmara­dását. Rosz berendezés az, hogy a közel eső helységek egy és ugyanazon napon tartják vásáraikat, mert egyik vásár a másik kárára történik. A kirakodó vásárok szintén silányak, pedig itt a tél, s még sincs kelete semminek. A drágaság ja­vában foly, egy zsák burgonya ára nálunk 2 forint 30 krajezár,­­ sőt 2 forint 50 krajezár is, míg az ősz elején csak 50 kraj­­czárba került a burgonya. A buza ára nálunk 14 forint 20 kr, szóval nem jól állnak a dolgok. Ezeken kívül, még ama kellemetlenség is elő jő, hogy nem kaphatni mindég és min­denhol burgonyát, hanem távolabb fekvő városokból kell a szükségletet fedezni, mi persze kissé költséges dolog. Nem­csak a szegényebb néposztály panaszkodik a rossz termés és így az életfentartás eszközei miatt, hanem a középosztály is. A hivatalnokra legrosszabb a drágaság, mert fizeté­s csak olyan nagy, mintha olcsóság lenne, földmivelők és kisebb földbirtokosok, kiknél máskor telt magtárak voltak, most megelégszenek annyival is, a mennyi a saját szükségletükre elegendő. Temesvár, november 6. A Temesvári Lloyd­­társulat gabonacsarnokának árjegyzései: búza 73 kilós 11 frt 50—11 frt 70 kr, 74 kilós 12 frt 10— 12 frt 30 kr, 75 kilós 12 frt 90—13 frt 15 kr, 76 kilós 13 frt 40—13 frt 50 kr, rozs 9 frt 25—9 frt 50 kr, árpa 7 frt 70 kr—8 frt, zab 6 frt 40—6 frt 50 kr, kukoricza tavalyi 7 frt 50—7 frt 60 kr, idei 6 frt 40—6 frt 50 kr, repeze 9 frt 50 kr—10 frt métermázsánként, szesz nyers 32 frt 50 kr—33 frt, finomított 35 frt 50 kr 10,000 liter fokonkint hordó nélkül. Bécs, november 7. Terménytőzsde. Buza ta­vaszra 14 frt 95—15 frt — kr, magyar rozs 10 frt 55—10 frt 90 kr, zab tavaszra 7 frt 80—7 frt 85 kr, kereskedelmi zab 7 frt 15­ 7 frt 25 kr, kukoric­a kész­áru 7 frt 80—8 frt — május-júniusra 9 frt 05—9 frt 10 kr, repczeolaj készáru 31 frt 75—32 frt — kr, november-deczemberre 32 frt 25—32 frt 50 kr, szesz kész­áru 32 frt 50 kr—33 frt, november-de­czemberre 35 frt 75—36 frt. Angolország gabonatermése 1879-ben. A „Times“ egy összeállítása szerint Anglia gabona­­termése ez évben 6 846.000 quarterre, vagyis 19.853.400 hektoliterre rúg. Egy acróra esett átlag 18 bushel. Ez összegből levonva a mintegy 856.750 quarter vetőmagot, a fogyasztásra 5.900.250 quarter marad meg. Ebből azonban nem jelentéktelen meny­­nyiség esik azonban oly minőségű gabonára, mely fogyasztásra épen nem alkalmas. A beszállítandó gabonamennyiséget 52 millió hektoliterre becsü­lik, miből következik, hogy az aratás sokkal rosz­­szabbul ütött ki, mint kezdetben várták. A marhavész behozatalának meggátlása tárgyában a földmivelési minisztérium azon esetre, ha a külföldön kiütött marhavész meggátlása te­­kin­tetéből szorosabb határzár elrendelése válik szükségessé, az ország 30 határszéli megyéjét tér­­képileg felvetette és ezen térképekbe, különös te­kintettel a fontosabb pontokra és könnyebben meg­közelíthető átkelési helyekre, az igénybe veendő katonaság által őrjáratok útján biztosítandó helye­ket és utakat különösen bejegyeztette. E térképek a megye elzárására szükséges katonaság létszámá­nak pontos meghatározásával az ország valameny­­nyi törvényhatóságával közölve lettek. Közlemények az ipar-, kereskeddem­ is forgalom köriből. Heti jelentés az ipar állásáról Budapesten. Mindenekelőtt örömmel kell constatálnunk, hogy a munkáskéz (a­mi a napszámos munkát illeti) ele­gendően van foglalkoztatva a vasúti és hajóforga­lom, városi útépítés, feltöltés és közraktári talaj­munkáknál. A kézműves munkások közül azonban kereset dolgában sokan megakadtak, a­mennyiben a malmok az üzletmegszorítást november elején valóban életbe léptették. A novemberi házbérne­­gyed alkalmával végbe ment hurczolkodásoknál a hordárkéz, fuvaros és targonczás jövedelmezően foglalkozott; szobafestők olcsón működnek, kárpi­tosok, lakatosok, bádogosok, fazekasok (kályhacsi­­nálók) a héten el voltak látva munkával. Megjött a ruházati ipar „szüretje“ is, a­mennyiben nem­csak a nagy műhelyek, hanem a kicsinyek is se­gédeket vettek föl szép számmal. Férfi- és nőszabók, kalaposok, szűcsök, fehérnemű-árusok üzleteit elég sokan látogatták. Az összes szállókról mintegy 100—120 legény állott műhelybe. A hét legfonto­sabb ipari mozzanata lett volna az országos vásár, mely azonban oly rossz volt, hogy majd semmi mozgalmat nem idézett elő. A lipótnapi vásárok a kézműiparra is mindig rosszul végződnek. Meg kell említenünk, hogy a közös hadsereg bőr­­nemű szállításai elnyerése, illetőleg az abból való részesülés végett a külön magyar consortium itt Budapesten megalakult. Dec­ember 10-én lesz az árlejtés-szövetkezet; nagyiparosaink valószínűleg versenyképes ajánlattal lépnek a küzdtérre. A budapesti Kereskedelmi és iparkamara f. hó 8-án, szombaton délután 4 órakor tartandó rendkívüli teljes ülésének fontosabb tárgyai : 1. A földtehermentesítési és szőlőváltsági kötvények tör­lesztési idejének meghosszabbítása iránti törvény­­javaslatok. 2. Bizottsági jelentés Müller kamarai tag indítványáról a kényszeregyezség tárgyában. 3. Bizottsági jelentés Ráth alelnök indítványáról az önsegélyes hitelszövetkezetek megadóztatása tárgyában. Pénz- és értéktőzsde, Budapest, november 7. A pénzpiac­ hangulata ma is igen kedvező volt, különösen Magy­ar járadék, Sorsjegyköl­­csön. Földtehermentesítés, de kivált Szőlődézsmaváltság iránt, mely utóbbi tegnap óta megint 1­ 1 forinttal emelkedett s ma már csaknem azon magaságon áll ismét, melyen a vonatkozó törvényjavaslat beterjesztése előtt állott. Bankok szintén ma­gasabbak. Municipális bank kivételével, a melynél az eddig követett gyors szökéseket époly gyors esés látszik felváltani, javult. kassa-oderbergi hanyatlott, hasonlókép esett helyi értékek közül közúti is, mih­el Anton Hegyi pálya megint magasabb. Igen kergettek voltak még Országos központi s különösen Fővárosi takarékpénztárak, Pesti biztositó, Franklin könyvnyomda, Ganz-féle vasöntöde és Drasche-féle téglagyár, malmok ellenben csendesek, sőt Hengermalom, Budapesti és Victoria jelentékenyen olcsóbbak. Az előtőzsdén Magyar járadék 95—95.25-ön,Oszt­rák hitelrészvény („rovásra“) 273.80—273.60—273.20-on köt­tetett, a déli tőzsdén utóbbi 273.40—273.10 közt forgott, s azonnali átvétellel 270.50-en, Magyar hitelrészvény 255.50- en, Anglóbank 135-ön zárult, Municipális bank 205-re esett, Magyar járadék azonnali átvétellel 95.25-ön, szállításra 95.25 —95.10-en, Vasútkölcsön 113-on, Sorsjegykölcsön 104.50-en kelt, Szőlődézsmaváltság 89-re, Északkeleti vasút 130.50-re javult. kassa-oderbergi 115-re, közúti vasút 826-ra hanyat­lott, Hegyi pálya 87-en, Pesti biztosító 113.50— 114-en kelt, Országos központi takarékpénztár 114.50-re, Fővárosi 405-re, Franklin könyvnyomda 132-re, Ganz-féle vasöntöde 390-re, Drasche-féle téglagyár 71-re emelkedett, Hengermalom 760-re, első Budapesti gőzmalom 1500-ra, Victoria 500-ra hanyatlott. Megemlítendő végre, hogy ma hosszas szünetelés után a kis­birtokosok földhitelintézetének részvényei is forgalomban vol­tak a tőzsdén s 45 írttal pénz- és 47 írttal árukép jegyez­tettek, Magyar földhitelintézet 6t/-,0­0-ras záloglevele pedig is­mét 100.50-re javultak. Az esteli tőzsdén némileg elgyengült a hangulat s Osztrák hitelrészvény („rovásra“) 272.70-en, Magyar jára­dék 95.10-en zárult. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelen­tései 1879. november 7-ről reggeli 7 órakor. A légnyomás mindenütt sülyedett, Zágrábban 10.4 mmrrel.­­ A hőmérsék többnyire kevéssel sülyedett, Szolno­kon 4.1 fokkal. Csapadék: Bécs 5, Prága 2, Bregenz 15, Trencsén 5, Bő­bánya 12, Budapest 14, Debreczen 1, Szatmár 5, Temes­vár 4, Csáktornya 10 mm. Ozon Budapesten nappal 8, éjjel 9. — A tenger Pola mellett fodros, Fiume mellett könnyen hullámzó.­ ­ Vízállás Felelős szerkesztő: Hindy Árpád.

Next