Ellenőr, 1880. február (12. évfolyam, 54-101. szám)
1880-02-01 / 54. szám
54 szám, mérszelést árul ki Egész évre . 20 frt — kr. I Évnegyedre . 5 frt — kr. Félévre . . 10 „ — , I Egy hónapra . 1980 , szerkesztési Irwin ! Budapesten, váczi körút 26. szám (főút sarkán.) Semmit nem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön, — Köziratok visszaküldőéire nem válalkozunk, — Posta által csak hírmenteseseteket fogadunk el. REGGELI KIADÁS. Budapest, vasárnap, február 1. 1880. Egyes szám ára 4 Kr. MtrMitmh felvUmU * kt Adóhivatalban, Budapesten, váczi körút 28. szám (fő-út sarkán). Továbbá Danko G. L. és társánál M.-Frankfurtban. Hirdetésekért járd díj csakis az „Ellenőr* kiadó hivatalaltal nyugtázott számla ellenében fizetendő. JKiadó hivatal Budapesten, váczi körút 26. sz. (főút sarkán). Idt intizmdSk cm dSfizetittk h a lap niMildMn uonaOumi mMm fáatUUm. XII. évfolyam. Az „Ellenőr“ ára reggeli és esti lap együtt: Egy évre .... 20 frt — kr. Félévre .... 10 „ — „ Negyedévre ... 5 „ — „ Két hóra ... 3 „ 60 , Egy hóra ... 1 „ 80 „ Az estilap postán való külön küldéséért 1 frt jár évnegyedenként. Táviratok. Szeged, jan. 31. (D. É.) A kiküldött orvosok constatálták, hogy a gyermekek közt a felső tanyákon nem vörheny (scarlat), hanem a köznép által úgynevezett vöröshimlő, kanyaró (morbilli) uralkodik, mely szelid lefolyású, s hogy tovább ne terjedjen, az iskolák ott bezárattak. Az alsó tanyákon nincs járványos betegség. A Neszürjhegyen 3 családban 4 diphteritis eset fordult elő, amiért ott a szükséges intézkedéseket megtették. Január hóban öten haltak meg diphteritisben. A betegek száma a városi kórházban 207, kik között járványos beteg csak kettő van. Közvetlenül a városhoz érkezett adományok 212.853 frt 53 krt tesznek, melyből Szeged károsultjaira 205.283 frt. 3 kr marad. Ez összegből kiadtak eddig segélyzési czélokra 13.160 frt 68 krt, a többi 190.000 frt kamatozásra van befektetve; 2329 frt 7 kr pedig a városi pénztárban van. Az időjárás derült, a Tisza vízállása 5' 6". Zágráb, jan. 31. Philippovich báró táborszernagy, Ludvig alezredes törzskari főnök kíséretében Bécsbe utazott. Az „Agramer Zeitung“ jelenti: A regnicolaris küldöttség több tagjának lakása előtt történt tüntetések miatt a tanárképző intézet négy növendékét és kilenc gymnasiumi tanulót kitiltottak, több jogászt pedig consilium abeundi-val fenyegettek. Bécs, jan. 31. (Eredeti távirat.) Az olasz kormány utasította külföldi képviselőit, hogy az Olaszország szövetkezéséről keringő híreket határozottan cáfolják meg. A királyné holnap este indul el Bécsből Izlandba. Bécs,jan. 31. Az osztrák delegatio költségvetési bizottsága a Boszniában, Herczegovinában és a Limvölgyben elhelyezett csapatok számára 1880. évre kért póthitelt tárgyalta. Haymerle báró kijelenti, hogy a kormány a legnagyobb gondot fordítja Bosznia és Herczegovina egyhazi viszonyaira. A boszniai és a herczegovinai görögkeleti hitvallású lakosság panaszai főleg a görög nemzetiségű püspökök kinevezése ellen irányulnak. A nem egyesült egyház eddigi viszonyát az oecumeni patriarchatussal nem tanácsos erőszakosan megszakítani; egyelőre a főpapok által követelt túlságos illetékek leszállítására nézve tettek az illető hívek kellő lépéseket. Klaics felemlítette, hogy a mohamedánok csekély bizalmat érdemelnek. A miniszter constatálja, hogy a kormány minden törzs irányában, valláskülönbség nélkül, egyenlő bizodalommal viselteték. A miniszter visszautasítja a mohamedánok ellen emelt szemrehányást. A tulajdonjogot illető határozatokat a kormánynak a legnagyobb vigyázattal kell hoznia, kiváltképen pedig az agrárius kérdésben, mindenekelőtt az összes jogviszonyokról világos tájékozást kell szereznie. A jövő fogja megmutatni, hogy lehetséges-e ott szabad parasztosztályt teremteni. Hoffman báró pénzügyminiszter kimerítő felvilágosítást nyújt a közigazgatási viszonyokról, az adóügyről, a behajtási eljárásról, a bányák és az erdőségekről, a vámkérdésről és a monopóliumokról. A miniszter, Hohenwart gróf kérdésére kijelenti, hogy a kormány kapott gyarmatosítási ajánlatokat, a kül- és a belföldről, nevezetesen Csehországból és Tirolból Ez utóbbiak inkább kielégítenék a kormányt. A külfölddel szemben, tekintve a még készületlen állapotokat, halasztó határozatot kellett hoznia. — Bylandt-Rheidt gróf Sturm állítása ellenében bebizonyítja, hogy Bosznia részére tulajdonképen 20 milliót kértek, mert az ott elhelyezett csapatok számára mint rendes hadiszükséglet fejében kért 12 milliót, ugyanazon csapatok a monarchiában is igénybe vették volna. A kormány azon van, hogy mihamarább haza bocsássa a tartalékosokat és az ottani viszonyok fejlődésétől függ, várjon még az idén haza bocsáthatja-e őket. A bizottság végül elfogadta a kormány javaslatát. Bécs, jan. 31. A képviselőház véderő bizottsága némi módosítással elfogadta a katonai váltságdíjról szóló törvényjavaslat 1—9. §§-ait. Az adóbizottság harmadik olvasásban elfogadta a földadó-novellát megegyezőleg Krczezynowicz indítványával. London, jan. 31. (Eredeti távirat.) Itteni hírek szerint a nagyhatalmak új congressust fognak összehívni a görög határkérdés megoldására, mivel semmi kilátás nincs arra, hogy Törökország és Görögország megegyezzenek. Pétervár, jan. 31. A hivatalos lap jelenti: A rendőrség jan. 29-én éjjel a sappeur-utczában házmotozást akart tartani, azonban az illető lakást zárva találta. Miután az ajtót kifeszítették, egyszerre egy lövés durrant el, melyet több lövés követett. A rendőrség három férfit és két nőt talált, kik a lövöldözést folytatták. A rendőrtiszt megsebesült. Egy lakó revolverrel agyonlőtte magát. A bűnösöket elfogták. A lakásban egy sajtógépet, a „Narodnaja Volja“ hírlapnak épen a sajtóból kivett egész halmazát, egy röpiratot, hamis pecsétnyomókat, hamisított okmányokat, mérges és robbanó anyagot találtak. Konstantinápoly, jan. 31. A porta és a galatai bankárok közt hat adónem bérbeadása iránt november 22-én kötött egyezmény, mely január 13-án lépett hatályba, kitűnő eredményt mutat föl. A bevételek Konstantinápolyban jelentékenyen emelkedtek. Páris, jan. 31. A képviselőház megkezdette a vámtarifa tárgyalását. Trard miniszter bizonyítja, hogy a gyapotipar 1876. óta folyton javult, ennélfogva a gyapottarifa helyreállítása 24%-kal elegendő. A fémgyártást illetőleg a kormány nem fogadja el a bizottság által indítványozott 40°/0-kot túlhaladó tarifa emelést. A miniszter fejtegeti azon előnyöket, melyekben az 1860. reform által a földmivelés részesült. A tilalmi vámok mit sem használnak. A földmivelést legjobban fejleszti az öntözés könnyebbítése, a földmivelési oktatás terjedése, és a földmivelési egyletek hatásos támogatása. Francziaország kétszer annyit exportál Angolországba, mint amennyit ide onnan behoznak. Francziaország a külfölddel kiállja a versenyt. A miniszter kéri a jelenlegi tarifák további fentartását, melyek alapját képezik az új kereskedelmi szerződések czéljából megkezdett tárgyalásoknak. Athén, jan. 31. (Pol. Corr.) Komondoros minisztériuma megmarad jelen alakjában. A cabinet a költségvetésben öt millió drachmára rugó megtakarítást szándékozik kimutatni. Madrid, jan. 31. Valenciában a szélvész jelentékeny kárt okozott. A Gibraltárból érkezett tudósítás szerint Fezben zavargások törtek ki. A maurok megtámadták a zsidók házait, több zsidót megsebesítettek és egy hetven éves aggastyánt petróleummal leöntöttek és elevenen elégették. A franczia alattvalók közül is többeket megsebesítettek. Budapest, január 31- Az országgyűlési szabadelvű párt február hó 2-án este 6 órakor értekezletet tart. A kérvényi bizottság tegnapi ülésében a 26- dik sorjegyzék összeállítása után, melynek előadóval Kubinyi Árpád bízatott meg, áttért a bizottság az országos izraelita alap tárgyában beadott kérvények tárgyalására. Hét kérvény fekszik a ház asztalán u. m. 1. az autonom orthodox izraelita hitfelekezet közvetítő bizottságának, 2., az országos izraelita iroda elnökének, 3. ismét az orthodoxoknak, 4., a váczi izaelita, status quo hitközségnek, 5. a szarvasi, 6. a losonczi, 7. a vágujhelyi izraelita status quo hitközségnek kérvénye. Az ortboxok kérik az országos alapot a két felekezet közt kiosztani s kimondatni, hogy a budapesti rabbi-szeminárium nem tekintethetik állami intézetként. A neologok a felosztást ellenzik, s a minisztert utasíttatni kérik, hogy az izraelita hitügy rendezése tárgyában törvényjavaslatot terjeszszen a ház elébe. A status quo izraeliták kérelme oda irányul, hogy az ortodoxok kérvénye figyelmen kívül hagyassák, a neológok által kért hitfelekezeti szabályozás szóba se hozassák, minden autonom közegek mellőzésével s mín/í an ínná aK4a. J4« l ^1 —~ * — raelita alapnak jövedelme az állami tanfelügyelők előterjesztésére a rendezett izraelita népiskolák segélyezésére pártkülönbség nélkül fordittassék. Ezen három különböző irányt képviselik a kérvényező izraeliták. A bizottság elhatározta, hogy az alap jövedelmének 1879-iki kimutatását és az 1880. előirányzatát a vallás- és közoktatásügyi minisztertől bekivánja. Ezután olvasta az előadó dr. Vécsey Tamás az izraelita alapra vonatkozó vezérokiratokat, jelesül az osztrák belügyminiszternek átiratát 1850-ből, melyben ő felsége rendelkezése találtatik. Ezen fontos és érdekes okiratokat legközelebb szó szerint fogjuk közölni. A képviselőház pénzügyi bizottsága tárgyalta ma a pénzügyminisztérium költségvetését. Szapáry miniszter, válaszul a hozzá intézett kérdésre, kijelenti, hogy az adók és illetékek behajtásában előforduló bajok orvoslása végett törvényjavaslatot fog nemsokára előterjeszteni. A fővárosban a közmunka-váltság együttes behajtása okozott zavart. A második baj az adóhátralék tisztázása volt, e munka is befejezéséhez közeledik. A bizottság két albizottsága is ülést tartott ma. Az egyik a sugárúton létesítendő nőtanítóképezde számára szerzett telek és ház megvételét határozta el. A másik a kolozsvári vegytani intézet építésére, 10.000 frt törléssel, a költségesebb tervet fogadta el, s a költségeket 100.000 frtban állapította meg. A losonczi gymnasium tervét is tárgyalta a bizottság, de tekintettel a pénzügyi viszonyokra és a költség nagyságára (79.000 frt) e terv végrehajtását elhalasztotta. A szerzői tulajdonjog biztosítása érdekében Pauler miniszter által összehívott enquête ülést tartott ma. Az értekezlet következő megállapodásokra jutott: aki szándékosan vagy vétkes gondatlanságból bitorol oly czéllal, hogy a többszörözést akár belföldön, akár külföldön terjeszsze, vétséget követ el és köteles a szerzőt vagy annak jogutódát kártalanítani, azonfelül pedig 1000 írtig terjedhető pénzbírságra büntettetik. Ha a pénzbüntetés be nem hajtható, az fogházbüntetésre változtatandó át oly formán, hogy tíz forint helyett egy napi fogház szabandó ki. A menthető tévedésből jóhiszeműleg elkövetett többszörözés nem büntettetik, de ez esetben is felelős a többszöröző saját vagyona erejéig. A bitorlásból eredt kárt a bíró saját belátása szerint állapítja meg. A bitorlásért úgy a bűnszerző, mint a tettes egyaránt felelősek, ha szándékosan vagy vétkes gondatlanságból követték el mindketten a tettet. Ezzel az ülés véget ért. Az osztrák és magyar kormány meghatalmazottjai értekezletet tartottak ma délután három órakor, négy órakor pedig megkezdették Marics szerb képviselővel a tárgyalást. A szerb képviselő érintette a kereskedelmi szerződés megkötését is, de megjegyezte, hogy a kérdés tárgyalására külön biztosokat fog küldeni a szerb kormány. (Bud. Corr.) Pest megye közönségéhez a belügyminiszter a következő rendeletet intézte: A megye főispánjának f. évi január 7-én 6. szám alatt tett jelentéséből megütközéssel értesültem a felől, hogy a néhai gróf Ráday Pál váczi alsójárási volt szolgabiró kezelése alatt állott közpénzekre vonatkozólag foganosított leszámolás befejezése után a közmunkaalapból 27,318 frt 70 krnyi, a betegápolási alapból 8178 frt 55 V0 kr, a könyvnyomdai alapból 404 frt, a jegyzői nyugdíjalapból 1066 forint 87 kr, összesen 36,964 forint 12% krajerárnyi hiány jön megállapítva. A főispáni jelentésből egyszersmind arról is értesültem, hogy a megye alispánja a felmerült hiányok biztositása iránti szükséges intézkedéseket a néhai gróf Ráday Pál ingóinak lefoglaltatásával s a tiszti ügyésznek a megállapított hiány erejéig a rendes kereset megindítása és a megye követelésének behajtása iránti lépések megtételére való utasításával megtette ugyan, de a lefoglalt ingóságok a hiányra nézve még megközelítőleg sem nyújtanak fedezetet. Miután az 1870-ik évi 42-ik törvénycikk 6. fejezete értelmében a tisztviselők mulasztása miatt sem az állam, sem a közalapok, sem egyesek nem károsodhatnak s azon esetben, ha az okozott károk a közpénzt kezelő tisztviselő vagyonából meg nem térülnének, a fedezetlen hiányokért a vagyoni felelősség és a kártérítési kötelezettség első vonalban a kellő ellenőrzést elmulasztott megyei központi közegeket, másodvonalban pedig a törvényhatósági bizottságot terheli , felhívom a megyei közönséget, hogy a kimutatott nagymennyiségű hiány biztosítása iránt elrendelt lépéseket a legnagyobb szigorral foganatosíttassa s amennyiben a hiányzó összegek a sikkasztó vagyonából megtéríthetők nem lennének, a megye központi tisztviselőket ez ügyben az ellenőrzésnek elmulasztása miatt terhelni látszó felelősség, valamint a kártérítési kötelezettség megállapítása iránt beható nyomozódás utánhatározatot hozzon és az erre vonatkozó tüzetes jelentést hozzám a tárgyalási iratokkal és az elsikkasztott összegek minden egyes tételét, s az egyes tételek alatti pénzösszegek bevételének időpontját s azok rendeltetési czélját kitüntető rovatos kimutatással mielőbb terjeszsze föl. E o r á s. A mi kedves ellenzékünk gyönyörűséges fogásai közé tartozik az is, hogy némely tagjai folytonosan informálják a bécsi és külföldi sajtót, mindazon szörnyűségekről, melyekkel „Tisza“ és a kormánypárt „romlottsága“ iránti koholmányaik bővölködnek. Mert hát azokat a Bécsbe és másfelé általuk exportált áruczikkeket egy kis fordítási import útján úgy kívánják eladni itthon, mint „az elfogulatlan külföld részrehajlásról nem vádolható megbotránykozását és ítéletét.“ Soha eddig hazánk politikai harczaiban — pedig élesek voltak régebben is — eszébe sem jutott, senki nem gondolt arra, hogy támadásainak és vádjainak nyersanyagából ilyen hirlapirodalmi appretur üzletet csináljon a nemzeti hírnév rovására. Ezen kereskedési ágra csak a legújabb keletű „hazafiság“ szép madarai szolgáltatták tollaikat. Egészen uj „üzlet“ ez a nemzet érdekeinek előmozdítására és egészen új patrióták kellettek létesítésére. De rém akar sikerülni. p&htm ^.issfén^íto:" a ffa a magyar ember különben sem bolondítható el azzal, ha azt mondják neki, hogy „a német“ így meg amúgy szidja „Tiszát“ és a „kormánypártot“, sőt valószínűleg azt gondolja magában még az ellenzéki polgár is, hogy „no hát akkor nem is olyan rész, mint némely urak és újságok állítják“. — Annyi bizonyos, hogy a „Tisza“ és a kormánypárt megbuktatására alkalmazott találmányok közt leginkább felsült az, mely az itthoni hazudozások és rágalmak vállalatának bécsi, berlini, kölni vagy párisi etiquette alatt reménylett kelendőséget. Azon undor, mely a sajtóbeli Bazi- fok működése iránt keletkezett országszerte, egyik fő oka annak, hogy az ellenzék parlamenti képviselete nemcsak nem jut közelebb a hatalom elnyerhetéséhez, de sőt visszaesik minden új kísérlete által „tehetséges“ dacára, miről érzékeny tapasztalást szerzett neki a legutóbbi vita és szavazás is. Ha nem vakultak el már teljesen a szenvedélyes türelmetlenkedéstől, lehetetlen, hogy ne kezdjék kissé belátni, menynyire kellett tévedniük politikai eljárásukban, mely épen akkor tömöríté „Tisza“ köré a legnagyobb többséget, midőn a legvadabb sajtóhadjárat leggaládabb rohamai történtek. Aztán szívükre vehetnék némileg tán azt is, amit bécsi barátaik egyike mondott ki e napokban. Mert azok a kérdésbeni osztrák lapok elfogadnak ugyan minden „értesítést“ és „levelet“ Magyarország rovására és közük nagy örömmel, de közben-közben adnak azokhoz a saját eszük szerinti ítéletet is. Így tette a Budapesten dühöngő piszkolódásokra vonatkozólag az egyik bécsi lap azt az észrevételt, miszerint szerencséje a magyaroknak, hogy nyelvüket csak ők értik, különben a világ kénytelen volna azt következtetni szörnyű vádaskodásaik kifogyhatatlanságából, hogy nemzetük egyik fele őrültekből, a másik fele rablókból áll. Ha ezen kegyetlen észrevétel felett gondolkozóba találna esni a magyar ellenzék értelmes része, még tán felegyenesedhetnék egy olyan politika követésére, melylyel magának sokat használna, hazánknak pedig nem ártana. Addig is vegyék figyelembe a következő pár tényt, melyekhez hasonlóval szolgálhatok minden héten, többször is, a civilizált világ összes államaiból, mert hát emberek laknak mindenfelé és nem csupán angyalok, és az elemi csapások nem emelik a jóllétet sehol. " A múlt 1879-iki év alatt akkora volt a munkahiány és mindenféle baj Nagy-Britanniában, hogy a liverpooli kikötőből egymagából 60,000 angol és 30,000 izlandus vándorolt ki Amerikába. És még sem emelt vádat e miatt a kormány ellen senki. — Ez az egyik tény. A franczia pénzügyőrségnél egy magasan álló számtiszt elsikkasztott 120,000 frankot börzejátékra, s midőn bűne kiderült, agyonlőtte magát. — És még egyetlen franczia lap sem háborodott fel a franczia kormányzat „romlottsága“ miatt, és egyik politikai párt sem látszik érezni legkisebb aggodalmat is a Francziaország becsületének tisztán maradása felül. Ez a másik tény. Amott az ipar, kereskedelmi és földmivelési nyomorúságok miatt százezer ember kénytelen elhagyni hazáját, hogy megélhessen, munkát találva. És van nagy sajnálkozás, keserű elválás, sok részvét, csak vádaskodás és jajveszéklés nincs. Emilt egy hivatalnok hűtlen kezelés által táplálja nyerészkedési kísérleteit. Rajta kapják, és megbüntetnék keményen, ha nem vetett volna véget életének. És van iránta szánalom, s mondják, hogy „kár érette.“ Csak az nem jut eszébe senkinek, hogy a bűnnel és bűnössel a minisztériumot és minisztert helyezze solidaritásba. Nálunk, ha Sárosból kivándorol húsz ember s Szörényből megszökik az alispán: ki lehetne más a bűnös, mint „Tisza“ és a hazaáruló többség! Budapest, január 31. Folyik a verseny feltartóztathatlanul, határ és kímélet nélkül a népek nagy mérkőzési terén. Folyik gyors egymásutánban, szédítő sebességgel, mindent letiporva, ami útjába esik, letiporva elsősorban a népek jóllétét. Francziaország felemelte hadseregét két millióra. Tüzérsége — a táborit értve — számra nézve túlnyomó Európa bármelyik államának tüzérsége felett. Oroszország 1876. óta nagy erőfeszítéseket tesz hadseregének reorganizatiója czéljából. Lovassága meghaladja nemcsak bármely állam lovas haderejét, hanem felér azon összes lovassági tömegekkel, melyek felett egész Európa rendelkezik. Az 1876 diki ukáz óta a gyalogság szervezése tekintetében is sok történt. Oroszország a legelső katonai állammá akar lenni. Ma még harmadrangúnak sem válik be, de egy vagy két évtized alatt, ha katonai reformja teljes mérvben megvalósul, hadserege meg fogja haladni a 4 milliót. Az irány mindenütt a hadsereg szaporítása. Évtizedre előre csinálnak tervet. Évtizedekre előre lefoglalják a népek vagyonát. Németország, a két katonai állam közt, még világhírű hadseregének birtokában sem érezte magát teljes biztosságban. Új hadi reformja a sorezredek számát felemeli 161-re, a vadászzászlóaljakat 20-ra. Ezelőtt a legnagyobb katonai államok is csak százezerekben számították haderejüket, most már számítják milliókban. Olaszország egy évtized alatt egészen átalakította hadseregét. Nem az a hadsereg áll többé a Pónál, mely Custozzánál tönkre vezetett, hanem egy tekintélyes számú, kitűnő tisztikar által vezetett hadsereg, mely a mérkőzés idején bizonyára meg fogja állni helyét. így folyik közülünk, határainkon, egész Európában az áldástalan verseny, így köszörülik kardjukat a népek északon, délen, nyugaton és keleten. Tán egymásra rohanni készülnek ? Tán egy sötét, barbár kor bekövetkezése fenye—rí—**•/*■...“ ,tv'— - -..«„újunk felforgatják a civilisatiót, megálulják útjában a haladást, s a mikor a népek áldás helyett egymásra romlást, átkot fognak szórni és a jog helyett uralkodni fog a kivont kardot tartó ököl? S nem kell-e aggódnunk a haza biztossága miatt akkor, midőn fergeteg érik a láthatár minden táján s mikor egyedül csak monarchiánk az, mely egy évtized óta nem szaporította és egy újabb évtizeden át nem fogja szaporítani hadseregét? Nem volna nehéz a pessimismusnak szót emelni és meghallgatást nyerni. Tényekre hivatkozhatnék. Nagy európai függő kérdésekre utalhatna, melyeket nem oldhat meg egyéb, mint a vér és vas. És mégis, a hadikészülődések, a rombolás anyagának felhalmozása daczára, rég látszott oly tartósan biztosítottnak világrészünk békéje, mint jelenleg. Nem azon béke, melyet az utópisták képzelme rajzol, nem az áldásos béke, hanem az, melyet a szuronyok, melyet a túlfeszített, de egymást legyőzni nem tudó erők tartanak fenn: a fegyveres béke. A népek nem békültek ki egymással, nem egyesültek a haladás nagy kérdésének megoldására testvéri egyetértésben. Nem. Csak félnek egymást megrohanni. A nemzetközi jogok anarchikus állapotban vannak. A testvérgyilkos tőr, a rabló fegyvere ki van fenve. De a gonosz szenvedélyeket féken tartja azon aggodalom, hogy a megtámadott győzelmesen védhetné magát. Nem félti komolyan a békét ez idő szerint senki. A vihar fellegei levonulnak a láthatárról. Csak az bizonyos, hogy nem oszlottak el, hanem érnek, hogy villamos anyaggal megterhelve térjenek vissza. Ez az oka, hogy a német hadi reformot egyik európai államban sem tekintik a háború előjelének. Nem tekintik ennek még Francziaországban sem, s tán épen a franczia sajtó az, mely legkevesebb veszélyt lát a békére nézve Németország hadirendszabályaiban. Sőt Európa közvéleménye egyenesen azt hiszi, hogy a német hadsereg létszámának szaporítása a békét biztosítja. Németországnak nem lehet érdekében sem új hódítás, sem semmiféle kaland. Neki csak meg kell tartania azt, amit szerzett. Amikor tehát az új hadi reform megszilárdítja Németország ingadozni kezdő katonai fölényét, egyszersmind megszilárdítja a békét. Egészen elszigetelt tehát az a pessimismus, melynek Hübner báró adott kifejezést az osztrák delegatióban. S nemcsak elszigetelt, hanem igazságtalan és monarchiánk érdekeit sértő. Igazságtalan Francziaországot illetőleg, melyet a commune szineiben mutat be, s kalandos terveket, boszu-politikát tulajdonít neki. Hübner nemcsak a régi osztrák politikai iskola híve, hanem egyszersmind osztja annak minden tévedését. Amikor franczia köztársaságról van szó, a régi franczia köztársaságokra gondol. Nem látja, hogy a jelenlegi köztársaság conservativ alapeszmére támaszkodik. Elveszett rá nézve az a tanulságos észlelet, hogy a franczia republicanisms mindinkább ellentétbe helyezkedik nemcsak a radicalismussal, hanem még a szabad eszmékkel is. Nem vette észre, hogy a franczia köztársaságban mindig apad a köztársasági eszmék híveinek száma, hogy tehát ez a köztársaság nincs az anarchia, nincs a commune lejtőjén. Erre a köztársaságra veszélyes lenne a győzelem ép úgy, mint a vereség. Ez a köztársaság tehát nem fog kalandos vállalatokba rohanni. Francziaország nem kényszeri monarchiánkat a három császár szövetségébe. Ellenben az európai viszonyok igenis kényszerítik monarchiánkat, hogy szorosan Németország mellett álljon. Ha a béke megzavarására kísérlet fog létetni, az nem nyugatról, hanem északkeletről és délről fog történni. De hogy egy ily kísérlet minél később következzék be, arról gondoskodik Ausztria-Magyarország és Németország barátsága; gondoskodik még fokozottabb mérvben a német hadi reform. S amíg e két hatalom, erejének teljes birtokában, egymás mellett foglal állást Európa közepén, addig az északi és déli láthatár felhői nem fognak összeolvadni a zeniten vészthozó fergeteggé. Addig béke lesz. Az osztrák-magyar-német barátság nem aggressív, de defensivábtan félelmes. Lefegyverzi még a legnagyobb gyűlöletet, s a legvakmerőbb szenvedélyeket is. Azt azonban nem akadályozhatja meg, hogy világrészünk anyagi jóllétét aláásó verseny tovább folyjon. Ennek a versenynek el kell menni végső következményeiig. Minden népnek egymásután le kell roskadnia a vad futásban. Minden jóllétnek beláthatlan mélységű örvénybe kell jutnia. Csak azután békülnek ki a népek egymással; csak azután győződnek meg Mo 11 beállításának igazságáról, hogy a győzelem is szerencsétlenség. Addig azonban mi sem tartóztathatja fel a nyers erő barbár áramlatát. Addig csak az egy Anglia képezend kivételt, melyet insuláris helyzete megóv az átalános szédülettől. Azon Anglia, mely az őrült versunyt^°mérf^0kafmf^ifi^atSfiifhif^ffn5j5^ 4)^/0 mérvben növelő államok mellett ezután is azon politika fog győzedelmeskedni, melyhez Anglia csatlakozik. Az állami bevételek és kiadások évnegyedes kimutatása. I. Kimutatás a magyar koronához tartozó állampénztáraknál 1879. évi október hó 1-től deczember hó végéig előfordult bruttó bevételekről, összehasonlítva azokat az 1878-ik évi hason időszaki eredményekkel. II. Kimutatás a magyar koronához tartozó állampénztáraknál 1879. évi október hó 1-től deczember hó végéig előfordult bruttó kiadásokról, összehasonlítva azokat az 1878-ik évi hason időszaki eredményekkel. .. . Az 1878. évi Tényleges eredménynyel Bevételek ESSZ negyedében eredmény kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb a krajczárok elhagyásával Egyenes adók..........24,895.329 — 4,666.708 ¹) Fogyasztási adók . . . 3,888.445 — 218.008 b) Fogyasztási adóvisszatéritésekből............. 709.525 4- 212.896 Vámkezelési átalányból . . 167,821 -1- 42.778 Bélyeg....................... 1,817.506 -f 30.573 Jogilletékek............. 3.888.615 -- 148.498 Dijak...................... 120.445 — 4.826 Fémjelzés.................. 5.351 -1 971 Út-, hid- és révvám . . . 3.353 — 2.093 Dohányjövedék.................... 7,005.181 -- 503 681 Lottójövedék......................... 1,016.029 -- 43 365 Sójövedék............................... 4,956.146 47.765 Állami jószágok .... 1,433.370 — 345.482 Állami erdők........ 2,086.582 + 341.051 Bányászat és pénzverés . . 4,356.683 -114.734 Állami nyomda.................... 95.971 — 104.603 Állami épületek.................... 9.158 — 286 Állami vasutak és gyárak tiszta jövedelme .... 1.433.567 4 683.567 Ingó állami vagyon . . . 1.300 -169.485 Különféle bevételek . . . 127.600 - 122.700 Állami előlegekből . . . 159.243 — 160041 Átmeneti bevételek .... 223.212 -120.524 Szőlődázsmaváltság bevételei 586.365 -1- 271.084 Maradvány és iiványföldek megváltásából .... 36.100 + 25.943 Sorsolási kölcsön bevételei . 105.737 — 131.348 Állami lótenyészintézetek bevételei .............................. 486.363 — 123.419 Posta................................... 1,612.969 ■+ 79.054 Távirda................................... 481.111 473.086 Birtokeladás 153 millió frtos kölcsönre ... . ■ ■ 120,411 -f- 120,411 Összesen 61,829.504 — 3,150.045 .. . Az 1878. évi eves eredménynyel Kiadások tt szemben az Kiadasok 1879 ev ív. 1879-dik évi negyedében eredmény kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb a krajczárok elhagyásával A királyi udvartartás költségei .............................. 1,156.239 - 440 O cs. és Apostoli királyi Felsége cabineti irodája . . 17.417 — 945 A főrendi és a képviselőház ♦ szükségletei.................. 448.270 -1- 6.050 Közösügyi kiadások . . . 7.667.163 -1- 1,627.834 Az 1849. évtől az 1867. évig tettleg fennállott központi kormány közegeinek nyugdijai ................................... 60.345 -1- 60.345 Nyugdijak (az illető miniszteri tárcáknál) .... — — Állami adósságok, és pedig: Államadóssági járulék ■ . 7.037.322 — 308.070 Földtehermentesítés és örökváltság.............................. 5.377.774 - 231 418 Szőlődézsmaváltság . . ■. 159.538 — 47.068 Maradvány- és irtványföldek megváltása • . . . . 42.644 -141.960