Ellenőr, 1880. február (12. évfolyam, 54-101. szám)

1880-02-01 / 54. szám

— Megemlíteni igen, de azért el nem feled­tem. Nem szóltam róla, mert udvarolni akarok mindkettőtöknek, s már érzem, hogy látatlanba de szeretlek. — De ketten vagyunk, feleded? — Dehogy. Csak azt akarom, hogy majd egyikkel megcsaljam a másikat. — S melyikünk legyen az egyik? — Hát már megegyeztetek? Meglepő bár nem váratlan, de azért nagyon kedves ez a gyor­saság. Jörünk a folyosókra. S karöltve haladnak a sóhajok csarnokába. A lovag bókol, a hölgyek egymásra néznek. Kevés tolakodásra, sok kérésre leveszik az álarczokat ... Pár pillanat múlva egy kétségbeesett ember rohan a terembe, összeütődik egy szemközt jövő úrral: — Hova nyargalsz ? Megbolondultál ? — Meg. Képzeld , a feleségemet meg akar­tam csalni — az anyósommal. S rohan tovább. A lépcső fején egy fehér és egy fekete domino torkuk minden erejéből kaczagnak. * Kicsi pille lépked egyedül. Ruhája csinos s odaömlik termetére, melynek bájait amily mérték­ben takarja, és annyira mutatja. Komolyan sétál. Néha fölkapja fejét, mintha valami hirtelen felötlő eszmének akarna engedni, odaszól egyik-másik bá­­mulóhoz egy olyan sajátságos vad hangon, mely­ben van dévajság és elkeseredés is. — Ne nézd a világot, te, hanem éld ! Még egy pár évig van módodban, miért nem cselek­­szed? Te is azok közé tartozol, akiknek mindig későn jön meg az esze? A legszabatosabb báli öltönyben feszengő dandy, karikára nyitja a száját, kerekre a sze­meit, s valósággal gondolkodik a fölött, mit is mondott neki az a pille? Aztán, hogy bebizonyítsa eszének nemcsak megjöttét, bemegy az étterembe, s áldozik Bacchusnak. A kis pille pedig csak ballag tovább. Itt hall egy-egy bókot, föl sem veszi. De ha csípős megjegyzés üti meg a fülét, ott megáll. S felesel, csicsereg, veszekedik ha úgy tetszik, több szívvel mint észszel, több észszel mint finomsággal. — Mindig mondtam, szól egyik legény, hogy a ruha csak arra való, hogy kiemelje, amit el nem takar. Mint a csipke az arczot, mint a ruha­­fodora gömbölyű bokát stb. Nézd e pillét s valid be, hogy ruhája gyönyörű ott, ahol nincs. — A megjegyzés nem rossz, áll meg a pille, s bizonyos szakértelemre mutat, a­miből azt le­hetne következtetni, kedvesem, hogy szabó vagy, ami még nem volna baj. De minthogy eszed csak annyi van, miszerint ezt észre vedd, s ne nekem mondd el, de rólam, azt bizonyítja, hogy ami eszed van, nem praktikus. Tehát rossz szabó vagy, s ez már baj! — A rosszaság ellen nem volna kifogásom, kicsikém, de szabónak már nem állok. Pedig hi­szem, hogy így nem volnék előtted csúnya, ha mindig parancsodra állanék, amit ezennel meg is cselekszem, bár nem mint szabó. Vedd hasznomat, amint tudod. Te lásd, mint szabadulsz meg tőlem, akinek hogy a nyakába nem varrtad magad, a te hibád, hozd helyre. — Éhes vagyok! sipogja a kicsi. — S abból az következik, hogy elvigyelek vacsorálni ? — Hát nem a szegények javára rendezték ezt a bált ? kérdi a kis álarczos hölgy. — Persze, hogy az ő javukra, de nem az ő részükre. — Hát én máskép nem tudok pezsgőhöz jutni, s ezért javamra is lesz ez a bál, meg ré­szemre is — ha van olyan jó szived, mint amilyen jó a nyelved. Néhány percz múlva asztalnál ülnek, s amit m­g megkíván, ott kínálgatja magát előttük. A kicsi pille azonban egyszerre alább hagy a fecsegéssel, s bárhogy erőlteti a lovagja, nemnyul semmihez. Az álcráját sem akarja levetni. Végre a fiatal­ember elkábul a sok mindentől, a­mit gyorsan lobbanó elméje hamarjában elképzel, félig erőltetve, félig megengedve leoldja az álcra köte­lékét. A selyem lepel aláhull, s két kis kéz siró arczot takar el a vizsga tekintet elől. ■— Hogyan? Hát maga az Mariska? Az én szép kis Mariskám! ilyen ruhában. Hogy jön maga ide. A lány néhány perczig keserves könyeket hullajt az asztalkendőjébe, aztán röviden elmondja az egész élte drámáját. — Az anyám a télen meghalt. Nagyon éhes voltam. Azóta eljárok vacsorálni. A pezsgős palac­kok nemsokára egymásután ürülnek, s a könypatak helyett a vigasság árja öleli körül mindkettőjüket. .... A kis Mariska nem éhezik többé — egy ideig. Közgazdaság. Üzleti táviratok. Béot, jún. 31. (Eredeti távirat.) Értékatlet. A­mit tegnap jeleztünk, ma bekövetkezett. A prolongatió a mai előtőzsdén rendkívül nehezen folyt le, s általános bizal­matlanság uralkodott. Mára nagy report-tételeket vártak, s így történt, hogy e jelenség kevesebb meglepetést okozott. A minden oldalról jelentett magasabb árfolyamokat azonban leg­nagyobb részt ellensúlyozta. Az alaphangulat megrendülhe­­tetlenségét tanusította, a­mennyiben ez futólagos visszaha­tás után ismét megszilárdult. A déli tőzsdén nagy vásárlási kedv mutatkozott járadékok, s a bécsi Bankverein részvényei iránt. Részben a vasúti papírok is emelkedtek.­­ Délután 2 órakor következők voltak a jegyzések: Osztrák hitelr. 303.90, Magy. hitelr. 279.50, Anglo­bank 161.10, Unió 126.80, Bécsi bankverein 164.50, Osztrák föld­hitel 221.—, Magyar földhitel 162.—, Osztrák-magyar bank 840.—, Papír-járadék 72.30, Ezüst-járadék 73.30, Osztrák arany-járadék 86 60, Magyar aranyjáradék 103.55, Magyar sors­jegy 116.—, Napoleon-arany —.—, Alföldi vasút 151.25, Dunagőzhajózási 613.—, Pé­cs-barcsi 186.50, Galicziai 260.—, Kassa-oderbergi 124.—, Lombardok 93.80, Lloyd 651, Erdé­lyi vasút 131.—, Államvasút 274.—, Tiszavidéki 219.—,Tram­way —, Magyar gácsországi vasút 129.—, Északi vasút —.—, Magy. észak-keleti 142.—, Magyar nyugati 144.—, Hüttenbergi —.—, Innerbergi 263.60, Prágai vas 146.— Lemberg-czerneviczi 169.75, Egidi —, Angol épitő­társ. —.—, Bécs, január 31. Magyar irt. tárlatja. Magyar földte­­herm. kötv. 89.50, Magy. vasúti kölcsön 119 25. Salgó-Tarján —.—, Magy. hitel 279.50, Magyar záloglevél 102.30, Alföld 151.25, Erdély 133.50, Magy. észak-keleti vasút 142.15, M. kel. vas. 81.—, Kel.-vasuti elsőbbs. kötv. 80.25, Magy. sors­jegy 115.50, Tiszai vasút 218.50, M. földhitel —.—, Ernest. utal. 1873.158.—, Kincst. utalv. 1874. —.—, Arany-járadék 103 65. - . Erdélyi föld. kötv. 87.—. Bécs, január 31. Osztrák ért­kek tárlata. Osztrák hitel­­részv. 303.40, Angol-osztrák 160.10, Lombard 93.80, Állam­­vasút 274.25, Galicziai 260.25, Papirjáradék 72.27, Aranyjá­­radék 86.85, Hitelsorsjegy 178.25, 1860-iki 133.—, 1864-iki 173.50, Töröksorsjegy 18.25. Váltóárfolyam : Londonra 117.25, Frankfurtra 57.30, Porosz pénztári utalv. 57.90, Ezüstj. 7. 20, Cs. kir. arany 5.52, Napoleon d’or 9.37, Nemzeti bank 840, Diótőzsde —.—. —.—. Kedvező. Bécs, jan. 31. Esti zárlat. Hitelrészvény 303 10, An­gol-osztrák 160 25, M. hitelr. 279.50, Allamvasut 275.—, Lom­bard 92.75, Járadék 71.95 Napoleond’or 9.361 St Aranyjáradék 102.85, Galicziai 259.25 Osztr. ar. jár. 86. , Szilárd. Pária, jan. 31. Zárlat. 3*« Évjárulék 82.05, 5*« Év­­járulék 117.07, Olasz évjárulék —.—, Osztrák államvasut 592.—, Mobilier hitelr. —.—, Lombard 202.—, Töröksorsjegy 38.—, Osztrák földhitelr. —.—, Magy. járadék 87.—, Osztr. ar. jár. 74.60. Ámort. jár. 83.60. Hullámzó. Páris, január 31. Zárlat. Liszt 66.75, 67.—, 67 25, 67.—, Búza 32.—,31.80,31.­75, 31.75. Rozs —Olaj 78.50, 78 25, 78 50, 80.-. Szesz 72.—, 71.25, 70.75, 69.—, Ködös, Berlin, január 31. Zárlat. Papirjáradék 62.25, Ezüst­járadék 63.25, Magy. járad. 89 50, Magy. kincst. utalv. —.—, 1877 iki 10 mill. kölcsön 69.60, keleti vasút elsőbbs. 80.—, Hitelrészvény 541.50, Államvasut 478 50, Lombard 162.50, Galicziai 112,70, Kassa-oderbergi 54.-, Romániai 49.10, Orosz papírpénz 215.1­8. Váltóárf. Bécsre 17160. Kedvező. Üti­­töttdt Hitelrészv. —, Államv. 478.-)­, Lombard 161.—. London, január 31. 98, 16, 8.5­6, 79.V.­Berlin január 31. Zárlat. Búza 227 50, 228.— Rozs 170.—, 166 50, 169.75, 169.25. Zab 147.56. 149—, Kepczoolaj 54.—, 53.50, 54.—, Szesz 59.80, 59.50, 60.50, 60.70. Frankfurt, január 31. Esti tárlat. Papirjár. 62.3­8, Ezüstjáradék 62.3­,­ Osztr. aranyjáradék 74 81. Magy. arany­jár. 89.60, Osztr. hitelr. 269.75, Osztr. államv.­részv. 237.25, Galicziai 225.—, Lombard 81.—. Erzs. nyug. vasút 164 75, Magyar Galicz. vasút 112.37, Tisza v. vasúti elsőbbs. —.—. Váltóárf. Bécsre 172 65, Osztr. bankrészv. 724.—. Szilárd. Utótőzsde 270.50. 237.75, Frankfurt, jan. 31. Papirjáradék 62.18, Ezüstjáradék 63.06, Osztrák aranyjár. 74.51, Magyar aranyjár. 88.7­8, Osztr. hitelrészvény 269.87, Osztr. bankr. —.—, Osztr. államvasut­­részv. 238.37, Galicziai 224.75, Lombard —.—, Szilárd. Amsterdam jan. 31. Rozs 190.—. 194.— Köln, jan. 31. Búza 22.95 ,23.19, Rozs 17.05,17.05, Olaj 29.50, 28.90. Stettin, január 31. Búza 221. 222.—, rozs 163.50, 163.­, olaj 54­, 54— 59.20, Szesz 58.90, 60.40. Üzleti heti szemle. Budapest, jan. 31. Pénz- és értéktőzsde. Az elmúlt hét ikertestvére volt az előbbinek hajlam­ban és irányban. A­mi már egy idő óta világosan látható volt, naponta inkább és inkább teljesül. A Magyar járadék, mint a beruházási állam­értékek legjutányosabbika, képezi az üzlet középpontját. A külföld, mely élesen tud különböztetni, összehason­lítja a kibocsátott különféle értékek érdemeit és azon papír vásárlására határozza el magát, mely nemzetgazdászati tekintetekből a legnagyobb ga­­rantiákat nyújtja, így a londoni piac­on p. o. az orosz államértékek nagy mennyiségekben forognak. Ezek 4%-tól egész 5°­0-ig kamatoznak s 94 és 98%-on állanak. Az angol közönség, mely az utóbbi időkben nem igen kedveli az orosz államértékeket, azt kérdezi magától, ha vájjon nem-e előnyösebb és biztosabb érték a Magyar járadék — mely 6% ot hoz — az orosznál. Mi­csoda tehát, ha ezt, mely drága, eladja és helyébe Magyart vészén, mely csak 87%-on áll. Következik, hogy lassan kint beteljesedik, mit különben előre láttunk, hogy a Magyar járadék a 100 felé közelit. A­mi Franczia- és Németországot il­leti, ott nemkülönben mint Angliában, azon szo­ros kapcsolat és barátság, mely Andrássy Gyula gróf és a mostani magyar kormány helyes külföldi politikája következtében köztünk és a német biro­dalom közt szerencsésen létezik, a mi pénzviszo­nyainkra a legjótékonyabb befolyást gyakorolja. Németország és Ausztria-Magyarország közt az egyetértés csak a béke tartósságának garantiája lehet. Általában a tartós békére való kilátások elegendők arra, hogy a beruházó k­özönségnek bi­zodalma legyen államértékeinkhez, melyek kitűnő rentírozás mellett biztosak és olcsók is. Ha tehát tartós lesz a béke — a­mit re­mélünk is — noha az utolsó pere­ben nagy ár­csökkenésről kaptunk tudósítást, mit a Németor­szág hadi készületeiről szóló hírek idéztek elő — akkor kedvező irányzatnak napról-napra inkább meg kell erősülnie. Reánk nézve a legfontosabbak első rendben az államkötvények mozgalma, melyek között a Magyar járadék majdnem egész a hét utolsó perc­éig egyenlően emelkedett, míg 103.80-ra rú­gott fel és így majdnem 3%-ot nyert. A legutolsó órában egy csomag balhé­ érkezte után 102.90-re szállt le, a csökkenés azonban nem lesz tartós. A magy. vasúti kölcsönnek is kijutott a kedvező hangulatból, 119.75-re emelkedett, a­mi szinte kö­rülbelül 3% nyereség. Ezt követték az e-ső keleti elsőbbségi kötvények, melyek egész 80-ig emelked­tek, holott a hét elején alig voltak keresve és 78-an álltak. Magyar földteherm­ is igen szilárdan áll és 90-et adatott el. Végre magyar sorsjegyek felfelé mozgásukat egy perczig sem szakították félbe egész 116.75-ig és a hét végén 116.25-ön záratnak. A Bankokat és takar­ékpénztárak­at illetőleg igen fontos mozgalmat észlelünk. Első­sorban az osztr. hitelt­, mint — valljuk be — vezérpapírt említjük, ez 303.50-ről 310-ig emel­kedett, míg a legutolsó perez félelme 307-ről 307.50-re nyomta le. Követte ezt, ha nem is ily mérvben a magyar hitelbank is, mely egész 279 — 280-ig emelkedett, különben hírlik, hogy ez intézet az idén tetemes osztalékot fog adni. A magyar leszámítoló- és váltó­bank részvé­nyei, melyek e héten jöttek a vásárba leg­először, 221-ig keltek, és ezen az áron folyton kéretnek. Magyar jelzálog-földhitel-bank is új életre kezd ébredni, miután többsége a bécsi Unió bank közbenjárása által növeltetett. Részvé­nyei 58—6- ig javultak. A bécsi Unió­ bank rész­vényei a múlt héten igen tetemesen emelkedett és most 135,50-en állanak, tehát körülbelül 11 irtot nyertek. Az orsz. központi takarékpénztár rögtön a közönség kedvencze lett és 135-ig rú­gott fel, holott csak nem régen 118-on kelt. A közönség látván, hogy az e­ső hazai takarékpénz­tár részvényei egész 3140 frtig felmentek, és hogy még azon a magas áron sem kaphatók, keresi a többi takarékpénztárakat is mint jó beruházási ér­tékeket. A gőzmalmok lecsendesültek, áraik azon­ban mind szilárdak. Pannónia, Concordia, Molná­rok és sütők keresetben részesültek, úgyszintén Luiza is, melyek mind tetemesen felrúgtak. A többiek csendesen maradtak. A biztosító-társaság részvényei közül Unió viszbszt. részvények igen keresve voltak 419—420-ig és még most is 412—414-en megle­hetős élénken forognak. Közlekedési részvények egy kissé mellőzve voltak. Árváltozást igen keveset jegyez­hetnénk fel. Kivételt a budapesti közúti vaspálya képez, mely azon okból emelkedett 351—353-ra, minthogy reményük, hogy a sugárútra szolgáló szárnyvonalra meg fogják kapni az engedélyt. A különfélék közül, Ganz félék érde­melnek első­sorban említést, mert igen sokat ke­resve 432 re emelkedtek és még folyton keresték. A vezéreszme az, hogy a kilátásban lévő vasúti építések ezen társaságnak fognak legelső sorban javára szolgálni, mint kitűnő hazai gépgyárnak, s minthogy ez évben e részvények 36 frt osztalékot fognak kapni. Drasche-félék még mindig kedven­­czek, s daczára, hogy vannak a kik már elég ma­gasnak tartják árukat. De a többi különfélék is igen jó keresletnek örvendenek, így alagút 112 frtra ment fel és 109 frt 50 kron maradt, Athenaeum nem kapható 427-en, Salgó­tarjáni kő­szén 121-en kerestetik, Salgó­tarjáni vas. 156-ig emelkedett, a­hol szilárdan marad. Serfőzdék sokat keresve 55- ig vásároltattak, és még folyvást ke­­restek. Sertéshizlaló roppant emelkedett 202-től 211—213-ig, a­mi igen tetemes javulás. Kőbányai téglagyár pedig 121-en állapodott meg. Mindez azt mutatja, hogy iparunk egészséges állapotban vagyon, a­mi ismét csak jó reményekre buzdíthat fel bennünket. Az arany és a külföldi váltók ára lassan de folyton drágul. Ha tekintjük, hogy kivitelünk nincs, nem is csodálhatjuk, noha ezzel szemben újabb köl­­csöneink eladása által az arany drágulását paraly­­sálva véltük. A hét legutolsó percze egy kis „rémületet“ hozott. Okai még nem bizonyosak. Elég a tény maga — de hisszük, hogy csak helybeli indokok szüleménye, és hogy nem lesz tartós. Árutőzsde. Egy pompás, meglehetősen hideg téli hét után — a hőmérő napkelte előtt —9* C­-ra szállott alá — kevéssel a hét befejezése előtt oly enyhe időjárásunk van, hogy már-már hajlandók vagyunk a tavasz közeledésében hinni. Ha ezen enyhe időjárás továbbra is eltart, úgy nemsokára azon helyzetben leszünk, hogy a vetések áttelelé­­séről hozhatunk tudósítást. Gyakorlott mezőgazdák az időjárás eddigi folyamáról is már kedvező íté­letet mondanak a vetések átteleléséről s a tél tar­tós szigorát is oda magyarázzák, mely szerint a fagynak a tavaszi hónapokban leendő ismézt beáll­tától nincs mit tartani. Ezek szerint az ezidei ter­més fejlődésétől mindenesetre a legjobbat remél­hetjük. A Dunán a jég még mindig szilárdul áll, de kevéssel ezelőtt tapasztaltuk, hogy csak néhány meleg napsugár is olvadásba hozta még a legvas­tagabb jeget is, remélhető tehát, hogy ha a lágy időjárás tovább eltart, nemsokára megnyílik a ha­józás. Az üzlet, mely eddig meglehetősen szűk ha­tárok között mozgott, akkor mindenesetre vissza­nyeri élénkségét, mivel az Alduna vidékén nagy árukészletek várnak a szállításra. A lefolyt héten az üzlet szilárd irányzat mellett meglehetős szűk határok között mozgott, mivel a szállítás hiánya a tulajdonosokat tartózkodásra sarkalta. Gabonában szállítás hiánya mellett szilárd irányzattal birt a forgalom. Búza korlátolt ajánlat mellett tulajdonosoktól drágábbra tartatott, úgy malmok, melyek megle­hetős vételkedvet árultak el, kénytelenek voltak néhány krajczárral többet ígérni. Egy határozott emelkedő irányzat azonban nem emelkedhetett ér­vényre, sőt a malmok, miután néhány krajczárnyi engedménybe beleegyeztek ismét tartózkodó állást foglaltak el s csak a tulajdonosok szilárd maga­tartásának tulajdonítható, hogy lanyha irányzat nem állott be. A tulajdonosok eme magatartása az üz­letnek a hét zártával ismét kedvező hangulatot adott s az árak 5 — 10 krral ismét emelkedtek. Egy körülbelül 70,000 mmázsányi forgalom mellett jegyeztetik: bánsági 75—78 kilós 13.70 — 14.40, tiszavidéki 75—78 kilós 13.80—14.50, pest­vidéki 75—78 kilós 13.55—14.25, fehérmegyei 75—78 kilós 13.80—14.50, m. éjszaka. 13.30— 14.15. Határidőre búza 10 krral magasabban je­gyeztetik tavaszra 14.55—14.60. Rozs élénken kerestetik s 20 krral drágább 70—72 kilós 10.00—10.20. Árpa változatlan, takarmányárpa 60—62 kilós 7.50-7.75, égetni való 62—64 kilós 8.15-8.65, sörfőzdéi 64-66 kilós 8.75-10.75. Zab kisebb tételekben 7.45—7.67­­/a, tavaszra 7.60-7.65. Tengeri eladók hiányában 15—20 krral többet készek adni, bánsági 6 75 klg. 7.80—7.85, más­nemű 6 73 klg. 7.75—7.80, uj 7.10—7.15, május­­juniusra 8.62 1/a— 8.67 ’/a• Káposzta-repcze kisebb tételekben 11 frt 60 krjával köttetett. Liszt. (Baumann József ezég jelentése). Azon lanyha üzletmenet, mely e czikkben a lefolyt hét első napjaiban mutatkozott, arra utalta a termelő­ket, hogy finom és a fehér kenyérliszt árát 100 kilogramonként 40—50 krral leszállítsák. E kö­rülmény a vevőket még inkább tartózkodóvá tette, kik különben a rendkívüli kis fogyasztás követ­keztében, még elegendő készlettel rendelkeznek, és így nagyobb rendelésekkel az élénkebbé váló tavaszi forgalmat bevárni látszanak. A kivitel a lanyha külföldi jelentések követ­keztében nagyon csekély volt és csak egyes üzleti kötésekre szorítkozott. Barna liszt a hajózási időre keresletben ma­radt és ára szorosan a múlt heti mellett maradt. Korpa gyenge kereslet és csekély forgalom mellett 10—20 krral olcsóbb volt. Ma átlag a következő árak jegyeztetnek a budapesti vasúti állomáshoz szállítva 100 kilogra­monként bruttó netóért: Dara A­B 25.—. Liszt 0 sz. 24.50, 1 sz. 23.80, 2 sz. 23.20, 3 sz. 22.50, 4 sz. 21.50, 5 sz. 20.60, 6 sz. 18 80, 7 sz. 18.50, 8 sz. 17.60, 81/, sz. 16.40, 83/* sz. 14.60. Korpa F. 4.80, 6. 4.20 frt. Szesz. Igen lanyha, a lefolyt héten is igen kevés forgalom volt e czikkben; árak: nyersáru 32/#—33%, fogyasztásra 347,­35, élesztő-áru 36—367,, finomított 363/*—377* frt, Petroleum. Multheti tudósításunk alkalmával petróleum-üzlet terén némi lanyhulást constatál­­hattunk, e héten azonban az árak magasabb kül­földi jegyzések következtében újra felemelkedtek, úgy hogy mi.­kint most ismét 17 irtot fizetnek kész áruárt s a zárlat szilárd. Hüvelyes vetemények és terményárak. Az üzlet helyzete illetőleg lanyhasága e héten sem változott és a for­galom alig említésre méltó. A kivitelre nézve a kérdezőskö­­dések is elmaradtak, úgy hogy a megérkező áruk halomra gyűlnek. Bach változatlan lanyha mint a múlt héten; első mi­nőségű fehér ára 10*/*—11, dunavidéki 9­/4—10, tavak­ 91 91­2, törpe 12—12­ 1, barna 11— 111/* frt. Lencse nem volt forgalomban, névleges ára 12—14 frt. Borsó csendes, a szükséglet igen kicsi, a kínált áru­kat általában olcsóbbért kellett eladni, tényleges és névleges árak 11—13, hámozott belföldi 17 frt. Köles teljesen üzlet nélkül áll; ára hanyatló 7—71 ,, ablaknak való 51 /,—53, frt. Köleakása lanyha, semmi nevezetesebb forgalom nem jelenthető, első minőségűért ingyen zsákkal 13, vidéki áruért 12­­2—123/* frtot kérnek. Moharmag változatlan, csendes 7—71/8 frt. Bükköny első minőségü vetőmagnak keresletben ma­radt és 8 frtért szívesen veszik ; valami csekélyebb minőségű 7—71 a frt, készlet kicsi. Lenmag lanyha, megérkező 12—121/a frt. Kendermag üzlet nélkül, semmi kereslet, minélfogva az érkező kisebb tételeket olcsóért kell eladni, s alig üti meg a 9%sírt. Mák élénktelen, a szállítmányok nagyobbak mint a szükséglet, az árak eltérők, kék 30—31, a szürke, miután kevesebb szállittatik, 27 írton, szilárd. Disznózsír e héten is emelkedett, eladók igen tar­tózkodók voltak s igy a kinálat igen kicsi maradt, e hét elején 54',, a végén 56 írtért kelt hordó nélkül, hordó­­val 59—59*/a, egy kevés 60 írtért kelt; szilárd maradt, és a későbbi határidőkre drágább. Szalonna szintén szilárd, füstért asztali 59—60, fehér asztali 54—541' kenyérhez való és paprikás 49—50, vidéki 491-3­50 frt. Gyarmatáink. (Wertheimer és Frankl ezég jelentése.) A lefolyt héten a kibontakozott élénkebb üzlet jelentéktelen emelkedést ért el és az elért csekély forgalom eloszlott majd­nem valamennyi e nembeli czikkre. Czuborban is igen csendes volt a forgalom és az üz­let az általános üzletpangás következtében igen csekély ma­radt. Nevezetesen nyersczukorra vonatkozólag a legnevezete­sebb piac­okról is, m­ajdnem az egész héten át kedvezőtlen jelentések érkeztek, és csak az utolsó napokban a kivitelre előfordult némely tételekben hozott szilárdulást az árakra. El lehet mondani, hogy a mostani árak legkisebbek azok kö­zött, melyek ez időszakban létettek, mert mindenkor január­ban legtöbb a kínálat és a kisebb gyárak egy része is, me­lyek termelvényeiket már elkészítették, nagyobb kínálatával a piaczot nyomja. Az utolsó hollandi árveréseken a finom fajú kávé magasabb árakon kelt, mindazonáltal nálunk, korlátolt forgalom­ mellett, az árak az eddigiek maradtak. Rizs, Rangon és Araccau emelkedő. Fűszer, a bors és sáfrány ára emelkedett, szegfűszeg azonban ismét esett. Jegyzett árak: Finomított czukor 49—50, Melis 471;2—48 1/2 frt. Rövidáruk: Az újév beálltával reméllett lendület eddig még nem igen mutatkozott. Léteznek ugyan elég ked­vező tényezők, melyek alkalmasak volnának az üzlet élénkí­tésére, ezek között a pamutáruk emelkedése úgyszinte a czérna­i selyemáruké. A vevők azonban egy bizonyos tartóz­kodást követnek, mely ezúttal nincs helyén, miután csak most kezdődik az idény s a szükséglet beálltával az áremel­kedés áruhiánya által még elősegíttetni fog. E hó második felében a kiküldött utazóktól meglehetős számban érkeztek megrendelések, melyek azonban valamennyien rendkívül olcsó árban vetettek föl. Ezen baj mindinkább nagyobb mér­veket ölt s az utazók által nyújtott minden terv nélküli en­gedményeknek tulajdonítható. Egyes czikkek közül különösen keresetnek selyemszalagok, kötőezérnák s fehérnemüek. Két ezen szakba vágó kiskereskedők bukása itt már régen előre­látható volt s csak csodálni lehet, mily rendkívüli összeggel vannak osztrák gyárosok ezen bukásoknál érdekelve, oly ösz­­szegek, minőket Budapesten sohasem hiteleztek volna nekik s melyek által ily kiskereskedők okvetlenül kell, hogy fenn­akadjanak. A pénzbehajtás kielégítő. Sertésvásári jelentés. (Az első magyar sertéshizlaló­s előlegezési részvénytársaság jelentése.) Mindjárt a hét ele­jén egy pillanatnyi szünet azon körülménynél fogva volt ész­lelhető, mivel egy nagyban hizlaló által körülbelül 1700 db kész sertés bocsáttatott áruba, miután azonban köztudomásaá jön, hogy ezen mennyiség gyorsan akadt vevőre, a hangulat ismét javult s az árak megszilárdultak. A gróf Nákó-féle 1080 db hizó 160 klgr. brutto súlyban, 41 krjával klgrként 4°­­,-tel adatott el, egy hóval ezelőtt alig lehetett érték 30 krt kapni. Általában jól tartott hízók élénk keresletnek ör­vendenek. Jegyzett árak: Magyar nehéz s könnyebb 53—55 kr, vidéki 50—53 kr, szerbiai s oláh 53 kr kilogramként tiszta súly. Takarmányárak: tengeri 7.85, uj 7.15, árpa 7.75 a városi raktárból. Helybelyi sertésállomány: Január 23-án maradt 44430 db. Felhajtatott. Az alvidékről hízott 4440 db, az alvidékről hizlalni való 4200 db, Erdélyből 40 db, Szerbiából 250 db, Oláhországból 140 db, magy. éjsz. vaspályán 620 db, összesen 9690 db, az állomány 54.120 db. El­hajtatott. A felvidékre 170 db, Bécsbe 2780 db, Csehországba 530 db, Bodenbach­on át 1110 db, Ruttka 299 db, Délnémethonba 350 db. Budapesti fogyasztás 2360 db, Kütelki 210 db, ösz­­szesen 7800 db, maradt állomány 46.320 db. Ezek között van 24.000 db hizlalni való. A részvényszállásokban van 7680 db. Bécsi vásár. jan. 27. Felhajtatott 4250 db; üzlet élénk; árak : nehéz 48—51 frt, középnehéz 45—47 frt, süldő orosz s lengyel 30—38 frt pl. 100 klgr. élő súlyban. Dresdai vásár. jan. 26 A vásáron volt 672 db, vi­déki és 322 magyar sertés; elsők 51—54 pfnyi, utóbbiak 52—54 pfnyi áron keltek el fklgrként. Berlini vásár, jan. 26. Felhajtatott 7178 db ; az üz­let valamivel élénkebb. Meklenburgiak 50—52 márk, orosz 42—45 márk, élő súlyban 20°­a­tárával. A kivitel számára 2000 db vásároltatott. Gazdasági és piaczi tudósítások. Győr, január 30. A „G­y­ő­r­i Lloyd“ tudósí­tása. A búzában a hangulat újra megszilárdult, az árak itt-ott 5—10 krral estek, anélkül, hogy a forgalom ez által javult volna. A tulajdonosok merevebben tartják magukat, miután a raktárak, habár lassacskán is fogynak s a behozatal alig említésre méltó. Jegyzünk: győri búza 74—76 kilós 13 frt 40 kr, bácskai 74.50-75.50 kilós 13 frt 50—13 frt 80 kr, bánáti 75—77 kilós 13 frt 90—14 frt 10 kr ; rozs készlet hiányában keresettebb, ára 5—10 krral emel­kedett, 71,­73 kilós 10—10 frt 20 kr, zab tartós, a for­galom rendes, jegyeztetik: 2000 mm. 7 frt 30 -7 frt 15 krjával, kukoricza 5 krral magasabb, régi bácskai 7 frt 30 — 7 frt 35 kr, bánáti 7 frt 55—7 frt 65 kr, uj g­y ö r i 6 frt 85—6 frt 95 kr. Bécs, január 31. Terménytőzsde. Búza ta­vaszra 14 frt 20—14 frt 25 kr, magyar rozs 10 frt 20—10 frt 60 kr, zab tavaszra 7 frt 85—7 frt 87 kr, kereskedelmi áru 7 frt 60—7 forint 70 kr, kukoricza május—júniusra 8 frt 65—8 frt 60 kr, kész­áru 7 frt 60—7 frt 70 kr, őszre 7 frt 40 7 frt 50 kr, repczeolaj 30—30 frt 50 kr, készáru 30 frt 75—31 frt 25 kr, szesz januárra 35 frt 75—36 fit. zott és a szállítás legnagyobb részt készmű­iparo­­soknak, illetőleg csapó és posztós társulatoknak adatott ki, ugyanis a szállítás teljesítésével meg­­bizattak a szepes-olaszi posztótársulat, a veszprémi csapótársulat, a késmárki és beszterczei posztósok, Lipter János leibiczi és a gácsi posztógyár. Ezen eredmény annál örvendetesebb, mivel a haza tex­til­ipar haladási törekvéséről tanúskodik s a honvédelmi minisztérium, mely minden tekintetben oly feltételeket szabott, miszerint a pályázatot a ha­zai kisebb iparosoknak is megkönnyítse, és általá­ban a hazai ipar iránt nagy előzékenységet tanú­sított, teljes elismerést érdemel. Az orsz. magyar iparegyesület igazgatósága ennélfogva legközelebb tartott gyűlésen indíttatva érezte magát a honvé­delmi minisztériumnak ez ügyben ismét tanúsított előzékeny eljárásáért köszönetének és elismerésé­nek kifejezést adni. január 24. január 31. külön­­átállás átállás közet Vasutkölcsön 117.50 119.75 + 2.25 Sorsjegykölcsön 115.— 11625 4- 1.25 K­inti Tasut I. 78.50 80.- - 1.50 „ „ II- 92— 93. - -j- 1— 1877. államközv. 80.— 81.— 4­­1.— Magyar járadék 100.05 103 60 3.55 Osztr. aranyjáradék 84.50 86.60 2— Magyar földteherrzentes. 89.26 89.50 -j- — .25 jan. 24. jan. 31. kftlön­ árállás árállás közet Temesvári „ 87.50 87.50 —.— Szőlődézsmaváltság 89.75 90.50 + 0.75 Osztrák hitelintézet 298. — 303.50 + 5.50 Magyar hitelintézet 275.— 279.— -f- 4.— Angol-osztrák 156.50 159.50 + 3.— Unió-bank 116.- 125.75 + 9.75 Municipalis bank —.— —.— —.— Iparbank „ 58.50 63. - -f- 4.50 Pesti iparbank —.— —.— —.— „ keresk. bank 651.— 651.— —.— Lipótvárosi bank 59.— 66. - 7.— Kézműves bank —86— —— Magyar ált. biztosító társ. 3000.— 3000.— —.— Pesti biztositó 115.75 115.75 — Pannónia vissz. bizt. 1010.— 1005.— — 5.— Unió visszbizt. 205.— 212.— -­- 7.— Hengermalom 780.— 795.— -1- 15.— Concordia gőzmalom 588.— 582.— — 6.— Budapesti , 1690.— 1690.— —.— Erzsébet , 350.— 343— — 7.— Lujza „ 320— 322.— + 2.— Molnárok és sütők 345.— 365.—­­4­­20.— Pannónia „ 1607.- 1570— — 87.— Victoria „ 575— 572— - 3— Alföld-fiumei vasút 150.50 151.50 + 1.— É­szakkeleti vasút 141.50 142.50 4­ 1.— 1. Erdélyi „ 136.— 134— — 2— Kassa-oderbergi „ 125.— 125.— —— Tiszavidéki 320.— 218.— — 2.— Osztr. államvasut 272.50 275.50 4- 3— Pesti közúti , 350.— 350.— —.— Budai hegyi „ 92.— 93.— 1 — Orsz. közp. lak. pénzt. 135.75 134.— — 1.75 Első hazai „ „ 3025.— 3040.— 4- 15— Budapesti főv. lak. pénzt. 427.— 430.— -1- 3.— Külvárosi „ „ 70.50 70.50 —— Alagút 109. 109.25 -1- 0.25 Ganz-féle vasöntöde 423.— 431.— -­- 8.­Gschwindt-féle szeszgyár 293.— 300.— -1- 7.— Gyapjúmosó 175.— 175— — Atheneum könyvnyomda 427.— 427— —.— Budapesti „ 600.— 600.— —.— Franklin könyvnyomda —.— —.— —.— Schlick-féle vasöntöde 128.— 125.— — 3.— I. magyar serfőzde 525.— 548.­­ 4- 23— Sertéshizlaló 204— 211.— -1- 7— Salgótarjáni szénbánya —.— 121.50 —.—. Spodium 256.— 256.— —.— Téglagyár Drasche-féle 104— 112.50 -1- 8.50 „ kőbányai 118.— 121.— 4- 3.— „ újlaki 60— 65— 5.— Magyar földhitelint. zálogl. 571% 101.75 101.75 — Magyar „ „ 5°/0 papir 96.75 97.— -1- 0.25 Magyar „ 5% arany 114.50 115— + 0.55 Magy. földhit. részv. társ. 51 8*, 95.50 95— — 0.50 6% 100— 99.50 — 0.50 Magyar jelzálogb. „ 5'/,% 95— 92— — 3— Pesti k. bank 6% zálogl. 101— 101.25 -­- 0.25 Kisbirtokosok 7% „ — — —.— —.— - 6% , — -— -.­Cs. kir. arany 5.50 5.48 — 0.02 20 frankos arany 9.02 9.85 -­- 0.03 Ezüst —.— —.— —.— Német birodalmi márka 57.85 57.90 -f- 0.05 Váltók ném­. bankhelyekre 57.85 57.45 — 0.40 * Amsterdamra 97.20 97.35 + 0.15 , Londonra 116.90 117.25 + 0 35 „ Párisra 46.40 46.60 -f- 0.20 „ Svájczra 46.20 46.40 + 0-20 Közlemények az ipar-, kereskedelem- és forgalom köréből. A déli vasút adómentességéről a „Budapester Corr.” után reggeli lapunkban közölt hír, értesü­lésünk szerint, nem bír alappal. A kormány e kér­désről még nem nyilatkozott, s így nem is lehet szó visszautasításról. Épúgy alaptalan a bécsi „Presse“ egy budapesti táviratából származott azon hír, mintha a magyar kormány és a déli vasút között alkudozások folynának a déli vasút magyar vonalának aranyjáradékkal megvásárlása iránt. A „Kisbirtokosok Országos Földhitelintéze­tének“ igazgatósága a szervezési munkálatokat már legközelebb befejezendi. Az üzletforgalomhoz szük­ségelt összes könyvek, kiadványok és minták, va­lamint az alapító okiratok sajtó alá adattak, s ez utóbbiak a megfelő szelvény-ívekkel együtt elké­szültek után az egyes alapítóknak haladéktalanul meg fognak küldetni. Az üzleti működés tényleges megkezdésére, lényeges befolyással levén a vidéki intézetek csatlakozása, a már eddig is beérkezett részben pedig biztos kilátásba helyezett csatlako­zási nyilatkozatok után ítélve, a központi intézet rövid néhány hét múltán üzleti működését meg fogja kezdhetni. Az „Első magyar általános biztosító-társa­ság. 1880. január hó folyama alatt az „Első ma­gyar általános biztositó-társaság“-nál életbiztosítá­sok 606,195 frt erejéig köttettek, s az életbizto­sítási dijbevét­e­l. évi január hó elsejétől január hó végéig 111,481 frt 83 krra, a bejelentett halál­esetek összege pedig ugyanazon idő alatt 24,900 frtra rúg. A társaság életbiztosítási károk fejében, fennállása óta január hó végéig 4.749,647 frt 7 krt fizetett ki. Gazdasági enquetek a Köztelken. A borterme­lés, kezelés s kereskedés ügyében napok óta folyó tanácskozmányok ma is folytak s ma este végüket érték. Délelőtt Hazay Kálmán, dr. Hubert János, Wimmer Ferencz s Ló­n­y­ay Gábor írás­beli nyilatkozatát olvaták fel, délután Paget Já­nos, Szabó Gyula, Tavassy Antal, Parragh Ferencz s Molnár Ferencz szóval terjesztették elő véleményüket. Különben az ülésekről legköze­lebbi lapunkban bővebb tudósítást közlünk. Iparegyesületi ügyek. A honvédség részére szükségelt 7000 db nyári pokrócz szállítása tár­gyában kiírt pályázat, mely egészen a hazai ipar­nak volt fentartva, mint értesülünk kedvező ered­ményre vezetett. Az orsz. magyar iparegyesület közbejövetele folytán több ipartársulat is pálya­­ pénz- és értéktőzsde. Budapest, január 31. Érték­üzlet. A tőzsde han­gulatát mindvégig kellemesnek nevezhetjük. A tegnap esti roham a mai üzletekben szintén, de egy kissé szűkebb körű folytatást nyert. Különösen nagy volt a kereslet az állampa­pírok iránt. Magyar járadék folyton e­mlkedik, hasonlót mond­hatunk a játékpapírokról s helyi értékekről is. A déli tőzsde folyamában Bécsből érkezett hírek nem idéztek elő valami nagyobbszerű változást, de a további áremelkedésnek ele­jét vették. Az előtőzsdén Magyar járadék csakhamar 103.60-ra, Magyar hitelr. 279-re, Osztr. hitelr. 308.60, Drasche 114— 114.50-re emelkedett. A déli tőzsdén Magyar járadék megtartotta az előtőzsdén elért árait 103.60-100.70 között között mozgott, vasúti kölcsön 119-en forogtak, Magyar föld­­tehermentes. kötv. felemelkedtek 88.25-re, Magyar sorsjegyek 116.25—116.75 között keresettek voltak. Magyar hitelr. 279, Osztr. hitelr. 308.20—30-on záratott. Az üzlet azonban a többi értékekre nézve igen korlátolt maradt. Bankok szilár­­dak maradtak. Unió bank 125.50. A malmok közül Molnárok és sütők 362—364-re emelkedtek. Vasutakat nem igen ke­resték. Kassa-oderbergi 125.50, Dräsche 112—114 között moz­gott s végül 113-on maradt. Egyebek nem igen voltak ke­resettek. Zárlat szilárd. Esti tőzsde. Az üzlet első felében a legjobb han­gulat uralkodott, úgy hogy Magyar járadék 103.80-ig, Osztr. hitelr. 310-ig felment, hol egy ideig megállapodott. Azonban estve­felé balhirek jöttek Bécsből, némelyek szerint Német­ország katonai készületei, mások szerint pedig tetemes, hir szerint 6 millióra rugó jövedelmi csökkenés miatt az árak rohamosan estek. Magyar járadék 102.59-re, Osztr. hitelr. 307.10-re hátrált­. Zárlat azonban nyugodtabb. Magyar járad. 102.90, Osztr. 307.50. Vízállás Felelős szerkesztő: Himle v Árpád. »■H Hol? 31 Budapest 2 61 — — tiszta „ Pozsony 4 30 — — jég áll „ Komárom 4 17 — — „ * Esztergom — — — — » N.-Maros 1 89 — — s Vácz 2 30 — — | „ n Ercsi 3 22 — — „ » Adony 1 87 — —­­ „ n Pentele 1 98 — — „­­ Duna-Földvár 1 54 — — „ n Paks 2 09 - - „ r Baja 2 04 — — „ n Mohács 2 35 — — „ „ Vnkovár 1 35 — — | „ „ Újvidék 3 09 — — j „ „ Zimony — — — — „ Pancsova 2 21 — — „ » O-Orsova 2 72 — — tiszta 30 Bezdán 2 34 — —­ jég áll „ Verbász 1 87 — — felhős 31 M.-Sziget 0 45 — — fagy „ Szolnok 0 98 — — száraz „ Sáros-Patak 1 34 —­­ tiszta „ Tokaj 1 58 — — fagy ‡ Szeged 1 66 — — jég áll Gyula Fehér-Kőrös — — — — Remete Fekete „ — — — — Békés Kettős „ — — — — Gyoma Hármas „ — — — — Kis-Jenő Fehér „ — — — — „ „ Fekete „ — — — — Sajó — — — — — Barcs 0 16 — — „ „ Eszék 1 67 — — „ „ Sziszek — — 1 21 „ „ Szatmár 0 80 — — szép 30 Arad 0 48 — — száraz n N.-Becskerek 0 25 — — rég áll Beküldetett. Minden betegnek erő és egészség, gyógyszer és költség nélkül, gyógytáplálék által. Meséjére Ezen kellemes egészségi­ éteknek 30 év óta semmi betegség nem szegült ellen, és jónak bizonyultak felnőttek­ és gyermekeknél gyógyszer és költség nélkül, minden gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, máj-, mirigy-, nyákhártya-, légzési-, hólyag- és veseba­­j­okban, emészthetlenség, dugulás, hasmenés, álmatlanság, gyengeség, aranyér, bszkórság, láz, émelygés és hányás, még terhesség alatt is czukorvizelés, elsoványodásnál, nem különben mint, táplálék szopós gyermekeknek még a dajkatejnél is előnyösebb. A Kivonat 80,000 bi­zonyítványból oly bajok meggyógyulásáról, melyek minden gyógyszer­nek ellentállottak, köztük Dr. Angelstein orvosi tanácsos Dr. Shore­­land, Dr. Campbell, Dr. Dédé tanár, Dr. Ure­ Castlesb­art grófn­ő és több magasállásu egyének bizonyítványai, melyek kívánságra bérmen­tesen megküldetnek. A Revalesciére négyszer oly tápláló, mint a hús és felnőttek­és gyermekeknél más szerek és ételek 60szeres árát megtakarítják. Bádogszelenczékben 12 adagra 2 frt 25 fr., 24 adagra 4 frt, 48 adagra 7 frt, 120 adagra 16 frt, 288 adagra 36 frt, 576 adagra 70 frt. Reva­lesciére piskóta, szelenczékben 4 frt és 7 frt. Revalesciére csokoládé 12 findzsára, 2 frt 25, 24 findzsára 4 frt, 48 findzsára 7 frt. — Kap­ható Du Barry és társ.-nál. Bécsben Annagasse 9. Prágában Fürst J. gyógyszerésznél, Budapesten­Tersik József gyógyszerésnél. Wengebauer borai. A Neugebauer-czég borai tárgyában közölhetjük a kö­vetkező hivatalos nyilatkozatot: A Neugebauer Miksa borkereskedő c­ég által, Buda­pesten Dick Otto helybeli kereskedő részére szállított hét bordó vörös borról­ a legfelsőbb szakértő vizsgáló bizottság kijelentette, miszerint az jó és semmi tekintetben sem ártal­mas az egészségre, s mi ennélfogva utasítottuk a berni kor­mánytanácsot ezen borok elkobzásának beszüntetésére s a nevezett budapesti czégnek a további eladás végetti átadására. Bern, 1880. jan. 19. A belügyi igazgatóság. Steiger, kormánytanácsos. Országszerte általánosan kedveltté vált legkellemesebb és leg­kitűnőbb gyógyhatásúnak bebizonyult és elismert valamint a székesfehérvári országos kiállításon is érdem­éremmel és elismerő oklevéllel kitüntetett „Fáczárlyi-féle Édes Mustár“ kapható úgy az egyedüli készítőnél Fáczányi Ármin gyógy­szerésznél Budapest X. ker. Kőbányán mint pedig számos budapesti és vidéki gyógyszerész és nevezetesebb fűszerkeres­kedő uraknál. Egy nagy üveg ára i frt, kis üveg 56 kr. pos­tán szállítva a csomagolás külön és mérsékelten számíttatik. Elismerő­ nyilatkozat és hálaköszönet. Mélyen tisztelt Fáczányi Ármin gyógyszerész úr Bu­dapest Kőbányán ! Kötelességemnek ismerem az ön elmés­bölcs találékonyságát a gyógyszerészi vegyízék előállításában kiemelni és ámbár az ön által feltalált és készített édes mus­tárjának kitűnő gyógyhatása már­is országszerte háládatosan elismertetett mégis legnagyobb elismeréssel és hálaköszönettel tartozom különösen én t. gyógyszerész úrnak, és lelkiismere­tesen nyilvánítom, miszerint engem a ki igen veszélyes gyo­mor és torokbajban szenvedtem egyedül csak­is ön kitűnő és felülmúlhatlan gyógyhatású édes mustárja az élők sorában még eddig megtartott, úgyszintén azon mustár megbecsülhet­­len gyógyhatását még más 3 egyénnél is tapasztaltam, a­kik bajuk ellen egyéb gyógyszereket minden siker nélkül használ­ták, édes mustárjának használata után pedig egészségesek let­tek. Továbbá még említés nélkül azt sem hagyhatom el, hogy az egyik kezem köszvényes lévén azon mustár haszná­lata után a köszvény végképen eltűnt. Mindezek után felkérem t. gyógyszerész urat, lenne szíves az ön oly kitűnő és nagy­becsű rendkívüli gyógyhatással biró édes mustárjából legelső posta fordultával és utánvétel mellett még 2 üveggel mint magam mint pedig más egyén használata végett reám czi­­mezve elküldeni. Maradtam legkiválóbb tiszteletem és hála­­köszönetem kifejezése mellett tek. gyógyszerész urnak aláza­tos szolgája Motura Antal s. k. aranymisés lelkész tiszolczi r. k. plébános. Kelt Tiszolczon, 1879. aPr‘' *6-kán.

Next