Ellenőr, 1880. február (12. évfolyam, 54-101. szám)

1880-02-23 / 90. szám

Mléfiamtési étrmhi Egyes szám Ár«» Jer. Egész évre . 20 frt — kr. ] Évnegyedre . 6 frt — kr. Félévre . . 10 a — a | Egy hónapra . 1­9­80 , M*erke*»tési irodát Budapesten, váczi kör­út 26. szám (fő-út sarkán.) Semmit mmn közntt, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok vitnaküildidre nem lallni kommt. — Poéta Utol­stai bérmmtet leveleket fogadunk el. 90. szám. Budapest hétfő, február 23. 1880. ESTI KIAD­ÁS. a kiadóhivatalban­ Budapesten, váczi kör-ut 26. szám (Fő-út sarkán). Továbbá Daube G. L. és társánál X.. -f­rankfurtben. Hirdetésekért járd díj csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által ny­ugstott számla ellenében fizetendő. Kiadó hivattal: Budapesten, váczi kör­út 26. sz. (fő­út sarkán). Ide intézendők az előfizethet­őt a lap nélküldésére vonatkozó felmulató XII. évfolyam. Budapest, február 23. A mai budgetvita eleinte meglehetősen unalmasan folyt és Csak Széll Kálmán fel­szólalása után nyert érdeket. A nagy fe­szültséggel várt szónok azzal kezdte, hogy a pénzügyi bizottság jelentését nem tartja komolynak, ami pedig az ez idei defic­i­tét illeti, 30—32 millióra teszi. A pénzügyi helyzet javulását kedvezőbb jövőtől, kedvezőbb körülményektől várja: szédelgőnek nevezi azt, ki a helyzet javítá­sára ígéretekkel állana most elő. A közvet­len erély, melyre most mindenkinek töre­kedni kell, — úgymond, — az hogy han­gyaszorgalommal az égető sebek behe­­gysztése által elviselhetőbbé tétessék a helyzet. A beterjesztett budgetből nem nyert megnyugvást arra nézve, hogy jó úton haladunk pénzügyi helyzetünk javítására. Ma­gát a költségvetést elfogadja, de fel­vettetvén a házban a bizalmi kérdés, kijelenti, hogy a fenforgó körülmények között a kormánynak a bizalmat meg nem szavazza. Utána Tisza Kálmán miniszterelnök beszélt, reflectálva Széll Kálmán beszédének pár helyére, s Helly és Apponyi budget­­beszédeire, azután pedig előadta a nézete sze­rint elkerülhetetlenül szükséges teendőket az ország pénzügyi helyzetének javítására, s a közigazgatás reformjára s egyszersmind fölemlítette azon intézkedéseket is, melyeket a sajtó körül a magánbecsület megvédése érdekében szükségesnek tart. Végül még kiterjeszkedett eddigi politikája védelmére. A hosszú, 13 3 óráig eltartó beszéd oly vi­haros és szűnni nem akaró helyesléssel és tetszéssel találkozott, minőt csak ritkán hal­lott a ház. Tisza Kálmán már rég nem aratott oly fényes diadalt mint ma, mikor ellenfelei ép az ellenke­zőre voltak elkészülve. Konstantinápolyból írják, hogy hosszas fontolgatás után elhatározta a porta, hogy békés után intézi el ügyét Montenegróval. Ez elhatározásban nagy érdeme van Szavasz külügyminiszternek, aki azon nézet mellett küzdött, hogy e kérdésben sokkal fontosab­bak a politikai okok a stratégiai aggodal­maknál. A külügyminiszter utasította is a katonai bizottságot, hogy siessen formulázni a terület­cserére vonatkozó javaslatát. Sőt hírlik, hogy e bizottság már el is készítette tervét. A Montenegrónak cserébe ajánlandó terület eszerint a Skutari-tótól észak-keletre fekszik és nagyrészt a malisszor katholikus törzs birtokát képezi. A török kormány bízik ugyan a béke tartósságában, de, a­mint hírlik, más min­denféle eshetőségre is el akar készülni, így Ozmán pasa hadügyminiszter parancsot adott a szabadságon levő tiszteknek, hogy 8 nap alatt jelenjenek meg zászlójuk alatt. A gya­logságot és lovasságot szakadatlanul gyako­rolják s a múlt héten jelentékeny mennyi­ségű munitiót hozott Konstantinápolyba egy amerikai hajó. * A porta állítólag a legnagyobb kész­séggel egyezett bele, hogy technikai bizott­ság rendezze a török-görög határt. Rossz­akarói azt fogják a portára, hogy így is időt akar nyerni. A franczia kormány, hír szerint, azon szándékát fejezte ki, hogy a bizottságba mi­niszteri ranggal bíró diplomatát és katonai meghatalmazottat is nevez ki. Pejacsevich grófnak hovát bánná való kine­vezése, mint hiteles forrásból értesülünk, bevég­­zett tény. _________ Az országgyűlési függetlenségi párt tegnap tartott értekezletén az Apponyi Albert gr. és tár­sai által benyújtott határozati javaslat felett ta­nácskozott, hogy azon esetre, ha az szavazás alá kerülend, a párt minő magatartást tanúsítson. Az értekezlet hosszabb eszmecsere után abban állapo­dott meg, hogy bevárva a pártnak távollevő tag­jait, határozatát a f. hó 24-én tartandó értekez­letre halasztja. _________ Az egyesült­ ellenzék tegnap tartott értekez­letén Szilágyi Dezső vázolta azon beszédjét, melyet a költségvetési vita folyamán tartani fog. E beszédben Szilágyi az állami közigazgatást, a hivatalnokoknak a kormány által való kinevezé­sét fogja sürgetni, nemkülönben azt, hogy a kine­vezendő hivatalnokoknak bizonyos előírt qualifica­­tióval kell bírniük. E beszéd után beható vita fej­lődött ki a közigazgatás egyes kérdései fölött, mire az értekezlet Szilágyi nyilatkozatát helyes­lőig tudomásul vette. Különben a tegnapi értekez­let semmiféle határozatot sem hozott, miután a tárgyalás a közigazgatási reform kérdése felett nem fejeztetett be s a párt azt a ma tartandó értekezletén folytatni fogja. Az Amerikába való kivándorlás felső Ma­gyarországból az utóbbi hetekben oly nagy mér­vet öltött, hogy a dolog az intéző körök figyelmét méltán megérdemli. A kivándorlást múlt őszszel kezdte meg több zemplén- és sárosmegyei család, mely megyékben a burgonya teljesen tönkre ment, és semmi kilátás nem volt arra, hogy a bekövetke­zendő télre valami után élelemmel láthassa el ma­gát a nép. A példát néhány szegényebb zsidócsa­lád adta meg, mely kivándorolván, az új világ­részben meglehetős existentiát alapított magának. A kivándorlók legnagyobb contingensét mégis el­szegényedett tót családok adják, kik csekély bir­tokukat vagy eladják, vagy annyi teherrel meg­rakva hagyják el, hogy az már úgy sem lett volna megtartható. A két említett megyéből — mint a „Pester Lloyd“ írja — eddig mintegy 2000-en vándorol­tak ki. Sőt új év óta Szepes- és Abaúj megyékből is, és pedig e megyék legszorgalmatosabb vidékei­ről, kézművesek, bányászok, köztük sok német család, majdnem naponkint vándorolnak ki Ameri­kába. Hír szerint Trencsén és Nyitra megyékből is már pár száz egyén kelt útnak. Ez esetekkel szemben a „Pester Lloyd“ kö­vetkező érdekes megjegyzéseket teszi. A kivándorlás ily nagy mérvet öltvén, mint említettük, nagyon is megérdemli az intéző körök figyelmét, mert hazánk koránsem annyira túlnépes, hogy a kivándorlókban vesztett munkás kéz hiá­nyát súlyosan meg nem érezné. S ha már a ki­vándorlást egyátalán nem lehet megtiltani, az ál­lam akadályozhatná azt az által, hogy az ily csa­ládokat más, üresen álló vidékekre tele­pítené, hol megélhetnének, a­mire a korona­uradalmak s a tanalapok első­sorban is tág tért nyújtanak. Az itt-ott tervezett inségi munkák ugyanis nem elegendők, s a több év óta fejlődött bajnak más, gyökeres eszközökkel kellene elejét venni. A vágvölgyi államvasút trencsén-zsolnai ré­szének kiépítése ügyében Trencsén megye gazdasági és erdészeti egyletének küldöttségét fogadta tegnap a miniszterelnök, a közmunka- és közlekedési, vala­mint a földmivelés, ipar- és kereskedelmi minisz­ter. A küldöttség vezetője Königsegg Gusztáv gróf a nevezett egylet elnöke volt. Tagjai pedig: Ester­házy László, Zamoyszky József gróf és Rehák István esperes-plébános és a megyei összes itt levő képviselők. A küldöttség szónoka, Csáky László gróf arra utalt, hogy a kiépítés által nemcsak ama vidék fog sokat nyerni, hanem az állam birtoká­ban levő vágvölgyi vasút is sokkal jövedelmezőbbé lesz. Trencsén megyének különösen északi részében oly nagy az idén az ínség, hogy a kormánynak gondoskodni kellene munkáról a nép számára. E vonal egy részének építését tehát a kormány, mint ínséges munkát is megkezdethetné. A miniszterek mindnyájan kijelentették, hogy ők is szükségesnek tartják az ilyen vasúti zsák­vonal kiépítését, és hogy a kormány nem is fog késni, a­mint csak lehet, az erre vonatkozó szük­séges intézkedéseket megtenni, hogy azonban tör­vény nélkül ily vasútépítési munkálatot a kormány még mint világos munkát sem kezdhet meg, an­nál kevésbé, mert ily munka nem is előnyös. A kormány azonban el van határozva e vasútra vo­natkozólag törvényjavaslatot terjeszteni a képvise­lőház elé. (Bud. Corr.) A Tiszavölgyi társulat pénzügyi bizottságának tagjait fogadta tegnap Szápáry gróf pénügyminisz­­ter és közölte velük a szabályozó társulatok ré­szére fölveendő kölcsönök ügyében folytatott alku­dozások eredményét. A bizottság tudomásul vette a közléseket és a nagy bizottság elé fogja ter­jeszteni. A pénzügyi bizottság csak a nagybizott­ság határozatának kimondása után fogja közölni véleményét és óhajtását a pénzügyminiszterrel. (Bud. Corr.) Táviratok. Darmstadt, febr. 23. Sándor hesseni herczeg a következőket irja nejének Pétervárról február 18-ról: „A pályaudvarban a császár fiai és a bol­gár fejedelem fogadtak és a téli palotába kisértek. A czár a palota lépcsőjén várt engem. A­midőn a nagy folyosón át osztályaiba indultunk, egyszerre borzasztó durranás hallatszott. A padozatot mintha földrengés rázta volna meg, a légszeszlámpák ki­aludtak. Teljes sötétség állott be. Iszonyú porfelleg és puskapor vagy dynamit szag fogott körül ben­nünket. Kiáltások hangzottak, hogy a terem csillá­rai leestek arra a helyre, a­hol a czári család számára megtérített asztal állott. Én Vladimir herczeggel oda siettem, Adlerberg gróf pedig a czárt tartóztatta vissza, bizonytalanságban lévén, mi fog következni. Az összes ablaktáblákat össze­törve és a falakat szétrombolva találtuk. Semmi kétséget sem szenvedett többé, hogy a terem alatt akna robbant fel. Megérkezésem miatt az ebéd idejét egy fél órával elhalasztották. Isig történt, hogy a czári család még akkor nem gyűlt össze az ebédlőben.“ Pétervár, febr. 23. A hivatalos lap jelenti: A robbanást illetőleg megindított vizsgálat követ­keztében majdnem biztosan kitűnt, hogy a gonosz­tett egy személy által, kit munkásnak tartottak, követtetett el. Azt gyanítják, hogy ezen személy és a robbanás előtt letartóztatott némely egyének közt némi összeköttetés állott fenn. Bécs, febr. 22. A vasúti bizottság 19 szava­zattal 4 ellenében elfogadta a részletes vita alap­jául az albizottságnak az arlbergi vasútra vonat­kozó jelentését. Páris, febr. 22. A „Republique Française“ nem magyarázhatja meg magának az osztrák sajtó bizalmatlanságát Olaszország irányában. Az osztrák politikusok sokkal jobban ismerik Olaszországot, semhogy annak háborús szándékairól terjesztett híreket elhinnék. Olaszország noha néhány túlzók által felizgatva, lényegileg békés hatalom. Konstantinápoly, febr. 23. A szultán i­ádéval szentesítette a török biztosok által indítványozott végleges görög-török határvonalat. Szavasz pasa ezen irádé alapján kérte Brailas görög biztost, hogy halassza el útját. Brailas azonban kijelen­tette, hogy sürgős családi ügyek nem engedi a halasztást, ígérte azonban, hogy legközelebb vissza­tér Konstantinápolyba. London, febr. 23. A „Times“ jelenti Kabul­ból : Roberts tábornok Shir Ali pénzügyminiszterét okmányokkal ellátva azon megbízással küldötte Ghazniba, hogy az angol kormány hajlandó bizo­nyos korlátozások mellett valamelyik szirdárt Afga­nisztán uralkodójául elismerni. A nemzet összegyűlt képviselői egyezzenek meg tehát, hogy kit akar­nak megválasztani. Roberts tábornok egyúttal meg­hívta a felkelők főnökeit Kabulba, hogy együtt értekezést tarthassanak ez ügyben. Országgyűlés. A képviselőház ülése február 23-án. Elnök Sz­­­á­vy, jegyzők: Baross, Antal, Mednyánszky, Beöthy. A kormány tagjai valamennyien jelen vannak. A múlt ülés jegyző­könyve hitelesíttetik. Az elnökhöz érkezett iromá­nyok a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Következik a napirend, az 1880. évi állami költségvetés általános tárgyalásának folytatása. Madarász Jenő szerint meglesz minden, ha Magyarország önálló, független lesz, s hogy ez csakugyan az legyen, szóló s pártja a Tisza-kor­­mány megbuktatására fog törekedni. Különben szóló s pártja nem személyek ellen, hanem elvek ellen, küzdenek. Legyen akár Tisza, akár Szapáry, akár Lukács Béla a pénzügyminiszter, Magyarország pénzügyei addig nem fognak rendeztetni, míg Ma­gyarország önálló, független nem lesz. S mivel en­nek kivívását a jelenlegi kormánytól nem reméli, azért a költségvetést nem is szavazza meg neki. (Helyeslés a szélsőbalról.) Lichtenstein József hosszas beszédben bírálat alá veszi a költségvetést, utal a különféle közigaz­gatási ágakban tapasztalt hiányokra, bírálja a kor­mány kereskedelmi, vasúti, iparpolitikáját, sürgeti a főbb vasúti vonalak államivá tételét, s azután kijelenti, hogy hozzájárul Apponyi Albert gróf ha­tározati javaslatához. Turgonyi Lajos szerint az ország pénzügyi helyzete, a­mint ez a pénzügyi bizottság előter­jesztéséből is kitűnik, valóban kétségbeejtő. A pénz­ügyminiszter az ez évi deficitet 18 millióra tette, a pénzügyi bizottság 271/1 millióra; szerinte az ez évi deficit, hozzászámítva a Szeged reconstructió­­jára, a soroksári gát helyreállítására, az ínségesek segélyezésére okvetlenül kiadandó összeget, 35—40 millióra fog menni. E szomorú helyzetben csak az ad szólónak vigasztalást, hogy e szomorú helyzetet az ő pártja megjósolta, hogy az ország pénzét a bécsi moloch mind elnyeli, hogy a közös ügyes alapon az ország pénzügyeit rendezni teljesen lehetetlen. A bekövetkezett szomorú eredmények szóló pártjá­nak adtak igazat. Mert sokkal inkább, mint va­laha, szent hite szólónak s pártjának, hogy pro­­grammjuk megvalósítása nemsokára meg lesz va­lósítva. Nem fogadja el a költségvetést, hanem pártolja Helfy határozati javaslatát. Ezután Széll Kálmán kezdett szólani. Be­szédjéről reggeli lapunkban. HÍREK. — Február 28. — Hivattalov. Klnovo Hoslek. A bivetly Sokodius Lajos nagyszebeni törvényszéki elnököt, Braidsver József budapesti ítélőtáblás pótbirót, Zubriczky József budapesti törvényszéki bírót a budapesti Ítélőtáblához rendes birákká, Ádám András karczagi törvényszéki birót és Hammersperg Jenő kassai tör­vényszéki volt birót a budapesti Ítélőtáblához pótbirákká, Domokos László legfőbb ítélőszéki tanácsjegyzőt a marosvá­sárhelyi Ítélőtáblához pótbiróvá,­­ az igazságügyminiszter Szerdahelyi János békésgyulai ügyvédet püspökladányi köz­jegyzővé, Szászi János és Blum János számvevőségi dijno­­kokat és Cservenka Ferencz igazságügyminiszteri dijnokot számtisztisztekké, Csanády Zalán nagyszebeni joggyakornokot ■erzsébetvárosi törvényszéki aljegyzővé, Ivanovics Antal nagy­­kikindai tervszéki irodatisztet irodaigazgatóvá, Czuczi Nándor szabadkai ügyészségi bijnokot a tapolyai járásbírósághoz ne­vezte ki. Névváltoztatás. Csőcz Ignácz egri lakos vezetékne­vének Papp­ra kért átváltoztatása megengedtetett. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Gyu­rács­­kay Alajos malaczkai közjegyzőt Bazinra helyezte át. — Elbocsátás. A honvédség kötelékéből véglegesen elbocsáttattak: Somossy Nándor­ 72-ik, Kovordányi Elek 34-ik, Bukavina Tamás 87-ik zászlóaljbeli és Kóczy János 10-ik lovasezredbeli szabadságolt állományú honvéd-hadapród­­tiszthelyettesek. — Személyi hirek. Szapáry Gyula gróf pénz­ügyminisztert tegnap könnyen komoly baleset ér­hette volna. A pénzügyminiszter kocsija a Deák- Ferencz-utczába befordulván, összeütközött egy terhes szekérrel és pedig oly erősen, hogy az utóbbinak rudja betörte a pénzügyminiszter kocsi­jának ablakát s mélyen befúródott a kocsiba. Gróf Szapáry csak az által kerülte ki a rúd ütését, hogy hirtelen hátra hajolt az elől. A két kocsit csak nagy nehezen lehetett szétválasztani. — I­r­á­­n­y­i Dániel képviselőt a múlt pénteken súlyos bal­eset érte. A ferencziek bazárjának kapuján éppen akkor lépett be, midőn a földhí­rch­ez vaskaput feltolok* nava megakadt a kapuban ki* esett s arczát és homlokát súlyosan megsértette. Most már azonban jobban van s el is hagyhatta szobáját. — Kozma Ferencz, min. osztálytanácsos tegnap reggel Székesfehérvárra utazott — Kende Kanut, országgyűlési képviselő, mint a „Szegedi Hír­adó“ irja, újra elfoglalja a percsorai kormánybiztosi állást, melyről az incompatibilitás kérdésének föl­merülte miatt köszönt le. — Dr. Wodi­aner Mór földbirtokos szandai pusztáján pusztai iskolát ren­dezett be, s annak fentartásáról gondoskodott, miért a közoktatási miniszter köszönetét fejezi ki neki a mai hivatalos lapban. — Bécsi térparancs­nokká K­a­­­f­f­e­r Imre altábornagy neveztetett ki. Raiffel magyarországi születésű, s 1835-ben lépett a hadseregbe. — Dux Adolf érdemes veterán irónk, mint részvéttel halljuk, oly súlyos légcső­bajban szenved, hogy orvosai tanácsára Merán enyhe égalja alá utazik, gyógyulást keresni. Merán­­ból Nápolyba megy. — Hohenlohe herczeg, ki a lándoki uralmat vette meg Salamon Aladártól, f. hó 1- án érkezett Késmárkra, honnan az újon­nan szerzett birtok megtekintésére indult. — A Duna ismét komolyan beszéltet magá­ról. A hőmérő mindenütt emelkedett, s a langyos szelek annyira lágygyá tötték az időt, miszerint a jég Ausztriában megindult, s tömege torlódással, ez pedig árvízzel fenyeget. Pozsonyból írja le­velezőnk, hogy ott, bár még sorai keltekor kocsik jár­nak keresztül a porhanyó, de rendkívül vastag égen, ha az enyhe időjárás még 24 óráig így tart, a katasz­trófa bekövetkezik. A víz rohamosan árad, és tegnap éjjel 462 ötméternyi volt. A jég Bécs alatt hol megindul, hol megáll. Nussdorfnál d. e. 11 óra 20 perczkor elindult, s csúszott jódarabig, 12 óra 30 perczkor megállott. Ruchelandtól egé­szen a magyar határig a jég szilárdul áll; a víz magassága 3­56, mig Bécsben (a Rudolf hidnál) 2.30. Tegnap a király, Vilmos főherczeg, Zsigmond főherczeg, Mária főherczegnő gyermekeivel, s óriási néptömeg nézte a jégtorlódását a Rudolf hidnál. — Klosterneuburgnál a Duna egészen nyílt, s e helyt a viz 3.42. — A lanyha időjárás, melyet az egyre tartó eső még emel, kilátásba helyezi, hogy nem­sokára megindul a gőzhajózás. Máris jelentik, hogy a Duna gőzhajózási társulat Bród és Sziszek között a helyi hajók közlekedését megkezdte.­­ A pétervári merényletről újabb hírek nem érkeztek. A vizsgálatot a legnagyobb titok­ban, de szörnyű apparátussal folytatják. Császári ukáz utasítja az orosz főváros valamennyi polgári és katonai hivatalát, hogy a vizsgáló­bizottság kí­­vonatainak a legpontosabban és leggyorsabban feleljen meg. A rendőrség tömeges befogatásokat eszközölt, csupán­­a c­itadella földalatti börtönei­ben több mint 70 fogoly van. Ezek közt állítólag sok a magas hivatalnok és tiszt is.­­ A czárról írják, hogy a szomorú gondolatok teljesen ural­kodnak fölötte. Eddigi lakása iránt határozott ellenszenvet árul el, sőt egyáltalán Péterváron sem akar megmaradni. Valószínű, hogy a császári család mindjárt a jubileumi ünnep után, mely a legnagyobb csendben fog lefolyni, vagy valamelyik Pétervár melletti nyári kastélyba, vagy Moszkvába költözik át. — Milyen időnk lesz? Múlt héten egész Európában szokatlan idjárás volt. Nyugaton t. i. állandóan viharok dúltak, mig éjszak-keleten igen magas légnyomás uralkodott. A hőmérsék és lég­nyomás közti különbségek roppant fokra hágtak s csak a legutóbbi 24 óra óta keleten s északon úgy a hőmérsék mint a légnyomási viszonyok változ­ván, vidékünkön is a szél nyugatra fordult, mi a hőmérsék gyors emelkedését idézte elő. Ez elője­lekből ítélve, tartósan lanyha időre van kilátásunk. A Sacher-Masoch tegnap a Frohner-szállo­­dában zártkörben fölolvasott két novelláját, me­lyet a jelen volt meghívottak tetszéssel fogadtak. A vendégek között láttuk Jókai Mórt, E­d­e­­­s­­heim-Gyulai bárót, Zichy Géza grófot, Wilt Máriát, Bulyovszky Lilla asszonyt. A felolva­sás után lakoma volt. — Öngyilkosságok. Wenk György zombai árva­atya e hó 12-én agyonlőtte magát. A vizsgálatot akarta megelőzni, mert 12—13.000 frt hiányzott a pénztárból. Nőt és több gyermeket hagyott hátra. Különben az orvosi bonczolás kideríti, hogy Wenk őrülését rövid idő alatt várni lehetett volna. — Bauer Richard főhadnagy a 34. sorezred tartalék parancsnoka és a 4. zászlóalj adjutánsa, egy alig 26 éves férfi f. hó 2- án hajnalban 1/12 órakor Kassán revolverlövéssel vetett véget életének. A golyó, alig nagyobb egy jókora serétnél, éppen szí­vén találta és rögtöni halált okozott. A tett indoka ismeretlen. — Gyorsvonat Bécs és Budapest közt. Eddig tudvalevőleg naponkint csak egy-egy gyorsvonat közlekedett a két főváros közt. Az osztrák állam­vasút a közönség és a kereskedő­ világ kivonatá­­nak eleget teendő, elhatározta, hogy május 15-től kezdve két gyorsvonat fog indulni Bécsből Buda­pestre és vissza.­­ Új kaszárnya Pozsonyban, a hadügymi­­niszter legközelebb értesítette a pozsonyi térpa­rancsnok­ságot, hogy a vegyes fegyvernemek gya­­korolhatásáért Pozsonyba 1—3 svadron lovast fog szállítani, ha lesz számukra hely. Pozsony városa saját forgalma érdekében, a lovas katonák szá­mára építendő kaszárnyához ingyen telket adott. — Eljegyzések: Szűcs Gyula, az ismert „pátri“, jelenleg pénzügyi fogalmazó Szatmáron, eljegyezte Budapestről S­z­e­r­a­f­i­n Natália kisasz­­szonyt, néhai Szerafin Antal honvédfőhadnagy leá­nyát. — Kigyóssy Ignácz, deési szakképzett ta­nár jegyet váltott Berger Regina kisasszonynyal Nagyváradról.­­ Ismerkedési estélyt tartott szombat este a „Hungáriádban a magyar kereskedelmi csarnok, melyen mintegy 150-en voltak jelen, kiválóan a fővárosi kereskedői és iparos körök tagjai sorából. A pohárköszöntések sorát Neuwelt, a kereskedelmi csarnok elnöke nyitotta meg, éltetvén a királyt és az uralkodó családot; utána dr. Fálk Miksa a keresk.­csarnok elnökére, Hubenay, a kereskedelmi csarnok alelnöke pedig a vendégekre emelte poha­rát. Fromm Antal a sajtó képviselőit köszöntötte fel, mit ezek nevében Mezey Ernő viszonzott, él­tetve a kereskedelmi csarnokot, mint a kereskedők közt a magyarság terjesztésére hivatott közeget. Volt azonkívül még számos felköszöntő. A társaság a legderültebb hangulatban éjfél utánig együtt maradt. — Hansennek tudtára adták, hogy mutatvá­nyokat magánkörökben sem szabad tartania. Az ---— 'ö“ov * --o~*~o TT---------------­féle mutatványok betiltása mellett szólt. Indítvá­nyozta­ továbbá, hogy a belügyminisztériumhoz fel­irat nyújtassék be, hogy ezen tilalom a többi ko­rona-országokra is terjesztessék ki, továbbá, hogy az orvosegyetemi tanároknak kitűnő véleményezé­sükért köszönet nyilvánittassék. S ezzel a „Han­­sen-Rummel“, mely hetekig tartott, véget ért Bécsben.­­ Kardpárbaj volt tegnap délután G. I. fiatal iró és Sz. F. szigorló orvos közt. Sz. F.-nek hom­lokán s karján vannak apró sérülései, míg G. I., egy elég hosszú, de jelentéktelen homlokseb mel­lett jobb karjára elég súlyos vágást kapott. A sebesültek állapota azonban nem aggasztó.­­ Munkácsynál fényes bál volt e hó 20-án. A festő és neje elragadó szívélyességgel üdvözöl­ték vendégeiket, kik közt voltak Be­­st gróf, Tü­r­r nejével, Szarvady és neje, Turqnet, Agg­­házy és Hubay, Houssaye Arzén és Henrik, mindketten a „Journal des Débats“ munkatársai, Meyer Arthur, Wolf és Prével a „Figaro“­­tól, Besson az „Evenement­“-tól, Duran Károly, Roybet, Marsick, Vibert, Worms stb. — Az endrődi templom beszakadására vonat­kozó hírünket Schiefner Ede plébános akkép iga­zítja helyre, hogy az 1804-ben épült templom nem szakadt be, hanem a reggeli istentisztelet után (pénteken, nem pedig, mint hibásan közöltetett vasárnap), midőn a nagyszámú ájtatoskodó népnek zöme a templomból már kivonult, s bent csak ke­vesen maradtak, a templomhajó ketős fe-övezetéről egy vakolatból készült mintegy egy mázsányi rózsa szakadt le, mely oly szerencsétlenül esett, hogy az alatta álló Forgács Teréz nevű 13 éves árva leányt fején találta, annak koponyáját bezúzta s agyve­lejét sértette, úgy hogy a szegény leányka hazavi­­tetve, bár az orvosi segély elég jókor jött, esti 9 órára meg is halt. Megsérült még mellette egy 9 éves, Talány nevű leányka és egy asszony, ki kézen kapott sérülést, de ezek már másnap veszélyen kí­vül voltak. — Halál széngőz által. Debreczen mellett a bánki beszállón történt nehány nappal ezelőtt, hogy Tolvajné — majoros — és fia éjjelre a meleg kemenezébe nyers gályát tettek száradni s hogy a meleg ki ne menjen minden lyukat elzártak. Az ajtót pedig mint rendesen magukra zárták. A galy valószínűleg szikrát kapott s meggyűlt. Megemlít­jük még, hogy Tolvaj a majorosné férje egy évvel ezelőtt hasonló halállal múlt ki ugyanazon szobában. — Milliós kocsis. Említettük már, hogy Te­mesváron kire járt, mikép Trausch kocsis közelebb roppant vagyont örökölt. Hatvan év előtt Trausch gépészlakatos, ki Csebra faluban született, vándo­rolni ment s húsz évig hirt sem hallatott magáról. Negyven év előtt Londonból értesité családját, hogy nagy üzlete van s egy gyermeket kért, akit azonban atyja nem engedett oda. Azóta feledésbe ment az egész. Tavaly azonban hire járta, hogy Trausch, ki magyar születésű tizenhat év előtt meghalt s tizenhárom millió font vagyont hagyott hátra. Törvényes örökösök nem jelentkeztek. Végre hosszas utánjárás után kisült, hogy Trausch temes­vári kocsis egyetlen örököse az elhunyt gazdag kivándorolt angol magyarnak. — Egy huszár — két farkas. Brassóból a múlt héten egy huszár elindult lóháton, Földvárra igyekezvén. Útközben azonban farkasok megtámad­ták, lovát széttépték s­őt magát annyira megse­bezték, hogy mikorra megtalálták, már belehalt sebeibe. De hogy életét nem adta oda olcsón, mu­tatta az a két farkas hulla, mely körülötte feküdt.­­ A fővárosi statisztikai hivatal főnöke Kö­rösi, hogy hazánk népesedési mozgalmai minél fontosabb és részletesebb adatokban legyenek rendbe szedve, fölszólította a vidéki városokat, hogy gyűjtsék ez ada­tokat, s ha lehet hetenkint, vagy legalább havonkint, küldjék be a fővárosi statisztikai hivatalnak. E fölhívásnak már 1876. óta folyton eleget tesznek Pozsony, Debreczen, Kecskemét, Arad, Nagyvárad és Kolozsvár, ez év­ben pedig az ismételt fölhívásra Szeged, Szabadka, Kassa, Békés-Csaba, Czegléd, Gyula, Pécs, Mis­­kolcz, Brassó, Szarvas és Versecz ígérték meg adataik pontos beküldését. Remélhető, hogy a többi városok szintén csatlakozni fognak a fölso­roltakhoz.. . Öngyilkosság. Tegnap délelőtt 9 órakor egy tisztességesen öltözött, 30 év körüli fiatal­em­ber a rudasfürdőben egy kádfürdőben ereit felmet­szette és ezzel életének véget vetett. A szolgának kivel az öngyilkos fürdőbe lépés előtt tréfás be­szédet kezdett, feltűnt, hogy a vendég nagyon hosszú ideig használja a fürdőt, kopogtatott tehát az ajtón, de, mivel feleletet nem kapott, azt ki­nyitotta. Az öngyikos a fürdő márvány padozatán feküdt vértócsában s rajta a gyorsan előhívott or­vos már csak a halált constatálhatta. Az öngyil­kos kilétét nem tudják. Bonczolás végett holt­tes­tét kórházba vitték. — Családi tragédia. A nagymihályi járásban (Zemplénm­.) Rákó­cz nevű faluban egy paraszt egyetlen, mintegy 5 éves leány gyermekét ismeret­len okból jég alá bocsátotta és az ártatlan terem­téS Ott 1GN­C valami. — w dích­uvw«vsv­ • nyu lelki furdalások közepette vallotta be nejének rettentő tettét, mire az anya eszméletét vesztvén, talán örök időkre megtébolyodott, a férj pedig még ugyanaz­nap felakasztotta magát a csűrben. — A Blueffstein ügyhöz. A legfőbb stélőszék első büntető tanácsa ma tárgyalta a hivatalos ha­talommal visszaélés bűntettével vádolt Fried­mann Mór főkap­itánysági biztos előleges letartóz­tatása ügyét, s mindkét alsóbírósági egybehangzó végzések ellenében vádlottat a vizsgálat folyamá­ban szabadlábra helyezni rendelte, vádlott fiára vonatkozólag pedig az alsó bíróságok egybe­hangzó határozatait helybehagyta, melyek utóbbit szintén szabadlábra helyeztetni rendelik.­­ A magyar általános iparegylet tegnap tar­totta alakuló gyűlését. A választások eredménye a következő: Elnök: Szlávy József; alelnökök: dr. Kochmeister Figyes, Ipolyi Arnold és gróf Károlyi István; igazgató tanácsosok: Németh Iparé min.tanácsos, Jálics Kálmán, Zichy Jenő gróf, Lukács Antal, To­l­nay Lajos, Zsig­mondy Vilmos, Thék Endre, Ybl Miklós, Ke­leti Gusztáv,Kistenmacher Károly,Schwei­ger Márton, Brüll Lipót, Leipcziger Vilmos, Zimmer­mann Frigyes, Huber Antal, M­a­c­h-­­­up Adolf, Schuster János, Hegedűs Sándor és Her­cz Ármin. A 20-ik igazgató tanácsosi ál­lomásra Mechwart András és Ullmann Imre között szűkebb választás lesz. — A népszínház és a főváros. A pénzügyi népszínház városi kezelés alá ne vetessék és a kért kölcsön meg nem adandó. A javaslat fölött élénk vita indult meg, melynek eredménye az jön, hogy a javaslatra támaszkodva a bizottság a nép­színház kezelését nem ajánlja, de pártolja a nép­színház azon kérelmét, hogy 40.000 frt kölcsönt fölvehessen, hogy az építkezés terheitől megmene­küljön, s a szükséges beruházásokra annál többet fordíthasson. A bizottság mai ülésének egyéb ér­dekes tárgya nem volt. Egyletek, társulatok — A Szent László társulat tegnap választ­mányi ülést tartott Schlauch Lörincz püspök elnöklete alatt. Az ülésen fölolvasták Nina bibor­­nok pápai államtitkár levelét, melyben XIII. Leo pápa ő szentsége megbízásából köszönetet mond a Szt. László-társulatnak hódolatának nyilvánításáért, és a felajánlt szeretet-fillérekért. A bukaresti püs­pök P­a­p­­­i Ignácz levelét, melyben a bukaresti és plojesti iskolák állapotáról s magyar tanítóiról értesítést ad, tudomásul vették. A segélyzések vé­teléről érkezett elismervények bemutatása után fölolvastatott a kimutatás a pénztár állapotáról. Az alapítványi tőke tesz készpénzben 17,622 frt 57 krt, értékpapírokban 21,250 frtot. Rendelkezésre áll 993 frt 40 kr. Megszavaztattak ezután a se­gély-adományok. Az idei közgyűlés október havára tűzetett ki. — A kereskedő ifjak társulatában pénteken dr. Kovátsy Sándor közi. min. titkár felolvasást tartott vasutainkról. Előadásának kezdetén hazai vasúthálózatunk fejlődésének történetét adja. Az­után áttér a vasúti kérdés gyakorlati oldalára s kiemeli az államvasutrendszer számos előnyeit, melyekkel az bír a kamatbiztosíték mellett építet­tek fölött. Végül a vasútaknak is csak fejlődött kereskedelmi viszonyok adhatván életet, óhajtja az osztály felvirágzását, minek leghathatósabb eszköze épen a hallgatóságot is képző ifjabb kereskedőség kezében van. A felolvasást élénk tetszés-nyilatko­zatok követték.­­ A „Caritás“ jótékonysági egylet tegnap tar­totta Károlyi István gr. elnöklete alatt közgyü­

Next