Ellenőr, 1880. március (12. évfolyam, 102-150. szám)
1880-03-01 / 102. szám
Miérímetési étrmk ! Egész évre . 80 írt — kx. I Évnegyedre . 5 írt — k* Félévre . . 1O , — . | Egy ^uayro, . 1 „ 80 , Hmerketmtéti iroda, Budapesten, viczi körút 26. szám (főút sarkán.) Stinmitttot köelünk, ha nem tudjuk, kitű jmn. — Két iratok vitnaküUUsére nem ■etWmffro—m*. — Futtathat ctak bérmentetlentieket fogadunk el. 102. szám. Budapest, hétfő, márczius 1. 1880. „ Egyes szám *•» * -ESTI KIADÁS. —---- - eeztm f *■**•,, * kiadóhivatalban: Budapesten, váczi körút 26. szám (fő-út sarkán) Továbbá Daube G. L.ég társánál M. -Frankfurtban. Hirdetésekért járd díj csakis az „Ellenőr“ kiadó hivatala által njr'gtázott számla ellenében fizetendő. Ziretrid hidrfal: Budapesten, váczi körút 26. az. sarkán). Ide intézmdSh az difizefittk !, a lap tzítmdetére wmatkoti mindm fdtzólalit XII. évfolyam. Az „Ellenőr“ ára regijeit öt esti lap együtt. Egy évre .... 20 frt — kr. Félévre .... 10 „ — „ Negyedévre ... 5 „ — „ Két hóra ... 3 „ 60 „ Egy hóra ... 1 , 80 . Az estilap postán való külön küldéséért 1 frt jár évnegyedenként. Budapest, márczius 1. Szilágyi Dezső végre beszélt, de oly gyöngén, mint eddig soha. Ami tárgyilag hiányzott beszédéből, azt az érdeket végefelé személyes támadásokat igyekezett pótolni. A miniszterelnök röviden felelt: Ülés vége 7 órával 3 óra előtt. Az országgyűlési függetlenségi párt tegnapi értekezletén több házi ügynek elintézése után Simonyi Ernő ismeretes határozati javaslata, melyben a kormány iránti bizalmatlanság fejeztetik ki, került tárgyalás alá. Az értekezlet a határozati javaslatot elfogadta és elhatározta, hogy a költségvetési általános vita utáni szavazás alkalmával a párt erre fog szavazni. Következett az államkölcsönök tőketörlesztése évi járulékainak fedezéséről és a földtehermentesítési kötvények törlesztéséről szóló törvényjavaslatok tárgyalása. Beható eszmecsere után jelentéstétel végett egy Simonyi Ernő, Hefy Ignácz és Vidlicskay Józsefből álló albizottságnak adattak ki a tvjavaslatok. Végül a magyar és erdélyi izraelitáknak az országgyűléshez intézett kérvénye tárgyaltatván, hosszabb eszmecsere után elvileg kimondatott, hogy az országos izraelita alap felosztása a két hitfelekezet között, egyezség vagy bírói úton állapítandó meg. A pártnak egyébként az egész ügyet felölelő álláspontját Eötvös Károly fogja szövegezni és végleges határozathozatal végett a legközelebbi értekezlet elé terjeszteni. (O. É.) Az egyesült ellenzék szombati értekezletén — mint az „Egyetértés“ írja — megállapodásra jutott a közigazgatási reform kérdésében. „E reform alapvonásai — írja az idézett lap — a következők: az állami érdekek biztosítása a közigazgatásban; a tisztviselők qualificatiója; állandósított jelleg, életfogytiglan; a tisztviselők viszonyainak rendezése szolgálati pragmatica alapján; a jelen fegyelmi eljárás gyökeres reformja; a közigazgatási bíráskodás életbeléptetése; széleskörű garantiák a parlament függetlensége érdekében a közigazgatási tisztviselők korteskedése s a kormány pressiója ellenében. Mindezen főbb kérdésekben az egyesült ellenzék, nemkülönben a pártonkívüliek valamennyi tagja teljes egyetértésre jutott. Azon kérdést, hogy ezt a reformot kinevezett, vagy választott tisztviselőkkel léptessék-e életbe ? mint oly kérdést, mely ma nem acutus jellegű, s mint mely nem elég fontos arra, hogy miatta a többi kérdésekben létesült megállapodásokat elejtsék, s hogy akár a pártonkívüliekkel lehetlenné tegyék az egyesülést, akár pedig a pártban magában miatta szakadás történjék, egyelőre függőben hagyták, azon reményben, hogy már a közeljövőben e tekintetben is teljes egyetértés fog létesülni. A fentebbi programmpontozatokat Szilágyi Dezső fogja hétfőn a képviselőházban kifejteni.“ Az egyesült ellenzék maga bevallja tehát, hogy programmjának végrehajtása nem acutus jellegű. A programmot elkészítették és szentesítették. A mennyország már kész, de hogy sokan ígérhessék meg az országnak, kénytelenek voltak elhalasztani annak megállapítását, hogy mikor akarják belé juttatni az országot. Ilyen a habarék programm, ha pártonkívüli is akar lenni. A hivatalos lap tegnapi száma közli, hogy ő felsége, Ipolyi Stummer Arnold beszterczebányai püspöknek, mint az I. oszt. vaskoronarend birtokosának, a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen adományozta. Húsz tagból álló küldöttség tisztelgett meg- A küldöttek Lengyelje leendő ellátását kérelmezték. A küldöttséget bemutatván Szalay országgy. képviselő, dr. Ritinger előadta a kérelmet, melyre Pauler miniszter úr helyeslőleg felelt, ígérvén a kérelem elintézését. Ezután Kozma kir. főügyésznél mint somogymegyei volt birtokosnál tisztelgett a küldöttség. _________ Az osztrák államvasút Budapesten felállítandó forgalmi igazgatósága, mint a „P. Lt.“ hiteles forrásból értesül, április 1-én, vagy legkésőbb május 1-én életbe fog lépni. A Rába-szabályozó társulat érdekeltjeinek küldöttségét — mint jelentettük — szombaton délután fogadta Tisza Kálmán kormányelnök. A küldöttséget Radó Kálmán kamarás és a Rábaszabályozás volt elnöke vezette. Ott voltak gróf Laszberg Rezső Győrmegye alispánja, Nagy Pál győri polgármester, Herczeg Eszterházi, a győri püspök és káptalan képviselői, Kautz Gyula, Ajkay Gyula, Beöthy Ákos, Matkovics J. országgyűlési képviselők, Krisztinkovich igazgató, Meiszner vezérmérnök, Okolicsányi, Bezerédj, Milkovich, Bor- Body stb. ártérbirtokosok. Radó Kálmán röviden összegezte a társulat történetét megalakulásától a mai napig. Elmondta, hogy a társulat végre azon kényes helyzetbe jutott, hogy pénzügyi zavarainak eloszlatása és további működésének biztosítása érdekében kormánybiztos kiküldését kérelmezze. Már egy éve elmúlt, hogy gróf Szapáry István kormánybiztos kinevezve van, azonban a pénzügy rendezésére mit sem tett. Az érdekeltség máig tájékozatlan az iránt, hogy a kormány minő eszközöket vél alkalmazandóknak a társulat feladatának megoldására. Ezeknél fogva kifejezést ad nyolc törvényhatóság érdekeltjei nevében azon jogos óhajnak, hogy valamint az ország egyéb vidékein a kormány a vízszabályozás érdekében a törvényekhez képest mindent elkövetett, az annyit sújtott Rábavidékre is fordítson némi figyelmet. Tisza Kálmán miniszterelnök megígérte, hogy az ügyet megvizsgáltatja s biztosította a küldöttséget, hogy amit a törvény rendel, e társulatnál is foganatosíttatni fogja. Gr. Laszberg Rezső győri alispán bemutatott egy a nap folyamán hozzáérkezett árvízsürgönyt. A miniszterelnök erre vonatkozólag megjegyezte, hogy ő a folyamok mai helyzetét nem tartja ázsiai állapotnak. „Ugyanezen teremben hallottam — úgymond — a külföldi szakértőktől, hogy jégtorlaszok ellen szabályozni lehetetlen. De különben is Madrid, Pétervár, Mantua szintén elárasztalak, pedig ott a kormány 800 éve szabályoz, és ott senkinek sem jut eszébe a kormányt vádolni mulasztással. Szerinte a Rába vidék mostani áradásaiért e kormányt felelőssé tenni nem lehet. Beöthy Ákos, a csornai kerület képviselője, szólt még, kijelentve, hogy mint ellenzéki nem oszthatja ugyan a kormányelnök politikai nézeteit, de ínséges vidéke érdekében teljes reménynyel viseltetik a miniszterelnök ismert erélye iránt. A miniszterelnök erre ismételve megígérte a küldöttségnek, hogy a bonyolult Rábaszabályozási ügy megoldására mindent el fog követni. — Ezzel a fogadtatás véget ért. Az „Egyetértés“ beleavatkozva a „Pesti Napló“-val folytatott polémiánkba, felfedezi, hogy a magánbecsület védelmére vonatkozólag közlött statisztikai adataink hibásak és alaptalanok. E felfedezését persze mivel sem bizonyítja. Hogy hány esküdtszéki végtárgyalás tartatott, mi közöltük, s a számokat az „Egyetértés“ a mi közleményünkből vette. Mi csak átalában hivatkoztunk a panaszok és az elítéltetések közt való roppant aránytalanságra, s nem számítottunk perczentekben. Az „Egyetértés“ számít, de természetesen ferdítve. Közölve utánunk, hogy 118 végtárgyalás tartatott, azt mondja, e számból 64 a közvádlói feljelentésre esik, magánpanaszra pedig csak 54. Ebből aztán könnyű kihozni, hogy summa summárum a felmentések aránya 50%Persze az „Egyetértés“ azt hiszi, hogy a közvádlói feljelentésre minden esetben következett végtárgyalás, míg ellenben a magánosok által benyújtott keresetek, visszavonás, a kereshetőség leszállítása stb. által, az egész hatévi ciklus alatt, leolvadtak összesen 54-re. Ez azonban nem áll. Ha a végtárgyalások számához akarjuk arányítani az elítéltetések számát, úgy az összes eredményt kell vizsgálnunk. Az egész hat évi időszakban elítéltetett 13 vádlott közvádlói panaszra, 27 vádlott magánpanaszra, összesen tehát 40 vádlott. Az „Egyetértés“-nek engedjük azt a nem jelentéktelen számítási előnyt, hogy egy végtárgyaláson néha több vádlott állott perben. Csakis a végtárgyalások számát arányítjuk a felmentések, illetőleg az elítéltetések számához. E szerint tehát 118 végtárgyaláson elítéltetett 40, felmentetett 78 vádlott; a felmentések aránya tehát már így is nem 50, hanem hatvanhat percent. S itt nem veszszük tekintetbe, hogy az első három év alatt a sokkal kevesebb közvádlói panaszra több vádlott ítéltetett el, mint az aránytalanul számosabb magánpanaszra. Nem kellene tovább folytatnunk számításainkat. Az „Egyetértésit már az eddig mondottak megcáfolják. De mivel ő a rendes bíróságokra, név szerint a Curiára hivatkozott, nézzük, hogy áll az arány a rendes birói végtárgyalások alkalmával történő felmentéseknél. Itt elsősorban meg kell jegyeznünk, hogy a rendes birói végtárgyalásra aránylag több alaptalan vád kerül, mert a sajtóügyi végtárgyalásra majd kizárólag csak azon ügyek bocsáttatnak, melyekben a tárgyi tényálladék és a vétkesség meg van állapítva (csakhogy a vétkesség kérdésében a jury mond verdictet). Ezt annál inkább elhiheti az „Egyetértés“, mert arra aligha tud esetet, hogy az esküdtek a hozzájuk intézett kérdésre azt ne válaszolták volna, hogy az incriminált czikk rogalmat foglal magában, s csakis a bűnösség kérdésében hoztak felmentő ítéletet. Ennek előrebocsátása után lássuk a rendes birói és esküdtszéki felmentés arányát az első három évben. Sajtóügyi végtárgyaláson 1872 ben felmentetett 75°/0, 1873-ban szintén 75%, 1874-ben 70%* Ellenben a rendes bíróság, büntetlenségi ítélettel felmentett 1872-ben 5%-ot, bizonyítékok itélettel tennem:eíét7°i,qt • JAL%bsn„büntetlenségiségéből 7%; 1874-ben büntetlenségi lteiotí®i'TV mentetett 8%, bizonyítékok elégtelenségéből 10%, így folytathatnék a kimutatást a többi évre nézve is. A végeredményt mindenki levonhatja, hogy mily arányban állnak egymáshoz a rendes bírói és esküdtszéki felmentések; hogy tehát mily alaptalan az „Egyetértés“ insinuatiója, midőn azt állította, hogy a Curia is felment oly arányban, mint az esküdtszék. S megjegyzéseinkbe nem vettünk fel több nyomós érvet. Nem vettük fel a többi közt azt, hogy a rendes bíróság előtti perekben 6—9 felebbezés (az érdemleges ítélet ellen 2) lévén, a felmentéseknek a rendes bírósági ügyekben szükségkép nagyobb perczenttel kellene szerepelniük, mint ott, ahol csak egy felebbezés van, vagy nincs felebbezés, hanem csak semmiségi panasz. Erről meggyőződhetik az „Egyetértés“, ha p. o. a magyar és belga bűnvádi statisztikát összehasonlítja. Nem hoztuk fel azt sem, hogy p. o. Angliában a libert sokkal szigorúbban értelmezik, mint nálunk a magánbecsület megsértését. Nem hoztunk fel még sok mást. De azt hiszszük, elég ennyi is. Az „Egyetértésinek ezek után bátran azt a tanácsot adhatjuk, hogy ne szóljon oly dologhoz, melyhez nem ért, mert kedvező alkalmat nyújt a kérdésben való járatlanságának kimutatására. B. G. tájában fogadta a polgármestert és a városi kapitányt. Innen a báni palotába kocsizott és Mazu-Branicstól átvette az ügyeket; ezután látogatást tett Zsivkovics osztályfőnöknél és Philippovics főhadparancsnoknál. Az idő rövidsége miatt a többi osztályfőnököket nem látogatta meg. Tegnap ebéd volt az érseknél. Pejacsevics gróf csütörtökig fog itt maradni. Bécs, febr. 29. (B. C.) Az osztrák-magyar vámconferentia albizottságot küldött ki részletes kimutatás összeállítására arról, hogy Németországgal az autonóm tarifa mely tételei köthetők meg érdekeink sérelme nélkül. Ez albizottság jelentését valószínűleg holnap vagy holnapután fogja kidolgozni. A vámértekezlet tegnapi ülésén megvitatta a Németországban fennálló vasúti tarifák kérdését és kidolgozta a szerződés tervezetét is, melyet az osztrák és magyar kormányok javaslatként közölni fognak a német kormánynyal. A tárgyalásokat Marics szerb képviselővel jövő szerdán fogják itt újból megkezdeni. Bécs, márcz. 1. Az osztrák hitelintézet igazgatótanácsa elhatározta, hogy indítványozni fogja a közgyűlésben, hogy 18 frt osztalékot adjon és a tartalékot a tiszta nyeremény 20%-ával vagyis 704,000 írttal nagyobbíítsa. Az intézet épületének a mérlegbe fölvett értékéből 180,000 irtot leírtak. Bécs, márcz. 1. Az 1864. évi sorsjegyek húzása: 3452 sorozat 51 szám a fényerő, 3452 s. 47 sz. nyert 20.000 frtot, 3452 s. 29 sz. 10.000 frtot, 3452 s. 39 sz. 5000 frtot, 340 s. 69 sz. 5000 frtot. A többi kihúzott sorozatok ezek: 836 1215 927 1236 770 1340 2852 1507 2145 2022 2670. Airolo, febr. 29. Az első vonat a mérnökökkel ma délután Göschenenből ide érkezett és ünnepélyesen fogadtatott. Pétervár, febr. 29. Miklós nagyherczeg és az edinburgi herczeg tegnap este 6 órakor ideérkeztek. Pétervár, márcz. 1. Az „Agence Russe“ annak bizonyítékául, hogy minő kedvező hatást gyakorolt Lorisz Melikov tábornoknak Pétervár lakosságához intézett hazafias felhívása, felemlíti azt a tényt, hogy Gorcsakov herczeg meglátogatta Lorisz Melikov grófot és kijelentette előtte, hogy ha a körülmények a birodalmi kancellár közreműködését követelik, ő (Gorcsakov) daczára öregségének, kötelességének tartja, bármelyik órában a bizottság rendelkezésére állani. Lorisz Melikov tábornokhoz mindenhonnan helyeslő nyilatkozatok érkeznek. Konstantinápoly, márcz. 1. Egy ismeretlen egyén tegnap a városon kívül kétszer lőtt az orosz diplomatiai ügynökre és a követséghez beosztott kapitányra, kik sétalovagláson voltak, és az utóbbin könnyű sebet ejtett. Ez egyszerű megtámadásnak, úgy látszik, nem volt politikai oka. A felfelfedezett pokolgépek végett megindított vizsgálatból kiderült, hogy a szultán élete ellen nem terveztek merényletet. A vizsgálatot folytatják. London, febr. 29. Az alsóház elfogadta Northcotenak az ügyrend megváltoztatására vonatkozó indítványát és elvetette a kormány által ellenzett összes módosításokat. Róma, febr. 29. A király fogadta a parliament küldöttségeit, melyek a válaszfeliratot nyújtották át neki. A „Vega“ Nápolyból Kopenhágába vitorlázott. Táviratok: Zágráb, márcz. 1. Pejacsevics gróf horvát bán tegnap ideérkezett és Mihajlovics bibornokérsek palotájába szállt, Zsivkovics osztályfőnök Dugoszelóig ment elébe. Minthogy a bán kérte a hivatalos fogadtatás mellőzését, csak kevesen voltak értesülve jöveteléről. A bán a bibornok pale sz áradás. A fővárosnál ma délután 11/8 órakor ismét kis tömegekben megindult a jég. Az árvízbizottság, mely tegnap óta permanens, ma délután ismét összeül, hogy tanácskozzék a teendők fölött. Remélhető, hogy veszély egyelőre nem fenyegeti a fővárost, sőt a Budát se, hogy a a kellemes lanyha idő mellett a jég maholnap az egész folyam hosszában megindul s nagyobb baj elkerülhető lesz. Mindenesetre attól függ a főváros helyzete, váljon a felülről jövő jég szabad lefolyást talál-e az összekötő hídon alól, hol tudvalevőleg áll még a jég. * A Pozsonyt fenyegette veszély levelezőnk táviratai és legújabb tudósításai szerint teljesen megszűnt. A víz rohamosan apad és csak a Duna partján nagy jéghegyekben heverő iszonyú jégtáblák mutatják, hogy itt mily veszélyes volt a helyzet. Aki ezeket látja, el sem hiheti, hogy Pozsony oly könnyen szabadult meg a bajtól. Pozsonytól fölfelé a Dunán és mellékfolyóin jég sehol sincs, minek folytán a vészbizottság föloszlott. A ligetben és az alsó gyárakban jelentékeny a kár, de ezt részletesen csak később lehet meghatározni. * Az „Egyetértés“ a követ késő táviratot vette: Pozsony az árvíztől megszabadulván, a Csallóköz Vel veszélyben van. A főágban Pozsonyi busznyu g i ű u a s t all, mely a vizet az érsek újvári ágba szorítja, úgy hogy ez a Mühlautól Vezeknyéig a szántóföldeken folyik. A csallóközi töltéseken dolgoznak. Pruknál gátszakadástól rettegnek. Eperjesnél az országút elöntetett. A bal parton Szempcz és Cseklész elöntettek, a vasuttöltés megrongáltatott.* Bihar megyében Tóti és Margitta környékén a Berettyó és Bisztra garázdálkodnak. Egymást kiszorították medrükből s a vidéket több helyen elöntötték. Apadás nem mutatkozik. Az ár egyre nő. Tartanak tőle, hogy a vizár oly mérvben lép föl, minőnek nem volt mása az újabb időkben. * A Körös szintén több helyen garázdálkodik. Békésről értesítenek bennünket, hogy a Körös ismét elszakította a gátat Maksárnál azon az oldalon, ahol a múlt év deczemberében, csakhogy valamivel feljebb s most a víz kedvére folyik a szántóföldeken keresztül. A víz felfogása teljesen lehetetlen. A jég mindez ideig nem indult meg.— Ugyanily szomorú hirt veszünk Dobozról. A Fehér-Körös nagy-csatornájának jobb partja, melynek átszakadása a télen oly rémületet és károkat okozott , melynek kijavítása, illetőleg a rés befogása oly nagy erőmegfeszítésbe került, a dagadó viz által ismét alámosatott ugyanazon helyen. A hatóság erélyesen dolgozik már ötöd napja, a nagyobb veszélyt elhárítandó, de még eddig nem tudjuk, mily sikerrel. Csabáról f. hó 27-én 346 db két öles hosszú és 2 hüvelyk vastag fenyőfa-pallót szállítottak Dobozra. — Gyula Vári községe is veszélyben van. A Rába pusztításáról a következő táviratot vettük: Csorna, febr. 29. (Eredeti távirat.) A Rába járásunkban Szőny, Szentandrás, Répás, Sobor, Kodonhely, Szováth, Rágyon, Kör, Barbacs, Raglócsa, Bősárkány községeket elöntötte , a veszély határtalan. Győrmegye kérte a kormányt, hogy a kormánybiztost küldje ki a főközi védgát kinyitására, mert különösen a Bozsár ér eltömése miatt végveszély fenyegeti a vidéket. A közlekedési minisztériumhoz a mai nap folyamán a következő táviratok érkeztek: Pozsony. (Felad. 10 ó. 30 p.) Vízállás 260. Időjárás derült. Hőmérsék 6 fok. A jég áll a folyamban a köpcsényi határtól Jászfaluig, Csunytól Berden szigetig, Gutortól Csöröstóig, Vajkától Nagy-Bodokig. Jégmentes a folyam a köpcsényi határtól felfelé és Nagy-Bodoktól lefelé. Az itteni vészbizottság ma feloszlott. Eszék. (Felad. 10 ó. 15 p.) Barometer 124. Vízállás 300. Állójég s torlódás sehol. Jég megy Barcstól a Drávatorokig tegnap 0.3, ma 0.2 szélességben. Hőmérő 0. Időjárás szép. Itteni hidakra nézve további veszély nem forog fenn. Komárom. (Felad. 11 ó. 55 p.) Fél 12 órakor Komárom fölött a sziget felső orránál a jég megindult. Vízállás 572. Varasd. (Felad. 10 ó. 40 p.) Tegnap délután és ma éjjel nagy jégzajlás volt. A jég ma szerencsésen lefolyt. Egy jégtörő ismét megsérült, helyreállításához azonnal hozzáfogtak. Ezenkívül még 3 jégtörő van. A hidaknak eddig semmi bajuk sem történt. Vízállás 2.40. Hőmérsék nappal -1 9, éjjel — 2. Nagy-Becskerek. (Felad. 10. u. 45 p.). Óbégai mihályhidi szakadásnál kiömlött a viz, a horvátkécsai határban mintegy 1400 holdat, nagyobbrészt búzavetést árasztott el. A víz Kécsa, Tamásfalva, Szerb-Csenej felé húzódott, a szakadást betömték. Az Ó-Béga még ily magas sohasem volt, s a magas partokra is felnyomult. A jobboldalon lévő szakadást (Ittebénél) tegnap betömték, de 4 láb magas vízáradat és jégzajlás újra elszakitotta. A munka egész erővel folyik, s ha valami különös közbe nem jő, ma délig el lesz fogva. Az árvíznek a Béga hajókázható csatornába való leeresztésére megtörténtek, mely czélból a lefolyást akadályozó hídfeljáratokat Hertelendy kormánybiztos kivágatta. * Országgyűlés. A képviselőház illése márczius 1 én. Elnök: Szlávy József. Jegyzők :Antal, Baross, Mednyánszky. A kormány tagjai közül jelen vannak: Tisza, Szapáry, Trefort, Pauler, Szende, Bedekovics, Kemény, Péchy. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatlan, észrevétel nélkül hitelesíttetik. Az elnök által beterjesztett kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Felolvastatik ezután az elnöknek jelentése a február hóban elintézetlenül visszamaradt interpellate, indítványok stb.-ről. Pauler Tivadar igazságügyminiszter a következő két törvényjavaslatot terjeszti be: egyet a gőzmalmokról, és egyet az erdélyi és hozzátartozó birtokrendezési ügyek egyszerűsítése és gyorsítása tárgyában. (Éljenzés.) Az igazságügyi bizottsághoz utasittatik. Következik a napirend, az 1880. évi állami költségvetés általános tárgyalásának folytatása. Csatár Zsigmond komolynak tartja a helyzetet, s ez nem jogosítja fel sem Simonyi Lajost, sem Móricz Pált, hogy mosolyogjanak a helyzet felett. Előadja azután nézeteit a deficit elenyésztetésére vonatkozólag. Eltörölni kívánja a tanfelügyelői, adófelügyelői intézményt. A tanfelügyelők nem hajtanak más hasznot az államnak, mint hogy minden hó elsején megírják nyugtájukat, felveszik fizetésüket, s czvikkeren keresztül nézik a szegény embert. (Derültség.) Érzi, hogy az államkiadásokat kevesbíteni kell, mert az adót fizetni nehéz, ő maga is terhes adófizető polgár. (Derültség balról.) Rendszertelennek, elviselhetetlennek mondja az illetékkiszabási hivatalt, ő is illetéktelenül fizetett múltkor , frt 50 krajczáros bélyeget, össze is szidta érte az egész helyzetet. (Derültség.) Szóló azután végig megy majd minden minisztériumon, miuten mi utat, tórium hadgetjében akad mulasztá ««v " ^ 0:4 » “’Így azokat is el kellett mondania, miket elmondott. Szemére hányja az igazságügyminiszternek, hogy nem bírja kivinni, miszerint a megyék tisztességes helyiséget adjanak a törvényszékeknek. Például Pest megyében a törvényszék nyomorúságos helyiségben nyomorog, míg van olyan ember, ki két termet foglal el. (A szélsőbal zajos derültséggel néz az irók karzatán ülő Földváry alispánra.) Óvja a miniszterelnököt, hogy az ’ 1848-iki sajtótörvényektől ne térjen el. Megjegyzi mellesleg, hogy őt sokszor meghurczolták az újságírók a hírlapokban, sajtópere is volt nem egy, elfizetett vagy hat darab százast (Általános derültség) s az újságírókat mindig felmentették. Reméli az egyesült ellenzéktől, hogy ez, ha majd kormányra jut, a mindenféle visszaéléseket meg fogja szüntetni, s a becsületesség angyala el fogja foglalhatni álláspontját. (Derültség.) Nem fogadja el a költségvetést azon remény érzetében, hogy a mostani minisztérium pár nap múlva másnak adja át helyét. Törvényjavaslat az erdélyi, úgy a volt Kraszna, Közérszolnok, Harándmegyei és kövárvidéki területek birtokrendezési ügyének egyszerűsítése és gyorsítása tárgyában. 1. §. Az 1871. évi Lili. t. ez. 80. §-a alapján, ezen szakasznak, továbbá az 1871. évi LIV. t. ez. 12. §-ának, végre az 1871. LV. t. ez. 24-27 §-ainak a törvénykezési eljárást szabályozó intézkedésrdélyben.a zarándmegyei és kövárvidéki területeken minden úrbéri, egyes telek és telekrészek majorsági és úrbéri természete, meg vagy visszaválthatása iránti perek, birtokrendezési, arányosítási és tagosítási ügyek az érdekelt felek meghallgatásával bírói nyomozó eljárás és az ügy tisztába hozatalára szolgáló adatok és bizonyítékok hivatalból való beszerzése alapján intéztetnek el. 2. §• Ugyanazon eljárás szerint folytatandók és kiegészítendők mindazon folyamatban lévő úrbéri és birtokrendezési ügyek, melyekben jelen törvény életbeléptetésekor még jogérvényes végítélet nem hozatott. 3. §: Jelen törvény 1. §-ában érintett ügyekben hozott ítéleteket másodfolyamodásilag a kir. ítélőtáblához, harmadfolyamodásilag a legfőbb ítélőszékhez lehet felébb vinni. A megengedhetőség kérdésében hozott ítéletek ellen a harmadbirósághoz való felebbvitelnek csak akkor van helye, ha a kir. Ítélőtábla az első bíróság ítéletét megváltoztatta. Ezen felebbvitelre és az 1871. évi Lil. tvez. 52. §-ában, úgy az 1871. LV. tvez. 27. §-ában érintett kiigazításon kívül egyéb perorvoslatnak (perújításnak) helye nincsen. 4. §. Az 1871. LV. t. ez. 15. §-ában megállapított háromévi határidő jelen törvény életbeléptetésétől számítandó öt évre hosszabbittatik meg. 5. §. Az 1871. LV. t. ez. 18. §-ának módosításával a tagosítás eszközlendő, ha a tagosítást kívánók birtoka a tagositandó határnak egy negyedét teszi. 6. §. Ezen negyedrész kiszámításánál nemcsak az 1871. LV. t. sz. 19. § ában elősoroltak, hanem az állami, egyházi, közalapítványi javak, úgy a gyámság és gondnokság alatt állók birtoka is a tagosítást kívánók birtokához számítandók. 7. §. Az 1871. LV. t. ez. 21. §-a következőkép egészittetik ki: A határ tagosítása alól gazdasági okokból és a tagositás könnyítése czéljából bármelyik érdekes fél indokolt kérésére kivehetők havasi és külön mivelés alatt nem álló hasonnemű és értékű oly területek, melyek az 1871. Lil. t. sz. 60—79. §-ainak intézkedése alá nem esnek. Azon kérdés, váljon ezen területek a tagositás tárgyává teendők, a megengedhetőség kérdésére vonatkozó ítéletben döntendők el. Ezen határrészek tagosítása utóbb újból kérhető. 8. §. Erdők és erdei haszonvételek szabályozásakor egyes közbenső részletek és kisebb be nem telepített területek a körülfekvő erdővel együtt szabályozás alá veendők értéküknek ingatlanokban, vagy ilyennek hiányában készpénzben való teljes megtérítése mellett. 9. §. Szabályozási eljárásoknál csak minősítési okmánynyal bíró, gyakorlatilag képzett mérnökök alkalmazhatók. A mérnöki minősítést megállapító és a mérnöki eljárást szabályozó utasítás rendelvényi után fog kibocsáttatni. 10. §. Becsléseknél, osztályozásoknál és szabályozási terv elkészítésénél a bíróság részéről rendszerint három kifogás alá nem eső gazdászati szakértő fog alkalmaztatni azok sorából, kik e végre az illető törvényhatóság közigazgatási bizottsága által megjelöltetni és a bíróság részéről állandóan meghiteztetni fognak. A felek részéről rendszerint két-két szakértő nevezendő. Szükség esetére a bíróság és a felek részéről alkalmazandó szakértők száma a feljelölt arányban szaporítható. 11. §. Azon birtokszabályozási ügyekben, melyekben a mérnök bevezetése jelen törvény életbeléptetésekor még meg nem történt, a felmérés, becslés, osztályozás, hitelesítés, műszaki, úgy a szükséges bírói kiküldetések költségeit valamennyi érdekelt fél birtoka arányában köteles viselni. Ezen költségekről a felek meghallgatásával és a mérnöki szerződés alapján előirányzat készítendő, Boz *fel térjesztende). 12. §. Ezen költségek az 1876. XV. t. sz.-ben megjelölt közegek által és módon az ingatlan birtok után járó földadó arányában (kizárásával minden pótléknak) kirovandók, legfeljebb 8 év alatt behajtandók és külön felszámítandók olyképen, hogy a befolyó rovatalokra előlegezések adathassanak és kölcsönműveletek eszközöltethessenek. Az ily rovatalok és kölcsönök a szabályozandó birtokra minden más kivitelért előző zálogjogi előbbséggel bírnak. 13. §. Az igazságügy-, a pénzügyi- és ipar-, kereskedelemi- és földmivelésügyi miniszterek megbizatnak jelen törvény végrehajtásával, és felhatalmaztalak az e czélra szükséges utasításokat kibocsátani. Budapest, márczius 1. 1880. Dr. Pauler Tivadar s. k. Törvényjavaslat a gőzmalmokról. 1. §. Gőzerőre berendezett és állandó gőzerővel működő malmokra a földesúri malomjog nem terjed ki; ilyen malmok felállítása az említett földesúri malomjog szempontjából nem korlátozható, sem üzletük a malomjog czimén a taksával vagy egyéb szolgáltatással nem terhelhető. 2. §. Minden ily malmok után eddig a földesúri malomjog czímén akár bírói ítélet által, akár egyébként megállapított fizetés vagy szolgáltatás jelen törvény hatályba léptével megszűnik. 1 3. §. Jelen törvény végrehajtásával a belügyi, igazságügyi és földmivelés- ipar és kereskedelemügyi miniszterek bízatnak meg. Budapest, márczius 1. 1889. Dr. Pauler Tivadar s. k. A 87.gotthardi alagút. Göschenen, febr. 29. Az alagút áttörését ma délelőtt 11 óra 10 perczkor befejezték. A kocsik már holnap közlekedhetnek az alaguton át, melyen ma még csak olyan nyílás van, hogy egy ember keresztül fér rajta. Ez alaguton át erős léghuzam vonul keresztül északról délnek. Tegnap este a hosszú szócsövön keresztül már lehetett beszélgetni és sürgönyöket váltani. A mérnökök, munkások és a környékbeli lakosok között nagy az öröm. Göschenen, febr. 28. (Este 9 óra 30 perc.) A mérnökök még a vacsora alatt élénken vitatkoztak arról, hogy a nagy véső holnap reggel, vagy még az éjjel folyamában áttöri-e az alagút utolsó falát, midőn az alagútból távirat érkezett, hogy a