Ellenőr, 1880. március (12. évfolyam, 102-150. szám)

1880-03-01 / 102. szám

Miérímetési étrmk ! Egész évre . 80 írt — kx. I Évnegyedre . 5 írt — k* Félévre . . 1O , — . | Egy ^uayro, . 1 „ 80 , Hmerketmtéti iroda, Budapesten, viczi kör­út 26. szám (fő­út sarkán.) Stinmit­ttot köelünk, ha nem tudjuk, kitű­ jmn. — Két iratok vitnaküUUsére nem ■etWmffro—m*. — Futta­th­at ctak bérmentet­lentieket fogadunk el. 102. szám. Budapest, hétfő, márczius 1. 1880. „ Egyes szám *­•» * -ESTI KIADÁS. —---- - eeztm f *■**•,, * kiadóhivatalban: Budapesten, váczi kör­út 26. szám (fő-út sarkán) Továbbá Daube G. L.­ég társánál M. -Frankfurtban. Hirdetésekért járd díj csakis az „Ellenőr“ kiadó­ hivatala által njr'gtázott számla ellenében fizetendő. Ziretrid hid­rfal: Budapesten, váczi kör­út 26. az. sarkán). Ide intézmdSh az difizefittk !, a lap tzítmdetére wmatkoti mindm fdtzólalit XII. évfolyam. Az „Ellenőr“ ára regijeit öt esti lap együtt. Egy évre .... 20 frt — kr. Félévre .... 10 „ — „ Negyedévre ... 5 „ — „ Két hóra ... 3 „ 60 „ Egy hóra ... 1 , 80 . Az estilap postán való külön küldésé­ért 1 frt jár évnegyedenként. Budapest, márczius 1. Szilágyi Dezső végre beszélt, de oly gyöngén, mint eddig soha. A­mi tárgyilag hiányzott beszédéből, azt az érdeket végefelé személyes támadásokat igyekezett pótolni. A miniszterelnök röviden felelt: Ülés vége 7­ órával 3 óra előtt. Az országgyűlési függetlenségi párt tegnapi értekezletén több házi ügynek elintézése után Si­­monyi Ernő ismeretes határozati javaslata, mely­ben a kormány iránti bizalmatlanság fejeztetik ki, került tárgyalás alá. Az értekezlet a határozati ja­vaslatot elfogadta és elhatározta, hogy a költség­­vetési általános vita utáni szavazás alkalmával a párt erre fog szavazni. Következett az államkölcsönök tőketörlesz­tése évi járulékainak fedezéséről és a földteher­­mentesítési kötvények törlesztéséről szóló törvény­javaslatok tárgyalása. Beható eszmecsere után je­lentéstétel végett egy S­i­m­o­n­y­i Ernő, H­e­­­f­y Ignácz és Vidlicskay Józsefből álló albizott­ságnak adattak ki a tvjavaslatok. Végül a magyar és erdélyi izraelitáknak az országgyűléshez intézett kérvénye tárgyaltatván, hosszabb eszmecsere után elvileg kimondatott, hogy az országos izraelita alap felosztása a két hit­­felekezet között, egyezség vagy bírói úton állapí­tandó meg. A pártnak egyébként az egész ügyet felölelő álláspontját Eötvös Károly fogja szöve­gezni és végleges határozathozatal végett a legkö­zelebbi értekezlet elé terjeszteni. (O. É.) Az egyesült ellenzék szombati értekezletén — mint az „Egyetértés“ írja — megállapodásra jutott a közigazgatási reform kérdésében. „E reform alapvonásai — írja az idézett lap — a következők: az állami érdekek biztosítása a közigazgatásban; a tisztviselők qualificatiója; állan­dósított jelleg, életfogytiglan; a tisztviselők viszo­nyainak rendezése szolgálati pragmatica alapján; a jelen fegyelmi eljárás gyökeres reformja; a köz­­igazgatási bíráskodás életbeléptetése; széleskörű garantiák a parlament függetlensége érdekében a közigazgatási tisztviselők korteskedése s a kor­mány pressiója ellenében. Mindezen főbb kérdé­sekben az egyesült ellenzék, nemkülönben a pár­­tonkívüliek valamennyi tagja teljes egyetértésre jutott. Azon kérdést, hogy ezt a reformot ki­nevezett, vagy választott tiszt­viselőkkel léptessék-e életbe ? mint oly kérdést, mely ma nem acutus jellegű, s mint mely nem elég fontos arra, hogy miatta a többi kérdésekben létesült megállapodá­sokat elejtsék, s hogy akár a pártonkívüliekkel le­­hetlenné tegyék az egyesülést, akár pedig a párt­ban magában miatta szakadás történjék, egyelőre függőben hagyták, azon reményben, hogy már a közel­jövőben e tekintetben is teljes egyetértés fog létesülni. A fentebbi programmpontozatokat Szi­lágyi Dezső fogja hétfőn a képviselőházban ki­fejteni.“ Az egyesült ellenzék maga bevallja tehát, hogy programmjának végrehajtása nem acutus jel­legű. A programmot elkészítették és szentesítették. A mennyország már kész, de hogy sokan ígérhes­­sék meg az országnak, kénytelenek voltak elha­lasztani annak megállapítását, hogy mikor akarják belé juttatni az országot. Ilyen a habarék programm, ha pártonkívüli is akar lenni. A hivatalos lap tegnapi száma közli, hogy ő felsége, Ipolyi Stummer Arnold beszterczebányai püspöknek, mint az I. oszt. vaskoronarend birto­kosának, a valóságos belső titkos tanácsosi méltó­ságot díjmentesen adományozta. Húsz tagból álló küldöttség tisztelgett meg- A küldöttek Lengye­lje leendő ellátását kérelmezték. A küldöttséget be­mutatván S­z­a­l­a­y országgy. képviselő, dr. R­i­­t­i­n­g­e­r előadta a kérelmet, melyre Pauler mi­niszter úr helyeslőleg felelt, ígérvén a ké­relem elintézését. Ezután Kozma kir. főügyésznél mint somogymegyei volt birtokosnál tisztelgett a kül­döttség. _________ Az osztrák államvasút Budapesten felállí­tandó forgalmi igazgatósága, mint a „P. Lt.“ hite­les forrásból értesül, április 1-én, vagy legkésőbb május 1-én életbe fog lépni. A Rába-szabályozó társulat érdekeltjeinek kül­döttségét — mint jelentettük — szombaton délután fogadta Tisza Kálmán kormányelnök. A küldöttséget Radó Kálmán kamarás és a Rábaszabályozás volt elnöke vezette. Ott voltak gróf Laszberg Rezs­ő Győrmegye alispánja, Nagy Pál győri polgármester, Herczeg Eszterházi, a győri püspök és káptalan képviselői, Kautz Gyula, Ajkay Gyula, Beöthy Ákos, Matkovics J. országgyűlési képviselők, Krisztinkovich igazgató, Meiszner ve­zérmérnök, Okolicsányi, Bezerédj, Milkovich, Bor- Body stb. ártérbirtokosok. Radó Kálmán röviden összegezte a társulat történetét megalakulásától a mai napig. Elmondta, hogy a társulat végre azon kényes helyzetbe ju­tott, hogy pénzügyi zavarainak eloszlatása és to­vábbi működésének biztosítása érdekében kormány­­biztos kiküldését kérelmezze. Már egy éve elmúlt, hogy gróf Szapáry István kormánybiztos kinevezve van, azonban a pénzügy rendezésére mit sem tett. Az érdekeltség máig tájékozatlan az iránt, hogy a kormány minő eszközöket vél alkalmazandóknak a társulat feladatának megoldására. Ezeknél fogva kifejezést ad nyolc­ törvényhatóság érdekeltjei ne­vében azon jogos óhajnak, hogy valamint az or­szág egyéb vidékein a kormány a vízszabályozás érdekében a törvényekhez képest mindent elköve­tett, az annyit sújtott Rábavidékre is fordítson némi figyelmet. Tisza Kálmán miniszterelnök megígérte, hogy az ügyet megvizsgáltatja s biztosította a kül­döttséget, hogy a­mit a törvény rendel, e társu­latnál is foganatosíttatni fogja. Gr. Laszberg Rezső győri alispán bemu­tatott egy a nap folyamán hozzáérkezett árvíz­­sürgönyt. A miniszterelnök erre vonatkozólag megjegyezte, hogy ő a folyamok mai helyzetét nem tartja ázsiai állapotnak. „Ugyanezen teremben hal­lottam — úgymond — a külföldi szakértőktől, hogy jégtorlaszok ellen szabályozni lehetetlen. De különben is Madrid, Pétervár, Mantua szintén el­árasztalak, pedig ott a kormány 800 éve szabá­lyoz, és ott senkinek sem jut eszébe a kormányt vádolni mulasztással. Szerinte a Rába vidék mos­tani áradásaiért e kormányt felelőssé tenni nem lehet. Beöthy Ákos, a csornai kerület képviselője, szólt még, kijelentve, hogy mint ellenzéki nem oszthatja ugyan a kormányelnök politikai nézeteit, de ínséges vidéke érdekében teljes reménynyel vi­seltetik a miniszterelnök ismert erélye iránt. A miniszterelnök erre ismételve meg­ígérte a küldöttségnek, hogy a bonyolult Rába­­szabályozási ügy megoldására mindent el fog kö­vetni. — Ezzel a fogadtatás véget ért. Az „Egyetértés“ beleavatkozva a „Pesti Napló“-val folytatott polémiánkba, felfedezi, hogy a magánbecsület védelmére vonatkozólag közlött statisztikai adataink hibásak és alaptalanok. E felfedezését persze mivel sem bizonyítja. Hogy hány esküdtszéki végtárgyalás tartatott, mi közöl­tük, s a számokat az „Egyetértés“ a mi közle­ményünkből vette. Mi csak átalában hivatkoztunk a panaszok és az elítéltetések közt való roppant aránytalanságra, s nem számítottunk perczentek­­ben. Az „Egyetértés“ számít, de természetesen ferdítve. Közölve utánunk, hogy 118 végtárgyalás tartatott, azt mondja, e számból 64 a közvádlói feljelentésre esik, magánpanaszra pedig csak 54. Ebből aztán könnyű kihozni, hogy summa­ sum­­márum a felmentések aránya 50%­Persze az „Egyetértés“ azt hiszi, hogy a köz­vádlói feljelentésre minden esetben követke­zett végtárgyalás, míg ellenben a magánosok által benyújtott keresetek, visszavonás, a kereshetőség leszállítása stb. által, az egész hatévi ciklus alatt, leolvadtak összesen 54-re. Ez azonban nem áll. Ha a végtárgyalások számához akarjuk arányítani az elítéltetések számát, úgy az összes eredményt kell vizsgálnunk. Az egész hat évi időszakban el­ítéltetett 13 vádlott közvádlói panaszra, 27 vádlott magánpanaszra, összesen tehát 40 vádlott. Az „Egyetértés“-nek engedjük azt a nem jelentékte­len számítási előnyt, hogy egy végtárgyaláson néha több vádlott állott perben. Csakis a végtárgyalá­sok számát arány­ítjuk a felmentések, illetőleg az elítéltetések számához. E szerint tehát 118 végtár­gyaláson elítéltetett 40, felmentetett 78 vádlott; a felmentések aránya tehát már így is nem 50, hanem hatvanhat perc­ent. S itt nem vesz­­szük tekintetbe, hogy az első három év alatt a sokkal kevesebb közvádlói panaszra több vád­lott ítéltetett el, mint az aránytalanul számosabb magánpanaszra. Nem kellene tovább folytatnunk számításain­kat. Az „Egyetértésit már az eddig mondottak megc­áfolják. De mivel ő a rendes bíróságokra, név szerint a Curiára hivatkozott, nézzük, hogy áll az arány a rendes birói végtárgyalások alkalmával történő felmentéseknél. Itt első­sorban meg kell jegyeznünk, hogy a rendes birói végtárgyalásra aránylag több alap­talan vád kerül, mert a sajtóügyi végtárgyalásra majd kizárólag csak azon ügyek bocsáttatnak, me­lyekben a tárgyi tényálladék és a vétkesség meg van állapítva (csakhogy a vétkesség kérdésében a jury mond verdictet). Ezt annál inkább elhiheti az „Egyetértés“, mert arra aligha tud esetet, hogy az esküdtek a hozzájuk intézett kérdésre azt ne válaszolták volna, hogy az incriminált czikk r­o­­g­a­l­m­a­t foglal magában, s csakis a bűnösség kérdésében hoztak felmentő ítéletet. Ennek előrebocsátása után lássuk a rendes birói és esküdtszéki felmentés arányát az első há­rom évben. Sajtóügyi végtárgyaláson 1872 ben fel­mentetett 75°/0, 1873-ban szintén 75%, 1874-ben 70%* Ellenben a rendes bíróság, büntetlenségi ítélettel felmentett 1872-ben 5%-ot, bizonyítékok itélettel tennem:eíét7°i­­,qt • JAL%bsn„büntetlenségi­ségéből 7%; 1874-ben büntetlenségi lteiotí®i'TV mentetett 8%, bizonyítékok elégtelenségéből 10%, így folytathatnék a kimutatást a többi évre nézve is. A végeredményt mindenki levonhatja, hogy mily arányban állnak egymáshoz a rendes bírói és esküdtszéki felmentések; hogy tehát mily alaptalan az „Egyetértés“ insinuatiója, midőn azt állította, hogy a Curia is felment oly arányban, mint az esküdtszék. S megjegyzéseinkbe nem vet­tünk fel több nyomós érvet. Nem vettük fel a többi közt azt, hogy a rendes bíróság előtti perek­ben 6—9 felebbezés (az érdemleges ítélet ellen 2) lévén, a felmentéseknek a rendes bírósági ügyek­ben szükségkép nagyobb perczenttel kellene sze­repelniük, mint ott, ahol csak egy felebbezés van, vagy nincs felebbezés, hanem csak semmiségi pa­nasz. Erről meggyőződhetik az „Egyetértés“, ha p. o. a magyar és belga bűnvádi statisztikát összehasonlítja. Nem hoztuk fel azt sem, hogy p. o. Angliában a libert sokkal szigorúbban ér­telmezik, mint nálunk a magánbecsület megsérté­sét. Nem hoztunk fel még sok mást. De azt hisz­­szük, elég ennyi is. Az „Egyetértésinek ezek után bátran azt a tanácsot adhatjuk, hogy ne szóljon oly dologhoz, melyhez nem ért, mert ked­vező alkalmat nyújt a kérdésben való járatlansá­gának kimutatására. B. G. tájában fogadta a polgármestert és a városi kapi­tányt. Innen a báni palotába kocsizott és Mazu-B­ranicstól átvette az ügyeket; ezután látogatást tett Zsivkovics osztályfőnöknél és Philippovics fő­­hadparancsnoknál. Az idő rövidsége miatt a többi osztályfőnököket nem látogatta meg. Tegnap ebéd volt az érseknél. Pejacsevics gróf csütörtökig fog itt maradni. Bécs, febr. 29. (B. C.) Az osztrák-magyar vámconferentia albizottságot küldött ki részletes kimutatás összeállítására arról, hogy Németország­gal az autonóm tarifa mely tételei köthetők meg érdekeink sérelme nélkül. Ez albizottság je­lentését valószínűleg holnap vagy holnapután fogja kidolgozni. A vámértekezlet tegnapi ülésén meg­vitatta a Németországban fennálló vasúti tarifák kérdését és kidolgozta a szerződés tervezetét is, melyet az osztrák és magyar kormányok javaslat­ként közölni fognak a német kormánynyal.­­ A tárgyalásokat Marics szerb képviselővel jövő szer­dán fogják itt újból megkezdeni. Bécs, márcz. 1. Az osztrák hitelintézet igaz­gatótanácsa elhatározta, hogy indítványozni fogja a közgyűlésben, hogy 18 frt osztalékot adjon és a tartalékot a tiszta nyeremény 20%-ával vagyis 704,000 írttal nagyobbíítsa. Az intézet épületének a mérlegbe fölvett értékéből 180,000 irtot le­írtak. Bécs, márcz. 1. Az 1864. évi sorsjegyek hú­zása: 3452 sorozat 51 szám a fényerő, 3452 s. 47 sz. nyert 20.000 frtot, 3452 s. 29 sz. 10.000 frtot, 3452 s. 39 sz. 5000 frtot, 340 s. 69 sz. 5000 frtot. A többi kihúzott sorozatok ezek: 836 1215 927 1236 770 1340 2852 1507 2145 2022 2670. Airolo, febr. 29. Az első vonat a mérnökök­kel ma délután Göschenenből ide érkezett és ün­nepélyesen fogadtatott. Pétervár, febr. 29. Miklós nagyherczeg és az edinburgi herczeg tegnap este 6 órakor ideérkeztek. Pétervár, márcz. 1. Az „Agence Russe“ an­nak bizonyítékául, hogy minő kedvező hatást gya­korolt Lorisz­ Melikov tábornoknak Pétervár lakos­ságához intézett hazafias felhívása, felemlíti azt a tényt, hogy Gorcsakov herczeg meglátogatta Lorisz­ Melikov grófot és kijelentette előtte, hogy ha a körülmények a birodalmi kanc­ellár közreműködé­sét követelik, ő (Gorcsakov) daczára öregségének, kötelességének tartja, bármelyik órában a bizott­ság rendelkezésére állani. Lorisz­ Melikov tábor­nokhoz mindenhonnan helyeslő nyilatkozatok ér­keznek. Konstantinápoly, márcz. 1. Egy ismeretlen egyén tegnap a városon kívül kétszer lőtt az orosz diplomatiai ügynökre és a követséghez beosztott kapitányra, kik sétalovagláson voltak, és az utób­bin könnyű sebet ejtett. Ez egyszerű megtámadás­nak, úgy látszik, nem volt politikai oka.­­ A fel­felfedezett pokolgépek végett megindított vizsgá­latból kiderült, hogy a szultán élete ellen nem ter­veztek merényletet. A vizsgálatot folytatják. London, febr. 29. Az alsóház elfogadta North­­cotenak az ügyrend megváltoztatására vonatkozó in­dítványát és elvetette a kormány által ellenzett összes módosításokat. Róma, febr. 29. A király fogadta a parlia­ment küldöttségeit, melyek a válaszfeliratot nyúj­tották át neki. A „Vega“ Nápolyból Kopenhágába vitorlázott. Táviratok: Zágráb, márcz. 1. Pejacsevics gróf horvát bán tegnap ideérkezett és Mihajlovics bibornok­­érsek palotájába szállt, Zsivkovics osztályfőnök Dugoszelóig ment elébe. Minthogy a bán kérte a hivatalos fogadtatás mellőzését, csak kevesen vol­tak értesülve jöveteléről. A bán a bibornok pale­­ sz áradás. A fővárosnál ma délután 11/8 óra­kor ismét kis tömegekben megindult a j­é­g. Az árvízbizottság, mely tegnap óta perma­nens, ma délután ismét összeül, hogy tanácskozzék a teendők fölött. Remélhető, hogy veszély egyelőre nem fenyegeti a fővárost, sőt a­ Budát se, hogy a a kellemes lanyha idő mellett a jég maholnap az egész folyam hosszában megindul s nagyobb baj elkerülhető lesz. Mindenesetre attól függ a fő­város helyzete, váljon a felülről jövő jég szabad lefolyást talál-e az összekötő hídon alól, hol tud­valevőleg áll még a jég. * A Pozsonyt fenyegette veszély levelezőnk táviratai és legújabb tudósításai szerint teljesen megszűnt. A víz rohamosan apad és csak a Duna partján nagy jéghegyekben heverő iszonyú jégtáblák mutatják, hogy itt mily veszélyes volt a helyzet. A­ki ezeket látja, el sem hiheti, hogy Pozsony oly könnyen szabadult meg a bajtól. Pozsonytól fölfelé a Dunán és mellékfolyóin jég sehol sincs, minek folytán a vészbi­zottság föloszlott. A ligetben és az alsó gyárakban jelentékeny a kár, de ezt részletesen csak később lehet meghatározni. * Az „Egyetértés“ a követ késő táviratot vette: Pozsony az árvíztől megszabadulván, a Csallóköz Vel veszélyben van. A főágban Pozsonyi buszn­­yu g i ű u a s t all, mely a vizet az érsek újvári ágba szorítja, úgy hogy ez a Mühlautól Vezeknyéig a szántóföldeken folyik. A csallóközi töltéseken dolgoznak. Pruknál gátsza­kadástól rettegnek. Eperjesnél­ az országút elöntetett. A bal parton Szempcz és Cseklész elöntettek, a vasuttöltés meg­­rongáltatott.* Bihar megyében Tóti és Margitta környékén a Berettyó és Bisztra garázdálkodnak. Egymást kiszorították medrükből s a vidéket több helyen elöntötték. Apadás nem mutatkozik. Az ár egyre nő. Tartanak tőle, hogy a vizár oly mérvben lép föl, minőnek nem volt mása az újabb időkben. * A Körös szintén több helyen garázdálko­dik. Békésről értesítenek bennünket, hogy a Körös ismét elszakította a gátat Maksárnál azon az ol­dalon, a­hol a múlt év deczemberében, csakhogy valamivel feljebb s most a víz kedvére folyik a szántóföldeken keresztül. A víz felfogása teljesen lehetetlen. A jég mindez ideig nem indult meg.— Ugyanily szomorú hirt veszünk Dobozról. A Fehér-Körös nagy-csatornájának jobb partja, mely­nek átszakadása a télen oly rémületet és károkat okozott , melynek kijavítása, illetőleg a rés befo­gása oly nagy erőmegfeszítésbe került, a dagadó viz által ismét alámosatott ugyanazon helyen. A hatóság erélyesen dolgozik már ötöd napja, a na­gyobb veszélyt elhárítandó, de még eddig nem tudjuk, mily sikerrel. Csabáról f. hó 27-én 346 db két öles hosszú és 2 hüvelyk vastag fenyőfa-pallót szállítottak Dobozra. — Gyula Vári községe is veszélyben van. A Rába pusztításáról a következő táviratot vettük: Csorna, febr. 29. (Eredeti távirat.) A Rába járásunkban Szőny, Szentandrás, Répás, Sobor, Kodon­hely, Szováth, Rágyon, Kör, Barbacs, Raglócsa, Bősárkány községeket elöntötte , a veszély határ­talan. Győrmegye kérte a kormányt, hogy a kormánybiztost küldje ki a fő­közi védgát kinyitására, mert különö­sen a Bozsár ér eltömése miatt végve­szély fenyegeti a vidéket. A közlekedési minisztériumhoz a mai nap fo­lyamán a következő táviratok érkeztek: Pozsony. (Felad. 10 ó. 30 p.) Vízállás 260. Időjárás derült. Hőmérsék 6 fok. A jég áll a fo­lyamban a köpcsényi határtól Jászfaluig, Csuny­­tól Berden szigetig, Gutortól Csöröstóig, Vajkától Nagy-Bodokig. Jégmentes a folyam a köpcsényi ha­tártól felfelé és Nagy-Bodoktól lefelé. Az itteni vészbizottság ma feloszlott. Eszék. (Felad. 10 ó. 15 p.) Barometer 124. Vízállás 300. Állójég s torlódás sehol. Jég megy Barcstól a Drávatorokig tegnap 0.3, ma 0.2 szé­lességben. Hőmérő 0. Időjárás szép. Itteni hidakra nézve további veszély nem forog fenn. Komárom. (Felad. 11 ó. 55 p.) Fél 12 óra­kor Komárom fölött a sziget felső orránál a jég megindult. Vízállás 572. Varasd. (Felad. 10 ó. 40 p.) Tegnap délután és ma éjjel nagy jégzajlás volt. A jég ma szeren­csésen lefolyt. Egy jégtörő ismét megsérült, hely­reállításához azonnal hozzáfogtak. Ezenkívül még 3 jégtörő van. A hidaknak eddig semmi bajuk sem történt. Vízállás 2.40. Hőmérsék nappal -1­ 9, éjjel — 2. Nagy-Becskerek. (Felad. 10. u. 45 p.). Ó­bégai mihályhidi szakadásnál kiömlött a viz, a horvát­­kécsai határban mintegy 1400 holdat, nagyobbrészt búzavetést árasztott el. A víz Kécsa, Tamásfalva, Szerb-Csenej felé húzódott, a szakadást betömték. Az Ó-Béga még ily magas sohasem volt, s a ma­gas partokra is felnyomult. A jobboldalon lévő szakadást (Ittebénél) tegnap betömték, de 4 láb magas vízáradat és jégzajlás újra elszakitotta. A munka egész erővel folyik, s ha valami különös közbe nem jő, ma délig el lesz fogva. Az árvíznek a Béga hajókázható csatornába való leeresztésére megtörténtek, mely czélból a lefolyást akadályozó hídfeljáratokat Hertelendy kormánybiztos kivágatta. * Országgyűlés. A képviselőház illése márczius 1 én. Elnök: S­z­l­á­v­y József. Jegyzők :Antal, Baross, Mednyánszky. A kormány tagjai közül jelen vannak: Tisza, Szapáry, Trefort, Pauler, Szende, Be­­dekovics, Kemény, Péchy. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatlan, ész­revétel nélkül hitelesíttetik. Az elnök által beterjesztett kérvények a kér­­vényi bizottsághoz utasíttatnak. Felolvastatik ezután az elnöknek jelentése a február hóban elintézetlenül visszamaradt interpel­late, indítványok stb.-ről. Pauler Tivadar igazságügyminiszter a kö­vetkező két törvényjavaslatot terjeszti be: egyet a gőzmalmokról, és egyet az erdélyi és hozzátartozó birtokrendezési ügyek egyszerűsítése és gyorsítása tárgyában. (Éljenzés.) Az igazságügyi bizottsághoz utasittatik. Következik a napirend, az 1880. évi állami költségvetés általános tárgyalásának folytatása. Csatár Zsigmond komolynak tartja a helyze­tet, s ez nem jogosítja fel sem Simonyi Lajost, sem Móricz Pált, hogy mosolyogjanak a helyzet felett. Előadja azután nézeteit a deficit elenyész­­tetésére vonatkozólag. Eltörölni kívánja a tanfel­ügyelői, adófelügyelői intézményt. A tanfelügyelők nem hajtanak más hasznot az államnak, mint hogy minden hó elsején megírják nyugtájukat, felveszik fizetésüket, s czvikkeren keresztül nézik a szegény embert. (Derültség.) Érzi, hogy az államkiadáso­kat kevesbíteni kell, mert az adót fizetni nehéz, ő maga is terhes adófizető polgár. (Derült­ség balról.) Rendszertelennek, elviselhetetlennek mondja az illetékkiszabási hivatalt, ő is illetékte­lenül fizetett múltkor , frt 50 krajczáros bélye­get, össze is szidta érte az egész helyzetet. (Derültség.) Szóló azután végig megy majd minden mi­nisztériumon, miuten mi utat, tórium hadgetjében akad mulaszt­á ««v " ^ 0:4 » “’Így azokat is el kellett mondania, miket elmondott. Szemére hányja az igazságügyminiszternek, hogy nem bírja kivinni, miszerint a megyék tisztességes helyiséget adjanak a törvényszékeknek. Például Pest megyé­ben a törvényszék nyomorúságos helyiségben nyo­morog, míg van olyan ember, ki két termet foglal el. (A szélsőbal zajos derültséggel néz az irók kar­zatán ülő Földváry alispánra.) Óvja a miniszter­­elnököt, hogy az ’ 1848-iki sajtótörvényektől ne térjen el. Megjegyzi mellesleg, hogy őt sokszor meghurczolták az újságírók a hírlapokban, sajtó­­pere is volt nem egy, elfizetett vagy hat darab százast (Általános derültség) s az újságírókat min­dig felmentették. Reméli az egyesült ellenzéktől, hogy ez, ha majd kormányra jut, a mindenféle visszaéléseket meg fogja szüntetni, s a becsületesség angyala el fogja foglalhatni álláspontját. (Derültség.) Nem fo­gadja el a költségvetést azon remény érzetében, hogy a mostani minisztérium pár nap múlva más­nak adja át helyét. Törvényjavaslat az erdélyi, úgy a volt Kraszna, Közérszolnok, Ha­­rándmegyei és kövárvidéki területek birtokrendezési ügyének egyszerűsítése és gyorsítása tárgyában. 1. §. Az 1871. évi Lili. t. ez. 80. §-a alap­ján, ezen szakasznak, továbbá az 1871. évi LIV. t. ez. 12. §-ának, végre az 1871. LV. t. ez. 24-27 §-ainak a törvénykezési eljárást szabályozó intéz­kedésr­délyben.a zarándmegyei és kövárvidéki területeken minden úrbéri, egyes telek és telekrészek majorsági és úrbéri természete, meg vagy visszaválthatása iránti perek, birtokrendezési, arányosítási és tagosítási ügyek az érdekelt felek meghallgatásával bírói nyo­mozó eljárás és az ügy tisztába hozatalára szolgáló adatok és bizonyítékok hivatalból való beszerzése alapján intéztetnek el. 2. §• Ugyanazon eljárás szerint folytatandók és kiegészítendők mindazon folyamatban lévő úr­béri és birtokrendezési ügyek, melyekben jelen törvény életbeléptetésekor még jogérvényes vég­ítélet nem hozatott. 3. §: Jelen törvény 1. §-ában érintett ügyek­ben hozott ítéleteket másodfolyamodásilag a kir. ítélőtáblához, harmadfolyamodásilag a legfőbb íté­­lőszékhez lehet felébb vinni. A megengedhetőség kérdésében hozott ítéle­tek ellen a harmadbirósághoz való felebbvitelnek csak akkor van helye, ha a kir. Ítélőtábla az első bíróság ítéletét megváltoztatta. Ezen felebbvitelre és az 1871. évi Lil­. tvez. 52. §-ában, úgy az 1871. LV. tvez. 27. §-ában érintett kiigazításon kívül egyéb perorvoslatnak (perújításnak) helye nincsen. 4. §. Az 1871. LV. t. ez. 15. §-ában megál­lapított háromévi határidő jelen törvény életbelép­tetésétől számítandó öt évre hosszabbittatik meg. 5. §. Az 1871. LV. t. ez. 18. §-ának módo­sításával a tagosítás eszközl­endő, ha a tagosítást kívánók birtoka a tagositandó határnak egy ne­gyedét teszi. 6. §. Ezen negyedrész kiszámításánál nem­csak az 1871. LV. t. sz. 19. § ában elősoroltak, hanem az állami, egyházi, közalapítványi javak, úgy a gyámság és gondnokság alatt állók birtoka is a tagosítást kívánók birtokához számítandók. 7. §. Az 1871. LV. t. ez. 21. §-a következő­­kép egészittetik ki: A határ tagosítása alól gazdasági okokból és a tagositás könnyítése czéljából bármelyik érdekes fél indokolt kérésére kivehetők havasi és külön mivelés alatt nem álló hasonnemű és értékű oly területek, melyek az 1871. Lil­. t. sz. 60—79. §-ainak intézkedése alá nem esnek. Azon kérdés, váljon ezen területek a tagosi­tás tárgyává teendők, a megengedhetőség kérdé­sére vonatkozó ítéletben döntendők el. Ezen határrészek tagosítása utóbb újból kérhető. 8. §. Erdők és erdei haszonvételek szabályo­zásakor egyes közbenső részletek és kisebb be nem telepített területek a körülfekvő erdővel együtt szabályozás alá veendők értéküknek ingatlanokban, vagy ilyennek hiányában készpénzben való teljes megtérítése mellett. 9. §. Szabályozási eljárásoknál csak minősí­tési okmánynyal bíró, gyakorlatilag képzett mér­nökök alkalmazhatók. A mérnöki minősítést megállapító és a mér­nöki eljárást szabályozó utasítás rendelvényi után fog kibocsáttatni. 10. §. Becsléseknél, osztályozásoknál és sza­bályozási terv elkészítésénél a bíróság részéről rendszerint három kifogás alá nem eső gazdászati szakértő fog alkalmaztatni azok sorából, kik e végre az illető törvényhatóság közigazgatási bizott­sága által megjelöltetni és a bíróság részéről állan­dóan meghiteztetni fognak. A felek részéről rendszerint két-két szakértő nevezendő. Szükség esetére a bíróság és a felek részéről alkalmazandó szakértők száma a feljelölt arány­ban szaporítható. 11. §. Azon birtokszabályozási ügyekben, me­lyekben a mérnök bevezetése jelen törvény élet­­beléptetésekor még meg nem történt, a felmérés, becslés, osztályozás, hitelesítés, műszaki, úgy a szükséges bírói kiküldetések költségeit valamennyi érdekelt fél birtoka arányában köteles viselni. Ezen költségekről a felek meghallgatásával és a mérnöki szerződés alapján előirányzat készítendő, Boz *fel tér­jeszt­ende).­­ 12. §. Ezen költségek az 1876. XV. t. sz.-ben megjelölt közegek által és módon az in­gatlan birtok után járó földadó arányában (kizárásá­val minden pótléknak) kirovandók, legfeljebb 8 év alatt behajtandók és külön felszámítandók olyképen, hogy a befolyó rovatalokra előlegezések adathassanak és kölcsönműveletek eszközöltet­hessenek. Az ily rovatalok és kölcsönök a szabályo­zandó birtokra minden más kivitelért előző zálog­jogi előbbséggel bírnak. 13. §. Az igazságügy-, a pénzügyi- és ipar-, kereskedelemi- és földmivelésügyi miniszterek meg­­bizatnak jelen törvény végrehajtásával, és felhatal­maztalak az e czélra szükséges utasításokat ki­bocsátani. Budapest, márczius 1. 1880. Dr. Pauler Tivadar s. k. Törvényjavaslat a gőzmalmokról. 1. §. Gőzerőre berendezett és állandó gőz­erővel működő malmokra a földesúri malomjog nem terjed ki; ilyen malmok felállítása az említett föl­desúri malomjog szempontjából nem korlátozható, sem üzletük a malomjog czimén a taksával vagy egyéb szolgáltatással nem terhelhető. 2. §. Minden ily malmok után eddig a föl­desúri malomjog czímén akár bírói ítélet által, akár egyébként megállapított fizetés vagy szolgál­tatás jelen törvény hatályba léptével megszűnik. 1 3. §. Jelen törvény végrehajtásával a belügyi­, igazságügyi és földmivelés- ipar és kereskedelem­ügyi miniszterek bízatnak meg. Budapest, márczius 1. 1889. Dr. Pauler Tivadar s. k. A 87.­gotthardi alagút. Göschenen, febr. 29. Az alagút áttöré­sét ma délelőtt 11 óra 10 perczkor be­fejezték. A kocsik már holnap közlekedhetnek az alaguton át, melyen ma még csak olyan nyílás van, hogy egy ember keresztül fér rajta. Ez alag­uton át erős léghuzam vonul keresztül északról délnek. Tegnap este a hosszú szócsövön keresztül már lehetett beszélgetni és sürgönyöket váltani. A mérnökök, munkások és a környékbeli lakosok kö­zött nagy az öröm. Göschenen, febr. 28. (Este 9 óra 30 perc­.) A mérnökök még a vacsora alatt élénken vitatkoz­tak arról, hogy a nagy véső holnap reggel, vagy még az éjjel folyamában áttöri-e az alagút utolsó falát, midőn az alagútból távirat érkezett, hogy a

Next