Ellenőr, 1880. március (12. évfolyam, 102-150. szám)
1880-03-02 / 103. szám
MHéfíszetési árak: Egész évre . 20 frt — kr. I Évnegyedre . 6 frt — kr. Félévre . . 10 . — « Egy hónapra . l , ou , Szerkesztési Iroda Budapesten, váczi körút 26. szám (föut sarkán.) Semmit nem ködünk, ha nem tudjuk, kiül jön. — Kitiratok viestaktílenére nem •allalkotonk. — Poéta áttolteai bérmenteeleneteket fogadónk eL 103. szám. Egyes szám ára 4 kr. REGGELI KIADÁS. Budapest, kedd, márczius 2. 1880. * K rád Ó h 1 T «t »1 b a m • Budapesten, váczl kihrát 26. szára (fő-dt sarkás) ToTíbbí Dán be G. L. és tárainál M.-Frankfirtbta. Hirdetésekért járd díj csíki* az ,Ellenőr« kutdd-hirstsl« álul nyugtál«« vámli ellenében fizetendi. Kiadó hivatal Budapesten, víczl kfir-út 26. sz. (fő-út sarkán). Az intézmdők m Mfimnak át a Imp náMlditém rrnmtimri mkdm fdmdUée. XII. évfolyam, Az „Ellenőr“ ára reggeli és esti lap együtt: Egy évre. . . . 20 frt — kr. Az esti lap postán való külön küldéséért 1 frt jár évnegyedenként. Félévre .... 10 , — , Negyedévre ... 5 „ — „ Két hóra ... 3 „ 60 , Egy hóra ... 1 „ 80 „ Táviratok. Zágráb, márcz. 1. Pejacsevics gróf bán ma fogadta a kormány osztályait, a tábornoki kart, a papságot, a pénzügyi és az országos igazgatóságot és külnféle testületeket. A bán és Krestics a tartománygyűlés elnöke, legközelebb Budapestre utaznak. Ó-Kanizsa, márczius 1. (Eredeti távirat.) Füzesséry Géza szélsőbali jelölt 107 szavazattöbbséggel képviselővé megválasztatott. Bécs, márcz. 1. (Eredeti távirat.) Illetékes körökben határozottan megcáfolják azon híreket, melyek a novibazári kerületben tartózkodó csapataink megszaporításáról keringenek. Ilyen actióban senki sem hisz. Konstantinápoly, márcz. 1. (Eredeti távirat.) Mahmud Damad pasa ismét sűrü összeköttetésben áll a szultánnal. Igen valószínű, hogy a szultán haza fogja hívni smyrnai száműzetéséből, sőt miniszterré való kineveztetését is minden órán várják. Konstantinápoly, márcz. 1. A koszovói kormányzó a plevljei összeütközés ügyében általa megindított vizsgálatból azt derítette ki, hogy az osztrák-magyar csapat, midőn a gyakorlatról hazatért, sortüzet vélt hallani, ekkor megfordult és három pásztort és egy török katonát elfogott. Pétervár, márcz. 1. (Eredeti távirat.) A vizsgálatból kitűnt, hogy a palota egyetlen tisztviselője vagy szolgája sincs kompromittálva a merényletben. A négy asztalosnál ötödik valaki is lakott, aki nem volt mindig ugyanaz az ember. Ezek a valakik csekély összeg fejében éjjeli szállás adására bírták az asztalosokat. Pétervár, márcz. 1. A hivatalos lap holnap közölni fogja azokat a rendeleteket, melyekben elengedi a czár a parasztok hátralevő adótartozásait, továbbá rendjeleket adományoz. A konstantinápolyi orosz ügyvivő és Kamerán ezredes ellen elkövetett merénylet oka ismeretlen. Az ezredes nehéz sebet kapott. A merénylő megszökött. Páris, márcz. 1. Saint-Vallier gróf berlini nagykövet táviratilag értesítette Freydinet miniszterelnököt, hogy a német-franczia viszonyok barátságosabbak és békésebbek, mint valaha voltak. Kairó, márcz. 1. Olaszország kivételével valamennyi nagyhatalom elfogadta a nemzetközi likuidáló bizottság kinevezésére vonatkozó javaslatokat. Berlin, márcz 1. A birodalmi gyűlés tárgyalta a hadsereg megszaporításáról szóló törvényt. A hadügyminiszter védelmezve a javaslatot, ezeket mondotta : A kormányokat nem szabad annak az eshetőségnek kitenni, hogy katonai ügyekben a szomszédhatalmak túlszárnyalják őket. A szomszéd államok eljárása megingatta az 1874. évben alkotott katonai egyensúlyt, azért szükséges a kiegyenlítés. Ámbár akut okok nem sürgetik, a kormányok már rég átlátták és felismerték és azért a katonai törvény lejárata előtt kell törvényhozási kifejezést nyernie annak. A bizottságokban alkalma lesz szólónak annak bebizonyítására, hogy az új javaslatokat oly módon állapították meg , hogy a költség csak a lehető legcsekélyebb mértékben szaporodik. Minden más javaslat nagyobb terheket rótt volna az országra. Kiváló fontossággal bír, béke idején is a háborúban keletkező hézagok betöltéséről való gondoskodás, amelyre háborúban nincs idő. A hadsereg békeállományát a novella csak 9—10.000 emberrel fogja szaporítani. Az ezen rendszabály által érintett gazdasági érdekelteket később behatólag számba lehet venni. A haza biztosságáért való felelősség igazolja e javaslatot, mely kiállja a tárgyilagos szigorú vizsgálatot. Richter köszönetet mond a hadügyérnek azon nyilatkozatáért, hogy nem akut okokból terjesztették elő a novellát, ezáltal tárgytalanná válik az orosz-német viszonyok pessimista fölfogása. Szóló egész határozottsággal kikel a „Nordd. Alig. Ztg“ ismert czikke ellen. Arról van szó, váljon a katonai és a gazdasági s kereskedelmi érdekek kiegyeztethetők-e, főleg pedig a pénzügyi tekintetek. Szóló ajánlja a tisztán tárgyilagos tanácskozást. Az újkor legjelentékenyebb hadi tudósának felszólalása — ki e ház tagja — sokat nyom a latban. A birodalom pénzügyi helyzete a legnagyobb takarékosságot követeli. Szóló kiemeli a porosz zászlóaljak számra nagyobb erejét az orosz és franczia zászlóaljakkal szemben. A franczia gyalogság békeállománya 6000 emberrel kisebb mint a német gyalogságé. A póttartalék behívásának kárpótlásául Richter kétévi szolgálati időt és a tüzérség szaporításának kárpótlásául a vértesezredek leszállítását kéri. Moltke gróf: A nemzetek bizalmatlanságát inkább el fogja oszlatni a kormányok közt létrejött egyetértés, mint a nemzeti parlamentek babyloni zűrzavara. Valamennyi kormány békét óhajt ameddig csak lehet, azért szilárdítani kell a kormányt, nem pedig ellenséges hatalomnak tekinteni, amelyet nem lehet eléggé korlátozni. Sőt inkább támogatni kell a kormányt, mert a gyönge kormány szerencsétlenség az országra és veszedelem a szomszédra. A német birodalom még csak új állam Európában; minden szomszédunk többé-kevésbé szabadon hagyta hátát, nekik csak egy irányban kell arczvonalt csinálniok és csapataik nagy részét határaink közelében helyezik el, de a mi ezredeink egyenlő arányban az egész országban el vannak osztva. — Szándékot abban keresnünk nem kell, de igenis számolnunk kell ezen viszonyokkal. Oroszország már a török háború előtt kezdette meg különben is erős hadseregének jelentékeny szaporítását és a békekötés után be is fejezte. Oroszország 24 új tartalék gyalog hadosztályt és 24 új tartalék tüzérségi dandárt állít föl és a 152 gyalog ezredet negyedik zászlóaljjal szaporítja. Francziaországnak ezelőtt 26 gyalog hadosztálya volt, most 38 van; ezelőtt 26 lovassági dandára volt, most 35-öt állít fel. A franczia rendes hadsereg száma ezelőtt 336,000 főre rúgott, most 650,000 főt számlál, Francziaország tehát még egyszer annyira szaporította hadseregét, mi pedig az elavult népszámlálás l°/0a mellett állapodtunk meg. Francziaország, hozzászámítva a csendőrséget, mely azonban szintén a hadsereghez tartozik, 497.000 főből álló békeállománynyal bír, Németország több millióval számosabb lakosság mellett, csak 400.000 embert tart fegyverben. Oroszország békeállománya még egyszer annyi mint a miénk, vagyis euu,nou ember. A szolgálati vételözenség műtartama Francziaországban 20, Oroszországban 14, nálunk csak 12 év. A mellett még felteszik rólunk azt a nagylelkűséget, hogy mi kezdjük meg előbb a lefegyverkezést. Hát rántott-e valaha a német „Michel“ más okból kardot, mint saját bőrének megvédelmezéséért ? Mi nem zárkózhatunk el attól, ha a kormány a békeállomány mérsékelt szaporítását ajánlja, már azért sem, hogy szomszédainktól teljesen el ne maradjunk. Utaltak a kétévi szolgálati időtartamra, mint olyan eszközre, mely nemzetgazdasági előnyöket ígér. Ha ragaszkodnak a jelenlegi számhoz, akkor minden megtakarítás elesik, sőt a számosabb tartalékok ruházata, fegyverzete és felszerelése még növelni fogja a kiadásokat. A nemzetgazdasági előny szinte semmivé válik, mert egészen közönyös, vájjon 3 munképes egyén két éven, vagy két munkaképes egyén három éven át szolgál-e fegyverben, illetőleg nem dolgozik. Ha törölni akarnak egy évet, a zászlóaljak számszerinti erősségét pedig kéthamadra akarják leszállítani, akkor bizonyára meg fognak takarítani némit, de a hadsereg minősége mely számra nézve ugyanaz maradt, nagyon fog csökkenni. Csak tevékenység által lehet kiegyenlítenünk azt a különbséget, melyet hadseregünknek szomszédaink hadseregeitől való elmaradása okozott. Húsz hét alatt nem fogják a póttartalékosokat katonákká kiképezni ; szilárd keretekbe (cadres) be lehet ugyan osztani őket, de azok magvát soha sem képezhetik. A katona erkölcsi tulajdonságainak kiművelése és megszilárdítása nem érhető el ilyen rövid idő alatt. Nyugati szomszédaink nem határozhatták el magukat arra, hogy leszállítsák a szolgálati időtartamot; igaz, hogy alkalmatlanabb időt a jelenleginél nem is lehetne erre választani. Én őszintén sajnálom, hogy a vasszükségesség arra kényszeríti a kormányt, hogy ismét terhet rójon a német nemzetre.Csak áldozatok és kemény munka árán lettünk ismét nemzetté. A császárok uralmának hanyatlása alatt Németország nem volt egyéb, mint a külföldi hatalmak viszályainak kárpótlási tárgya. A Neckar és a Rajna melletti romok emlékei egykori gyöngeségünknek. Ki felejtené el, hogy idegen parancsára németek támadtak meg németeket. Nekünk békében kell élnünk és ezt a békét külföldön is védelmeznünk kell, amennyire csak tőlünk telik! Ezen igyekezetünkben tán nem fogunk egyedül állani. Ebben nem rejlik fenyegetés, hanem a békés állapot biztosítása világrészünkben, föltéve, hogy erősek és készen leszünk, mert gyönge erővel és felmondható hadsereggel nem lehet elérni ezt a czélt. Berlin, márcz. 1. A „Nordd. alig. Ztg.“ jelenti, hogy Bismarck herczeg gyengélkedése tette szükségessé Hohenlohe herczeg ideiglenes meghívását a külügyek vezetésére, ki azonban néhány hó után Párisba vissza fog térni. Párisban Radowitz fogja helyettesíteni Hohenlohe herczeget. — A „Times“ ellenében megjegyzi, hogy ha Hohenlohe herczeget Párisban a békés és barátságos érzelmek képviselőjéül tekintik, még inkább annak kellene őt most tartani, amidőn új állásában nagyobb befolyást gyakorolhat Németország politikájára és utasításokat adhat a helyett, hogy kapjon. Berlin, márcz. 1. Ma ebédet adott az itteni franczia nagykövet. Megjelentek: a császári pár, Bismarck herczegné, az udvari főrangú tisztek és hadsegédek, Radziwill, Göltz, Lehndorf tábornokok, Stolberg alkanczellár és Radowitz miniszter. Az áradás. Országszerte érkeznek a hírek, hogy a beállott langyos idő a folyók és folyamok jégpánczélját megolvasztotta, porhanyóvá tette, elindította. A jégzajlás ezáltal, különösen a Dunán olyan sűrű lett, hogy veszély nagyon könnyen következhetik be. A fővárosi árvízbizottság tehát most már ismét együtt ül, permanenssé nyilvánította magát, elsősorban a főváros összes csatorna nyitásait betömette.* A fővárosi árvízbizottsághoz a mai nap folyamán következő táviratok érkeztek : Pozsony, márcz. 1. 10 óra 25 perc. A víz apadt, időjárás enyhe. A veszély elmúltnak tekinthető. Komárom, márcz. 1. d. e. 8. Vízállás 17 láb, 5 hüvelyk, jég áll, szép derült idő. Komárom, márcz. 1. 11 órakor. A vízállás emelkedik és 550 centiméter, a jég áll. 2 foknyi meleg. Komárom, márcz. 1. Délután 3 óra. Szobbról táviratozza a szolgabíró, hogy onnan a jég ma délelőtt 11 órakor megindult. Komáromnál jégmozgás megszűnt, viz apad, vízállás 5.58. Komárom. (Felad. este 10 ó.) A Duna felső jege 8 óra után nagy táblákban megindult Gönyőnél, 11 és 12 óra között Komáromba érkezhetik. Mai napon két ízben az itteni jég is megcsúszott. Jelenleg is lassan mozog. A vízállás 18 láb. Vízállás éjjeli 12 ó. 4.72. Esztergom, márczius 1. (Felad. 6. 6. 45 p.) Vízállásunk 394 cmt. A jég áll. Az idő derült. Szobb, márcz. 1. (Feladatott 5 ó. 58 p.) A jég egészen elment. Nagy-Maros alatt a szigeteknél a jég megtorlódott. A vízállás 48 centimétert áradt. Szobb, márcz. 1. d. e. 11 ó. 20 p. Szebben a jég megindult 11 órakor, a víz árad. Vácz, márcz. 1. (Felad. 6 ó. 25 p.) Vízállás 4.68. A jég áll. Idő 9 fok meleg. Promontor, mácz. 1. 9 óra 40 perez. A vízállás reggeli 6 órakor 440 dm. Jég áll, erős fagy volt az éjjel. Adony, márcz. 1. 10 óra 33 perez. Az idő tiszta, 5 fok meleg. A jég erősen áll, a víz árad, jelenleg 842 dm. Tolna, márczius 1. 9 óra 15 perez. Tegnap esti 8 órától ma reggeli 8-ig 18 centiméterrel áradt. Jég áll. Mohács, márcz. 1. 9 óra 15 perez. Időjárás enyhe. A jég olvad, de még áll Újvidék, márcz. 1. 10 óra 81 perez. A vízállás 377 centiméter. Tegnap este 10 óra után indult meg a jég. Az időjárás enyhe, 4 fok meleg van. * Szolnok. Ma délután a Zagyva vizén a jég indul, a víz árad. Szolnok, márcz. 1. délután 4 ó. 20 p. Ma délután 4 órakor a Zae vy a híd előtt, a*orfanit:»mf.giumuoxti Jég vastagsága ou cím. Temesvár, márcz. 1. D. u. 12 ó. 30 p. Csatorna Temesvártól Szentmihályig és Ittebe felső végétől Szerbittebe hídon alóli 1000 méterig tiszta jég innen nagyobb bajok nélkül lezajlott. Jégtorlódás volt az uttvini, szentmihályi és ittebei hidaknál azonban még az éjjel megfeszített erővel sikerült ezt eltávolítani czölöp-párhuzamok eddigi állapotukban fentartottak, baj sehol sincs, víz tetemesen apad, tehát remélhető, hogy 3—4 nap múlva minden veszély megszünend felső Bega kiöntése itteni majorok nevű városrészt helyenkint jelentéktelenül elöntő, de veszély itt sincs. V. á. Kiszetón 83. Budapest, márczius 1 A képviselőház pénzügyi bizottságának mai ülésében bejelentették a költségvetésbe felveendő közösügyi költségeket, melyek a delegátió megállapítása szerint tesznek rendes szükséglet.................... 100,270,299 rendkívüli szükséglet .... 4,461.533 104,731.832 frt, levonva a határvám jövedék tiszta jövedelmét.............................. 5 miliót, marad fedezendő....................T 99,731.832 frt, ebből esik Magyarországra . 131,315.795 frt. A Boszniában és a Lim vidékén levő csapatok költsége . . . 8,045 000 frt, ebből esik Magyarországra . . 21526.130 frt. Az erről szóló jelentést Láng Lajos előadó még az ülés alatt elkészítette és hitelesítette is. Ezután az osztrák-magyar bank jegyein alkalmazandó czimert illető törvényjavaslatot tárgyalták. Végül Molnár György előterjeszti a honvédmenház központi választmányának kérvényét, melyben a honvédmenház segélyezésére 10.000 frtot kér felvétetni a költségvetésbe. A bizottság tekintettel arra, hogy ily esetenként s kellő rendszeresség és ellenőrzés nélkül való segélyezést helyesnek és czélszerűnek nem tart; de másrészt a menházban levőkről s átalában az elaggott honvédekről gondoskodni óhajt: utasítja a kormányt, hogy magát a menház bizottságával érintkezésbe téve eszközölje ki a menháznak és a menházi alapoknak állami kezelésbe való átadását oly feltétellel, hogy amíg 1848-iki honvédeink vannak, e mendhát azok ellátására és ápolására használtassék, azután pedig a jelenlegi honvédség rokkantainak szolgáljon menházul. Az államszámvevőség tökéletes reorganisatiójára vonatkozó javaslatot Gajzágó Salamon elnök már benyújtotta. A javaslatot még e hóban kezdik tárgyalni. Az egyesült ellenzék különböző árnyalatai, mint a „P. Lt.“ értesül, a napokban értekezletet fognak tartani az aktuális közgazdasági kérdések megoldásának módozatai fölött. Az értekezlet határozatai a budget részletes tárgyalásánál mint az egyesült ellenzék közgazdasági programmja fognak a képviselőház elé terjesztetni. A kérvényi bizottság 1880 mártius 1-én Vizsoly Gusztáv elnöklete alattt tartott ülésében dr. Vécsey Tamás képviselő a következő érdekesebb kérvényeket adta elő: Makó város a mindszentapátfalvi ártérmentesítő társulat által szenvedett sérelmei orvoslását kéri. A társulat a kormány utján kötelezendő, hogy a törvények és alapszabályok értelmében feladatának és kötelességének szigorúan feleljen meg. — Sopron sz. kir. város néhány polgára kéri, hogy a tisztviselők tiltassanak el a tisztújitáson a szavazástól. Feledik, hogy a tisztviselők az uj tisztikar installatiójáig a hivatalukkal járó kötelességek teljesítése alól fölmentve , az ezzel járó jogok élvezetétől megfosztva nincsenek. Ily értelemben határozott Borsod megye, Újvidék sz. k. város, sőt Sopron város közönsége is. A közönség határozata a miniszter által is meg van erősítve. A képviselőház sem fogja megváltoztatni. — Békés vármegye sérelmesnek találja a belügyminiszter rendeletét, mely szerint a csabai ingatlanokért kapott vételárnak kamatai a megyei költségvetés fedezeti rovatába tartoznak. Ezen kamatok felett a költségvetésen kívül akarna disponálni a vármegye. A kérvényi bizottság hivatalosan értesült, hogy a megyei jövedelmek, amelyek külön rendetetéssel nem bírnak, a megyék költségvetésébe vétetnek fel. A megyeház-alapok is oly kikötéssel adattak át a megyéknek, hogy a kamat, mint megyei jövedelem a fedezeti rovatba tartozik. Ezt a képviselőház már egyszer jóvá is hagyta, Békés megye iránt külön intézkedés nem javasoltatik. — A beszállásolási törvény ellen újabban is 5 törvényhatóság kérvényez. Lesz mit tanulmányozni a honvédelmi miniszternek! — Köpcsény község a regálék megváltását kéri. Három miniszter u. m. Tisza, Pauler és b. Kemény miniszterhez utasittatik a kérvénynek tárgya, annak idején javaslattétel végett. Győrmegye ügyesen kérvényez a szegedi egyetem ellen — „akkor alapittassék új egyetem, ha az ország pénzügyi viszonyai megengedik.“ — A nyírbátori és nyíregyházi statusquo izraelita hitközségek polemizáló kérvényt adtak be az orthodoxok ellen. A cultusminiszterhez javasoltatik áttéteni ezen kérvény, mely a zsidóság egységét és az izraelita országos alap oszthatatlanságát vitatja. — Nagy figyelmet ébresztett Nagy Sándor szatmárnémeti származású, jelenleg Konstantinápolyban tartózkodó honfitársunk panasza az ottani cs. és kir. ügynökségi hivatal ellen, mely a magyar honpolgárok védelmében állítólag igen erélytelen a sok példa közül álljon itt ama kétségbe esett magyar nő, a kit Konstantinápolyba csaltak oda, „hol igen sok finoman öltözött fiatal hölgy van,s akit eladtak 450 piaszterért! A kérvényi bizottság, a nevezett ügynökség ellen, a külügyi kormány utján megrendeltetni véli a hivatalos vizsgálatot. A kérvények 29-ik sorjegyzékének bejelentésével és előadásával dr. Vécsey Tamás képviselő bízatott meg. A közmunka- és közlekedésügyi minisztériumban három törvényjavaslat van készen. Egyik javaslat a helyi vasutakról, a másik a kisajátításról s a harmadik a lánczhajózásról szól. Mindhárom törvényjavaslat szövege már meg van állapítva, s beterjesztésüket^a j&gk _%ominisztr!jtanácsban vasutakról kidolgozott törvényjavaslat a következő alapelveken nyugszik: Az engedélyt a közlekedési miniszter adja. Az engedély tartama legfeljebb 90 évre terjedhet ki, az állam azonban jogosítva van a vasútvonalat bármikor megváltani. A miniszter úgy az építés, mint az üzem tekintetében több lényeges kedvezményben részeltetheti az illető vasutakat, így fölmentheti a vasutat a távirdasodronyok felállításának kötelezettsége alól mindaddig, mig a vonatok nem kereszteződnek s mig éjjel nem közlekednek. Felmentheti a postaforgalom ingyen közvetítése alól is; nincsenek kötelezve a vasutak napi járatokat életbelépteig, de vonalaikon hetenkint legalább kétszer kell vonatnak közlekedni. Kérelmezhetik a bélyeg- s adómentességet. A szállítási adó alól azonban tíz évig nem menthetők fel. Az állami és alapítványi jószágok hozzájárulnak a helyi vasutak költségeinek fedezéséhez. Az államvasutak köteleznék indóházaikat a csomópontnál a helyi érdekű vasutaknak ingyen átengedni, továbbá vezetni az üzemet kárpótlás mellett s az építési anyagot saját költségén szállítani. A községek tiz évre biztosíthatják a kamatokat s a törvényhatóságok a vállalatot tíz éven keresztül subventionálhatják, de e végből mindig szükséges a felsőbb beleegyezés. A vasútvonal építésénél a közutak és gátak igénybe vehetők, természetes azonban, hogy ezeket a vállalatnak jó karban kell tartania. Mihelyt az alaptőke 30 százaléka be lett fizetve vagy biztosíttatott, a társulat megalakulhat s elsőbbségi kötvényeket bocsáthat ki. A déli vasúttal, e társulat adómentességének meghosszabbítása ügyében folytatott alkudozások — mint a „Búd. Corr.“ írja, — kedvező fordulatot vettek. E tárgyalások a magyarországi külön forgalmi igazgatóság szervezésére is kiterjednek, amelyet valószínűleg f. évi május 1-én léptetnek életbe. Az országos gazdasági egyesület, — mint a „Búd. Corr.“ írja — megváltoztatta hármas javaslatát, amelyet az összeférhetlenségi törvény értelmében visszautasított a közlekedési miniszter és Dessewffy Aurél képviselő helyett Somssich Pált ajánlja a magyar államvasutak igazgató tanácsosává. Orosz dolgok. Szent-Péterváron valóságos rémuralom van. A lakosok alig mernek lélekzetet is venni, annyira remegnek egyfelől a nihilistáktól, másfelől a rendőrségtől. Sokan, kik színházba akarnak menni, visszaküldik jegyeiket, ha megtudják, hogy a czár is a színházban lesz. Azt különben már említettük, hogy az opera tagjai fenyegető levelet kaptak, hogy márcz. 2-án (a czár uralkodási jubileumának napján) ha díszelőadást mernek tartani, az operát a levegőbe röpítik. Laris Meikov dictaturája elsősorban azt eredményezte, hogy sok család elköltözött Szt.Pétervárról. A városban sok olyan hít kering, melynek ha csak tizedrészét hiszi is el, elég rémes arra, hogy tömegestül meneküljenek el a Néva mellől. Múlt hó 24-én, tehát a merénylettel egy hét előtt egy holttestet találtak az utczán. Zsebében Czenoff Fedor névre szóló útlevél volt kiállítva, homlokára vörös festékkel írva e szó: „Kém!“ Egy másik holttest arcza és melle le volt öntve angol kénsavval, s ez fölismerhetlenné tette. A nihilisták különben — mint írják — a legutóbb nagy tömeg ólomcsöveket loptak el, valószínűleg, hogy golyókat öntsenek belőlük. S a s s uics Verát T r e p o v tábornok, tehát ugyanaz, aki ellen merényletet követett el, látta meg Szt.Pétervár egyik színházában az ő páholyával szemközti páholyban. Trepov rögtön értesítette a rendőrséget, de ezek megérkeztekor a páholy üres volt. Másnap azonban mégis sikerült Sassulicsot elfogni. A talán-programm. Nagyobb várakozás rég nem előzött meg parlamenti beszédet, mint Szilágyi Dezső mai beszédét. Az ellenzék részéről megtörtént minden, hogy e beszéd iránt felkeltse a közfigyelmet. S e magasra fokozott érdeklődéssel csak azon csalatkozás állhat arányban, melyet Szilágyi Dezső mai parlamenti szereplése felidézett. Szilágyitól joggal várhatott mindenki oratoricsinnal kidolgozott beszédet. Hiszen ő tagadhatatlanul jó szónok, s hetek, sőt hónapok óta készült mai felszólalására. S beszéde mégis a leggyengébbek közé tartozik, melyeket valaha elmondott a parlamentben. Hiányzott abból minden alapgondolat, hiányzott a részletek művészi kidolgozása, hiányzott még azon verve és emelkedettség is, melynek húrja meg-meg szokott csendülni az ő beszédeiben. Csak a pártgyűlölet hangja harsant meg személyeskedő kifakadásaiban, melyeket Tisza Kálmán és Jókai ellen intézett. A gorombáskodás pótolta beszédében a szónoki hevet. De hát Szilágyi, ha nem arathatott szónoki babérokat, tán államférfim dicsőségre vágyott, s beszéde tán tartalmilag jeles ? Épen nem. Szilágyi a tartalom dolgában sohasem szokott erős lenni, s ily üres és minden tartalom nélküli beszédet mégis régen mondott. Szélesen terült el szemte előtt a kormány összes belügyi és pénzügyi politikájának vidéke. S ő nem tudott a pártgyűlöletnél magasabb álláspontra emelkedni, hogy az egész területet áttekintse. Nem tudott biztosan járni e területen. Pártja nevében közigazgatási programmot akart adni, s ő alig látszott felfogni, mi egy közigazgatási program kolitikáját bírálva, nemcsak nem tudott felemelkedni az eszmék és elvek magaslatára, hanem a nyilvánvaló tények tekintetében is megdöbbentő tájékozatlanságot tüntetett fel. Nem tudta, hogy a keresetadóra vonatkozó javaslatot tette félre a kormány. Hoffmann nyomdokán haladva, nem tudott különbséget tenni a harmincz millió adóemelés és harmincz millió jövedelemtöbblet közt, ami kétszeres hiba, mert Hoffmannak hasonló tévedését a kormányelnök már helyreigazította. Azt állította, hogy az egyesült ellenzék sohasem küzdött a szélsőbal fegyvereivel, sőt egyáltalán nem küzdött a külön vámterület eszméjéért, pedig ahány pénzügyi kapacitás csak van az egyesült ellenzéken, az mind a külön vámterületért harczolt. Lichtenstein, Lukács, Ráth Károly a külön vámterület hívei voltak. Ennyi tévedés, vagy a tényeknek ennyi eltagadása egy rakáson már magában elég leendett Szilágyi beszéde hatásának megcsorbítására. De hát Szilágyi nem állt meg enynyinél. Legnagyobb érdeklődéssel vártuk az egyesült ellenzéki programm feltárására vonatkozó nyilatkozatát, s ez a nyilatkozat minden inkábbb, mint közigazgatási programm. Azon kezdte, hogy megtámadta a kormánynak az enquetre vonatkozó tervét. Nem más ez, úgymond, mint a kezdeményezés kikerülése. No hát az egyesült ellenzék enquete nélkül kezdeményezett, de nem is lett köszönet benne. A gyakorlat férfiainak meghallgatása, s a fenforgó számos érdek vizsgálata nélkül határozott, s létrejött azon képtelen galimathiás, az az érthetetlen talány, az az összefüggéstelen szóhalmaz, melyet Szilágyi Dezső ma feltálalt pártja nevében. Nem értette meg ezt a programmot senki, maga Szilágyi legkevésbé. Bábel tornyának minden zavarodása benne van abban, s az első eredménye az lett, hogy az ellenzék maga zavarodott meg tőle. A pártonkívüliek nagy része a kinevezési rendszer mellett sorakozott. Az egyesült ellenzék pedig nem merte kimondani sem a kinevezés, sem a választás jelszavát, hanem mondott Szilágyi által egy képtelenséget, egy semmit, az életfogytig való alkalmazást. Ez, ha tetszik, jelent kinevezést, ha tetszik választást. S az egyesült ellenzék csak ennek a bizonytalan valaminek alapján találkozik. Amint Szilágyi kimondta, hogy ez alkalmazás talán kinevezés által valósítható meg, azonnal kitört a programmszónok mellett jobbról és balról, elől és hátul a tiltakozás moraja. Ez a talán, ez a moraj jellemzi az egyesült ellenzéket. Ez a talán képezi az egyesült ellenzék közigazgaási programmját. Talán programm. De hát Szilágyi a létező alapon akarja megvalósítani a közigazgatási reformot. Van valaki, aki nem ezen akarja? S azt hiszi az egyesült ellenzék, hogy ez által mondott valamit? Nem mondott semmit. Nem mondott akkor sem, midőn a megyék ellenőrzési jogának szabályozásáról beszélt Szilágyi által. Nem fejtette fel a különféle ellenőrzés, s felelősség mibenlétét, nem bizonyította be megvalósításának lehetőségét. Eltekintve attól, hogy az egyesült ellenzék kitért a főkérdés elől, melyre való válaszolás nélkül senki sem adhat közigazgatási programmot, állítólagos programmja a tájékozatlanság minden jelét magán viseli. Ugyanazt az eszmezűrzavart látjuk visszatérni, mely a megyék rendezése feletti parlamenti vitáinkat ismételten jellemezte. Aki közigazgatási programmot akar adni, annak először is tisztában kell lennie az administratió és autonómia lényegével. Tudnia kell a kettőnek elhatárolását, s az utóbbinak a községi és megyei autonómiára való helyes felosztását. Tisztában kell lennie — nem a pázisokkal — hanem a közigazgatási bíráskodás lényegével, s megvalósításának mikéntjével. Minderről az egyesült ellenzéknek sejtelme sincsen. Nincs Szilágyinak sem. Pedig mindezt megtanulhatta volna legalább elméletileg azon könyvekből, melyekből organizálni akarta Magyarország belügyeit. S megtanulhatta volna, mint oldják meg e kérdéseket gyakorlatilag Angliában, hol szintén a „létező alapból“ szoktak kiindulni, s vajmi keveset törődnek az elméletekkel.