Ellenőr, 1880. március (12. évfolyam, 102-150. szám)

1880-03-02 / 103. szám

MHéfíszetési árak: Egész évre . 20 frt — kr. I Évnegyedre . 6 frt — kr. Félévre . . 10 . — «­­ Egy hónapra . l , ou , Szerkesztési Iroda­­ Budapesten, váczi kör­út 26. szám (fö­ut sarkán.) Semmit nem ködünk, ha nem tudjuk, kiül jön. — Kitiratok viestaktílenére nem •allalkotonk. — Poéta áttol­teai bérmentee­leneteket fogadónk eL 103. szám. Egyes szám ára 4 kr. REGGELI KIAD­ÁS. Budapest, kedd, márczius 2. 1880. * K rád Ó h 1 T «t »1 b a m • Budapesten, váczl kihr­át 26. szára (fő-dt sarkás) ToTíbbí Dán be G. L. és tárainál M.-Frankfirtbta. Hirdetésekért járd díj csíki* az ,Ellenőr« kutdd-hirstsl« álul nyugtál«« vámli ellenében fizetendi. Kiadó hivatal­­ Budapesten, víczl kfir-út 26. sz. (fő-út sarkán). Az intézmdők m Mfimnak át a Imp náMlditém rrnm­timri mkdm fdmdUée. XII. évfolyam, Az „Ellenőr“ ára reggeli és esti lap együtt: Egy évre. . . . 20 frt — kr. Az esti lap postán való külön küldésé­ért 1 frt jár évnegyedenként. Félévre .... 10 , — , Negyedévre ... 5 „ — „ Két hóra ... 3 „ 60 , Egy hóra ... 1 „ 80 „ T­áviratok. Zágráb, márcz. 1. Pejacsevics gróf bán ma fogadta a kormány osztályait, a tábornoki kart, a papságot, a pénzügyi és az országos igazgatóságot és külnféle testületeket. A bán és Krestics a tartománygyűlés elnöke, legközelebb Budapestre utaznak. Ó-Kanizsa, márczius 1. (Eredeti távirat.) Fü­­zesséry Géza szélsőbali jelölt 107 szavazattöbb­séggel képviselővé megválasztatott. Bécs, márcz. 1. (Eredeti távirat.) Ille­tékes körökben határozottan megc­áfolják azon híreket, melyek a novibazári kerületben tartóz­kodó csapataink megszaporításáról keringenek. Ilyen actióban senki sem hisz. Konstantinápoly, márcz. 1. (Eredeti táv­irat.) Mahmud Damad pasa ismét sűrü összeköt­tetésben áll a szultánnal. Igen valószínű, hogy a szultán haza fogja hívni smyrnai száműzetéséből, sőt miniszterré való kineveztetését is minden órán várják. Konstantinápoly, márcz. 1. A koszovói kor­mányzó a plevljei összeütközés ügyében általa megindított vizsgálatból azt derítette ki, hogy az osztrák-magyar csapat, midőn a gyakorlatról haza­tért, sortüzet vélt hallani, ekkor megfordult és három pásztort és egy török katonát elfogott. Pétervár, márcz. 1. (Eredeti távirat.) A vizs­gálatból kitűnt, hogy a palota egyetlen tisztvise­lője vagy szolgája sincs kompromittálva a merény­letben. A négy asztalosnál ötödik valaki is la­kott, a­ki nem volt mindig ugyanaz az ember. Ezek a valakik csekély összeg fejében éjjeli szál­lás adására bírták az asztalosokat. Pétervár, márcz. 1. A hivatalos lap holnap közölni fogja azokat a rendeleteket, melyekben elengedi a czár a parasztok hátralevő adótartozá­sait, továbbá rendjeleket adományoz. A konstantinápolyi orosz ügyvivő és Kamerán ezredes ellen elkövetett merénylet oka ismeretlen. Az ezredes nehéz sebet kapott. A merénylő meg­szökött. Páris, márcz. 1. Saint-Vallier gróf berlini nagykövet táviratilag értesítette Freydinet minisz­terelnököt, hogy a német-franczia viszonyok ba­rátságosabbak és békésebbek, mint valaha voltak. Kairó, márcz. 1. Olaszország kivételével vala­mennyi nagyhatalom elfogadta a nemzetközi likui­­dáló bizottság kinevezésére vonatkozó javaslatokat. Berlin, márcz 1. A birodalmi gyűlés tárgyalta a hadsereg megszaporításáról szóló törvényt. A had­ügyminiszter védelmezve a javaslatot, ezeket mon­dotta : A kormányokat nem szabad annak az eshető­ségnek kitenni, hogy katonai ügyekben a szomszéd­hatalmak túlszárnyalják őket. A szomszéd államok eljárása megingatta az 1874. évben alkotott kato­nai egyensúlyt, azért szükséges a kiegyenlítés. Ámbár akut okok nem sürgetik, a kormányok már rég átlátták és felismerték és azért a katonai törvény lejárata előtt kell törvényhozási kifejezést nyernie annak. A bizottságokban alkalma lesz szó­lónak annak bebizonyítására, hogy az új javaslatokat oly módon állapították meg , hogy a költség csak a lehető legcsekélyebb mértékben szapo­rodik. Minden más javaslat nagyobb terheket rótt volna az országra. Kiváló fontossággal bír, béke idején is a háborúban keletkező hézagok be­töltéséről való gondoskodás, amelyre háborúban nincs idő. A hadsereg békeállományát a novella csak 9—10.000 emberrel fogja szaporítani. Az ezen rendszabály által érintett gazdasági érdeke­lteket később behatólag számba lehet venni. A haza biztosságáért való felelősség igazolja e javas­latot, mely kiállja a tárgyilagos szigorú vizsgála­tot. Richter köszönetet mond a hadügyérnek azon nyilatkozatáért, hogy nem akut okokból terjesztet­ték elő a novellát, ezáltal tárgytalanná válik az orosz-német viszonyok pessimista fölfogása. Szóló egész határozottsággal kikel a „Nordd. Alig. Ztg“ is­mert czikke ellen. Arról van szó, váljon a katonai és a gazdasági s kereskedelmi érdekek kiegyeztethe­­tők-e, főleg pedig a pénzügyi tekintetek. Szóló ajánlja a tisztán tárgyilagos tanácskozást. Az új­kor legjelentékenyebb hadi tudósának felszólalása — ki e ház tagja — sokat nyom a latban. A bi­rodalom pénzügyi helyzete a legnagyobb takaré­kosságot követeli. Szóló kiemeli a porosz zászló­aljak számra nagyobb erejét az orosz és franczia zászlóaljakkal szemben. A franczia gyalogság bé­keállománya 6000 emberrel kisebb mint a német gyalogságé. A póttartalék behívásának kárpótlásául Richter kétévi szolgálati időt és a tüzérség sza­porításának kárpótlásául a vértesezredek leszállítá­sát kéri. Moltke gróf: A nemzetek bizalmatlanságát inkább el fogja oszlatni a kormányok közt létre­jött egyetértés, mint a nemzeti parlamentek baby­­loni zűrzavara. Valamennyi kormány békét óhajt a­meddig csak lehet, azért szilárdítani kell a kor­mányt, nem pedig ellenséges hatalomnak tekinteni, a­melyet nem lehet eléggé korlátozni. Sőt inkább támogatni kell a kormányt, mert a gyönge kor­mány szerencsétlenség az országra és veszedelem a szomszédra. A német birodalom még csak új ál­lam Európában; minden szomszédunk többé-kevésbé szabadon hagyta hátát, nekik csak egy irányban kell arczvonalt csinálniok és csapataik nagy részét hatá­raink közelében helyezik el, de a mi ezredeink egyenlő arányban az egész országban el vannak osztva. — Szándékot abban keresnünk nem kell, de igenis számolnunk kell ezen viszonyokkal. Oroszország már a török háború előtt kezdette meg különben is erős hadseregének jelentékeny szaporítását és a békekötés után be is fejezte. Oroszország 24 új tartalék­ gyalog hadosztályt és 24 új tartalék tü­zérségi dandárt állít föl és a 152 gyalog ezredet negyedik zászlóaljjal szaporítja. Francziaországnak ezelőtt 26 gyalog hadosztálya volt, most 38 van; ezelőtt 26 lovassági dandára volt, most 35-öt állít fel. A franczia rendes hadsereg száma ezelőtt 336,000 főre rúgott, most 650,000 főt számlál, Francziaország tehát még egyszer annyira szaporí­totta hadseregét, mi pedig az elavult népszám­lálás l°/0a mellett állapodtunk meg. Franczia­ország, hozzászámítva a csendőrséget, mely azon­ban szintén a hadsereghez tartozik, 497.000 főből álló békeállománynyal bír, Németország több mil­lióval számosabb lakosság mellett, csak 400.000 embert tart fegyverben. Oroszország békeállo­mánya még egyszer annyi mint a miénk, vagyis euu,nou ember. A szolgálati vételözenség műtar­tama Francziaországban 20, Oroszországban 14, nálunk csak 12 év. A mellett még felteszik rólunk azt a nagylelkűséget, hogy mi kezdjük meg előbb a lefegyverkezést. Hát rántott-e valaha a német „Michel“ más okból kardot, mint saját bőrének megvédelmezéséért ? Mi nem zárkózhatunk el attól, ha a kormány a békeállomány mérsékelt szaporí­tását ajánlja, már azért sem, hogy szomszédainktól teljesen el ne maradjunk. Utaltak a kétévi szolgálati időtartamra, mint olyan eszközre, mely nemzetgazdasági előnyöket ígér. Ha ragaszkodnak a jelenlegi számhoz, akkor minden megtakarítás elesik, sőt a számosabb tar­talékok ruházata, fegyverzete és felszerelése még növelni fogja a kiadásokat. A nemzetgazdasági előny szinte semmivé válik, mert egészen közö­nyös, vájjon 3 munképes egyén két éven, vagy két munkaképes egyén három éven át szolgál-e fegy­verben, illetőleg nem dolgozik. Ha törölni akarnak egy évet, a zászlóaljak számszerinti erősségét pedig két­hamadra akarják leszállítani, akkor bizonyára meg fognak takarítani némit, de a hadsereg minő­sége mely számra nézve ugyanaz maradt, na­gyon fog csökkenni. Csak tevékenység által lehet kiegyenlítenünk azt a különbséget, melyet hadse­regünknek szomszédaink hadseregeitől való elma­radása okozott. Húsz hét alatt nem fogják a pót­­tartalékosokat katonákká kiképezni ; szilárd kere­tekbe (cadres) be lehet ugyan osztani őket, de azok magvát soha sem képezhetik. A katona er­kölcsi tulajdonságainak kiművelése és megszilár­dítása nem érhető el ilyen rövid idő alatt. Nyu­gati szomszédaink nem határozhatták el magukat arra, hogy leszállítsák a szolgálati időtartamot; igaz, hogy alkalmatlanabb időt a jelenleginél nem is lehetne erre választani. Én őszintén sajná­lom, hogy a vas­szükségesség arra kényszeríti a kor­­­mányt, hogy ismét terhet rójon a német nemzetre.Csak áldozatok és kemény munka árán lettünk ismét nem­zetté. A császárok uralmának hanyatlása alatt Németország nem volt egyéb, mint a külföldi ha­talmak viszályainak kárpótlási tárgya. A Neckar és a Rajna melletti romok emlékei egykori gyön­­geségünknek. Ki felejtené el, hogy idegen paran­csára németek támadtak meg németeket. Nekünk békében kell élnünk és ezt a békét külföldön is védelmeznünk kell, amennyire csak tőlünk telik! Ezen igyekezetünkben tán nem fogunk egyedül állani. Ebben nem rejlik fenyegetés, hanem a bé­kés állapot biztosítása világrészünkben, föltéve, hogy erősek és készen leszünk, mert gyönge erő­vel és felmondható hadsereggel nem lehet elérni ezt a czélt. Berlin, márcz. 1. A „Nordd. alig. Ztg.“ je­lenti, hogy Bismarck herczeg gyengélkedése tette szükségessé Hohenlohe herczeg ideiglenes meghí­vását a külügyek vezetésére, ki azonban néhány hó után Párisba vissza fog térni. Párisban Rado­­witz fogja helyettesíteni Hohenlohe herczeget. — A „Times“ ellenében megjegyzi, hogy ha Hohen­lohe herczeget Párisban a békés és barátságos ér­zelmek képviselőjéül tekintik, még inkább annak kellene őt most tartani, a­midőn új állásában nagyobb befolyást gyakorolhat Németország politikájára és utasításokat adhat a helyett, hogy kapjon. Berlin, márcz. 1. Ma ebédet adott az itteni franczia nagykövet. Megjelentek: a császári pár, Bismarck herczegné, az udvari főrangú tisztek és hadsegédek, Radziwill, Göltz, Lehndorf tábornokok, Stolberg alkanczellár és Radowitz miniszter. Az áradás. Országszerte érkeznek a hírek, hogy a be­állott langyos idő a folyók és folyamok jégpánczél­­ját megolvasztotta, porhanyóvá tette, elindította. A jégzajlás ezáltal, különösen a Dunán olyan sűrű lett, hogy veszély nagyon könnyen következhetik be. A fővárosi árvízbizottság tehát most már ismét együtt ül, permanenssé nyilvánította magát, első­sorban a főváros összes csatorna nyitásait be­­tömette.* A fővárosi árvízbizottsághoz a mai nap folyamán következő táviratok ér­keztek : Pozsony, márcz. 1. 10 óra 25 perc­. A víz apadt, időjárás enyhe. A veszély elmúltnak te­kinthető. Komárom, márcz. 1. d. e. 8. Vízállás 17 láb, 5 hüvelyk, jég áll, szép derült idő. Komárom, márcz. 1. 11 órakor. A vízállás emelkedik és 550 centiméter, a jég áll. 2 foknyi meleg. Komárom, márcz. 1. Délután 3 óra. Szobb­­ról táviratozza a szolgabíró, hogy onnan a jég ma délelőtt 11 órakor megindult. Komáromnál jég­mozgás megszűnt, viz apad, vízállás 5.58. Komárom. (Felad. este 10 ó.) A Duna felső jege 8 óra után nagy táblákban megindult Gönyőnél, 11 és 12 óra között Komáromba érkez­­hetik. Mai napon két ízben az itteni jég is meg­csúszott. Jelenleg is lassan mozog. A vízállás 18 láb. Vízállás éjjeli 12 ó. 4.72. Esztergom, márczius 1. (Felad. 6. 6. 45 p.) Vízállásunk 394 cmt. A jég áll. Az idő derült. Szobb, márcz. 1. (Feladatott 5 ó. 58 p.) A jég egészen elment. Nagy-Maros alatt a szi­geteknél a jég megtorlódott. A vízállás 48 centi­métert áradt. Szobb, márcz. 1. d. e. 11 ó. 20 p. Szeb­ben a jég megindult 11 órakor, a víz árad. Vácz, márcz. 1. (Felad. 6 ó. 25 p.) Vízállás 4.68. A jég áll. Idő 9 fok meleg. Promontor, mácz. 1. 9 óra 40 perez. A víz­állás reggeli 6 órakor 440 d­m. Jég áll, erős fagy volt az éjjel. Adony, márcz. 1. 10 óra 33 perez. Az idő tiszta, 5 fok meleg. A jég erősen áll, a víz árad, jelenleg 842 d­m. Tolna, márczius 1. 9 óra 15 perez. Tegnap esti 8 órától ma reggeli 8-ig 18 centiméterrel áradt. Jég áll. Mohács, márcz. 1. 9 óra 15 perez. Időjárás enyhe. A jég olvad, de még áll Újvidék, márcz. 1. 10 óra 81 perez. A víz­állás 377 centiméter. Tegnap este 10 óra után indult meg a jég. Az időjárás enyhe, 4 fok me­leg van. * Szolnok. Ma délután a Zagyva vizén a jég indul, a víz árad. Szolnok, márcz. 1. délután 4 ó. 20 p. Ma dél­után 4 órakor a Zae v­y a híd előtt, a­*or­fanit:»­mf.gium­uoxti Jég vastagsága ou cím. Temesvár, márcz. 1. D. u. 12 ó. 30 p. Csa­torna Temesvártól Szentmihályig és Ittebe felső végétől Szerbittebe hídon alóli 1000 méterig tiszta jég innen nagyobb bajok nélkül lezajlott. Jégtor­lódás volt az uttvini, szentmihályi és ittebei hi­daknál azonban még az éjjel megfeszített erő­vel sikerült ezt eltávolítani czölöp-párhuzamok eddigi állapotukban fentartottak, baj sehol sincs, víz tetemesen apad, tehát remélhető, hogy 3—4 nap múlva minden veszély megszünend felső Bega kiöntése itteni majorok nevű városrészt helyenkint jelentéktelenül elöntő, de veszély itt sincs. V. á. Kiszetón 83. Budapest, márczius 1 A képviselőház pénzügyi bizottságának mai ülésében bejelentették a költségvetésbe felveendő közösügyi költségeket, melyek a delegátió meg­állapítása szerint tesznek rendes szükséglet.................... 100,270,299 rendkívüli szükséglet .... 4,461.533 104,731.832 frt, levonva a határvám jövedék tiszta jövedelmét.............................. 5 miliót, marad fedezendő....................T 99,731.832 frt, ebből esik Magyarországra . 1­31,315.795 frt. A Boszniában és a Lim vidékén levő csapatok költsége . . . 8,045 000 frt, ebből esik Magyarországra . . 21526.130 frt. Az erről szóló jelentést Láng Lajos előadó még az ülés alatt elkészítette és hitelesítette is. Ezután az osztrák-magyar bank jegyein al­kalmazandó czimert illető törvényjavaslatot tár­gyalták. Végül Molnár György előterjeszti a hon­­védmenház központi választmányának kérvényét, melyben a honvédmenház segélyezésére 10.000 frtot kér felvétetni a költségvetésbe. A bizottság tekintettel arra, hogy ily ese­tenként s kellő rendszeresség és ellenőrzés nélkül való segélyezést helyesnek és czélszerűnek nem tart; de másrészt a menházban levőkről s átalában az elaggott honvédekről gondoskodni óhajt: uta­sítja a kormányt, hogy magát a menház bizottsá­gával érintkezésbe téve eszközölje ki a menháznak és a menházi alapoknak állami kezelésbe való átadását oly feltétellel, hogy a­míg 1848-iki hon­­védeink vannak, e mendhát azok ellátására és ápo­lására használtassék, azután pedig a jelenlegi hon­védség rokkantainak szolgáljon menházul. Az államszámvevőség tökéletes reorganisa­­tiójára vonatkozó javaslatot Gajzágó Salamon elnök már benyújtotta. A javaslatot még e hóban kezdik tárgyalni. Az egyesült ellenzék különböző árnyalatai, mint a „P. Lt.“ értesül, a napokban értekezletet fognak tartani az aktuális közgazdasági kérdések megoldásának módozatai fölött. Az értekezlet hatá­rozatai a budget részletes tárgyalásánál mint az egyesült ellenzék közgazdasági programmja fognak a képviselőház elé terjesztetni. A kérvényi bizottság 1880 mártius 1-én Vi­zsoly­ Gusztáv elnöklete alattt tartott ülésében dr. Vécsey Tamás képviselő a következő érdekesebb kérvényeket adta elő: Makó város a mindszent­­apátfalvi ártérmentesítő társulat által szenvedett sérelmei orvoslását kéri. A társulat a kormány utján kötelezendő, hogy a törvények és alapszabá­lyok értelmében feladatának és kötelességének szi­gorúan feleljen meg. — Sopron sz. kir. város né­hány polgára kéri, hogy a tisztviselők tiltassanak el a tisztújitáson a szavazástól. Feledik, hogy a tisztviselők az uj tisztikar installatiójáig a hiva­talukkal járó kötelességek teljesítése alól föl­mentve , az ezzel járó jogok élvezetétől meg­fosztva nincsenek. Ily értelemben határozott Borsod megye, Újvidék sz. k. város, sőt Sopron város közönsége is. A közönség határozata a mi­niszter által is meg van erősítve. A képviselőház sem fogja megváltoztatni. — Békés vármegye sé­relmesnek találja a belügyminiszter rendeletét, mely szerint a csabai ingatlanokért kapott vétel­árnak kamatai a megyei költségvetés fedezeti ro­vatába tartoznak. Ezen kamatok felett a költség­vetésen kívül akarna disponálni a vármegye. A kérvényi bizottság hivatalosan értesült, hogy a megyei jövedelmek, a­melyek külön rendetetéssel nem bírnak, a megyék költségvetésébe vétetnek fel. A megyeház-alapok is oly kikötéssel adattak át a megyéknek, hogy a kamat, mint megyei jövedelem a fedezeti rovatba tartozik. Ezt a képviselőház már egyszer jóvá is hagyta, Békés megye iránt külön intézkedés nem java­­soltatik. — A beszállásolási törvény ellen újab­ban is 5 törvényhatóság kérvényez. Lesz mit ta­nulmányozni a honvédelmi miniszternek! — Köp­­csény község a regálék megváltását kéri. Három miniszter u. m. Tisza, Pauler és b. Kemény mi­niszterhez utasittatik a kérvénynek tárgya, annak idején javaslattétel végett. Győrmegye ügyesen kérvényez a szegedi egyetem ellen — „akkor ala­­pittassék új egyetem, ha az ország pénzügyi viszo­nyai megengedik.“ — A nyírbátori és nyíregyházi statusquo izraelita hitközségek polemizáló kérvényt adtak be az orthodoxok ellen. A cultusminiszterhez ja­­vasoltatik áttéteni ezen kérvény, mely a zsidóság egy­ségét és az izraelita országos alap oszthatatlanságát vitatja. — Nagy figyelmet ébresztett Nagy Sándor szatmárnémeti származású, jelenleg Konstantinápoly­ban tartózkodó honfitársunk panasza az ottani cs. és kir. ügynökségi hivatal ellen, mely a magyar honpolgárok védelmében állítólag igen erélytelen a sok példa közül álljon itt ama kétségbe esett magyar nő, a kit Konstantinápolyba csaltak oda, „hol igen sok finoman öltözött fiatal hölgy van,­s a­kit eladtak 450 piaszterért! A kérvényi bi­zottság, a nevezett ügynökség ellen, a külügyi kormány utján megrendeltetni véli a hivatalos vizsgálatot.­­ A kérvények 29-ik sorjegyzékének bejelentésével és előadásával dr. Vécsey Tamás képviselő bízatott meg. A közmunka- és közlekedésügyi minisztéri­umban három törvényjavaslat van készen. Egyik javaslat a helyi vasutakról, a másik a kisajátításról s a harmadik a lánczhajózásról szól. Mindhárom törvényjavaslat szövege már meg van állapítva, s beterjesztésüket^a j&gk _%ominisztr!jtanácsban vasutakról kidolgozott törvényjavaslat a következő alapelveken nyugszik: Az engedélyt a közlekedési miniszter adja. Az engedély tartama legfeljebb 90 évre terjedhet ki, az állam azonban jogosítva van a vasútvonalat bármikor megváltani. A mi­niszter úgy az építés­, mint az üzem tekintetében több lényeges kedvezményben részeltetheti az il­lető vasutakat, így fölmentheti a vasutat a távirda­­sodronyok felállításának kötelezettsége alól mind­addig, mig a vonatok nem kereszteződnek s mig éjjel nem közlekednek. Felmentheti a posta­forgalom ingyen közvetítése alól is; nincse­nek kötelezve a vasutak napi járatokat élet­belépteig, de vonalaikon hetenkint legalább kétszer kell vonatnak közlekedni. Kérelmezhetik a bélyeg- s adómentességet. A szállítási adó alól azonban tíz évig nem menthetők fel. Az állami és alapítványi jószágok hozzájárulnak a helyi vasutak költségeinek fedezéséhez. Az államvasutak kötelez­­nék indóházaikat a csomópontnál a helyi érdekű vasutaknak ingyen átengedni, továbbá vezetni az üzemet kárpótlás mellett s az építési anyagot sa­ját költségén szállítani. A községek tiz évre bizto­síthatják a kamatokat s a törvényhatóságok a vál­lalatot tíz éven keresztül subventionálhatják, de e végből mindig szükséges a felsőbb beleegyezés. A vasútvonal építésénél a közutak és gátak igénybe vehetők, természetes azonban, hogy ezeket a válla­latnak jó karban kell tartania. Mihelyt az alaptőke 30 százaléka be lett fizetve vagy biztosíttatott, a társulat megalakulhat s elsőbbségi kötvényeket bocsáthat ki. A déli vasúttal, e társulat adómentességének meghosszabbítása ügyében folytatott alkudozások — mint a „Búd. Corr.“ írja, — kedvező fordulatot vettek. E tárgyalások a magyarországi külön for­galmi igazgatóság szervezésére is kiterjednek, a­melyet valószínűleg f. évi május 1-én léptetnek életbe. Az országos gazdasági egyesület, — mint a „Búd. Corr.“ írja — megváltoztatta hármas ja­vaslatát, a­melyet az összeférhetlenségi törvény értelmében visszautasított a közlekedési miniszter és Dessewffy Aurél képviselő helyett Soms­­sich Pált ajánlja a magyar államvas­utak igazgató tanácsosává. Orosz dolgok. Szent-Péterváron valóságos rémuralom van. A lakosok alig mernek lélekzetet is venni, annyira remegnek egyfelől a nihilistáktól, másfelől a rendőrségtől. Sokan, kik színházba akarnak menni, visszaküldik jegyeiket, ha megtudják, hogy a czár is a színházban lesz. Azt különben már említettük, hogy az opera tagjai fenyegető levelet kaptak, hogy márcz. 2-án (a czár uralkodási jubileumának napján) ha díszelőadást mernek tar­tani, az operát a levegőbe röpítik. Lari­s­ M­e­­­i­k­o­v dictaturája első­sorban azt eredményezte, hogy sok család elköltözött Szt.­­Pétervárról. A városban sok olyan hít kering, melynek ha csak tizedrészét hiszi is el, elég rémes arra, hogy tömegestül meneküljenek el a Néva mellől. Múlt hó 24-én, tehát a merénylettel egy hét előtt egy holttestet találtak az utczán. Zsebében Czenoff Fedor névre szóló útlevél volt kiállítva, homlokára vörös festékkel írva e szó: „Kém!“ Egy másik holttest arcza és melle le volt öntve angol kénsavval, s ez fölismerhetlenné tette. A nihilisták különben — mint írják — a legutóbb nagy tömeg ólomcsöveket loptak el, valószínűleg, hogy golyókat öntsenek belőlük. S a s s u­­­i­c­s Verát T r e p o v tábornok, tehát ugyanaz, aki ellen merényletet követett el, látta meg Szt.­Pétervár egyik színházában az ő páho­lyával szemközti páholyban. Trepov rögtön értesí­tette a rendőrséget, de ezek megérkeztekor a páholy üres volt. Másnap azonban mégis sikerült Sassulicsot elfogni. A talán-programm. Nagyobb várakozás rég nem előzött meg parlamenti beszédet, mint Szilágyi Dezső mai beszédét. Az ellenzék részéről megtörtént min­den, hogy e beszéd iránt felkeltse a köz­figyelmet. S e magasra fokozott érdeklő­déssel csak azon csalatkozás állhat arányban, melyet Szilágyi Dezső mai parla­menti szereplése felidézett. Szilágyitól joggal várhatott mindenki oratori­csinnal kidolgozott beszédet. Hiszen ő tagadhatatlanul jó szó­nok, s hetek, sőt hónapok óta készült mai felszólalására. S beszéde mégis a leggyen­gébbek közé tartozik, melyeket valaha el­mondott a parlamentben. Hiányzott abból minden alapgondolat, hiányzott a részletek művészi kidolgozása, hiányzott még azon verve és emelkedettség is, melynek húrja meg-meg szokott csendülni az ő beszé­deiben. Csak a pártgyűlölet hangja harsant meg személyeskedő kifakadásaiban, melyeket Ti­sza Kálmán és Jókai ellen intézett. A gorombáskodás pótolta beszédében a szó­noki hevet. De hát Szilágyi, ha nem arathatott szó­noki babérokat, tán államférfim dicsőségre vágyott, s beszéde tán tartalmilag jeles ? Épen nem. Szilágyi a tartalom dolgában sohasem szokott erős lenni, s ily üres és minden tartalom nélküli beszédet mégis régen mon­dott. Szélesen terült el szemte előtt a kor­mány összes belügyi és pénzügyi politiká­jának vidéke. S ő nem tudott a pártgyűlö­­letnél magasabb álláspontra emelkedni, hogy az egész területet áttekintse. Nem tudott biz­tosan járni e területen. Pártja nevében köz­­igazgatási programmot akart adni, s ő alig látszott felfogni, mi egy közigazgatási pro­gram ko­litikáját bírálva, nemcsak nem tudott­ fel­­emelkedni az eszmék és elvek magaslatára, hanem a nyilvánvaló tények tekintetében is megdöbbentő tájékozatlanságot tüntetett fel. Nem tudta, hogy a keresetadóra vonatkozó javaslatot tette félre a kormány. Hoffmann nyomdokán haladva, nem tudott különbsé­get tenni a harmincz millió adóemelés és harmincz millió jövedelemtöbblet közt, a­mi kétszeres hiba, mert Hoffmannak hasonló tévedését a kormányelnök már helyreiga­zította. Azt állította, hogy az egyesült ellenzék sohasem küzdött a szélsőbal fegyvereivel, sőt egyáltalán nem küzdött a külön vámte­rület eszméjéért, pedig a­hány pénzügyi ka­­pacitás csak van az egyesült ellenzéken, az mind a külön vámterületért harczolt. Lich­tenstein, Lukács, Ráth Károly a külön vámterület hívei voltak. Ennyi tévedés, vagy a tényeknek ennyi eltagadása egy rakáson már magában elég leendett Szilágyi beszéde hatásának meg­csorbítására. De hát Szilágyi nem állt meg eny­­nyinél. Legnagyobb érdeklődéssel vártuk az egyesült ellenzéki programm feltárására vo­natkozó nyilatkozatát, s ez a nyilatkozat minden inkábbb, mint közigazgatási pro­gramm. Azon kezdte, hogy megtámadta a kor­mánynak az enquetre vonatkozó tervét. Nem más ez, úgymond, mint a kezdeményezés kikerülése. No hát az egyesült ellenzék enquete nélkül kezdeményezett, de nem is lett kö­szönet benne. A gyakorlat férfiainak meg­hallgatása, s a fenforgó számos érdek vizs­gálata nélkül határozott, s létre­jött azon képtelen galimathiás, az az érthetetlen ta­lány, az az összefüggéstelen szóhalmaz, melyet Szilágyi Dezső ma feltálalt pártja nevében. Nem értette meg ezt a programmot senki, maga Szilágyi legkevésbé. Bábel tor­nyának minden zavarodása benne van ab­ban, s az első eredménye az lett, hogy az ellenzék maga zavarodott meg tőle. A pár­­tonkívüliek nagy része a kinevezési rend­szer mellett sorakozott. Az egyesült ellenzék pedig nem merte kimondani sem a kinevezés, sem a választás jelszavát, hanem mondott Szilágyi által egy képtelenséget, egy sem­mit, az életfogytig való alkalmazást. Ez, ha tetszik, jelent kinevezést, ha tetszik választást. S az egyesült ellenzék csak ennek a bizonytalan valaminek alapján találkozik. Amint Szilágyi kimondta, hogy ez alkalmazás talán kinevezés által való­sítható meg, azonnal kitört a programm­­szónok mellett jobbról és balról, elől és hátul a tiltakozás moraja. Ez a talán, ez a moraj jellemzi az egyesült ellenzéket. Ez a talán képezi az egyesült ellenzék köz­­igazgaási programmját. Talán­ programm. De hát Szilágyi a létező alapon akarja megvalósítani a közigazgatási reformot. Van valaki, aki nem ezen akarja? S azt hiszi az egyesült ellenzék, hogy ez által mondott valamit? Nem mondott semmit. Nem mondott akkor sem, midőn a megyék ellenőrzési jogának szabályozásáról beszélt Szilágyi által. Nem fejtette fel a különféle ellenőrzés, s felelősség mibenlétét, nem bizonyította be megvalósításának lehetőségét. Eltekintve attól, hogy az egyesült el­lenzék kitért a főkérdés elől, melyre való válaszolás nélkül senki sem adhat közigaz­gatási programmot, állítólagos programmja a tájékozatlanság minden jelét magán viseli. Ugyanazt az eszmezűrzavart látjuk vissza­térni, mely a megyék rendezése feletti par­lamenti vitáinkat ismételten jellemezte. Aki közigazgatási programmot akar adni, annak először is tisztában kell lennie az administratió és autonómia lényegével. Tud­nia kell a kettőnek elhatárolását, s az utób­binak a községi és megyei autonómiára való helyes felosztását. Tisztában kell lennie — nem a p­ázisokkal — hanem a közigazga­tási bíráskodás lényegével, s megvalósításá­nak mikéntjével. Minderről az egyesült ellenzéknek sej­telme sincsen. Nincs Szilágyinak sem. Pedig mindezt megtanulhatta volna legalább elmé­letileg azon könyvekből, melyekből organi­zálni akarta Magyarország belügyeit. S meg­tanulhatta volna, mint oldják meg e kérdé­seket gyakorlatilag Angliában, hol szintén a „létező alapból“ szoktak kiindulni, s vajmi keveset törődnek az elméletekkel.

Next