Ellenőr, 1880. március (12. évfolyam, 102-150. szám)

1880-03-12 / 121. szám

selőház helyiségében az egyesületnek ez évben második irásversenye fog megtartatni.­­ A budapesti kereskedő ifjak társulata vasárnap, i. é. márczius hó 14-én d. u. 3 órakor tisztújító rendes közgyűlését tartja, melynek tár­gyai : 1. Elnöki megnyitó. 2. A titkár évi jelen­tése. 3. A számvizsgálók jelentése. 4. Köd Mihály úr indítványa a tagsági dij leszállítása tárgyában. 5. Költségelőirányzat 1880 ra és ezzel kapcsolat­ban a helyiség megnagyobbitása és egy segédtit­kár alkalmazása. 6. Tisztviselők választása. 7. In­dítvány egy társulati takarék- és hitelszövetkezet felállítása tárgyában. 8. Wollák Soma úr indítvá­nya egy országos kereskedői gyűlés tárgyában. — A budapesti első szegény gyermeksért-egylet javára f. évi február 17-én tartott ,The Dansant,“ a költsé­gek levonása után 1304 frt 59 krt jövedelmezett a jótékony czélnak, melyért az egylet választmánya a közönségnek kö­szönetét nyilvánítja Úgyszintén köszönetét nyilvánítja: József főherczegnek 50 frtnyi kegyes adományáért, továbbá mindazon hölgyeknek és uraknak, kik a bál jövedelmét aján­dékkal vagy túlfizetéssel emelték; névszerint ajándéko­zott: Tisza Kálmánná 10 frtot, Kamermayer Károly pol­­gármester egy páholyt és 5 frtot, Pod­maniczky Frigyes báró egy páholyt, a budapesti légszeszgyár társulat a lég­­szeszvilágítást ingyen adta, Rakovszky Aladár képviselő úr 5 frtot; a jegyek árán felül fizettek; Wenckheim grófnő 10 frtot, Pataky Bernát utján egy jóltevő 20 frtot, Wahr­­man Mór képviselő 10 frtot, Haggenmacher Henrik 2 frtot, Schubert Edéné 1 frtot, Karácsonyi Guido gróf 2 forintot, Odescalchy Gyula herczeg 2 frtot, Károlyi István gróf 2 frtot, Berényi Ferencz gróf 2 frtot, Pálffy grófnő 5 frtot, Degenfeld gróf 4 frtot, Schossberger Zsigmondné 4 frtot, Harkányi Frigyes képviselő úr 4 frtot, dr. Krenkl 2 frtot, Machlup 2 frtot, dr. Frankl 2 frtot, dr. Török 2 frtot, Fischl 2 frtot, dr. Fried 2 frtot, W. Karpeles 2 frtot, egy jóltevő 4 frtot. Végre hálás elismerését nyilvánítja a választmány a rendező hölgyeknek és uraknak buzgó közreműködésükért. Törvényszéki csarnok. — A bírói tévedés áldozata. A legfőbb ité­­lőszék ma lelkiismeretes scrupulositásával megaka­dályozta, hogy egy szerencsétlen ember áldozata legyen a bírói tévedésnek, mely annál kevésbé menthető, minthogy olyan orvosi látleleten alapult, melyet, mint alaptalant, a felülvizsgálat teljesen megdöntött. Tavaly januárban egy Kománcsik Pál nevű házmestert gyermekgyilkosság bűntért a törvényszék elítélt 5 évi börtönre. A saját felesége, illetőleg ágyasa Berzsák Ferenczné vallott ellene, kívüle volt még egy terhelő tanú is, Jaloveczky József, ki látta, mint ütötte, fojtogatta vádlott gyermekét. Az orvosi látlelet constatálta s bebizonyította, hogy a gyermek külerőszak követ­keztében halt meg, a koponya és az agy sérülései által úgyis állította föl véleményét, mint meggyő­ződést, tehát igazat, szinte megdönthetlent. A vád­lottat ezek következtében természetesen elítélték 5 évi börtönre. A vádlott fölebbezett, a k­­­r. tábla helybenhagyta az ítéletet. Vádlott fölebbezett ismét, s a legfelsőbb ítélőszék az első bírósági ítéletet föloldotta, a vádlottat föl­mentette. S most jön az, a­mi a lehető legeredetibb s úgyszólván egyedül áll a maga ne­mében: a közegészségügyi tanács ugyanis felül­vizsgálta a beadott orvosi véleményt és a bonczo­­lási jegyzőkönyvet s oly értelmű véleményt adott, hogy „a gyermek ang­ol­ kórban s az ezzel kapcso­latosan kifejlődött bélhurutban szet­vedvén, e be­tegségek a közbejött sértések nélkül is életveszé­lyesek lehettek. A gyermek testén észlelt külsér­­tések a bekövetkezett halál egyedüli okának nem tulajdoníthatók ; a­mi pedig a testen észlelt kék és vörös foltokat illetik, ezek oly jelenségek, melyek , különösen gyermekeknél, a fenti betegségek folyományaiként tekinthetők.“ Ennek alapján került ma az ügy ismét a fenyítő­­törvényszék elé. Tóth államügyész szerint a tör­vényszéknek semmi oka nincs előbbi ítéletét meg­változtatni. G­y­ő­r­ff­y a védő­ügyvéd ellenben mint szilárd alapra támaszkodott a közegészségi tanács véleményére, s arra, hogy a törvényszék ítéletét két kifogásolható tanú hiányos val­lomása alapján hozta. A törvényszék mindezek alapján a vádlottat tárgyi tényálladék meg nem állapíthatásáért fölmentő, de a ki­állott vizsgálati fogságot, 14 hónapot, testi biz­tonság elleni vétség miatt büntetésül betudta. Ezzel azonban a törvényszék egyáltalán nem tette jóvá az elkövetett hibát, annál kevésbé, mivel a testi biztonság elleni vétség legnagyobb büntetése csak 6 hónap. Szomorú, hogy még ma is, mi­dőn a bíróságok és törvényszékek olyan humánusan igyekeznek elbánni a vádlottakkal, ilyen tévedések előfordulhatnak, s ez annál súlyosabb eset, mivel olyan hiányos és alaptalan orvosi vélemény volt az ítélethozatalban döntő, melyet a közegészség­­ügyi tanács véleménye egészen megczáfolt s alap­nélkülinek bizonyított. Irodalom, szinház és művészet. — A marosvásárhelyi „Kemény Zsigmond­­társaság“ márczius 7-én d. u. 4 órakor tarta meg rendes havi ülését báró Apor Károly elnöklete alatt. A rendes tagok és vendégek szép számmal jelentek meg. A sorezred és honvéd tisztikar is képviselve volt egy pár kiváló irodalombarát által. A tárgysorozat első számát „Aristophanes Lovag­jai“ (Arany János fordításában) képezte, melyet V­e­r­e­s­s Ignácz nagyszebeni áll. gymn. igazgató r. tag ismertetett. Az ismertetés meleg szavakkal emlékezik meg ezen nevezetes irodalmi esemény­ről, nem tudván elhatározni, hogy minek örvend­jen inkább az irodalom barátja, annak-e, hogy a legjelesebb ó­görög vígjátékíró darabjait végre­­valahára magyar közönségünk is lírni fogja; vagy annak, hogy e fordítás munkájához a legjelesebb élő magyar költő fogott? A terjedelmes, de igen érdekes és korfestő ismertetés azon részét, melynek végeztével az ülés a felolvasást félbe kívánta sza­kítani Podhajeczky Róbert r. tag felolvasó indít­ványára, s úgy a szerzőt, mint a felolvasót meg­éljenezvén , a színdarab részletes ismertetésével foglalkozik, a jövő ülésre tűzte ki a közgyűlés. A tárgysorozat második számát Kerekes Sámuel r. tag két költeménye töltötte be, mely a „Májusi bimbók“ czimü költemények között ez év május havában kerülnek ki sajtó alól. — Királyi biztos és színműíró. Szegeden ma a „Szövetségesek“ czimü színmű kerül színre a „nőegylet“ javára Prielle Cornéliával. A „Szövet­ségesek“ a legjobb párisi termékek egyike s Ti­sza Lajos fordította magyarra. A fordítás — mint a „Szegedi Napló“ irja — igen ügyes s a királyi biztosnak, kinek ez nyilván fiatalkori dolga, nincs oka magát szégyellie érte. — Zichy-Ferraris Victor gróf röpirata — a­mint a „Magyar Föld“ jelenti — már sajtó alatt van. Czime: Néhány szó a közönséghez, s legköze­lebb jelenik meg ifj. Nagel Otto könyvkereskedő kiadásában. — A héber-magyar szótárból, melyet Pol-­­­á­k Kaim fővárosi tanító szakértelemmel szerkeszt, megjelent a harmadik füzet. — A magyar jogirodalom külföldön. A „Re­vue de droit international“ ezidei első füzetében többi közt igen rokonszenvesen írt czikk jelent meg az újabb magyar jogirodalomról: „La littéra­­ture juridique récente de la Hongrie.“ Szerzője dr. Stocrk Félix bécsi egyetemi magántanár. A czikk csak a tágabb értelemben vett magánjogi littera­­turával foglalkozik; a közjogi, büntetőjogi stb. iro­dalom egy második czikkben fog tárgyaltatni. — Zichy Géza gróf többek közreműködésé­vel holnap a vigadó kis termében az országos nő­­képző-egylet s az Erzsébet-kórház javára hangver­senyt ad, melynek a műsora a következő: 1. Volkmann 2. rész az E-moll Négyesből: a) Al­legro moderato, b) Andante; előadj­ák : Hub­er Károly, Gobbi Alajos, J’ischinger Alajos és S­z­ű­k Lipót. 2. a) Végh ,Wie gem dir zu füssen“ ; b) Mihalovita „Nachtreise“, előadja Láng Fülöp. 3. a) Zichy­ Schubert „Du bist die Ruh“; b) Zichy: Etude Es­dur, előadja szerző. 4. Liszt „Loreley“, előadja K­a­u­s­e­r Bertha urhölgy. 5. Zichy: „Magyar ábránd“, előadja szerző. 6. a) Zichy: „Korom zu mir“; b) Zichy: „Lieben und Sterben“, előadja Láng Fülöp. 7. Bach „Ciacconne“, balkézre átdolgozta és előadja gr. Zichy Géza. 8. a) Schubert „Frühlings glgube“; b) G­a­r­c­i­a-V­i­a­rd­o­t „2 spanyol dal“, előadja Kauser Berta urhölgy. 9. Liszt „Három király induló“, Krisztusból, előadják gr. Zichy Géza és Juhász Aladár. — Ányos Pál kiadatlan költeményeiből érde­kes csomagot másoltatott le dr. O­m­p­o­l­y­i, Beze­­rédi Miklós püspök és veszprémi nagyprépost kéz­iratából. Ezek nagy részét a politikai tanköltemények teszik, azonkívül epistolák és apróbb költemények. Ez érdekes irodalmi hagyaték legközelebb közzé fog tétetni. — Az aradi színházat Gerőfi Andor vette ki bérbe, a­ki jelenleg társulatát szervezi. Gerőfiné szintén e társulathoz fog tartozni s a népszínház­ban nem is lép fel többet. — Jótékony czólu hangverseny volt tegnap este a Hungáriában. Rendezte a Frőbel gyermek­kert egylet javára Kralovánszky Istvánné ve­zetése alatt több lelkes hölgy. A megjelent nagy­számú s fölötte díszes közönségre nézve különös érdekkel bírt maga a műsor, mely valóban ritka volt a maga nemében. Mindenekelőtt tizennyolcz munkás jelmezbe öltözött kis­fiú lépett elő s Re­­viére „Tavaszi dal“-át énekelte; ezután Hand­­i Irma a színi képezde növendéke adott elő néhány magyar dalt, mit Apáthy Jolán, Apáthy István egyetemi tanár bájos leányának zongorajátéka köve­tett. A műsor leghatásosabb pontja azonban az volt, midőn B­o­g­d­á­n­y Margit vezetése alatt tizen­­kilenc, viruló ifjú hölgy, név szerint Apáthy Jo­lán, Batizfalvi Ilona és Erzsike, Bogdány Margit, Czekelius Ilona, Dunkl Zoe, Farkas Gizella és Irén, Forster Istvánka, Gruber Rózsa, Handtl Ilona, Lickl Irma és Lujza, Matusz Irma, Strausz Rózsa és Matild, Vezekényi Emma, Vidats Erzsike kis­asszonyok léptek az emelvényre s két zongorán és egy csomó gyermekhangszeren rendkívüli hatással adtak elő egy szimfóniát Rombergtől. E nagy tet­széssel fogadott pont után Márkus Emilia szavalta el nagy hatással Arany János „Éjféli párbaját.“ A hangversenyt Deutsch Vilmos egy keringője zárta be, melyet két zongorán szerző, Rieger Györgyné úrhölgy, Apáthy Jolán és dr. Geschwind György adták elő nagy tetszés között. A hangver­senyt kedélyes társas vacsora, ezt pedig táncz követte. Budapest, péntek, márczius 12-én Nemzeti színház. Először: FIGARO HÁZASSÁGA, vagy : egy napi bolondság. Vígjáték 5 felvonásban. Irta Beaumarchais. Almaviva gróf, Andalusia főbírája — Náday Rosina, grófné, neje — — Helvey Laura Figaro, a gróf komornoka — Halmi Zsuzsi, a grófné komornája, Figaro jegyese — — Molnárné Marcelina, gazdasszonya — Szathmáryné Antonio, kertész, Zsuzsi nagybátyja — Szigeti Imre Fanchette, leánya — — Csillag T. Cherubin, a gróf első apródja — Márkus E. Bartholo, sevillai orvos — — Újházi Basilio, a­­grófné zongoramestere — Földényi Népszínház. Dupitón Kovács I. VT r XT T o O Szillery özvegye Pártényiné N I N I S S. Egy ur Karikás Énekes bohózat 3 felvonásban. Narczissz Bakonyi Korinszky gróf Egyfid Zsimblón Halasi A grófné Sziklai E. Babtiszt Vasvári Boperszil Anatol Solymosy A kulcsárugyanott Pártényi Deszablett Horváth A fogadó futárja Hatvani Gregoár Tihanyi Kezdete 7 órakor. Holnap, Nemzeti szinház : Wilt Mária asszony, csász. kir. ud­vari és kamara-énekesnő vendégjátékául: „A hugenották.“ Nagy opera 4 felv. — Népszínház : „Titilla hadnagy.“ Ope­rett 3 felvonásban: Don Guzman, békebiró — — Vízvári Törvényszéki jegyző — — Sántha Ajtónálló — — — Tóth Pedrillo, a gróf lovásza — — Faludi Pórfia — — — Horváth (ez. m­.) Kezdete 7 órakor. Figaro házassága. A könnyűvérű, furfangos sevillai borbély alakja, melyet Rossini és Mozart kecses zenéje kedveltetett meg a világgal, végre a maga eredeti valóságában jelenik meg a mi közönségünk előtt is. A franczia comédienek Moliére után legnagyobb mestere, a helyzet-comicum megteremtőjét, a szik­rázó­­szellemű Beaumarchais lép elénk holnap a nemzeti színházban, legsikerültebb alkotásával, a „Figaro házasságáéval. Figaro, a „Barbier de Séville“ és a „Mariage de Figaro“ hőse, egész környezetével ép oly halhatatlan alak, mint Moliére alakjai; a kor nem véníti őket, a politikai és tár­sadalmi átalakulások nem változtatnak rajtuk; csak újabb és újabb fényoldalak tűnnek fel raj­tuk a nemzedékek során; a­mi korrajz volt, az általános igazsággá lesz; a­mi akkor személyes fogyatkozásnak látszott, azt ma általános emberi gyarlóságnak ismerjük föl. Ez a szellem és te­remtő erő diadala a múlandóság fölött. Beaumarchais a XVIII. század második felé­nek megtestesülése, mint Voltaire volt incarnatiója a század első felének. E két férfira vihető vissza a kor átalakulása, s a kettő közt közvetlenebbül Beaumarchaisre. Az ő gúnyja és vakmerősége ra­gadta magával kora ingadozó közvéleményét s siettette a már elkerülhetetlen katasztrófát; ő ren­dítette meg legerősebben a közhatalom és régi rendszer korhadt oszlopait. A Goezman parlamenti tanácsos ellen folytatott hosszú pőréről kiadott „Memoires“-ok, melyekben az ancien régime jog­szolgáltatását ostorozta, hallatlan vakmerőséggel és páratlan szellemmel époly rettenetes csapások vol­tak, mint a törvényteremből a színpadra átvitt satyra az említett két vígjátékban. Vígjátékok vol­tak már Mémoiresjai is, melyeknek óriási sikere féltékenynyé tette a nagy Voltairet, s Voltaire mégis ezt írja róla D’Alembertnek (1774. február 25): „Milyen ember­ egyesül benne minden, a tréfa, a komolyság, a józan ész, a vidámság, az erő, a meghatóság, az ékesszólásnak minden neme, s ő nem keresi egyiket sem s leveri minden ellenfelét és leczkét ad biráinak. Naivsága elragad, megbo­csátom oktalanságait és hetykeségeit.“ Ezek a tulajdonok segítették elő s­zinpadi sikereit is, nem az „Eugénie“-vel, melyet Dia­­erot­­nak a „comédia sériense“-ről fölállított szabályai­nak túlhajtásával írt meg, hanem a Figaróról szóló két vígjátékéval, melyekben nem az erőlte­tett elméletet, hanem Moliéret tartotta szem előtt, de megtartva azt az elvét is, melyet így fejezett ki: Ne csináljunk többé olyan dialogokat, melyek nem egyebek, mint két hosszú, egymást keresztező monológ, hanem legyen a dialog élénk, gyors, szaggatott, rohamos, ahol mindenki csak annyi ideig beszél, amennyit a másik személy türelmet­lensége megenged, s ne írjunk többé versben, hátrább a metszettel és a rimmel! Hogy Figaro kicsoda? A szellem képviselője a hatalmasokkal szemben, a küzködő szegény ember, ki utat tör magának azok közt, „akiknek csupán születniük kellett“, hogy jó dolguk legyen. Maga jellemzi magát nagy monológjában, mely így kezdődik: „Mert va'jry úr vagy nagy szellemnek tartod ma­gadat! Nemesség, vagyon, rang, méltóság, mind­ez büszkévé tesz! Mi jót tettél? Fáradságot vet­tél magadnak: megszületni, ez az egész! Egyéb­ként egészen közönséges ember vagy! Míg nekem, a sötét tömegben elveszve, több tudományt és számítást kellett fölhasználnom arra, hogy csak megélhessék, mint a­mennyit száz év óta egész Spanyolország kormányzására fordítottak, s te ve­lem akarsz megbirkózni ?“ A demokrátia szellemé­nek büszke fölkiáltása ez, a saját erejét és gaz­dája gyöngeségét felismerő rabszolga kifakadása nevetséges lánczai ellen, melyeket széttörni készül. S mialatt Figaro e monológban végig tekint egész kalandos életén, melyben Beaumarchais csaknem saját Proteus alakját rajzolja le, számtalan kifa­kadása van a kor visszásságai, ferdeségei ellen, s ellenállhatatlan erővel hat a nézőkre, kik ma­gukra ismernek benne. „Van valami, — mondá egyszer Beaumarchais, a „Figaro házasságé“-ról beszélve, melynek második czíme: „egy napi bo­londság“, — a­mi még bolondabb, mint darabom: a sikere.“ De van, mint egy kritikus megjegyezte, valami, a­mi még e sikernél is bolondabb az, hogy e darabot egy épen nem szabadelvű kormány alatt elő lehetett adni, s folytonos tetszés közt hatvan­­nyolczszor ismételni egymásután. Nem csupán szín­padi, hanem politikai esemény is volt ez. A kor­mányzat, mely ezt a támadást eltűrte, sőt oltal­mazta, a társadalom, a közönség, mely így gú­­nyoltatta és kac­agta önmagát, egyszerűen azt jelentette ki ezzel, hogy nem szándékozik élni é­s nem is élt sokáig. A két Figaró-darab közül a „Szevillai bor­bély“ a kedélyesebb, a mulatságosabb; a satyra csaknem egészen hiányzik benne; csak a vén sze­relmeseket teszi nevetségesekké; a „Figaro lako­dalma“ sokkal mesteribb, tüzesebb, de egyszers­mind ridegebb tendentiájával és maró satyrájával, mely nem egyéni félszegségekre, hanem a kor fer­­deségeire van irányozva. A vén szerelmes itt is megjelenik Marcelina alakjában, de a férjhez menni vágyó vén leány nevetségessége azonnal megszű­nik, mihelyt az anyai érzelem ad ajkára igaz szív­ből jövő hangokat. A főalakok, melyek a „Szevil­lai borbély “-ban is szerepelnek, itt meg vannak változtatva. Figaro érettebb, komolyabb s életei és furfangjai nem olyan ártatlanok, mint amott, a­hol a más érdekében használta föl szellemét, míg itt saját ügye forog kérdésijén. Almaviva gróf, az élvhajhászó nagy úr, semmiben sem emlé­keztet a „Szevillai borbély“ szerelmes lovagjára, s a pajkos Rozina, mint Almaviva grófné, komoly hölgyként lép elénk. De ez a változás nem ártott a darabnak, melynek egészen más a czélja, mint az előbbinek. Sokkal nagyobb változás alá estek ugyanezek a személyek egy harmadik, de már el­feledett darabjában Beaumarchaisnek: a „Mére coupable“-ban, hol a „bűnös anya“ nem más, mint Rosina, még­pedig egy felnőtt suhancz anyja, Fi­garo pedig egy erényes, vén házi cseléd. A közön­ség nem bocsáthatta meg a költőnek, hogy meg­kedvelt alakjait egy meglehetősen gyönge darab­ban így eltorzította, s a „Bűnös anya“ feledésbe merült. Magának a holnap színrekerülő darabnak meséjét elbeszélnünk fölösleges. Ki ne ismerné? Csak a politika és diplomatia gunyoros definitióját jegyezzük meg ide Figaro mondásaiból: Azt szín­lelni, hogy nem tudja az ember azt, a­mit tud! hogy tud mindent, a­mit nem tud; hogy érti azt, a­mit meg nem foghat, s nem hallja azt, a­mit ért; hogy többet bír, mint a­mennyi az ereje; nagy titkot szenvelegni néha, hogy elrejtse vele azt, hogy semmi titka nincs; bezárkózni, hogy tollat faragjon, mélyen elmélkedőnek látszani, mi­kor csak üres a feje; jól-rosszul eljátszani a sze­repet; kémeket küldeni ki és árulókat tartani zsoldban; pecsétet lágyítani; leveleket fölfogni, s az eszközök hitványságát a tárgyak fontosságával igazolni iparkodni: ebből áll az egész politika; ha nem: akaszszanak föl ! Közgazdaság. Üzleti táviratok. Bécs,márcz. 11.(E­red­eti távirat.) Értéküzlet. A tőzsde mai hangulata meglehetősen barátságtalan lott, bár az előtőzsdén élénkebb volt a vásárlási kedv. A papírok körül erős volt a küzdelem, s azt legelsőbben a magyar le­számítoló és pénzváltó bank papírjai érezték meg, mert 129- ről 125-re estek, bár később ismét felment áruk 127-re. A­, egész déli tőzsdén lanyhán folyt az üzlet, a hangulat mind­végig tartózkodó maradt, s az árak csak kevéssé változtak. Osztrák hitelr. 298.20, Magy. hitelr. 282.50, Unió 112.50, Anglobank 15230, Bécsi bankverein 145.50, Osztr. magy. bank 836.—, Osztrák földhitel 201.—, Magyar földhitel 154.—, Papir-járadék 71.20, Ezüst-járadék 71.90, Osztrák arany-járadék 86.25, Magyar aranyjáradék 101.55, Magyar sorsjegy 112.50, Napoleon-arany 9.46—47, Alföldi vasút 148.50, Dunagőzhajózási 615.—, Pécs-barcsi 191.—, Galicziai 259.—, Kassa-oderbergi 124.75, Lombardok 86.—, Lloyd 637.—, Erdélyi, vasút 135.50, Államvasút 273.50, Tiszavidéki 235.—, Tramway 238.50, Magyar gácsországi vasút 129.50, Északi vasút 2392, Magy. észak-keleti 141.—, Magyar nyugati 143.—, Lemberg-Czernovitz 157.50, Innerbergi 130.—, Salgó vas 148.—, Egidi —, Verkehrsbank —, Prágai vas 139.— Bécs, márcz. 11. Magyar irt. tárlatja. Magyar földte­­herm. kötv. 89.25, Magy. vasúti kölcsön 118.75, Salgó-Tarján —.—, Magy. hitel 288 50, Magyar záloglevél —.—, Alföld 148 50, Erdély 135 50, Magy. észak keleti vasút 141.—, M. kel. vas. 82.—, Kel.-vasuti elsőbbs. kötv. 78.25, Magy. sors­jegy 112.75, Tiszai vasút 235.50, M. földhitel —.—, Kincst. utal. 1873.153.—, Kincst. utalv. 1874., Arany-járadék 10155. , Erdélyi föld. kötv. 88.-. BéC8. márczius 11. Osztrák értkek tárlata. Osztrák hitel­­részv. 298 20. Angol-osztrák 152 50, Lombard 86.—, Állam­­vasút 273.25, Galicziai 259.-, Papirjáradék 71.20, Aranyjá­radék 86.30. Hitelsorsjegy 180.50, 1860-iki 128.— 1864-iki 172 25, Töröksorsjegy 17.25. Váltóárfolyam: Londonra 118.30, Frankfurtra 57.60, Porosz pénztári utasv. 58 20, Ezüstj. 71 90, Cs. kir. arany 5.57, Nauoleond’or 9.46 Nemzeti bank 835 Utótőzsde —.—. —.—, Lanyha, Bécs, márcz. 11. Etsi tárlat: Hitelrészvény 298.—, An­gol-osztrák 151 80, M. hitelr. 282—, Államvasut 273.50, Lom­bard 86.- -, Járadék 71.20 Napoleond’or 9.46, Aranyjáradék 101 60, Galicziai 259.50, Osztr. ar. jár. 86.15, Szilárd. Pária, márcz. 11. Zárlat. 3*, Évjárulék 82.80, 5* , Év­­járulék 116.42, Olasz évjárulék —.—, Osztrák államvasut 581.—, Mobilier hitelr. —.—, Lombard 191.—, Töröksorsjegy 37.25. Osztrák földhitelr. —, Magy. járadék 87 %. Osztr. ar. jár. 74.%. Ámort. jár. 84.47. Szilárd. Pária, márczius 11. Zárlat, Pászt 67.25, 67.50, 67.—. 66.—. Búza 33.60,33.10, 32..20, 31.50, Rozs —, ——, Olaj 77.50, 77 75, 79 50, 81.­ „ Szesz 74.25. 73.50, 70 50, 70 —, Szép. Berlin, márczius 11. Zárlat. Papirjáradék —.—, Ezüst­­járadék —, Magy. járad. 87 —, Magy. kincst. utalv. —.—, 1877 iki 10 mill. kölcsön 67.75. keleti vasút elsőbbs. 79.20, Hitelrészvény 525.—, Államvasut 468 —, Lombard 147.50, Galicziai 111.25, kassa-oderbergi 53.50, Romániai 49.60, Orosz papírpénz 213.75, Váltóárf. Bécsre 171.15. Utállude Hi­­telrészv. 527.­, Államv. 470.—, Lombard 148 —, London, márczius 11. 98.ll/i6, 7.9/ie 1 73.7/s-Berlin, márczius 11. Zárlat. Búza 228 - 225.50 Rozz 174. -, 173­­ , 173.—, 171.50, Zab 149.—, 150.50, Repczeolaj 53.—, 52.60 56 10, Szesz 61.20, 61.20. 61.50, 63 50, Frankfurt, márczius 11. Esti tárlat. Papirjár. 60.%, Ezüstjáradék 61.50, Osztr. aranyjáradék 73 7/s Magy. arany­jár. 87.%, Osztr. hitelv. 262.50, Osztr. államv.­részv. 234.50, Galicziai 222 25 Lombard 73 50 Erzs. nyug. vasút 160.50, Magyar Galicz. vasút 112.— , Tisza v. vasúti elsőbbs. 82 25,­­'éu '­rf. Bécsre 171.80, Osztr. bankrészv. 722. — , Lanyga. ütő­tőzsde 262.37. 234.-, Frankfurt, márcz. 11- Papirjáradék —, Ezüstjáradék —,—, Osztrák aranyjár. - . —, Magyar aranyjár. 87.06, Osztr. hotelrész­vény 262.87, Osztr. bankr. —, Osztr. államvasut­­részv. 233.75, Galicziai 222.62, Lombard —.—, Gyönge. Stettin, márczius 11 Búza 221.— , 221.50, rozs 168 —, 167.50, olaj 51.—, 56.-. Szesz 59.90 , 59.80 60.30, Köln, márcz 11. Búza 23.65 23.70, Rozs 18. —, 18.­­,Claj­k’9.50, 28 60. Amsterdam, márcz. 11. Búza 301.—, Rozs —.—.—. Gazdasági és piaczi tudósítások. Budapest, márczius 11. Marhavásári érte­sít­é­s. A f. évi r márc­ius hó 11-én tartott heti marhavásár­ról. Felhajtatott összesen 1087 darab nagy és 1769 darab ap­ró marha. Ebből eladatott: 33 darab bika, darabja 80—175 fori­­ntig, 603 darab ökör, párja 215—350 írtig, 301 darab v.-te­­hén, párja 130—235 írtig, 128 darab f.-tehén, darabja 80— 186 forintig, 22 db bivaly, párja 160-210 írtig, 676 db b­orju, darabja 18—32 írtig, 1093 db bárány, párja 4-6 frt. Az ökörhus métermázsája 49 -54 frt, a tehénhusé 48—52 frt 1­00 kr, a borjúhúsé 60—80 frt, a bivalyhusé 44—48 frt, nyer­­sszalonnáé 55-58 frt, a sertészsíré 62—65 frt. Bécs, márcz. 11. (G a b o n a p i a ez.) Búza tavaszra 14 f­rt 17—14 frt 20 kr, magyar rozs 11 frt 15—45 kr, zab tavaszra 8 frt 05—8 frt 07 kr, mercantil-zab 8 frt— 8 frt 15 kr, kukoricza junius—júliusra 8 frt 90—8 frt 95 kr, őszre 8 frt 50—8 frt 60 kr, készáru 8 frt 40- 8 frt 50 kr, repert ’Olaj 31 frt 50- 30 frt 75 kr, készáru 31 frt 75 kr—32 frt, szesz 34 frt 25—34 frt 50 kr, készáru 37 frt 75 kr—38 forint. Bécs, márcz. 11. Szt. marxi vágómarha-piacz. A készlet borjúból 3081 db, élő sertésből 2130 db, leölt ser­tésből 616 db, élő juhból 2513 db, leölt juhból 68 db, bá­rányból 1612 db. A feldolgozott hús mennyisége 4160 kiló. A borjúüzlet lanyha volt az árak változatlanok. Külföldi ala­csonyabb jegyzések következtében a forgalom kis mérvű. Árak: leölt borjú 30—32 frt, leült sertés 40—56 frt, élő juh 40 -50 frt (mind métermázsánkint.) A bárány párja 5— 14 frt. Közlemények az ipar-, kereskedelem- és forgalom köréből. Az Arlberg-vasút építésére vonatkozólag be­nyújtott törvényjavaslatot az osztrák alsóház teg­nap vette tárgyalás alá. Először Löblich kép­viselő beszélt. Ellenezte a vasút kiépítését, mert az első sorban s főképen Magyarországnak válnék előnyére s Magyarország még nem hajlandó hozzá­járulni az építési költségekhez. Dr. S­a­x hasonló­képen a törvényjavaslat ellen beszél. Szerinte az indokolásban felhozott számítások tévesek. A for­galom az Arlberg-vasúton nem fogja megütni az előirányzatot s az útkülönbözetek sem lesznek oly jelentékenyek, mint ahogy felvetették. A költség előirányzat — 1 35,6 millió forint — szintén na­gyon kevés. Ő az építési költségeket legalább 50 millió forintra teszi, a­mi az államkincstárt évi 2 millió forinttal terheli. E kiadással szemben indokolt tenni a kérdést, hogy micsoda politikai, hadászati és közgazdasági érdekek követelik e vasút kiépítését. A hadászati indokokat mellőzi szónok. Állampolitikai szempontból azt hozzák fel indokul, hogy az Arlberg-vasút kiépítése az osztrák állameszme manifestátióját, a Németor­szágtól való függetlenítését, fogja képezni. De hát álta­lános a meggyőződés, hogy Németországban a köz­­gazdasági vámok nem fogják sokáig tartani magu­kat. Már most mind nagyobb s nagyobb agitatio indult meg ellenük, magában Németországban is. Nem igyekszik szónok kicsinyíteni az Arlberg­­vasút jelentőségét, de azon meggyőződésben van, hogy kevesebb áldozattal is létesíthető volna. Ajánlja a fogaskerekű vasút tervét. Beszélt még Friedmann szintén részben a javaslat ellen. Ezzel a vita félbeszakadt. A legközelebbi tárgyalás pénteken lesz. Borsodi bányatársulat. A következő sorokat kaptuk: „Legutóbbi időben elsőrangú hazai pénz és iparos erőkből „Borsodi bányatársulat“ cz év alatt egyesület alakult. Ezen társulat a kormánynak a diósgyőri kincstári vasmű haszonbérbe vétele iránt ajánlatot tett, évi 50,000 frátnyi egyenes haszon­bért és lényeges mellékjövedelmeket ajánlván fel 12 év tartamára. A társulat ajánlata elfogadása esetén a hazai vasutak aczélsin-szükségleteinek kie­légítése czéljából tisztán aczél-gyártással fogna foglalkozni, nem köti ki azonban feltételül, hogy a kormány a készítendő sinmennyiséget a hazai va­sutak számára a társulattól vásárolni köteles legyen — mint annak idején a belga vállalkozók óhajtot­ták ; — a kormány támogatását a társulat csak annyiban kéri, hogy az állami és kamatbiztosítást élvező vasutak utasíttassanak, miszerint a bérlő tár­sulat készítményeinek más gyárak készítményei fe­lett szabad verseny és egyenlő feltételek mellett elsőbbséget adjanak. Ha tekintetbe vétetik, hogy a diósgyőri vasmű mennyi áldozatába került már a kincstárnak, hogy továbbá el van ismerve, mi­szerint az iparvállalatokat szabad mozgás tekinte­téből magán kezekbe adni feltétlenül szükséges, mert azok állami vagy hasonló kezelés alatt czél­­juknak meg nem felelhetnek, ezen ajánlatnak tel­jesen figyelemre méltónak kell feltűnnie.“ 2X2­­­4. Az „Ellenőrinek f. hó 9-ki számában üd­vözlő nyilatkozat jelent meg a most alakult ma­gyar-franczia biztosító társaság mellett. Figyelmen kívül hagynám ezt, ha a czikk írója megelégedett volna azzal, hogy ezen új és még csak pályában levő társulatnak reményteljes jövőjét helyezi kilátásba, és ha annak — szerinte üdvösnek tetsző — előnyeit hangsúlyozza, ámde elragadtatásában tovább terjed, s valótlan adatok­kal élvén, tekintélyes, virágzó és közbizalomnak örvendő magyar biztosító társulatunk rovására ma­gasztalja ezen külföldi vállalatot, dicsőíti újításait és érvek hiányában nagy szavakkal akarja meg­győzni a szakköröket s az olvasó közönséget arról, mily örvendetes esemény, hogy a franczia sympa­­thia nálunk helyezi el tőkéjét. A czikk tisztelt írója, úgy látom, nem igen foglalkozhatott a nemzetgazdaságtannal, mert kü­lönben tudnia kellene, hogy oly idegen tőke, me­lyet idegen részvényesek forgatnak hazánkban, mely itt értékünket nem emeli, ellenben a neta­­láni hasznot külföldre viszi ki, hasznos egyátalá­­ban nem, de igenis káros intézmény; ha pedig ezen új vállalat még azt is czéljául tűzi ki, hogy virág­zásnak és közbizalomnak örvendő magyar biztosító társulatunk ellenében korteskedjék és hamis ada­tokkal félrevezetni igyekszik a biztosító közönsé­get, úgy vétkes is. De ime taglaljuk a czikket részletesebben: Zay Kos úr főleg az életbiztosítási ágban beho­zott újításokról szólván, előnyösnek tünteti fel a magyar-franczia biztosító társaság által életbe lép­tetett lotteria-rendszert. No lám, ez valóban újság! — és ugyan mióta lett haszon a lotteria a nagy­közönségre ? és mióta lehet ezt a 2 X 2 X 4-nek igazságával kapcso­latba hozni ? A biztosításnak alapját tudtommal a statis­­tika, az életbiztosításét pedig a 2 X 2 képezi és a szakkörök régóta tisztában vannak már azzal, hogy a vállalatnak jövőt s a közönségnek megnyugvást csakis ez biztosíthat. Minden reális ember pozitív és nem bizony­talan, illusórius haszonra számít, míg az arányta­lan nyerhetési vágy az insoliditásban gyökeredzik, de hogy példával éljek, ha az első magyar általá­nos biztosító társaság 5 (és nem 6—8) százaléknyi többletet számít nyeremény-jogosult feleinek díjai­nál és ha 3 (tehát nem 4—6) év után az évi díj­nak 12 százalékát osztja ki a nyeremény-jogosul­tak között, akkor a biztosított felek positiv ered­ményt élveznek, mig a magyar-franczia biztosító­tár­saság felei a magyar társulat dijainál még 5 százalékkal többet tartoznak befizetni évenkint s ezért kapnak lotteriaszerű eshetőleges nyereményt. Mi már most ebben reális ? — mig az első­ magyar ált. bizt. társulatnak mindegyik nyereményes bizto­sítottja visszakapja évi díjának 12 százalékát, a magyar-franczia bizt. társaságnál a nagy többség — daczára a magasabb díjösszegnek — miben sem osztozik, hanem egyesek, a sors kedveltjei húzzák az aránytalan s az összes biztosítottakat megillető nyereményt. Ez ellenében bátorkodom a biztosító közön­ségnek azt ajánlani, hogy ha elfogadja valaki a magyar-franczia biztosító­társaság díjtételeit és azt fizetni képes is, biztosítson tekintélyes hazai tár­sulatunknál, míg a felmaradt többleten — ha már szerencsét akar próbálni — vásároljon promesst, és nem 1000—1200 frt, hanem 200.000 és 250.000 frtnyi eshetőleges nyereményre lesz kilátása. így egy 40 éves egyén, minden 2000 frtnyi biztosított tőkénél máris egy promesst vehet, ezen­felül a magyar bizt.-társaságnak biztos nyeremény­részében is osztozik. De menjünk tovább, és taglaljuk a magyar­­franczia társaság többi előnyeit. A czikk írója haladásnak jelzi, hogy ez új vállalat még öngyilkossági esetekben is kifizeti a biztosított tőkét. No lám, milyen morális eljárás. E nagy haladást minden biztosító­társaság kö­vethetné, ha díjtételeihez csak egy százaléknyi többletet is csatolna, — ámde mi éretnék el ez által? — ismét a nagy­közönség fizetné a maga­sabb díjakat azért, hogy egyes sorsüldözöttek — kik saját énjükkel meghasonolva önbirájukká vál­nak és a törvény jogkörét csorbítják — előnyök­ben részesüljenek; — mi több, még alkalmat is szolgáltasson a biztosító­társaság ennek gyakoribb ismétlésére ? Íme Ítéljen a nagy közönség ! — józan gon­dolkozó ily immoralitást nem pártolhat. Ha jótéteményt akar gyakorolni a biztosító közönség, tegye azt oly módon, hogy a magyar ált. bizt. társaság és a magyar-franczia díjainak kü­lönbözéséből adjon egy százalékot a köznyomor enyhítésére, m így üdvös cselekményt gyakorol egyrészt, míg másrészt nem ad fegyvert az ön­gyilkosok kezébe. Nem czélom továbbra is fűzni e vitát, mert attól tartok, hogy Zay Kos úr maholnap még azzal a jó hírrel találja meglepni az olvasó és biztosító közönséget, hogy míg az életbiztosítás terén a magyar-franczia bizt.­társaság az öngyil­kossági haláleseteket kifizeti, a tűzbiztosítás terén is nyitni akarván, a gyujtogatók kárát is megté­rítendő Isten oltalmazzon. „ Ágoston József. Pénz- és értéktőzsde. Budapest, márczius 11. Értéküzlet. A tőzsde hangulata kezdettől fogva nyugodt s a forgalom korlátolt volt, mit első­sorban annak lehet tulajdonítani, hogy a kül­földről semmiféle tudósítás sem érkezett, mely a tőzsde irányzatára valamilyen befolyást gyakorolhatott volna. Az előtőzsdén Magyar jár. 101 80-on, Osztrák hitelr. 303-ról 302.80-ig forgott. Déli tőzsde. A Magyar leszámítoló és váltóbank részvényei ma jelentek meg először a tőzsdén. A vásár csaknem kizárólag ez értékre szorítkozott. A forgalom tetemes is volt s 30 frt felpénzből egész 25 frt 50 kr felpénzig jelentékeny üzlet köttetett, Magyar járadék 191.75-ön kelt s ugyanennyin záratott, Vasúti kölcsön 119— 119.25-ön kelt, Sorsjegy kölcsön 112 50-ig keresve maradtak, Osztrák hitelr. 302.60-on, Magyar hitelr. 282.50-en záratott, Jelzálogbank 48.50-en volt keresve, Közúti vasút 365-ig volt ajánlva. Arany és külföldi váltók változatlanok. Az esti tőzsdén azon hir terjedt el, hogy Oroszország a chinai bi­rodalomnak hadat szent, mi aztán bágyadtságot idézett elő, különösen azért, mivel a hó közepén és a liquidatió idejébe esett. Magyar jár. 101.45 — 101.50-es, Osztrák hitelr. pedig némi habozás után 300.30 és 301.10 között keltek és 300.80- an állapodtak meg. Hangulat nyugodt, forgalom csekély. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések Budapesten. Holzschach József 2990 frtra b. ingatl. márcz. 27. (I—III. jb.) Perczel Zoltán 31407 frtra b. ingatl. (VI. ker. jb.) ápril 10 a tvszéknél. Árverések a vidéken. Okolitsányi Ida 40000 frtra b. ingatl. máj. 10. Nádudvar (Debrecz­n.) Szabó Bálint 1172 frtra b. ingatl. april 15. Nasztrai (Rimaszombat.) Borsos Mi­hály 1400 frtra b. ingatl. april 1. (Czegléd.) Eiven Mihály 2343 frtra b. ingatl. april 10. Rozsnyón (brassói tv.) Molnár Er­zsébet 2421 frtra b. ingatl. márcz. 22. Kál (egri tv.) Szluha Ignácz 12248 frtra b. ingatl. márcz. 30. Görbő-Belicska (tamási jb.) Gebre Mariska 2400 frtra b. ingatl. márcz. 24. Nagy-Ürögd (nagyváradi tv.) Király Istvánná 17944 frtra b. ingatl. május 18. Benye­s Zsóf (Rimaszombat.) Egyed Már­ton 3530 frtra b. ingatl. márcz. 30. N.-Szt.-Káta (Tapolcza.) Berlinger János 1095 frtra b. ingatl. april 19. Cserágy (szeg­­zárdi tv.) Csete Mária 612 frtra b. ingatl. apr. 9. (Hátszeg.) Siket Bálintné 1897 frtra b. ingatl. april 13. Kisúj­szállás.) Nagy Miklós 4691 forintra becsült ingatlanai márczius 31. (Nagy-Szőllős.) Lászlóffy Mária 1178 fo­rintra b. ingatl. ápril 9. Deésakna (Deés.) Schlesinger Janka 9595 frt b. ingatl. ápr. 14. Kadarkuti (kaposvári tv.) Szagonyi Sándor 9034 frtra b. ingatl. ápr. 19. (Szombathely.) Bognár Ferencz 726 frtra b. ingatl. ápr. 20. Komárváros (n.­­kanizsai tvszék.) Antal Zsigmond 1411 frtra b. ingatl. ápr. 13. Buzaháza (Maros-Vásárhely.) Korin Ilk­a 2207 frtra b. in­gatl. ápr. 2. Zseben (csákovári jb.) Takács György 545 frtra b. ingatl. ápr. 14. Daraboshegy (szombathelyi tvszék.) Kraft János 908 frtra b ingatl. ápr. 3. Nagykapus (megyesi jb.) Moldvai Miklós 7479 frtra b. ingatl ápr. 24. Szatmár-Németi Palis János 2530 frtra b. ingatl. ápr. 20. Horka (Rimaszom­bat) Rogyelik Mihály 1000 frtra b. ingatl. márcz. 16. Adony (Székesfehérvár­) Ádám János 6890 frtra b. ingatl. márcz. 30. Visznek (gyöngyösi jb.) Lupuleszku Nikole 1207 frtra b. in­gatl. Kizdia (lippai jb.) Básty Zsigmond 16,848 frtra b. ingatl. márcz. 15. Szolát (Egri.) Sagne János 2230 frtra b. ingatl. ápr. 20. Gerlicze (Rimaszombat.) Mihajil Morczan 4489 frtra b. ingatl. ápr. 14. (Brassó.) Somogyi Pál 884 frtra b. ingatl. ápr. 13. Tab (Kaposvár.) Novák Bog­dán 3960 fztra b. ingatl. ápr. 14. (Maros-Vásárhely.) Csőd a vidéken. Néhai Róth László temesmegyei volt alispán hagyatéka ellen, pelügyelő Kisfaludy Kálmán ügyvéd, lej. határidő május 12. 13. 14. temesvári tvszékhez. Pályázatok: Kir. adófelügyelői állomásra Zalamegye területén ápr. 10-ig a m. k. pénzügyminisztériumhoz. Tör­vényszéki bírói állomás a maros­vásárhelyi törvényszéknél 4 hét alatt a marosvásárhelyi tvszéki elnökhöz. Irnoki állomás az újvidéki tvszéknél 4 hét alatt. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelen­tései 1880 márczius 11-ről reggeli 7 órakor. A légnyomás mindenütt sülyedett, Szolnokon 9,4 mmr­­rel.­­ A hőmérsék mindenütt kevéssel emelkedett, Selmecz­­bányán 4,4 fokkal. Csapadék sehol sem méretett. Ozon Budapesten nappal 0, éjjel 0. Észlelési |á 3% Szél Fej_ M'omi. f­e I“ M»,, | “fc M»* Bregencz 773.0 +3.3 ^ — d. Prága 70.4 +1.6 DNY 1 t­ d. Bécs 70.3 +0 4 — d. Sopron 70.2 -4-1.4 ÉNY 1 d. M-Óvár 72.6 —10 — — d. Trencsén 69.3 +1.2 É 2d. Beszterczebánya 70.4 —3.8 É 1 d. Budapest 69.6 —0.6 DNY 1 d. Szolnok 67.9 +1.0 D 2 d. Debreczen 71.2 —1.0 D 3d. Ungvár 69.0 —2.0 K 4 d. Szatmár 71.0 -2.4 DK 2 d. Nagy-Szeben, 70.6 —4.3 1 d. Orsova 69.0 *0.0 — d. Temesvár 71.9 +0.6 ÉK 1 eső Szeged 70.0 +0.1 — — d. Csáktornya 69.8 —2.2 K 1 „ Zágráb 70.6 —0.8 ÉK 2 „ Fiume 69.0 +3.5 ÉK 1 Pol­a 69.6 +5.3 ÉNY 1 Lesina 69.9 - -8.4 É 1 „ Vízállás Felelős szerkesztő: Hindy Árpád. Napja Hol? Vff Vét« Id5^ár 11 Budapest 5 29 — — száraz „ Pozsony 4 13 — — „ „ Komárom 4 77 — — „ „ Esztergom — — — — „ N.­Maros — — — — „ Vácz — - — „ Ercsi — — — — „ Adony — — — — „ Pentele — — — —­­ Duna-Földvár — — — — „ Paks —­­ —­­„ Baja — “ —­­„ Mohács — — — — „ Vukovár — — — — „ Újvidék 5 28 — — tiszta „ Zimony 4 64 — — „­­ Pancsova — — — — „ „ O-Orsova 3 48 — — „ „ Bezdán — — — — Verbász — — — — „ M.-Sziget 0 61 — — fagy „ Szolnok 4 90 — — „ „ Sáros-Patak 4 76 —­­ „ „ Tokaj 5 89 — — jég áll „ Szeged 5 12 — — száraz Gyula Fehér-Kőrös 2 90 — — száraz Remete Fekete „ 3 00 — — száraz Békás Kettős „ 4 95 — — „ Gyoma Hármas „ 5 73 — — „ Kis-Jenő Fehér „ 4 95 — — „ Zerind Fekete „­­ 5 73 — — „ Sajó 2 40 — — „ Barcs 1 68 — — „ Eszék 3 12 — — „ „ Sziszek 2 37­­ — „ ‡ Szatmár 4 38 — — „ 10 Arad 1 62 —­ — „ „ II.-Becskerek 1 34 — — „

Next