Ellenőr, 1880. április (12. évfolyam, 152-203. szám)
1880-04-01 / 152. szám
próbálására és alkalmazására —s ez által a verseny létesítésére, alkalmasabbak a nyilvános iskoláknál, melyeket kísérletek szintévé tenni nem lehet, nem szabad.“ Nincs terünk, de nem is volt feladatunk, úgyszólván részletes tárgyalásába ereszkedni a közoktatásügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslatnak. Ha itt-ott részleteket érintettünk, azok elvi jelentőségűek. Csak örömünket akartuk kifejezni, hogy a törvényjavaslat megvan s hogy törvénynyé válásához ezúttal alaposabb a remény, mint valaha. Apró hiányait helyrehozhatja, hézagait kitöltheti a tárgyalás. De azt már most hangsúlyozni kívántuk, hogya közoktatásikormányra még e törvényjavaslat törvénynyé válta után vár a nagyobb munka, a gymnasium és reáliskola tanulmányi rendének s belszervezetének megállapítása, s ez által a középiskola tulajdonképes feladatának biztosítása! Törvényjavaslat a részben vagy egészben megsemmisült, hasznavehetetlenné vált, vagy elveszett telekkönyvek pótlásáról, további a telekkönyvi naplóvezetés megszüntetéséről és a sommás, valamint részleges telekkönyvi kivonatokról. 1. §. A részben vagy egészben megsemmisült haszonvehetetlenné lett, vagy elveszett telekkönyv (telekkönyvi betét) az illető királyi bíróság mint telekkönyvi hatóság által : a) a rendelkezése alatt álló kezelési és segédkönyvek, iratok s egyéb adatok alapján és b) ha azok nem kielégítők, új helyszínelés útján pótlandó. Az újra szerkesztés a telekjegyzőkönyv A. lapjára bejegyzendő. 2. §. Az 1. §a) pontja szerint újra szerkesztett jegyzőkönyv közzétételével a bíróság a netaláni hibák kiigazítása és a kihagyások vagy hiányos bejegyzések pótlására 45 naptól 3 hóig terjedhető felszólalási határidőt tűz. Ha a telekjegyzőkönyv pótlása czéljából újabb helyszínelés (1. §. b) pontja) teljesíttetett, a különös betétek szerkesztése, s ennek utána a netalánt hibák kiigazítása, valamint a kihagyások, vagy a hiányos bejegyzések pótlása végett, a bíróság az érvényben levő telekkönyvi rendelet I. részének intézkedéseit, a jelen pótlási eljárás természetében rejlő eltéréseket alkalmazza. 3. §. A felszólalási és hirdetményi határidő elteltével a részben vagy egészben megsemmisült, hasznavehetlenné lett, vagy elveszett és az újra szerkesztés következtében forgalmon kívül helyezett telekkönyvbe nyert bejegyzések s azokkal kapcsolatos jegyek harmadik személyek ellenében többé nem érvényesíthetők. 4. §. Az 1855. évi deczember 15-án kelt telekkönyvi rendeletnek a naplóra vonatkozó intézkedései hatályon kívül helyeztetnek. 5. §. A telekkönyvből a hatóságok és felek kívánságára sommás és részleges kivonatok is adandók. Az idézett telekkönyvi rendelet 149. §-a esetében, ha az ügy megbírálásához elégséges, a felső bíróságokhoz hasonló kivonatok terjesztendők. 6. §. Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a jelen törvény életbelépésének határidejét és az eljárás részleteit rendeleti után meghatározza. Budapest, márcz. 31. 1880. Dr. Panier Tivadar, s. k. kat kezelő szakminiszterrel egyetértőleg, a közmunka- és közlekedési miniszter határoz. 8. §. A magyar állam tulajdonát képező vasutak kötelesek a helyi érdekű vasutak részére: a) közösen használandó pályaudvaraikon a szolgálatot a tényleges költségek megtérítése mellett teljesíteni ; b) kívánatra a vidéki vasutak üzletét szintén a tényleg felmerült költségekért vezetni; c) az e vasutak számára szükséges építési anyagokat önköltségen szállítani. 9. §. A községek feljogosítják ily vasutak részére legfölebb tíz évre kiterjedő kamatbiztosítást, vagy másnemű segélyezést átvállalni. E részbeni határozatuk azonban csak az esetre bír érvénynyel, ha azt az illetékes törvényhatóság közbenjöttével a belügyminiszter, illetőleg a bán a pénzügyminiszterrel egyetértőleg helybenhagyta. A községek felhatalmaztatnak különben,hogy a vidéki vasutak részére teljesítendő közmunkákért, pénzbeli fizetésekért, vagy bármely más, általuk szabadon választandó szolgálmányokért vállalati czimleteket, a köztük és a vállalat közt megállapítandó módon és értékben, átvehessenek s e czélból az illetékes törvényhatóság s felsőbb fokban a belügyminiszter (illetőleg a bán) jóváhagyása mellett megfelelő, azonban csak a mondott czélra fordítható kölcsönöket felvehessenek. 10. §: A törvényhatóságoknak jogában áll a helyi érdekű pályák építését közmunkájuknak, vagy közmunka váltságuknak egy részével segélyezni. E rész megszabásánál irányadó teend, hogy a törvényhatóság területének mily része van a vasút által érdekelve. Ilynemű segélyezést azonban a törvényhatóságok legfölebb 10 évre biztosíthatnak előre s e részbeni határozatuk csak akkor lép érvénybe, ha azt a közmunkas közlekedési miniszter helybenhagyta. 11. §. A helyi érdekű vasutak részére igénybe vehetők különben : a) a közutaknak a közönséges kocsi-közlekedésre okvetlenül nem szükséges részei ; b) a vízszabályozási védtöltések. Ezeknek igénybevétele esetében azonban az út, illetőleg töltés igénybevétele s fentartásának módja és aránya iránt a vasút engedélyezése s az út, vagy töltés tulajdonosai közt egyezségek létesítendők, mely egyezségek, vagy az azoknak esetről-esetre szükségessé vált módosítását tárgyazó megállapodások, a közmunka- és közlekedési miniszternek jóváhagyás végett bemutatandók. 12. §. Ha a helyi érdekű vasút kiépítése s üzlete czéljából alakítandó társulat részvényeire, a névérték 30°/á ra részint készpénzben befizetve, részint jelzálogi bekebelezés által, vagy végül közhatóságok által törvényszerű módon biztosítva lett, — a társulat, mint olyan akadálytalanul megalakulhat s az engedélyokmányban meghatározott, de az egész befektetési tőke háromötöd részét meg nem haladható előbbségi igényeket bocsáthat ki. 13. §. E törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedési, a pénzügyi és belügyminiszterek bízatnak meg. Törvényjavaslat a helyi érdekű vasútakról. 1. §. Helyi érdekű, vagyis oly vasutak, melyeknek egyedüli czélja az illető vidék forgalma és közgazdászai igényeinek megfelelni, s melyek ennélfogva egyes fővonalak kiegészítő részét nem képezik, a minisztérium által a jelen törvényben foglalt kedvezmények s feltételek alatt engedélyezhetők. E törvény hatálya ki nem terjed azonban oly vasutakra, melyek két vasúti fővonal összeköttetésére szolgálnának. Ezeknek engedélyezése ezentúl is a törvényhozásnak marad fentartva. 2. §. Ily vasutakra az engedély legfölebb 90 évre adható, mi mellett azonban az állam részére azon jog tartandó fenn, hogy a tényleg befektetett tőkének lefizetése mellett a vasút tulajdoni birtokjogát az esetre bármikor megválthassa, ha egy oly fővonal létesittetik, mely ugyanazon irányban lesz vezetendő, mely irányt az engedélyezett helyi érdekű vasút követi. 3. §. Az építést, felszerelést és üzletet illetőleg mindazon könnyebbségek s kedvezmények megadhatók, melyek megadását az üzlet biztonsága megengedi. 4. §. A helyi érdekű vasutak felmenthetők: a) az üzleti távirda létesítésétől mindaddig, mig azokon a vonatok nem találkoznak, vagy mig az éjjeles szolgálat életbe nem lép; b) a posta czéljaira megkivántató hivatalos szakhelyiségek ingyenes előállításának s fentartásának kötelezettsége alól; c) a naponkénti rendes vonat-közlekedésnek berendezésétől ; e tekintetben kötelezendő azonban az illető vállalat, hogy hetenként legalább háromszor, előre meghatározott s előre közhírré tett időben közlekedő vegyes vonatot közlekedtessen; d) addig, míg naponként rendes vonatok nem közlekednek, a posta ingyenes szállításától. Ha azonban ily vasúton a rendes napi közlekedés léptettetik életbe, a posta ingyenes szállításának módozata iránt a posta igazgatással esetről-esetre egyezség kötendő; e) a kormány felügyeletéért járó díjak fizetése alól. 5. §. Ugyane vasutak részére biztosítható : a) az építés tartamára a bélyeg s illetékmentesség az építési, illetőleg befektetési tőkének bármi módon való beszerzése, valamint az építés és felszerelés biztosítása czéljából kötött minden szerződés a pályatelekkönyvezésnél s kölcsönök betáblázásánál előforduló összes beadványok s egyéb okmányok, úgy nemkülönben a pálya czéljaira szükséges földterületek s dologi jogok átruházását, építési s felszerelési anyagok szállítását, készpénz fizetéseknek részvények átvétele mellett, vagy a nélkül való teljesítését, végre a hozzájárulás bármiféle más nemét, vagy módját tárgyazó okmányok részére; b) bélyeg- s illetékmentesség a részvények s elsőbbségi kötvények, valamint az ideiglenes jegyek esetleg ígérvények első kiadására; c) teljes mentesség a kereset- s jövedelmi adó, valamint a részvény- s elsőbbségi kölcsön szelvényadó, s végre a szelvénybélyeg fizetése alól az engedélyezés napjától számított legföljebb 10 év tartamára. 6. §. A jelen törvény hatályba lépte után engedélyezett helyi érdekű vasutakon, a szállítási adó az engedélyezés napjától számított 10 éven át nem szedetik. 7. §. Ha ily vasutak építése által a kincstári, valamint az állami kezelésben levő alapítványi javak érdekelnék, azok költségeihez azon arányban járulnak, a minőben azokhoz más érdekelt birtokok tulajdonosai járultak. Törvényjavaslat a műemlékek fentartásáról. 1. §. Általános határozat. Történeti vagy műemlék becsével bíró föld alatti vagy föld fölötti minden építmény és tartozéka a jelen törvény védelme s a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete alá helyeztetik. 2. §. A felfedezés bejelentése. Aki ily építményt felfedez, tartozik ezt az illetékes közigazgatási hatóságnak azonnal bejelenteni. A közigazgatási hatóság a felfedezésről a műemlékek országos bizottságát Budapesten késedelem nélkül értesíti s a felfedezett építmény érintetlen fentartásáról időközben gondoskodik. A műemlékek országos bizottsága a felfedezés iránt 40 nap alatt intézkedik, mit ha nem teljesít , megszűnik a tulajdonosnak az építmény érintetlen hagyására vonatkozó kötelezettsége. 3. §. A fentartandó műemlékek meghatározása és az ásatások elrendelése. A műemlékek országos bizottsága véleménye alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter esetről esetre határozza meg, mely építmények tartandók fenn mint műemlékek, valamint az iránt is a vallás- és közoktatásügyi miniszter határoz, hogy a földalatti gyanított történeti, vagy műemlékek becsével bíró építmények felfedezése, vagy a részben felfedezettek feltakarása végett ásatások eszközöltessenek-e. Ily ásatások a föld tulajdonosának beleegyezése, illetőleg az illető testület tulajdonának kisajátítása nélkül nem eszközölhetők. 4. §: A fentartandónak nyilvánított műemlékek fentartásáról tartozik a tulajdonos gondoskodni. Javításokat, bővítéseket, vagy átalakításokat rajta csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével s az általa meghatározott módon tehet. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a műemlékek országos bizottságának meghallgatása után intézkedik. 5. §. Ha a tulajdonos a fentartásra vonatkozó kötelezettséget a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízottjának jelentése szerint nem teljesíti, a műemlékek fentartását a vallás- és közoktatásügyi miniszter eszközli. Ha azonban az elhanyagolt műemlékek nem isteni tiszteletre használt templomok vagy kápolnák , a fentartás elhanyagolásának esetében a vallás- és közoktatásügyi miniszter a műemlékek kisajátítását is az alábbi szabályok szerint elrendelheti. 6. §. Megszűnik a tulajdonosnak a fentartásra vonatkozó kötelezettsége: 1. ha a műemlékek isteni tiszteletre használt templom, vagy kápolna, mihelyt az illető egyház, a műemlékek országos bizottságának bejelenti, hogy a műemléket isteni tiszteletre többé nem használja és egyébként is fentartani nem akarja; 2. egyéb esetekben, mihelyt a tulajdonos a műemlékek országos bizottságának bejelenti, hogy a műemléket fentartani nem akarja. Mindkét esetben tartozik a tulajdonos a műemléket, ha a szabad rendelkezésre a vallás- és közoktatásügyi miniszter által előbb föl nem jogosíttatik, a bejelentéstől számítandó 40 napig érintetlenül hagyni. 7. §. Ha a tulajdonos az előző §-ban előírt bejelentést megtette, a vallás- és közoktatásügyi miniszter vagy feljogosítja őt szabad rendelkezésre, vagy elrendeli az alábbi szabályok szerint a műemlékek kisajátítását. Ezen utóbbi esetben a tulajdonos tartozik a műemléket érintetlenül hagyni a kisajátítási eljárás befejezéséig. 8. §. Ha a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a föld alatt gyanított műemlékek felfedezése vagy feltakarása czéljából elrendelt ásatásokhoz a föld tulajdonosa beleegyezésével hozzá nem járul, az ásatások megkezdése előtt az illető terület : 1. midőn kő- vagy téglaépítmény, vagy más anyagból készült laképület van rajta, véglegesen, — 2. midőn ily építmény vagy épület nincs rajta, ideiglenesen kisajátítandó. (Folyt. köv.) a uuna szaoaiyozasa. A Duna szabályozására kiküldött szűkebbkörű szakértő bizottság ma délután 4 órakor tanácskozásait újra megkezdte, jelen voltak : boros.", Zsigmondy, Klimm, Zsák Hugó, Hunfalvy János, Krász János, Földváry Mihály, Wohlfart, Freiszleder, Mihálovics és Heuffer Ede. Elnök: Boros Frigyes több jelentéktelen jelentése után a bizottság áttért a Duna definitív szabályozása feletti tanácskozásra. Ennek kérésére mindenekelőtt Kiasz egy kis emlékiratot olvas föl az 1838-tól kezdve foganatba vett budapesti dunaszabályozási munkálatokról. E tekintetben mindjárt az első kiírt pályázatra 6 javaslat érkezett be. Elődjeink e javaslatokban a Kopasz zátonynak sarkantyúk által való összeszorítását, a soroksári Duna-ág elzárását kívánták. A promontori ág iránt semmiféle javaslatot sem tettek. Szerencsére a város ezek közül egyiket sem fogadta el, hanem egy későbbi javaslatot, melynek végrehajtásához 1871-ben fogtak hozzá. A jelentés ismerteti e szabályozási munkálatokat, s egyszersmind erre vonatkozó térképeket bocsát közszemlére. E szabályozás fő czélja, a Kopasz zátony correctiója eléretett, mit az évenkénti jégviszonyok statisztikája bizonyít. A bizottság ezután átment a külföldi szakértők véleményének pontonkénti bízálgatására. Az 1. pont vonatkozik a vámház alatti szabályozásra. E tekintetben a külföldi szakértők az eddigi szabályozást, t. i. a vámház alatti meder összeszorítását és a soroksári ág elzárását elvben egészen helyesnek és észszerűnek tartják. Zsigmondy egyetért a külföldi szakértőkkel. Hunfalvy csak azt nem akarja elvben elfogadni, hogy minden szétágazás jégdugulást idézne elő, mert ő képzel oly szabályozást is, hogy a szétágazás megmaradván, a jégtorlódás megszűnnék. Földváry alispán régi nézetét vallja most is, hogy a soroksári ág elzárása helyett jobb lett volna, ha időszakonként kitisztítják ez ágat, mint teszik a promontori ággal, mely esetben jégtorlódás nem fordult volna elő. Elvben különben nincs a szakértők véleménye ellen kifogása, ha e szabályozás a főváros érdekei mellett a megye érdekeit is biztosítja. A bizottság többi tagjainak fölszólalása után elnök az elvet helyesnek mondotta ki. A szakértők véleményük egy másik helyén sajnálatukat fejezik ki a fölött, hogy a szabályozott medert Promontor fölött 380 méterre vonták össze, a helyett jobb lett volna az összekötő hidat meghosszabbítani, úgy hogy az összekötő hídnál a víz 474 méter széles ártérre talált volna, vagyis ha az ártér 94 méterrel szélesebb lenne, mint jelenleg. A balparti szabályozást igazoltnak tartják. A bizottság szintén azon véleményben van, hogy a viz könnyebben folynék le, ha az ártér szélesebb volna, de a híd átalakításának költsége arányban nem áll az általa elérhető eredménynyel s igy a bizottság e kérdésen átmegy. A külföldi szakértők további észrevétele az, hogy az elzárt soroksári ág a Duna viztömegének V3%/-át vezette le. Erre nézve Kr a sz nyilatkozik. Számításai szerint a soroksári ág 1871-ben 7 láb 10 hüvelyk magasság mellett a víztömeg 26%-át, a promontori ág 74%-át fogyasztotta. Lehetséges tehát, hogy nagy vízállásnál a soroksári ág V3%-át levezette- különben e vélemény szerint Budapesten vízszin-csökkenés észlelhető, mint azt Kiasz diagramm adatai bizonyítják. A külföldi szakértők ezt a promontori ág nagyobb mérvű kotrásának tulajdonítják. A bizottság szintén e véleményben van. Továbbá a külföldiek helytelennek tartják a további szándékolt szabályozást, mert az összeszorított meder folytán jigdugulás el nem kerülhető. A bizottság tagjai azonban kifejtik, hogy a külföldi szakértők e tekinetben hamis princípiumból indultak ki érveléseikor, miután nem áll az, hogy a meder 250 öl szélességben át nem bukható gátak által lesz szabályozva. A külföldiek e részben rosszul voltak infirmálva, s igy érveléseik is hibásak. Ezzel az ülés 7 órakor véget ért. Fővárosi ügyek. A főváros rendes közgyűlése. — Márczus 31. — A főpolgármester megnyitván a közgyűlést, több, a napirendre utólag felvett tárgyat jelentett be, ezek előadása előtt aonban Busbach Péter interpellált az építési renlszabályok végett, melyek múlt évben a közgyűlés színe előtt is megfordultak, de visszavettettek, miután a közgyűlés azon biztosítást nyerte, hogy nehány nap alatt pótolva újra visszakerülnek. Azóta egy év telt el és építési rendszabályaink még mindig késnek. Kamermayer tudomása szerint e szabályok a csatorna és járdailletékek fejezetével bővíttetni határoztatak. A jövő gyűlésre felvilágosítást fog adni, vagy az ügyet már elintézés végett ide is juttatja. Bu sbach azon biztosítást adja, hogy az ígéretben hisz ugyan, de minden hóban egyszer meg fogja sürgetni. (Dérültség.) A közgyűlés a választ tudomásul vevén, Fenyvessy Adolf a múlt közgyűlésnek a hatmilliós kölcsönre vonakozó határozatát hozta szőnyegre. Nézete szerin a határozat hitelesítésében tévedés van, mert a törlesztési időtartamra nézve s a törlesztési részlet nagyságára határozat nem hozatott, csakis a hatmilliós összeg határozatott meg, a részletekre nyilatkozni felhivatván a pénzügyi bizottság , — mégis a hitelesített haározat úgy szól, hogy a főváros nagy kölcsönét 3 évre, 6,7% rátával veszi föl, ami a tanács javalatából van átvéve, holott e javaslatot a tanács maga visszavonta. Kérdi, mi módon volna e kérdés rectificálható, tán egy mai megsemmisítő hatrozattal? — Elnök szerint a számostagú hitelsítő bizottság a határozatot úgy magyarázta, hoy a tanács javaslata csak az összegre nézve nem fogadtatott el, a többire nézve igen. Nem képethető, hogy a közgyűlés saját hitelesítő bizottsáának hitelesítését semmisítse meg. Azért felszlaló urnák leghelyesebben fenmarad azon ut, mel minden polgárnak nyitva áll, t. i. a nézete szerit téves hitelesítés és magyarázat ellen a belgyminiszterhez felebbezni. A közgyűlés szótöbbségei tudomásul vette a választ s a napirend tárgaira került a sor. Előadták a belüyminiszter leiratát a bejelentési hivatal életbelépése folytán szükségessé váló népszámlálás hajléktalan előkészítése tárgyában, mire nézve a tanács mai rendkívüli ülésében nyilatkozott akra, hogy ámbár osztja a népszámlálási bizottságon nézetét, hogy a népösszeírás az év végén ütközlendő általános népszámlálásra napoltassék, s az időpont a miniszter által helyesen meválasztva nincsen, mégis, nyugodjék meg a közgylés a kormány akaratában, rendeljen el a népszálálás végrehajtására irányuló minden intézkedés bízza meg a központi bizottságot és a tanácsé az egész végrehajtó hatalommal , egyúttal per adjon felhatalmazást a központi bizottságnak a maga kiegészítésére. Némi eszmecsere tán a tanács javaslatát elfogadták Eötvös Kroly azon indítványával, hogy a város által teljesendő előkészületek költségei világosan előleget utalványoztassanak, mert a bejelentési hivatl összes előmunkálatai a belügyminisztérium budgije terhére mennekítésére vonatkozó miniszteri leiratok adattak elő; a hozott közgyűlési határozatok ezekkel jóváhagyatnak. A közgyűlés elhatározta, hogy a tényleges foganatosítás haladéktalanul történjék meg s különösen a budai víz mű építésére szükséges összegek addig, mig a 6 milliós kölcsön létrejön, előlegkép városi heverő készpénzből, azután pedig egyes alapokból vétessenek. Most egy nem érdektelen kérvény ragadta meg a közgyűlés figyelmét. Egy adószámviteli dijnok (Trubáts F), ki öt éve áll a főváros szolgálatában s most 41 éves, korengedélyt kért, hogy t. i. oldozzák fel a szervezési szabály azon rendelkezése alól, mely szerint 40 éven túl nem léptethető elő egy ember sem nyugdíjképes rendszeres állomásra, a szervezési bizottság elutasítandónak javasolja őt. A közgyűlés hosszabb vita után Busbach ellenindítványát elvetette s elutasította a kérvényezőt. Azután áttért az utolsó érdekes tárgyra, a gyapju-utczai német színház ügyére, melyről hírrovatunkban teszünk említést. A közgyűlés ezután véget ért. — A fővárosi adókivető bizottságok holnap csütörtökön, áprl hó elsején a következő régi telekkönyvi házszámok alatt lakó III. osztályú kereseti adókötelesek adóját fogja tárgyalás alá venni : Az I. és II. ker. az országúti 85—292 ; a IV. (belvárosi) ker. 646—652; a VI. ker. 1436— 1438; a VII. ker. 677-688; a VIII.—X. ker. a kőbányai 1701-től bezárólag végső házszámig. HÍREK. — Márcziusi 31. — — A legutóbbi udvari vadászat tegnapelőtt Göding mellett oly kitünően sikerült, a mint eddig még azon a vidéken soha. E vadászaton a király és királyné ő felségeiken s Rudolf trónörökösön kivül Thurn-Taxis herczeg, Rohonczy szárnysegéd, Kinsky Ferdinánd herczeg, Hunyady Kálmán gróf, Larisch udvari marschall és neje, Berchthold, Zichy Gábor gróf, Pálffy gróf, Eszterházy Miklós gróf, Vetsera báróné, Stellinger és Polko lovas-századosok stb. vettek részt. Az üldözött hatos agancsú szarvast a legsikerültebb run után ejtették el. A legközelebbi udvari vadászat április 3-án lesz. — A pétervári udvarból. Az érkezett jelentések szerint a czárné egészségi állapota nem épen megnyugtató. Érvelése e hó 24-én 140 volt. Ágyát el nem hagyhatja. A czár ellenben teljes egészségnek örvend, naponként zárt kocsiban, néhány kozák kiséretében kirándulást tesz s rendesen családja körében étkezik. Azon hirek, hogy a czár a legutóbbi merénylet után való közvetlen éjjel palotáján kivül töltötte, s hogy minden ételét előbb megkóstolják stb. koholmányok. A czár mint mindig, úgy most is nyugodt. De hogy most, neje nehéz betegsége alkalmából nem épen derült hangulatban van, az könnyen kimagyarázható. — A német színházat becsukják. A főváros mai közgyűlése nagyfontosságú határozatot hozott. A tanács pártolólag terjesztette elő a német színház igazgatójának azon kérvényét, hogy az 1880. jan. 1-én lejárt engedélyét hat hóval hosszabbítsák meg. A tanács pártoló javaslata ellen első szólalt föl Kaas Ivor báró, s utána Fuchs Gusztáv és Zmeská Gusztáv valamennyien azt fejték ki, hogy a magyarosodás ügye úgy, miként a főváros magyar színházainak érdeke, megkövetelik, hogy Budapesten német színház többé ne legyen. A jelenlegi Variétés-színház különben sem egyéb, mint csatorna, mely bécsi vendégszereplő művészek zsebébe önti a pénzt. Erre a csatornára nem hogy szüksége nincs a fővárosnak , de tétele határozottan árt, s nagy károkat okoz. Hangsúlyozták még azt is, hogy a színház épülete oly rozzant állapotban van, hogy abba járni valóságos veszedelem. Az elnök főpolgármester ezután föltette a kérdést, s a főváros közgyűlése egyhangúlag elfogadta, hogy a német színház csukassék be, s bérlője birtokon kívül felebbezhet. A rendőrség a színház bezáratása végett meg fog kerestetni. Ezzel egyidejűleg megtagadták Müller igazgatótól az engedélyt, hogy a ligetben színkört építhessen. Budapest közgyűlésének mai férfias erélyű határozata rendkívül nagyfontosságú mozzanatát képezi a főváros magyarosodásának. — Halálozás. Bécsből Írják, hogy dr. Heinrich Nép. János a római fürdő tulajdonosának neje, ki a fővárosi körökben is ismeretes, tegnap szélhűdés folytán váratlanul meghalt. Tegnap délután ugyan panaszkodott, hogy bal karjában fájdalmat érez, de nem igen törődött vele, és elég jó hangulatban volt. Este 6 órakor, midőn be akart lépni a terembe, egy nagy jajkiáltással összerogyott, s meghalt. Fia dr. Heinrich Kálmán a ráczfürdő tulajdonosa, ki táviratilag értesült e szerencsétlenségről, s még az esteli vonattal Bécsbe utazott. — A regény vége. Ifj. Festetich Tasziló gróf ma kelt egybe Baden-Badenben Hamilton herczegnővel, ki a monacói herczegnek hitvese volt. Az ifjú pár a férj somogymegyei kastélyában fog lakni. — A „Brandschwadron“. A német császárnál nemrég egy volt porosz lovastiszt, jelenleg földbirtokos, jelent meg kihallgatáson. Miután a tiszt ügyét előadta, a császár a következő kérdést intézte hozzá: „Nem volt ön az ötvenes évek elején a potsdami helyőrségen?“ „Igen, felség!“ volt a felelet. „Mindjárt megismertem“, folytatta a császár mosolyogva. „Ön akkor a „Brand-Schyvadron“ban szolgált, melyet Heidebrand, Brand, Brandtenstein, Brandenberg és Rauch nevű tisztjei miatt neveztek el annak.“ Ez adat mindenesetre rendkívül hű és nagy emlékezőtehetségre vall, amely fölött különben a német császár époly erős mértékben rendelkezik, mint a mi uralkodónk, Ferencz József király. — Alkalmazhatók-e Dunánkon a jégtörő hajók. E kérdés eldöntése végett nemrég tudvalevőleg nálunk járt Krieg hamburgi vízépítészeti felügyelő. Krieg alaposan tájékoztatta magát az itteni folyamviszonyok felől, azután visszatért Hamburgba azzal az ígérettel, hogy véleményét memorandum alakjában fogja kifejteni. E memorandum elkészült — s mint értesülünk — benne Krieg azt a határozott véleményét fejezi ki, hogy a magyar Dunán a jégtörő hajók nem alkalmazhatók. A részletes indokolásból fő érvként kiemeljük azt, hogy a Dunának nincs meg a kellő mélysége a jégtörő hajókhoz, s azt csakis általános szabályozás segélyével érhetni el. Az éghajlati viszonyok sem kedvezők s egészben véve gondolni se lehet arra, hogy jégtörőket alkalmazhassunk a Dunán, mely e tekintetben jóval mögötte marad az Elbának. — A váczi úti rablógyilkos. A váczi úti rablógyilkosság tetteseit ugy látszik még ezután is titok leple fogja boritani. Legalább az elfogott Kohn Ferencz kihallgatása — jóllehet beismerésben van — ezt látszik igazolni. Engelbach alkapitány és Farkassányi Kálmán kapitánysági tollnok ma délelőtt beható vallatás alá vették a rablógyilkost, ki ismételte előbbi vallomását a tett elkövetése felől. Vallomása azonban sehogy sem egyezik meg a vizsgálat alkalmával megállapított ténykörülményekkel, feleletei ellentmondók s összefüggés nélküliek. Első ízben azt vallotta, hogy az áldozatnak nyakát szegte el egy késsel, most azt, hogy oldalba döfte. Ennek ellenében a holttest-vizsgálat épen ellenkezőt constatatt. A holttesten 5 vágást találtak a nyakon, s ezenfelül egy balta- vagy kőütést a fejen. Kohn továbbá azt vallja, hogy Neumanntól 350—360 fotot rabolt el, márpedig ezen vallomás ellenében is constatálták az áldozat hozzátartozói, hogy a Wassermannál hagyott összegen felül nála 3ert 60 kmnál több pénz nem volt, mit egy ezüstóra és lánczcal együtt meg is találtak. Mindezen körülmények arra látszanak utalni, hogy az egész sensationális história nem egyéb, mint egy tébolyodottnak rablógyilkossági rögeszméje. — Váltóhamisítás. Dr. Füzesséry Géza ügyvéd ezelőtt mintegy 10 nappal azon panaszszal járult a kir. ügyészséghez és a főkapitánysághoz, hogy nevére Vezeke Gyula négy darab ezer forintos váltót hamisított. A főkapitány még a múlt hét elején kiküldte Vezerle elfogatására Boka biztost, ki azonban hasztalanul fáradozott, mert a megszökött Vezériét megcsípni nem tudta. Hosszas fürkészet után végre ma délután26 órakor az utczán megtalálta, s rögtön le is tartóztatta. Dr. Füzesséry úgy jött rá a hamisításra, hogy a váltók értékesítésével megbízott egyén ezelőtt mintegy 3 héttel, az aláírás valódiságának constatálása végett egyet neki bemutatott. Dr. Füzesséry a váltót megtekintvén, aláírását művészi tökélylyel utánzottnak, hamisnak jelentette ki : egyúttal ezen váltóból nevét kitépte, s ezt magánál tartva, a többi foszlányt a bemutatónak visszaszolgáltatta. Ez az eltépett váltó még nem, ellenben a többi 3 darab már eddig tudva levő egyéneknél már értékesítve lett. Vezerie elfogatása után azonnal kihallgattatván, a hamisítást teljesen beismerte; bevallotta, hogy ő írta fel a váltóra oly művészileg dr. Füzesséry Géza nevét. Ennyit egyelőre a feltűnő esetről. — A Miramare kastély kertjében, mint egy trieszti távirat jelenti, vasárnap délután Billitz Edmond magyar földbirtokos agyonlőtte magát. Billitz előbb társnőjére, egy fiatal hölgyre lőtt, de a golyó czélt tévesztett. Tettének indokai még ismeretlenek. — Ellopott 20,000 frt. Droz Vinczétól a bécsi Landesgericht birájától 20,000 forint értékű értékpapírt loptak el. Az eddig ismeretlen tettes az asztalfiókból, melyet álkulcscsal nyitott ki, vette ki a papírokat. A lopás már több nap előtt történt, de csak most jöttek rá. — Esküvő. Dr. Szánthó Gyula akadémiai jogtanár tegnap e hó 30-án vezette oltárhoz Ney Elma kisasszonyt, Ney Ferencz, a belvárosi reáliskola igazgatójának leányát. Tanuk voltak dr. Than Károly egyetemi tanár és Komjáthy Béla orsz. képviselő. Nyoszolyó leány Horvát Ilona, Horváth Árpád egyetemi tanár leánya, vőfély Szabó István, joghallgató. Az esketést Schwendtner Mihály prépost végezte. Az esküvő után a fiatal pár elutazott Sárospatakra. — A szerb községekben izgatás folyik, melynek czélja a congressus összehivatását kérelmezni, hogy az aztán az egyházi administratio kérdésében nyilatkozhassék. Más szavakkal: az omladina Angyelics ellen akarna demonstrálni. Még eddig kevés szerb község csatlakozott ez eszméhez. Most Budán is megindult szép csöndben az izgatás ebben az irányban, még pedig — mint halljuk — Magyarevics görög-keleti plébános égise alatt. Ez alkalommal egy mulatságos adoma jut eszünkbe Magyarevicsről, mely — si non e vero e ben trovato. Még Eötvös báró minisztersége idejében a plébános Budán egy Popovics nevű tanfelügyelő házában lakott, kinek igen szép könyvtára volt. Eötvös egyszer bejelentette, hogy ő ez meg ez napon meglátogatja a budai hitközséget. Magyarevics teljes díszben várta ő excellentiáját, még pedig a ház legszebb szobájában , Popovics könyvtárában. Eötvöst meglepi a sok szép könyv: Voltaire, Rousseau, Schiller, Göthe stb. pompázik a szekrényekben. Végre a paphoz fordul : „Főtisztelendő úr ily könyvekkel is foglalkozik?“ kérdi tőle. Magyarevics azt felelhette volna ugyan, hogy ez nem az ő könyvtára, de rövidség okáért megelégedett azzal, hogy szerény önérzettel válaszolt: „igen! igen!“ Eötvös elhagyván a házat, kísérői előtt megjegyezte: „Barátim! sohasem láttam még ily művelt szerb papot.“ — Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye területén is végrehajtatik a honvédelmi miniszter rendelete következtében az idén a főosztályozás, amelynél 6 szakbizottság fog működni, tudniillik : az egyik Czegléden és a pesti felső s a kecskeméti alsó és felsőjárásokban; a másik Nagy-Kőrös, Kiskun-Halas és Félegyháza városokban s a kiskun alsójárásban; a 3-dik a pesti és a solti közép s alsójárásokban; a 4-dik a solti és a kiskun felsőjárásokban ; az 5-dik Váczon s a váczi alsó és felsőjárásokban ; s a 6-dik Szent-Endrén s a pilisi alsó és felsőjárásokban. Az osztályozás kezdődik ápril 5-én (kedden) és eltart május 26-áig. A lótulajdonosok a meghatározott időben és helyre tartoznak elővezetni lovaikat ; mert azon lótulajdonos, a ki lovait az osztályozás elé vezetni elmulasztaná, az 1873: XX. t. sz. 9. §-a értelmében a költségekben elmarasztaltatik s ezenkívül minden egyes lova után 10 frttól 100 frtig terjedhető pénzbírságban fog az illető a polgármester (vagy a szolgabiró) által elmarasztaltatni. — Ezernégyszázharmincz éves szokás. 440-től azaz I. 430 pápa trónraléptétől kezdve 1870-ig a római zsidó hitközség köteles volt minden szombaton tagjainak egy részét nejeikkel és gyermekeikkel együtt az örök város egyik kijelölt templomába küldeni, ahol egy szerzetes beszédet mondott nekik a keresztyénség magasztos tanairól s végül fölhívta őket a keresztség fölvételére. A római curia 440 óta azon is fáradozott, hogy minden év nagyszombatján egy zsidó és egy zsidónő, kik elfogadták az evangélium tanait, a laterani templomban megkereszteltessenek, mely alkalommal a római aristocraţia tagjai szerepeltek, mint keresztszülők. A kitértek azután a pápától és a bíbornokoktól gazdag ajándékokat kaptak. Az idén is nagyszombaton egy fiatal zsidóleányt kereszteltek meg a laterani templomban s a keresztelésen, melyet a bibornokvicarius végzett, a kiváncsiak ezrei jelentek meg. Az uj keresztyént azután a pápa fogadta s áldását adta rá gazdag ajándékok kíséretében. — Feltűnő eset történt husvét hétfőjén Pozsonyban. Firban főhadnagy órájával szinházba készült s mig a hölgyek öltözködtek, egy őrmestert küldött látcsövéért a kaszárnyába; maga pedig ezalatt a mellékszobába ment, hogy, mint mondá — az őrmester visszatértéig egy czigarettet szívjon. Midőn azután az őrmester viszatért, a főhadnagyot a szobában találta h 011 an. Eleinte azt hitték, hogy szélhűdés érte, azonban oly jelek merültek föl, melyek az előbbi véleményt valószínűtlenné tették, miért is a holttest fölbonczolása rendeltetett el. — A dohányzás ellen. A dohányzás ellen alakult „Société contre l’abus du Tabac“ párisi szövetkezet pályázatot hirdet oly munkára, melyben a dohányzás ellen való harcz eszközei írandók