Ellenőr, 1880. április (12. évfolyam, 152-203. szám)
1880-04-18 / 182. szám
dig mehet, ameddig a budgettörvény felhatalmazza. Egyébiránt a községi iskolák subventiója az idén oly mérvben lett kiutalványozva, mint a mílt évi budget szerint meg lett állapítva. A most kért többlet még nincs megszavazva, amint meg fog szavaztatni, hiszi, hogy a 20%-os levonásokat megszüntetheti. Molnár Aladár azt hiszi, hogy a budgettörvény nem alterálhatja a népnevelési törvényt. Ismételve kéri a minisztert, terjeszszen tervszerű jelentést a házba arról, hogy hánynépiskola hiányzik s mennyi költség szükséges arra, hogy a ház lassan kint megszavazhassa. Turgonyi Lajos és Kállay János pártolják Zsilinszky javaslatát Kiss módosításával. A ház erre elfogadta Zsilinszky Mihály határozati javaslatát Kiss Albert módosításával. A tétel így függőben maradván, a pénzügyi bizottsághoz utasíttatott. Itt a vallás- s közoktatásügyi budget tárgyalása félbeszakíthatván, következik a 31. sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása. Torontálmegye kéri, hogy az 1876: XV. t. cz.-ben kimondott adóelengedés tárgyalását szabályozó pénzügyminiszteri rendelet a törvény szellemével összhangba hozassák és hogy a rozsda és rendkívüli felhőszakadás oly elemi csapásnak ismertessék, amely adóelengedés alapjául szolgálhasson. A bizottság véleménye az, hogy ezen kérvény a szükségesnek mutatkozó javaslatok előkészítésénél leendő figyelembe vehetés czéljából a pénzügyminiszterhez utasíttassék. Dániel Pál a kérvénynek csak első pontjára hivja fel a ház figyelmét. Ebben az iránt foglaltatik panasz, hogy a tartós száraz ág és föld árja által 1878. és 1879-ben okozott károk után az adóelengedéseket a pénzügyminisztérium nem azon mértékben engedélyezte, mint a minőben azt az 1876: XV. törvényczikk rendeli, hanem félremagyarázva a törvény világos szavait, a pénzügyministerium csak azon földrészletek után engedte át az adót leiratni, melyeken az elemi csapások folytán a termés egészben megsemmisült, de nem engedélyezte úgy, amint azt engedélyeznie kellett volna: ha csad semmisült meg, 13-ot, ha semmisült meg 2/3-ot és akkor, ha az egész megsemmisült, az egészet. S mert a megye ismételt felterjesztései sikertelenek maradtak, azért fordultak orvoslásért a törvényhozáshoz. A megye fölterjesztésére, a minisztérium így válaszolt : „a fagy és tartós szárazság és a föld árja által okozott károk folytán csak akkor van helye az adóelengedésnek, ha az elemi csapás a bevetett szántóföldek termését egész határokat magukban foglaló nagyobb területeken, nem pedig egyes dűlőkben fekvő némely földrészleteken, oly módon és időben semmisiti meg egészen, hogy az illető földek azon évben már újabb veteményezés által jövedelmezőkké nem tétethetnek. Továbbá azt mondja : „A törvény ezen rendeletének felel meg az 1877. évi 27945. sz. a. kiadott utasítás 6. §-a is, melyben kimondatott, hogy fennebb elősorolt elemi csapás sok eseteiben egyedül szántóföldeknél csak akkor van helye adóelengedésnek, ha a bevetett földek termése egészen megsemmisül.“ Egy másik elemi csapás, a szárazság tönkre tette mindazt mit a víz megkímélt, de azért az illetők egy fillér adóelengedésben sem részesültek. Mielőtt a ház határozatát provokálná a pénzügyminiszterhez azon kérdést vitézi szóló vájjon keltettek-e benne, az ezen kérvényben előadottak némi skrupulust az iránt, hogy azon eljárás, mely ez ügyben követtetett, nem felel meg az igazságnak. S ha keltettek, akkor nyilatkoztassa ki, hogy ezen sérelmet orvosolni fogja, nyugtassa meg azt a szerencsétlen vármegyét, melyet 10 év óta egyik csapás után a másik ér, amelyet igen sújt, az, hogy adóhátraléka ép oly évből eredt, midőn 400.000 frt segélyért kellett a kormányhoz fordulni és lakosai könyöradományokra szorultak, hogy a mai napig megéltessenek. Gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter a kérvényben részletezett elemi csapás okozta kárnak, ismerete nélkül nem nyilatkozhatik az iránt, hogy a tett intézkedést meg fogja-e változtatni vagy nem, de teljes készséggel nyilatkozik az iránt, hogy ha bárkivel is e tekintetben sérelem történt a miniszteri intézkedés által, mely a törvénynyel vagy az utasítással ellenkezik, a bajt orvosolni fogja és az e tekintetben szükséges intézkedéseket meg fogja tenni. A ház erre elfogadja a kérvényi bizottság véleményét. Az aradi gazdasági egylet kérvénye, hogy egy kincstári szőlő részint szőlészeti iskola, részint vinczellérképezde felállítására használtassék. Korosi Béni felszólalása után, netalán szükségesnek talált javaslat készítésénél felhasználás czéljából a földmivelés, ipar és kereskedelmi miniszternek adatik ki. A többi kérvényekre nézve elfogadtatott a kérvényi bizottság véleménye. Tisza Kálmán miniszterelnök javaslatára a ház elhatározta, a vallás és közoktatásügyi minisztérium költségvetésének tárgyalása után Uj-Szegednek Szeged szab. kir. várossal való egyesítéséről és a Szeged szab. kir. város törvényhatóságához kiküldött kir. biztos kinevezéséről és hatásköréről szóló 1870: XX. t. sz. meghosszabbításáról és módosításáról szóló törvényjavaslat fog tárgyaltatni. Ezután pedig, ha marad idő, az igazságügyminisztérium költségvetése fog tárgyaltatni. Ezzel az ülés véget ért. * A főrendiház mai ülésén tudomásul vették Péchy Tamásnak a közlekedési tárca vezetésétől saját kérelmére való felmentését, s azt hogy ezen tárczának ideiglenes vezetésével a pénzügyminiszter bízatott meg. Beöthy Algernon képviselőházi jegyző áthozta a következő törvényjavaslatokat alkotmányos tárgyalás és hozzájárulás végett: „Szeged szabad kir. város területének árviz elleni biztosítására 1879. évben tett munkálatok költségeinek viseléséről és az államkincstárból Szeged városnak ugyanezen évben adott előlegösszeg megtérítésének elengedéséről.“ a „Szeged sz. kir. város területén emelendő építmények adómentességéről;“ „Szeged sz. kir. város újjáépítésének keresztülviteléről s az erre szükséges költségek viseléséről ;“ „a Tisza és mellékfolyói mentében alakult vizszabályozó és ármentesitő társulatok és Szeged szab. kir. város részére kötendő állami kölcsönről“. A főrendek e javaslatokat szerdán fogják tárgyalni. Endre kolozsvári egyetemi tanár „Az associált akaratlan szemmozgások idegmechanismusáról vagyis a szemizom összefüggéséről a tizenkét ampulla-idegvéggel“ czimű értekezését bemutatja Balogh K. r. t. —■ Fényes főúri esküvő volt ma a délutáni órákban az egyetemi templom falai közt. A veszprémi főispán Piáth Ferencz báró szép leányát Jozefát vezette oltárhoz Schmid-Pauli Edgár hamburgi gazdag patrícius, kinek mostanában hét nagy kereskedelmi hajója szeli az óczeán hullámait. Az esketési szertartást Jánossy veszprémi kanonok és püspöki titkár végezte ; az egybekelés nagy és válogatott közönség jelenlétében és a főúri körök élénk részvételével történt. Násznagyok voltak Sennyey Pál báró és Cziráky János gróf, mindketten fényes díszmagyarban összes rendjeleikkel; a nyoszolyaleányok: Semsey Lyvia, Sennyey Miczi bárónő, Trautenberg Riza bárónő és Cziráky Lujza grófnő ; vőfélyek Ratibor herczeg, Attems gróf, Trautenberg báró és Jankovics A. A hölgyek és a férfiak gyönyörű ruházatán a vörös bársony volt a túlnyomó. Az esküvőre eljött a vőlegény anyja is. A templomi szertartás után fényes ebéd volt az angol királynőben 30 személyre. Az ifjú pár ezután Meranba utazott, állandó lakhelye azonban Hamburg lesz. — Kozma Sándor kir. főügyész Győrbe utazott, hogy a Takács-ügyben a vizsgálatot megindítsa. — Arany János uj fényképei, melyek a nagy költő szivességéből a magyar írók segélyegylete javára jövedelmeznek, már kaphatók Elinger Ede udv. fényképésznél s általa több diszmó- és könyvkereskedésben. E képek különös gonddal készültek s kitünően sikerült a rezmások. Nagy negyedrétű példány, minő szobafalak díszére szolgál, hat forintért kapható, az úgynevezet Makart-formában, hosszas lapon pedig másfél forintért. Aki a „Toldi szerelme“ kötőjéről jó arczképet kíván szerezni,s azt hiszszük, hogy sokan kívánnak, az szerezhet most oly módon, hogy egyszersmind előmoditja az írók segélyegyletének ügyét is. Egyúttal nem hagyjuk szó nélkül azt sem, hogy Ellinger Ede üdv. fényképész műtermében Arany Jánosnak egy nagy színezett jelképe is készült, mely pompás aranyrámába van foglalva s kaszinói, közintézeti termeknek is díszére válnék. Ez csak egy példányban készült s érethűsége kifogástalan. — Szapáry Antal gróf, mint a „Pesti Naplódban olvassuk, ma nem csekély veszélyben forgott. Déli 7,1 órakor, mikor a felsőházba hajtott, kocsija a Kálvin-téren egy kőhalmazba ütközött; lovai elragadták a kocsit, a gróf kiesett belőle s a lovak egy darabig húzták, nem esett azonban legkisebb baja s megjelent a felsőház ülésén. — Nordenskjöld tegnapelőtt megérkezett Kopenhágába. Hajóját jó távol a kikötőtől kilencz hajó sorlövése üdvözölte. Közvetlen megérkezése után Amalienborgba kocsizott, hol a király és trónörökös fogadta külön kihallgatáson. Tiszteletére délután a svéd nagykövet adott díszlakomát, este pedig a svéd egylet. A következő napon folyik le a földrajzi társaság diszülése. Nordenskjöld és társai vasárnapra hivatalosak az udvarhoz, szombaton lesz a börze díszlakomája , este az egyetemi ifjúság ünnepélye, s végre a „Véga“ személyzetét vendégelik meg. A társaság kedden utazik tovább. A honvédelmi minisztérium palotájára előirányzott összegből bizonyos fölösleg maradt. A minisztérium elhatározta, hogy e fölöslegből a palota külső díszének emelésére négy szobrot fog állíttatni a homlokzatra. E négy szobor Árpádot, Hunyadi Jánost, Zrínyi Miklós és Nádasdy Ferencz hadvezéreket fogja ábrázolni. A szobrokra legközelebb ki fog hirdethetni a pályázat. — Kivándorlás Amerikába. Egy fővárosi szállóba tegnapelőtt érkezett meg egy hamburgi konzul, ki, mint a „B. Sürg.” hallja, propagandát csinál a kivándorlásnak a fővárosban s már több ajánlkozóval kötötte meg az alkut az Óceánon való átszállításra. Minden ajánlkozó félévi napszámra kötelezi magát, melyért semminemű bért nem, csak ennivalót kap, azután szabaddá lesz és a maga részére kereshet. Legszerencsésebbek azok, a kik némely mesterségből is értenek valamit. — Uj táviróvonal A Duna mentében a kereskedelmi miniszter Pest megye kérvényezésére elrendelte a laczháza-kalocsai táviróvonal felállítását. A vonal érinteni fogja Apostag, Solt, Duna-Pataj és Tas községeket. Összesen 1670 darab 6/0 méter magasságú oszloppal bir s összes költségei 13,050 frtra rúgnak, melyhez Pest megye 6500 frtot szavazott meg a magánosok és a községek önkéntes járulékával együtt. A vonal 1. évi szeptember hó végére készül el. A táviróösszeköttetés Pest és Buda közt tudvalevőleg most olyan lesz, hogy a sodronyokat a lánczhidról részben az összekötő vasúti hídra, részben a Margithidra viszik át. Kérdés volt, hogy a Krisztinavárosba a huzalok a vár körül vagy az alaguton át vezettessenek-e. A fővárosi tanács ma az utóbbi mellett nyilatkozott és fölkéri az alaguttársulatot az engedély megadására. — Új iskola. A fővárosi tanács f. é. szeptemberre kibérelte a VI. ker. Bajnok-utczai Imniczky-féle házat, hová új elemi iskola fog elhelyeztetni, melyet a közgyűlés már engedélyezett. Ezen iskolának 4 fiú és 4 lány osztálya lesz. A Liszt-alapítványok kérdésében a főv. tanács ma, szemben a közoktatásügyi bizottsággal, oda nyilatkozott, hogy a maestro személyére és nagy érdemeire való tekintettel, meg azért is, mert a város ép az ő nevére és jubilaeumára tette a három 200 frtos alapítványt, ez évre megengedendő volna, hogy a három alapítvány egyesíttetvén, a 600 frt Juhász Aladár tehetséges ifjú zeneművésznek adassék külföldi kiképeztetésre. — A közoktatásügyi miniszter felhívta a főváros közönségét, hogy a középipartanoda czéljára felajánlt 30.000 írtból az első két 10—10.000 frtos részlet folyóvá tételéről meg ne feledkezzék. A nevezett két részletet az 1880. és 1881. évekre ígérték meg. — Pécs város jubileuma. Pécs város holnap, vasárnap ünnepli meg százados évfordulóját annak, hogy Mária Terézia királynő 1780. január hó 21-én szabad királyi várossá emelte. A város tanácsa e czélra nagyszerű népünnepélyt rendez, melyen nagy hordókat ütnek csapra és egész ökröket fognak sütni. Ezenkívül egyes egyletek és az egyházkáptalan különböző módon fogják emelni az ünnepélyt. A Mecsek hegy tövében, a Tettyén a lövész-társulat rendez nagy dislövészetet, este pedig a híres pécsi dalárda fog énekelni a Széchenyi-téren általános kivilágítás alatt, mely alkalommal az agg székesegyház négy tornyán görög és bengáli tüzeket gyújtanak. — Demonstrate Triesztben. A trieszti rendőrség e hó 16-án kitiltottta a Triesztbe érkezett Cavalotti olasz költőt és képviselőt, ki mint hírlapíró Ausztria-Magyarországgal szemben ellenséges magatartást tanúsított. A rendőri levél meghagyja, hogy Cavalottinak nem szabad többé Triesztbe visszatérnie. Cavalotti nem is felebbezett, hanem még délután elutazott. A pályaudvaron nagy tömeg várta, mely tüntetett s ez alkalommal két fiatal embert el is fogtak. A községi színházban este Cavaletti egy darabját adták elő. A demonstrátiók ismétlődtek. Szívélyes ovatióban részesítették tegnap a nemzeti színház zenekarának tagjai távozó collegájukat Saphir Károlyt, ki 30 évi munkásság után a megérdemelt nyugalomba vonul. A Szikszay vendéglő első emeleti éttermében, hol az ünnepeltnek babérkoszorúval övedzett arczképe volt felfüggesztve, a zenekar összes tagjai s a nemzeti színház több kiváló művésze gyűlt össze. Erkel Sándor igazgató a zenekar nevében szólt s nagyrabecsülése jeléül egy értékes gyémánt tűt nyújtott át neki. Nikolits tanár egy további üdvözlő beszédes Saphir néhány köszönő szava után kezdetét vette a lakoma, mely csak éjfél után ért véget. — A tiszavölgyi társulat központi bizottságától a következő sorokat vettük: A Tiszaszabályozás szervezetéről szóló törvényjavaslat, hibásan a központi bizottságnak tulajdoníttatván e téves közleményt oda rectificálni kérjük, hogy a mai esti lapban közlött törvényjavaslat ez alakjában még nem a központi bizottság, hanem csak a hetes albizottság javaslata, s hogy a központi bizottság által e törvényjavaslatban eszközölt csekély változásokat legközelebb közöljük a központi bizottsági ülésről szóló tudósítással együtt. — Kikeresztelkedett afrikai herczeg, Kairóból írják, hogy Chartum városába (felső Nil mellett) több angol hittérítő érkezett Közép-Afrikából, hogy haza térjenek Angliába. Van társaságukban tizenkét szerecsen gyermek, kiket Londonban fognak megkeresztelni, fölnevelni, hogy aztán mint missionáriusok térjenek hazájukba. E fiuk egyike Mtesa királyé, ki egyike Közép Afrika leghatalmasabb uralkodóinak, s birodalma a Tanganvikafer mellett több mint ezer négyszögmértföldnyi, lakóinak száma öt-hat millió. Stanley a híres afrikai utazó ezelőtt három évvel hosszabb ideig volt vendége e fejedelemnek, kinek udvaránál szívélyes fogadtatásra talált. Ezzel kilátás nyílt rá, hogy nemsokára Afrika belsejében egy egész tartomány fog a keresztény hitre térni. — A szegedi egyetem és a főváros. A főváros közoktatási bizottsága tudvalevőleg a Szegeden emelendő egyetem ellen nyilatkozott. A tanács azonban ma ellenkező határozatot hozott, kimondván, hogy amennyiben a törvényhozás a harmadik egyetem szükségességét mondaná ki, ennek székhelyéül a combinatióba vont többi városok elejtésével Szeged volna kijelölendő, mert nem Bécs külvárosának Pozsonynak, hanem az alföld egyik legmagyarabb városának, Szegednek kell emelni a tudományok e főtemplomát. A tanács e határozata már a legközelebbi közgyűlés elé kerül. — Lesseps Ferdinánd e hó 14-én tért vissza öt hónapi amerikai útjából. Barátai díszes fogadást rendeztek tiszteletére az indóháznál. Lesseps e szavakkal szállt ki a kocsiból : „Meghíztam. Ez a legjobb cáfolat azon állításokra, hogy a panamai földszoros levegője káros az egészségre. 68 napot töltöttünk sátor alatt, anélkül hogy egy is megbetegedett volna közülünk.“ Lesseps oly fekete lett az amerikai naptól akár csak az arab. Elbeszélte azután, hogy Amerikában nagyon jól fogadták, egy san-franciscoi vendéglős nem akart pénzt elfogadni tőle a fejedelmi ellátásért, sőt még el is rejtőzött Lesseps köszönete elől. Lesseps a napokban a Sorbonneban előadást fog tartani tervéről s azon reményéről, melyeket tervének sikerüléséhez köt. — A feledékenyek csarnoka. Drezdában van egy idő óta a feledékenyek számára külön hivatal, melyben mindazon tárgyak, melyeket a szász államvasút vonalán az utazók elvesztettek, egybegyüjtetnek, őriztetnek egy ideig, azután pedig visszaadatnak a jelentkező tulajdonosnak. Érdemes széttekintgetni ez irodában, hogy mi mindent el nem hagyogattak az emberek egy év leforgása alatt. Először is 800 sétapálcza. Azután következik 600 esernyő, amelyről régi közmondás alapján tudvalevő, hogy rendesen akkor sem vehetjük hasznát, mikor szükségünk van rá. Napernyők dolgában a férfivilág feledékenyebb volt , mert 98 férfi napernyőt találtak, míg női ernyőt csak 90-et. Csodálatos, hogy zsebkendőket is olyan nagy mértékben veszítenek el, pedig e „bútor“ mennyire nélkülözhetlen : 500 darabot őriznek belőlük. Kalap van 200, a legkülönbözőbb fajtából és alakból; csak harmincz hölgyet ért az a rettentő csapás, hogy szalagos, virágos, tarkabarka lövegétől megválni kénytelen volt, míg a 190 férfi valószínűleg azért lett hálátlanul feledékeny, mert az utazó sipka kényelmes örömét élvezte. E sors a legfinomabb cilindereket is elérte, de legtöbbnyire olyan sorsedzett megviselt ruha, hogy erős gyanú van rá, hogy a szórakozottság szándékos eset stb. Legérdekesebb, hogy míg a tudós utazók 33 könyvet felejtettek a vasúton, az után különösen kultivált pikáns könyvek közül egyetlen egyet sem találtak. — Edison legújabb találmánya. Angol lapok az amerikai csodaember új találmányáról tesznek említést, amely abban áll, hogy a mechanika és villamosság segélyével az aranytartalmú quarczból nagyobb mennyiségű aranyat is könnyebben vagyunk képesek kivonni, mint tehettük ezt eddig. Az angol lapok milliók megtakarítását várják e találmánytól. A nagy üstökös, melynek váratlan föltűtünését február 1-én Cordobából (Dél-Amerika) s néhány nap múlva Jóreménység fokáról is jelentették, a legújabb hírek szerint éjszakra tart, s így földrészünkön is jól lett volna látható, ha fénye oly gyorsan meg nem gyengül. A számítások azon érdekes eredményre vezettek, hogy ez valószínűleg azonos az 1843-dikival, mely szintén hirtelen tavaszszal pompás fényben tűnt föl. Ez az üstökös e szerint mintegy 37 év alatt futotta meg a napkörüli pályáját, míg ellenben az eddigi számítások szerint egy nagy üstökösnek (pl. Halleyféle üstökösnek) legkevesebb 70 év kellett arra, hogy ugyanazt az utat megtegye. — Halálozás. Széll Anna e hó 12-én 81 éves korában elhunyt Búcsúban, Vas megyében. A tisztes matróna elvesztét nagyszámú család siratja. Nyugodjék békében! — Ötszörös gyilkosság. Ceyrouxban, Francziaország Creuse kerületében egy Jeanet nevű 28 éves férfi megölte apjának szeretőjét, Gouquet Máriát s törvénytelen viszonyokból született négy gyermekét. Április 10-én reggel egy mezei munkás megpillantotta Gouquet Mária s gyermekei holttestét házuk küszöbén. A gyilkost azonnal elfogták. Jeanet, midőn borzasztó tette után Ceyrouxból Bouganeufre utazott, találkozott atyjával, kit megkínált egy pohár cognackal, e szavakat mondván neki: „Most már elmehetsz haza, megöltem valamennyit.“ — A herminatéri német színház tulajdonosa, bizonyos Guttmann, kötelezve volt jótékony czélokra 200 frtot átengedni a jövedelemből. Guttmann a kötelesség teljesítését elhanyagolta s e miatt’ rövid határidővel intést kapott a 200 frt befizetésére „különbeni végrehajtás terhe mellett,“. A tanács e végzése ellen Guttmann most felfolyamodást nyújtott be a fővárosi közgyűléshez, melyben kiemeli, hogy a herminatéri bárakban csak szaggatottan lehetett az előadásokat tartani, mert Budapesten igen megfogyott a német közönség s a hébe-hóba tartott előadásokért 200 frtot csak nem fizethet. Minthogy azonban az előadási jog az üresen hagyott napokon is fennállott s az engedély meghatározott időtartamra szólt, a tanács javasolja, hogy a folyamodó utasíttassék el kérésével. — Reporter a nagyherczeg asztala alatt. Alexej Alexandrovics new-yorki tartózkodásáról beszélik a következő történetkét: A nagyherczeg egészen fesztelenül él, s egyik egyszerű szállóban lakik. A kedélyes nagyherczeg állandó testőrségét képezik a hírlaptudósítók, kik utczán, színházban, de még saját lakásán is folyton" a sarkában vannak. Minden elképzelhető dolgot kicsikarnak a nagyherczegtől, az orosz népről, udvarról, az országról stb. E tudvágyó reportereknek azonban ez elég nem volt. Tudni akarták azt is, hogy öltözködik, alszik stb. egy nagyherczeg. Erre a czélra több újságíró a nagyherczegnél akarta tölteni az éjét, de ez több okból nem volt lehetséges. Végre egyiküknek szerencsés ötlete támadt: becsukatta magát titokban a nagyherczeg szobáiba, elrejtőzködött az asztal alá, ott töltötte az egész éjét, s elképzelhető mint csodálkozott másnap a nagyherczeg, midőn olvasta, hogy mikor szokott hazatérni, mit iszik lefekvés előtt, hogyan veti le ruháit, elszunyad-e hamar, hortyog-e álmában, beszélget-e, s mikor ébred föl stb. A közlő lap e számát roppantul kapkodták, s az illető újságíró harmadnapra a table d’hote mellett hűségesen beszél el a nagyherczegnek mindent. „Oh, ti papir-lovagok !“ mondá nevetve a nagyherczeg a ravasz újságírónak. — Egy communard regénye. Párisban napokkal ezelőtt egy hazatért communard elfogatásáról beszéltek. Találgatták, ki lehet az elfogott. Némelyek Pynt Felix, mások Rochefort nevét említették. Egyik sem. Egyik párisi újság szerint az elfogott valami Gilbert Alfréd, kinek életéből az említett lap a következő episódot közli: Gilbert Alfréd egy megkegyelmezett communards azzal van vádolva, hogy a német-franczia háború idejében gyilkosságot kísértett meg. Gilbertnek 1870-ben szerelmi viszonya volt egy párisi rendőr leányával. Miután a leány atyja e viszonyt ellenezte, a szerelmesek elhatározták, hogy meg fognak szökni. IVPrig is szöktek. A távolban kétkedés s aggodalom szállotta meg őket s elhatározták, hogy megölik magukat. A leány még felékesitette a szobát virágokkal, a legszebb ruháját vette fel. Gilbert reszkető kezekkel lő a leányra s azután magára lő. A lármára betörnek a szobába, a leányt ápolás alá veszik s a férfit, kinek nem lett semmi baja, elfogják. Mikor kitört a háború, G 1- bertét beosztották a hadseregbe azon kikötéssel, hogy a háború lezajlása után visszatér fogságába. Mikor visszatért Párisba, ott a commun uralma már virágzott. Elfogták s erővel besorozták. Páris eleste után deportatióra lett ítélve. Most, midőn az amnestiáltakkal visszatért, újra elfogatott. Kedvese, ki újra feléledt s annak atyja mindent elkövetnek a szerencsétlen megmentésére. — Ujonczozás. Pestmegye a pesti alsó járási sorozó-járásban a sorozó-bizottság polgári elnökévé Tahy István megyei jegyzőt rendelte ki, ki ebbeli működését Ráczkevén f. hó 19-én a felszólamlások tárgyalás alá vételével kezdi meg. HÍREK. — Április 17. — — Személyi hirek. Murska Ilma énekesnő tegnap Bécsből, Major J. kapitány Jávából, Rogendorf B. gróf Szt.-Györgyről, Pallavicini Hipolit őrgróf, Ratibor herczeg Berlinből a fővárosba érkeztek. — Frak nói Vilmos Olaszországba utazott, hol néhány könyvtárt kutat át. — A tudományos akadémia (III.) mathem. és természettudományi szakosztálya hétfőn, ápril 19-én, délután 5 órakor ülést tart, a következő tárgysorozattal : 1. Böck János, mint megválasztott r. t. széket foglal „Adatok a Mecsek hegység és dombvidéke jurakorszaki lerakodásainak ismeretéhez“ czímű felolvasásával. 2. Than Károly r. t. „A városligeti artézi kút hévforrásának chemicai elemzése“. 3. Klein Gyula polytech. tanár mint vendég „Adatok az akáczfa (robinia) ismeretéhez.“ 4. Hegyes Egyletek, társulatok. — A természettudományi társulat április 21- dikén, szerdán délután 5 órakor szakülést fog tartani a m. t. akdémia heti üléstermében. Tárgyak : 1. Rózsahegyi Aladár: A temetőkről. 2. Ballagi János: Egy eszköz a víznek egészségi szempontból való megbirálására. 3. Tausz János bemutatja kőzetcsiszoló gépét. — A magyar athletikai club holnap (vasárnap) délelőtt 10 órakor az Orczy kertben zártkörű versenyt rendez. A budapesti iparosképző prot. egylet 21-ik évi közgyűlését vasárnap f. évi ápril 18-án d. u. 3 órakor tartja az ev. gymnasium épületében. Naptár. Vasárnap, április 18. Napkelte : 5.6, nyugta : 6.53. Köm. Kati.: Sz. József olt.; prot.: Jubil. Valér. Akadémiai képtár 9—1-ig. Múzeumi képtár 9 —1-ig. Állatkert nyitva egész nap. Iparmúzeum a műcsarnokban 2—5-ig. Egyetemi könyvtár 8-12-ig. Közterek: gazdasági és tanszermúzeum 10 -12-ig és 2— 4-ig. Elfogadások az igazságügyi és a honvédelmi miniszternél 1—2-ig. Országgyűlés. A szabadelvű párt ülése. * Hétfő, április 19. Napkelte : 5.4, nyugta : 6.54. Rém. kath. Antónia ; prot.: Emma. Akadémiai könyvtár 3-7-ig. Múzeum könyvtár és természettár 9—1-ig. Állatkert nyitva egész nap. Egyetemi könyvtár 3 -7-ig. Közterek : gazdasági és tanszermúzeum 10—12-ig és 2—4 ip. Országgyűlés. A képviselőim ülére d. e. 10 órakor. Irodalom, színház és művészet. — Tankönyvpályázat. A főváros tanácsa által a népiskolák számára kitűzött tankönyvbeküldési határidő 15-én lejárt. A törvényes idő lejártáig a következő könyvek érkeztek be: Népiskolai földrajz, HI. IV. osztály számára Fédery Gyulától; magyar ABC dr. Göőz Józseftől; ugyanaz Binthoffer Lajostól ; ugyanaz Kovács Ede és Kenderovits Károlytól ; magyar nyelvtan II. III. IV. osztálynak Perényi Mártontól ; Számológép (méter szerkezet) Kurz Sámueltól; Iskolai Atlas, Rautmann Frigyestől. — Magyar olvasókönyvek a főv. el. népiskolák teljes osztályai számára: Hajnal A., Szet Vizer Lajos, Braun J. és Steiner Istvántól. Német olvasókönyvek a főv. el. népiskolák összes osztályai számára, ugyanazoktól. Olvasókönyveket küldött még be a Sz.István-társulat, a m. kir. kormány és Lampel Róbert könyvkiadó, aki térképeket is adott be. — Figyelmeztetés pályázatra. A kir. m. természettudományi társulat ez évi közgyűlésén kihirdetett 2000 frtos növénytani nyilt pályázatra az ajánlatok és tervezetek beküldésének határideje ápr. 30-án lejár. Az érdeklődőket erre azon megjegyzéssel emlékeztetjük, hogy a tervezetek és ajánlatok ápr. 30-áig a természettudományi társulat titkári hivatalába (Budapest, V. Eötvös tér 1. sz.) küldendők. Fodor József e. titkár. — Porzó tárcza-levelei uj olcsó kiadásban jelentek meg az Albendolimnál. Azt hisszük fölösleges az olvasó közönség figyelmébe ajánlanunk. A vaskos két kötet ára 3 írt. — Ugyancsak az Athenaeumnál jelent meg csinos kiállításban: „Az illem.“ Útmutató a műveit társas életben. Irta egy nagyvilági hölgy. Az egyes fejezetek czimeiből idézzük a következőket: Az illem a mult századokban. A magaviseletről. A bemutatásról. A magatartás. Az öltözködésről. A levélírás. A keresztelő. A házasság. A háztartás. Vendéglátás. Sport. stb. Ára 1 forint 80 kr.— Kornevilli-statisztika. Szerdán, e hó 21-én lesz e páratlan operette századik előadása a népszínházban. Az operette 1878. márczius 23-án került először színre s így két év alatt elérte a 100-ik estét, ami eddig hallatlan eredmény. A 99 előadáson a főszereplők gyakran váltakoztak Tihanyi kivételével, ki szerdán fogja századszor játszani a bírót. Serpolettot Szigligetiné 46-szor, Szabó Karola 2-szer, Gerőfyné 4-szer, Erdősi E. 13-szor, Blaháné 3- szer, Henrit Solymosi 47-szer, Ódry Lehel 1-szer, Vidtor 51-szer, Germaine-t Sziklai E. 63-szor, Jenei A. 36-szor, Gáspár apót Együd 8- szor, Solymosi 14-szer, Grenicheux-t Kápolnai 93-szor, Balogh 6-szor játszotta. A 99 előadást 129.171 néző látogatta. A „Képes Családi Lapok“ 29-dik száma szép képekkel, élénk és változatos tartalommal megjelent. A füzet ára 15 kr. — A „Magyar Nyelvőr“ legujabbi füzete megjelent. Tartalma ez: A „Halotti beszéd“ tájnyelvi sajátságai. Suronyi Zsigmond. — Nyelvemlék-tanulmányok. Munkácsi Bernát. — Némely „ny“ végzetü szónk keletkezéséről. Nagy-Szigethi Kálmán. — A debreczeni nyelvirás. Kúnos Ignácz. — A határozó igeneves birtokos összetételek természete. Mészáros István. — Figyelemre méltó szók és kifejezések egy mult századbeli szakácskönyvből. Mészáros Vilma. — A magyar nyelv a vidéki lapokban. Szántó Kálmán. — Emlékeztető. Antibarbarus. — Helyreigazítások. Magyarázatok. Népnyelvhagyományok. Szólásmódok. Párbeszédek. Babonák. Találós mesék stb.- A „Magyar Népvilág“ legutóbbi száma ily tartalommal jelent meg : Hegymegi János története. E beszélet, i ta: Bodon József. — Gorcsakovról. (Egy darab világtörténet ) — A tőzsde, irta : Pál gazda. — Balatoni dalok. (Vers, irta: Sümegi Kálmán.) — Az akarat is hatalom. (Az amerikai életből.) Angolból fordította György Aladár. A szolgáló leány. (A szegedi árvizkönyvből.) irta: Gyulai Pál. — A szent "BenedUrrentről " (Képekkel ) — Az ' ‘u*'dzaszSrítön. (Képekkel.) — A gőzös ház, irta: Vemn Gyula. — A Furfangos csizmadia. (Vers.) irta : Pósa Lajos. Képek : A pannonhalmi zárda. — A zárda sírboltja. — Családi élet. — Csárdi előtt. — A gőzös házhoz egy kép. — Az utcza sarkán. — A „Vasárnapi Újság“ legutóbbi száma ily tartalommal jelent meg: Országgyűlési képek. — Visszaemlékezések a szabadságharczra. Mezei József jegyzeteiből összeállította Bodon J. Búcsú a Kárpátoktól. Költemény. Bartók Lajostól. — A faluból. Költemény. Kemenczky Kálmántól. — Az albán fölkelők gyűlése Prizrendben. — Norvégiai hidak. — A gőzház. Verne Gyula regénye. — Központi telefon-iroda. — Egyveleg. — Garay János egy ifjúkori levele. Kenézy Csatártól. — A trónörökös eljegyzése. — Hansen és az állati delejesség. — Képek: Országgyűlési képek: Ivánka Imre, Péchy Tamás, Teleszky István, Greinwald Béla, Németh Albert, Gulner Gyula. — Norvégiai hidak. Riddar Sprong. •— Rudolf trónörökös és Stefánia herczegnő találkozása Laekenben. — Albán fölkelők gyűlése Prizrendben. — A gőzház. — Hansen és az állati delejesség (négy kép.) — A nemzeti színházban Murska Ilma kisasszony, kinek művészetét évekkel ezelőtt szerződtetése idejében, majd később vendégszereplése alatt tanulta nagyrabecsülni közönségünk, ma mint szívesen látott véndég hírnevéhez méltó rokonszenves fogadtatásban részesült. Vendégszereplésének cyclusát „Lamermoori Luciádnak czímszerepével nyitotta meg és határozott művészi individualitásával, énekének szembeszökő virtuositásával feledtette, hogy ez egykor üde, sima és érczes hang az idő folyamában azzal a kelletlen vibratióval és mellékhanggal bővült, mely erejét épen nem fokozta, hanem a tiszta, metallikus csengés rovására élesbítette. Murska kisaszszony Lucia ismeretes áriáiban nem is a szokott olaszos „Loslegen“ triviális eszközeivel vadászta a hatást, hanem azzal a könnyen, édesen odalehelt „mezza voce“ énekkel hatott, melyben ragyogó coloraturája finom zenei ízlésre valló felfogása, számtalan meglepő detailban érvényesült. A nemzeti színház közönsége Luciát különben eléggé ismeri, és mindig a vendégművésznő legjelesebb szerepei közé számította és ma is már az első nagy ária után („regnara il silenzio“) felmelegedett, a nagy sextette alatt fokozódott a hatás és tetőpontját érte az őrülési jelenetben az „ardon gl’incensi“ kezdetű bravourária után, melyben Murska kisasszony coloraturáját egész pompájában ragyogtatta. Az opera után „Coppelia“ ballet került színre, és pedig egész terjedelmében. Coppu i Zsófia kisasszony (Svanilda) a második felvonásban, melyben ma láttuk először a remekül előadott automata tánczczal és a „Manola“-val sűrű tapsokra ragadta a közönséget. — „A tőr“, Várady Antal pályakoszorúzott vígjátéka holnap kerül színre a nemzeti színházban. Mint halljuk, a vígjáték egyike a magyar drámairodalom ama ritkább, de annál inkább méltánylandó műveinek, melyek anyagukat a társadalomtól veszik, s foglalkoznak azzal a mi körülöttünk, velünk történik, s így sokkal inkább érdekli a közönséget, és sokkal nagyobb hatást gyakorol. A vígjáték főszerepét Prerre Kornélia játszsza, s szerepe sokban hasonlít a franczia színművek ama kedves fiatal hölgyeihez, kik kedvencz eszméjük után indulva eltévelyednek a rendes útról, de visszatéríti őket oda szívük. Művésznőnknek sok finom árnyalás mellett alkalma lesz szenvedéllyel, erővel játszani a fiatal özvegy szerepét, melyet nálánál tökéletesebben bizonyára senki sem játszhatna el. Mellette Vízvári Gyula kapott olyan fő szerepet, mely a vígjáték erőteljesebb humorát van hivatva képviselni. Vízvári Czenczi urat játszsza, egy vidékről a fővárosba fölkerült bangó legény, aki azért jött Budapestre, hogy tapasztaljon, úri módot tanuljon. Cselekszi is híven. A nénjének virágcsokrot hoz s kurizál a szobalánynak, hogy finomnak lássék, húgának szólítja a nénjét, belekóstol az élet örömeibe, szivarozik huszonkétéves ifjúsága daczára, szórja a pénzt s rettenetesen fél a papájától. A hálás szerepet Vízvári játszsza s ezzel eleget mondtunk arra, hogy Czenczi úr annyi komikummal fog megjelenni holnap a lámpák előtt, amenynyit e szerepbe egyáltalán önteni lehet. Náday mint pazarló, könnyelmű ifjú játszik a vígjátékban, de aki alapjában nemes, igaz ember. Mihályfi ez alkalommal fog játszani először nagyobb salonszerepet. Kivülök még Csillag Teréz játszik nagyobb szerepet s Pál Szeréna szobalányoskodik. A vígjáték iránt a fővárosban nagy az érdeklődés, sikeréhez nagy igényeket kötnek, mert még élénk emlékezetben van mindazon dicséret, melylyel a Teleki-pályázatnál e művet, mint a 100 arany nyertesét, a bíráló bizottság elhalmozta. — Halmi Ferencz, a nemzeti színház derék fiatal művésze, mintegy magánlevélből értesülünk, már sokkal jobban van, s így szerencsére alaptalan mindazon hír, mely Halmi állapotának rosszabbra fordultáról színházi körökben keringett. Halmi amint írja, nagyon unakozik Olaszországban, és sehogy sem bírja megszokni azt, hogy ne járjon próbákra, ne játszik. El is határozta, hogy nem is várja be teljes fölépültét, de a jövő héten hazajön, mert ő a „papiros dicsőség“ nélkül már tovább élni nem tud. — A nemzeti színház jövő heti műsora. Ápril 18. A tőr. (Először.) — Cox és Box. — 19. A tőr. — Egy kényes ügy (3-szor.) — 20. Troubadour. (Murska Anna k. a. és Bartolucci V. k. a. vendégj.) — 21. Ifj. Fromont és id. Risler. — 22. Windsori vig nők. (Finály Karolin k. a. fellépte.) — 23. A tőr (3-szor.) Apát keres. — 24. Alvajáró. (Murska Ilma k. a. vendégj.) — Gizella 1 felv. (Coppini Zs. k. a. fellépte.) — 25. Proletárok. — 26. Macbeth. — „A legény bolondja“ már második kiadásban is megjelent. Ára 40 kr. Kapható a népszínház pénztáránál és jegyszedőinél. Tömegesebb megrendelések a népszínház ellenőri irodájába intézendők. Az 1000 példányos első kiadás 7 nap alatt kelt el. A népszínházban holnap, vasárnap „A legény bolondja“, hétfőn „Boccaccio“, kedden a „Sárga csikó“, szerdán századszor a „Kornevilli harangok“, csütörtökön ugyanaz, pénteken „Boccaccio“, szombaton „Titilla hadnagy“, vasárnap „A legény bolondja“ kerül színre. — Abonyiné Kovács Ella asszony folyó hó 15-étől szerződött tagja a népszínháznak. Szerződéses minőségében hétfőn „Boccaccio“ és kedden a „Sárga csikó “-ban Erzsiké lesz első szerepe. Budapest, vasárnap, április 18 án I nemzeti színház. Először : A T . R. A gróf Teleky-alapitványból 100 aranynyal jutalmazott eredeti vígjáték 3 felv. Irta Váradi Antal. — — — Sz. Brielle C. Adél Teréz Nina Jenő Béla Czenczi Népszinház. Blaháné Luiza asszony mint vendég : A LEGÉNY BOLONDJA. A népszínház bizottsága által hirdetett pályázaton 100 aranynyal jutalmazott eredeti népszínmű dalokkal 3 felv. Irta : Kóródi Péter, zenéjét Erkel Elek. Folytatás a mellétteten Szűcs György, földmivelő — Tihanyi Szücsné — — — Pártényiné Juliska ) , . .. — — Rákosi Szidi Mariska ) ^ — — Nagy Katicza Kati, Szűcs húga — — Blaháné L. Túri Gergely, fiatal gazda — Tamsissy Barna Samu — — Kovács István /