Ellenőr, 1880. április (12. évfolyam, 152-203. szám)

1880-04-18 / 182. szám

dig mehet, a­meddig a budgettörvény felhatal­mazza. Egyébiránt a községi iskolák subventiója a­z idén oly mérvben lett kiutalványozva, mint a m­ílt évi budget szerint meg lett állapítva. A most kért többlet még nincs megszavazva, a­mint meg fog szavaztatni, hiszi, hogy a 20%-os levonásokat megszüntetheti. Molnár Aladár azt hiszi, hogy a budget­törvény nem alterálhatja a népnevelési törvényt. Ismételve kéri a minisztert, terjeszszen tervszerű jelentést a házba arról, hogy hány­­népiskola hiány­zik s mennyi költség szükséges arra, hogy a ház lassan kint megszavazhassa. Turgonyi Lajos és Kállay János pártol­ják Zsilinszky javaslatát Kiss módosításával. A ház erre elfogadta Zsilinszky Mihály hatá­rozati javaslatát Kiss Albert módosításával. A tétel így függőben maradván, a pénzügyi bizottsághoz utasíttatott. Itt a vallás- s közoktatásügyi budget tárgya­lása félbeszakíthatván, következik a 31. sorjegyzék­ben foglalt kérvények tárgyalása. Torontálmegye kéri, hogy az 1876: XV. t. cz.-ben kimondott adóelengedés tárgyalását szabá­lyozó pénzügyminiszteri rendelet a törvény szellemé­vel összhangba hozassák és hogy a rozsda és rend­kívüli felhőszakadás oly elemi csapásnak ismertes­sék, a­mely adóelengedés alapjául szolgálhasson. A bizottság véleménye az, hogy ezen kérvény a szükségesnek mutatkozó javaslatok előkészítésénél leendő figyelembe vehetés czéljából a pénzügymi­niszterhez utasíttassék. Dániel Pál a kérvénynek csak első pontjára hivja fel a ház figyelmét. Ebben az iránt foglaltatik panasz, hogy a tartós száraz ág és föld árja által 1878. és 1879-ben okozott károk után az adóelen­gedéseket a pénzügyminisztérium nem azon mérték­ben engedélyezte, mint a minőben azt az 1876: XV. törvényczikk rendeli, hanem félremagyarázva a tör­vény világos szavait, a pénzü­gyministerium csak azon földrészletek után engedte át az adót leiratni, me­lyeken az elemi csapások folytán a termés egészben megsemmisült, de nem engedélyezte úgy, a­mint azt engedélyeznie kellett volna: ha cs­ad semmisült meg, 13-ot, ha­­ semmisült meg 2/3-ot és akkor, ha az egész megsemmisült, az egészet. S mert a megye ismételt felterjesztései sikertelenek maradtak, azért fordultak orvoslásért a törvényhozáshoz. A megye föl­terjesztésére,­ a minisztérium így válaszolt : „a fagy és tartós szárazság és a föld árja ál­tal okozott károk folytán csak akkor van helye az adóelengedésnek, ha az elemi csapás a bevetett szántóföldek termését egész határokat magukban foglaló nagyobb területeken, nem pedig egyes dű­lőkben fekvő némely földrészleteken, oly módon és időben semmisiti meg egészen, hogy az illető föl­dek azon évben már újabb veteményezés által jö­vedelmezőkké nem tétethetnek. Továbbá azt mondja : „A törvény ezen rendeletének felel meg az 1877. évi 27945. sz. a. kiadott utasítás 6. §-a is, mely­ben kimondatott, hogy fennebb elősorolt elemi csa­pás sok eseteiben egyedül szántóföldeknél csak akkor van helye adóelengedésnek, ha a bevetett földek termése egészen megsemmisül.“ Egy másik elemi csapás, a szárazság tönkre tette mindazt mit a víz megkímélt, de azért az illetők egy fillér adóelengedésben sem részesültek. Mielőtt a ház határozatát provokálná a pénzügyminiszterhez azon kérdést vitézi szóló vájjon keltettek-e benne, az ezen kérvényben elő­adottak némi skrupulust az iránt, hogy azon eljá­rás, mely ez ügyben követtetett, nem felel meg az igazságnak. S ha keltettek, akkor nyilatkoztassa ki, hogy ezen sérelmet orvosolni fogja, nyugtassa meg azt a szerencsétlen vármegyét, melyet 10 év óta egyik csapás után a másik ér, a­melyet igen sújt, az, hogy adóhátraléka ép oly évből eredt, midőn 400.000 frt segélyért kellett a kormányhoz fordulni és lakosai könyöradományokra szorultak, hogy a mai napig m­egéltessenek. Gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter a kérvényben részletezett elemi csapás okozta kár­nak, ismerete nélkül nem nyilatkozhatik az iránt, hogy a tett intézkedést meg fogja-e vál­toztatni vagy nem, de teljes készséggel nyilatko­zik az iránt, hogy ha bárkivel is e tekintetben sérelem történt a miniszteri intézkedés által, mely a törvénynyel vagy az utasítással ellenkezik, a bajt orvosolni fogja és az e tekintetben szükséges in­tézkedéseket meg fogja tenni. A ház erre elfogadja a kérvényi bizottság vé­leményét. Az aradi gazdasági­ egylet kérvénye, hogy egy kincstári szőlő részint szőlészeti iskola, részint vin­­czellérképezde felállítására használtassék. Korosi Béni felszólalása után, netalán szük­ségesnek talált javaslat készítésénél felhasználás czél­jából a földmivelés, ipar és kereskedelmi miniszter­nek adatik ki. A többi kérvényekre nézve elfogadtatott a kér­vényi bizottság véleménye. Tisza Kálmán miniszterelnök javaslatára a ház elhatározta, a vallás és közoktatásügyi minisz­térium költségvetésének tárgyalása után Uj-Szeged­nek Szeged szab. kir. várossal való egyesítéséről és a Szeged szab. kir. város törvényhatóságához kikül­dött kir. biztos kinevezéséről és hatásköréről szóló 1870: XX. t. sz. meghosszabbításáról és módosítá­sáról szóló törvényjavaslat fog tárgyaltatni. Ezután pedig, ha marad idő, az igazságügyminisztérium költ­ségvetése fog tárgyaltatni. Ezzel az ülés véget ért. * A főrendiház mai ülésén tudomásul vet­ték Péchy Tamásnak a közlekedési tárc­a vezeté­sétől saját kérelmére való felmentését, s azt hogy ezen tárczának ideiglenes vezetésével a pénzügy­miniszter bízatott meg. Beöthy Algernon képvi­selőházi jegyző áthozta a következő törvényjavas­latokat alkotmányos tárgyalás és hozzájárulás vé­gett: „Szeged szabad kir. város területének árviz elleni biztosítására 1879. évben tett munkálatok költségeinek viseléséről és az államkincstárból Szeged városnak ugyanezen évben adott előleg­összeg megtérítésének elengedéséről.“ a „Szeged sz. kir. város területén emelendő építmények adómentességéről;“ „Szeged sz. kir. város újjáépítésének keresz­tülviteléről s az erre szükséges költségek vise­léséről ;“ „a Tisza és mellékfolyói mentében alakult vizszabályozó és ármentesitő társulatok és Szeged szab. kir. város részére kötendő állami köl­csönről“. A főrendek e javaslatokat szerdán fogják tárgyalni. Endre kolozsvári egyetemi tanár „Az associált aka­ratlan szemmozgások idegmechanismusáról vagyis a szemizom összefüggéséről a tizenkét ampulla-ideg­­véggel“ czimű értekezését bemutatja Balogh K. r. t. —■ Fényes főúri esküvő volt ma a délutáni órákban az egyetemi templom falai közt. A vesz­prémi főispán Piáth Ferencz báró szép leányát Jo­zefát vezette oltárhoz Schmid-Pauli Edgár hamburgi gazdag patrícius, kinek mostanában hét nagy keres­kedelmi hajója szeli az óczeán hullámait. Az eske­­tési szertartást Jánossy veszprémi kanonok és püs­pöki titkár végezte ; az egybekelés nagy és váloga­tott közönség jelenlétében és a főúri körök élénk részvételével történt. Násznagyok voltak Sennyey Pál báró és Cziráky János gróf, mindketten fényes díszmagyarban összes rendjeleikkel; a nyoszolya­­leányok: Semsey Lyvia, Sennyey Miczi bárónő, Trautenberg Riza bárónő és Cziráky Lujza grófnő ; vőfélyek Ratibor herczeg, Attems gróf, Trautenberg báró és Jankovics A. A hölgyek és a férfiak gyö­nyörű ruházatán a vörös bársony volt a túlnyomó. Az esküvőre eljött a vőlegény anyja is. A templomi szertartás után fényes ebéd volt az angol királynőben 30 személyre. Az ifjú pár ezután Meranba utazott, állandó lakhelye azonban Hamburg lesz. — Kozma Sándor kir. főügyész Győrbe uta­zott, hogy a Takács-ügyben a vizsgálatot megin­dítsa. — Arany János uj fényképei, melyek a nagy költő szivességéből a magyar írók segélyegy­lete javára jövedelmeznek, már kaphatók Eli­­n­ge­r Ede udv. fényképésznél s általa több diszmó- és könyvkereskedésben. E képek különös gonddal ké­szültek s kitünően sikerült a rezmások. Nagy negyed­­rétű példány, minő szobafalak díszére szolgál, hat forintért kapható, az úgynevezet Makart-formában, hosszas lapon pedig másfél forintért. A­ki a „Toldi szerelme“ kötőjéről jó arczképet kíván szerezni,­­s azt hiszszük, hogy sokan kívánnak,­ az szerezhet most oly módon, hogy egyszersmind előmoditja az írók se­gélyegyletének ügyét is. Egyúttal nem hagyjuk szó nélkül azt sem, hogy Ellinger Ede üdv. fényképész műtermében Arany Jánosnak egy nagy színezett jel­­képe is készült, mely pompás aranyrámába van fog­lalva s kaszinói, közintézeti termeknek is díszére vál­nék. Ez csak egy példányban készült s érethűsége kifogástalan. — Szapáry Antal gróf, mint a „Pesti Nap­lódban olvassuk, ma nem csekély veszélyben for­gott. Déli 7,1 órakor, mikor a felsőházba hajtott, kocsija a Kálvin-téren egy kőhalmazba ütközött; lovai elragadták a kocsit, a gróf kiesett belőle s a lovak egy darabig húzták, nem esett azonban leg­kisebb baja s megjelent a felsőház ülésén. — Nordenskjöld tegnapelőtt megérkezett Ko­­penhágába. Hajóját jó távol a kikötőtől kilencz hajó sorlövése üdvözölte. Közvetlen megérkezése után Amalienborgba kocsizott, hol a király és trónörökös fogadta külön kihallgatáson. Tisztele­tére délután a svéd nagykövet adott díszlakomát, este pedig a svéd egylet. A következő napon fo­lyik le a földrajzi társaság diszülése. Nordenskjöld és társai vasárnapra hivatalosak az udvarhoz, szombaton lesz a börze díszlakomája , este az egye­temi ifjúság ünnepélye, s végre a „Véga“ személy­zetét vendégelik meg. A társaság kedden utazik tovább.­­ A honvédelmi minisztérium palotájára előirányzott összegből bizonyos fölösleg maradt. A minisztérium elhatározta, hogy e fölöslegből a pa­lota külső díszének emelésére négy szobrot fog ál­líttatni a homlokzatra. E négy szobor Árpádot, Hunyadi Jánost, Zrínyi Miklós és Nádasdy Ferencz hadvezéreket fogja ábrázolni. A szobrokra legköze­lebb ki fog hirdethetni a pályázat. — Kivándorlás Amerikába. Egy fővárosi szál­lóba tegnapelőtt érkezett meg egy hamburgi kon­zul, ki, mint a „B. Sürg.” hallja, propagandát csi­nál a kivándorlásnak a fővárosban s már több ajánlkozóval kötötte meg az alkut az Óceánon való átszállításra. Minden ajánlkozó félévi napszámra kötelezi magát, melyért semminemű bért nem, csak ennivalót kap, azután szabaddá lesz és a maga részére kereshet. Legszerencsésebbek azok, a kik némely mesterségből is értenek valamit. — Uj táviró­vonal A Duna mentében a ke­reskedelmi miniszter Pest megye kérvényezésére el­rendelte a laczháza-kalocsai táviró­vonal felállítását. A vonal érinteni fogja Apostag, Solt, Duna-Pataj és Tas községeket. Összesen 1670 darab 6­/0 méter magasságú oszloppal bir s összes költségei 13,050 frtra rúgnak, melyhez Pest megye 6500 frtot szava­zott meg a magánosok és a községek önkéntes já­rulékával együtt. A vonal 1. évi szeptember hó vé­gére készül el.­­ A táviróösszeköttetés Pest és Buda közt tudvalevőleg most olyan lesz, hogy a sodronyokat a lánczhidról részben az összekötő vasúti hídra, rész­ben a Margithidra viszik át. Kérdés volt, hogy a Krisztinavárosba a huzalok a vár körül vagy az alaguton át vezettessenek-e. A fővárosi tanács ma az utóbbi mellett nyilatkozott és fölkéri az alagut­­társulatot az engedély megadására. — Új iskola. A fővárosi tanács f. é. szep­temberre kibérelte a VI. ker. Bajnok-utczai Im­­niczky-féle házat, hová új elemi iskola fog elhe­lyeztetni, melyet a közgyűlés már engedélyezett. Ezen iskolának 4 fiú és 4 lány osztálya lesz.­­ A Liszt-alapítványok kérdésében a főv. tanács ma, szemben a közoktatásügyi bizottsággal, oda nyilatkozott, hogy a maestro személyére és nagy érdemeire való tekintettel, meg azért is, mert a város ép az ő nevére és jubilaeumára tette a három 200 frtos alapítványt, ez évre megenge­dendő volna, hogy a három alapítvány egyesíttet­­vén, a 600 frt Juhász Aladár tehetséges ifjú ze­neművésznek adassék külföldi kiképeztetésre. — A közoktatásügyi miniszter felhívta a fő­város közönségét, hogy a középipartanoda czéljára felajánlt 30.000 írtból az első két 10—10.000 fr­tos részlet folyóvá tételéről meg ne feledkezzék. A nevezett két részletet az 1880. és 1881. évekre ígérték meg. — Pécs város jubileuma. Pécs város holnap, vasárnap ünnepli meg százados évfordulóját an­nak, hogy Mária Terézia királynő 1780. január hó 21-én szabad királyi várossá emelte. A város ta­nácsa e czélra nagyszerű népünnepélyt rendez, melyen nagy hordókat ütnek csapra és egész ök­röket fognak sütni. Ezenkívül egyes egyletek és az egyház­káptalan különböző módon fogják emelni az ünnepélyt. A Mecsek hegy tövében, a Tettyén a lövész-társulat rendez nagy dislövészetet, este pedig a híres pécsi dalárda fog énekelni a Szé­­chenyi-téren általános kivilágítás alatt, mely alka­lommal az agg székesegyház négy tornyán görög és bengáli tüzeket gyújtanak. — Demonstrate Triesztben. A trieszti rend­őrség e hó 16-án kitiltottta a Triesztbe érkezett Cavalotti olasz költőt és képviselőt, ki mint hír­lapíró Ausztria-Magyarországgal szemben ellensé­ges magatartást tanúsított. A rendőri levél meg­hagyja, hogy Cavalottinak nem szabad többé Triesztbe visszatérnie. Cavalotti nem is felebbe­­zett, hanem még délután elutazott. A pályaudvaron nagy tömeg várta, mely tüntetett s ez alkalommal két fiatal embert el is fogtak. A községi színház­ban este Cavaletti egy darabját adták elő. A de­monstrátiók ismétlődtek.­­ Szívélyes ovatióban részesítették tegnap a nemzeti színház zenekarának tagjai távozó collegá­­jukat Saphir Károlyt, ki 30 évi munkásság után a megérdemelt nyugalomba vonul. A Szikszay ven­déglő első emeleti éttermében, hol az ünnepeltnek babérkoszorúval övedzett arczképe volt felfüggesztve, a zenekar összes tagjai s a nemzeti színház több kiváló művésze gyűlt össze. Erkel Sándor igazgató a­ zenekar nevében szólt s nagyrabecsülése jeléül egy értékes gyémánt tűt nyújtott át neki. Nikolits tanár egy további üdvözlő beszéde­s Saphir néhány kö­szönő szava után kezdetét vette a lakoma, mely csak éjfél után ért véget. — A tiszavölgyi társulat központi bizottsá­gától a következő sorokat vettük: A Tiszaszabá­­lyozás szervezetéről szóló törvényjavaslat, hibásan a központi bizottságnak tulajdoníttatván e téves közleményt oda rectificálni kérjük, hogy a mai esti lapban közlött törvényjavaslat ez alakjában még nem a központi bizottság, hanem csak a he­tes albizottság javaslata, s hogy a központi bizott­ság által e törvényjavaslatban eszközölt csekély változásokat legközelebb közöljük a központi bi­zottsági ülésről szóló tudósítással együtt. — Kikeresztelkedett afrikai herczeg, Kairó­ból írják, hogy Chartum városába (felső Nil mel­lett) több angol hittérítő érkezett Közép-Afrikából, hogy haza térjenek Angliába. Van társaságukban tizenkét szerecsen gyermek, kiket Londonban fog­nak megkeresztelni, fölnevelni, hogy aztán mint missionáriusok térjenek hazájukba. E fiuk egyike Mtesa királyé, ki egyike Közép Afrika leghatalma­sabb uralkodóinak, s birodalma a Tanganvikafer mellett több mint ezer négyszögmértföldnyi, lakói­nak száma öt-hat millió. Stanley a híres afrikai utazó ezelőtt három évvel hosszabb ideig volt ven­dége e fejedelemnek, kinek udvaránál szívélyes fogadtatásra talált. Ezzel kilátás nyílt rá, hogy nemsokára Afrika belsejében egy egész tartomány fog a keresztény hitre térni. — A szegedi egyetem és a főváros. A fővá­ros közoktatási bizottsága tudvalevőleg a Szegeden emelendő egyetem ellen nyilatkozott. A tanács azonban ma ellenkező határozatot hozott, kimond­ván, hogy a­mennyiben a törvényhozás a harmadik egyetem szükségességét mondaná ki, ennek szék­helyéül a combinatióba vont többi városok elejté­sével Szeged volna kijelölendő, mert nem Bécs külvárosának Pozsonynak, hanem az alföld egyik legmagyarabb városának, Szegednek kell emelni a tudományok e főtemplomát. A tanács e határozata már a legközelebbi közgyűlés elé kerül. — Lesseps Ferdinánd e hó 14-én tért vissza öt hónapi amerikai útjából. Barátai díszes fogadást rendeztek tiszteletére az indóháznál. Lesseps e szavakkal szállt ki a kocsiból : „Meghíztam. Ez a legjobb c­áfolat azon állításokra, hogy a panamai földszoros levegője káros az egészségre. 68 napot töltöttünk sátor alatt, a­nélkül hogy egy is megbe­tegedett volna közülünk.“ Lesseps oly fekete lett az amerikai naptól akár csak az arab. Elbeszélte azután, hogy Amerikában nagyon jól fogadták, egy san-franciscoi vendéglős nem akart pénzt elfogadni tőle a fejedelmi ellátásért, sőt még el is rejtőzött Lesseps köszönete elől. Les­seps a napokban a Sorbonne­ban előadást fog tar­tani tervéről s azon reményéről, melyeket tervének sikerüléséhez köt. — A feledékenyek csarnoka. Drezdában van egy idő óta a feledékenyek számára külön hivatal, melyben mindazon tárgyak, melyeket a szász állam­­vasút vonalán az utazók elvesztettek, egybegyüjtet­­nek, őriztetnek egy ideig, azután­­ pedig visszaadat­nak a jelentkező tulajdonosnak. Érdemes széttekint­­getni ez irodában, hogy mi mindent el nem hagyo­­gattak az emberek egy év leforgása alatt. Először is 800 sétapálcza. Azután következik 600 esernyő, amelyről régi közmondás alapján tudvalevő, hogy rendesen akkor sem vehetjük hasznát, mikor szük­ségünk van rá. Napernyők dolgában a férfivilág fe­ledékenyebb volt , mert 98 férfi napernyőt találtak, míg női ernyőt csak 90-et. Csodá­latos, hogy zsebkendőket is olyan nagy mértékben veszítenek el, pedig e „bútor“ mennyire nélkülöz­­hetlen : 500 darabot őriznek belőlük. Kalap van 200, a legkülönbözőbb fajtából és alakból; csak harmincz hölgyet ért az a rettentő csapás, hogy szalagos, virágos, tarkabarka lövegétől megválni kénytelen volt, míg a 190 férfi valószínűleg azért lett hálátlanul feledékeny, mert az utazó sipka ké­nyelmes örömét élvezte. E sors a legfinomabb cilin­dereket is elérte, de legtöbbnyire olyan sorsedzett megviselt ruha, hogy erős gyanú van rá, hogy a szórakozottság szándékos eset stb. Legérdekesebb, hogy míg a tudós utazók 33 könyvet felejtettek a vasúton, az után különösen kultivált pikáns köny­vek közül egyetlen egyet sem találtak. — Edison legújabb találmánya. Angol lapok az amerikai csodaember új találmányáról tesznek említést, a­mely abban áll, hogy a mechanika és villamosság segélyével az aranytartalmú quarczból nagyobb mennyiségű aranyat is könnyebben vagyunk képesek kivonni, mint tehettük ezt eddig. Az angol lapok milliók megtakarítását várják e találmánytól.­­ A nagy üstökös, melynek váratlan föltű­­­tünését február 1-én Cordobából (Dél-Amerika) s néhány nap múlva Jórem­énység fokáról is jelentet­ték, a legújabb hírek szerint éjszakra tart, s így földrészünkön is jól lett volna látható, ha fénye oly gyorsan meg nem gyengül. A számítások azon érdekes eredményre vezettek, hogy ez való­színűleg azonos az 1843-dikival, mely szintén hirtelen tavaszszal pompás fényben tűnt föl. Ez az üstökös e szerint mintegy 37 év alatt futotta meg a napkörüli pályáját, míg ellenben az eddigi számítások szerint egy nagy üstökösnek (pl. Halley­­féle üstökösnek) legkevesebb 70 év kellett arra, hogy ugyanazt az utat megtegye. — Halálozás. Széll Anna e hó 12-én 81 éves korában elhunyt Búcsúban, Vas megyében. A tisztes matróna elvesztét nagyszámú család siratja. Nyugodjék békében! — Ötszörös gyilkosság. Ceyrouxban, Fran­­cziaország Creuse kerületében egy Jeanet nevű 28 éves férfi megölte apjának szeretőjét, Gouquet Máriát s törvénytelen viszonyokból született négy gyermekét. Április 10-én reggel egy mezei mun­kás megpillantotta Gouquet Mária s gyermekei holttestét házuk küszöbén. A gyilkost azonnal el­fogták. Jeanet, midőn borzasztó tette után Cey­­rouxból Bouganeufre utazott, találkozott atyjával, kit megkínált egy pohár cognackal, e szavakat mondván neki: „Most már elmehetsz haza, meg­öltem valamennyit.“ — A herminatéri német színház tulajdonosa, bizonyos Guttmann, kötelezve volt jótékony czélokra 200 frtot átengedni a jövedelemből. Guttmann a kötelesség teljesítését elhanyagolta s e miatt’ rö­vid határidővel intést kapott a 200 frt befizetésére „különbeni végrehajtás terhe mellett,“. A tanács e végzése ellen Guttmann most felfolyamodást nyúj­tott be a fővárosi közgyűléshez, melyben kiemeli, hogy a herminatéri bárakban csak szaggatottan lehetett az előadásokat tartani, mert Budapesten igen megfogyott a német közönség s a hébe-hóba tartott előadásokért 200 frtot csak nem fizethet. Minthogy azonban az előadási jog az üresen ha­gyott napokon is fennállott s az engedély megha­tározott időtartamra szólt, a tanács javasolja, hogy a folyamodó utasíttassék el kérésével. — Reporter a nagyherczeg asztala alatt. Alexej Alexandrovics new-yorki tartózkodásáról be­szélik a következő történetkét: A nagyherczeg egé­szen fesztelenül él, s egyik egyszerű szállóban la­kik. A kedélyes nagyherczeg állandó testőrségét ké­pezik a hírlaptudósítók, kik utczán, színházban, de még saját lakásán is folyton" a sarkában vannak. Minden elképzelhető dolgot kicsikarnak a nagyher­­czegtől, az orosz népről, udvarról, az országról stb. E tudvágyó reportereknek azonban ez elég nem volt. Tudni akarták azt is, hogy öltözködik, alszik stb. egy nagyherczeg. Erre a czélra több újságíró a nagyherczegnél akarta tölteni az éjét, de ez több okból nem volt lehetséges. Végre egyiküknek sze­rencsés ötlete támadt: becsukatta magát titokban a nagyherczeg szobáiba, elrejtőzködött az asztal alá, ott töltötte az egész éjét, s elképzelhető mint cso­dálkozott másnap a nagyherczeg, midőn olvasta, hogy mikor szokott haza­térni, mit iszik lefekvés előtt, hogyan veti le ruháit, elszunyad-e hamar, hortyog-e álmában, beszélget-e, s mikor ébred föl stb. A közlő lap e számát roppantul kapkodták, s az illető újságíró harmadnapra a table d’hote mellett hűségesen beszél el a nagyherczegnek mindent. „Oh, ti papir-lovagok !“ mondá nevetve a nagyher­czeg a ravasz újságírónak. — Egy communard regénye. Párisban napok­kal ezelőtt egy hazatért communard elfogatásáról beszéltek. Találgatták, ki lehet az elfogott. Néme­lyek Pynt Felix, mások Rochefort nevét emlí­tették. Egyik sem. Egyik párisi újság szerint az el­fogott valami Gilbert Alfréd, kinek életéből az említett lap a következő episódot közli: Gilbert Alfréd egy megkegyelmezett comm­unard­s azzal van vádolva, hogy a német-franczia háború idejében gyilkosságot kísértett meg. Gilb­ert­nek 1870-ben szerelmi­ viszonya volt egy párisi rendőr leányával. Miután a leány atyja e viszonyt ellenezte, a szerelmesek elhatározták, hogy meg fognak szökni. IVPrig is szöktek. A távolban kétkedés s aggodalom szállotta meg őket s elhatározták, hogy megölik magukat. A leány még felékesitette a szobát virágokkal, a legszebb ruháját vette fel. Gilbert reszkető kezekkel lő a leányra s azután magára lő. A lármára betörnek a szobába, a leányt ápolás alá veszik s a férfit, kinek nem lett semmi baja, elfogják. Mikor kitört a háború, G­­ 1- b­ertét beosztották a hadseregbe azon kikötéssel, hogy a háború lezajlása után visszatér fogságába. Mikor visszatért Párisba, ott a commun uralma már virágzott. Elfogták s erővel besorozták. Páris eleste után deportatióra lett ítélve. Most, midőn az amnes­­tiáltakkal visszatért, újra elfogatott. Kedvese, ki újra feléledt s annak atyja mindent elkövetnek a szeren­csétlen megmentésére. — Ujonczozás. Pestmegye a pesti alsó járási sorozó-járásban a sorozó-bizottság polgári elnökévé Tahy István megyei jegyzőt rendelte ki, ki ebbeli működését Ráczkevén f. hó 19-én a felszólamlások tárgyalás alá vételével kezdi meg. H­ÍREK. — Április 17. — — Személyi hirek. Murska Ilma énekesnő tegnap Bécsből, Major J. kapitány Jávából, Rogen­­dorf B. gróf Szt.-Györgyről, Pallavicini Hipolit őr­gróf, Ratibor herczeg Berlinből a fővárosba érkez­tek. — F­rak nói Vilmos Olaszországba utazott, hol néhány könyvtárt kutat át. — A tudományos akadémia (III.) mathem. és természettudományi szakosztálya hétfőn, ápril 19-én, délután 5 órakor ülést tart, a következő tárgysoro­zattal : 1. Böck János, mint megválasztott r. t. széket foglal „Adatok a Mecsek hegység és domb­vidéke jurakorszaki lerakodásainak ismeretéhez“ czímű felolvasásával. 2. Than Károly r. t. „A városligeti artézi kút hévforrásának chemicai elemzése“. 3. Klein Gyula polytech. tanár mint vendég „Adatok az akáczfa (robinia) ismeretéhez.“ 4. Hegyes Egyletek, társulatok. — A természettudományi társulat április 21- dikén, szerdán délután 5 órakor szakülést fog tar­tani a m. t. akdémia heti üléstermében. Tárgyak : 1. Rózsahegyi Aladár: A temetőkről. 2. Bal­­lagi János: Egy eszköz a víznek egészségi szem­pontból való megbirálására. 3. Tausz János be­mutatja kőzetcsiszoló gépét. — A magyar athletikai club holnap (vasár­nap) délelőtt 10 órakor az Orczy kertben zártkörű versenyt rendez.­­ A budapesti iparos­képző prot. egylet 21-ik évi közgyűlését vasárnap f. évi ápril 18-án d. u. 3 órakor tartja az ev. gymnasium épületében. Naptár. Vasárnap, április 18. Napkelte : 5.6, nyugta : 6.53. Köm. Kati­.: Sz. József olt.; prot.: Jubil. Valér. Akadémiai képtár 9—1-ig. Múzeumi képtár 9 —1-ig. Állatkert nyitva egész nap. Iparmúzeum a műcsarnokban 2—5-ig. Egyetemi könyvtár 8-12-ig. Közterek: gazdasági és tanszermúzeum 10 -12-ig és 2— 4-ig. Elfogadások az igazságügyi és a honvédelmi miniszternél 1—2-ig. Országgyűlés. A szabadelvű­ párt ülése. * Hétfő, április 19. Nap­kelte : 5.4, nyugta : 6.54. Rém. kath­. Antónia ; prot.: Emma. Akadémiai könyvtár 3-7-ig. Múzeum könyvtár és természettár 9—1-ig. Állatkert nyitva egész nap. Egyetemi könyvtár 3 -7-ig. Közterek : gazdasági és tanszermúzeum 10—12-ig és 2—4 ip. Országgyűlés. A képviselőim ülére d. e. 10 órakor. Irodalom, színház és művészet. — Tankönyvpályázat. A főváros tanácsa által a népiskolák számára kitűzött tankönyvbeküldési ha­táridő 15-én lejárt. A törvényes idő lejártáig a kö­vetkező könyvek érkeztek be: Népiskolai földrajz, HI. IV. osztály számára Féder­y Gyulától; ma­gyar ABC dr. Göőz Józseftől; ugyanaz Bin­t­­h­o­ff­er Lajostól ; ugyanaz Kovács Ede és K­e­n­­derovits Károlytól ; magyar nyelvtan II. III. IV. osztálynak P­e­r­é­n­y­i Mártontól ; Számológép (mé­ter szerkezet) Kurz Sámueltól; Iskolai Atlas, Raut­mann Frigyestől. — Magyar olvasókönyvek a főv. el. népiskolák teljes osztályai számára: Haj­nal A., S­z­e­t V­i­z­e­r Lajos, B­r­a­u­n J. és S­t­e­i­­n­e­r Istvántól. Német olvasókönyvek a főv. el. nép­iskolák összes osztályai számára, ugyanazoktól. Olvasókönyveket küldött még be a Sz.­István-társu­­lat, a m. kir. kormány és Lampel Róbert könyv­kiadó, a­ki térképeket is adott be. — Figyelmeztetés pályázatra. A kir. m­. ter­mészettudományi társulat ez évi közgyűlésén ki­hirdetett 2000 frtos növénytani nyilt pályázatra az ajánlatok és tervezetek beküldésének határideje ápr. 30-án lejár. Az érdeklődőket erre azon meg­jegyzéssel emlékeztetjük, hogy a tervezetek és ajánlatok ápr. 30-áig a természettudományi tár­sulat titkári hivatalába (Budapest, V. Eötvös tér 1. sz.) küldendők. Fodor József e. titkár. — Porzó tárcza-levelei uj olcsó kiadásban jelentek meg az Albendolimnál. Azt hisszük fölösle­ges az olvasó közönség figyelmébe ajánlanunk. A vaskos két kötet ára 3 írt. — Ugyancsak az Athe­­naeumnál jelent meg csinos kiállításban: „Az il­lem.“ Útmutató a műveit társas életben. Irta egy nagyvilági hölgy. Az egyes fejezetek czimeiből idéz­zük a következőket: Az illem a mult századokban. A magaviseletről. A bemutatásról. A magatartás. Az öltözködésről. A levélírás. A keresztelő. A házasság. A háztartás. Vendéglátás. Sport. stb. Ára 1 forint 80 kr.— Kornevilli-statisztika. Szerdán, e hó 21-én lesz e páratlan operette századik előadása a nép­színházban. Az operette 1878. márczius 23-án ke­rült először színre s így két év alatt elérte a 100-ik estét, a­mi eddig hallatlan eredmény. A 99 előadáson a főszereplők gyakran váltakoztak Ti­hanyi kivételével, ki szerdán fogja századszor ját­szani a bírót. Serpolettot Szigligetiné 46-szor, Szabó Karola 2-szer, Gerőfyné 4-szer, Erdősi E. 13-szor, Blaháné 3- szer, Henrit Solymosi 47-szer, Ódry Lehel 1-szer, Vidtor 51-szer, Germaine-t Sziklai E. 63-szor, Jenei A. 36-szor, Gáspár apót Együd 8- szor, Solymosi 14-szer, Grenicheux-t Kápolnai 93-szor, Balogh 6-szor játszotta. A 99 előadást 129.171 néző látogatta.­­ A „Képes Családi Lapok“ 29-dik száma szép képekkel, élénk és változatos tartalommal megjelent. A füzet ára 15 kr. — A „Magyar Nyelvőr“ legujabbi füzete megjelent. Tartalma ez: A „Halotti beszéd“ táj­nyelvi sajátságai. Su­r­onyi Zsigmond. — Nyelv­emlék-tanulmányok. Munkácsi Bernát. — Némely „ny“ végzetü szónk keletkezéséről. Nagy-Szigethi Kálmán. — A debreczeni nyelvirás. Kúnos Ignácz. — A határ­ozó igeneves birtokos összetételek ter­mészete. Mészáros István. — Figyelemre méltó szók és kifejezések egy mult századbeli szakács­­könyvből. Mészáros Vilma. — A magyar nyelv a vidéki lapokban. Szántó Kálmán. — Emlékeztető. Antibarbarus. — Helyreigazítások. Magyarázatok. Népnyelvhagyományok. Szólásmódok. Párbeszédek. Babonák. Találós mesék stb.­­- A „Magyar Népvilág“ legutóbbi száma ily tar­talommal jelent meg : Hegymegi János története. E beszélet, i ta: Bodon József. — Gorcsakovról. (Egy darab világtör­ténet ) — A tőzsde, irta : Pál gazda. — Balatoni dalok. (Vers, irta: Sümegi Kálmán.) — Az akarat is hatalom. (Az amerikai életből.) Angolból fordította György Aladár. A szol­gáló leány. (A szegedi árvizkönyvből.) irta: Gyulai Pál. — A szent "Be­nedUrrentről " (Képekkel ) — Az ' ‘u*'dzaszSrítön. (Képekkel.) — A gőzös ház, irta: Vemn Gyula. — A Furfan­gos csizmadia. (Vers.) irta : Pósa Lajos. Képek : A pannon­halmi zárda. — A zárda sírboltja. — Családi élet. — Csárdi előtt. — A gőzös házhoz egy kép. — Az utcza sarkán. — A „Vasárnapi Újság“ legutóbbi száma ily tarta­lommal jelent meg: Országgyűlési képek. — Visszaemléke­zések a szabadságharczra. Mezei József jegyzeteiből összeál­lította Bodon J.­­ Búcsú a Kárpátoktól. Költemény. Bartók Lajostól. — A faluból. Költemény. Kemenczky Kálmántól. — Az albán fölkelők gyűlése Prizrendben. — Norvégiai hidak. — A gőzház. Verne Gyula regénye. — Központi te­lefon-iroda. — Egyveleg. — Garay János egy ifjúkori le­vele. Kenézy Csatártól. — A trónörökös eljegyzése. — Han­sen és az állati delejesség. — Képek: Országgyűlési képek: Ivánka Imre, Péchy Tamás, Teleszky István, Greinwald Béla, Németh Albert, Gulner Gyula. — Norvégiai hidak. Riddar­ Sprong. •— Rudolf trónörökös és Stefánia herczegnő találko­zása Laekenben. — Albán fölkelők gyűlése Prizrendben. — A gőzház. — Hansen és az állati delejesség (négy kép.) — A nemzeti színházban Murska Ilma kisasszony, kinek művészetét évekkel ezelőtt szer­ződtetése idejében, majd később vendégszereplése alatt tanulta nagyrabecsülni közönségünk, ma mint szívesen látott vénd­ég hírnevéhez méltó rokon­szenves fogadtatásban részesült. Vendégszereplé­sének cyclusát „Lamermoori Luciádnak czím­­szerepével nyitotta meg és határozott művé­szi individualitásával, énekének szembeszökő vir­­tuositásával feledtette, hogy ez egykor üde, sima és érczes hang az idő folyamában azzal a kelletlen vibratióval és mellékhanggal bővült, mely erejét épen nem fokozta, hanem a tiszta, metal­­likus csengés rovására élesbítette. Murska kisasz­­szony Lucia ismeretes áriáiban nem is a szokott olaszos „Loslegen“ triviális eszközeivel vadászta a hatást, hanem azzal a könnyen, édesen odalehelt „mezza voce“ énekkel hatott, melyben ragyogó coloraturája finom zenei ízlésre valló felfogása, számtalan meglepő detailban érvényesült. A nem­zeti színház közönsége Luciát különben eléggé ismeri, és mindig a vendégművésznő legjelesebb szerepei közé számította és ma is már az első nagy ária után („regnara il silenzio“) fel­melegedett, a nagy sextette alatt fokozódott a hatás és tetőpontját érte az őrülési jele­netben az „ardon gl’incensi“ kezdetű bravour­­ária után, melyben Murska kisasszony coloraturá­­ját egész pompájában ragyogtatta.­­ Az opera után „Coppelia“ ballet került színre, és pedig egész terjedelmében. C­o­p­p­­­u i Zsófia kisasszony (Svanilda) a második felvonásban, melyben ma láttuk először a remekül előadott automata táncz­­czal és a „Manola“-val sűrű tapsokra ragadta a közönséget. — „A tőr“, Várad­y Antal pályakoszorú­­zott vígjátéka holnap kerül színre a nemzeti szín­házban. Mint halljuk, a vígjáték egyike a magyar drámairodalom ama ritkább, de annál inkább mél­tánylandó műveinek, melyek anyagukat a társa­dalomtól veszik, s foglalkoznak azzal a mi körü­löttünk, velünk történik, s így sokkal inkább ér­dekli a közönséget, és sokkal nagyobb hatást gya­korol. A vígjáték főszerepét P­r­­­e­rr­e Kornélia játszsza, s szerepe sokban hasonlít a franczia színművek ama kedves fiatal hölgyeihez, kik ked­­vencz eszméjük után indulva eltévelyednek a ren­des útról, de visszatéríti őket oda szívük. Mű­vésznőnknek sok finom árnyalás mellett alkalma lesz szenvedéllyel, erővel játszani a fiatal özvegy szerepét, melyet nálánál tökéletesebben bizonyára senki sem játszhatna el. Mellette Vízvári Gyula kapott olyan fő szerepet, mely a vígjáték erőtel­jesebb humorát van hivatva képviselni. Víz­vári Czenczi urat játszsza, egy vidékről a fő­városba fölkerült bangó legény, a­ki azért jött Budapestre, hogy tapasztaljon, úri módot tanuljon. Cselekszi is híven. A nénjének virágcsokrot hoz s kurizál a szobalánynak, hogy finomnak lássék, hú­gának szólítja a nénjét, belekóstol az élet örö­meibe, szivarozik huszonkétéves ifjúsága daczára, szórja a pénzt s­­ rettenetesen fél a papájától. A hálás szerepet Vízvári játszsza s ezzel eleget mondtunk arra, hogy Czenczi úr annyi komikum­mal fog megjelenni holnap a lámpák előtt, a­meny­nyit e szerepbe egyáltalán önteni lehet. Nád­a­y mint pazarló, könnyelmű ifjú játszik a vígjáték­ban, de a­ki alapjában nemes, igaz ember. M­i­­hályfi ez alkalommal fog játszani először na­gyobb salonszerepet. Kivülök még Csillag Teréz játszik nagyobb szerepet s P­á­l Szeréna szoba­­lányoskodik. A vígjáték iránt a fővárosban nagy az érdeklődés, sikeréhez nagy igényeket kötnek, mert még élénk emlékezetben van mindazon dicsé­ret, melylyel a Teleki-pályázatnál e művet, mint a 100 arany nyertesét, a bíráló bizottság elhalmozta. — Halmi Ferencz, a nemzeti színház derék fiatal művésze, mintegy magánlevélből értesülünk, már sokkal jobban van, s így szerencsére alaptalan mindazon hír, mely Halmi állapotának rosszabbra fordultáról színházi körökben keringett. Halmi amint írja, nagyon unakozik Olaszországban, és sehogy sem bírja megszokni azt, hogy ne járjon próbákra, ne játszik. El is határozta, hogy nem is várja be teljes fölépültét, de a jövő héten hazajön, mert ő a „pa­­piros­ dicsőség“ nélkül már tovább élni nem tud. — A nemzeti színház jövő heti műsora. Ápril 18. A tőr. (Először.) — Cox és Box. — 19. A tőr. — Egy kényes ügy (3-szor.) — 20. Troubadour. (Murska Anna k. a. és Bartolucci V. k. a. vendégj.) — 21. Ifj. Fromont és id. Risler. — 22. Windsori vig nők. (Finály Karolin k. a. fellépte.) — 23. A tőr (3-szor.) Apát keres. — 24. Alvajáró. (Murska Ilma k. a. vendégj.) — Gizella 1 felv. (Coppini Zs. k. a. fellépte.) — 25. Proletárok. — 26. Macbeth. — „A legény bolondja“ már második kiadás­ban is megjelent. Ára 40 kr. Kapható a népszín­ház pénztáránál és jegyszedőinél. Tömegesebb meg­rendelések a népszínház ellenőri irodájába inté­­zendők. Az 1000 példányos első kiadás 7 nap alatt kelt el.­­ A népszínházban holnap, vasárnap „A le­gény bolondja“, hétfőn „Boccaccio“, kedden a „Sárga csikó“, szerdán századszor a „Kornevilli harangok“, csütörtökön ugyanaz, pénteken „Boc­caccio“­,­ szombaton „Titilla hadnagy“, vasárnap „A legény bolondja“ kerül színre. — Abonyiné Kovács Ella asszony folyó hó 15-étől szerződött tagja a népszínháznak. Szerző­déses minőségében hétfőn „Boccaccio“ és kedden a „Sárga csikó “-ban Erzsiké lesz első szerepe. Budapest, vasárnap, április 18 án I nem­zeti szín­h­áz. Először : A T . R. A gróf Teleky-alapit­ványból 100 aranynyal jutalmazott ere­deti vígjáték 3 felv. Irta Váradi Antal. — — — Sz. Brielle C. Adél Teréz Nina Jenő Béla Czenczi Nép­szin­h­áz. Blaháné Luiza asszony mint vendég : A LEGÉNY BOLONDJA. A népszínház bizottsága által hirdetett pályázaton 100 arany­nyal jutalmazott eredeti népszínmű dalokkal 3 felv. Irta : Kóródi Péter, zenéjét Erkel Elek. Folytatás a mellétt­­eten Szűcs György, föld­mi­velő — Tihanyi Szücsné — — — Pártényiné­ ­Juliska ) , . .. — — Rákosi Szidi Mariska ) ^ — — Nagy Katicza Kati, Szűcs húga — — Blaháné L. Túri Gergely, fiatal gazda — Tamsissy Barna Samu — — Kovács István /

Next