Ellenőr, 1880. május (12. évfolyam, 204-254. szám)

1880-05-13 / 224. szám

de azt óhajtja, hogy nemzetiségi nyelvükké a né­met helyett tegyék a magyart, így a szigeti rabbi­­­lemn mindjárt az eszme fölmerü­lése után levél­ben üdvözölte őt, s ígérte, hogy a czél elérésére ő is azáltal fog törekedni, hogy a t­a­­­m­u­d­o­t lefordítja magyarra. Ha Angliában angolul, Olaszországban olaszul tanítják a talmudot, miért ne tanítsák nálunk magyarul? Pártolni kell tehát a zsidók magyarnyelvű irodalmát, a magyar-héber szótárt stb. ; oda kell hatni lapok útján, hogy a kereskedők is elfogadják nemzetiségük nyel­véül a magyart. Az antisemita egylet­, Istóczy törekvései tökéletesen ezért tévesztettek, mert csak magasabbra emelik a létező válaszfalat s elmérgesítik a kedélyeket. Nagyhatású volna még a zsidók magyarosodására a kötelező polgári há­zasság is. Tenczer Pál : A zsidók sokkal jobban ma­gyarosodnak , mint hasonló körülmények között akár a keresztyén svábok, akár a budai nyárspol­gárok, sőt sok helyütt, a vidéken, ép ők azok, a­kik magyarosítnak. Miért nem értekezik az érte­kezlet az aristocraták magyarosodásáról? De ha hatékony eszköz kell a zsidók magyarosítására, ott van az alakuló magyar zsidó irodalmi társaság, tessék pártolni azt. Roth Vilmos tanár mindenekelőtt tiltakozik az ellen, hogy a zsidókról, mint nemzetiségről, beszéljenek s hogy valaki kétségbe vonja azt, hogy a zsidók, ha nem is beszélnek valamennyien magya­rul, ne lennének jó magyarok. A magyarosítást a a biblia magyarosítása által véli elérhetőnek. B­á­n­ó­c­z­y József hivatkozik arra, hogy a rabbiseminarium a legjobb magyarosító intézet, mert a tanárok ott úgy működnek, hogy a leglen­­gyelebb zsidónövendék is dühös magyarrá lesz mindjárt az első év elvégezte után. A talmud ma­gyarul tanítása még kissé nehéz, s azért meg kell várnunk, míg az idő odáig érleli a dolgot. H u b e n a y kereskedő dicséri a zsidók ma­gyarosodását, s példákkal bizonyítja, hogy a ke­reskedelmi az az elem, mely csökönyösen ragasz­kodik a német nyelvhez, nem a zsidó, hanem az a német keresztyén, a sváb. A kereskedelmi osztály magyarosodása csak akkor lesz teljes, ha a ma­gyar hírlapok több súlyt fognak fektetni a kereskedelemre, mint fektettek eddig. Erre azon­ban elengedhetlenül szükségesnek tartja azt is, hogy a törvény kényszerítse a kereskedőket köny­veiket magyarul vezetni. Szólottak még a kérdéshez Visi Imre, Seelig­­mann, Futtaky, Mezei Ernő és Bodnár, ki azt fejté ki, hogy hiába minden törekvés, hiába a kísérle­tek, a zsidók magyarosodása akkor lesz csak igazi, ha a társadalom — bármint tagadjuk is — nem szűnik meg őket külön osztálynak tekinteni, ha e szó „zsidó“ nem von maga után több és rosszabb kommentározást, mint a minőt vonnak a „keresz­tyén*, a „református“ vagy­­helvét.“ Ezzel az értekezlet véget ért.“ HÍREK. — Május 12. — — A katonai iskola növendékei a király előtt ma nagy hadgyakorlatot tartottak a Rákoson, a 32-ik gyalogezred segítsége mellett. A király ki­jelölt a lóversenytér mellett egy kis dombot, s a kétfelé osztott ezreddel megtámadtatta — Szmik őrnagy vezérlete alatt — a másik részszel pedig védette a dombot. A gyakorlat a legjobban sike­rült, s a király teljes elismerését fejezte ki a ve­zető tiszteknek. Az ezred elvonulása után a király végiglovagolt a 400 főnyi kadét­csapat homlok­zata előtt, mely csapatot Schilhalszky iskolai parancsnok vezényelt. A csapat két részre osztva működött, egyik tömött sorokban, a másik szét­szórtan csatározott, mivel a király azért választa a gyakorlat e módját, hogy a fiatal — 14 év köztük a legmagasabb kor — fiukat nagyon ki ne fáraszsza. A bevégzett csatározás után kijelente a király, hogy a kadétok magatartásával teljesen meg van elégedve. A növendékek ezután a katona zenekar harsogó zenéje mellett vonultak el a ki­rály és kísérete előtt. A szemle, mely két óráig tartott, a lehető legkedvezőbb időben folyt le: száraz s nem meleg időben. A király fölötte ér­deklődött az apró katonák iránt, s többet kiszólí­­tott közülök a sorból ; két kadétot, kik az occu­­patió viszontagságaiban különösen jól viselték ma­gukat, s ezért ki is tüntettettek, hosszabban kér­dezett ki, s tudakozódott utánuk az iskola veze­tőitől, jól viselik-e magukat. Holnap a tüzérek tartják gyakorlataikat a király előtt a Rákoson. — Rudolf trónörökös 200 frtot juttatott Thaisz Elek főkapitány kezeihez azon rendelte­téssel, hogy ez összeget a Budapesten tartózko­dása idejében hozzá segélyért folyamodók közt szét­­oszsza. — Az egyetem jubilaeuma és Magyarország fővárosa. Budapest közgyűlése ma olyan ténynyel örökíte meg nevét a t. egyetem jubilaeumának ünnepén, mely minden tekintetben méltó Magyar­­ország fővárosához. A tanács ma délben rendkí­vüli ülést tartott, a­melyen egyhangúlag elhatá­rozta, hogy a tud. egyetem évszázados jubilaeuma alkalmából a következő indítványt terjeszti a köz­gyűlés elé: „Mondja ki a közgyűlés, hogy 1. a budapesti magyar tud.­egyetem újjáalakításának 100-ik évfordulója alkalmából ezen történetileg is nevezetes esemény megörökítésére a tudomány ér­dekeinek előmozdítása czéljából egy évenkint 1000 azaz egyezer forintban kiszolgáltatandó alapítványt tesz; 2. ezen évi 1000 írt alapítványnak mily mó­don és mily feltételek alatt leendő felhasználása, úgy­szintén az alapítói oklevél részleteinek meg­állapítása iránt a közoktatási bizottság a tanács útján mielőbbi javaslattételre utasittatik.“ Ezen indítványt a főváros mai rendes közgyűlésének — melynek ez volt egyetlen nevezetesebb tárgya — előadatván, az azt egyhangú helyeslés és éljenzés­sel elfogadta. — József főherczeg Graef altábornagy kísé­retében ma délelőtt Vali órakor látogatást tett Koburg herczegnél, azonban sem a herczeget, sem a nejét nem találta hon, minthogy ezek ma kora reggel a budai hegyek közé rándultak. A főher­czeg budai palotájába hajtatott vissza. Tegnap dél­után ismét 3 órától egész Vas-ig volt a főherczegi pár a Margitszigeten. — A Koburg herczegi pár csak jövő hó 15-ikéig marad fővárosunkban, a mikor is egyelőre szentantali birtokára megy, hol a nyár egy részét fogja tölteni. Hogy azután melyik fürdőt fogják meglátogatni még nincs m­eghatározva, de való­színű, hogy a királyné ott tartózkodási ideje alatt Ischlbe fognak menni. — Esküvő. Kriegs-Au Ferdinand lovag ál­­lamvasúti mérnök pünkösd hétfőjén délben vezeti oltárhoz a vízivárosi plébániában Frey Etelka kisasszonyt, a nem rég elhunyt Frey Lajos épí­tész bájos leányát. Násznagyok lesznek Türr Ist­ván tábornok és K­o­s­z­­­k­a József a Dunagőzha­­józás főtisztviselője.­­ A Széchenyi szobor felállításán reggeli 5 órától este 8-ig szakadatlanul dolgoznak. A fő­szobor fölállításához már tegnap délután kezdtek hozzá és csak ma reggel tudták teljesen helyére állítani. Az allegóriás mellékalakokat ma délután 3 órakor kezdték felhúzni, kettő közülük ma estig fel lett állítva, másik kettő azonban csak holnap reggel 5 órakor, a­mikor is az egészet montíroz­zák. A plateau asfaltírozva lesz, és ezen munkála­tokhoz holnapután reggel fognak hozzá, a­midőn az állványokat szétbontják. Egyidejűleg a munká­sok részére felállított házikót is lebontják. Ugyan­csak holnapután hozzá­fognak a kertészmunkákhoz , a letiport füvet felfrissítik, a szobor környékét a legszebb és legválogatottabb élő cserép­virá­gokkal fogják díszíteni. A szobor bizottsága gon­doskodott arról, hogy a leleplezési ünnepély alkalmával a térnek ünnepélyes kinézés kölcsö­­nöztessék. E czélból a házak is mind lobogókkal és szőnyegekkel lesznek feldiszitve. A mi magának a szobornak méreteit illeti, a Széchenyi István grófot ábrázoló 17­ magas bronzalak, (a mely 120 vám­­mázsányi sulylyal bir) 28' magas talapzaton áll s igy az egész szobormű összes magassága 45' — a­mi körülbelül egy kétemeletes bért­áz magasságá­nak felel meg. A talapzat négy sarokszökértékén ülő allegorikus szintén bronzalakok mindenike, — ülő helyzetben — 9' magas, fölállva ez alakok 12 lábnyi magassággal bírnak. A fölhasznált anya­gokra nézve m­egem­elhető, hogy a három lépcső­fok, melyen a tulajdonképeni talapzat áll, mau­­thauseni gránitból való, a talapzat maga pedig bajorországi vörös gránit. Az alapmű 3' vastag beton­ rétegből és 18' magas czémenttel falazott tégla­tömbből áll, s így minden körülmények kö­zött szilárd alapot képez. A főalakot, valamint a mellékalakokat is Engel József szobrász min­tázta, a talapzatot pedig Weber Antal tervezte és részletezte.­­ Az országos kisdedóvó-egyesület ma T­i­s­z­a Kálmánné elnöklete alatt közgyűlést tartott. Tár­gya : a Valera­ utczai ház megvételére Lippa Dávid által tett ajánlat volt. Lippa 20.000 frtot ajánlott az épületért, de a szakértők 26.000 frtra becsül­ték a házat, s ezért a közgyűlés az ajánlatot visz­­szautasította. — A terézvárosi VI. kerületi club választ­mánya tegnap tartott ülésén egyhangúlag elhatá­rozta, hogy petíc­ió útján azon kérelemmel járul a kormányhoz, miszerint a közlekedési, kereske­delmi és igazságügyminisztériumok számára újon építendő paloták mindenesetre a sugárúton emel­tessenek.­­ Ma délután a VI. kerületi clubnak több tagból álló küldöttsége tisztelgett Tisza Kál­mán miniszterelnöknél a végből, hgy az e határo­zatra vonatkozó kérvényt átnyújtsa. Bobula János beszéde után Tisza K. mniszterelnök azt vála­szolta, hogy a kormány az iránt, hogy ezek a pa­loták — melyek mindenesetre mostanság fognak kiépíttetni — hol emeltessenek, a mai napig hatá­rozatot még nem hozott, minélfogva e kérvény mindenesetre még idejekorán jön. Meg is ígéri, hogy azt lehetőleg tekintetbe veendi, arra azonban figyelmeztetnie kell a küldöttséget, hogy a budai agitáczió — az ő informác­iói szerint — azon ha­mis feltevésből idult ki, mintha a kormány a most Budán elhelyezett minisztériumokat Pestre szán­dékoznék áthelyezni. Erről azonban egyáltalában szó sincs s még maga, a VI. kerület küldöttsége is el fogja ismerni, hogy a jelenleg Budán működő minisztériumok áthelyezése által, Buda épenséggel faluvá degradál­ta­tnék, a­mi pedig semmi esetre sem képezheti a főváros többi részeinek óhaját. Ép oly indokolatlan s igen messzemenő volna el­lenben az a követelés, hogy az összes minisztériu­mok Budára helyeztessenek át, különösen pedig azok, a­melyek jelenleg Budapesten hivataloskod­nak. Ismételten megígérve, hogy a kérvényt a mi­nisztertanács elé terjesztendő a miniszterelnök a legbarátságosabban bocsátá el a küldöttséget. A küldöttség legközelebb a közlekedési, kereskedelmi és igazságügyi minisztereknek e tárgyban kérvé­nyeket fog átnyújtani.­­ Az állat­kert igazgatósága ma délelőtt kö­tötte meg a szerződést, mely szerint Blondin a pünkösdi ünnepek alatt magát az állat­kertben a főváros közönségének bemutassa. Meg­említjük még, hogy mindennap várják egy igen szép állatokból álló szállítmány megérkeztét. Ajánl­juk különösen az ünnepek alkalmából a fővárosba felránduló vidéki közönség figyelmébe az állat­kertet. — A Kálvin téri kút munkálatait, melyet tudvalevőleg Ybl Miklós tervezett, s kivitelére a hazai I. takarékpénztár 4000 frtot szavazott meg, — ma kezdték meg. — Ezzel megemlítjük, hogy a Kálvin térre vezető Muzeum-körut boulevardozása is erősen halad, s pár hét leforgása alatt teljesen készen lesz. — Eljegyzés: Szer Sándor Bihar-Nagy-Bajomból e hó 9-én eljegyezte Spitz Berta kisasszonyt Ér-Mihályfalván. — Az élet tragédiája. Élt Kis-Pesten egy öreg házaspár. A férj, hajdan huszárkapitány, neje egy régi vagyonos család gyermeke volt. Szerették egymást, s boldogul éltek kis jövedelmükből, mig­­a férj, Thassy Marczel, a katonai szolgálatra képtelen jön. Azután hivatalnok lett, majd jegyző s midőn ez állását is elveszté, a hű élettárs, az asszony vette magára a háztartás gondját s kere­sett pénzt kézi munkájával. Ment ameddig ment. A munka kevés volt, pénzt nem lehetett eleget keresni, a bútorok, a ruhák egymásután vándorol­tak el a szegény lakásból, a melyben végül alig ma­radt egy nyoszolya. A szerencsétlen asszony két­ségbeesett s küzdött tovább. A­mig csak birt,a. Akkor aztán felölte magára legszebb ruháját, sorba búcsúzott el ismerőseitől — azt mondta minden­kinek, hogy csak kis időre távozik el s beleugrott a kútba. Belehalt. Három nap múlva ráakadtak holttestére. Az öreg Thassy pedig, bár alig tudja vonszolni összetört testét, jár most, egyik házból a másikba .... Régi bajtársai megkönyörülhetné­nek rajta !... — A két jó barát. A Temesvár és környékén általánosan ismert N­i­k­o­l­i­c­s János báró nagy­­birtokos e hó 10-ken délelőtt 11 órakor hosszas szenvedés után élete 75-dik évében Rudnán meg­halt. Az elhunyt szelíd lelkületű, kitűnő jellemű magyar főúr, gondos gazda­g vidékének igazi jól­­tevője volt. Nagy terjedelmű gazdaságát minta­szerűen kezeltette. Nikolics báró nemcsak egyike a leggazdagabb, de a legrendezettebb viszonyoknak örvendő nagybirtokos volt.­­ Ugyane hó 11-kén pedig délelőtt S­e­v­i­c­s nyugalmazott törvényszéki tanácsos s háztulajdonos halt el Temesváron elte 74-ik évében. Az öreg úr általánosan „Jova bácsi“ név alatt volt ismeretes, s csak néhány órával élte túl Nikolics bárót, kihez hosszú évek során a leg­bensőbb baráti kötelékek fűzték. — Magyar czigányok Londonban. Mint már egyszer említek, Berkes Lajos és zenekara szer­ződést kötött egy vállalkozóval, ki őket kiviszi Lon­donba. A banda magával viszi Pintért, a népszín­ház czimbalmosát is, s e hó 21-én utazik el a fő­városból.­­ Uri-utczai lakosok kérvényt intéztek a ta­nácshoz, hogy az uri-utczáról a teherkocsik közle­kedését tiltsák el. A tanács áttette az ügyet a fő­­kapitánysághoz. X. Széchényi Lajos ur, budapesti férfiruha­­készítőnek lapunkban folyamatba tett nyílttéri hir­detését a t. ez. olvasóközönségnek becses figyel­mébe ajánljuk. ._____ Naptár. Csütörtök, május 13. Napkelte: 4.26, nyugta: 7.27. Iróm. Katii. : Szervácz, prot. : Szervácz. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Múzeumban könyvtár és természettár d e. 9-től d. e. 1-ig. Állatként nyitva egész nap. Egyetemi könyvtár 4—7-ig. Köztelek: gazdasági és tanszermüzem­i 10—12-ig és 2—4-ig­ Ünnepélyek. Az egyetem jubileuma, (mise, diszülés, bankett.) Elfogadások a közlekedési miniszternél 5— 6-ig. Országgyűlés. A képviselőház ülése. Irodalom, szinház és művészet. — Uj görög mű. Említettük, hogy dr. Télfy I. egyetemi tanár, ki classica-philologiai, s külö­nösen görög nyelven irt műveivel kiváló helyet vívott ki magának az európai tudományos világ­ban, az egyetem jubileuma alkalmából kiadja gö­rög nyelven írt értekezéseit. Ez összegyűjtött mű­veket mindenesetre örömmel fogadják a tudomány férfiai. A munka görög czíme következő : Hwygafifiatia t­Xrjny­a, a tzqotsqov psv sv eXXrjnxatg scpsgrjQuu cogtrig sycaxps, vvv es ayo­isvtjg rtjg sxazovraszovg zov avaxeu­­ria&tvTog ovyyQixov pcurihxov Tiarsmartpn­ov avXksy&sna s^secaxsv, ’I. B. TEA­l.Y. (Télfy). — Huszár Adolf már benyújtotta a Deák mauzóleumra helyezendő Víctoriát a bíráló bizott­sághoz, most serényen dolgozik Petőfi szobrán, melyet reménye van néhány hét alatt végleg be­fejezni. — A népszínházban tegnap Fatinicza elő­adását Hay­iper­ie báró külügyminiszter is végig­nézte A­mar­áss­y Gyula gróf társaságában. — Holnap, csütörtökön Székely Katalint, pénteken Borzánó Marcsáját, szombaton pedig Fatiniczát adják elő. Budapest, csütörtök, május 13-án Nemzeti színház. Bartolucci Victorina szabad­ságideje előtti utolsó fölléptéül: A­­ Nagy opera D A. 4 felvonásban. Tallinn Bartolucci V. Balázsné B.V. Perotti Kőszeghy Malecky Kiss D. Kordin M. Kezdete 8-adfél órakor. Nép­szính­áz: SZÉKELY KATALIN. Eredeti nagy operett 3 felv. Báton Zsigmond Vidor Székely Katalin Erdősi E. Sturmretterhán Holnap. Nemzeti színház: „Figaro házassága, vagy : egynapi bolondság.“ Vígjáték 5 felvonásban. — Népszínház : Blaháné Luiza asszony mint vendég: „A Boizáné Marcsája.“ Eredeti népszinmű 3 felvonásban. A király Amneris Aida Radara és Ram­ois Amonasro Küldött Főpapnő Együd gróf Mokánybasa Izabella Jónásmester Brúnó Rózsa Margit Gyilok Csuvasz Kuvasz Kezdete Tihanyi Komáromi M. Solymosi Kápolnai Sziklai E. Csatai Zsófi Karikás Bakonyi Komáromi J. 1 órakor. Benz. J.* életekIfi/MC. ■ Közgazdaság. Üzleti táviratok. Bécs, máj. 12. (Eredeti távirat.) É r t é k ü z l e t. A mai nap eseményét a tiszai kölcsön sorsjegyeinek a tőzs­dére való bevezetése képezte. Az összes speculáció csak a „Tiszavölgy” iránt érdeklődött, a többi értékekben az elő­­tőzsdén nagyon kevés kötések történtek. A tőzsde legifjabb s nagyon kegyelt gyermeke azonban sokat ígérőnek mutatko­zik : 105.75-en nagyon keresték. Különben az irányzat múlé­­kony lanyhaság után meglehetős szilárd volt. A déli üzlet folyamában a berlini contremine ép úgy ott, mint itt sordí­­rozott eladások által csökkenést igyekezett eszközölni. A hi­vatalos zárlat azonban kielégítő volt. Az utótőzsdén követ­kezők voltak a jegyzések : Osztrák h­itelr. 276.10, Magy. hitelr. 265.25, Anglobank 137.—, Unió 106.60, Bécsi bank Strein 132.­ , Osztrák föld­hitel 212.—, Magyar földhitel —, Osztr. magyar bank 839.—, Innerbergi 98.—, Prágai vas. 108.—, Egidi vas. —, Papír­járadék 72.62, Ezüst­járadék 73.30, Osztrák aran­y­­járadék 89 —, Magyar aranyjáradék 105.87, Magyar sors­jegy 106.—, Napoleon-arany 9.49, Alföldi vasút 185.25, Duna­­gőzhajózási 591.—, Pécs-barcsi 192.50, Galicziai 263.—, Kassa­­nderbergi vasút 126 —, Lemberg-Czernovitz­­ —, Lombardok 84.30, Lloyd 662.— , Erdélyi vasút 137.—, Államvasút 278.50, Tiszavidéki 246.50, Tramway 233.75, Magyar észak­keleti 145 25, Magyar nyugati 146.75, Magyar gácsországi vasút 135.50, Északi vasút 2445. Tiszavölgyi sorsjegy 106. Bécs, május 12. Magyar irt. tárlatja. Magyar földte­­herm. kötv. 94.—, Magy. vasúti kölcsön 126.—, Sab­ó-Tarján —.—, Magy. hitel 265.—, Magyar záloglevél 101.50, Alföld 154 50, Erdély 137 —, Magy. észak-keleti vasut 145.25, M. kel. vas. 86.75, Kel-vasúti elsőbbs. kötv. 82 75, Magy. sors­jegy 110.50, Tiszai vasút 146.­­, M. földhitel —.—, Kincst. utal. 1873.150.—, Kincst. utalv. 1874.—.—. Arany­járadék 105 90, Erdélyi föld. kötv. 93.—. 121.50, 125.75, Bécs. május 12. Osztrák értékek zárlata. Osztrák hitel­­részv. 276.20, Angol-osztrák 187.—, Lombard 84.50, Állam­­vasút 278.50, Galicziai 262.75, Papírjáradék 72.62, Aranyjá­radék 89.-, Hitelsorsjegy 177.­, 1860-iki 131. — 1864-iki —.—. Töröksorsjegy 17.—. Váltóárfolyam : Londonra 11. 05, Frankfurtra 58.05, Porosz pénztári utasv. 58.65, Ezüstj. 73 35 Cs. kir. arany 5.60, Napoleond’or 9.49, Nemzeti bank 839, Utótőzsda —. —.—. Szilárd, Bécs, május 12. Esti tárlat: Hitelrészvény 272.—,An­gol-osztrák 135 30, M. hitelr. 262.—, Államvasut 276.50, Lom­bard 84 30, Járadék 72.40. Napoleond’or 9 43, Aranyjáradék­ 105 35, Galicziai 263.—, Osztr. ar. jár. 88.90. Tiszavölgyi sorsjegy 105.50. Lanyha, Pális, május 12. Zárlat. 3°/, Évjárárulék 85.72, 50 . Év­­járulék 118.92, Olasz évjárulék —.—, Osztrák államvasut 595.—, Mobilier hitelr. —.—, Lombard 178.—, Töröksorsjegy —, Osztrák földhitelr. —.—, Magy. jár. 91.06, Osztr. ar. jár. 75.18, Ámort. jár. 87 35. Élénk. Pak­s, május 12 Zárlat. Liszt 66 50, 65.50, 62.—, 57.—, Buza 32.10, 30.50, 28.40, 27.­, Rozs — Olaj 77.­, 77.50 7825,80.­­ Szesz 71 25, 69.25, 67 25, 62 25. Szép. Berlin, május 12. Zárlat. Papirjáradék —Ezüst járadék 62 30, Magy. járad. 89 60, Magy. kincst. utalv. —.—, 1877 iki 10 mill. kölcsön 70 50, keleti vasut elsőbbs. 84.50, Hitelrészvény 468 50, Államvasut 475 -, Lombard 143.50, Galicziai 112 60. kassa-oderbergi 53.50, Romániai 52.80, Orosz papírpénz 214 35 Váltóárf. Bécsre 169.60. ,Máradé Hi­­telrészv. 466.-, Állam­v. 475.—, Lombard —. —, Berlin május 12. Zárlat. Búza 220.50, 199.—, Roz.­ 175. -, 175., 169.-, 153.50. Zab 145 50 145.-. Repczeolaj 54.70 54 50 56.40, Szesz 63.20, 63.10. 63.40, 57.90. Frankfurt, május 12. Esti zárlat- Papirjár. 61.81, Ezüstjáradék 62 31. Osztr. aranyjáradék 75 56 Magy. arany­jár. 90.—, Osz­tr. hitelv. 234.50, Osztr. államv.­részv. 237.— , Galicziai 224.—, Lombard 71.50 Erzs. nyug. vasút 159.87, Magyar Galicz. vasút 115.37, Tisza v. vasúti elsőbbs. 83 76, Váltóárf. Bécsre 17015, Osztrák bankr. 713.—, Szilárd. Utó­tőzsde 233.62 236.62. Közlemények az ipar-, kereskedelmi- és forgalom köréből. A tiszai sorsjegyek. A mai bécsi és buda­pesti tőzsdén a nap legnagyobb eseményét a tiszai sorsjegyek kibocsátása képezte. Nálunk a kezdő ár 103.50 volt, csakhamar felemelkedett 104.25-ig s a déli tőzsde végével 105.60-on záratott. Bécsben az új értékpapírok szintén már az előtőzsdén 105.10-en forogtak. A kibocsátásra vo­natkozólag a következőket írja a „N. W. T.“: Merészen, de jól megfontolva járt el a tiszavölgyi sorsjegyconsortium, hogy az új értékpapírokat most bocsátja piaczra. Merész, mert több körülmény nem látszik azt tanácsolni, jól meggondolt, mert előbb-utóbb is a consortium biztos a jó eredmény­ről. „Mi nem pillanatnyi sikert, hanem kedvező végeredményt, azaz nyereséggel való elárusítást akarunk, nyilatkozott tegnap a consortium egy tagja.“ A pénzügyi hatalmasságok ez elhatározására inkább a dolgok belső érdeme, mint a külső körül­mények s a pillanatnyi hangulat voltak irányadók. A minisztériumok elhelyezése. Mint értesü­lünk, a magy. keresk. csarnok választmányának, Grünbaum Miksa vá. tag kezdeményezése folytán, számos egyleti tag által aláírt indítvány lett benyújtva, hogy a keresk. csarnok az igazságügyi, a kereskedelmi és közlekedési minisztériumoknak a főváros balpartján leendő meghagyása érdekében állást foglaljon. Az indítvány utal a budai várral való közlekedés nehézségeire, és azon körülményre, hogy a minisztériumok legnagyobb része különben is Budán van. Nincs tehát semmi jogosultsága sem annak, hogy az összes, és különösen azon minisztériumok is Budára helyeztessenek át, me­lyekkel a kereskedelmi világ gyakori érintkezésben van. A magyar keresk­­csarnok választmánya e tárgygyal legközelebbi rendes ülésén fog fog­lalkozni. A kamatozó m. kir. pénztári jegyek forgalma április hóban . Maradt forgalomban 1880. évi m­ár­­czius hó végén 375 drb 100, 787 drb 1000 és 1934 darab 10,000 forintos, összesen 3095 darab 20,163,500 frt értékben. Április hóban kibocsátta­tott 95 drb 100, 190 drb 1000 és 409 drb 10,000 frtos, összesen 694 drb 4.289,500 frt értékben. Április hóban beváltatott 71 drb 100, 175 drb 1000 és 490 drb 10,000 frtos, összesen 736 db 5.082,100 frt értékben. Maradt forgalomban tehát 1880. évi április hó végével 399 drb 100, 801 drb 1000 és 1853 drb 10,000 frtos, összesen 3053 drb 19 370,900 frt értékben. Budapest-szaloniki vasút. Mint jelentettük, Ausztria-Magyarország és Szerbia a portával az osztrák-magyar-szerb vasúti conventio ratificálása után fogják megindítani a tárgyalásokat a Nis- Pristina összekötő vonal kiépítése tárgyában. Mint Konstantinápolyból írják, a saloniki-mitroviczai vasút igazgató tanácsa lépéseket tett a portánál, hogy az említett összekötő vonal ne eskülről, ha­nem Pristinából induljon ki, miután az igazgatóta­nács meg van győződve, hogy ez a vonal jobban fog jövedelmezni, mint a saloniki-üsküli. Különben Ausztria-Magyarországra nézve sokkal előnyösebb, ha a pristina-nisi összekötő vonal építtetik ki, mi­után akkor a serajevo-mitroviczai vonalrész ki­építése esetén gyorsabb összeköttetés létesül Sze­­rajevo és Nis, valamint Belgrád között, mint külön­ben Üskükön keresztül. Az Arlbergvasut építése. Az osztrák kereske­delmi minisztériumban naponként tanácskozások folynak azon modalitások felett, melyek szerint az Arlbergvasut építése megkezdendő lenne, úgy lát­szik, hogy megegyezésre még mindez ideig nem jutottak. Az államépítészeti hivatal, illetőleg an­nak főnöke Lett építészeti igazgató, mint régeb­ben is, azon nézetének ad kifejezést, hogy az ál­lam saját költségén szerezze be a fúró­gépeket s kezdje meg a fúrási munkálatokat s csak akkor hirdessen pályázatot a további munkálatokra, ha az említett építészeti igazgatóság szakemberei azt t­anácsolni fogják. A többi vonal­részek munkála­taira vonatkozólag ez ideig még azért nem lehe­tett végérvényesen határozni, miután az e czélra szükséges részletes tervek még nem készültek el. Mihelyt az építésre s az ez évi költségek fedezé­sére vonatkozó törvényjavaslatok törvény­erőre emelkednek, teljesen elkészítik a terveket s a vég­leges határozat a vonal építését illetőleg még jú­nius folyamában meg fog történni. A debreczen-nánási vasút végrehajtó bizott­sága 1880. május 7-én délután ülést tartott ; jelen voltak a városok küldöttségei teljes számmal s a nyomjelzéssel foglalkozó mérnök részére a költség­­vetéshez szükségelt, s általa kért adatok ki­szolgáltattak. Mérnök jelentése arról, hogy a nyom­jelzési munkálat, ha rendkívüli akadály közbe nem jön, igen rövid idő alatt be lesz fejezve s a kormányhoz felterjesztés tehető, örvende­tes tudomásul vétetett s a nyomjelzési mun­kálat vázlata megvizsgáltatván, elfogadtatott; önként értetvén, hogy a részletes tervezet a maga idejében fog átvizsgáltatni s elfogadtatni. A nyom­jelzési munkálat szerint a vasút a méntelep háta megött lőve, a hatvan-utczai kapun kívüli téren egy egyszerű kis állomással láttatnék el s a Szé­chenyi, posta- és Varga-kerteken át futna a tiszavi­déki vasúti állomásba. Az építkezésnek mi­után és módon leendő végrehajtása is előzetesen szóba ho­zatván, elhatároztatott, hogy e czélból adatok sze­reztessenek be s azok tüzetes tárgyalása folytán lesz határozat hozandó. A m. kir. államvasutak. 1880. május hó 1-én a hannover-magdeburgi magy. kötelék II. része lép életbe, mely az általános áruforgalomra, to­vábbá gabona s fakéregre nézve közvetlen díjté­teleket tartalmaz a berlin-anhalti, berlin-potsdam­­magdeburgi, braunschweigi, frankfurt-hebrai, han­noveri államvasut és magdeburg-halberstadti vasút állomásaival való forgalomban. Példányok a m. kir. államvasutak kereskedelmi osztályában kap­hatók. A lánczhajózás a Felső-Dunán. A dunai láncz­­hajózás ügyében szombaton Bécsben tartott érte­kezlet által választott végrehajtó bizottság tegnap este tanácskozásra gyűlt össze Su­ess tanár el­nöklete alatt. A bizottság kimondotta, hogy első­sorban agitatiot kell megindítani az eszme mellett. Természetes, hogy a bizottság első­sorban a Duna, gőzhajózási társulattal értekezik ez ügyben. Az ide­gen küldöttek értekeztek is már szombaton C­a­s­­sian igazgatóval, mely természetesen csak egy­szerűen a különböző vélemények kicserélésére szol­gált. Nagy fontosságú az az álláspont, melyet Würtemberg és Bajorország a tánc­hajózás kérdé­sében elfoglalnak. Az eddigi nyilatkozatok szerint a vállalattal szemben kedvező magatartást látsza­nak tanúsítani. Kivonat a hivatalos lapból. Árverések a vidéken. Schönhauser I­ipót 2500 frtra b. ingtl. máj. 30. (trencséni tv.) Mautner Nándor 1300 frtra b. ingtl. jun. 2. Kismarton. Illity Szretyko 1800 frtra b. ingtl. jun. 13. Tovarisova (újvidéki tv.) Rachlevitz Emil 1825 frtra b. ingtl. jun. 23. (marosvásárhelyi tv.) Szopcsák Mária 2171 frtra b ingtl. jun. 2. Bobro (námesztói jb­) Husovich Ödönné 2964 frtra b. ingtl. (debreczeni tv.) Horváth Antal 2016 frtra b. ingtl. jun. 12. (z.-egerszegi tv.) Nigry Péter 1130 frtra b. ingtl. jun. 3. Medves (temesvári tv.) Vidorich Antal 20.000 frtra b. ingtl. Thass (nyíregyházi tv.) Begladics György 1113 frtra b. ingtl. máj. 20. Pancsova, Tompa Lajos 2475 frtra b. ingtl. jun. 4. Rába­i F.­Patyi (szombathelyi tv.) Kalasoka János 2040 frtra b. ingtl. máj. 22. Szomod (tatai tb.) Csuti János 2920 frtra b. ingtl. jun. 1. Pajkeszin (veszprémi tv.) Koller József 3000 frtra b. ingtl. május 21 Kis­marton. Müller Mátyás 3000 frtra b. ingtl. máj. 21. Kismarton. Kiss Józsefné 1090 frtra b. ingtl. jun. 23. Mező-Bánd (m.-vásár­helyi tv.) Tóth Jánosné 6240 frtra b. ingatl jun. 10 Rima­­szombati tv.) Pápa Pável 2490 frtra b. ingatl. jul. 15. Hagy­­máz (tordai tv.) Pfaffinger Angela 1826 frtra b. ingatl. jul. 3. Valloli (n.-károlyi jb.) Grünner József 7100 frtra b. ingatl. máj. 26. Brusnó (Breznóbánya.) Lacher Mihály 1028 frtra b. ingatl. jun. 10 Tormás (Pécs.) Stefatics Mikó 1505 frtra b. ingatl. jul. 16. Szőkéd (Pécs.) Sándor Márton 1035 frtra b. ingatl. máj. 14. Kápolna (Miskolcz.) Id Szubik Sámuel 4759 frtra b. ingatl. jun. 7. Pitvaros (Szeged ) Igne Anna 4605 frtra b. ingatl. jun. 14. Gosztila (deési tv.) Boka Togyér 687 frtra b. ingatl. jun. 9. Csúcsa (b.-hunyadi jb.) Jedovszky 5794 frtra b. ingósága jun. 2. Kubin, Troll Teréz 1344 frtra b. ingatl. jun. 7. Budakesz (pestvidéki tv.) Bót Zsigmond 3670 frtra b. ingatl. máj. 15. Tóthfalu (szt.-endrei jb.) Erese György 5170 frtra b. ingatl. jun. 8. (szatmár-németi tv.) Szatmáry Pál 7476 frtra b. ingatl. május 20. (szatmár-németi tv.) Hor­váth József 5090 frtra b. ingatl. jun. 16. M.-Izsép (s.-a.­­ujhelyi tv.) Nagy Ignácz 815 forintra becsült ingatl. május 25. Csicsó (komáromi tv.) Polyák Mihály 1800 frtra b. ingatl. június 22. N.-Ruszka (s.-a.-újhelyi tv.) Moricz Péter 2480 frtra b. ingatl. május 19. Kocs (komáromi tv.) Lázár Tógyer 1290 frtra b. ingatl. május 24. A.­Szopron (tasnádi tb.) Burghardt Erzsébet 1576 frtra b. ingatl. junius 5. Lauta (kismartoni tv.) Stefanei Tódor 1100 frtra b. ingatl. junius 2. Medves (temesvári tv.) Vojeaz Dimitri 6670 frtra b. ingatl. május 29. Mahala (temesvári tv.) Bodor Zsigmond 762 frtra b. ingatl. junius 2. Dobra (n.-károlyi jb.) Özvegy Kozits Andrásné 1800 frtra b. ingatl. junius 1. Gyula, Kö­­vendy Lajos 2906 frtra b. ingatl. Kövesd (m.-vásárhelyi tv.) Bata János 1620 frtra b. ingatl. május 25. Ősi (veszprémi tv.) László János 2220 frtra b. ingatl. június 2. N.­Kálna (lévai jb.) Janis György 1872 frtra b. ingatl. június 9. Szt.­András (nezsideri jb.) Özv. Kutas Mihályné 4010 frtra b. ingatl. május 31. Károly (veszprémi tv) Dobray Mihály 1150 frtra b. ingatl. május 22. Helmecz (szatmárnémeti tv.) Csesztreg mezőváros 3100 frtra b. ingatl. julius 8. Csesztreg (alsó-lendvai jb.) Kuzeman Tódor 2308 frtra b. ingatl. máj 31. Füskut (njaradi jb.) Csődök a vidéken. Rimakovicz Antal n.-szebeni la­kos ellen, perügy. Lund­er Ede ügyvéd, bej. határidő augusz­tus 7-ig a nagyszebeni tvszéknél. — Ifj. Kohn Jakab aradi bej. keresk. ellen, perügy. Réthy Gyula ügyvéd, bej. határidő jun. 24., 25. és 26. az aradi tvszéknél. Csődm­egszü­n­tetések. Glück János liptódi lakos ellen, a pécsi tvszék részéről. — Konrád Ignátz sárvári kereskedő ellen, a szombathelyi tvszék részéről. Pályázatok. Felügyelői állomás a breznóbányai kir. vashengerműnél jun. 10-ig a selm­eczi bányaigazgatóságh­oz. — III. oszt. szám­tiszti állomás a m.-szigeti b. és jószágigaz­gatósághoz. — Fogalmazói állomás a beszterczebányai p. ü. igazgatóságnál. — Számtiszti állomás a selmeczi b. igazga­tóságnál. — VI. oszt. telekk.-vezető állomás a szombathelyi tvszéknél. — VI. oszt. adótiszti állomás a debreczeni p. ü. igazgatóságnál. — Adótiszti állomás a kassai p. ü. igazgató­ságnál. — II. oszt. p. ü. fogalm, állomás a bpesti p. ü. igaz­gatóságnál. — Postamesteri állomások : Korodon (Udvarhely­megye), Batyinban (Temes megye), Szépfalun (Temes megye), Eteden (Udvarhely megye), Pöstyénben, S.-Szt.-Miklóson (Mo­­son megye.) Gazdasági és piaczi tudósítások. Debreczen, május 8. (A debreczeni ter­ménycsarnoknál bejegyzett terményárak.) Buza 74 kilós 10 forint 30—10 forint 50 kr, 75 kilós 10 frt 50-11 frt 70 kr, 76 kis 10 frt 75-10 frt 90 kr, 77 kilós 11 —11 frt 20 kr, 78 kilós 11 frt 25- 12 frt 50 kr. rozs 9 frt 60—10 frt, árpa 7 frt 25—7 frt 50 kr, zab 7 frt 90— — 8 frt, kukoricza uj 7—7 frt 20 kr, köles 7 frt 50—8 frt, szalonna 54—55 frt, mind mm.­kint. Miskolcz, május 10. A raiskolczi kereskedelmi és iparkamarából. Piaczi árjegyzések. Búza 10 — 11 frt, rozs 9- 9 frt 50 kr, árpa 8 frt 50 kr—9 frt, zab 8—8 frt 40 kr, kukoricza 7 frt 40—7 frt 60 kr, borsó 14—18 frt, lencse 14-16 frt, bab 10—11 frt, árpadara 16—18 frt, pohánka 30 frt, szilva aszalt 28 frt, burgonya 4 frt 40 kr, szalonna friss 70 -72 frt, füstölt 80 frt, mind méter­­mázsánkint. ttyör, máj. 11. (A győri „Lloyd tudósítása.) Vasárnapról hétfőre a hőmérsék egészen felleges ég mellett + 8°-ra sülyedt le, nappal felment + ll°-ra, ma reggel azonban, miután egészen kider­ült, 4°-ra sülyedt s most tiszta szép idő és gyenge észak-nyugati szél mellett a hőmérsék + 16° B. A beállott szép időjárás hatása a gabonaüzletben a vételkedv erős gyengülésében észlelhető. A búzából semmi szükséglet sem volt észlelhető s bácskai 11 frt 75 — 11 frt 89 kr, bánáti 11 frt 75—12 frtjával volt kínálva, vevő nél­kül. — Rozs elkelt 200 mm. 74.66 kilós 10 frt 21 krjával, Zab igen mérsékelt forgalom mellett árát megtartotta. Csa torna zab 6 frt 70—6 frt 80 kr, kukoricza régi mintegy 500 mm. kelt el 7 frt 60—7 frt 80 krjával. Béva, május 11. (G a b o n a p i a c z.) Buza tavaszra 10 frt 80—10 frt 85 kr, őszi buza 0 frt 20—10 frt 50 kr, magyar rozs 10 frt 20—10 frt 50 kr, zab tavaszra 7 frt 20— 7 frt 25 kr, őszre 6 frt 50—6 frt 55 kr, mercantil-zab 7 frt 15— 7 frt 25 kr, kukoricza május-júniusra 7 frt 95-8 frt 05 kr, készáru 7 frt 90—8 frt — kr, új áru 7 frt 90—8 frt — kr, repczeolaj 33 frt 75-34 frt — kr, készáru 33 frt 75—34 frt —, 35 frt— 35 frt 50 kr, szesz készáru 35 frt 50—35 frt 75 kr. A somogymegyei gazdasági egyesület, úgy a megye területén létező gazdasági körök nagy te­vékenységet fejtenek ki. Kaposváron egy gabona­eladási közvetítő­ intézetet állítanak fel. A jövő évre gyapjú-kiállítás terveztetik Kaposváron. A marhatenyésztés előmozdítására tenyészbikákat szereznek. A borok értékesítésére a kaposvári gazdasági kör küldöttséget bízott meg vélemény­­adásra. Az év végén egy gazdasági lap indul meg a nép nyelvén írva, melyet az anya­ egyesület és körök adnak ki és a tagok ingyen kapják; a te­hetősebbek­­ írttal előfizethetnek rá; ez érdem­­ben R­o­b­o­z István egyleti titkár meg van bízva a költségvetés elkészítésére; a 20., 21. és 22-én a Köztelken tartandó országos gazdasági tanácsko­zásokra ki vannak küldve az anya­ egyesülettől : Somssics Pál gr., Som­s­sic­s Imre gr., Szé­chenyi Pál gr., Somssics Andor, Bárány Dénes és Roboz István, mint a somogymegyei gazdasági egyesület titkára. Haj­ó­forgalom. Budapest, f. évi május 11-től. Luczenbacher Pál utódainak 11. számú magánhajója 335 méter­mázsa tűzifával Verőczéről . Ferencz-csatorna rész­vény­társaság magánhajója 116 métermázsa öreg vassal a Ferencz-csatornából ; Farkas Ferencz ma­­gánhajója 300 mm. fehér márvány kővel Süttőről; Luczenbacher Pál utódainak 16. számú magánha­jója 337 méter tűzifával Szobbról. Budapest, május 12. Értéküzlet. Ma igen ke­vés hangulat uralkodott a tőzsdén, miután az időjárás na­gyon kedvező és a politikai con­stellatio Gladstone engesztelő levele után szinte kedvezőbbnek mutatkozik.­­ E napot vá­lasztá a Hitelbank, a Tiszavölgyi kölcsön bevezetésese, mely tökéletesen sikerültnek mondható. A kezdő ár az élőt­ő­z­s­d­é­n 103.50 volt és 104.25-ig emelkedett. Magy. jár. 105.97-ig és Osztr. hitelr. 276.60-ig forogtak , de a zárlat 105 90 és 275.30 volt. A déli tő­zs­­dén jobb hangulat kerekedett Osztr. hitelr.-re és Tiszavölgyi kölcsönre; az előbbenn újra 276.60-ig és az utóbbiak 106-ig élénken keresték. A zárlat Osztr. hitelr. 276.60 és Tiszavöl­gyi kölcsön 105.60. Magy. jár. a media közelléte miatt gyen­gébb, 105.90. Egyebek tökéletesen elhanyagolva. Pesti ipar­bank 153, Drasche 107, Magy. sorsj. Il­ 50, Közúti vasut 375, Ganz-féle 463. Arany és kü­ll. váltok feszesebbek. Az esti tőzsdén berlini bágyadt áraira Magy­­ár. 105.90-ről 105.30-ra, Osztr. hitelr. 277.20-ról, hová a meg­nyitás előtt emelkedtek volt, 272.50-re estek rohamosan. Végre Tiszavölgyi sorsi. 105.75 ről 104.50-re gyengültek. A zárlat 105.35, 272.60 és 104.50 bágyadt. Meteorologiai jegyzetek A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelen­tései 1880. május 12-ről reggeli 7 órakor. A légnyomás keveset változott.­­ A hőmérsék min­denütt emelkedett. Fiuméban 5,8 fokkal. Eső : B.-bánya 2, N.-Szeben 4 mm. Ozon Budapesten nappal 0, éjjel 0. Fel­hőzet Bregencz 758.4 +6.8 _ ^. r. f. Prága 62.8 +9.1 ÉK2 d. Bécs 62.8 *1110.7 ÉK1 d. Sopron 61.0--11.4K 1 r. f. M-Óvár 61.8 -11-13 0— — d. Treiicsén 60.5--11.5 DK1 d. Beszterczebánya 61.4H1-10.7K 3 d. Budapest 61.3 -110É 1 r. f. Szolnok 69.8 -134— — köd Debreczen 60.6 -13.4 ÉK4 r. f. Ungvár 59.2 1-13.8D 6 eső Szatmár 59.7 -11.0 ÉNY2 d. Nagy-Szeben 57.4 [-11-5 ÉNY2 eső Orsova 58 1 -15.2 ÉNY4 r. f. Temesvár— — — — — Szeged 60.1 -13.0É 2 r. f. Csáktornya 60.5 -10.6 ÉK 2 d. Zágráb 60.6 -11.8É 2 d. Fiume 60.9 -19.4 ÉNY1 d. Pola 59.0 [-16.6K 1 d. Lesina 59.4 [-16.1K 1 d. Selmeczbánya 61.9 •10.6É 1 d. Vízállás Felelős szerkesztő: Hindy Árpád. Beküldetett. Tisztelettel alálirtnak van szerencsém tudatni, hogy a 47 év óta Tóth Gáspár utóbb Tóth Gáspár fia nevén fennál­lott s jó hírnévnek örvendett férfi szabó üzletet, hol is 15 évig szabász és üzletvezetőként működtem, tulajdo­nosul meg, és átvettem. Bátorkodom ennélfogva a t. ez. közönséget tisztelettel fölkérni, hogy szíves rendeléseivel megörvendeztetni kegyes­kedjék, ki is teljes erőmből oda törekszem, hogy nagyra be­csült rendelőimet, úgy a magyar, mint franczia szabású, mindig a legújabb divat szerint s a legjutányosb áron készí­tendő munkámmal ne csak kielégítsem, de a pártfogást tel­jesen ki is érdemeljem. Kiválólag bátorkodom ajánlani, úgy a nemzeti, mint egyéb ünnepélyek alkalmakor használtató dísz­ arany vagy színes zsinóros magyar, valamint minden egyenruha készítési gyakorlatomat. Alázatos szolgája Széchényi Lajos, férfi szabó. IV. ker. Sebestyén­ utcza 5. a kigyótérre.

Next