Ellenőr, 1880. augusztus (12. évfolyam, 363-417. szám)

1880-08-22 / 400. szám

csütörtökön utolszor „Dráma a tenger fenekén“, pénteken új átdolgozással és új szereposztással először „A pipacs“, Vasseur szépzenéjű operettje, főbb szerepeit Solymosi, Horváth V., Komáromi Jenő, Komáromi Mariska, Sziklai Emilia és Párté­­nyiné játszszák. Szombaton és vasárnap ugyanezt ismétlik. — „A menyasszony kedvese“ czímű nép­színmű szerzőjét fölkéri a népszínház igazgatósága, hogy darabja ügyében a titkári hivatalban mielőbb jelentkezzék. CSARNOK. P o r y d o r a. Víg mulatás után egy éjjel több diák tért haza. Karba öltve kart, nevetve, kaczagva mentek végig az utczákon, míg végre egyik szögleten megálltak, hogy nagy lárma között váljanak el egymástól. Sok vitatkozás után megállapodtak ab­ban, hogy melyiküknek ki legyen vezetője, ámbár a támogatásra mindeniknek szüksége lett volna. Egyikük elmenekült a társaságtól. Baktatva lépdelt haza, egészen lábaira bízva a szokott út föltalálását; így történt, hogy ismeretlen utczába tévedt, ésannyira, hogy csodálkozva tekintett maga körül. Nem tudta fölfogni, hogyan jutott ide. Még inkább bámészkodott afölött, hogy ez utczában olyan sötét volt minden. Hova lettek a gázlám­pák, amelyek azelőtt minden lépten-nyomon szórták fényüket ? Hisz még messze vagyunk a virradat­tól! Elővette óráját, s egy gyufa világánál látta, hogy még csak éjfél múlt. Amint tovább megy, csodálatos menetet lát közeledni, fáklyásokkal élén. Fiatal legények és lányok könnyű, aláfolyó , görögös, rómaias fehér­piros öltönyökben, bizalmas suttogással, egymást átkarolva haladtak el előtte. Bizonyosan valami farsangi tréfa­t mondó em­berünk, s tova sietett. Czak azt nem tudta fölfogni, hogy az elraga­dóan szép bájakat hogy leplezik le ily kevéssé görög öltönynyel, mikor ez korunkban nem szokás, de sőt még fáklyákkal meg is világítják? S fia­tal leányokat hogyan bocsátanak egy férfiak ké­nyére ma? A társaság egy ház előtt megállt, a fáklyások előre bocsáták az ifjakat, kik egy oszlopos előcsar­nokban tűntek el, aztán az e czélra szolgáló vas­­gyűrűkbe akasztva fáklyáikat, maguk is bementek az épületbe. Kalandorunk hosszasan álldogált egy helyen s tűnődött. Végre, miután sem portást sem jegysze­dőt nem látott, akitől a beléphetést kieszközölte volna, bár hivatlanul s be nem jelentve, mégis be­lépett a házba, hova olyan kedves alakok s még andalító fiatal zene is vonzotta. Áthaladt egy hosszú csarnokon, melynek bol­tozatát ügyes kargatidák zárták könnyű állásban, meztelen vállaikon s eljutott egy udvarba, mely homályosan vala megvilágítva s csöndjét szökőku­tak csobbanása töré meg. A zene hangjai után vonzódva, mint húzódik a vas a mágneshez közel, ment át a mozaik-padlón, sima szobrok között, mig elérkezett a lámpákkal teleaggatott kertbe az em­berek közé. S minő emberek közé! A kerten át magas platánok sora húzódott végig ; lombjaik alatt komoly férfiak és ősz aggok járkáltak fontos beszélgetésben. Két oldalt, bokrok mellett, magas fűben, természetes, szobrászi cso­portokban heverésztek ifjak s lányok ; időnként fürtös gyermekek futottak össze-vissza, ragyogó edényekben kínálva gyümölcsöt és bort. De min­denkinek borostyánnal és rózsafüzéssel volt toszo­­rúzva feje. Minden öltözék görög volt, ezzel elég van mondva. Pántok szok­ták át a gömbölyű karo­kat, az övék könnyedén simiták a termethez redős öltönyeiket, melyek néha-néha meglebbentek, s látni engedék a rózsás, tökélyes vállakat. Mialatt diákunk — nevezzük őt Ammonnak, — habozva, szédülve állott a küszöbön, nem tudva fölfogni , mikép jutott e homéri világba, — mert azzal, hogy ez nem álarczos bál, régen tisztában volt, — míg Ammon határozatlanul álldogált, a rózsabokrok felől fiatal lányka jött elé­s bámuló, de barátságos tekintetet vetett rája. Nem kevésbé bámulva, de sokkal zavartabban gondolkozott Am­mon azon, hogy mit tegyen, midőn a lány, kinek vonásai felett az ártatlanság hajnalok­ja lebegett, köszönte őt nyájasan: — Üdvözlégy idegen ! Honnan jösz ? Nem térsz be hozzánk? Bor és gyümölcs, táncz és zene kínálkozik! — gyöngéd ajkáról igy peregtek le a görögül kimondott szavak. Ammon, kinek anyja görög volt s gyermek­éveiben Hellas emlékével a hellén nyelvet is éle­sen véste agyába, jól megértette a lányt; mintha rég elmúlt idők képeit a hazában töltött napoknak varázsolta volna lelke elé az édesen ejtett szó. Athént, a­hol született, a kék tengert, mely körülövezte a romokat, egész Attikát maga előtt látta ismét. De a romok ismét eltűntek, s fedést kapott minden kőhalom. Homer napja ismét föl­ragyogott. — Vezess! kiáltá a lánynak, követlek! S mintegy megittasulva fogta meg a lány kezét, s le nem véve róla tekintetét, oldala mellett lépdelt a kertbe. A lány egy márványcsarnokba vezette; kris­tálytiszta vizű medencze állott benne, körülte nyugágyak, puha vánkosokkal. A lányka a csarnok előtt virágot fűzött, Ammon megfürdött a vízben, testét rózsaolajjal üdtték föl. Midőn ráadtak új, görög ruhát, mintha új életbe lépett volna, úgy érezte magát, múltját levetkőzte egészen. Kézen fogva mentek vissza a kertbe. — Hova vezetsz most? hol vagyok? ki vagy te? hogy hívnak? — A vendégekhez, a játszókhoz vezetlek, idegen ! S te nem tudnád, hogy hol vagy ? kérdé a lány, s csodálattal meresztő rá fénylő szemeit. Görögök és barbárok tisztelettel említik nevét Pe­­riclesnek, — az ő házában vagy, s én az ő gyer­meke vagyok. Polydora a nevem, de Rhodomazos­­nak csúfolnak, mert piros folt van a mellemen : nagyon csúnya! — s megmutatá a kis fölösleget, mely olyan volt, mint hófehér porczellánra csöp­­pentett rózsabimbó. Mintha kéjes szédülés fogná el, úgy meredt Ammon a lányra. — Varázs az, ami körülvesz, suttogta maga elé. Oh! bár örökké tartana! Hogyan éljek ez­után, ha mindez széjjelfoszlik szemeim elől ! — Hát téged hogy hívnak? Honnan jösz, s ki vagy? kérdé Polydora az ifjat. — Úgy látszik, görög nem vagy. Sohasem láttam olyan ruhát, minő a tied volt. Beszéded is idegenes, de nyájas a hallónak. — Ammon a nevem. De el fogod-e hinni a mesét, hogy mint te, én is Athénben születtem?De már régen, nagyon régen barbárok, elsatnyult, el­romlott barbárok között éltem a külföldön s most itt vagyok az aranynapos, rózsás Athénben s nem hagyom el többé soha. Óh, igéid meg édes, drága lánykám, hogy itt maradhatok közöttetek örökké, örökké ! — Ha jól érzed ma­gad nálunk, miért ne ma­radhatnál ? kérdé Polydora barátságosan. Csak né­hány percre láttalak, de szívem már hajlik feléd. Akarsz-e engem úgy szeretni, mint szeretlek én téged ? — Szeretni téged? Dóra! Elpusztulok, ha enyém nem maradsz. Nem! nem! neked többé én tőlem távoznod nem szabad ! Egy pillanatra sem ! Hallod-e? Egy pillanatra sem! A lány mosolygott s megszok­ta kezét. Ezalatt egy csoporthoz értek, mely a puha fűben tanyázott. Hangos üdvözlet szállt elibük. — Kit hozasz közzénk, Rhodomazos? szólt egy nevető nyak. — Idegent, ki itt jól érzi magát, felelt a lány. Siessetek, gyermekek! S bort, gyümölcsöt adtak neki, fejére rózsá­ból fontak koszorút. Ammon folyton tartva Polydora kezét, mert félt, hogy eltűnik előle, mint egy kedves álomkép, — leült a fűbe. Kérdés, felelet, — tréfa és neve­tés, röpkedett ide és tova, s nemsokára Ammon is víg volt, mint a többiek, mintha egész életét köztük töltötte volna. De szemei mindig Polydo­­rára szegezték : nem látta a gyöngéden ölelgető párokat maga körül, nem hallotta gyöngéd daná­ját a kettős fuvolának, mely mellette szólott; mindketten egymásért néztek, s magukon túl mit­­sem tudtak a külvilágról. Két lélek forrott egygyé szemük sugarában, kezük szorításában. Most több pár fölállott s tánczot járt, mely hol andalgott, hol lejtett, majd erőteljesebb volt kife­jezésben, mindig a szerelmet tükrözve vissza hűebben a festészet, szobrászat műveinél. Mások a fáktól csüggő hintákra szálltak, s mintha földi portól megszabadultak volna, úgy rö­pültek égnek ; a lány mindig szorosabban, szerel­mesebben, odaadóbban simult ifjához. Fiatalság, szerelem és ártatlanság hamva volt minden játé­kukon. Ammon és Dóra is részt vettek az általános örömben ; a lány karja Ammon vállán nyugodott, s ő derékon ölelte magához Dórát, mint a gyöngéd vonzalom kettős szobra fűződtek együvé. — Beszélj valamit múltadról, utazásaidról ! csengett a lány. Messzi, távol voltál tengeren túl? Mondd el édes! Ammon megrezzent. — Minek emlékezzem e boldog jelenben arra, a­mi már elmúlt? Mint egy tovaszállt élet van mögöttem mindaz, a­mi mostani újjászületésemig lefolyott. Minek emlékeztetsz rá? A régi előtüné­­sével nem foszlik-e el, a mi uj ? Minő arczot mutat így a jövő? Megmarad-e az uj, s visszatünik-e a semmiségbe a régi? Oh én szerencsétlen! Dóra nyájasan szok­ta magához. — Mitől félhetsz, suttogá, a halálon kívül? S a halálnak sincsen hatalma a szerelem fölött. Azt hiszi, hogy elválaszt, pedig egyesít. Ha tőlem téged elszakít, nem visz-e engem is utánad? S ha én megyek el előbb, nem tudod-e az utat, melyen elvándoroltam? Éljünk aggodalom nélkül; szerel­münk erősb a sorsnál, s az Elysiumban találkozunk ismét. — A pokolban ! kiálta Ammon s szenvedélye­sen karolta át a lányt, így közeledtek a hintához, mely most csön­desen állt. Dóra ráröppent, Ammon követni akarta, de a hinta nagyot lódult, s mintha ördögök hajtanák, szélsebesen röpült a magasba. — Dóra ! kiáltá az ifjú elrémülten. — Ammon! felelt remegve vissza a lány. Hol vagy ? Mint egy őrült, rohant az ifjú a hintával szembe, mely gyors röpü­léssel esett alá, s nyújta karjait a lány felé. — Dóra! Dóra! Késő volt. A hinta fája súlyos lökéssel csa­pódott fejére, s ő öntudatlanul rogyott össze. — Dóra .. . volt utolsó szava, nyögése, a hal­doklónak. .. . . . . . S fölébredt. Homlokán egy daganat, szivében a Polydora neve: emléke egy viharos éj­szakának. V. III. Közgazdaság. Üzloti táviratok. Bécs, aug. 21. (E­redeti távirat) É­rtéküzlet. A mai előtőzsde nagyon szilárd irányzatot mutathatott föl, a prolongatió nagyon olcsó volt, Paris és Frankfurt magas árfolyamokat jelzett. Különösen magasan jegyeztettek osztrák földhitel, pardubitzi és tiszai sorsjegyek. A déli tőzsde megnyitásakor, az államvasút, tekintettel a kedvező heti kimutatásra, jobb lett. A déli tőzsde egész lefolyása kedvező irányzat mellett meglehetős forgalomnél­küli volt. Osztrák hitelr. 276.25, Magy. hitelr. 258.—, Auglobank 13150, Unió 11425, Bécsi bankverem 137.25, Osztrák föld­hitel 207.50, Magyar földhitel —, Osztr. magyar bank 835.— , Innerbergi 108.—, Prágai vas. 12­ 3.—, Salgó vas. Papír-járadék 72.72, Ezüst-járadék 73.75,Osztrák arany­járadék 8810, Magyar aranyjáradék 109.68, Magyar sors­jegy 112.—­, Napoleon-arany 9.35, Alföldi vasút 157.50, Duna­­gőzhajózási 568.—, Pécs-barcsi —, Galicziai 274.25, Kassn­­ederbergi vasút —, Lemberg-Czernovitz­­ , Lombardok 80 25, Lloyd 686.—, Erdélyi vasút 133.50, Államvasut 281.50 Tiszavidéki 245.­­ , Tramway 236.—, Magyar észak-keleti 147.—, Magyar nyugati 149 50, Magyar gácsországi vasút 143— Északi vasút 2465, Tiszavölgyi sorsj. —, Egidi vas — Buschtiehradi — , Károly-Lajos vasút —.—.­­Bécs, aug. 21. Magyar ért. zárlatja. Magyar földte­­herm. kötv. 95.—, M. vasúti kölcsön 125 50, Erdélyi föld. kötv. 94.—, Magy. hitel 25. —, Magyar záloglevél 101­ 50, Alföld 157 25, Erdély 139.— , Magy. észak-keleti vasút 148.—, M. kel. vas. 87. —, Kel.-vasuti elsőbbe, kötv. 83.—, Magy. sors­jegy 112.—, Tiszai vasút 245. — , M. földhitel —.— Kincse, utal. 1873. —.—, Kincst. utalv. 1874. —.—, Arany-járadék 109.65. . Erdélyi föld. kötv. 94.—. U. t. —.—, 131.— Tiszai sorsj. 109.90. Rétl., aug. 21. Osztrák értékek zárlata. Osztrák hitel részv. 276.10, Angol-osztrák 134 50 Lombard 80.25, Állam­vasut 281.5, Galicziai 274.50, Papirjáradék 72.75, Aranyjá­radék 88.10, Hitelsorsjegy 178 50, 1860-iki 131.75 1864-iki 175.50, Töröksorsjegy 14 60. Váltóárfolyama : Londonra 117.70 Frankfurtra 57.05, Porosz pénztári utasv. 57.75, Ezüstj. 73.75 Cs. kir arany 5.54, Napoleondor 9­35. Nemzeti bank 834 Utótőzsde .—, Szilárd. Bécs, aug. 21. Esti zárlat. Hitelrészvény 276.60,An­gol-osztrák —.—, M. hitelr. - .—, Államvasut —.—, Lom­bard — .—, Járadék 72.77, Napoleond­or —.—, Aranyjáradék 109.77, Galicziai —. , Osztr. ar. jár. -. Tiszavölgy sorsjegy —. -. Szilárd. Páris, aug. 21. Zárlat. Liszt 61.25, 58.—, 56.25 55 25. Buza 27.40, 26.30, 25.90, 25.60, Rozs — — . Olaj 72 50. 72.75, 74.50 76 25. Szesz 61.—, 59.50, 58 50, 56.50. Páris, aug. 21. Zárlat. 3% Évjárulék 85.57, 5° , Év­­járulék 119.35, Olasz évjárulék —, Osztrák államvasut 605.— , Mobilier hitelr. —.—, Lombard 178.—, Töröksorsjegy —, Osztrák földhitelr. —, Magy. jár. 94.56, Osztr. at. jár. 76.75. Ámort. jár. 87.45. Osztrák földhitelr. 755— Szilárd, Berlin, aug. 21. Zárlat. Papirjáradék 62.60, Ezüst­járadék 63.50, Magy. járad. 94.75 Magy. kincst.­ntalv. —— 1877 iki 10 mill. kölcsön 72.—, keleti vasút elsőbbs. 86 30, Hitelrészvény 478 50, Államvasut 486.—, Lombard 139.—, Galicziai 118.50, kassa-oderbergi 56.50, Romániai 55.—, Orosz papírpénz 213 50, Váltóárf. Bécsre 172.25, Utótrhudt Hi­­telrészv. 479. — , Allamv. 486.—, Lombard 139.— Csendes. Berlin, aug. 21. Zárlat. Buja 216.50, 204 50, Rozs 195.­, 193 50, 181.75, 177.25, Zab 148.­­, 144.50, Repezeala 1 55.—, 55.— 56.20, Szesz 60.80, 60.30. 66.20, 57.20 Frankfurt, aug. 21. Esti zárlat. Papirjár. 62.75 Ezüstjáradék 61.5/s Osztr. aranyjáradék 76.25 Magy. arany­jár. 94 81. Osztr. hitelv. 238. — . Osztr. államv.­részv. 243.— Galicziai 237.— . Lombard 69.50 Erzs. nyug.­­vasút 165.82 Magyar Galicz. vasút 123.87, Tisza v. vasúti elsőbbs. —.— Váltóért, Bécsre 173.—. Osztrák bankr. 723. — . Szilárd Stettin, aug. 21. Buza 220.—, 200.—, rozs 188—, 176.—, olaj 53.25, 56.75, szesz 59.—, 59.—, 58.60, 55.60. Köln, aug. 21. Buza 20.15, 20.10, rozs 17.25, 16 95 olaj 29.40, 28.90. Frankfurt, aug. 21. Esti tőzsde. Papir-jár. — . Ezüst-jár. —. Osztr. arany-jár.—.—.Magyar arany­­járad. —.—. Osztr. hitelrészv. 238.37. Osztr. bank-r. —.—. Osztr. államv.­rész. 242.87. Galicziai - .—. Lombard —.—. Erzs. nyug. vasút —.—. Magy. Galicz. vas. —.—. Tisza v. vasúti elsőbbs. - .—. Váltóári, Bécsre —.—. Kincst.­ntalv. —.—. Szilárd. Üzleti heti szemle. Értéktőzsde. Budapest, aug. 22. Azon kedvezőtlen benyomás, melyet Gambetta cherbourgi beszéde a hét elején a tőzsdékre tett, s melyhez még azon körülmény is járult, hogy némelyek az e héten közzétett Magyar ált. hitelintézet félévi mérlegét, — mely csupán 528.000 frt tiszta hasz­not mutatott ki, holott a múlt év­ több mint két­szer annyit mutatott, — kedvezőtle­nül ítélték meg úgy politikailag, mint nemzetgazdászatilag, csak rövid idejű okot szolgáltatott a lehangoltságra. A párisi tőzsde csakhamar riadót fútt és az árakat jóval fölemelte ; ami pedig a magyar hitelintézet mérlegét illeti, rövid megfontolás és számítás ki­derítette, hogy a tiszavölgyi sorsjegyek eladása után tisztázott nyeremény, — mely körülbelül 600,000 írtra becsültetik — még a mostani kimu­tatása nincs is beszámolva, úgy hogy a múlt fél­évi tiszta nyeremény semmivel sincs hátrább mint az előtte való évbelié. Ha ehhez még hozzáadjuk, hogy igen terjedelmes á la baisse kötések léteznek, és hogy az érdekeltek attól tartanak, nehogy a közeli napokban kihirdetendő osztr. hitelbank félévi mérlege reájuk nézve hasonló csalódást hoz­zon, mint a­milyent hozott a magyar hitelbank mérlege, akkor megérthetjük, miért siettek ezek az árak visszavásárlásokat rendelni el az egész vonalon.­­ A speculáció, mely az osztr. hitelbank elvárt mérlegét körülveszi, nagyon nagy, és annak megjelenése mindenesetre nagy befolyást fog gya­korolni az üzlet további fejlődésére, és ha jósol­nunk szabad volna, akkor azt mondanók, hogy ma­guk a mérleg száraz végszámai csak igen közön­séges hasznot fognak ugyan kimutatni, de hogy ott is mint itt, azóta két fontos üzlet lett legom­bolyítva, t. i. a tiszavölgyi sorsjegyek és az igen csekély értékben felvett lotharingiai vashámorok részvényeinek értékesítése, mely két üzlet együtt­véve és hozzáadva a közönséges nyereséghez — különösen az uralkodó üzlet hiánya alatt, — még az osztr. hitelbankra nézve is kielégítő eredményt fog kimutatni. Kivévén az üzérkedési papírokat, és némely helybeli értékeket, a forgalom igen csekély volt. — Voltak, melyek élénken vásároltattak, és vol­tak — például a gőzmalmok — melyek folyton kínáltattak v­illamértékek között magy. járadék 109 65 és 109.95 között hullámzottak, többet vásárolva mint kinálva. A hét végén 109.70-en állapodtak meg. Vasúti kölcsön 125.50 és 126.25 között változtak, maradván 126. Magy. sorsj. 114-ig mentek fel a húzás miatt és azután 111.50-re estek, ma pe­dig 112-en állanak. Tiszavölgyi sorsjegyek felszökkentek 108 60-ról 109.95-re azon hirre, hogy a bécsi Union bank a még hátralevő 5000 darabot átvette az Osztr. hitelbanktól. Miután a még kibocsátandó 220.000 darab csak 1881. és 1882-ben fog kiadatni, meg vagyunk győződve, hogy ezen kedvelt és olcsó papír csakhamar felébb fog menni. Bankok és takarékpénztárak. Az Osztr. hitelr.-ről még csak az mondandó, hogy 272 és 276.90 között hevesen ingadoztak és hogy 276-on záratnak. Ugyszinte Magy. hitelr. melyek 251 és 257.50 között hullámzottak, maradván 256.50. Leszámítoló bank alig említve 123-on áll. Egyéb bankok nem jöttek forgalomba. I-ső hazai takp. Biztosító társasági részvények, valamint vasúti érté­kek majdnem tökéletesen elhanyagolvák, különösen az előb­­beniek, a folytonos károk szaporodása miatt. Malmok csak kínálva, úgy hogy némelyek közöttük a hét végén tetemes veszteséget mutatnak fel, így Concordia 534—545, Erzsébet 250—258, Hengermalom 680 — 690, Buda­pesti 1550—1570, Moln. és sütök 338—342, Pannónia olo°T1o60,­Victoria 445~460­ végre és leginkább Luiza 248 252, mind nagy árveszteséget eredményezve és még folyton kínálva. Különfélék között némelyek mohón vásárolvák, kü­lönösen vasipar részvény­ek. Ganz félék sokat keresve 503-ig, Schlick 162 —163-ig, Serfőzde 585—586-ig. Azonkívül sertés­hizlaló r.. 198-ig, Dräsche 123.50 ig. A hazai értékvásár tehát igen szilárd. Arany csak csekély változásokon ment keresztül, a­mi különösen megnyugtató, és arra mutat egyrészről, hogy az idei békés, másrészről pedig, hogy gabonakivitel mégis léte­zik, és hogy még több váratik. Az értéktőzsde e heti jegyzései a következők : Árutőzsde, Budapest,aug. 21.A folytonos esőzés aggasztóvá kezd lenni az országra nézve, mivel egyrészt a még künnfekvő gabnakeresztek eltakarítását megakadályozza, minek folytán zab és árpa már feketedni sőt rothadni kezdenek, míg másrészt annyira akadályozza a cséplési munká­latokat, hogy ez aligha nem lesz a még cséplendő gabna minőségére káros befolyással. A felette bő esőzés a Duna mellékfolyóinak víztömegét annyira szaporitá, hogy maga a főfolyam is rohamosan emelkedni kezdett s az alantabb fekvő partokat már el is öntötte. Eddig az áradás kevés kárt okozott s nem is lehet a Dunának hazánk hatá­rain belül való további emelkedésétől tartani, mi­vel Pozsonyon felül valamennyi állomásról a víz­állás apadását jelentik. Tengeri s bütykös vetemé­nyesen dús aratásra van reményünk, hacsak ko­rai fagy meg nem semmisiti ebbeli reményünket. Az üzleti forgalom a lefolyt héten daczára a beállott vásárnak, nem igen élénk volt, mivel a folytonos esőzés országutainkat járhatatlanná tette. A gabonaf­zlet irányzatát a bécsi gabonavá­sár nem javította s az árak áruhiány folytán szi­lárdak voltak. Búzában a kínálat gyenge szállítás folytán annyira korlátolt volt, miszerint tulajdonosoknak könnyű volt a malmoktól, melyek meglehetős vé­telkedvet árultak el, áremelkedést kieszközölni. Jegyzünk igen szilárd irányzat s emelkedő árak mellett körülbelül 55.000 mmázsányi heti forga­lom mellett 20 —30 krral magasabban mint az előző héten és pedig: tiszavidéki 75—80 ki. 10.80— 11.50, pestvidéki 75—80 ki. 10.75—11.45, fehér­megyei 75—80 ki. 10.75—11.45, magyar északi vasút 75-80 ki. 10.65-11.35. Határidő buza irányzata szilárd. Buza őszre 15 krral drágább , jegyeztetik tavaszra 10.60—10.63, őszre 10.35 — 10.40. Rozs hiányzik, árak 10—15 krral magasab­bak, 70-72 ki. 9.40-9.60. Árpa gyenge ajánlat mellett, takarmány árpa 20 krral drágább, 60 — 62 ki. 6 20—6.40, égetni való 62-64 ki. 6.75-7.25, sörfőzdéi 64-66 ki. 8-8.50. Zab üzlet nélkül; árak s irányzat szilárdak: 37-40 ki. 6.35-6.55, őszre 5.75—5.80, tavaszra 5.95-6. Tengeri szilárd irányzat mellett 5 krral drá­gább; ó­ bánsági 75 kilós 7.55—7.60, másnemű 73 kilós 7.45 — 7.50, május júniusra 5.75—5.77. Káposztarepcze emelkedik; készlet 12.75—13 frt, augusztus-szeptemberre 13—13 Vs frt, bánsági készlet 12.25—12.75. Liszt. Az üzlet a lefolyt héten jobban mint bármikor a gabonavásár közvetlen behatása alatt állott. Lisztkereskedők az utolsó hetekben későbbi határidőkre szóló nagyobb bevásárlásoktól feltű­nően visszatartották magukat, mivel általános a vélemény, hogy későbben olcsóbban lehet majd vá­sárolni, a dolog azonban másként ütött ki. A je­lentések az Angolországban uralkodó kedvezőtlen aratási időjárásról, a rossz eredményről Oroszor­szágban s az aratás rész­eredményéről Németor­szág némely vidékein megváltoztatták emez álta­lános véleményt, amennyiben a lisztárak ismét emelkedtek. A heti forgalom egészben véve csak középszerű volt. A belföldön ugyan folytonos volt a kereslet, de ez csak oly fajokra szorítkozott, me­lyekből már hetek óta nincsen készlet, úgy hogy a vevők igényeinek csak részben lehetett eleget tenni. A hét végén jegyeztetik: Búzaliszt 0 sz. 21.50, 1 sz. 20.90, 2 sz. 20.30, 3 sz. 19.60, 4 sz. 18.90, 5 sz. 18.50, 6 sz. 18.5, 7 sz. 17.40, 8 sz. 16.20, 8V. sz. 13.50. Derczeliszt 9 sz. 9.20. rozsliszt I. sz. 18.50, II. sz. 17.70, III. sz. 15.—. Hüvelyes vetemények és terményáruk. Daczára a mindinkább sűrűbben érkező uj áruknak az üzlet nem ja­vult, a forgalom lassú és csekély, s az árak még mindig ma­rdi­ak Bak. Uj nagy szemű 10— 10 l/s, törpe 12—12 la­fr­ra tartotik, ezen árak mellett azonban nem fordultak elő eladá­sok ; nagyszemü 6 8‘/2—9, törpe 10— 10’/a frt ; néhány 100 mm. a vegyitett ö írtjával adatott el. Lencsében csekély az üzlet; szép, kisszemü áru 11— 12 írtjával ajánltatott állomásról, hasonlóképen ajánltatott nagyszemü 12’/, írtjával, azonban nem adatott el semmi. Borsó: Ó áru hiányzik, s új áruról a jelentések igen kedvezőtlenek, minthogy a nagy esők állítólag jelentékeny kárt okoztak e növényben. Nyers köles igen szilárd; erről is kedvezőtlen jelen­tések érkeznek, minek folytán készlet áru szilád I. r. 7*/a —ZV« frt. Köleskása hámozott szilárd ; a készlet igen csekély ; 123/4—13 frt. Bükköny üzlet nélkül; árak névlegesek 6 — 6'/, frt. Lenmag csendes; már új áruban is érkeztek szállít­mányok s kisebb tételek 111 2—12 frtjával adattak el. Gyapjú. A ma, aug 21-én kezdődő vásárra már a mult héten jöttek vevők, a­kik a kínálat előzékenysége foly­tán vásároltak is több tételt. A londoni vásár tudvalevőleg a múlt zárlati áraknak majdnem 5%-kal való leverésével kezdődött, mi az árakra vonatkozólag az itteni piac­on sem maradhatott hatás nélkül. Kendermag csendes, árak változatlanok 8—801 frt. Mák : Uj áru már nagyban szállíttatott, s I. r. áru 28—30, szürke 25—26 írtjával fizettetett, jelentések a külföldi aratás eredményéről még hiányoznak s csak ezek érkeztével fog az ár szilárdulni. Disznózsír folytonosan emelkedik ; a készlet csekély s a tulajdonosok igen tartózkodók; hordó nélkül 69—69­/* frt, hordóval 72—721/a frt kéretik. Amerikai disznózsír is szilárd árban s 64—6472 frt kéretik. Gyarmatáruk. (Wertheimer és Frankl ezég jelentése.) A lefolyt hét utolssó napjaiban valamivel élénkebb forgalom fejlődött ki s remélhető, hogy a jelenlegi vásár kielégítő árukerettel fog végződni. A tartós eső, mely akadályul szol­gál a cséplési munkálatoknak, egyik fő oka az üzlet eddigi pangásának, minthogy egyrészről a vidéki vevők nem képesek aratásuk eredményét realizálni, másrészről pedig a nagyke­reskedők csak igen gyenge inkaszszót várhatnak. E­z a k­á­r élénk forgalom mellett múlt heti árait megtartó, sőt a vevők részéről '/«—V2 frtnyi áremelkedés is készségesen elfogadta­­tik. Kávékból a nagyszemű Ceylonban mindinkább cse­kélyebb volt a kínálat s a még előforduló mennyiségért a legmagasabb ár kéretik. R­i­z­s és fűszerek változatlan szilárdak. Jegyeztetik : czukor finomított 46.75—48.00, kocz­­kaczukor 49.00—49.50, pilék 44.00—45.00 frt. Kézműárak. A most kezdődött János-vásár kedvező kilátásokkal kecsegtet. Az utazók által útjokban gyűjtött megbízások jelentékenyek s számos idegen vevő is érkezett, melyek már jelentékeny vásárlásokat tettek. Az árak jelenleg igen csekélyek, ami a fogyasztást nagyon elősegíti. A pénz­­behajtás az utóbbi hetekben javult, csődök nem fordultak elő. Sertésvásári jelentés. (Az első magyar sertéshizlaló­s előlegezési részvénytársulat jelentése.) A kivitel gyors élén­kítésében nagy része van azon körülménynek, mely szerint kül­földi fogyasztó piac­okra kevés orosz-lengyel sertés szállíttatott. A kivitel valószínűleg tartós lesz, különösen ha Szerbia és Ru­­ménia később könnyű sertésfajokban szállitásképtelenné válik s mi ezáltal nagyobb szükséglet mellett a minőségi­ igények­nek megfelelni képesek leszünk. A hét zárlatával az irányzat és árak szilárdak. Heti átlagárak : magyar szortírozott áru 200—220 kr, nehéz 60 kI- 61‘12, 160—220 kis 61-61­­ 2, öreg 300 kis 60 kr, vidéki sertés 58—59, Szerbia 59—60, romániai 59 kr, tüs­kés 58 kigként tiszta súlyban. Szeptemberre szállítandó egy tétel 603114 krjával köttetett. Takarmányárak : tengeri készlet 7.70, árpa 6.50 mé­ter mázsánként készpénz mellett. Helybeli sertésállomány : aug. 13-án maradt 66,340 drb. Felhajtatott : Az alvidékről Fizott 5470 drb, hizlalni való 3430 drb, Szerbiából 280 drb, Rumániából 6 drb, magy. államvaspályán 130 drb, összesen 9310 drb, mindössze 75,650 drb. Elhajtatott : A felvidékre 390 drb, Bécsbe 2890 drb, Csehországba 480 drb, Bodenbachba 2430 drb. Bátkába 590 drb, Stutgartba 8 drb, összekötő vasúton 80 drb, bpesti fogyasztás 1760 drb, kültelki fogyasztás 60 drb, összesen 8680, marad állomány 66,970 drb. A részény­ szállásokban van 11,590 drb. Az egészségügyi s átviteli szállásokban aug. 13-án ma­radt 3337 drb. Ehhez jött Szerbiai 279, összesen 3616 drb. Ebből eladatott 1178 drb, marad állomány 2438 drb, s pedig 333 szerbiai s 2105 román. Az egészségügyi szemle által eddig 771 drb vonatott el a fogyasztástól s semmi­sittetett meg. Debreczeni vásár, aug. 17 Hizlalni való sertésekben a felhajtás körülbelül 20000 darabra rúgott, hizlalók élénk részt vettek a vásárlásban 1­/* évesek 40—52 frt, 2 évesek 58 frtig fizettettek. Bécsi vásár, augusztus 17. Felhajtatott 2479 darab közte 787 db orosz-lengyel, ami a szükségletet ki nem elé­­gité, minek folytán élénk üzlet fejlődött ki s nehéz 55—56, középnehéz 53—54, orosz-lengyel 38—50 frton keltek el 100 kilónkint élő súlyban. Berlini vásár, aug. 16. Felhajtatott 4580 db, árak : mecklenburgi 63—65 márka, orosz 55—57 m., 100 fontonkint élő súlyban 20°.„­tára mellett. Magyar 60 m. s ezenfelül 40 font tárával. Drezdai vásár, augusztus 16. Felhajtatott 578 db vidéki s 482 db magyar sertés; elsők 63 filléren, utóbbiak 58 -62 1/2 filléren keltek el 1/1 kilóként. augusztus 14.augusztus 21. külön­ Gazdasági tudósítások. A magyar országos méhészeti egyesület gr. Károlyi Pista elnöklete alatt ma tartotta közgyűlé­sét. A gyűlés megnyitása után Göndöcs Benedek alelnök és Krisch János aligazgató olvasták fel az évi jelentést. Ebben kiemelik az alakulás nehézsé­geit, köszönetet mondanak a földmivelési minisz­ternek, ki, hogy az alakulást megkönnyítse 6000 drb 2 kis bélyeget ajándékozott az egyesületnek és 800 frt segélyt nyújtott egy méhtelep felállítá­sára. Kiváló támogatásban részesítette az egyesü­letet a főpapság, különösen fényesek Göndöcs Be­nedek apát érdemei, kinek áldozatkészsége folytán egy méhészeti kátét adhatnak ki. A „Méhészeti Lapok“ 8. száma jelent meg az egyesület 8 havi működése alatt. Az egyesületnek van 11 alapító, 494 rendes és 5 pártoló tagja. Az egyesület bevé­tele 2026 frt, kiadása 557 frt 79 kr, igy a rendel­kezés alatt áll 1468 frt 21 kr, melyből 800 frt állami segély. Alapítványra fordítanak 400 frtot. A jelentések tudomásul vétele után Kriesch indítványára előbb egy haszonhajtó méhtelep s később egy mintatelep felállítása határoztatok el. Az igazgatóságot felhatalmazták a szükséges ki­adások eszközlésére. Az egyesület elhatározta az osztrák-német méhészek vándorgyűlését az 1882. évre Budapestre meghinni, a­mely czélból Paulik tótmegyeri plébánost kiküldték a kölni gyűlésre. A földművelési miniszterhez köszönő küldöttséget küldnek. Másodtitkára Mihely Lajos, tiszteletbeli tagokká dr. Czirzon berlini méhész és Paulik Gá­bor választottak. Közlemények rt* ipar-, kereskedelem- és forga'or.i k'órib6\ Heti jelentés az ipar állásáról Budapesten. A hét közepén a szent István ünnepe a vidékiek ez­reit vonzotta fővárosunkba, a­mely körülmény a lanyha üzletmenetet sok tekintetben fölélénkítette. Először is a szállodákban, felcsigázott áraik mel­lett sem lehetett az ünnepen szobát kapni; ven­déglők, kávéházak, czukrászüzletek igen jól men­nek. A vidékiek számos bevásárlásokat is tettek a kézműárukból ; könyvkereskedők is meglehetős üz­letnek örvendettek, bár az ő szüretjük a könyvkö­tőkével együtt csak a jövő hó elején lesz a tanév megnyíltakor. Könyvkötőkhöz máris számos segé­det vesznek föl. Sokan vásároltak a falusiak közül kelméket is, meg különösen figyelemre méltatták a gazdasági gépgyárakat. Gépgyárakban egyébiránt bevásárlásokat nem igen tettek. A Jánosfő vételi vásár megkezdődvén, elég kedvezőnek ígérke­zik : diszmó, üveg, porczellán és szerszám áruk­ból, meg a kalaposczikkekből már is sokat eladtak. A vásártéren 15 bódéval több van, mint az utóbbi vásár alkalmával. Az összes üzletek, mik megemlítve nincsenek, rossz közép­szerűséggel mennek, kivéve mégis a kádárok és kőmivesek s épületasztalosok üzletét. Az épít­kezések javában folyván, kőmives legényekben hiány van, daczára hogy 1.60—1.80 kr napidijuk van. A tégla erre 21 frton kel; a téglagyárak roppant serényen dolgoznak. A közelebbi napok­ban a főváros is megtartja az árlejtést a város­ligeti artézi fürdőre nézve. A munkálatok (kőmives és földmunkák, kőfaragó, márványkád, vízvezetéki, s fürdő berendezési s villanyos jelző készülékben munkák) szeptember 3 án fognak ár­lejtésen kiadatni. Pénz- és értéktőzsde. Budapest, aug. 21. É r t é kü z­­­e t. A 2 előtőzsde. Már tegnap este némileg lanyhult árak uralkodtak, melyek ma reggel még tüzetesebb kifejezést nyertek. Magy. jár. 109.50-ig, Osztr. hitelr. 274.80-ig mentek vissza. A déli tőzsde eleinte nem tudott javulásra ver­gődni, a zárlat felé azonban jobb külföldi árakra itt is jobb árak keletkeztek. Magy. jár. 109 65-ig, Osztr. hitelr. 275.60-ig emelkedtek. Egyebekben szintén némi forgalom mutatkozott és pedig Vasúti kölcsön 125.7/„ Magy. hitelv. 257.25, Osztr. állavasut 280, Magy. sorsjegy 112, és Tiszavidéki sorsj. 190.95-ig vásároltattak. Dräsche 123-ig és Sertésbizl. 197-ig ke­restettek. Ellenben Malmok sokat kinálva. Luiza 252-ig, Vik­tória 460-ig, Concordia 545-ig (538-on keresve) Pannonia 126- ig, Erzsébet 258-ig. Arany kissé feszesebb. Napoleon­­arany 9.35­/s. Az esti tőzsdén a jó hangulattal a vásárlások, melyek már ma délben kezdetüket vették folytatódtak s pedig jó részben a magasabb külfödi jegyzések benyomása alatt. Magyar járadék 109.80-ig. Osztrák hitelr. 276.50-ig emelkedtek tetemes forgalom mellett. Meteorologiai jegyzetek. A meteorológiai magy. kir. központi intézet időjárási jelen­tései 1880. augusztus 21-ről reggeli 7 órakor. A légnyomás és a hőmérsék keveset változott. Eső : Bregenz 9, Beszterczebánya 2, Budapest 1, Debreczen 6, Ungvár 1, N.-Szeben 13, Selmeczbánya 1 mm. Ozon Budapesten nappal 0, éjjel 2. Vízállás Felelős szerkesztő H­indy Árpád. ÍGÉRVÉNYEK 1864-iki dijsorsjegyekre Egy egész 4 forint és bélyeg. Egy fél 2 frt 25 kr. és bélyeg. 200,000 frt, 100,000 frt. FŐNYEREMÉNY. Húzás már szeptember 1-án. IX. Osztr. állami jótékonysági sorsjáték. 7921 nyeremény, összesen 220,600 frt. Ezek közt 120,600 frt osztr. aranyjáradékban. 100,000 frt készpénzben. Egy sorsjegy ára, melylyel háromszor lehet nyerni IMT csak 2 frt. "9. Tíz darabra egy ingyen sorsjegy. "ZZZ A váltóüzlet kiadó­hivatala csak ural­in csak Bécs, mtnliUn Bécs, Wollzeile 13. Ch. Cohn Wollzeile 13. Teljes utánvétel mellett nem expediálhatunk.

Next