Ellenőr, 1880. augusztus (12. évfolyam, 363-417. szám)
1880-08-04 / 368. szám
Egész évre Félévre Előfizetési Áraik: 20 frt — kr. 10 . , Évnegyedre Egy hónapra Szerkesztési iroda. : 5 frt — kr. 1 . 80 , vállalkozunk, — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. ELLENŐR REGGELI KIADÁS: Budapesten, váczi körút 26. szám (főút sarkán.) Semmit nem közlünk, ha mm tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére mm Egyes számára 4 kr. MRrdmtseh felvétel* a kiadóhivatalban.: Budapesten, váczi körút 26. szám (fő út sarkán). Továbbá Ianie G. L. és társánál M.-Frankfurtban. Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Kiadó hivatal : Budapesten, váczi körút 26. sz. (fö út sarkán). lír. mntéxindők az előfizetések ét a lap nélkUUMre ueimtkmti talmin feim&altU. 368. szám. Budapest, szerda, augusztus 4. 1860. XII. évfolyam. """" ' ................n,~ r ! , ,B—n.»,,,—. Míní m nm . . .m^mi. ..................................................................» T ....— ---------r~^T~-, -"-i.———------------------------------------------------------------------ — -. . ..................................... Az „Ellenőr“ ára reggeli és esti lap együtt : Egy évre .... 20 frt — kr. Félévre .... 10 , — „ Negyedévre ... 5 „ — „ Két hóra ... 3 , 60 , Egy hóra ... 1 , 80 , Az esti lap postán való külön küldéséért az előfizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenként. Budapest, augusztus 3 A hatalmak balkán-félszigeti actiójáról zavaros és ellenkező hírek keringenek. Körülbelül olyanok, mint a hatalmak közös politikája. A „Norddeutsche Alig. Zeitung“ szerint még az sem bizonyos, vájjon valamennyi hatalom elfogadta-e azt a tervet, hogy jegyzéket intézzenek a portához Montenegro érdekében, így tehát az sem lehet igaz, hogy e jegyzéket, amelyben három hetet tűztek ki a hatalmak a montenegrói határ rendezésére, már alá is írták és legközelebb átnyújtják a konstantinápolyi nagykövetek. A „Kreuzzeitung“ is azt állítja, hogy a portához intézendő jegyzék ügye fölött még nem hoztak végleges határozatot a hatalmak. Az a nézet, hogy a kényszerítő rendszabályok elmaradnak, mint e lap állítja, csak a montenegrói kérdést illetőleg valósulhat, ha tudniillik elég erős lesz a porta ezen kérdés békés megoldására. Erre, úgy látszik, hajlandó a porta. Berlinben a diplomaciai körökben ugyanis határozottan állítják,hogy megígérte a porta, hogy három hét alatt átadja Montenegrónak Dulcignót. Megemlítjük még a „Norddeutsche Alig. Zeitung“ azon biztosítását, hogy a kelet helyzete nem szolgáltathat közvetlen bonyodalmakra okot. Ezzel közöljük a „Bohemia“ furcsa nyilatkozatát. E lap bécsi tudósítója, aki officiosus forrásokból szokott meríteni, azt írja, hogy a porta válasza nem képezhet új tagot azon okok lánczolatában, amelyeknél fogva kényszerítő rendszabályokra határozták el magukat a hatalmak, sőt arra sem indíthatta a hatalmakat, hogy megváltoztassák határozatukat. A porta válaszát már escomptálták. Ha azonban mégis megváltoznék a kabinetek nézete, amit azonban semmi pozitív jel sem bizonyít eddig, ez a körülmény nem függne össze a porta válaszával, hanem oly körülmények befolyása alatt történnék meg, amelyeknek a londoni és párisi kabinetek egymáshoz való viszonya az oka. Több jel arra vall, hogy forrási processus megy végbe ebben a két centrumban, eddig azonban szabad szemmel nem látható az eredmény és különben is csak figyelmes de hideg vizsgálódás tárgya. Ennek a czikornyás és tekervényes bölcseségnek talán az a veleje, hogy Francziaország Angliával kettesben sem vállalkozik a külön actióra. * Az angolok afganisztáni vereségéről még most is kevés részlet érkezik, ami annak a jele, hogy Kandahár, sőt tán Kabul is el van zárva Indiától. Az angol tudósítások hiányában bírálgatják az afganisztáni parancsnokokat. A „Times“ kalkuttai levelezője azt írja, hogy Haynes, az afganisztáni főparancsnok, már régen elvesztette a sereg bizalmát, továbbá, hogy Primrose és Burrows tábornokok tapasztalatlan katonák. Burrows tábornokot, hír szerint, kelepezőbe csalta az afgánok futó lovassága. A „Daily News“ rossz hírt közöl Kabulból. Tudósítása szerint Abdurrahman kísérete oly izgatott, hogy angol csapatokat kellett fölállítani azon a helyen, ahol az uj emir és Griffin angol biztos találkoztak. Tegnapelőtt pedig csapataink magatartása miatt nem vehetett részt Abdurrahman az angol táborban tartott gyűlésben. Ez annyit jelent, hogy az uj emir emberei most már semmit sem akarnak tudni az angolokról. Az Afganisztánban lábra kapó izgatottság és lázadás között pedig kevés vigasztalást fog nyújtani az angol kormánynak, ha igaz is az a hír, hogy egyezséget kötött Anglia Oroszországgal, amelynek az a czélja, hogy megszabaduljon afganisztáni bajaitól Anglia, Oroszország pedig könnyebben idomíthassa át saját ízlése szerint a Balkán félszigetet. Bécsből a következőket írják a „Bud. Corr.“nak : A közös kormány, amint már jelentettük, a mindkét részen levő minisztériumokkal egyetértőleg elhatározta, hogy Boszniában a keskeny nyomtávú vasutat Zeniczától Szerajevóig tovább kiépítteti, s erre vonatkozólag előterjesztést nyújt be a jövő őszön mindkét törvényhozásnak. Ha ez a pályavonal ki lesz építve, a hadügyi kincstár évenként 400.000 frtot takarít meg szállítási díjakon, eltekintve attól, hogy ez esetben a Boszniában levő helyőrségek egy része is könynyebben lesz onnan kivonható. A pálya kiépítése nem fog teljes 4 millió forintba kerülni és miután a közös aktívák évenkint 800.000 frt. kamatot jövedelmeznek, e pénz azonban legfennebb három százlolival kamatoztatható, a kormányok a közös aktívák ezen évi — eddigelé két évre felgyűlt — kamatait szándékoznak a jelzett vasútvonal kiépítésére fordítani. A közös aktívák tőkéje ezen építkezésnél nem fog igénybe vétetni. A tanfelügyelők számára a vallás- és közoktatásügyi miniszter részletes utasítást adott ki a népoktatás állapotáról szóló statistikai adatok egybegyűjtése s feldolgozása tárgyában. Az új kívánalmak szerint e kimutatások sokkal terjedelmesebbek lesznek, mint eddig voltak, többek közt a tanítás eredménye, az iskolaépület, tornaterem s kert nagysága is gondosan ki lesz mutatva, valamint az iskolák fentartási költségei is részletezve lesznek. Hasonló gond fordíttatik a tanszerek, tanulók mulasztásai s a tanítók jellegére vonatkozólag. Ez okból az eddigi kérdőív mellett külön potiv is adatott ki, mintegy 150 kérdéssel nyomtatásban (ily ivek ára 10 kr). Az iveket s utasítást a minisztérium kebelében Siber József szolgálatra berendelt tanfelügyelő készítette, kire újabban a statistikai adatok összegyűjtése is bízatott, úgy hogy a mult 1879/80-ik tanévről szóló miniszteri jelentést, mely az eddigieknél is jóval terjedelmesebb, már részben ő állította össze. A népiskolákra vonatkozó adatok nagy része már sajtó alatt van. A szerződési tárgyalásokra kiküldött szerb biztosok a július 26-ki ülésen kinyilatkoztatták, hogy megbizattak egy a szerb kormány javaslatait tartalmazó dolgozat átnyújtásával. — E javaslatokat akkor még nem terjesztették elő. Amint a „Bud. Cor.“ nak jelentik, a szerb képviselők most készek e dolgozatot, melyhez egy fordítás is van mellékelve, a legközelebbi ülésen benyújtani. Ezen laborátum egy kereskedelmi szerződéstervezetén kívül egy vámtarifa tervezetét is tartalmazza. A szerb képviselők az első ülés alkalmával fölvetett alaki kérdésre nézve kijelentették, hogy ők kormányuknál helyt állanak ugyan az osztrák és a magyar kormányokat kielégítő válaszért, de miután ők csak a szerződési tárgyalásokra vannak kikülve, nem voltak elkészülve arra, hogy hasonló alaki, helyesebben jogi kérdésekre feleletet adhassanak. Ha a szerb kormány válasza, melyet ez idő szerint minden órában várnak, nem lesz teljesen ment a kétértelműségtől és kielégítő : a szerződési tárgyalásokat nem fogják folytatni. Táviratok. Bécs, aug. 3. (Eredeti távirat). Howard bibornok, a ki Jacobini pronuntius utódjául van kiszemelve, hit szerint ideérkezett. Bécs, aug. 3. (Eredeti távirat). Milán fejedelem és családja ma délután két órakor ide érkezett. Natalia fejedelemnő kitűnő színben van. Az üdvözlés után csukott kocsiban rögtön Frohner fogadójába ment a fejedelem és családja. A fejedelmet kíséri egyik unokatestvére Catargiu ezredes és Joksics magántitkár. Bécs, aug. 3. Milán fejedelem, neje és a két sógornője kíséretében, ma délután érkezett ide és az Imperialba szállt. Bécs, aug. 3. Dunajevsky osztrák pénzügyminiszter Ischlbe utazott. Távolléte alatt Prazak fogja helyettesíteni. London, aug. 3. A „Times“ jelenti: „Kandahárból Burrows tábornok vereségéről érkezett részletes tudósítások szerint Ahmed Eyub kán serege 12,000 emberből és 20 ágyúból állott. Az összeütközés július 27-én reggel, Kandahártól 50 mértföldnyire, történt meg. Burrows tábornok négy óráig tartó heves harcz után kénytelen volt Kandahár felé hátrálni. Az angolok húsz tisztet, 400 európai és 800 benszülött katonát vesztettek. Három ágyú a csatatéren maradt. A „Times“ jelenti Bombayból. Phayre tábornok számos csapattal megszállotta a Kojak szorost, hogy az ellenséges támadások ellen megvédje magát. London, aug. 3. (Ered. távirat.) Két török hajó, köztük egy pánczél-fregat útnak indult az albán partok közelében czirkálni. Hírlik, hogy Gladstone miniszterelnök egészségi okokból állásáról leköszön. London, aug. 3. Gladstone meglehetős jól töltötte az elmúlt évét.. A láz kisebb mértékben mutatkozik, a tüdő állapota sem vált rosszabbá. Páris, aug. 3. Az „Agence Havas“ jelenti: A hatalmaknak a montenegrói kérdésre vonatkozólag a portához intézendő együttes jegyzéke háromheti határidőt enged Törökországnak a Corti-féle megállapított conventio végrehajtására. Ha nem teljesíti a porta ezt a követelést, a hatalmak föl fogják őt szólítani, hogy Dulcigno átadása végett csatlakozzék a hatalmakhoz. Berlin, augusztus 3. A „Nordd. alig. Zeitung“ szemben a „Neue freie Presse“ jelentésével megjegyzi, hogy még nem biztos, vájjon az összes hatalmak elfogadták-e már azt a tervet, hogy a montenegrói ügyet illetőleg jegyzéket intézzenek a portához, ennélfogva ma még alig állapítható meg, mikor fogják a kérdéses jegyzéket Konstantinápolyban átnyújtani. Különben a jegyzék szövegezésére nézve nem jött még létre a megegyezés, tehát a jegyzék ultimátumos jellegéről, ellentétben a „Neue freie Presse“ állításával, ma még biztosat mondani nem lehet. Berlin, aug. 3. A képzőművészek intézetének jubilaeuma alkalmával a trónörökös válaszol a főigazgató beszédére, többek közt e szavakat mondotta : Ma inkább kell ragaszkodnunk eszményeinkhez mint valaha, hogy értéküket és oltalmazó hatalmukat mindinkább megismertessük nemzetünkkel. Perugia, aug. 3. (Ered. távirat.) A főállamügyész ajánlatára az Internationaleban való részvétel miatt elfogott huszonnégy szoczialista közül tizet kibocsátottak. A többiek ellen megtartják a tárgyalást. Utóbbi időben Olaszország minden nagyobb városában fognak el szoczialisztikus lázítókat. Kopenhága, aug. 3. A cumberlandi herczegné Lübeckbe utazott, ahová őt a király elkísérte. Gleichenberg, aug. 2 án. üdülést s ha lehet javulást keresve Styria gyógyforrásainál, feltettem magamban, hogy a politikával s ennek napi közlönyeivel szemben curám ideje alatt a teljes passivitás terét foglalandom el, azonban homo proponit, deus disponit. A magyarországi politikai napi sajtó két kiváló orgánuma, a régi Deákpárt két gárda-közlönye a „Pesti Napló“ és „Pester Lloyd“ legutóbbi vezérczikkei feltett szándékomban megtántorítanak, s ez az oka, hogy igénytelen jelen soraimnak az „Ellenőr“-ben leendő közlését a t. szerkesztőségtől tisztelettel kérjem.*) Ha a szerény, hazafi érdemekben gazdag, önzetlen és nagy tudományu, a hazára nézve igen korán elhalt Csengery Antal az egykor általa inspiciált és vezetett „Pesti Napló“-nak f. é. julius végén a lajtántúli jelenlegi politikai viszonyok s azok lehető fejlődési iránt irott reflexióit, s azokkal szemben a „Pesti Napló“ által ajánlott Magyarország részéről követendő modus procedendit megolvashatta volna, nem hiszem, hogy a „Magyarországában megjelent alapos, de erős kritikát e tárgyban teljesen ne osztotta volna ; sőt talán megütközésének kifejezést is fogott volna adni a felett, hogy a „Pesti Napló“ — mely magát ez idő szerint is mint a régi Deák-párt egy némely corypheusainak közlönye szereti gerülni — a régi Deák-párt aegise alatt keletkezett dualistikus államformát oly könynyedén fel tudná adni. Nekem, aki a kiegyezést mai alakjában megteremteni nem segítettem, bárha azt optima fide elfogadom, s megtartandónak is vélem — nem állhat kötelességemben a „Pesti Napló“-val, a túl a lajtai politikai formatiókra nézve a quid tunce kérdésében polémiába bocsátkozni, tette ezt a „Magyarország“, tette a „Pester Lloyd“ aug. 1-én megjelent vezérczikke is, mely Deák, Andrássy és Csengery neveit az 1867-ki kiegyezés körül megörökítetteknek Pr°clamálja ; s ha mégis a „Pesti Napló“ fentebb jelzett reflexióival foglalkoztam, tettem ezt azért, mert Csengery Antal neve és a „Pesti Napló“ között a múltban szellemi harmónia létezett, s mert Csengery az egykori Deákpárt kitűnőségei közé tartozott. A „Pester Lloyd“ aug. 1-jén megjelent vezérczikke Csengery Antal halálának, illetőleg a kanizsai új képviselőválasztásnak alkalmából ismét és újból egy oly jogosulatlan s teljesen indokolatlan vádnak ad kifejezést, minővel a jelenlegi Tisza-kormányt már huzamos idő óta gyakrabban szokta megtisztelni. Czikkének kiindulási pontja az, hogy Magyarországon jelenleg nincsen közszellem, nincsen helyes és tájékozott közvélemény, s hogy nincsen, annak oka a jelenlegi kormány, melynek uralma alatt a fegyelem köteléke meglazult, a particularismus aspiratiói tápot nyertek, a visszaélések és csempészetek szaporodtak, a bureaucratismus tenyészetnek örvend stb. Súlyos vádak, és ha a vezérczikkíró azok bármelyikét igazolta volna, részemről az indokolt, alapos vádat az objectivitás mértékével mérlegelném, így azonban, mint könnyedén odavetett subjectiv insinuatiót tekintem, melynek czélja a Tisza-kormány jelenlegi alkatrészeiben depopularisálni, hogy egy új alakulásnak, illetőleg kiegészítésnek egyengesse útját. Ha nincsen közszellem ma Magyarországban, ha nincsen ma helyesen tájékozott közvélemény, valóban annak okát ne a kormányban keressük, mely ezt semmi tettével vagy intézkedésével meg nem ölte, hanem keressük főleg és kiváltképen a napisajtó nagy részének azon menthetlen eljárásában, mely alaptalan ráfogásaival, rágalmaival, hercze-hurczáival a jelenlegi kormány minden intézkedéseit csak gúnyolni tudja, személyes gyűlölködésből az olvasó közönség véleményét tévútra terelni iparkodik, gáncsol és sárral dobál, gyűlöletet és gyanúsítást prédikál, szóval elkövet mindent, hogy, ha lehet, a közszellemet megölje, a tájékozott közvéleményt lehetlenítse. Vagy talán nem bizonyíték-e erre vonatkozólag a „P. Lloyd“ aug. 1-jei számának vezérczikke, mely a magyar föld népének a jelenlegi kormánytól való elidegenülését a Tisza-kormány eddigi helytelen működéséből származtatja le, holott a meglevő nagy adóteher nem a jelenlegi kormány aquisitiója, örökség az, szomorú örökség, melyet átvett , holott a vám- és kereskedelmi szerződés megújítása, a bankra vonatkozó intézkedés, bármennyire ostromoltatott is keletkezéskor, ma már az ország közvéleményében megelégedéssel találkozik, holott Bosznia occupációját s a vele járó áldozatokat annak idejében magam is, de a „Pester Lloyd“ igen tisztelt vezérszerkesztője is, csak nagy küzdelem után saját meggyőződésünkkel, a szavazók meg, míg ma a keleti állapotok jelen stádiumában a vezérczikkíróval együtt ezen operációt a monarchia, különösen hazánk érdekében állónak lenni elismerjük, holott az ország megromlott hitele miatt a jelenlegi kormány működése előtt már csak kézi zálog mellett s csak rövid lejáratra tudott pénzt szerezni, míg ma az aranyjáradék-kölcsön magas árfolyama az ország megerősödött hitele mellett tanúskodik, holott a mult kormányok idejében exoperált államkölcsönök beszerzési költségei egyesek gazdagításával az államnak milliókra menő kárt okozzanak, míg ma egykét alispán vagy szolgabiró ezerekre menő defraudátiói — bárha ezek municipális, tehát választott tisztviselők — a jelenlegi kormány bűnéül rovatnak fel, holott a „Pester Lloyd“ czímű napilap régóta az állami közigazgatás behozatala mellett harczol, s a centralizált közigazgatást kinevezett hivatalnokaival tartja azon panacaeának, mely bajaink nagy részén segíteni fog, míg augusztus 1-től kelt vezérczikkében a merev bureaucratia dédelgetését (risum teneatis) Tisza kormányának robbantja szemére, holott a vélt kormányok idejében a per excellentiam földmivelő ország normális és néha jó terméseknek is örvendezhetett, addig a Tiszakormányzat idejéből egyedül a folyó évi termés az, mely középjónak nevezhető, a folyó év az, mely eddig ment minden nagyobbszerű elemi csapásoktól, nemzetközi és kereskedelmi convulsióktól. A nemzet egyszerű s igénytelen napszámosa voltam, vagyok és leszek, tollamat, szavamat csak meggyőződésem inspirálták s inspirálják mindenha. Vájjon azok, kik minden létező vagy létezhető és néha képzelt bajokért is a jelenlegi Tisza-kormányt vádolják, hasonló indokok alapján járnak-e el, nem tudom, egyet azonban tudok és ez az egy az, hogy a közjogi ellenzék erősbödését hazánkban legkivált azok segítik elő, akik az 1867-ki kiegyezés alapján állván, a jelenlegi kormány tetteit ok nélkül birálják, tetteit vagy szándékait gyanúsítják sőt magát népszerűtlenné tenni igyekeznek, mert a közjogi ellenzék correct, consequens és öntudatos — bárha hitem szerint is nagyobb convulsiók nélkül alig érvényesülhető — politikájával szemben, az 1867-ki opportunus kiegyezési alap maradandón csak úgy tartható fel, ha menten minden személyes tekintetektől, az alap védelmére sorakozunk. PLACHY TAMÁS. vait jelölve az alakuló utczáknak. Hétszáz épület Szeged hetedrésze, munkában van már, kétszáznegyven készen, tető alatt. A Ferencz téren, kiskörúton, híd-utczán három kétemeletes, tizennyolcz emeletes s negyvenöt földszintes házat olvastam meg. Bejártam a felsővárost, a szilién sugárúton, a fuvar-, Sándor-utczákban, tápai után többet láttam 80 épületnél s kétszáz teleknél, melyen még az ősz végére tető alá akarja hozni házát a gazda. De jövőbe látó szem kell hozzá, hogy lelkesedni tudjunk a képen, mely itt elénk tárul. Az újjáalakulás e biztató jelei mellett ott gyászolják e részt mai napig a leomlott házak törmelékei, kidőlt falak, lefogyott tetők, kiszáradt fák busán zörgő gályái alatt, s ha benézünk az ilyen udvarra, apró gyermekfők kandikálnak ki a földszinéig sülyedt padlás ajtajain, hátul a tűzfal mögött apró marhát, étet az anyjok . .. e romoknak lakóik vannak. Másutt a mohás tetőt fent látjuk rendes helyén, falak felett s kétkedve kérdjük: kiállta volna a vészt e házikó, vagy az árviz után épült ház zsindely-tetején oly gyorsan megtermett a moha meg a fidéliy ? „Vert fal ez uram, csak olyan karóból csinált, arra emeltük fel a régi tetőt, amit a víz itt hagyott !“ válaszol a háznép s a kiváncsi kérdező restelkedve siet el a csodálkozók szemei elől, kik méltán elámulhatnak, hogy akad ember, aki ilyet is kérdezhet. Mert a visszazarándokolt nyolcvanezer közül talán ötvenezren csupa ilyen házakban élnek. Ha Szeged törökváros volna, már ma is rámondanák, hogy újjáépítették a lakosai. Kissé rozzantabb, szegényesebb, egészségtelenebb, rendetlenebb s hézagos ugyan, de nem lehet tagadni, hogy ismét városán a régi helyén. S ez nagy baj; olyan amit előre láttak a legnemesebben gondolkozók, a kik tudták, hogy az épülő új várost ismét el kell pusztítani, hogy helyére a rendezett, díszes Szeged épülhessen, — de nem akadályozhatták meg. Különben szétzüllött volna a szegedi nép, másutt épit ilyen sárfalu házat, s ma nagyon meggondolná magát, vájjon hazajöjjön-e az ősi telekre. Hatszázezer forintra teszik azt az összeget, amibe az árvíz után épült ideiglenes házikók kerültek ; az utczas telekrendezés hatszázezernyi értéket fog megsemmisíteni. Második árvíz lesz az, második pusztulás, de meg kell lenni , nem segít ellene se körtöltés, se esdekelés. Hol az uj utczák nyitását megkezdték, hol az uj gazda a kisajátításkor neki jutott uj telken építeni akar. Onnan máris kizavarják a régi tulajdonost, s az háznépével hajléktalanul várja, mig az ő idejök is elérkezik. Legnagyobb az épitőkedv az alsóvárosban, a szegedi tanyabirtokosok fészkében, ott legnagyobb a forgalom. Százával vonulnak el előttünk a terhesszekerek, szállítva földet a talaj feltöltéséhez, építőanyagot a házak emeléséhez. Helylyel-közzel nagy téglarakásokat, mésztelepeket, homokhegyeket fedezünk fel, azokat az állam halmoztatta oda, s a segélypénzek fejében olcsó áron osztatja ki. Van is látszata a munkának, az építés megkönnyítésének ; a kápolna-sugáruton, segítő boldogasszony, szt. háromság- és gyárutczákban többet találtam 80—90 háznál fedél alatt, a kápolna-sugárút mentén pedig, a hajdani Bánom-kertek helyén, hol két hó előtt még víztócsák állottak, ma pilótákra fektetett épületcsoport áll. Még csak a könyöradományokat osztották széjjel, máris ennyi épült, s hetenként 40—50 új építési engedélyt ad ki a műszaki osztály. Ha az állam által fölajánlott kölcsönt a lakosság megkapja, s az aratás véget ér, mindez még nagyobb mérveket fog ölteni, kik a viszonyokkal ismerősök, azt mondták nekem, hogy ez év végéig legalább 1000 épület tető alatt fog állani. Déry Gyula: *) Nagy örömünkre szolgál, hogy pártunk ily kiváló tagja ragadott tollat e kérdésben. Sze rk. Az épülő Szeged. (Eredeti tudósítás.) „Szebb lesz, mint volt“ mondta a király mikor letörülte a könnyűt, melyet a vízben úszó romváros megpillantása fakasztott szemében s a királyi szó nem hangzott el nyomtalanul a háborgó hullámok felett. Megvan még az őserő a mi fajunkban; voltunk mi halottak is, azért újra ébredtünk, s ez az újra ébresztő erélyünk nem hagyott el bennünket, mikor nyolczvanezer vérünkből való atyánkfia sirva jött vissza az ősi telekre a széles hazából s nem talált romoknál egyebeket azon a helyen, hol valaha Szeged városa állott. Mondják, hogy a ki magát el nem hagyja, azt megsegíti az isten. A szegedieket segíti, de nem is hagyták el magukat. Még le sem csapolták az utolsó mocsarat, még fedte a barna iszap s zavaros hullám nyaldosta a hajdan fehérlő házak romfalát, megszámlálják a népet, s ime nem hiányzott más közülök, csak aki zsellére volt a hajléktalanná vált telkesgazdáknak : kétezer a nyolcvanezer közül. A többi visszajött egy szálig, megnézni mit hagyott meg számára a tomboló elem, s visszaszerezni két keze keserves munkájával, mit azon a zivataros éjen vesztett, melynek emlékére századokig fog szólni Szegeden márczius 12-én az éjféli harangszó, hirdetve a késő unokáknak atyáik veszedelmét. Az újjáalakulás hirdetését nem bízzák a harangozóra. Annak élő, virágzó tanúja lesz a büszke szép Szeged, az emlékszerü paloták s az ízléses polgárházak, a kőpartok, tájházak, impozáns hidak városa, egyenes utczáival, fasoros körútjaival, sugárutjaival, parkozott köztereivel. Mert ilyen lesz, „szebb mint volt“ ; a királyi szó beteljesedik s a magát el nem hagyó szegedi embert már is megsegíti az isten. S nem igaz, hogy mindaz a miről beszélnek, a mit jósolnak, csak ábránd és remény, csak papiroson van meg; a ki Szegedet végigjárja, hangyanépet lát nyüzsögni minden zugolyban s a romok közt ott látja az uj élet csiráit, feltöltött talajon ott emelkednek veres falaikkal csinos részletek az új Szegedből, zsinóregyenes vonalban haza Horvátországból. — Zágráb. — Horvát történetírói mozgalmak. — Racki és az akadémia. — Muzeum. — Horvátország közjogilag hazánk társországa, tehát azok közé tartozik, melyeket még a Baedeckerből sem ismerünk. Nem azért említjük ezt, mintha rövid, odavetett vázlatunkban valami sok egyebet mondhatnánk, csak azt az irányt jelezzük, mely vezérelt. Zágráb az idegenre kedvezően hat. Csinos épületek, tiszta utczák, elég gonddal fentartott sétaterek, szép vidékek megannyi tényezők, melyek a rövid ott tartózkodást kellemessé, a benyomásokat kedvezővé teszik. Minden a mi városnál számba jön: itt bizonyos iparkodást, haladást tüntet föl. Még az is, akinek nagyobb igényei vannak, — csak válogatós ne legyen — kielégítheti azokat. Aki pedig az olcsósági tekinteteket komolyan számba veszi, Zágrábot bizonyára kellemes emlékei közé sorozza. Van a városban valami, ami a többi horvát városokénál előkelőbb jelleget ad Zágrábnak, s olyan kisebb forma székvárossá avatja. A kormány s a törvényhatóságok, a meglehetősen élénk kereskedelem, no meg a horvát sajtó, főleg azonban a délszláv akadémia, az egyetem, múzeum egyben és együttvéve politikai és értelmi központtá emelik. Hozzá kell tennünk, hogy külsőleg véve mind a fölsorolt tényezők annyira horvát jellegűek, s Zágráb városa mintha csak horvát öltözetet viselne, mely semmi kívánni valót sem hagy fenn. Boltfelirat, külső társadalmi nyelv a boltokban, kávéházakban határozottan horvát. E tekintetben terrorismus, kényszerűség annyira megtette a maga hatását, hogy mi magyarokul — bár „erőszakunkat“ erőszakosan hangoztatja a cultursajtó — meg sem közelítjük őket. Dicséretképen említjük ezt, bár nem egészen fenékig tejföl minden. A székváros minden kedves külső látszata mellett, csak en miniature az, a város összesége annyiféle elemből áll, melynek mindegyike sokat, nagyot akar és vár: tett embere kevés van. úgy tűnik fel a szemlélő előtt, mintha ez olyan csinált valami volna, az irányadó emberekben csupa simaság és kellem s a tettek, miket szem lát, nem maradandó hatásúak. Lehet, hogy érzékeink csalódtak, de a sine ira et studio odaállított alapon ezek tükröződnek vissza.