Ellenőr, 1880. augusztus (12. évfolyam, 363-417. szám)

1880-08-01 / 363. szám

virág, legyező, kendő, meg még a jó isten tudja mi nem kell, a mi a „Hatret“-boltot­ná­l mind a legfinomabb, a legelső gyárakból való s mégis a legjutányosabb, mert hát a „Hatrét“-boltos ki akarja érdemelni a mélyen tisztelt közönség elis­merését, a­mint azt egy nap vagy százszor hangoz­tatja is a krajczárokon nagy türelemmel alkudó vevők előtt. Mozgásban a város, a czigány új nótákat tanul, a mamák hízelegnek az „apjuk“-nak, az apjukok dörmögnek az újabb kiadások miatt, a leánykák szíve gyorsabban ver, álmaik szebbek, kivált azoknak, akik már minden négyesre foglal­kozva vannak, a családok összevesznek a varró­leányokon, mert hát mindegyik mama azt akarja, hogy az ő lánya ruhája legyen legalább készen, a rendezők „buzgólkodnak“, ki-kijárnak a Kerek- Fenyvesbe, isznak nagyokat, összezörrennek meg kibékülnek, néha egy kis párbajosdit is játszanak, közbe aztán többet legyeskednek a lányok körül, tüzesebben udvarolnak, aminek a következménye a sűrűebben eső éjjeli zene, itt-ott egy-egy lopva váltott csók, hitegető ábránd, álmatlan éjszaka, tengernyi sóhaj, számlálhatlan fohász, mamák szá­mítása, házasító nagynénik izgalmas fondorkodása, meg egy csomó szárnyra kelő pletyka, hogy hát a Buzásék Ilkája mégis csak jobban tetszik a Gya­­pay Tóninak, mint a Kenderesék Marcsája, mert hát azzal fogja tánczolni a második négyest s an­nak a számára rendelt egy rózsa- meg nefelejts­­bokrétát (mely nyilván azt jelenti „Rózsám ne­felejts!“), még pedig azt a jelentőségteljes bokré­tát nem is a zsombékosi kertésznél rendelte meg, hanem Pestről hozatja, — azt is tudják, hogy az ára 5 forint. — Hegyesiné hallotta a postamester­től, aki a saját szemeivel látta a szállító­levelet — már­pedig (teszik hozzá azok, akik szeretnek minden lében kanál lenni) kár a Gyapay Tóninak olyan könnyen 5 forintokat csak úgy kidobálni, mert hát hiszen igaz, hogy a Búzás Ilka igen jó parthie, hanem annál is nagyobb ám a füst, mint a láng, — körül-fordul, abból a kiharangozott „tízezerből“ jó szerencse ha ötezer lesz, annak is csak a ka­matját kapja meg a Gyapay Tóni, mert hát tudja Pál, mit kaszál, az öreg Búzás Pál sem esett ám a feje búbjára, nem azért ver ám a fogához min­den garast, hogy aztán a préda veje a keserves keresményt csak úgy a szélnek szórja, mint a pelyvát . .. No, hanem eközben mégis csak megesik a majális. Nem ugyan­olyan patriarchiálisan, mint a régi jó időkben szokták, mikor tíz-tizenkét csa­lád összebeszélt, fölkerekedett, meghitt egy csomó fiatalembert, a­kik dehogy felejtették otthon az „Ácsit“, vagy a „Csicsát“, — künn aztán az erdő­ben bográcsban főzték az illatos gulyáshúst, meg frissiben meggyúrták a túrós csuszát, azután ke­rült a kosarakból tízféle pecsenye is, a kinek tet­szett mind a tízből ehetett, — az öregek híven gondoskodtak az „italról“, mert hát a Kerek- Fenyvesi forrás vize ugyan igen híres, kitűnő ivó­víz, de a­mint a bertényi apát megjegyezte, csakis — a somlai behűtésére . . . Hova tüntetek boldo­gabb idők, szép napok, kedélyes magyaros mulat­ságok, a­melyekről maholnap csak apáink re­gélnek ? ! .. Ma már nincs is „majális“. A neve is más. A nyomtatott meghívókon „zártkörű tavaszi mu­latságnak“ mondják, „összekötve“ tombolával, ki­rándulásokkal, társas játékokkal, a­melyek a Pro­gramm szerint mind híven meg is történnek, de hol a régi kedv, a pezsgő kedély, az a egyik­ fesz­telenség, mely a divatosság árjába fulladt?! . . A visszarajzó emlékek, keserű ömlengések útvesztőjébe csábítják tollamat, de nem ! — nyu­godni hagyom a porladó emlékeket, belevegyülök a zsombékosi szépségek fodros, csipkés, selymes csoportjába, hallgatom a mamák csípős nyelveit, nézem az igyekezetben verejtéket izzadó gavallé­rok lázas hajszáját, s­oh, lehet itt mulatni, csak most látom s olyan kedvemre kikaczaghatom ma­gamat, hogy nyilván egészségemre fog válni. Milyen kedvesen, milyen nyájasan mosolyog­nak egymásra azok a fölcziczomázott lánykák. Sze­meik ragyognak, ajkaik versenyt csicseregnek a fák madaraival, az ember azt hinné, csupa kedély, meleg szeretet, szívbarátság az egész tarka raj, pedig csak azt kell meglesni, amint szétszakadnak, az édeskés nyelvek rögtön „rágódni“ kezdenek. — Ugy­e milyen csinos ez a Lenke?! — Hjah, a bécsi uj ruha! — Bizony nem is ám más ! — Pedig nem is áll valami nagyon jól neki ! Az ujja hosszú, a nyaka ránczos, a dereka kurta... — De hát lelkem, nem a ruhának a baja az. Egy kicsit esetlen bizony a Lenke ! A kezei sodrófák, a háta púpos, a derekát meg mintha el­vágták volna, kurta is, vastag is — kár volt azért a bécsi ruháért annyi pénzt kidobni! Ejnye, ejnye, szinte belepirulok, hallgatván ezt a szívtelen „leányszólást.“ Elvonulok a ma­mákhoz, talán ott épületesebb a beszéd. Addig igen, míg a káposztapalántáról, zöld babról, sárga­répáról foly a discursus, de amint ketten-hárman egymásra maradnak, ott is ez a nóta járja, szól­­ják-szapulják a többit, mintha — uram isten! — beszélni sem tudnának másról. (Pedig aligha úgy nincsen !) Közbe rárántja a czigány, viszhangos az erdő, a lombos fák alatt peregnek a párok, dobog a keményre sulykolt agyagos­ tánczterem, koczózan a pohár az öregek kezében, míg a mamák fagylalton nőalakodnak.........Tarka-barka, zsongó a kép, de zománcza nincsen, mert őszinteség hiján, igaz nyíltság nélkül folyik a mulatság, a lánykák azt nézik, ki a divatosabb, a mamák abban büszkél­kednek, melyiküknek szebb a lánya — ruhája, — no meg a papák legbölcsebben cselekesznek, azok csak — isznak s hogy ez mennyire bölcs cseleke­det, azt talán szükségtelen bizonyitgatni. Távolabb a zajtól, a sűrűsödő erdő árnyékos zugában két fiatal lányka ül egy mohos kövön. Fejük fölött, a dus lombok között szinte vergődik a fényes verőfény, csakhogy sugarait arczukra lophassa. Itt-ott át is veri a zizegő ágak derengő árnyát s ragyogó koszorút áraszt a lánykák csil­logó hajára. Milyen átszellemült, igéző lányfejek! Arczukon a hajnal szűzi biborfénye, derült homlo­kukon ragyogó merengés, szemeikben a lélek lán­goló tüze, ajkaikon szívből fakadó szó, a­mely áradozva, majd meg elmélázva édesen tűnődik arról az ábrándos, édes érzelemről, a­mely még ma titkolt, de reményük van rá, hogy nem lesz örökre ilyen fájó titok. . . . Szerelmesek. Nem tö­rődnek ők most a bécsi ruhával, Lenke derekával, bántja őket a zaj, ide vonultak el, hogy elbeszél­gessék szívük édes titkát kicsi részletekben, apró vonásokban ; édes a vallomás, jól esik a remény, a­mit együtt szőnek. .. De hát nem maradnak ám sokáig magukra. Megrezzen a bokor, két ifjú bukkan elő. Megresz­ketnek a lánykák, de nem a félelemtől, hanem az örömtől. Tüzesebb lesz a láng tüzelő arczukon, ragyogóbb a sugár ragyogó szemükben, aztán kez­dődik az a bohó játék, a­mire Ámor készti az ifjú szíveket. . . . Bebarangolják az erdőt, szednek vad­virágot, kebelére tűz egy-két szált a lányka abból, a­mit az ifjú szedett, az ifjú meg viszont ... ha epret találnak, megkínálják egymást, aztán akácz­­falevelet tépnek : szeret-e, nem-e ? !. . . fűszálak­ból csomót kötnek, mert hát a szerelem babonás s jól esik a hitegető remény, hogy a „gondolat“ teljesül. . . . Mennyivel inkább tavaszi mulatság ez, mint az a zenebonás hajsza, a­hol a hiúság és irigység gátat vet a szabad mulatságnak ? ! Ezek a leánykák igazán szívből mulatnak, a­míg ott annak a tagadhatatlanul csinos Lenkének az a hiába elegáns bécsi ruhája hány hiú leány irigy szivében kelti föl az elégedetlenség bántó ördögét. De hát igy van az, a­mikor a kedélyes mulatsá­gokból „hiúság vására“ lett! Közgazdaság. teleti táviratok. Bécs, julius 31. (Eredeti távirat) É r t é k ü z l­e t. Egy insolventia következtében szükséges executionális el­adások ellensúlyozták a párisi szilárd boulevard-árfolyamok befolyását, és a kedvezőtlen politikai alakulásokat, miáltal az előtőzsdén gyenge volt a forgalom, anélkül azonban, hogy az árcsökkenések jelentékenyek lettek volna. Az elhelyezések semmi lényegesebb változással sem jártak. Valuták állandóak. Tekintettel a berlini jegyzésekre, a déli üzlet lefolyása valamivel nyugodtabb hangulatban történt, az árak emelkedése azonban nem volt valami jelentékeny. Osztrák hitelr. 275,75, Magy. hitelr. 255,75, Anglobank 127 90, Unió 108.50, Bécsi bankvrzein 130.75, Osztrák föld­hitel 199.—, Magyar földhitel —, Osztr. magyar bank 828.—, Innerbergi 101.50, Prágai vas. 122.—, Salgó vas. —, Papir-járadék 71.55, Ezüst-járadék 72.55, Osztrák arany­járadék 86 45, Magyar aranyjáradék 106.75, Magyar sors­jegy 112.75, Napoleon-arany 9.37, Alföldi vasút 157.—, Duna­­gőzi hajózási 570.—, Pécs-barcsi 192.—, Galicziai 276.—, Kasss­­oderbergi vasút 12. 75, Lemberg-Czernovitz - , Lombardok 80.10, Lloyd 660.— , Erdélyi vasút 149.75, Államvasút 249.25 Tiszavidéki 245 —, Tramway 237.—, Magyar észak-keleti 146.—, Magyar nyugati 148.50. Magyar gácsországi vasút 142.--. Északi vasút 2445. Tiszavölgyi sorsj. 108.70. Egidi vas — Buschtiehrach —.—. Károly-Lajos vasút —.—. K­écs, julius 31 Magyar ér­. tárlatja. Magyar zöldte­­herm. kötv. 94.50. M. vasúti kölcsön 124.—, Erdélyi föld. kötv. 93 50, Magy. hitel 255 75, Magyar záloglevél 102.— Alföld 156.50, Erdély 139.— , Magy. észak-keleti vasút 145.59 M. kel. vas. 86—, Kel -vasúti elsőbbs. kötv. 82.50, Magy. sors­jegy 112 75 Tiszai-vasút 245 —, M. földhitel —.—, KisCst. utal. 1873. —.—, Kincst. utalv. 1874. —.—, Arany-járadék 106.75, --— Erdélyi föld. kötv. 93 50. u.­­------, 128— Tiszai sorsj. 108.70, Bécs, julius 31. Oztrák brtékek tárlata. Osztrák hitel részv. 275.40, Angol-osztrik­­27 60 Lombard 80 75. Allam­­vasut 279.25, Galicziai 275.75, Papirjáradék 71.60, Aranyjá­­radék 86.40, Hitelsorsjegy 176 —, 1860-iki —1864-iki 173—, Törökről­sjegy —.—.Váltóárfolyam: Londonra 1­ 785, Frankfurtra 57.15, Porosz pénztári utalv. 57 80, Ezüstj. 72 55 Cs. kir arany 5 54, Napoleond’or 9 36 Nemzeti bank 824 Utótőzsde .—. Csendes. Bécs, julius 31 Esti tárlat. Hitelrészvény 275 50, An­gol- osztrák------, M. hitelr - —, Allamvasut —.—, Lom­bard ■ , Járadék —. - , Napoleond'or —.—, Aranyjáradék 107 02, Galicziai —. , Osztr. ar. jár. - . Tizavölgy sorsjegy —. -, Csendes. Pária, julius. 31. /Altal. Liszt 60 50, 59.25 60 — 55 75 Buza 27.30, 27.10 30.-. 26.10. Rozs—.—, -----, Olaj 72—. 71.75, 74­­ 75 50 Szesz 61.25 61 55, 58 50, 60.- . l'áris, julius 31. Zárlat. 3°/, Évjárulék 85. —, 5" , Év­­járulék 119.70, Olasz évjárulék —.—, Osztrák államvasut 596.— , Mobilier hitelr. —.—, Lombard 177.—, Töröksorsjegy —.—, Osztrák földhitelr. —, Magy. jár. 91 93. Osztr. ar jár 75.—, Ámort. jár. 86.60. Osztrák földhitelr. 730.— Szilárd. Berlin, julius 31. Zárlat. Papirjáradék 61.75. Ezüst járadék —Magy. járad. 92.10 Magy. kincst. utalv. — 1877 iki 10 mill. kölcsön 71.15 keleti vasút elsőbbs 85 25, Hitelrészvény 475.50, Allamvasút 482 —, Lombard 139.50, Galicziai 119.25, kassa-oderbergi 56.30, Romániai 53.60, Orosz papírpénz 212 60 Váltóárf. Bécsre 172.10 Itintát.idt Hi­­telrészv. — .—, Allamv. ——, Lombard 59.80 Gyenge. Berlin julius 31 Zárlat. Búza 242.50 196.— , Rozs 181. -, 177 —, 176.-, 170.-, Zab 142.50, 138.50. Repczeolaj 55.20, 55.10 55.50, Szesz 61.80, 60.80. 59.40, 55.70. Frankfurt, julius 31. Esti tárlat. Papirjár. 62.06 Ezüstjáradék 62 75. Osztr. aranyjáradék 74.75. Magy­­arság­­jár. 92.50, Osztr. hitelr. 237 —, Osztr. állam­v.-részi 241.25 Galicziai 238 50 Lombard 69.25 Erzs. nyug. vasút 164.50 Magyar Galicz. vasút 122 —, Tisza v. vasúti elsőbbs 85.50 Váltóárf. Bécsre 172.75, Osztrák bankr. 715.— . Szilárd. Frankfurt, julius 31. Esti tőzsde. Papir-jár. - .—. Ezüst-jár. —.—. Osztr. arany­jár. —. — .Magyar arany­­járad. 92.43. Osztr. hitelrészv. 237.75. Osztr. bank-r. — —. Osztr. államv.­rész. 241.— . Galicziai —Lombard —.—. Erzs. nyug. vasút —.—. Magy. Galicz. vas. —. Tisza v. vasúti elsőbbs. —. Váltóári, Bécsre —.—. Kincst. utasv.­­ . Üzletnélküli. Stettin, julius 31. Buza 215.—, 195.—, rozs 178.—, 165.50, olaj 54.50, 54.50, szesz 60.50, 60.—, 58.­­ , 55.— . Köln, julius 31. Buza 23.35, 19.90, rozs 17.30, 16­45 olaj 29.10, 29.-. Hamburg, julius 31. Gabonatőzsde. Buza júliusra 210.—, augusztusra 195.—, csendes, rozs júliusra 163.—, aug.-ra 161.—, csendes, olaj helyben, 56.50, okt.-re 57.— csendes, szesz júliusra 51.50, aug.—szept., 51.50, aug. 50.—, szept.—decz.-re 46.50, csendes. Esős. Párig, julius 31. Esteli terménytőzsde. Buza jul.-ra 28.—, aug.-ra 27.40, szept—okt.-re 30.—, a négy utolsó hóra 26.25, liszt f. hóra 61.—, aug.-ra 60.—, szept— okt.-re 60. , a négy utolsó hóra 56.25, szesz f. hóra 61.—, aug.-ra 61.50, a négy utolsó hóra 58.75, a négy első hóra 1881. 60.—, olaj f. hóra 71.75, augusztusra 72.25, a négy utolsó hóra 74.50, a négy első hóra 1881. 76.—. Buza tartva. Mind szilárd. Üzleti heti szemle. Értéktőzsde. Budapest, júl. 31. A lefolyt hét utolsó napja a havi leszámítás napja volt, mely időszakra öszpontosul az üzérvilág figyelme mindenütt, a­hol tőzsdék léteznek. Az előbbeni időkben, a­mikor a forgalomban lévő pénzkészletek igen korlátoltak voltak, az ultimo sok szükségte­len szívszorongást okozott, és csekély időre nagy és mesterséges pénzszükséget okozott, mely sokak­nak vagyonát, becsületét vonta meg.­­ A mostani időben a forgalmi pénzkészlet még a fokozottabb kívánalmaknak is megfelel, és azonkívül még a többrendű surrogatomok által is hatalmasan bővít­tetik, úgy, hogy a kereskedelmi világ legalább nem szenved annyira e kellemetlen helyzet által.­­ A tőzsdéken azonban a liquidatio nem szűnt meg és sohasem fog megszűnni az ultimo válságos jelleme, mert itt nem annyira a pénzkészlet, mint inkább az üzérek általános fizető­képessége forog fenn, és tehát az a kérdés egy tetemes mozgalom, esés vagy áremelkedés után, ha várjon azok, a­kik vesz­tettek, képesek-e fizetni vagy nem. — Párisban, a­hol a jelenkor legnagyobb és legmerészebb üzér­­kedési közönsége tartja gyűléseit, a múlt idő­ben a speculatio à la hausse rendkívüli ki­terjedést nyert, és természetes, hogy a keleti bonyodalmak, valamint a belső kérdések bizony­talan fordulata is sokakat meghökkentett és vigyá­zatra intett. Ez a mai tőzsdei helyzet egész Euró­pában és noha kiki reméli, hogy a török-görög kérdés végre mégis békés uton fog megoldatni,­­ mégis a félelem benyomása alatt, mely a keleti kérdés felelevenülése által okoztatott, a papírvá­­sár megerősítése egyelőre nem remélhető. Az árak ugyan nem olyanok, mintha háború elején volnánk, sőt ellenkezőleg igen reményteljesek, csakhogy a javulás addig nem állhat be, míg a tornyosuló fel­hők eloszlanak. Hozzájárul, hogy a különféle ban­kok félhavi mérlegük közzététele ajtó előtt áll, ez — a­mint hírlik — nem igen jövedelmező múlt­ról fog vallomást tenni. A bankértékek gyengülése pedig a vásárok hangulatát szintén befolyásolja, a­minek általános közönyösség a közvetlen követke­zése. Későbben, ha majd a helyzet kissé tisztul és a vasutak heti kimutatásai a kivitel által javu­­landnak, akkor ezen körülmény az államértékekre, de különösen a nagy. járadékra azon visszahatás­sal lehet, hogy elfordulván a bankoktól, a tőzsde figyelme a solid államértékekhez fog visszatérni és azokat előszeretettel vásárolni. Addig pedig a holt idény ólom nehézséggel súlyosul a vásárokra és a forgalmat a lehetőség határaira leszorítja. Magyar jár. e héten 108.50-ről 106.25-ig esett és a F­undátió közeledtével 107.30-ig javult, a szetés nap után pedig újra 10. 70-re gyengült. Vasúti kölcsön szinte, de egészen minden jogosultság vagy különös ok nélkül 124.50-ig esett, mely igen olcsó árról azonban, valószínűleg csakhamar jobb árra fog emelkedni. A magy. sorsjegyek mint nem kama­tozók még az elsorsolás közeledtével sem tudtak 113-on felül emelkedni, és 112.50 - 113-an állapodtak meg. A Tiszavölgyi sors 1. 108.70 és 109 20 között inogtak, és az általános ked­vetlenség befolyása alatt 108 LO-ra mentek vissza Földte­­herm. kötv. szinte csekélységgel gyengébbek. Osztr. hitelr. természetesen estek, noha a hét elején a berlini fedezések folytán sokat vásároltattak. Mozgalmuk 278.60 és 274.90 közt volt s 275.30-on maradnak. Magy. hitelv. í­gy koholt távirat folytán rögtön 260-ról 254-re ejtet­tek le, honnan úgymond 256-ig javultak, azonban a mint látszik „Semper aliquid haeret“. Jelzálog bank még mindig 76-an maradnak és semmi mozgalomban nem részelitek. Pesti m. keresk. 615-ről 618-re javultak. Malmok és biztosító társasági részvényekről alig van mit említenünk, hacsak nem azt,­­hogy inkább ki­nálva mint keresve vannak, és hogy általáno­s­n kissé gyen­gült árakat mutatnak fel. Vasutak szinte élet és mozgás nélkül. Csak állam­vasutak nagy ingadozásokon mentek keresztül, 286 és 278 közt, míg a hét végén 279.50-en állanak. Különfélék csekély kivétellel nem kerültek a vásárra. Alagút némi kérdésben részesült 106.50-ig, Ganz-félék 494-ig nyomultak előre, hol is szilárdan maradnak. Drasche-félék azonban néha-néha keresve 123-124-en maradnak. Közúti vasút a hét végén inkább kínálva 382—382.50-ig men­tek le. Arany is követte a hét aggodalmait és az arbitrage működéseit, úgy hogy Napol­­ar. 9.31­­/1 és 9.380/2 közt mo­zogtak, de a hét végén 9.367,1-en záródtak. Az arany és külső váltók mozgalma többnyire az arbrtrage operátiótól függ, miért is annak, a­míg nagyobb mérveket nem ölt, különös jelentőséget tulajonítani nem vagyunk hajlandók. Általában, ha a politikai helyzet valami esemény által nem­ súlyosbul, mi hajlandók vagyunk a közel­jövőre ked­trorz A LK im l­­­ív 4 7­0 . t ! Árutőzsde, Budapest, júl. 31. Ritkán haladt a termények behordása annyira előre mint az idén , mert eltekintve a gyor­s rövid tartamú esőktől, az egész aratási és cséplési idény alatt pompás szá­raz időjárásaink volt, úgy hogy ma a zabaratás is már majdnem befejezve van. Az aratás eredménye­ként már bizton állíthatni, hogy a rozs­a árpában középszerű, ellenben zabban kitűnő aratásunk volt. Tengeri eddig szépen áll, a csőképződés szempont­jából azonban kívánatos volna egy kis eső. Az üzleti forgalom a lefolyt héten vala­mivel élénkebb volt, mivel a szállítások a mezei munkálatok apadtával növekedtek. G­a­b­n a kedvezőtlen bel- és külföldi aratási tudósítások folytán szilárd volt s különösen határ­időre szóló gyorsan emelkedett. Buza gyenge, többnyire új áruban történt kí­nálat folytán szilárd irányzatot nyert, úgy hogy kedvező vételkedv mellett az árak 30—45 krral emelkedtek. Jegyeztetik körülbelül 60,000 mm. heti for­galom mellett készlet buza bánsági 77—80 ki. hl. 10.30-10 80 kr, pestv. 77—80 ki. hl. 10.25-10.75 kr, fehérm. 77—80 ki. hl. 10.25—10.75 kr, magyar­­északv. 77—80 ki. hl. 10.25—10.60 kr. Határidőre búza emelkedő árak mellett vásároltatik : tavaszra 10.50—10.55 kr, őszre 10.10—10.15 kr. Minden egyéb gabonanemekben a forgalom csekély ; határ­időre szilárd. Jegyeztetik : Rozs 70—72 ki. hl. uj 8.25—8.50 kr. Árpa takarmány 60—62 kr. 5.90—6.10 kr. Zab­ó 37—40 ki. hl. 7.00—7.30 kr, őszre 5.57 V2—5.62 V2 kr. Tengeri 6 75 kr. 6.90—6.96 kr, másnemű 73 kr. 6 80—6.85 kr. 1881. május—júniusra 5.65— 5.70 kr. Káposztarepcze készlet 121/8—124/s forint, aug.—szept.-re 124/1 — 126/s frt. bánáti készlet 12—12 V8 frt. Liszt. A mult hét folyamában érvényre ju­tott búzapiacának szilárdabb állása folytán, a liszt­üzlet hanyatló irányzatban maradt. Az árak az amerikai jegyzetekben, és az ezzel beállott lanyha kereslet, nyomasztólag hatottak az angol piac­o­­kon levő fehér liszt áraira, s csakis nagy áldozat­tal vihető keresztül az árak tekintetében, hogy Angolországnak néhány megbízásai továbbra is elérhetők lehessenek. Bármely más irányban a kivitel még eddig lehetséges nem volt, és a cse­kély belföldi fogyasztó piac­on a kenyérlisztet, a jelentéktelen szükséglet folytán csakis lényeges árengedmény mellett lehetett túladni. Takarmány­ban kevés volt a kereslet, de mégis sikerült, ke­véssé redukált ár mellett határidőzárlatot, legin­kább külföldi számlák részére keresztülvinni. A hét végén átlagosan jegyeztetik: Dara AB 21.60. Búzaliszt 0 sz. 21.5, 1 sz. 20.40, 2 sz. 19.80, 3 sz. 19.10, 4 sz. 18.40, 5 sz. 17.60, 6 sz. 17.—, 7 sz. 16.50, 8 sz. 15.70, 8­2 sz. 14.30, 83/4 sz. 12.50. Der­ez­el­is­zt 9 sz. 11.—. Buzakorpa 10 sz. 4 70, 11 sz. 3 70, rozsliszt I. sz. 18.45, II. sz. 18.—, III. sz. 16.45. Hüvelyes vetemények és terményáruk. Az üzlet nagyban és egészben véve a múlt hetihez képest keveset változott, a beérkezett új áruk beszállításai, még oly cseké­lyek, hogy az árakra nézve határozott­­irányt nem gyakorol­hatnak. Bab daczára a lanyha kínálatnak mégis meglehe­tős mennyiségben került forgalomba , vásároltatott : Duna­­vidéki áru 81 2—80/1 frt, vasutvidéki áru 25—50 kr­g maga­sabb árt ért el. Törpe bab 10 frt, tarka bab 51/1—6 frtig kináltatott. Uj áru az itteni piaczon még nem mutatkozott. Uj lencse a közeli állomástól 11—12 filért néhány vag­yonrakomány szállíttatott el. Uj stokeraui 28— 30 frt. Borsó behozatal nélkül 16—17 frtért, lehámozottért 20 frt. Köles kevés behozatal és kevés kereslet 7,/2— 7% frt. Köleskása lanyha kínálatban 13 —131 4 frt zsákkal együtt. Bükköny hiány 6—6%­­ frt. Lenmag csekély tétellel mutatkozott 13'/a—131/* frtig. Kendermag 8 — 81 ? frttal nehezen túladható. Mák szürke 29 frt, kék 30—32 frtig. Disznózsír csekély termelés, még csekélyebb szükséglet mellett 04—64'/2 frt hordó nélkül, 66—06'/1, frt­tal hordóval. Füstölt szalonna 70 frt, fehér szalonna 62 03 frtig, paprikás szalonna 65—66 frtig. Szesz. A lefolyt héten lanyha irányzatot vett az üzlet, téli áru nem oly nagyon lett keresve, de az eladott tételek jelentékenyen hanyatlottak. Jegyzett árak: spiritus nagyban 33'/4, kicsinyben 341­­4 frt, finomított 361 2, nyers 36 frt, mind 10,000 liter %-al számítva. Gyapjúüzlet. A piac­ minden gyapjúnemből gazdagon el van látva, mert a tulajdonosok magas követelésekkel rém loh­asztják le a vételkedvet. A lefolyt héten a forgalom kö­rülbelül 2100 méter­ mázsára terjedt ki a hátmosatú gyapjú­ból és 85 m.­m.-ra a gyámképesen mosott gyapjúból, a­melyek a változatlan áron adattak el, nevezetesen : 500 m.­ mázsaközép fésült gyapjú 160—164 frton; 450n . fin. fésült gyapjú 175-180 írton ; 200n­m. minőségi fésült gyapjú 182 -185 frton; 120 m tiszai kétnyiretü 130-183 frton mind 100 kilogramonkint. Gyarmatáruk. (Wertheimer és Frankl czég jelentése.) Semmi jelentékenyebb változás nem állott be a héten és igy az üzlet meglehetősen csendes volt s kizárólag a személyi­sen megjelent vidéki vevők bevásárlásaira szorítkozott. Czuborban úgy készletre mint az augusztus-szeptem­beri szállításra jó kereslet tapasztaltatott, miután általában azt hiszik, hogy legközelebb az árak emelkedni fognak. Kávéban sem jelentékenyebb forgalom, sem árváltozás nem jelezhető. Bora ismét emelkedett mintegy 2 frttal anélkül, hogy nagyobbodott volna a kínálat. Ép így emelkedett az olasz rizs 1/2 frttal. Déli gyümölcsben a legelső szállítmányok a legköze­lebbi napokban. Faolaj és kék gálicz leginkább volt forgalomba az őszi vetések közeledtével. Jegyzett c­ukorárak: finomított 47 V2— 483/4, melis 46 Yü—473/*, koczkázott 49 49‘ 2, pilé 44 45, singaporei bors 88, faolaj 50—56, kékgálicz I. 33 frt II. 20 frt. Rövid nürrnbergi- és díszműáruk. Már érezhetővé vált a minden oldalról középtónak jelentett aratás hatása. Bár a kisebb vevők tették élénkké a lefolyt hó üzletét, mégis ál­talános javulás érezhető. Pamut, tó, igen sok kelt el, míg nagyobbak voltak. Az utolsó 14 nap kedvező képe és a sza­porodott készpénz melletti vásárlások igen kedvező augusz­tusi üzletre adnak reményt. A fizetések is jobban folytak. Az eddig hasztalan sürgetettek is teljesítették kötelezettsé­geiket és így a hátralékok csökkennek. Az előfordult fizetés­képtelenségek jelentéktelenek voltak. Petroleum. A lefolyt héten a hangulat a külföldi ala­csonyabb jegyzések folytán lanyha volt, 20.25-20.50 krig fizették az árut készpénzben 100 kilóként. Miután a hét vé­gén úgy Amerikából, mint a continantalis kikötőkből maga­­z miután a kivitel igen csekély volt. Ennek folytán az árak jabb árak híre érkezett, az irányzat itt is megszilárdult s az eladók többet kértek. Kézműárak. Az üzlet a mult héten lényegesen ja­vult: vidékről számos megrendelés érkezett még pedig nagy tételekben. A vidéki kereskedők jó üzletet várnak s raktárai­kat lehetőleg teljesen berendezik. Újabb mintákban az árak is emelkedtek. A pénzbehajtás szintén javult. Fizetésképte­lenség nem fordult elő. Sertésvásár. (Az első magyar sertéshizlaló és előle­gező részvénytársaság). Az üzlet mit sém változott a múlt hét óta. Átlagos heti árak: válogatott magyar faj, 200—280 kilós 58‘/2 - 5972, 180 - 200 kilós 597,­­60, 300 kilónál nehezebb öreg 57—85, vidéki 57—58, szerbiai 57‘/2— 58, romániai 56­2~ 58, félig hízott magyar faj ‘/2, szeptem­berre 59 kr kilónkint nettó. Élelemáruk: kukoricza 7—7 frt 10 kr, uj árpa 6 frt 25 kr métermázsánkint kész­fizetés mellett. Itteni sertés állomány: julius 23 án maradt 69,190, felhajtatott a magyar alvidékről hízott 3580, hizó 680, Romániából 1220, a magy. áll. vasúttal 390, a vidékről 20, összesen 5890, lett összesen az állományban 75.080 drb. Elhajtatott a magyar felvidékre 390, Bécsbe (nyugati vasút irányában 79 db) 240, Csehországba 410, Budenbachon át 990, Ruttkán át 210, Budapesten elfogyasztatott 1950, a kültelkeken 80, összesen 6430, maradt 68.650. A részvény­­társaság szállásaiban 11560 drb sertés fekszik. A ves­zteg­­zárban július 23-án maradt 2936, hozzáhajtatott romániai 1224, eladatott 848, maradt 3312 drb és pedig 6­8 drb szer­biai, 2644 romániai. Egészségügyi szempontból eddig össze­ 698 drb lett megsemmisítve. Bécsi vásár, július 27. Felhajtatott 4208 db, ezek közt 1983 db orosz-lengyel. Az üzlet lanyha, a nehéz ára 42­2—54, középnehéz 47- 51, orosz-lengyel és süldő 38—41 frt 100 kiló. Berlini vásár, július 26. Felhajtatott 4417 db­ Az üzlet meglehetősen élénk vol Külföldiek a piac­ V3 részét vették meg. Az árak emelki , mecklenburgi 60 63, vidéki 58 — 59, orosz 53 — 55 márka 0 fontonként élettel és 20% tara leszámítása mellett. Magyar faj nem volt a vá­sáron. Drezdai vásár. Vásáron volt 572 db vidéki és 145 db magyar fajú, elsők 57—62, utóbbiak, melyekből 71 db eladatlan maradt, 62 fillérért keltek 70 kilónként. 200n V n n 183—186 frton ; 220 T) czikkgyaju 82— 85 frton ; 280 1) nemesített czigáju 121—125 frton ; 130n bőrgyaju 146- 148 frton . Monarchiánk aratása és gabona­ kivitele. Monarchiánk aratása immár majdnem minde­nütt be van fejezve. Az aratás megközelítő ered­ményét Magyarországon összesítve a múltkor kö­zöltük olvasóinkkal. Ez alkalommal ismét a „N. fr. Presse“ nyomán monarchiánk másik felének, Ausztriának aratásáról soroljuk föl a nevezetesebb adatokat. Búzából volt 997,812 hectár területen 148,063 hectár igen jó, 435,335 hectár jó közép­szerű 8 90,540 középszerű aratás, rossz nem volt. A rozsból 1.932,899 hectár területen 1.141,669 hectár jó, 111,762 hectár jó középszerű, 236,589 hectár középszerű, 442,879 hectár gyenge közép­szerű az aratás, rossz nincs. Árpából 1.057,606 hectár területen 217,730 hectár igen jó, 760,718 hectár jó, 79,158 hectár jó középszerű, az aratás középszerű, gyenge vagy rossz nincs. A­rabból 1.790,255 hectár területen 358,309 hectár igen jó, 573,033 hectár jó, 608,874 hectár jó középszerű s 250,038 hectár középszerű aratási eredményre van kilátás. A fölnevezett lap ezután érdekes fejtegetésbe bocsátkozik az osztrák-magyar monarchia kiviteli képességéről. Ausztria-Magyarország kiviteli képessége, az északi és keleti Európa szükségletéhez arányítva, a búzánál átlag 4%-ot, a rozsnál 3%-ot, az árpá­nál 4%-ot, a zabnál h'/z'/c-ot s a lisztnél 11 %a százalékot tesz. Ezt a viszonylagos minimális meny­­nyiséget, legyen a fogyasztó államokban még oly kielégítő is az eredmény, s terjedjen bár Amerika s Oroszország kiviteli képessége még nagyobb mérv­ben, mindig kihozhatjuk, föltévén, hogy az árakat a világ­piaczok állásához mérten állíthatjuk meg. Európa befogadási képessége azon relatív minimumra nézve, melyet felajánlhatunk neki, kétségtelen. A kérdés csak az, mint árakon értékesíthetjük fölös­legeinket az idegen piac­okon ? E tekintetben elő­ször saját termésünk eredménye, még inkább Ame­rika, Anglia, Francziaország, Oroszország és a né­met birodalom termelése az irányadó. Nagy előnyünk mindenesetre, hogy monarchiánkban korai az ara­tás, minek folytán terményeinket már akkor vi­hetjük ki a piac­okra, midőn külföldön a termés még a mezőn van. Oly évben, melyben az egész Európában általánosan jó az aratási eredmény, ez előny igen nagy jelentőségű lehet ránk nézve, ha kellő időben kizsákmányoljuk, ha t. i. termésein­ket a külföldön mint gyors szállítmányokat jól értékesítjük még minekelőtte Oroszország és Románia olcsóbb áruival ott teremhetne. Ha azonban Európában sok még a készlet, akkor a fönt említett előnyünk csak precarius becscsel bír, mert a külföldi piaczok áruink ellenében ké­pesek lesznek mindaddig tartózkodó állást fog­lalni, míg más államok olcsóbb terményeihez nem jutnak. Hogy ez évben mint alakulnak a viszo­nyok, az az éjszaki és keleti Európa továbbá Amerika időjárásától függ. A készletek jelen pillanatban nem igen jelen­tékenyek ugyan, de a legközelebbi 3—4 hétre elegendők. De ha Németországban, északi Fran­­cziaországban, Svájczban, Belgiumban s Hollandiá­ban az aratás esős idő miatt megkésik, a vevők bizonyára piaczainkra özönlenek s productumainkat a pillanatnyi szükségre fölemelt áron elkapkodják. S igy az időjárás jövő magatartása határozó lesz az árak magasságára nézve is, s ha folyton esős lesz, Amerika, Anglia, Hollandia, Belgium, Német­ország, északi Francziaország egész nyári aratá­sát s Oroszország aratásának egy nagy­ részét tel­jesen tönkre is teheti. Monarchiánkban megelégedetten jó aratási eredményt constatálhatunk, s arról is biztosak le­hetünk, hogy feleslegünket a külföldön értékesí­teni leszünk képesek. Az árfolyamok fölött már­is ítéletet mondani kissé merész volna,­­ tekintettel azonban a sok veszélyre, melyek a külföld aratá­sát fenyegetik, gazdáink érdekében ez egyszer nem vélnék helyesnek ez idén a product unióknak t­­tout prix való eladását. Phylloxera Szent-Endrén és a Csepelszigeten. Pest megye alispánja értesítette a földm mevelési mi­nisztert, hogy Szent-Endrén az úgynevezett réti­­dűlőben, valamint a Csepelszigeten Csép községben phylloxerát észleltek, miért is a vizsgálat megej­­tése végett szakértők kiküldését kéri. Közlemények az ipar-, kereskedelem- és forgalom köreiről. A hatmilliós kölcsön tárgyában a tiszti ügyész­ség értekezett a kereskedelmi bankkal és a szer­ződés tervezete közös egyetértéssel helybenhagyat­­ván, a tanács mai ülése végleg megállapította a szöveget. Ugyancsak ma telt le a kölcsön elleni felszólamlási határidő s az ellen egyetlenegy fel­szólamlás sem érkezett be. A tanács ennek folytán — miután a közgyűlési határozat is jogerejűvé vált — felhívta a kereskedelmi bankot, hogy kép­viselőit teljes meghatalmazással küldje ki a szer­ződés aláírása végett, melyre augusztus 3-kának déli 12 órája tűzetett ki. A magyar földhitelintézet igazgatósága mai vegyes ülésén 26 kölcsönkérőnek részint 8 1/%-os papír, részint pedig 5%-kal arányban kamatozó ézetértékű záloglevelekben 275,400 frtot engedé­lyezett. A magyar-franczia biztosító részvénytársaság életosztályához f. évi julius hóban benyujtatott 348 db ajánlat 835,600 frt tőkéről, kiállíttatott 306 db kötvény 715,300 frt tőkéről. Mióta az élet­osztály működését megkezdte, azaz f. évi február hó­­­től 1850 db ajánlat nyujtatott be 4 586,300 frt tőkéről és 1564 kötvény 3.861,600 frt tőkéről állíttatott ki. Az „Első magyar általános biztosító­tár­­saság“-nál életbiztosítások július hó folyamában 971,649 frt 60 kv erejéig köttettek s az életbizto­sítási díjbevétel I. évi január hó elsejétől jú­lius hó végéig 910,269 frt 5 krra, a bejelentett halálesetek összege pedig ugyanazon idő alatt 272,405 frtra rúg. A társaság életbiztosítási károk fejében fennállása óta július hó végig 4.997,152 frt 7 krt fizetett ki. A budapest-zimonyi vaspálya egész vonalá­nak részletes felvételei a közlekedési miniszté­rium közeges részéről rövid idő alatt be fognak fejeztetni. Csak mire a munka készen lesz s ezzel együtt egészen pontos költségvetés is össze lesz állítva, veszik kezdetüket a budapest-zimonyi vas­pálya kiépítésének kiadására vonatkozó tárgya­lások. Pénz- és értéktőzsde. Budapest, júl. 31.Értéküzlet. Az előtőzsde. Ma fizetés napja lévén az üzlet majdnem egészen felfüggesz­­tetett. A liquidatió azonban igen sokak nagy megkönnyeb­bítésére szerencsésen és esedékesség nélkül folyt le. Osztr. hitelr. bágyadtak 276.30 és 275.90 közt. A déli tőzsde eleinte még bágyadtabb volt. Magy. jár 106.65 ig és Osztrák hitelr. 275.10-ig, a zárlat azonban javult. Magy. jár. 106.85, Osztr. hitelr. 275.80, Magy. hitelr. mégsem tudtak előbbeni állásukra visszavergődni és 255-en maradnak. Vasúti kölcsön 124 50-124.75. Egyéb állampapí­rok forgal­m nélkül. Egyebek szinte keveset keltek. Vözúti vasút 382—382.50, Dräsche 123—124. Osztrák államvasut 279.50. Arany feszes. Nap. ar. 9.36%. Az esti t 5 z I­d­é­n tétlenség és bágyadtság jel­lemezték az üzletet. Magyar járadék ugyan igen szilárd volt és 106.90-ig kerestetett. Osztr. hitelv. azonban, a kilátásban lévő gyenge félévi kimutatások miatt kínálva 275.50-en 275.90 után. Meteorológiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelen­tései 1880. julius 31-ről reggeli 7 órakor. A légnyomás kevéssel sülyedett, N.-Szebenben 6.9 mm.-rel.­­ A hőmérsék kevéssel emelkedett, Temesváron 7.1 fokkal. Eső: M.-Óvár (égi háb.) 16, Trencsén 5, Budapest 2, Szolnok (égi háb.) 4, Szatmár 2 mm. Ozon Budapesten nappal 4, éjjel 4. Vízállás Felelős szerkesztő: Ilindy Árpád. Beküldetett. Kocsizó lautens betegeknek luganyon nyugvó, jól kárpitozott, tetszés szerint felállítható lámla és lábtartóval 60 frtól 100 frtig. Szabadalmazott árnyékazék tül­­lődeszkák, védelmet nyújtva a léghuzam ellen 8 főtól 10 frtig. Mindenféle vaságyak, gyerm­ekágyak, mosó­aszta­lok és szabályozható kályhákat, ajánl IF’ZEITXTEIL, LIPÓT vasbútor és kályha gyára. Raktár Budapest, hatvani utc­a Ferencziek bazárja. Illustratt árjegyzék bérmentve.­­MV 1

Next