Ellenőr, 1880. október (12. évfolyam, 473-529. szám)

1880-10-19 / 506. szám

20. évfolyam. 506. szám. Egyes szám ára 4 kr. Budapest, kedd, október 19.1880. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt : Egész évre.........................................20 forint — kr. Félévre.................................................10 „ — „ Évnegyedre..............................................5 „ — „ Egy hónapra .........................................1 „ 80 „ Az estilap postán való külön küldéséért az elő­fizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vo­natkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Váczi körút 26. sz.) intézendők. ELLENŐR POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadó­hivatal Budapesten, Váczi kör­út 26. sz. (Fő­ út sarkán). Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bém­entes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, to­vábbá DAUBE G. L. és társánál M.­Frankfurtban. — Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr“ kiadó-hiva­tala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, október 18. Bányaigazgatás és bányaerdők. A képviselőház pénzügyi bizottsága folyó hó 15-én vette tárgyalás alá a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium költségvetését. Az első kérdés, mely körül a vélemények nagyobb mérvben szétágaztak, az volt, hogy most, midőn az ál­lami erdők kezelése a pénzügyminisztériumtól a földmi­­velési minisztériumhoz tétetik át, nem volna-e czélszerű a kincstári bányák kezelését is ugyanezen miniszté­riumra bízni ? Kétségkívül elég fontos kérdés arra, hogy beható megvitatás tárgyává tétessék, nem ugyan az ez által elérhető megtakarítás szempontjából, ami — bármelyik minisztérium igazgatása alatt maradjanak az állami bá­nyák — jelentékeny nem lehet; — de egy már maga­sabb szempontból, azon vezérelvek szempontjából, melyeknek az állami bányászat igazgatásánál mérvadók­nak kell, lenni. Mert ha áll az, — a­mint kétséget nem szenved — hogy a kincstári erdők kezelésénél nem szabad a tisztán pénzügyi, a fiscális szempontot tekinteni kizáró­lag, de még első­sorban sem mérvadónak, — úgy ép annyira áll ez a bányászatra nézve is, a­mely nemzeti vagyonúnknak egy igen jelentékeny elemét képezi, és a­melynek kezelésénél csakis a momentán jövedelmező­ségre lenni tekintettel, a legnagyobb hiba volna. Távol van tőlünk azt állítani, hogy ez jelenleg így van. Sőt készségesen elismerjük, hogy jelenlegi pénz­ügyminiszterünk a bányászat igazi érdekei felismerésé­ben sokkal több tapintatot, bajai orvoslásában jóval több készséget tanúsított mint elődei. Mindazáltal igen természetes, és tekintve a múltat, könnyen megérthető az, hogy a bányászat jóléte iránt érdeklődők a jövőre való tekintettel csakis abban vélik a helyes kezelés garanciáit feltalálhatni , ha a bányá­szatnak fő vezetése a kizárólag közgazdasági érdekek kul­ti­válására hivatott földmivelés-, ipar- és kereső­­minisztérium ügykörébe utaltatik. Azonban jelenleg nem is ez a bányászatnak legé­getőbb kérdése. S ezért annál nagyobb sajnálattal tapasz­taltuk, hogy a bányaerdők kérdése a pénzügyi bizottságban az egy Zsigmondy képviselő úr nem eléggé méltányolt felszólalásán kívül, szóba se jött. Azon éles antagonismust, a­mely a kincstár erdé­szeti és bányászati közegei között már régóta létezik, megszüntetni nagyon bajos. De hogy annak következ­ményei a bányászatra a szó szoros értelmében b­é­n­í­­tólag, sőt megsemmisítőleg hassanak, azt meg­gátolni lehet és kell. Országgyűlési beszédekben, bizottsági felszólalások­ban, könyvekben, memorandumokban, iparkamarai jelen­tésekben számtalanszor ki volt már fejtve azon sajnála­tos tény, hogy azon erdők, melyeket országos törvények és királyi rendeletek kizárólag bányászati és kohászati czélokra rendeltek és a­melyekben a bánya- és kohó­vállalatok ingyenes­ fajzási joggal birtak, s hogy bánya­városoknak oly erdőségei, melyeket saját pénzökön vá­sároltak — az absolut kormány által egyszerűen, min­den kárpótlás nélkül elvonattak ; — s hogy az alkotmá­nyos kormányzat tizenharmadik évében sem jutottunk még odáig, hogy ezen ügy végre valahára tisztába ho­zatott volna. Jelenleg tehát a helyzet az, hogy a bányászat és kohászat a részben tulajdonukat képezett, részben tör­vényileg saját czéljaikra reservált erdők fáját folytono­san növekedő árakon kénytelenek vásárolni a kincstári erdőhivataloktól, a­melyek nem törődve azzal, hogy a bányaipar e terhet el nem birván hanyatlik, s hogy ennek folytán számos adózó polgár adóképessége semmi­sül meg — egyedül csak az erdőjövedelem fokozását tartják szemük előtt. Teljesen alaptalan okoskodás az, mely szerint ha az állami kohó drágán vásárolja a fát az állami erdé­szettől, ez nem egyéb, mint az állam pénzének áthe­lyezése egyik zsebből a másikba, tehát nem káros. A dolog nem így áll, — mert eltekintve a fentebbi érvelésnek közgazdaságilag tarthatatlan voltától, — azon eljárás a magánbányaipart teszi tönkre. Ez világos min­denki előtt, a­ki tudja, hogy az állami fémkohó összes költségeit azon bányaiparosok fedezik, a­kik bányatermékeiket ott kénytelenek feldolgoztatni. Minél nagyobbak tehát a kohó költségei (a­mit főleg a drága tűzi­fa okoz), annál többet vonnak le az érczeit ott be­váltó bányaiparostól. — Ha végül tekintetbe veszszük, hogy a beváltó bányász a kohónál értékesített érczet feldolgozásáért egész beváltmánya bruttó értékének 50—60%-át kénytelen kohó-költségül fizetni, a mely költségnek legalább felét a drága kincstári fa veszi igénybe (magánosoktól nem lévén szabad a kohó számára fát vásárolni), — könnyen belátható, hogy hol rejlik a baj­ok? és hogy hol kell segíteni. LUKÁCS LÁSZLÓ, orsz. képviselő. A többi kevert fajok — a hibás és romlott fürtök elkülönítésével — mind a másod oszt. asztali bort. A fekete fajok közül a kadarka és purcsin szépszínű és kellemetes szü vetesbort fog szolgáltatni, a­mennyi­ben a fürtök szemei töppedt részeiből azt várni is lehet. A vörös must 25%, a I. oszt. szamorodni 29% czukortartalmat tüntet fel a Babo-féle mérő szerint. Az eddig szedett aszú, úgy minőség, mint mennyi­ség tekintetében kielégíti a várakozást. A szőlőszemek a júliusi és augusztusi szárazság miatt nem képződhetvén teljesen ki, 10—14 puttón szőlő szolgáltatott 140 liter mustot. A mintaszüretre kijelölt szőlőterület teljes be­­szüretelése után a városban levő két meidingi kályhá­val fölszerelt borházban a must erjesztése körül igényelt eljárás bemutatására kitűzendő napon Szombathy József bortermelő és megyei várnagy, valamint Bet­len­fal­vy István gazdasági egyleti titkár — kitűnő szőlő­telep tulajdonosa — fogják az érdeklődő közönséget a szükséges utasításokkal ellátni, miután Szabó Lajos igazgatónak a tarczali vinczellérképezde szőlőjében f. hó 17—19-ére kitűzött mintaszüret rendezésére 15-én haza kellett utaznia. Kiemelést érdemel azon érdeklődés is, mely az edelényi czukorgyár igazgatósága részéről ez alkalommal nyilvánult, az­által, hogy balajti illetőségű Pamlén­y­i Tamás földészt saját költségén a mintaszüretre kikül­dötte oly czélból, hogy ott gyakorlati tapasztalatokat szerezvén, a szüretelés czélszerű keresztülvitelére ösztö­nözze földműves társait. Feltűnő volt azon érdekeltség, melyet ezen egyszerű földész az eljárásnak minden irányban való elsajátítása iránti buzgalmával tanúsított, és az általa tett kérdésekre nyert feleleteknek jegyzés­be vételével feladatának eleget tenni óhajtott. A szőlé­­szet, gyümölcsészet és méhészet terén szerzett tapasz­talatainak teljes otthonossággal való fejtegetésével az összes értelmiség figyelmét lekötötte. Ez alkalommal többen nyilvánították azon nézetüket, miszerint czélszerű lenne ily egyének megnyerésével a földészek között a helyes szőlőmivelés, szüretelés, pinczekezelés és méhé­szet terjesztését vándorelőadások útján előmozdítani. A szüreten jelenlevő borászati kormánybiztos Miklós Gyula ezt szintén helyeselvén, nézete szerint Pamlényit legalább egy évi iskolai képzés után az egyszerűbb földmives osztály oktatására lehetne kiküldeni. A miskolczi mintaszüret. A miskolczvidéki bortermelők által rendezni szán­dékolt mintaszüret özv. Szathmáry K. Pálné úrnő Csermőke nevű miskolczi szőlőjében f. hó 12-én a tar­­czali vinczellerképezde igazgatója Szabó Lajos vezetése alatt megkezdetett, s általános élénk érdeklődés köze­pette, várakozást felülmúló sikert eredményezett. A fehér szőlők közül a furmine, gohér és háromle­­velű különszedve szolgáltatta az I. oszt. szamorodni bort, orvost utasítja, miként a téli időszakban járásonként felolvasásokat, illetőleg oktatást adjon az erre önként vállalkozó földészeknek. A megye az egylethez áttette véleményes javaslattétel végett : a legelte­tési jog arányosításáról szóló s a határ- és mezőrendőri szabályrendeleteket. Ezen szabályrendeletek tüzetes átnézése és pontonkénti véleményezésére Floth F. Adolf és V­o­i­t­h János azon utasítással küldettek ki, hogy azt 1. évi deczember 15-ig adják be a megyéhez leendő felterjesztés végett. A kisbirtokosok országos földhitelintézetével kötött szerződés tudomásul vétetett. A titkár pedig utasíttatott, hogy minden egyes köl­csönért folyamodót a választmánynak hozza tudomására s csak ezután intézze el. A Köztelek múzeuma ismét érdekes gyűjtemények­kel szaporodott. A földmivelési minisztérium kétszázra tehető gazdasági maggyűjteményt küldött a múzeumnak. A „Reana luxuriáns“, az óriási chinai takarmánynövényt szintén a napokban kapta a zoológiai kertből . A most beszerzett Lehmann Leu­tem­ann-féle zoológiai at­lasznak méternyi képei a múzeum nagy termének egész karzatát foglalják el és a F­i­n­t­a Zsigmond által Jász-Felső-Szt-Györgyből küldött másfél kiló sulylyal biró óriási burgonya méltán képezheti a bámulat tárgyát. A cs. kir. szab. osztrák tartományi bank A pá­risi „Société de TUnion Générale“ már engedélyt ka­pott egy „Cs. kir. osztrák tartományi bank“ (K. k. priv. pest. Landesbank) fölállítására, s az erről szóló publi­­catió az osztrák hivatalos lapban már meg is jelent. E hír egész esemény volt a párisi és bécsi tőzsdén ; az utóbbin nevezetesen úgy fogták föl, hogy az új intézet versenytársa lesz a többi nagy intézeteknek. A bank alap­szabályok szerint megállapított hatásköre igen tág s külö­nösen pénzügyi műveletekkel fog foglalkozni. Ennek megfelelőleg a tőke 100 millió frank 1 40 millió frtra aranyban állapíttatott meg s 200,000 részvény fog ki­bocsáttatni egyelőre 250 frank befizetéssel részvényen­­ként. A társaság megalakítása előtt 50 millió frank fize­tendő le az osztrák-magyar banknál, a többi 50 millió az alapszabályok értelmében egy év alatt fizetendő le. A társaság jogosítva van, nem csupán pénztári utalvá­nyokat, hanem kamatozó kötelezvényeket is kibocsátani, melyek értékpapírok, követelések és ingatlanok által fe­­dezvék, 100 írton alul nem szólhatnak, egy évnél rövi­­debb idő alatt le nem járhatnak. A társaság élén ő fel­sége által kinevezett kormányzó áll, esetleg a kormány által megerősített elnök, az igazgató tanács legfőkép 20 s legkevesebb 12 tagból áll. Lakhelye Bécs, de fiókokat állíthat úgy bel­ mint külföldön. A társaság tartama 90 évre van számítva. A kibocsátandó 200,000 részvényt egy párisi syndikátus vette át, melynek élén a Société de TUnion Générale áll. Kormányzóul Trattmannsdorff Károly herczeg van kiszemelve. Közlemények: A szegedi Tiszameder szélesítéséhez s az uj­szegedi part szabályozásához szükséges földmunkálatokra nyitott vállalkozási verseny megtartatott s a vállalat odaítélése is megtörtént. A jelzett munkálatokra kilen­cz aján­lat érkezett be, ezek közül azonban csak nyolc­ véte­tett tekintetbe, mint a pályázati feltételek szabványai­val megegyező ajánlat.­­ A vállalkozók a földszállí­tásra nézve nagyon különböző és részben igen magas egységi árakat tűztek ki; az ajánlatok — az egységi árak magassága szerinti sorrendben — a következők : Bianchi András a földkiemelés és szállításra köb­méterenként 65 krért vállalkozik; Leopold Rudolf, Deutsch Zsigmond és Jakab 56 Vin­krért; Müller és Fleischmann 56 krajcrárért, 30 folyóméternél nagyobb távolságról való szállítás esetében az egységi áron fölül minden 10 folyóméter távolság után 1 kr ár­javitás kikötése mellett ; J­­­r­a­s­z­e­k Nándor és K­r­a­u­s­z Lipót köbméterenként 52 kr egységi árt kívántak, 30 méter távolságon túli szállításért 1 kr árjavitással ; Gregersen Guilbrand 57 kr egységi ár, 1 kr árjavi­tás mellett ; Deutsch József 521/2 kr egységi árért ; Engel D. F. 53 kr egységi ár és 13/10 kr árjavításért. A legolcsóbb ajánlatot Pick Samu és Klein Lipót vállalkozók nyújtották be. A vállalat az utóbb nevezett c­égnek adatott át a földkiemelés és szállítás eszközlé­séért köbméterenként 46 % kr egységi ár mellett és oly módon, hogy ha a földet a töltéstől 30 folyóméternél távolabbról kell kiemelni, akkor minden 10 folyóméter­nél köbméterenként 1 ma­kt árjavítás adatik.­­ A vál­lalatra nézve Pick és Klein vállalkozókkal már a szerződés is megköttetett. A tiszai társulatok tartalékalapjának növelése. A tiszai ármentesítő társulatoknak engedélyezett kölcsönök és előlegekből a tartalékalap javára rendelt 6%-os ösz­­szegeket az adóhivatalok eddig a hónap végén tartoztak az állampénztárnak beküldeni. Az említett alap növelése ér­dekében f. hó. 9-én elrendelte a pénzügyminiszter, hogy amaz összegek az előleg vagy kölcsön kifizetése napján küldessenek be, hogy gyümölcsözés végett rögtön elhe­lyeztethessenek. A borászati kormánybiztos körútjában Miskolczról a tarczali és s.-a.-ujhelyi, majd a m.-vásárhelyi minta­szüreteket látogatja meg ; onnét pedig e hó végén a ko­lozsvári tárlaton megjelenve, ott a tárlat ideje alatt az erdélyi gazdasági egylet s a kereskedelmi és iparka­mara közvetítésével a királyhágón túli viszonyokat fej­tegető borászati értekezletet szándékozik megtartani. Nem tartjuk fölöslegesnek végül megjegyezni, hogy a Ménesgyorokon gróf Nádasdy Ferencz sző­lőjében megtartani szándékolt minta­szüret a szőlő végképeni megromlása folytán ez idő szerint elmarad. A szolnok-dobokamegyei gazdasági egyesület f. bő 5-én választmányi gyűlést tartott gróf K­o­r­n­i­s Viktor elnöklete alatt. A titkári jelentés után tárgyaltatott az erdélyi gazdasági egylet kertészeti szakosztályának Ko­lozsvárit folyó évi október 28-tól november 3-ig ter­jedő gyümölcsészeti és kertészeti kiállítás programmja s ezzel kapcsolatosan azon fölhívása, miszerint az egylet is saját kebeléből 5 szakértő tagot­­küldjön az egyes osztályokba bírálóként. Ennek folytán bíráló tagokat meg­választottak : 1. az alma- és körte-csoportba Kovács Samu alelnök; 2. a szőlő- és vegyesgyümölcs-csoportba Zonda László egyleti kertész; 3. a vetemény- és fő­zelék-csoportba V­o­i­t­h János alelnök ; 4. a szobaker­­tészeti­ csoportba Horváth Bertalan választmányi tag; 5. a kertészeti eszközök csoportjába gr. K­o­r­n­i­s Vik­tor elnök. Olvastatott több gazdászati kérdésekben egy kiküldött bizottság jelentése, melyek közt az állatte­nyésztés emelése érdekéből a járási állatorvosi állomások rendszeresítése hangsúlyoztatik, azonban ennek létesítésére pénzalap nem lévén, s a jelen szűk pénzviszonyok közt azzal terhelni a járásokat nagyon sújtó lenne, határoztatott : a megyét keresni meg, hogy az előző években úgynevezett községi állat­orvosokat a megyei állatorvos alkalmilag teendőikben oktassa s a szükséges orvosi eszközöket vizsgálja meg és azt szereztesse be, egyszersmind az alispánnak meg­keresése is határoztatott az iránt, hogy a megyei állat­ Borászati tudósítások. I. A szüret. Érmellék, okt 16. A szüret megyeszerte folyamatban van. Az érmelléken, a vásárhelyi s bihari hegyeken serényen halad a dolog A bor mennyiségére vonatkozólag általános a panasz s a termés reménységen alul ütött ki. A minőséget illetőleg határo­zottan felette áll az idei bor a múlt évinek. E hírek alapján hi­hető, hogy szőlős gazdáink kárpótolva leendenek meglehetős mér­tékben a bortermés mennyiségének gyarló voltáért, miután a mi­nőség tekintetében kitűnő bor ára legalább is megkétszerezi a múlt évi silány borét. Rüszt, okt. 12. (Wenzel J. tudósítása.) Meglehetős kellemes idő mellett a szüret f. hó 6-án kezdődött s ma befejezettnek te­kinthető. A must jó, a Wagner-méren 15—16% czukortartalmat mutat. Mennyiségre nézve az eredmény a lehető legrosszabb, igen sok helyen csak harmadát-negyedét szűrték a tavalyinak, ritka hely az, hol a tavalyinak felét elérték. Nagy-Kanizsa, október 11. (Ez „Ellenőr“ tudósítása.) A szüret nedves időjárás mellett vette kezdetét, a csekély termés da­czára sincs azonban a kedvezőtlen időjárás miatt még most befe­jezve. Az eredmény minőségileg nem oly rossz, mint általánosan hitték, a must édes, 12—19% czukortartalma, általános közép czu­­kortartalma gyanánt 12—15°/C vehető fel. A mennyiség tekinteté­ben a lehető legrosszabb az eredmény, a mult évinek fele és azon alul. Tapolcza, okt. 13. (Schwarcz Ignácz tudósítása.) Koráb­ban mint szokták, kezdték az idén nálunk a szüretet, mivel a rot­hadás általánossá vált, mig ismét szép idő állott be s a szedést abbahagyták, hogy azalatt is érjék a szőlő. A mult hét közepe óta mindenfelé folyamatban van a szüretelés, a kisebb szőlőben már be is fejezték, a nagyobbakban még tart, az eredmény rossz, a legsze­rényebb várakozásokon is alul marad. A minőség jó, de mennyi­ségre nézve még az 1872-iki rossz év sem volt rosszabb, átlagos termésül a mult évnek harmada vehető fel, vannak ugyan olyanok is, kik a mult évinek felét vagy valamivel többet szűrtek, de ez nem befolyásolja a szomorú átlagot. Karlovitz, okt. 16. (Heinrich József tudósítása.) A szüret már szeptember 27-én kezdődött s ma be van fejezve. A sietség oka az, hogy szeptemberben öt napig tartó esőnk volt, s rothadás állott be. Az eredmény mennyiségileg kielégítő, a minőség jó, a czukortartalom elsőbb fekvésű szőlőről nyert fehér és siller mustban 17‘20%, vörös borszőlőből nyert mustban 10’22%-a klosterneuburgi mérő szerint. Bordeaux, okt. 9. (Charles Sievers és társa jelentése.) A szüret be van fejezve. A termés mennyiségileg igen csekély, a mi­nőség felől sem lehet kedvezően ítélni, mert az igen különböző. A minőség az 1879-ikinél valamivel jobb ugyan, de az augusztus hó végén táplált várakozásnak nem felel meg, a múlt hetekben beál­lott szakadatlan eső­s hideg idő kedvezőtlenül befolyásolták az érést. II. A borüzlet. Veracoz, október 12. (Wettl Antal tudósítása.) Régóta nem volt a borüzlet oly élénk, mint most három hét óta. Minden nap jelennek meg vevők, a rendeseken kívül jönnek vásárlók Franczia­­országból, Svájczból sőt Németországból is, a­kik szőlőt vásárol­nak, hogy otthon készítsenek belőle bort, a fehér szőlő kilogram­­ját 6—7 és 8 kron veszik. A czefre ára 4.80—5.70 fri akonként, kivételesen ezen felül is. Az ár meglehetős lenne, ha az idei ter­més nem volna oly rossz. A fehér bor minőségre nézve megközelíti az 1879-ki, a vörös bor határozottan rosszabb az 1879-kinél s mégis keresik, nagyobb mennyiség kelt el már 8-9 és 10 frton 56 literként, 1880-ki fehér bor ára 5 frt, 1879-kiért 10 frtot kérnek hektoliterenként. Fehértemplom, okt. 13. (Bandi A. K. tudósítása.) A szü­ret befejezéséhez közeledik s a czefre ára úgy a jobb minőség, mint az igen élénk kereslet miatt 6.20—6.75 frtra emelkedett. Új bor először 8.50 frton kelt, azonban gyorsan emelkedve 9.50 frtot, 10 frtot, majd 10 50 frtot ért el, utoljára már 11.50 frton is tör­téntek kötések. Ezen gyors emelkedés tartózkodóvá tette a terme­lőket, kik most még további áremelkedést várnak. Készlet a borok­ból alig van. Tapolcza, okt. 13. A rossz termés következtében terme­lőink magas árakat követelnek, az árszabályozás még nem ment végbe. A mustárak egyelőre a következők literenként : Könnyű 8 kr, jobb 10—12 kr, jó 16 krig, nehéz bor 22 krig a helyszínen. A borok iránt a kereslet élénk, középminőségü ára 10 —11 kr, jó m­i­nőségüé 12—14 kr, nehéz boré 22 kr literenként. N.-Kanizsa, okt. 16. A rossz termés következtében a bor­árak hirtelen felemelkedtek, 1879-ki 14 frton kel már most hekto­literként. Gazdasági és üzleti tudósítások. Baja, okt. 15. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Az idő folyton kedvező s ezt fel is használják gazdáink, mindenfelé szántanak, vetnek. Sok vetés már szépen zöldellik is. A tengerit, hol nagyobb mértékben volt vetve, csak most kezdték törni, a minőség a tenge­rire nézve kedvezőtlen időjárás daczára is kielégítő. Bepczét vidé­künkön keveset vetnek, de a­mit vetettek, az szép. Gabonaüzletünk igen élénk volt, most azonban az árak itt­­ hanyatlottak. Jegyzett áraink : búza 73.5 kl. 11.10 — 50 kr, rozs 9.86—10 frt, kereskedelmi zab 5.40 frt, uj tengeri kész áru 5 frt, köles 6 frt 100 kilóként. Cservenka, okt. 16. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Kedvező idő mellett az őszi földmunkák gyorsan haladnak s a búza sok helyen már igen szép A tengeritörés jóformán be van fejezve, az eredmény minden tekintetben kielégítő. Gabona, különösen pedig buzaüzletünk igen élénk, a behoza­tal azonban az őszi földmunkálatok miatt gyér. Jegyzett áraink buza 73—74 kis 11.50—11.80 frt, zab minős­ég szerint 5.30—5.60, árpa 6 frt 100 kilóként. Szeged, okt. 16. (Bermüller Emil jelentése az „Ellenőr“ számára.) A terményüzletben a lefolyt héten úgy a hangu­lat mint az árak tekintetében igen kevés változás történt. Zsír iránt a hangulat ismét kedvezőbb len, minek követ­keztében előbbi árát visszanyerte, és ma 74 írtjával fizettetik hor­dóval együtt. Pörkölt szalonna hiányzik. Paprikás-föstölt-szalonna szeletekben 72 frt. Szalámi I. m. szegedi 160 frt. Paprika élénk keresletnek örvend, az árak szilárdak. Keres­kedelmi (mercantil) 25 frt, középfinom 32 frt, csörmöly 52 frt, rózsa 110 frt, csöves 45 frt. Szappan gyenge kereslet mellett változatlan, szegedi közön­séges szappan 35 frt, szegedi töpörtő-szappan 38 frt. Tarhonya emelkedő irányt követ, és az érdeklődés is na­gyobb iránta. A mai árak: 1-es (tojással) 35 frt, 5-ös (tojás nélkül) 26 frt, 7-es (tojás nélkül) 23,50 frt. Keményítő szintén szilárd, Tüll-Anglais 25 frt, kristály 28 frt, festő 13 frt. Köleskása 12 frt. Árpakása 14 frt. Az árak Szegeden 100 kilóként, készpénzfizetés mellett ér­tendők. K­.-Kanizsa, október 16. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) A ku­­koric­atörés e hó elején vette nálunk kezdetét, eredménye sem ki­elégítő. Burgo­nya igen sok helyen elrothad , a bab között is sok rothadt szemet találni. A szántás és vetéssel most vannak gazdáink elfoglalva és sietnek, hogy azokat még a rossz idő beállta előtt elvégezhessék. A behozatal a szorgos dolog miatt csekély. Búzát folyvást vásárolnak bajor számlára, 76—77 kilós 11—11 frt 30 kr, 78—79 kilós 11.75 -11.80 frt, piros búza 12—12.20 frtig. Bors hiányzik ára 9.75—10 frtig. Árpát keveset hoznak, 8- 8.20 frtig veszik Chevalier árpa 8.75—9.25 frtig. Zab 6—6.25 frtig. Fehér bab 10.30-10.60 frtig. ___________ Budapesti áru- és értéktőzsde. — Október 18-án. — Árutőzsde. Esti tudósítás. A délutáni gabonatőzsdén ber­lini lanyhább tudósítások következtében az árak csökkentek. A for­galom csekély, az irány hanyatló volt. Eladatott : Usancelouza tavaszra 2500 mm. 12.28, 2500 mm. 12.24, 2500 mm. 12.20, 2500 mm. 12.10 kr. Bánáti tengeri 1881. május-júniusra 2500 mm. 6.37*/t, 2500 mm. 6.36, 2500 mm. 6.32, 2500 ram. 6.29 kr. Zab őszre 1400 mm. 6.60 kr. Esti j­e­g­y­z­é­s. Usancelouza tavaszra 12.15—20, őszre 11.45—50, zab tavaszra 6.55 60, őszre 6 60—65. Bánáti tengeri 1881. máj.—jun. 6.30—35 kr. Gabonatüzlet. (Külön tudósítás.) A hangulat lanyha, Busance­louza 1881 - ki márczius-áprilisra 12 frt 20 krral kiváltatott ; bánáti tengeri 1881-ki május-juniusra elkelt 5000 mm. 6 frt 31 kr és 6 frt 34 krral. Értéktőzsde. Magánforgalom. A helyzet ismét meg­változott, és pedig határozottan rosszabbá lett. Az eladások mind­inkább gyengült árakon történnek és a külföldi jegyzések valamint a politikai újdonságok nem képesek az üzérvilágot felbátorítani.­­ Az orosz c­ár egészségéről, Dulcigno átadásáról szóló hirek, az uralkodó bizonytalanságot mindinkább növelik. — Örvendetes e kö­rülmények között a Magy. jár. kiváló szilárdsága, mely 107.10-ről csak 106.50-ig ment vissza. Hitelrészvények már érzékenyebben érintvék. Osztr. hitelt 274-en nyittatott meg, a mi már magában 21/­ frt esést jelent a déli zárárakhoz mérve.­­ Később 274.80-ig javult. Öt órakor azonban berlini és bécsi árjegyzések tömeges el­adásokat idéztek elő, melyek súlya alatt csakhamar 272.80-ra esett. Az új franczia bank alakulása még folyton gyakorolja hatását az osztrák hitelr. birtokosaira, kik a banküzletek módfeletti szétfosz­­lását és feldarabolását látják előre. Az ipar és kereskedés azonban csak örvendhet ily hatalmas emeltyű felállításának, mely feladatá­nak fogja tartani figyelmét újabb nemzetgazdászati szükségleteink és teremtményeinkre kiterjeszteni. A zárlatkor Magyar jár. 106.40, Osztr. hitelr. 272.70 volt. Értékpapírok szelvényeire eső kamat okt. 19-én. M. vasúti köles. 120 frt­d. 5% . M. Gömöri áll.­v. záloglv. db. 5% M. 1869. keleti v. áll. kötv. ell. adómentes 5% ...... M. 1873. keleti v. áll. kötv. els. arany vagy ezüst 5% .... M. 1876. kel. v. á. kötv. ar. 5% Magyar államadósság: 1.79“ 1.68*0 Osztrák államadósság: 4.50°* 1.5000 4.49“ 0. á.-adds. papir 5°/0 100 frt után 1.96“ 0. á.-adósság ezüst jan.--jul. 5% 100 frt után...............................1.26“ 0. államadósság ezüst apr.—okt. 50/e 100 frt után..........................0.21“ Alföld-fiumei vasút 5% dbként . 2.99“ Báttaszék-dombovár-zákányi vas­út 5% dbként...............................2.99“ Déli vaspálya 5% dbként . . . 4.66“ Északkeleti vaspálya 5% dbként 2.99“ M. földUt.papírért. 5'/,% 100 frt u. 2.56« M. földhit. papírért. 5% 100 ft ut. 1.33*» M. földút. papírért.4*/*% 100 ft. u. 2.22® M. földhit. ar. Y.ez. 120 ft ut. 5% 0.80® Magy. jelzálog 5Va°/o 100 frt után 1.64«» M. t. földh.-rt.-társ. 6»/0100 frt u. 1.80»» Báttaszék-domb.-zákányi v. 5% db. Dunagőzhajózási társ. 5% dbként Északkeleti vasút 5°/0 dbként. . Tiszai és szegedi kölcsön db. 4% M. aranyjáradék 100 frt után 6% M. földteh. kötv. 100 frt után 5­/0 Érd. földteh. kötv. 100 ft után 5% Szőlődézsm. kötv. 100 ft után 5% Pest város köles. 1870., 1871. 5% U. á.-adósság kisrs. 1860. egész 5% 0. á.-adósság kisors. 1860. ötöd 5% 0. á.-adés. kisors. 1854. egész 5% 0. aranyjáradék 4% 100 frt után Bécs v. kölcsöne 5% 100 frt után Erdélyi vagy. 5% dbként . . Kassa-oderb. vasút 4% dbként Osztr. államvasut 5% dbként. Pécs-barcsi vasút 5% dbként. Tiszai vasút 5% dbként. . M. ált. földh­.*részv.­társaság 5*/*0/o 100 frt után............................... Osztr.-magy. b. 5% 100 frt után Pesti m. keresk. b. 6% 100 ft ut. Pesti m. keresk. b. őrse/o 100 ffcut. Elsőbbségek: 0.49“ Magyar-galicziai vasút 5% dbként Első erdélyi vasú 4.50“ 0.75“ erdélyi vasút 5°­ 0 dbként Kassa-oderb. vasút 5% dbként 0.20“ 1.80“ 2.27« 1.46*’ 1.89“ 1.79“ 9.33’* 1.86«’ 4.62“ 0.20“ 1.50“ 2.99“ 2.40“ 2.99“ 2.99“ 2.99“ 2.108’ 1.50“ 1.30“ 1.18»’ 1.38» 0.49“ 3.99“ Közlekedési vállalatok. Záloglevelek : Budapesti hajóforgalom. Október 18-án a Duna bal­partján a következő vizi járművek kötöttek ki u. m. : Luczen­­bacher Pál ut. 24. sz. m. h. 415 kbmt. tűzifa, Verőczéről. Kovács István h. h. 25 mm. kenyér, Pócsmegyerről. Eggenhoffer Albert 4. sz. m. h. 4800 kbmt. tűzifa, Szobbról. Luczenbacher Pál ut. 15. sz. m. h. 332 kbmt. tűzifa Szobbról. Kohn Jakab „István“ m. h. 1488 mm. árpa, Soltról. Ferenbach Antal „Rozalia“ m. h. 2700 mm. buza Apatinból. Olivér János m. h. 1300 mm. cementmész, Kapfsteinból. Pávián István 1 dereglye 20 mm. hagyma, 10 mm. zöldség, Úszód­ról. Weisz Jakab „Ilonka“ m. h. 2114 mm. buza, 102 mm. bab, 197 mm. árpa, Tolnából. Fischer Zsigmondné „József“ m. h. 1400 mm. zab, Pancsováról. Rozmayer Ferencz „Paulina“ m. h. 1156 mm. buza, 1189 mm. árpa, 66 mm. rozs, Tassról. Freund és Tre­­bicser „Mariska“ m. h. 1226 mm. buza, 265 mm. árpa, 299 mm. kendermag, Úszódról. Vízállás Időjárás Pozsony, okt. 18. 2.08null felett borult Budapest, okt. 18. 2.240 0 0 Orsová, okt. 18. 2.20­0,0 köd Sziget, okt. 18. 0.56n 0 borult Szatmár, okt. 18. 1.050 0 5­ Tokaj, okt. 18. 1.18n n 0 Szolnok, okt. 18. 0.980 0 1j Szeged, okt. 18. 1.660 0 száraz Sziszek, okt. 18. 2.630 w Arad, okt. 17. 0.27nullalatt felhős Becskerek, okt. 17. 0 290 felett felhős Eszék, okt. 18. 2.35 1­0 Barcs, okt. 18. 1.120 0 köd Verbász, okt. 17.2­0 0

Next