Ellenőr, 1881. január (13. évfolyam, 1-54. szám)

1881-01-23 / 39. szám

XI]­. éfvo­lyam. — 39. sz. Ezen mozgó anyag segélyével mélyiti a folyó a szikla­­medret is. A Jang-cse-kiang évenkint 182.300,000 köbm. szilárd anyagot hord a chinai öbölbe. A Duna Budapesten Balló szerint 7.924,220, torkolatában 3.555,000 kbm. szilárd anyagot hord évenkint, csaknem felét a Budapesten hordott anyagnak útközben rakja le. Minden folyónak medre 3 részből áll: vizgyűj­tőjéből, mely forrásait s a szilárd hordátokat adja és a­hol völgymélyités történik ; az el­vezető csatornából, melyben a mélyítés, szélesítés és az anyaglerakás váltakozik; a harmadik rész az állandó feltöltés helye. A legkisebb vízmosások ép úgy, mint a nagy folyamok, megtűrik ezen felosztást. A folyók ten­­dentiája az, hogy egyenletes völgyutat mélyeszszenek. A geológok nagy része a völgyeket régiebbieknek tekinti folyóiknál, keletkezésüket hasadékoknak vagy a földké­reg sülyedéseinek tulajdonítva, legtöbb esetben mások (Lyell nyomában) különösen az angol geológok a je­gesek által való kiesztergályozásnak rójják fel a sok helyt levő völgyeket. Az annyira természetesnek lát­szó víz és hordalék által való kimosatás vagyis az erosió eszméjének legkevesebb híve van. Lyell az erosió által keletkezett völgyeket túlnyomó számúnknak hiszi a geo­tektonikai völgyek ellenében. Értekező magyarázza azon eseteket, melyeknél ellenmondás látszik az erosió iránt és a folyók felső, közép és alsó folyását példákkal illu­­strálja. A folyók könnyebben mélyesztik bizonyos körül­mények közt völgyüket szilárd kőzetű, mint lágy, szét­hulló anyagú rétegekben. A föld forgása a folyókra be­folyással van; az északi féltekén a meridionálék irányá­ban futó folyók a jobb partot mossák, vagyis az észak felé folyók keletre, a délnek tartók nyugatra nyomulnak; példa a Duna és Tisza. Lóczy Magyarország folyórend­szerének rövid érintésével végzi, mely a Duna közép­fo­lyásának szolgáltatja vizét. A nagy számmal látogatott szűkülés az előadást, mely a technika és geológia érint­kező pontjai megvilágositására nézve bir különös érdekkel, megéljenezte. — Gárdista ebéd Hohenlohénál. Hohenlohe her­­czeg főudvarmester holnap fényes dinert ad Bécsben, melyre a következő gárdakapitányok vannak meghiva: báró Koller Sándor lovassági tábornok, gróf Neipperg Erwin, a trabanttestőrségtől és udvari őrségtől, herczeg Thurn-Taxis Imre, lovassági tábornok a lovas testőrség­től, Fratricsevics Ignácz altábornagy, a magyar udvari testőrségtől. Azonkívül Boxberg báró altábornagy, Ba­­baurg báró tábornok, gróf Auersperg József őrnagy, Bujanovics Ágost altábornagy, Simonyi tábornok, gróf Török ezredes, herczeg Odescalchi Gyula fő- és alhad­nagyok, és őrmesterek. — Eszterházy gróf mint berlini telektulajdonos. Egyik magdeburgi lap­­ja: »Mult szombaton Grabowski gróf a lichterfeldi kadétiskola mellett fekvő mintegy 7000­­ méternyi birtokának egy részét dr. Vogelsang utján eladta Eszterházy (Móricz?) grófnak. E telek a nyáron annyira kedveltté lett laukwitz-lichterfeldei lóversenytér mellett fekszik, s a sportkedvelő magyar four vásárlásá­nak indokául is ezt hozzák föl. — Diplomatiai pletyka. Párisban készül. Néhány évvel ezelőtt Beauffremont tábornok herczeget neje, sz. Chimay herczegnő elhagyta, kiköltözött Szász-Altenburgba, ott naturizáltatta magát, férjétől elvált s Bibesco her­­czeghez ment nőül újra. A franczia törvényszékek a her­czegnő naturális áltatását, válását, újra férjhezmenetelét érvénytelennek jelentették ki s jelentékeny vagyonát a tábornok és gyermekei számára lefoglalták. S most ezt a Bibesco h­erczeget az oláh kormány képviselőjének nevezte ki Párisba. Beauffremont herczegnek joga van volt nejét kétférjiség miatt elfogatni, de a hölgyet, mint Bibesco herczeg nejét kiveszi férjének, mint külföldi diplomatának állása a franczia törvények hatalma alól. Egyelőre tehát azzal igyekeznek minden kellemetlenségnek elibe vágni, hogy Bukarestben igyekeznek Bibesco herczeg kinevezte­­tését visszavonatni. — Kirabolt ékszeres bolt. Nagy betörést követtek el a múlt éjjel Pozsonyban. A főtérre nyíló halászkapu­­utczában Weinstahl ékszerárus boltját törték fel. Mint a „Grenzbote“ jelenti, először a tolvajok a Weinstahl boltja mellett levő Hlavaty szabó­üzletébe hatoltak, a két boltot elválasztó közfalon lyukat vágtak s azon búj­tak be az ékszerészboltba. Minden aranyat és ékszert elloptak. A kár harminczötezer forintra rúg. Az ezüstnemüeket érintetlenül hagyták. —­ Ugyanezen esetről egy másik hir következőket mondja: A város legélénkebb helyén levő takarékpénztárban van Wein­stáb­el ékszerész boltja, ebbe törtek be a tolvajok a szomszédos boltból s 30.000 frt értékű ékszert vittek magukkal. A tetteseket eddig nem sikerült felfedezni.­­ A technológiai muzeum ügyében kelt miniszté­riumi leiratot a főváros közoktatási albizottsága tegnap tárgyalta, eszméjét örömmel fogadta S annak kivihető­sége végett ajánlja, hogy a főváros adja át a közokta­tási kormánynak azon telket, melyet 1871-ben az orsz. magyar iparegyesületnek épen ily muzeum czéljára adott, de e telket az egyesület máig sem használta fel; to­vábbá, hogy szavazzon meg a főváros a muzeum czél­­jaira 1882-től kezdve egyelőre 5 évre évenkint 3000 írt segélyt. E javaslat legközelebb a teljes bizottság elé kerül. — A budapesti hóhér Kozarek János Kassára uta­zott, hol — mint már említettük — egy czigány katonát fog kivégezni, a­ki két társával megölt egy szabólegényt. — Hunyorító szemű fényképek. Botts­er nevű német photographusnak a következő érdekes kisérlet sikerült: Egy és ugyanazon személyről két negatív ké­pet vesz, az egyiket nyitott, a másikat csukott szemek­kel, mire a két negatív képet egy átlátszó papír egyik oldalára ragasztja egymás tetejébe, úgy hogy egymást teljesen fedjék. Ha most e kettős photographiát erősen lobogó lámpa vagy más változékony fényforrás előtt nézik, úgy tetszik, mintha a rajta levő kép szeme hunyorgatna. — Sok a lap Oroszországban. Melik­off gróf tíz kérvényt utasított vissza, melyek ujságalapitási en­gedélyért folyamodtak. A gróf azzal indokolta ezt, hogy úgyis sok a lap Oroszországban. — A hittérités sajátságos módjára hívja fel egy kőnyomatú lap a figyelmet. Működik a fővárosban egy német (baptista) egyházközség, melynek apostolai a ló­vonatokon szerzik a híveket. Az Újpest és Kőbánya közt közlekedő kocsikon többnyire kültelki lakosok közleked­nek; a térítő ezek mindegyikének 5 kzért esetleg ingyen is könyvecskét ad, mely a baptisták s vallásuknak törté­netét tartalmazza. Ráadásul a térítő a szöveg szóbeli magyarázatát is nyújtja. A könyvecskében melyet Geiszler Mór baptista prédikátor szerkesztett, meghívó is van, mely a hívőket a dohány utcza 28. sz. alatt lévő baptista ima­házba a minden vasárnap 9 és 5 s minden szombaton és csötörtökön este 8 órakor tartandó isteni tiszteletre szólit­­gatja. A községnek Ó­budán, Lajos utcza 152. sz. a. is van imaháza, a­hol hétfőn és szerdán este 8 órakor tart­ják az isteni tisztelet. — Rendőri hírek. Öngyilkos klarinétos. Horváth Marczi budai zenekarának klarinétosa, Magé József, ki a bandá­val Párisban is járt, tegnap reggel a Dunába ölte magát, a fölötti bánatában, hogy neje megszökött öcscsével. — A 1-s i­k­e t n­é m a. Sí a délután egy kézműves kinézésű ember lopódzott föl az Angol királynő szállodában lakó Paich Miklós szobájába, s onnan több tárgyakat elemeit. Mikor lejött s a portás azt kérdezte, hogy mit ke­resett az emeleten, siketnémának tetette magát. Időközben egy nő jött a portáshoz, s míg a portás vele beszélgetett, a „siketnéma“ a szálloda másik kapuján át elillant. — B­a­­­ó Pál 53 éves napszámos ma a Margit-híd közelében vigyázatlanságból a lóvonatu vasút kere­kei alá került, s ballábszára egészen összezúzatott. A­­Rókusba vitték. Hirtelen halál. Fauder József nikolsburgi szül. 45 éves nap­számos ma délben az ősz-utczában hirtelen összerogyott s meghalt. Holttestét a köztemetői halottas-kamrába szállították. — Ügyes tolvaj. Gárday Mátyás gépészlakatos meglehetős derült hangulat­ban ment az éjjel haza, mikor egy ismeretlen egyén hozzácsatlako­zott, s jó ismerősének mutatván be magát, barátságos ölelgetések közt kisérte haza. Gárday csak másnap reggel vette észre, hogy az ismeretlen az ölelgetés közben ellopta ezüstóráját tánczostól. Naptár. Vasárnap, január 23. Nap kel 7 ó. 39 p. nyug. 4 ó. 46 p. Hold kel 43 p. éjfél után, nyug. 10 ó. 29 p. d­ a. R. kath.: B. 3. Boldog asszony­om . prot.: B. 3. Imrike, görög-orosz: (január 12.) D. 2 Theodosius apostol, zsidó: (sebat 23.) A 10 törzsnek harcza Benjamin törzse ellen. A függetlenségi párt oszágos gyűlése a Hungáriában d. e. 10 óakor. Az alagut-részvénytársaság évi közgyűlése d. e. 11 órakor. A budai tanító-egylet évi közgyűlése d. e. 10 órakor (II. kér. med­­ve-utczai iskola.) A budapesti tanítók segély-egyletének évi közgyűlése d. e. 10 óra­kor (IX. kér. nyul-utczai iskola.) A budapesti aranyművesek ipartársulatának évi közgyűlése d. u. 4 órakor (Ferencziek hazára I. em.) Képzőművészeti társulat kiállítása d. e. 9—d. u. 5-ig. — Belépti dij 50 kr. iparmúzeum a műcsarnokban d. u. 1/23—­/16-ig. Múzeumban képtár d. e. 9-d. u. 1 óráig. Múzeumi könyvtár d. e. 9—d. u. 2 óráig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi könyvtár d. u. 3—7-ig. Orsz. gazd. és tanszermúzeum a Köztelken d. e. 10—12-ig és d. u 2—4. Állatkert nyitva egész nap. Bergheer szellemszinháza a sugárúton. Holden Fantoehes-szinháza a sugárúton. A Fráter-Kepes sajtóper. — Saját tudósítónktól. — Debreczen, január 22. Az esküdtszék pontban 9 órakor ült össze. Elnök: Szűcs István, bírák: Tóbi István, Cseresznyés Sándor; jegyző : Szalai József. Az esküdtszéki tagok következők voltak: Holvay Gyula, Kőrössy Sándor, Dr. Sárváry Gyula, Nagy Elek, Márk Pál, Bene Ferencz, Boczkó Soma, Váczi János, Váradi Imre, Joó István, Örvényi Vilmos, Pinczés Mihály, póttagok Hajdú Ignácz, ifj. Csóka Sámuel. Vádló ügyvéde Dr. Kola János, vádlott ügyvéde Fischer Mór Budapestről. Elnök szokásos bevezető kérdései és figyelmez­tetései után olvastatik a vádlevél, melyből megtudjuk, hogy Kép­es Gyula ügyvédjelölt Fráter Gyula mint derecskei szolgabíró ellen a nagyváradi „Szabadság“ czímű lapban több rendbeli vádat emelt, melyek rágal­mazást képeznek, hogy nevezett közig, tisztviselő hiva­talos tetteiben igen sok visszaélést követ el, ítéle­tet hoz az ellenfél meghallgatása nélkül, s illeték­telenül hozott ítéleteit sokszor erőszakkal, pandúrok se­gítségével is végrehajtja, így háborította meg birtoká­ban Kepes Jakabot, kit mintegy 30.000 írttal károsí­­tott, letiltotta birtokáról Biró Andrást, Fülöp Jakab, Kozma Sándort stb... állitja, hogy Fráter nem bir az állásához szükséges qualificatióval, hogy Biharme­­gyében csak a protectió játsza a főszerepet sat. Olvastatnak az incriminált czikkek, melyek a „Szabadság“ 1880. évi 125., 130. és 140. számaiban „Közigazgatási tisztviselő, mint legfőbb ítélő biró, s más czimek alatt jelentek meg. Következett a vádak beigazolására beidézett tanuk kihallgatása s ezek között Kepes Jakab, vádlott atyja, s Kepes Albert vádlott bátyja is, kiknek kihallgatását a törvényszék rendelte el. 32 tanú közül megjelent 30. Első tanú Kepes Jakab 54 éves, földbirtokos volt. Előadja, hogy Fráter szolgabiró végzése alapján a de­recskei járás szolgabirája megjelent nála s ott zsarolást követett el, az ajtózárakat feltörette, a további gazdál­kodástól pandúrok őrizete alatt eltiltotta. A tanúkihallgatás tovább foly, a tárgyalás előre­láthatólag a késő esteli órákban ér véget, ha ugyan­ak­kor is véget ér. Azt hiszik, hogy e tárgyalás az Apaticzky perhez hasonlóan talán 24 óráig is eltart. Farsang. — A jogászbál, fiatal lányok álmának tárgya, öreg urak emlékezései hosszú sorának felidézője s mindenféle bálok közül az egyedüli, mely bizonyos nemzeti virtust tudott nevéhez forrasztani, s ma vette kezdetét a vigadó nagy termében, s csak holnap hajnalon túl, jól a napba nyúlva, fog véget érni. Alig van város, hol ne a jogász­bál volna mindig a legsikerültebb, s a fővárosban évtize­dek óta egyetlen egyszer történt, hogy más egyetem­bál haladta túl a jogászokét. Mert a jogászbáloknak van olyan hatalmas vonzerejük minden másféle mulatságok ellené­ben, mely szinte legyőzhetlenné teszi azon a porondon, a­mely tulajdonképen parquette : e fegyver, hogy e bálon szokták az előkelő­­családok legelőbb bemutatni lá­nyaikat. — Volna rá más mód, s különösen a fő­városban számtalan, de a serdülő hölgyek maguk is legszívesebben mennek elsőül a jogászok mulatságába, — s talán nem épen az ősi szokás kedvéért. A mai bál is teljes erővel indult. Harminczkét rendező, élén ifj. Houchard Ferencz, Bethlen Miklós és Lónyay János grófok, megnyerték a bál házi­asszonyának Tisza Kálmánné, sz. Dégenfeld-Schomberg Ilona grófnőt, ki lányát, Paulát, e bálon mutatta be először. A házi­asszonyt a teljes számú rendezőség a lépcső aljánál várta, s neki, valamint lányának rendkívül elegáns dísz­szel vörös és fehér kaméliákból összeállított csokrot nyújtott át. A terembe léptükkor ráharsant a zene, a háziasszony elfoglalta trónját, s kezdetét vette a táncz. A rendezők által kiosztott tánctrend ízléses, finom munka, s díszére válik a hazai iparnak. A kicsi könyvalak, barna safranbőrrel bevonva, a jogász czimerrel beborítva. Tizenegykor a kis termet is ki kellett nyitni. A cotillon-jelvények megannyi értékes apróság, e szép bálok emlékei között első helyet foglalhatnak méltán, s annyival is inkább, mert mindannyira itthon készül. A rendezőség annyira vitte hazafias buzgalmát, hogy a füzér­­táncz apró virágcsokrait, melyeket ekkoráig Trieszt ker­tészei szállítottak, ezúttal hazai kertészeknél rendelték meg. A terem pompás látványt nyújt. Teli van előkelő közönséggel, a születés és szellem előkelőivel, s a tán­­czoló hölgyek legnagyobb része ma van először bálban, mint a fejelő bimbó, üde és bájos valamennyi, s neki pirulva lihegve, nehezen eltitkolható mohósággal élvezik mindazon gyönyöröket, miket az élite-bál és a táncz csak nyújthat. A négyeseket 170 pár négy colonneban tánczolják, a cotillonban a rendezők egész buzgalom­mal segítenek a főrendezőnek, hogy minél leleménye­sebbek, meglepőbbek legyenek a figurák. A csárdások nem tudnak, s nem is igen akarnak véget érni. Rácz Pali emelvénye előtt a világ legszebb „népe“, a két nembeli mulató ifjúság hullámozva tombol, s a szuper­­csárdást közel két óráig tartónak húzza ki. A toilettekben is feltűnő haladást tanúsít az új divat teljes áramlata, mely anélkül, hogy affectálná a puritánságot, nemesen egy­szerű, de azért ízléses és előkelő. Az „új“ szépségek többnyire szerény, de elbájoló tiszta fehérben jelentek meg. Tisza Kálmánné öltönye sötét violaszinselyem, szé­les csipke szegélylyel és diszszel, lánya Paula úrhölgy karcsú termetét halvány rózsaszín selyem borítja, An­­drássy Katinka és lánya Ilona grófnő tiszta fehér moh­ban van rojtos selyem derékkal, Dessewffy Aurél grófné nehéz megyszin selyemben csipkeszegélylyel, Edelsheim­ Gyulainé galambszín selyemben ezüst hímzéssel, Győry grófné, Zichy Lívia grófné rózsaszín selyem ruhában, Aczél Béla bárónő, Bánffy Béla grófné, Gosling kis­asszony, Blaskovich Miklósné, Andrássy Aladárné, Lip­­thay Béla bárónő lányával, Ádám Károlyné lányával, Houchardné és lánya, Andrássy Etelka és Irma grófnők, Scherák Irén és Vilma, K­e­l­e­­­y Gyuláné, Herczegné, Takács nőv., Bánó Mariska, Tóth nőv., Krivácsy nőv., Degré nőv., Orosz Lenke, Farkas nőv., Vécsey Ta­­másné, Apáthi Istvánné, Ehrlich Berta, Károlyi Mariska, Schnierer Aladárné, Hofszász Teréz, Hofszász Lina, Vesz­­prémy Zsuzsánna, Csernovich Laura,­ Galgóczy Mariska, Rudnyánszky Erzsi, Baloghy Piroska, Kovásznay G., Bánffy E., Perczel Berta, Szabó Mariska, Siráky Ilona, Perczel Ilona, Kovács Guszta, Geren­day Ilka, Li­­gety M., Gyulay Margit, Greguss Gizella, Závody Irma, Salamon Berta, Benkő Gizella, Mokry Ilona, Drucker Adél, Dány Róza, Csillag Teréz, Dolinay nővérek, Péchy Vilma, Vecsey Anna, Miklós Róza, Vodianer Irén, Vis, Kovács nővérek, Békássy Z., Takácsy Janka, Gaál Irma, Molnár Ilona, Lumniczer nővérek, Daruváry nővérek, Go­­rove nővérek, Vértessy nővérek, Kegl nővérek, Balassa L, Kövér Mili, Patay Ilona, Pscherer nővérek, Vargha Ilona, Wahrmann nővérek, Farkas Adél, Ocsvay Piroska, Pálffy Margit, Jálics Kálmánné leányával, Blaskovits nővérek, Bogisich kisasszony, Christ nővérek, továbbá Tisza Kálmán, Pauler Tivadar, Trefort Ágost, Bedekovich, Szapáry Gyula gróf, Kemény Gábor báró, Andrássy Gyula gróf, Szilágyi Dezső, Berger János rec­tor, Apponyi Albert gróf, Feridun bey török főconsul, Gosling angol főconsul, Báta Károly főpolgármester, Har­kányi Frigyes, Csernátony Lajos, Éber Nándor, Szerb György, Orbán Balázs báró, Hoffmann Pál, Pallavicini Ede őrgróf, Kriest, Bogisich tvszéki elnök. — A ferenczvárosi társas­kör ezidei második csa­ládi estélye, midőn e sorokat írjuk, javában folyik. Nem tudjuk meghatározni, az első sikerült-e fényesebben, vagy ez a mostani , de tény az, hogy ma többen van­nak és mind a hölgykoszorú, mind a jókedv tekinteté­ben oly fokon áll a mai mulatság, miből kitűnik, meny­nyire megkedvelték a kör tagjai ezen estélyeket, me­lyeknek jó rendezése a rendező bizottság ügyességét és tapintatosságát igazolja. Az estély hangversenynyel kezdő­dött, melynek műsora szintén jól volt összeállítva s minden igényt kielégített; a hangverseny rendezésének sikere Halász Gyula, Schmidt M. Ferencz és Fillinger Károly urak érdeme, kik közül a két első abban mint működők is résztvettek. Kiemelendők Prindl Eugenia k. a. és Sztojanovics Jenő ur, kik Mendelssohn „Ruy Blas“ nyitányát zongorán teljes szabatossággal adták elő. Azután Vajai Imre ur szép tenor hangjában gyönyörködtünk, ki Rückentől „Juda leánya“ czimü dalt és a „bornevillei ha­rangokéból a románczőt énekelte Halász Gyula ur zongo­­rakisérete mellett.—Waldbauer József ur Beriot „Hegedű­versenyét“ hatással játszta. — Milassin Kálmán ur énekelt magyar népdalokat s elragadta a jelenvoltakat hangja nagyszerűségével; mint műkedvelőt hallgattak s mint tüneményt tapsoltak meg, az az erőteljes, egészséges bariton hang, a mivel ez ifjú ember bir és az az érzés és előadási mód, a mivel rendelkezik, szép jövőt igér neki, ha teljesen kiképzi magát. Felhívjuk rá a művészi körök figyelmét, ő pedig fogadja e sorokat biztató buz­dításul. — Végül Prindl Eugénia k. a. játszotta el Wieniawszky „Valse de Conzert“-jét zongorán, igen szép technikával és érzéssel, a­miért méltó tapsokat aratott. A hangverseny 10 óra után véget érvén, kezdetét vette a táncz, minek reggelnél hamarább véget várni alig lehet, mert a hölgytársaság vonzereje s az ezt emelő jó kedv oly kapocs, melyet egyhamar elszakítani lehe­tetlen lesz. Még jól szétnézni időnk sem volt a sok szép között, s már reporteri kötelességünknek eleget kell tenni s igy ha tudósításunk nem lesz kimerítő, ezt t. olvasóink csak azon igyekezetnek tudják be, hogy siet­tünk tisztünknek eleget tenni. A sokaságból álljanak itt azok nevei, a­kiket úgy hamarosan szemünk elé ve­zérelt jó sorsunk, e névsor is igazolja a társas­kör estélyeinek jó hírnevét. Itt van: Báthory Ist­vánné, Vidacs Istvánné, Hafner Józsefné, Hindy Kál­mánné, Waigand Ferenczné, Győrffy Károlyné, Roth Győzőné, Schmidt M. Ferenczné, Mannheimer Ignáczné, To­ris Károlyné, Höchel Jánosné, Kirschner Jánosné, Matty­a­­sovszky Gyuláné, Kirschnikné, Kühn Ágostonná, Árgai Ár­­pádné, Kramer Gusztávné, Farkas Jetti (először vesz részt nyilvános estélyen), Waldbauer Lujza, Sztojánovics Sarolta, Vajdaffy Gizella, Lukovics Irma, Zwick Ilka, Humayer Emma, Prindl Eugenia, Schuster Teréz, Szálender nővé­rek, Csőkey Emilia, Dobronyi Irma, Vághegyi Ilka, Vidacs Erzsi, Zenker Gizella, Schneller Zsófia, Offenmüller nővé­rek, Schweriner Franciska, Jeskó Cecilia stb. ki tudná mind elsorolni, de biztosítjuk az olvasót, hogy a többi is szép s megérdemlik, hogy virradtig jól mulassanak! — A lengyel bál ezúttal először jelenik meg a fővá­ros farsangi rovatában, — szerényen, mert megelégedett a Hungária díszes, de kicsi „nagy“ termével s bátran, mert nem félt a jogászbáltól, s vele egy napon állni síkra. Budapest lengyel kolóniájának elég sok tagja van s egyletükben van összetartás, egyetértés. S ennek tulaj­donítható, hogy báljuk ma nagyon szépen sikerült, bár a főváros közönsége, könnyen megérthető okból, inkább a jogászbálba tódult. A bemutatott nagy mazurkát kö­zönségünk legnagyobb része csak úgy és onnan ismeri, hogy vagy a néző járta el apró korában a táncziskolá­­ban, vagy a színpadon igyekezett emlékei nyomán ráis­merni, ami nem mindig sikerült. Annál nagyobb meglepe­tésül szolgált az igazi nagy mazurka, mely méltó­ságában hasonlít a mi közmagyarunkhoz, de annál kötekedőbb, incselkedőbb, negédesebb, s nem szilajodik el annyira soha. Az egylet tagjai nagyon csinosan, da­liásan járták el nemzeti tánczukat. A bál kedélyesen folyt, s annyival is kedélyesebben, mert az egész inkább hasonlított estélyhez szükkörénél fogva, mint bálhoz. A bál háziasszonya Maleczkyné nem jelenhetett meg köz­bejött családi akadály miatt. Őítására Kralovánszky Istvánné kéretett fel. A jelent­kező tanonczok folyamodványait gróf Zichy Nándorné, gróf Teleky Sándorné és gróf Zichy Nándor vá­lasztmányi tagok vizsgálják meg és az alkalmasakat az egylet szolgálatába felveszik. A fővárosi tanács és az izraelita hitközség átiratait, melyek szerint saját kór­házaiban a betegápolónők kiképeztetését elvállalni hajlandók, köszönettel fogadta a választmány, mely az ápolónők oktatása és alkalmazása ügyében készí­tett szabályzatot is jóváhagyta. — Dr. Michaelis Al­bert, a bécsi veres-kereszt egylet által leküldött kötöző­csomag mintákat költségeseknek találván, azok beszer­zését nem ajánlja. Ivánka Imre gazda jelenti, hogy a férfi veres­kereszt­ ügyében f. hó 29-én gr. Károlyi Gyulánál értekezlet fog tartatni, melynek eredményéről a jövő ülésben fog jelentést tenni. A múlt ülés óta meg­alakult a hőgyészi fiók gr. Apponyi Paula, a bihari fiók Fries Elekné, a bajai második fiók Radány Gyuláné, az uj­ szent-annai fiók Zorád Ferenczné, a veszprémi fiók Kutassy Ignáczné, a lugosi fiók Asbóth Clementina, a lengyeli fiók gr. Apponyi Sándorné, az uzoni fiók Bélai Tivadarné elnöklete alatt. A múlt évi pénztári zár­lat megvizsgálására, mely 44,437 frt 73 krnyi vagyont mutat fel, Tisza Lajos, gr. Apponyi Albert és gr. Ráday Gedeon urak kérettek fel. A fiókegyletek évi jelentései serényen érkeznek a központi választmányhoz; ezekből kitűnik, hogy az egész ország hölgyei a magasztos czél előmozdításában fáradoznak; egyes fiókok sikerteljes ered­ményről jelentenek, igy a valpói fiók, melynek buzgó el­nöke gr. Pejacsevics Pálná, 903 frtot küldött az alaptőke javára, a kigyósi fióktól 220 frt érkezett, mely összegben gr. Wenckheim Frigyesné 100 frtos alapítványa foglalta­tik. Az egri fiókegylet 268 ftát szolgáltatott be. Az összes tagok száma közel 23.000. — A budapesti tanítók segélyegyletének közgyű­lése közbejött akadály miatt nem 23., hanem 30-án fog e hónapban megtartatni. — Művészek kaszinója. A képzőművészeti társulat tegnap tartott igazgató ülése egy művészi kaszinó alakí­tására vonatkozó tervet fogadott el, mely czélra a mű­csarnok egyik termét rendeznék be. A kaszinó gyülőhelye lenne a fővárosban élő vagy átutazó művészeknek, tehát szellemi góczpont, mely rendelkeznék könyvtárral, olvasó teremmel stb. A belépő tagok abban a kedvezményben is részesülnek, hogy a kiállítást bármikor díjmentesen meg­tekinthetik. Végül megemlítjük, hogy a gyűlés ugyanez alkalommal Mezeynek, az elszegényedett művésznek 1881-ik évre ismét 100 írt segélyt szavazott meg. — A magyar athletikai clubból azt a hírt vettük, hogy a club derék titkára Császár Ferencz lemon­dott állásáról, melyet ideiglenesen az alelnök T­h­a­­­s­z Elek fog betölteni. A club a bécsi ragatta-club meghí­vására a tavaszkor rendezendő versenyeken képviseltetni fogja magát. — A nemzeti casino egylet 1881. évi január hó 30-án délelőtt 11 órakor tartja közgyűlését, mely any­­nyiban fontos, mert választásokkal lesz kapcsolata­­, melyek esetleg a casino reorganisatiójára lesznek ki­hatással. ELLENŐR Budapest, vasárnap, január 23. 1881. Egyletek és társulatok. — A magyar írók segélyegyletének kimutatása 1880. második feléről. Tőkeszaporodás: Weisz Bernát F. születésnapi alapítványa 100 frt. A közokta­tásügyi minisztérium 300 frt, összesen 400 frt. Évdijas tag lett. (12 frt évi költelezettséggel.) Futtaky Gyula: Ajándékok: Nicki Jozefa menyasszonyi adománya 100 frt, Bay Ilon, Debreczenből 15 frt, Hamary Dániel Szé­kesfehérvárról 10 frt, Gajdos Károly és dr. Löw Tiva­dar 10 frt, Központi Frőbel-nőegylet 15 frt, Hegedűs István tanár Kolozsvár 3 frt, Káldy Gyula Budapest 7 frt, összesen 160 frt. — Kiadatott: Rendes félévi s évnegyedi segélyre 42 fél (elaggott irók, irók özvegyei és árvái) részére 4,525 frt. Rendkívüli segélyekre tizen­egy félnek 545 frt, összesen 5,070 frt. Midőn az egylet igazgató-bizottsága a fentebbi alapítványokért és adomá­nyokért legmélyebb köszönetét nyilvánítja: egyszersmind kéri az irodalom- és emberbarátok, pénzintézetek, tár­sasmulatságok rendezőinek részvétét, mivel az egyletnek máig sincs még annyi alaptőkéje, hogy annak kamataiból az előforduló szükségleteket födezhetné. Vadnai Károly egyleti titkár.­­ A magyar országos segélyző nő-egylet (vörös­­kereszt) központi választmánya gr. Zichy Nándorné elnöklete alatt ülést tartott, mely mindenekelőtt elhatá­rozta, hogy a betegápolónők taníttatása márczius 1-ével kezdődjék. Minden ápolónői tanoncz részére az egylet készittet: 1 kék posztó gallért, 6 fehér gallért és kéze­lőt, 6 fehér kötényt és főkötőt. A költségvetés megálló­ Irodalom, szinház és művészet. — L’instruction publique en Hongrie, a közokta­tás Magyarországon czimü füzetecskét irt Édouard Mar­­beau, hazánk ismeretes barátja, ki nem egy rokon­szenves czikkben ismertette meg a francziákkal hazánk egyes vidékét s népét. Kis művében, melynek minden sora meleg rokonszenvről tanúskodik, először az Aka­démia alapításáról, a Petőfi- és Kisfaludy-társaságokról, a „Budapesti Szemle“ és „Havi Szemlédről beszél, az­után áttér az elemi, községi, állami, polgári iskolák, ta­­nítóképezdék ismertetésére, nagyrészt Keleti Károly idevonatkozó statisztikai adatai nyomán. A reáliskolák, gymnasiumok, akadémiák, gazdasági intézetek állapotá­ról behatóbban ír, előadja a pesti egyetem alapításának rövid történetét, s a karok szervezetét. Műve végén azt mondja, hogy ha a magyarok boldogulni akarnak mind az anyagi, mind a szellemi téren, tartsák fönn su­­prematiájukat a többi faj­ok fölött. — Az „Ungarische Revue,“ mely ezelőtt „Litera­rische Berichten aus Ungarn“ czimet viselt, új alakjában igen érdekes, változatos tartalommal megjelent. Az első czikk a „német­ heccz“ Magyarországon czimet visel, írta Veigelsberg Leo. Utána Martinovics összeesküvése, Galeatto Marzio, végül irodalom és művészet következnek. Veigelsberg jeles czikkére alkalmilag visszatérünk. — A nemzeti színházban a nézőtért a lehető leg­sűrűbben ellepő közönségnek époly lelkes, mint zajos tetszésnyilatkozatai között folytatta ma W­­ 11 n­é Mária vendégjátékát mint Leonora Verdi „Troubadour“-jában. A lelkesedést keltő vendég ünneplése mellett a publi­kumnak maradt ideje elismerésének kifejezésére P­e­­rottival szemben is, aki ma betegsége után először lépett föl és ezzel véget vetett a zavaró tenorista-crisis­­nek. Dicséretet érdemel, hogy egyátalán fellépett, mert feszélyezett járása eléggé mutatta, hogy lába egyelőre még nem olyan egészséges, mint harsogó hangja, melyet egész pompájában fejtett ki Manrico hálás szerepében. A tapssal elhalmozott Leonora és Manrico mellett Bar­tol­u­c­c­i­ Azucena sem maradt észrevétlenül. — „A nagyralátó“. Szigeti József „Nagyralátó“ czímű színművét, mint értesülünk, teljesen átdolgozta, s hozzá egy új felvonást toldott. Az újjá alakult színművet már tanulják a nemzeti színházban, hol az valószínűleg a jövő hó elején fog színre kerülni. — A népszínházból. A népszínház legközelebbi új­donsága Gabányi Árpád 3 felvonásos új népszínműve, „A sehonnai“ lesz. A népszínmű zenéjét Sigmondi kolozsvári birtokos írta. A főbb szerepeket Blaháné, Szabó Karola, Pártényiné, Rákosi Szidi, Tihanyi, Vidor, Horváth V., Eőry, Kassai és Újvári játszszák. Első előadása pénteken, 28-án lesz. — A népszínház jövő heti műsora a következő: holnap vasárnap, „Tündérlak Magyarhonban“, hétfőn „A kétnejű gróf“, kedden és szerdán, ezúttal utól­­szor, „A francziák Milánóban“, csütörtökön „Dragonyo­­sok“, pénteken először „A sehonnai“, szombaton és vasár­nap ugyanez. — A nemzeti szinház jövő heti műsora. Jan. 23-án A váltó. 24. Dóra. 25. Lahor királya. (Wiziák E. assz. utolsó vendéglát.) 26. A tőr. Házasság hajdan. 27. Sába királynője. (Wiltné assz. vendégját.) 28. Velenczei kal­már. 29. Norma. (Wiltné assz. vendégját.). 30. A se­villai borbély. (1-szer.) 31. A sevillai borbély. (2-szer.) — A várszínház műsora. 23. Fekete dominó. 25. A színi tanodás drámai estélye. 27. Munkások. Két év múltán. Rendelő óra. (1-szer.) 29. Házasság hajdan. A miniszterelnök bálja. (Jótékony czélra.) 30. Varázs­fuvola. — A debreczeni állandó színházra pályázatot hirdet a városi tanács. A szinház mindenestől s kellő biztosíték, leltár és írásbeli szerződés mellett, a jogosított színigaz­gatónak folyó 1881-ik évi juntus hó 1-ső napjától, jövő 1884-ik évi május hó utolsó napjáig, tehát 3 évre kiada­­tik oly móddal, hogy a 3 év letelte előtt is a szerződést, annak értelmében, mind a város, mind a vállalkozó szín­igazgató minden évben, minden jogi következmény nélkül kölcsönösen felmondhatják. A pályázó igazgató tartozik bi­zonyítványait, társulatának névjegyzékét, műsorozatát stb. február hó 10-ig a polgármesteri hivatalnál benyújtani.

Next