Ellenőr, 1881. február (13. évfolyam, 55-105. szám)

1881-02-23 / 95. szám

Xvi. évfolyam. — 95. szám. Egyes szám ára 4 kr. Budapest, szerda, február 23. 188. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Égés* évre............................................20 forint — kr. Félévre................................................10 „ — „ Évnegyedre........................................5. — „ Egy hónapra.........................................1­9­80 . Az estilap postán való külön küldéséért az elő­fizetési áron felül, külön­­­írt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vo­natkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalap­­utcza 22. sz.) intézendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadó­hivatal Budapesten, Kalap­utcza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, to­vábbá DAUBE G L. és társánál IL-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr“ kiadó-hiva­tala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. .........—­ — Budapest, február 22. Védekezés a phylloxera ellen. A phylloxera pusztítása évről-évre nagyobb mér­veket ölt s valóban a kormány legkomolyabb intézke­désére van szükség, hogy a pusztító rovar továbbterje­dése lehetőleg meggátoltassék. E czélból, mint ismere­tes, a földmivelési miniszter a múlt nyáron 50 szaktanárt bízott meg a gyanús szőlőterületek megvizsgálásával s az ország 498,344 k. holdnyi területéből eddigelé 323,945 k. hold van már megvizsgálva s az egész országban 21 helyen találtak nem csekély kiterjedésű phylloxera­­lepett szőlőterületet, ezenkívül a szintén inficiált, de már részint mérgezett, részint teljesen kiirtott te­rület az ország 14 helységének a határában for­dul elő. A veszély tehát máris nem jelentékte­len s ezért a legnagyobb ideje, hogy e téren eré­lyes és teljesen szakavatott intézkedések létesse­nek. S ezen intézkedések tényleg foganatba is vétettek. Országos phylloxera-bizottság alakíttatott ez ügy folyto­nos ellátására s épen e bizottság meghallgatása után és az 1880. II. t. cz.-ben nyert fölhatalmazás alapján a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter legkö­zelebb terjedelmes rendeletet intézett a phylloxera-ügy­­ben valamennyi törvényhatósághoz. E rendeletet közér­dekű voltánál fogva az alábbiakban egész terjedelmében közöljük : 1. A phylloxera-rovar leküzdésének egyik fő felté­tele az lévén, hogy a baj minél kisebb tért foglaljon el, tehát idejekorán észrevétessük: szükséges, hogy a sző­lők folytonos és szigorú felügyelet alatt álljanak és szükséges, hogy a minisztérium intézkedéseinek végre­hajtása czéljából a kellő közegek mindenütt rendelke­zésre legyenek. E czélból utasítom a törvényhatóságot, hogy a­mennyiben a megye­ területén levő szőlőmivelés terje­delme, illetőleg egyes járásokban való kiválóbb fontos­sága, vagy a phylloxera-vész közelsége igényli, egy, a törvényhatóság első tisztviselőjének elnöklete alatt állan­dóan működő phylloxera-bizottságot küldjön ki, mely első­sorban szőlőtulajdonosokból és a természettudomány szakembereiből alakíttassák. E phylloxera-bizottság a phylloxera-vész tekinteté­ben kiadott rendeletek és utasítások végrehajtása iránt azonnal intézkedik, elnöke azonban a törvényhatóság közigazgatási bizottságának a tett intézkedésekről utóla­gosan jelentést tenni tartozik. 2. A phylloxera-bizottság a szőlővel mivelt terüle­tek terjedelméhez és fekvéséhez képest a törvényható­ság területén egy vagy több oly kiterjedésű járást ala­kít, mely felett egy egyén kellő felügyeletet gyako­rolhat. Minden ily járásra a törvényhatóság egy-egy phyl­­loxera-biztost hozzon javaslatba, ki is megbízatását innen nyerendi. E biztosoknak a phylloxera-vizsgálatban jár­tasoknak kell lenniök, mi végből esetleg phylloxera­­lepett területen beoktatandók lesznek. Feladata lesz e biztosoknak : a) a szőlők felülvizsgálata; b) ha a phylloxera jelenlétét fölfedezik, rögtöni jelentés­tétel; a) az alispánhoz, b) járási szolgabíróhoz, c) minisztériumhoz; c) az elrendelt intézkedések elzárolás, szénkénege­­zés stb. végrehajtása. d) phylloxera-bizottságok alakítása mindama köz­ségekben, melyek több mint 300 kát. hold szőlővel bír­nak, vagy ha kevesebbel is, de hol ez iránt hajlandóság mutatkozik és értelmesebb egyének találkoznak. A phylloxera-biztos állása tiszteletbeli, tényleges dologi kiadásai azonban a törvényhatóság illető közegé­nek igazolása esetében a földmivelés-, ipar- és kereske­delmi minisztérium által megtéríttetnek. 3. Minden község elöljárósága szigorúan utasítandó, hogy évenként június hó 10 és 25-ike közt a határban levő összes szőlőket, úgy szőlőtőkékkel beültetett ker­teket egy községi tanácstag, a hegymester és a község egyik-másik értelmesebb szőlőtulajdonosának kíséreté­ben bejárja s a bejárásról, úgy annak eredményéről, t. i. hogy gyanús beteges tőkék találtattak-e — a szolga­­birónak legkésőbb június hó 30-ig jelentést tegyen. Hol községi phylloxera-bizottságok vannak, ott az elöljáróság a határbejárásról e bizottságot értesíteni és a bejárást a bizottság kiküldötteinek közbejöttével telje­síteni köteles. 4. A községi elöljáróság köteles továbbá őrködni a felett, hogy mindenütt a­hol szőlőhegyi tanács van, ennek tagjai, a szőlőkerülők és pásztorok, valamint vin­­czellérek, a phylloxera-rovar elterjedésének vészes kö­vetkezményeiről kellően tájékozva legyenek; egyszers­mind az az ellen alkalmazandó összes óv­intézkedésekről a legkiterjedtebb módon tudomással bírjanak, a vész­elhur­­czolást gátló intézkedéseket megtartsák, s a szőlőmunká­sokkal is megtartassák. 5. A szolgabíró felelősség terhe alatt köteles őr­ködni a felett, hogy a bejárás a kiszabott időben minden községben megtörténjék. Az összes községekből beér­kező jelentéseket összefoglalni és legkésőbb julius hó 15-éig az alispánhoz beterjeszteni tartozik. Ha a járás­ban biztos is működik, e jelentés másolatban ezzel is közlendő. 6. A járás­ biztosok feladata lévén a szőlők felül­vizsgálata, ezek is a szükséghez képest, időközben is tett jelentéseiken felül, minden évben július hó 15-éig legkésőbb jelentést tartoznak tenni arról, hogy a szőlő­ket minő állapotban találták, az elöljáróságok által tett bejárásoknál minő hiányt vagy mulasztást tapasz­taltak. 7. A törvényhatóság úgy a szolgabiráknak a ha­tárjárásokról szóló , mint a biztosok jelentéseit legké­sőbb július 30-ig a minisztériumhoz tartoznak be­mutatni. 8. Minden szőlő- és kerttulajdonos tartozik meg­engedni, hogy a községi elöljáró a határjárásokra kitű­zött időben, továbbá a járási phylloxera-biztos, a me­gyei és községi phylloxera-bizottságok tagjai, végül a minisztérium által kiküldött közegek a szőlőkbe és ker­tekbe bármikor — a szőlő érésének idejét kivéve — be­léphessenek, azokat megtekinthessék, és ha szükséges­nek látják, egyes tőkét kiáshassanak. 9. A szőlővesszőnek úgy simának, mint gyökeres­nek egy község határából a másikba való szállítása to­vábbra is szigorún tiltatik. A jelen rendelet ellen, nevezetesen: annak 3 és 4 pontja ellen vétő községi elöljárók, tehát azon elöljárók, kik a felügyeletük alá helyezett terület átvizsgálását hanyagul, vagy épen nem teljesítik; s a vész elhurczolását gátló intézkedések megtartását kellő figyelemmel nem kisérik; az 5. pontbeli kötelezettségnek meg nem felelő szolgabirák, tehát azok, kik kellő pontossággal nem őr­ködnek a szőlők bejárásának idejében leendő eszköz­lése felett; s az erről szóló jelentések beterjesztését elmulasztják; a 8. pont ellenére a szőlők és kertek vizsgálatának ellenszegülő vagy azt akadályozó tulajdonosok; a 9. pont ellen vétők, tehát azok, kik szőlővessző­ket csempésznek, vagy akik a csempészést bármi mó­don elősegitik, általában pedig azok, kik az e tekintet­ben kiadott vagy kiadandó rendeletek ellen bármi mó­don vétenek ; az 1880: II. t.-czikk értelmében 100 ftig, ismétlés esetében pedig 200 frtig terjedhető pénzbírság­gal, esetleg megfelelő elzárással büntettetnek. Végül a miniszter utasítja a törvényhatóságot, hogy e rendelet értelmében tett intézkedéseiről minél előbb, de legkésőbb 1. évi márczius hó végéig jelentést tegyen. A gabonaüzlet helyzete. Budapest, február 22. Ha a gabonaüzlet szilárdabb irányának okát ke­ressük, alig találhatunk olyat, a­mely kielégítőleg indo­kolná a gabonaüzlet megszilárdulását. Az üzlet készáru­ban nem vált sehol nagyobb terjedelművé, a liszt kerete különösen a külföld felé nem javult meg, a vetésekben eddig nem esett nagyobb kár. Ezek nem idézhették elő a szilárd hangulatot, az okokat tehát másutt kell keres­nünk. Első­sorban áll az, hogy Amerikában a búza ára 100 kilgramként 8 krral emelkedett s ez maga után vonta azt, hogy a határidőüzletben Európa összes pia­­czain emelkedtek az árak. Amerikában már hónapok óta küzd a speculatió az üzlet természetes menetével, de eddig nem mutattak föl eredményt s most, midőn már a folyó és csatornahajózás nemsokára megnyílik, még kevésbbé valószínű, hogy a speculátió sikerülni fog. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy termelőink és kereskedőink minél hamarább s minden áron adjanak túl készletükön, de figyelmeztetnünk kell őket, hogy ne bízzanak az amerikai speculatióban. A gabonaüzlet a külföldön mindenütt nagyon csen­des volt. New­ Yorkban, mint már említettük, a hét ele­jén kész áru és búza februáriusi szállításra 8 krral emelkedett 100 kigként, ezen áremelkedés azonban a hét további folyamán elenyészett, a zárlatárak a követ­kezők : piros téli búza (bushelenként), kész áru 1*18 doll., februáriusi szállításra 1.173/4 doll., márcziusi szál­lításra 1.181/1 doll., áprilisi szállításra 1.19‘/a doll., má­jusi szállításra 1.18'/a doll., tengeri bushelenként 57 cent., liszt 88 klgos barrelekben 4.40—4.60 doll.; fuvar Angliába 5 shill. A hivatalos jelentés szerint kivitetett a múlt héten az atlanti kikötőkből Angliába 266.800 hl., az atlanti kikötőkből­ a continensre 290.000 hl., California és Oregonból 174.000 hl. Az ellenőrizhető készlet 9.646.000 hl., tehát a megelőző heti készlethez képest 210.000 hírrel csökkent. Angliában a múlt héten rendkívül sok eső járt, több vidéken az ország belsejében az áradások rendkí­vül nagy kárt okoztak, ezen esős idő igen hátrányos befolyással volt a cséplésre, úgy hogy a piaczra vitt gabona minősége sok kívánni valót hagyott hátra, a déli vidékeken igen jó idő járt, úgy hogy a bérlők hozzá­foghattak a tavaszi munkákhoz. Skócziában a tél vál­tozatlan szigorúságával tovább tartott. A gabonaüzletben a forgalom nem volt nagy, az árak azonban jól tartot­tak. Belföldi búza szilárd, olykor többet is fizettek; az érkező hajórakományokban sem fejlődött ki nagyobb üzlet, a continens számára összesen 4 hajó­búzát vásá­roltak, a múlt héten 12-őt. Az egyesült királyságokban a február 5-től 12-ig terjedő héten 501,329 mm. vizetett be, a megelőző héten 628,765 mm., a 150 legjelentéke­nyebb vidéki piaczon a kínálat gyenge maradt 104,658 hectoliter. Francziaország piac­ain a belföldi búzából a kíná­lat gyenge, mérsékelt kereslet mellett a hangulat szi­lárd. Párisban a határidőüzletben a hét elején a maga­sabb new-yorki jegyzékre emelkedtek az árak, ez ár­emelkedés azonban később elenyészett. A svájczi és né­met piac­okon változatlan a hangulat, az árhullámzás jelentéktelen. KÖZLEMÉNYEK: A Magyar Jelzálogbank igazgatósága ma délután megalakult és Széll Kálmánt megválasztotta elnökévé. A felügyelő bizottság elnökévé gróf Berc­h­­old László, alelnökévé pedig Beniczky Ferencz választották meg ; a bank vezérigazgatója Beck Nándor lett.­­ Az in­tézet legközelebb új nagyobb helyiségbe fog átköltözni. Az „Országos Gazda­kör“ létesítésére kiküldött bizottság tegnapelőtt tartotta Korizmics László el­nöklete alatt befejező ülését, melyen jelen voltak S­o­m­s­s­i­c­h Pál, gr. Széchenyi Pál, gr. Des­­sewffy Aurél, Móré­cz István, Karpeles Albert, Schossberger Henrik és dr. Lederer Sándor. Mindenekelőtt örömmel és köszönettel fogadtatott a je­lentkezett tagok bejelentésénél gr. Széchenyi Pál beje­lentése, kinek évein 105 tag jelentkezett a létesítendő kör tagjául, mely körülmény folytán a megalakulás­nak mi sem állván többé útjában, megállapították a kör rendszabályait, melynek fő elvei a követke­zők : A kör az országos magyar gazdasági egyesület osztályaként, kapcsolatban a közvetítési intézettel, az alapszabályok 19-ik §-a értelmében alakul. Tagja lehet mindazon magyar honpolgár, ki a mezőgazdaság iránt érdekkel viseltetik és a kör igazgatósága által felvétetik; idegenek csakis foglalkozó tagokat vétetnek fel. Nem tagok vendégekül bevezethetők ugyan, azonban ugyan­azon egyén csakis háromszor élvezheti a vendégi jogot. A kör és a közvetítés ügyeinek vezetését egy 21 tag­ból álló igazgatóság intézi, a kör helyiségeiben a gazda szerepét az alelnökök egyike viseli. A kör február 25-én, pénteken d. u. 4 órakor tartja alakuló közgyűlé­sét a Köztelek helyiségében. A hasznos háziállatok közt felmerülni szokott ra­gályos betegségek feljelentésére nézve az eljárást a tör­vényhatóságokhoz intézett rendeletével a földmivelési miniszter a következőleg írta elő: Minden egyes ragá­lyos jellegű betegségről (név szerint: himlő, lépfene, száj- és körömfájás, ragályos tüdővész, takonykor, bőrféreg, bujasenyv, rüh és veszettségről) a vezetésemre bizott miniszterimhoz azonnal írásbeli jelentés teendő. A jelen­tésben a betegség által meglepett állatok faja, száma, a tu­lajdonos neve, a község, melyből az állat esetleg hozatott, a község neve, a melyben a betegség kitört, valamint a foganatosított óvóintézkedések felemlítendők. A mar­havész-gyanús esetekre nézve a távirati jelentés­­tétel kötelezettsége továbbra is fentartatik. Minden hó 5., 13., 20. és 28-dik napján, az utolsó heti jelen­tés óta fölmerült marhavész, ragályos tüdő­vész, száj- és körömfájás, lépfene, takonykór, bőrféreg, himlő és rüh­­kór esetekről távirati jelentés teendő. Ez alkalommal fölemlítendő az is, hogy az előbbeni hét folytán gyógy­kezelés alá vettekül jelentett állatok közül hány darab és hol tartozik a jelentés alá jött héten még gyógyke­zelés alatt, hány darab hullt el és hány gyógyult föl. Ha a fölsorolt betegségek közül egy sem fordult volna elő, erről a fönn meghatározott napokon írásbeli nemleges jelentés teendő. Végül kimondja a rendelet, hogy a je­lentéstételre s az ez ügyben felveendő statisztikai ada­tok összeállítására külön űrlapokat készített a minisz­térium, melyeknek mintáját már közli a mai hivata­los lap. Keleti marhavész, Magyarország, Horvát-Szlavon­­ország, a horvát-szlavón végvidék és Fiume, valamint vi­déke teljesen vészmentesek. A vámilletékeknek ezüstben történő fizetésénél és biztositásánál szedendő árkeret-pótlék, 1881. évi már­czius hóra tizenhét százalékban állapíttatott meg. Az első viszonylagos takarék- és segélyszövetke­zet tegnap délután tartotta X-ik rendes közgyűlését. Az előterjesztett jelentés szerint osztalékot ez évben nem lehetett adni, mivel a múlt évben a szövetkezet újólag szerveztetvén, 5745 frt törzsbetét fizettetett vissza, és így a kiadott kölcsönök összege csak 8518 frt volt, mely összeg után a bevétel 697 frt, a kiadás pedig 751 forint volt, úgy hogy a mérleg 11 főt 48 kr veszteség­gel záratott le. Igazgatósági tagoknak megválasztottak: Bankovics Imre, Baum Mór és Mátray Arnold. Végre a felügyelő bizottságba beválasztottak: Valentin István, Fromm Antal, Fischer J., Weisz Albert és Strausz Béla. Vidéki pénzintézetek üzleteredményei. A napisajtó sokszor figyelmeztette már az érdekelteket arra, hogy a takarékpénztárak nálunk csekély alaptőkével és még csekélyebb tartaléktőkével aránytalanul nagy összegeket forgatnak. Minden takarékpénztárnak kötelessége alap­tőkéjét a lehetőségig növelni, mert ez elkerülhetlenül szükséges arra nézve, hogy a közönség bizalma meg ne rendüljön az intézet iránt. Törvényes intézkedésünk erre nézve nincs, az az alapszabályokra és a részvé­nyesek jóakaratára van bízva, sok esetben pedig ez nem kielégítő, úgy­hogy nem lehet messze az idő, mi­dőn a törvényhozásnak kell majd erről gondoskodnia. Önkénytelenül jutnak ezek eszünkbe, midőn négy vidéki pénzintézet előttünk fekvő számadásait vizsgáljuk. A b­e­r­e­g­m­unkácsi takarékpénztár a múlt év­ben 80.000 frt alaptőkével 20.636 frt 68 kr tiszta nye­reményt ért el. Ebből 14.400 frt mint dividencia szét­­osztatik, 3563 frt 68 krt a tartaléktőkéhez csatolnak, a fenmaradó összeget pedig különböző czélokra for­dítják. E takarékpénztár tartaléktőkéje a múlt évben 343 frt 26 kr, évi forgalma pedig 2.607.690 frt 73 kr a kiadásban és bevételben is, azt hiszszük fölösleges figyelmeztetnünk az alaptőke és a tartaléktőke meg az intézet nagy forgalma között létező óriási aránytalan­ságra. A nagy­atádi takarékpénztár 30,000 frt alaptőkével 4694 frt 96 kr tiszta nyereményt ért el, ez 44 frt 96 kr levonásával elosztásra kerül, a tartaléktőké­hez semmi sem csatoltatik. A tó­t-k­omlósi taka­rékpénztár 30,000 frt alaptőkével 821,753 frtot for­gatott, évi tiszta nyeresége 7589 frt, ebből osztalékra fordíttatik 5009 frt 12 kr, a tartalékalaphoz, a­mely az év végén 6994 frt 15 kr volt, 758 frt 95 kr csatoltatik. A nagy­kanizsai kereskedelmi és iparbank 100,000 frt alaptőkével 7316 frt 83 kr tiszta nyereményt ért el, tartaléktőkéje 5364 frt 45 kr. Sokkal helyesebb arányokat tüntet fel az ó­b­ecsei takarékpénztár zárszámadása. E takarékpénztár alaptőkéje 50,600 frt, tartaléktőkéje 1879 végén 11,116 frt 19 kr volt, a múlt év végével a dotatiók után ez 16,243 frt 8 krra emelke­dett, dividencia gyanánt 6556 frt osztatik szét. H N­SZKVIYOKI vaspalya­iai sasay ieiszamum ulam­­­sága ezen tudvalevőleg államosított vasút részvényeseit meghívja a­z. évi márczius hó 20-án tartandó rendes közgyűlésre. A tanácskozás tárgyait képezendik: 1. A felszámoló bizottság jelentése a tiszavidéki vasút összes vonalainak a magyar állam részére történt átadásáról. 2. A felszámoló bizottság jelentése a társaság ügyeinek a lefolyt évben miként és mily mérvben történt lebo­nyolításáról. 3. A felszámoló bizottság jelentése az alapszabályok 2. §-ában említett szerződés és az ál­lam által elvállalt kötelezettségek teljesítéséről, úgy a) a cs. kir. szabadalmazott osztrák kereskedelmi és ipar-hitelintézetnek fizetendő 819.000 frtnyi évi jára­dék, mint b) az elsőbbségi kötvények kisorsolása és a kisorsolt kötvények beváltása tekintetében. 4. A felügyelő bizottság jelentése a felszámoló bizottság által bemuta­tott adatok helyességéről. 5. A felmentvény megadása a felszámoló bizottságnak és felügyelő bizottságnak, azok­nak a lefolyt évbeni működések fölött. Az ipolyvölgyi vasút tárgyában f. hó 19-én érte­kezlet volt Ipolyságon, a megye főispánja b. Majthé­­n­y­i László és Luczenbacher Pál egybehivására, s elnökletük alatt. Az értekezletben részt vettek az érde­kelt uradalmakon kívül Huszár István, Szabadhegyi Géza, gr. Chorinszky Igó, Ivánka Zsigmond, Podborszky György, Schönn Alajos, és a fővárosból a két ifjú Lu­czenbacher. A hosszas, felette szétágazó discussiónak eredményeként a „P. N.“ után ezeket közölhetjük: A vál­lalkozó elég La­ab Gráczból s a megye országszerte is­meretes fia id. Luczenbacher Pál, ki egymaga — ha jól értesülünk —­,/10-ed részben volna a vállalatban részes. A vasút másodrendű, de rendes vágányu lenne gőzerőre. Egye­lőre a kormányilag engedélyezett 3 vonalból a szob-ipolysági fogna kiépíttetni két év alatt, mely czélra a consortium összesen 200 hold területet kíván ingyen az érdekelt földbirtokosoktól. E czélból az értekezlet megbízottai fel fogják hívni adakozásokra a többé vagy kevésbé érdekelteket. A mennyire a földterület kisajátítására szükségeltnek vélt 50 ezer forint be nem jönne a hiányzó összeget kölcsönkép akarják beszerezni s ennek törlesz­tés útján való visszafizetésére részben az országos köz­­munkaváltságot, részben a megyeileg kezelt állami köz­munkavállalat tiszta nyereményét 10 évre felajánltatni. Végül az összes vállalat czéljainak és eszközeinek foga­natosítására Budapesten egy és a megye székhelyén szintén egy szűkebb körü választmány küldetett ki. Magyar kir. államvasutak. Az 1879. évi augusztus he 1-je óta gácsországi és magyarországi állomások közt fennálló kivételes kőolaj-dijszabásnak f. évi márczius hó 1-én hatályba lépő Il-ik pótléka értelmében az üres kőolaj-hordók díjmentes visszaszállitása a mondott naptól fogva beszüntettetik. Magyar kir. államvasutak. A magyar kir. államvasutak vo­nalain 1. évben érvényes díjkedvezményi jegyzék magyar kiadásá­nak 24., német kiadásának pedig 26. tétele alatt Ágostonfalva-Pre­­deali viszonylatban kőszén-küldemények után kitüntetett kocsinkénti 15 frt 41 kr díjtétel 15 frt 26 krra helyesbíttetik. Sajtóhiba. Tegnapi reggeli lapunk párisi táviratába, mely a Magyar jelzálog- és hitelbank részvényeinek bevezetését jelentette a párisi tőzsdére, sajtóhiba csú­szott be. A részvényeket ugyanis nem 500 frank, hanem 600 frank árfolyammal vezették be. Gazdasági és üzleti tudosítások, Zenta, febr. 21. (Az „Ellenőr“ tudósítása) A tél ismét ura­lomra kezd jutni. Az idő igen hideg s ez nem előnyös a vetésekre, melyekről a hó a múlt hetekben enyhe időjárás következtében már nagyon is elolvadt. Több helyen nem is födi a vetéseket hólepel s gazdáink már-már aggódnak azok kifagyása miatt. Havazás vagy enyhe időjárás szerfölött kívánatos volna. Gabonaüzletünkben semmi élénkség se észlelhető. Az üzérke­dés a szó valódi értelmében pang. Hetipiaczainkra a behozatal, daczára a jó utaknak, silány és említésre se méltók Ma jegyzü­nk: Búza 10.50—11 frt, árpa 5.50 frt, zab 5.60 frt, kukoricza 4.50 frt, tavaszra 5 frt métermázsánkint. Nagy-Kanizsa, febr. 21. (Az „Ellenőr tudósítása.) Az időjárás még eddig az őszi vetésekre kedvező, ámbár mindennap enged, de még van hótakarójuk, és az éjjeli fagyoknak ártalmas befolyásuk nincs, ámbár gazdáink már nagyon is óhajtanák a tavaszt, hogy a szántást-vetést elkezdhetnék. A gabonaüzletben, ha a főpiac­okon egy kis lendület is van, az még itt nem észlelhető, mert a mi ve­vőinknek, Stájer, Karintia és Krajnának még nagy saját készletük van. Az árak névlegesek: Búza 11—11.60 frt, rozs 9.35—10 frt, árpa már igen kevés van,­­serfőzésre 8.50—9 frt, chevaliert alig ta­lálni, zab 6 frt, kukoricza 6—6.25 frt, bükköny 6.50—7 frt, bab fe­hér 9 - 9.50 frt, borban semmi üzlet nincs. H.-M.-Vásárhely, febr. 21. (Az „Ellenőr tudósítása.) Az idő­járás egészen normális, de a gyors átmenet a hideg időből az eny­hére és megfordítva nem használ a vetéseknek, eddig ugyan nem hallatszott állásuk miatt panasz. Az utak jók, ennek daczára a be­hozatal gyenge, a gabonaüzlet majdnem teljesen pang. Jegyzett árak : 77—78 kilós búza 11.60—11.80 frt, takarmányárpa 5.60—5.80 frt, kész tengeri 4.90­­­5 frt, április-májusi szállításra 5.15—5.20 frt 100 kilónkint. Budapesti áru- és értéktőzsde. — Február 22. — Árutőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Délután a hangulat határidőre ismét nagyon szilárd, elkelt 7600 mm. usancelouza már­­czius-áprilisre 41 frt 25 kr és 11 frt 271­, kron, 2500 mm. bánáti tengeri május-juniusra 5 frt 96 ma kron és 2500 mm. bánáti tengeri junius-junusra 6 frton. Berlinben a tegnapi árakat szilárd hangulat mellett ma szívesen fizették. Értéktőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósitása.­ Esti tőzsde. Már ma délben mondottuk, hogy a haladásban csak nyugpontot értünk el, és már ma délután fényesen igazolva vagyunk Magyar járadék 112.67-ig kerestetett és csekély realizatio után 112 50-en záratott. Papirjáradék nem oly élénken kerestetett és 84.20-ról 83.90-re esett és így zárul. Osztrák hitelrészvény gyorsan emelkedett 293.80-ról 296.80-ra és 196 után 296.90-en zárul. Leszámítoló bank 129.25-ön marad ex coupon, a­mi 133.25-nek felel mag. ___________ Értékpapírok szelvényeire eső kamat február 20—26. * 1 20. 21. 1 22. 1­23 24 *5. 26. Magyar államadósság : Báttaszék-domb.-zákányi v. 5*/* . . . S.««d­ 8.888» 3.9187 3.831« 3.S688 3.99*1 4.0178 Dunagőzhajdzási tál­». 5•/# . . . . 2.0117 1.9885 .1 rúF ■ .1860 1.2083 1.2500 1.2916 Északkeleti vasút 5*/„........................... 5.7917 5.123S 5.»/40 5.41­0 5.0­51­8 6.0­0; ti.0416 t­agyar-valicziai vasut5u/e . . . . 4.4914 4.7221 4.75»« 4.7778 4.8056 4.8334 4.86­2 Első­ erdélyi vasút ..................................3.8611 3.8489 3.9157 3.9445 3.272 4.0?09 4.». 78 Kassa-ederb. vasút 5?/. ... * I 5v ■ 1 1.8889 1.4167 1.9445 1.4723 1.500« 1.5275 M vasuti köles. 120 frt d. 5*/.. . . 0.V.17 0.838 1­6.850» 0.9666 0.18SS 0.9*00 11.9160 M Qomeri ill.­v. zilogh­. db. 5% . . 0.3958 0.4161 MSU ».4584 9.4792 0.500» 0.­209 M. 1839. keleti v. el», adomanta* 5% IS.iil 8.0833 2.12­0 2.1666 l.iOti 2.5600 ».291« 11. 187». keleti T. ele. ar. T. el. 5% *.«10­ 0.7944 0.8181 0.8232 0.8361 0.8.010 0.8639 M. 187«. kel. T. a. köt». ar. 5»/. . ».«30« 0.7944.».SJI» 0 6223 0.8361 0.8500 0.8639 Tiszai és sierredi kölcsön db. 4*/*. . 1.5444 1.0644 1.5778 1.5879 1.804* 1.6111 Magyar papi járadék 1.0572 1.1111 1.126« 1.1831 1.16?1 1.1667 1.1806 M aranyj­árad­ék ISO frt után 6% . . ›*.s167­2 1.8S51 0.3510 0.86«« 0.S833 0.9600 0.716« M*. földteh. kotr. 100 frt utón 5% . . l.»783 1.4»l*|l .VÖ5 1.5190 1.5328 i .5461 1.5597 Érd. földteh. kétv. 100 ft után 5% . . *.3641­ 0.6781 MS17 •.7055 0.71*9 0.7S25 0.7461 S/elődézsza. kötr. 100 ft után 5*/.. . M31* 0.5458 S/.687 0.371« 0.5H45 0.­­9­4 0.6103 Pestváros kölcsöne 6»....................................Mii '.*538 «.«505 1.8646 1.S833 0.9000 0.9164 Pest varos köles. 1870.. 1871. 5*/«. - 'Alt J.M11 2.876« 2.3*89 2.4024 2.4167 2.4306 Osztrák államadósság: O. á.-add*. B-'Pir 5»/, 100 frt után . . 1.2717 1.2883 1.2150­­.T.OM 1.3183 1.8300 1.341« O. á.-adde. ezüst jan.-jul. 5*/, 100 frt M’ll ?.5133 1.595S 0.601« 0.6183 0.6300 0.«1­6 O. á.-adds. ez. apr.—okt. 5»/0 100 frt 1.6­17 1.61SS 1.845» 1.65»« 1.668« 1.6­00 1.S9­« O. aranyjáradák 4% 100 frt után . . 1.5444 1.­556 1.5867 1.5778 1.5889 1.6000 1.6 11 O­­.-adóeszekisrs. 1860. egész 5% * . 0.0 56 8.1111 6.1867 8.122­ 6.8776 6.3838 6.3889 O. 1.-addsslv kisors. 1860. ötód 5*/. . . 1.2111 1..222 1.1858 1.044 1.2555 1.2666 1.2577 O. a.-adds. kisors. 1554. egáez 5*/. . . 7.4887 7.4-CC 7.5188 7.5367 7.5600 7.5834 Bécs V. kölcsöne 5% 100 árt u­án . . 0.**0 6.6944 MO­S 0.7222 0.7361 0.750­ 0.7689 Közlekedési vállalatok: (Darabonként.) Alföld-fiumei vasút 5*/.............................1­ S811 1.3185 Ml«6 1.4488 1.4710 1.4938 1.1515 Báttaszék-dombov.-zákányi vasút 5»/# 1.S«H 1.5889 Ml;« 1. 413 1.4710 1.4188 1.5264 Déli vaspálya 5°/n.................................... 3.0378 3.056« S.3138 3.1110 1. 1887 3.1665 3.1941 Északkeleti vaspálya 5»/.......................1-3611 1.189? 1.41s« 1.445$ 1-4710 1.4988 1.6165 Erdélyi va­n 5*'........................................1.1611 1.588- VM6 1.4431 1.4710 1.49S0 1.5265 Kacsa-oderb. vasút 4“/.............................1.'«89 1.11­1 1.1828 1.­541 1.17*2 1.1979 1.2196 Osztr. államvasut 5'/............................­.»«­ 1.385? 1.116« 1.4433 1.4710 1.4928 1.5265 Pécs-barcsi vasút 5»/....................... 1.388 1.4140 ..4433 1.4710 1­493* 1.5265 Tiszai vasút 5»/........................................ 1.3611 1.3889 1.41«« 1.4483 1.4717 1.4968 1.5265 Záloglevelek 100 frt után. M. föld­hit. p­pírért. ..................................1.««**­­•«**« LTM*­­••*» 4 «* 1­ 7571 M. földhit. papírért. 5%...................... 1.5139 1.3273­­.5­17,1.4655 1.0­94 1.5­32 1.6970 M. földhit. papírért, t1/»*/»...................... 1.7375 1.75»r 1.7435 1.7750 1.7375 1.80­0 1.812 » M. földhit. ar.r­ez. 5*/...........................C.S167 1.8385 2.3540 2.81SS ,.8­33 2.9­00 2.9­63 Motiv. jelzalog ,t1/,»/.......................................1.7466 ».7*33 4.13». ".7945 »."098 0.8251 0.840« M. á. földK­rLth­­.«»/............................1316 1 1.**** 056» UC«« 1.383» 1.493­­ 1.4­6« M.ált. földh.részv.-tarsaság 51/**/* . . 11.2069 1.2222 1.2*76 1.?»28 )1.2834 1.»0.,7 Osztr.-magy. bank 5% . . . . . ".»3«« .0944 0.:«8« r.72í > 0.73U 0.75*0 0.7639 Pesti m kiresk k 6«/. . . . ».31*7 *.3838 O.SÍÍ» 0.838* 0.38J3 0.406'J Pestire, kereik. b. S1/,»/,...................... 0.2903 .805« 9.580» 0.33».3516 0.3«8» 0.2721 Elsőbbségek darabonként. 0.416« Vízállás február 32-én. [ Pozsony 2.11 Duna: Zimony — l Komárom 3.00 / M.-Sziget 0.80 | Budapest 4.58 | Beregszász —­­­­ Orsova 3.20 T.__/ Szatmár 1.30 Duna:­ Sziszek 2.33 T,87a:\ Tokaj 2.40 | Barcș 0.53 | Szolnok 3.09 | Mohács — \ Szeged 3.40 | Újvidék — 1818*: B.­Gyula

Next