Ellenőr, 1881. február (13. évfolyam, 55-105. szám)
1881-02-23 / 95. szám
Xvi. évfolyam. — 95. szám. Egyes szám ára 4 kr. Budapest, szerda, február 23. 188. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Égés* évre............................................20 forint — kr. Félévre................................................10 „ — „ Évnegyedre........................................5. — „ Egy hónapra.........................................1980 . Az estilap postán való külön küldéséért az előfizetési áron felül, különírt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalaputcza 22. sz.) intézendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, Kalaputcza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, továbbá DAUBE G L. és társánál IL-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. .........— — Budapest, február 22. Védekezés a phylloxera ellen. A phylloxera pusztítása évről-évre nagyobb mérveket ölt s valóban a kormány legkomolyabb intézkedésére van szükség, hogy a pusztító rovar továbbterjedése lehetőleg meggátoltassék. E czélból, mint ismeretes, a földmivelési miniszter a múlt nyáron 50 szaktanárt bízott meg a gyanús szőlőterületek megvizsgálásával s az ország 498,344 k. holdnyi területéből eddigelé 323,945 k. hold van már megvizsgálva s az egész országban 21 helyen találtak nem csekély kiterjedésű phylloxeralepett szőlőterületet, ezenkívül a szintén inficiált, de már részint mérgezett, részint teljesen kiirtott terület az ország 14 helységének a határában fordul elő. A veszély tehát máris nem jelentéktelen s ezért a legnagyobb ideje, hogy e téren erélyes és teljesen szakavatott intézkedések létessenek. S ezen intézkedések tényleg foganatba is vétettek. Országos phylloxera-bizottság alakíttatott ez ügy folytonos ellátására s épen e bizottság meghallgatása után és az 1880. II. t. cz.-ben nyert fölhatalmazás alapján a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter legközelebb terjedelmes rendeletet intézett a phylloxera-ügyben valamennyi törvényhatósághoz. E rendeletet közérdekű voltánál fogva az alábbiakban egész terjedelmében közöljük : 1. A phylloxera-rovar leküzdésének egyik fő feltétele az lévén, hogy a baj minél kisebb tért foglaljon el, tehát idejekorán észrevétessük: szükséges, hogy a szőlők folytonos és szigorú felügyelet alatt álljanak és szükséges, hogy a minisztérium intézkedéseinek végrehajtása czéljából a kellő közegek mindenütt rendelkezésre legyenek. E czélból utasítom a törvényhatóságot, hogy amennyiben a megye területén levő szőlőmivelés terjedelme, illetőleg egyes járásokban való kiválóbb fontossága, vagy a phylloxera-vész közelsége igényli, egy, a törvényhatóság első tisztviselőjének elnöklete alatt állandóan működő phylloxera-bizottságot küldjön ki, mely elsősorban szőlőtulajdonosokból és a természettudomány szakembereiből alakíttassák. E phylloxera-bizottság a phylloxera-vész tekintetében kiadott rendeletek és utasítások végrehajtása iránt azonnal intézkedik, elnöke azonban a törvényhatóság közigazgatási bizottságának a tett intézkedésekről utólagosan jelentést tenni tartozik. 2. A phylloxera-bizottság a szőlővel mivelt területek terjedelméhez és fekvéséhez képest a törvényhatóság területén egy vagy több oly kiterjedésű járást alakít, mely felett egy egyén kellő felügyeletet gyakorolhat. Minden ily járásra a törvényhatóság egy-egy phylloxera-biztost hozzon javaslatba, ki is megbízatását innen nyerendi. E biztosoknak a phylloxera-vizsgálatban jártasoknak kell lenniök, mi végből esetleg phylloxeralepett területen beoktatandók lesznek. Feladata lesz e biztosoknak : a) a szőlők felülvizsgálata; b) ha a phylloxera jelenlétét fölfedezik, rögtöni jelentéstétel; a) az alispánhoz, b) járási szolgabíróhoz, c) minisztériumhoz; c) az elrendelt intézkedések elzárolás, szénkénegezés stb. végrehajtása. d) phylloxera-bizottságok alakítása mindama községekben, melyek több mint 300 kát. hold szőlővel bírnak, vagy ha kevesebbel is, de hol ez iránt hajlandóság mutatkozik és értelmesebb egyének találkoznak. A phylloxera-biztos állása tiszteletbeli, tényleges dologi kiadásai azonban a törvényhatóság illető közegének igazolása esetében a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium által megtéríttetnek. 3. Minden község elöljárósága szigorúan utasítandó, hogy évenként június hó 10 és 25-ike közt a határban levő összes szőlőket, úgy szőlőtőkékkel beültetett kerteket egy községi tanácstag, a hegymester és a község egyik-másik értelmesebb szőlőtulajdonosának kíséretében bejárja s a bejárásról, úgy annak eredményéről, t. i. hogy gyanús beteges tőkék találtattak-e — a szolgabirónak legkésőbb június hó 30-ig jelentést tegyen. Hol községi phylloxera-bizottságok vannak, ott az elöljáróság a határbejárásról e bizottságot értesíteni és a bejárást a bizottság kiküldötteinek közbejöttével teljesíteni köteles. 4. A községi elöljáróság köteles továbbá őrködni a felett, hogy mindenütt ahol szőlőhegyi tanács van, ennek tagjai, a szőlőkerülők és pásztorok, valamint vinczellérek, a phylloxera-rovar elterjedésének vészes következményeiről kellően tájékozva legyenek; egyszersmind az az ellen alkalmazandó összes óvintézkedésekről a legkiterjedtebb módon tudomással bírjanak, a vészelhurczolást gátló intézkedéseket megtartsák, s a szőlőmunkásokkal is megtartassák. 5. A szolgabíró felelősség terhe alatt köteles őrködni a felett, hogy a bejárás a kiszabott időben minden községben megtörténjék. Az összes községekből beérkező jelentéseket összefoglalni és legkésőbb julius hó 15-éig az alispánhoz beterjeszteni tartozik. Ha a járásban biztos is működik, e jelentés másolatban ezzel is közlendő. 6. A járás biztosok feladata lévén a szőlők felülvizsgálata, ezek is a szükséghez képest, időközben is tett jelentéseiken felül, minden évben július hó 15-éig legkésőbb jelentést tartoznak tenni arról, hogy a szőlőket minő állapotban találták, az elöljáróságok által tett bejárásoknál minő hiányt vagy mulasztást tapasztaltak. 7. A törvényhatóság úgy a szolgabiráknak a határjárásokról szóló , mint a biztosok jelentéseit legkésőbb július 30-ig a minisztériumhoz tartoznak bemutatni. 8. Minden szőlő- és kerttulajdonos tartozik megengedni, hogy a községi elöljáró a határjárásokra kitűzött időben, továbbá a járási phylloxera-biztos, a megyei és községi phylloxera-bizottságok tagjai, végül a minisztérium által kiküldött közegek a szőlőkbe és kertekbe bármikor — a szőlő érésének idejét kivéve — beléphessenek, azokat megtekinthessék, és ha szükségesnek látják, egyes tőkét kiáshassanak. 9. A szőlővesszőnek úgy simának, mint gyökeresnek egy község határából a másikba való szállítása továbbra is szigorún tiltatik. A jelen rendelet ellen, nevezetesen: annak 3 és 4 pontja ellen vétő községi elöljárók, tehát azon elöljárók, kik a felügyeletük alá helyezett terület átvizsgálását hanyagul, vagy épen nem teljesítik; s a vész elhurczolását gátló intézkedések megtartását kellő figyelemmel nem kisérik; az 5. pontbeli kötelezettségnek meg nem felelő szolgabirák, tehát azok, kik kellő pontossággal nem őrködnek a szőlők bejárásának idejében leendő eszközlése felett; s az erről szóló jelentések beterjesztését elmulasztják; a 8. pont ellenére a szőlők és kertek vizsgálatának ellenszegülő vagy azt akadályozó tulajdonosok; a 9. pont ellen vétők, tehát azok, kik szőlővesszőket csempésznek, vagy akik a csempészést bármi módon elősegitik, általában pedig azok, kik az e tekintetben kiadott vagy kiadandó rendeletek ellen bármi módon vétenek ; az 1880: II. t.-czikk értelmében 100 ftig, ismétlés esetében pedig 200 frtig terjedhető pénzbírsággal, esetleg megfelelő elzárással büntettetnek. Végül a miniszter utasítja a törvényhatóságot, hogy e rendelet értelmében tett intézkedéseiről minél előbb, de legkésőbb 1. évi márczius hó végéig jelentést tegyen. A gabonaüzlet helyzete. Budapest, február 22. Ha a gabonaüzlet szilárdabb irányának okát keressük, alig találhatunk olyat, amely kielégítőleg indokolná a gabonaüzlet megszilárdulását. Az üzlet készáruban nem vált sehol nagyobb terjedelművé, a liszt kerete különösen a külföld felé nem javult meg, a vetésekben eddig nem esett nagyobb kár. Ezek nem idézhették elő a szilárd hangulatot, az okokat tehát másutt kell keresnünk. Elsősorban áll az, hogy Amerikában a búza ára 100 kilgramként 8 krral emelkedett s ez maga után vonta azt, hogy a határidőüzletben Európa összes piaczain emelkedtek az árak. Amerikában már hónapok óta küzd a speculatió az üzlet természetes menetével, de eddig nem mutattak föl eredményt s most, midőn már a folyó és csatornahajózás nemsokára megnyílik, még kevésbbé valószínű, hogy a speculátió sikerülni fog. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy termelőink és kereskedőink minél hamarább s minden áron adjanak túl készletükön, de figyelmeztetnünk kell őket, hogy ne bízzanak az amerikai speculatióban. A gabonaüzlet a külföldön mindenütt nagyon csendes volt. New Yorkban, mint már említettük, a hét elején kész áru és búza februáriusi szállításra 8 krral emelkedett 100 kigként, ezen áremelkedés azonban a hét további folyamán elenyészett, a zárlatárak a következők : piros téli búza (bushelenként), kész áru 1*18 doll., februáriusi szállításra 1.173/4 doll., márcziusi szállításra 1.181/1 doll., áprilisi szállításra 1.19‘/a doll., májusi szállításra 1.18'/a doll., tengeri bushelenként 57 cent., liszt 88 klgos barrelekben 4.40—4.60 doll.; fuvar Angliába 5 shill. A hivatalos jelentés szerint kivitetett a múlt héten az atlanti kikötőkből Angliába 266.800 hl., az atlanti kikötőkből a continensre 290.000 hl., California és Oregonból 174.000 hl. Az ellenőrizhető készlet 9.646.000 hl., tehát a megelőző heti készlethez képest 210.000 hírrel csökkent. Angliában a múlt héten rendkívül sok eső járt, több vidéken az ország belsejében az áradások rendkívül nagy kárt okoztak, ezen esős idő igen hátrányos befolyással volt a cséplésre, úgy hogy a piaczra vitt gabona minősége sok kívánni valót hagyott hátra, a déli vidékeken igen jó idő járt, úgy hogy a bérlők hozzáfoghattak a tavaszi munkákhoz. Skócziában a tél változatlan szigorúságával tovább tartott. A gabonaüzletben a forgalom nem volt nagy, az árak azonban jól tartottak. Belföldi búza szilárd, olykor többet is fizettek; az érkező hajórakományokban sem fejlődött ki nagyobb üzlet, a continens számára összesen 4 hajóbúzát vásároltak, a múlt héten 12-őt. Az egyesült királyságokban a február 5-től 12-ig terjedő héten 501,329 mm. vizetett be, a megelőző héten 628,765 mm., a 150 legjelentékenyebb vidéki piaczon a kínálat gyenge maradt 104,658 hectoliter. Francziaország piacain a belföldi búzából a kínálat gyenge, mérsékelt kereslet mellett a hangulat szilárd. Párisban a határidőüzletben a hét elején a magasabb new-yorki jegyzékre emelkedtek az árak, ez áremelkedés azonban később elenyészett. A svájczi és német piacokon változatlan a hangulat, az árhullámzás jelentéktelen. KÖZLEMÉNYEK: A Magyar Jelzálogbank igazgatósága ma délután megalakult és Széll Kálmánt megválasztotta elnökévé. A felügyelő bizottság elnökévé gróf Berchold László, alelnökévé pedig Beniczky Ferencz választották meg ; a bank vezérigazgatója Beck Nándor lett. Az intézet legközelebb új nagyobb helyiségbe fog átköltözni. Az „Országos Gazdakör“ létesítésére kiküldött bizottság tegnapelőtt tartotta Korizmics László elnöklete alatt befejező ülését, melyen jelen voltak Somssich Pál, gr. Széchenyi Pál, gr. Dessewffy Aurél, Mórécz István, Karpeles Albert, Schossberger Henrik és dr. Lederer Sándor. Mindenekelőtt örömmel és köszönettel fogadtatott a jelentkezett tagok bejelentésénél gr. Széchenyi Pál bejelentése, kinek évein 105 tag jelentkezett a létesítendő kör tagjául, mely körülmény folytán a megalakulásnak mi sem állván többé útjában, megállapították a kör rendszabályait, melynek fő elvei a következők : A kör az országos magyar gazdasági egyesület osztályaként, kapcsolatban a közvetítési intézettel, az alapszabályok 19-ik §-a értelmében alakul. Tagja lehet mindazon magyar honpolgár, ki a mezőgazdaság iránt érdekkel viseltetik és a kör igazgatósága által felvétetik; idegenek csakis foglalkozó tagokat vétetnek fel. Nem tagok vendégekül bevezethetők ugyan, azonban ugyanazon egyén csakis háromszor élvezheti a vendégi jogot. A kör és a közvetítés ügyeinek vezetését egy 21 tagból álló igazgatóság intézi, a kör helyiségeiben a gazda szerepét az alelnökök egyike viseli. A kör február 25-én, pénteken d. u. 4 órakor tartja alakuló közgyűlését a Köztelek helyiségében. A hasznos háziállatok közt felmerülni szokott ragályos betegségek feljelentésére nézve az eljárást a törvényhatóságokhoz intézett rendeletével a földmivelési miniszter a következőleg írta elő: Minden egyes ragályos jellegű betegségről (név szerint: himlő, lépfene, száj- és körömfájás, ragályos tüdővész, takonykor, bőrféreg, bujasenyv, rüh és veszettségről) a vezetésemre bizott miniszterimhoz azonnal írásbeli jelentés teendő. A jelentésben a betegség által meglepett állatok faja, száma, a tulajdonos neve, a község, melyből az állat esetleg hozatott, a község neve, a melyben a betegség kitört, valamint a foganatosított óvóintézkedések felemlítendők. A marhavész-gyanús esetekre nézve a távirati jelentéstétel kötelezettsége továbbra is fentartatik. Minden hó 5., 13., 20. és 28-dik napján, az utolsó heti jelentés óta fölmerült marhavész, ragályos tüdővész, száj- és körömfájás, lépfene, takonykór, bőrféreg, himlő és rühkór esetekről távirati jelentés teendő. Ez alkalommal fölemlítendő az is, hogy az előbbeni hét folytán gyógykezelés alá vettekül jelentett állatok közül hány darab és hol tartozik a jelentés alá jött héten még gyógykezelés alatt, hány darab hullt el és hány gyógyult föl. Ha a fölsorolt betegségek közül egy sem fordult volna elő, erről a fönn meghatározott napokon írásbeli nemleges jelentés teendő. Végül kimondja a rendelet, hogy a jelentéstételre s az ez ügyben felveendő statisztikai adatok összeállítására külön űrlapokat készített a minisztérium, melyeknek mintáját már közli a mai hivatalos lap. Keleti marhavész, Magyarország, Horvát-Szlavonország, a horvát-szlavón végvidék és Fiume, valamint vidéke teljesen vészmentesek. A vámilletékeknek ezüstben történő fizetésénél és biztositásánál szedendő árkeret-pótlék, 1881. évi márczius hóra tizenhét százalékban állapíttatott meg. Az első viszonylagos takarék- és segélyszövetkezet tegnap délután tartotta X-ik rendes közgyűlését. Az előterjesztett jelentés szerint osztalékot ez évben nem lehetett adni, mivel a múlt évben a szövetkezet újólag szerveztetvén, 5745 frt törzsbetét fizettetett vissza, és így a kiadott kölcsönök összege csak 8518 frt volt, mely összeg után a bevétel 697 frt, a kiadás pedig 751 forint volt, úgy hogy a mérleg 11 főt 48 kr veszteséggel záratott le. Igazgatósági tagoknak megválasztottak: Bankovics Imre, Baum Mór és Mátray Arnold. Végre a felügyelő bizottságba beválasztottak: Valentin István, Fromm Antal, Fischer J., Weisz Albert és Strausz Béla. Vidéki pénzintézetek üzleteredményei. A napisajtó sokszor figyelmeztette már az érdekelteket arra, hogy a takarékpénztárak nálunk csekély alaptőkével és még csekélyebb tartaléktőkével aránytalanul nagy összegeket forgatnak. Minden takarékpénztárnak kötelessége alaptőkéjét a lehetőségig növelni, mert ez elkerülhetlenül szükséges arra nézve, hogy a közönség bizalma meg ne rendüljön az intézet iránt. Törvényes intézkedésünk erre nézve nincs, az az alapszabályokra és a részvényesek jóakaratára van bízva, sok esetben pedig ez nem kielégítő, úgyhogy nem lehet messze az idő, midőn a törvényhozásnak kell majd erről gondoskodnia. Önkénytelenül jutnak ezek eszünkbe, midőn négy vidéki pénzintézet előttünk fekvő számadásait vizsgáljuk. A beregmunkácsi takarékpénztár a múlt évben 80.000 frt alaptőkével 20.636 frt 68 kr tiszta nyereményt ért el. Ebből 14.400 frt mint dividencia szétosztatik, 3563 frt 68 krt a tartaléktőkéhez csatolnak, a fenmaradó összeget pedig különböző czélokra fordítják. E takarékpénztár tartaléktőkéje a múlt évben 343 frt 26 kr, évi forgalma pedig 2.607.690 frt 73 kr a kiadásban és bevételben is, azt hiszszük fölösleges figyelmeztetnünk az alaptőke és a tartaléktőke meg az intézet nagy forgalma között létező óriási aránytalanságra. A nagyatádi takarékpénztár 30,000 frt alaptőkével 4694 frt 96 kr tiszta nyereményt ért el, ez 44 frt 96 kr levonásával elosztásra kerül, a tartaléktőkéhez semmi sem csatoltatik. A tót-komlósi takarékpénztár 30,000 frt alaptőkével 821,753 frtot forgatott, évi tiszta nyeresége 7589 frt, ebből osztalékra fordíttatik 5009 frt 12 kr, a tartalékalaphoz, amely az év végén 6994 frt 15 kr volt, 758 frt 95 kr csatoltatik. A nagykanizsai kereskedelmi és iparbank 100,000 frt alaptőkével 7316 frt 83 kr tiszta nyereményt ért el, tartaléktőkéje 5364 frt 45 kr. Sokkal helyesebb arányokat tüntet fel az óbecsei takarékpénztár zárszámadása. E takarékpénztár alaptőkéje 50,600 frt, tartaléktőkéje 1879 végén 11,116 frt 19 kr volt, a múlt év végével a dotatiók után ez 16,243 frt 8 krra emelkedett, dividencia gyanánt 6556 frt osztatik szét. H NSZKVIYOKI vaspalyaiai sasay ieiszamum ulamsága ezen tudvalevőleg államosított vasút részvényeseit meghívja az. évi márczius hó 20-án tartandó rendes közgyűlésre. A tanácskozás tárgyait képezendik: 1. A felszámoló bizottság jelentése a tiszavidéki vasút összes vonalainak a magyar állam részére történt átadásáról. 2. A felszámoló bizottság jelentése a társaság ügyeinek a lefolyt évben miként és mily mérvben történt lebonyolításáról. 3. A felszámoló bizottság jelentése az alapszabályok 2. §-ában említett szerződés és az állam által elvállalt kötelezettségek teljesítéséről, úgy a) a cs. kir. szabadalmazott osztrák kereskedelmi és ipar-hitelintézetnek fizetendő 819.000 frtnyi évi járadék, mint b) az elsőbbségi kötvények kisorsolása és a kisorsolt kötvények beváltása tekintetében. 4. A felügyelő bizottság jelentése a felszámoló bizottság által bemutatott adatok helyességéről. 5. A felmentvény megadása a felszámoló bizottságnak és felügyelő bizottságnak, azoknak a lefolyt évbeni működések fölött. Az ipolyvölgyi vasút tárgyában f. hó 19-én értekezlet volt Ipolyságon, a megye főispánja b. Majthényi László és Luczenbacher Pál egybehivására, s elnökletük alatt. Az értekezletben részt vettek az érdekelt uradalmakon kívül Huszár István, Szabadhegyi Géza, gr. Chorinszky Igó, Ivánka Zsigmond, Podborszky György, Schönn Alajos, és a fővárosból a két ifjú Luczenbacher. A hosszas, felette szétágazó discussiónak eredményeként a „P. N.“ után ezeket közölhetjük: A vállalkozó elég Laab Gráczból s a megye országszerte ismeretes fia id. Luczenbacher Pál, ki egymaga — ha jól értesülünk —,/10-ed részben volna a vállalatban részes. A vasút másodrendű, de rendes vágányu lenne gőzerőre. Egyelőre a kormányilag engedélyezett 3 vonalból a szob-ipolysági fogna kiépíttetni két év alatt, mely czélra a consortium összesen 200 hold területet kíván ingyen az érdekelt földbirtokosoktól. E czélból az értekezlet megbízottai fel fogják hívni adakozásokra a többé vagy kevésbé érdekelteket. A mennyire a földterület kisajátítására szükségeltnek vélt 50 ezer forint be nem jönne a hiányzó összeget kölcsönkép akarják beszerezni s ennek törlesztés útján való visszafizetésére részben az országos közmunkaváltságot, részben a megyeileg kezelt állami közmunkavállalat tiszta nyereményét 10 évre felajánltatni. Végül az összes vállalat czéljainak és eszközeinek foganatosítására Budapesten egy és a megye székhelyén szintén egy szűkebb körü választmány küldetett ki. Magyar kir. államvasutak. Az 1879. évi augusztus he 1-je óta gácsországi és magyarországi állomások közt fennálló kivételes kőolaj-dijszabásnak f. évi márczius hó 1-én hatályba lépő Il-ik pótléka értelmében az üres kőolaj-hordók díjmentes visszaszállitása a mondott naptól fogva beszüntettetik. Magyar kir. államvasutak. A magyar kir. államvasutak vonalain 1. évben érvényes díjkedvezményi jegyzék magyar kiadásának 24., német kiadásának pedig 26. tétele alatt Ágostonfalva-Predeali viszonylatban kőszén-küldemények után kitüntetett kocsinkénti 15 frt 41 kr díjtétel 15 frt 26 krra helyesbíttetik. Sajtóhiba. Tegnapi reggeli lapunk párisi táviratába, mely a Magyar jelzálog- és hitelbank részvényeinek bevezetését jelentette a párisi tőzsdére, sajtóhiba csúszott be. A részvényeket ugyanis nem 500 frank, hanem 600 frank árfolyammal vezették be. Gazdasági és üzleti tudosítások, Zenta, febr. 21. (Az „Ellenőr“ tudósítása) A tél ismét uralomra kezd jutni. Az idő igen hideg s ez nem előnyös a vetésekre, melyekről a hó a múlt hetekben enyhe időjárás következtében már nagyon is elolvadt. Több helyen nem is födi a vetéseket hólepel s gazdáink már-már aggódnak azok kifagyása miatt. Havazás vagy enyhe időjárás szerfölött kívánatos volna. Gabonaüzletünkben semmi élénkség se észlelhető. Az üzérkedés a szó valódi értelmében pang. Hetipiaczainkra a behozatal, daczára a jó utaknak, silány és említésre se méltók Ma jegyzünk: Búza 10.50—11 frt, árpa 5.50 frt, zab 5.60 frt, kukoricza 4.50 frt, tavaszra 5 frt métermázsánkint. Nagy-Kanizsa, febr. 21. (Az „Ellenőr tudósítása.) Az időjárás még eddig az őszi vetésekre kedvező, ámbár mindennap enged, de még van hótakarójuk, és az éjjeli fagyoknak ártalmas befolyásuk nincs, ámbár gazdáink már nagyon is óhajtanák a tavaszt, hogy a szántást-vetést elkezdhetnék. A gabonaüzletben, ha a főpiacokon egy kis lendület is van, az még itt nem észlelhető, mert a mi vevőinknek, Stájer, Karintia és Krajnának még nagy saját készletük van. Az árak névlegesek: Búza 11—11.60 frt, rozs 9.35—10 frt, árpa már igen kevés van,serfőzésre 8.50—9 frt, chevaliert alig találni, zab 6 frt, kukoricza 6—6.25 frt, bükköny 6.50—7 frt, bab fehér 9 - 9.50 frt, borban semmi üzlet nincs. H.-M.-Vásárhely, febr. 21. (Az „Ellenőr tudósítása.) Az időjárás egészen normális, de a gyors átmenet a hideg időből az enyhére és megfordítva nem használ a vetéseknek, eddig ugyan nem hallatszott állásuk miatt panasz. Az utak jók, ennek daczára a behozatal gyenge, a gabonaüzlet majdnem teljesen pang. Jegyzett árak : 77—78 kilós búza 11.60—11.80 frt, takarmányárpa 5.60—5.80 frt, kész tengeri 4.905 frt, április-májusi szállításra 5.15—5.20 frt 100 kilónkint. Budapesti áru- és értéktőzsde. — Február 22. — Árutőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Délután a hangulat határidőre ismét nagyon szilárd, elkelt 7600 mm. usancelouza márczius-áprilisre 41 frt 25 kr és 11 frt 271, kron, 2500 mm. bánáti tengeri május-juniusra 5 frt 96 ma kron és 2500 mm. bánáti tengeri junius-junusra 6 frton. Berlinben a tegnapi árakat szilárd hangulat mellett ma szívesen fizették. Értéktőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósitása. Esti tőzsde. Már ma délben mondottuk, hogy a haladásban csak nyugpontot értünk el, és már ma délután fényesen igazolva vagyunk Magyar járadék 112.67-ig kerestetett és csekély realizatio után 112 50-en záratott. Papirjáradék nem oly élénken kerestetett és 84.20-ról 83.90-re esett és így zárul. Osztrák hitelrészvény gyorsan emelkedett 293.80-ról 296.80-ra és 196 után 296.90-en zárul. Leszámítoló bank 129.25-ön marad ex coupon, ami 133.25-nek felel mag. ___________ Értékpapírok szelvényeire eső kamat február 20—26. * 1 20. 21. 1 22. 123 24 *5. 26. Magyar államadósság : Báttaszék-domb.-zákányi v. 5*/* . . . S.««d 8.888» 3.9187 3.831« 3.S688 3.99*1 4.0178 Dunagőzhajdzási tál». 5•/# . . . . 2.0117 1.9885 .1 rúF ■ .1860 1.2083 1.2500 1.2916 Északkeleti vasút 5*/„........................... 5.7917 5.123S 5.»/40 5.410 5.0518 6.00; ti.0416 tagyar-valicziai vasut5u/e . . . . 4.4914 4.7221 4.75»« 4.7778 4.8056 4.8334 4.862 Első erdélyi vasút ..................................3.8611 3.8489 3.9157 3.9445 3.272 4.0?09 4.». 78 Kassa-ederb. vasút 5?/. ... * I 5v ■ 1 1.8889 1.4167 1.9445 1.4723 1.500« 1.5275 M vasuti köles. 120 frt d. 5*/.. . . 0.V.17 0.838 16.850» 0.9666 0.18SS 0.9*00 11.9160 M Qomeri ill.v. zilogh. db. 5% . . 0.3958 0.4161 MSU ».4584 9.4792 0.500» 0.209 M. 1839. keleti v. el», adomanta* 5% IS.iil 8.0833 2.120 2.1666 l.iOti 2.5600 ».291« 11. 187». keleti T. ele. ar. T. el. 5% *.«10 0.7944 0.8181 0.8232 0.8361 0.8.010 0.8639 M. 187«. kel. T. a. köt». ar. 5»/. . ».«30« 0.7944.».SJI» 0 6223 0.8361 0.8500 0.8639 Tiszai és sierredi kölcsön db. 4*/*. . 1.5444 1.0644 1.5778 1.5879 1.804* 1.6111 Magyar papi járadék 1.0572 1.1111 1.126« 1.1831 1.16?1 1.1667 1.1806 M aranyjáradék ISO frt után 6% . . ›*.s1672 1.8S51 0.3510 0.86«« 0.S833 0.9600 0.716« M*. földteh. kotr. 100 frt utón 5% . . l.»783 1.4»l*|l .VÖ5 1.5190 1.5328 i .5461 1.5597 Érd. földteh. kétv. 100 ft után 5% . . *.3641 0.6781 MS17 •.7055 0.71*9 0.7S25 0.7461 S/elődézsza. kötr. 100 ft után 5*/.. . M31* 0.5458 S/.687 0.371« 0.5H45 0.94 0.6103 Pestváros kölcsöne 6»....................................Mii '.*538 «.«505 1.8646 1.S833 0.9000 0.9164 Pest varos köles. 1870.. 1871. 5*/«. - 'Alt J.M11 2.876« 2.3*89 2.4024 2.4167 2.4306 Osztrák államadósság: O. á.-add*. B-'Pir 5»/, 100 frt után . . 1.2717 1.2883 1.2150.T.OM 1.3183 1.8300 1.341« O. á.-adde. ezüst jan.-jul. 5*/, 100 frt M’ll ?.5133 1.595S 0.601« 0.6183 0.6300 0.«16 O. á.-adds. ez. apr.—okt. 5»/0 100 frt 1.617 1.61SS 1.845» 1.65»« 1.668« 1.600 1.S9« O. aranyjáradák 4% 100 frt után . . 1.5444 1.556 1.5867 1.5778 1.5889 1.6000 1.6 11 O.-adóeszekisrs. 1860. egész 5% * . 0.0 56 8.1111 6.1867 8.122 6.8776 6.3838 6.3889 O. 1.-addsslv kisors. 1860. ötód 5*/. . . 1.2111 1..222 1.1858 1.044 1.2555 1.2666 1.2577 O. a.-adds. kisors. 1554. egáez 5*/. . . 7.4887 7.4-CC 7.5188 7.5367 7.5600 7.5834 Bécs V. kölcsöne 5% 100 árt uán . . 0.**0 6.6944 MOS 0.7222 0.7361 0.750 0.7689 Közlekedési vállalatok: (Darabonként.) Alföld-fiumei vasút 5*/.............................1 S811 1.3185 Ml«6 1.4488 1.4710 1.4938 1.1515 Báttaszék-dombov.-zákányi vasút 5»/# 1.S«H 1.5889 Ml;« 1. 413 1.4710 1.4188 1.5264 Déli vaspálya 5°/n.................................... 3.0378 3.056« S.3138 3.1110 1. 1887 3.1665 3.1941 Északkeleti vaspálya 5»/.......................1-3611 1.189? 1.41s« 1.445$ 1-4710 1.4988 1.6165 Erdélyi van 5*'........................................1.1611 1.588- VM6 1.4431 1.4710 1.49S0 1.5265 Kacsa-oderb. vasút 4“/.............................1.'«89 1.111 1.1828 1.541 1.17*2 1.1979 1.2196 Osztr. államvasut 5'/.............................»« 1.385? 1.116« 1.4433 1.4710 1.4928 1.5265 Pécs-barcsi vasút 5»/....................... 1.388 1.4140 ..4433 1.4710 1493* 1.5265 Tiszai vasút 5»/........................................ 1.3611 1.3889 1.41«« 1.4483 1.4717 1.4968 1.5265 Záloglevelek 100 frt után. M. földhit. ppírért. ..................................1.««**•«**« LTM*••*» 4 «* 1 7571 M. földhit. papírért. 5%...................... 1.5139 1.3273.517,1.4655 1.094 1.532 1.6970 M. földhit. papírért, t1/»*/»...................... 1.7375 1.75»r 1.7435 1.7750 1.7375 1.800 1.812 » M. földhit. ar.rez. 5*/...........................C.S167 1.8385 2.3540 2.81SS ,.833 2.900 2.963 Motiv. jelzalog ,t1/,»/.......................................1.7466 ».7*33 4.13». ".7945 »."098 0.8251 0.840« M. á. földKrLth.«»/............................1316 1 1.**** 056» UC«« 1.383» 1.493 1.46« M.ált. földh.részv.-tarsaság 51/**/* . . 11.2069 1.2222 1.2*76 1.?»28 )1.2834 1.»0.,7 Osztr.-magy. bank 5% . . . . . ".»3«« .0944 0.:«8« r.72í > 0.73U 0.75*0 0.7639 Pesti m kiresk k 6«/. . . . ».31*7 *.3838 O.SÍÍ» 0.838* 0.38J3 0.406'J Pestire, kereik. b. S1/,»/,...................... 0.2903 .805« 9.580» 0.33».3516 0.3«8» 0.2721 Elsőbbségek darabonként. 0.416« Vízállás február 32-én. [ Pozsony 2.11 Duna: Zimony — l Komárom 3.00 / M.-Sziget 0.80 | Budapest 4.58 | Beregszász — Orsova 3.20 T.__/ Szatmár 1.30 Duna: Sziszek 2.33 T,87a:\ Tokaj 2.40 | Barcș 0.53 | Szolnok 3.09 | Mohács — \ Szeged 3.40 | Újvidék — 1818*: B.Gyula