Ellenőr, 1881. március (13. évfolyam, 106-162. szám)

1881-03-01 / 106. szám

HD. évfolyam. — 106. szám. Egyes szám ára 4 kr* Budapest, kedd, márczius 1.188. Előfizetés j­ár reggeli és esti lapra együtt: Égés* árr*............................................20 forint — kr. Félénk.................................................10 * — „ Évnegyedre........................................5. — „ Egy hónapra.........................................1 * 80 . Az estilap postán való külön küldéséért az elő­fizetési áron felül, külön 1 frt jár émegyedenkint. A­­dófizetési pénzek és a lap szétküldésére vo­natkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalap­­atcza 22. sz.) intézendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadó­hivatal Budapestta, Kalap­ utcza 28. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. —■ Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, to­vábbá DAUBE G. L. és társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr“ kiadó-hiva­tala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Lisztkivitel Budapestről 1880-ban 100 kilogramonként. Budapest, február 28. Közgazdaságunk 1880-ban. X. Malomipar és lisztüzlet (III.) Az eddigiekben vázoltuk röviden hónapról­­hónapra a lisztüzletben az 1880-dik év folyamán beál­lott eseményeket. Ezek kiegészítéséül és számbeli jel­lemzéséül a következő táblázatban összeállítottuk a liszt múlt évi havi átlagos árait, melyek a legszembeötlőb­ben tanúsítják a budapesti lisztüzlet nagy ingadozásait. (Lásd az alábbi táblázatot.) Kitűnik e táblázatból, hogy hónapról-hónapra mily roppant nagy volt a liszt árának ingadozása, mily tete­mesek voltak az ár­különbségek,­­ olyanok, a­minőket már évek óta nem tapasztaltunk. Ezen izgatottság, sze­rencsére, nyom nélkül eltűnt, mert a változások oly­annyira egymásután jöttek, hogy kereskedőink rendes készletének alig hogy csökkent az értéke, már ismét elérte előbbi fokát. Malmaink pedig annyiban szerencsé­sen operáltak, hogy bevásárlásaikat mindig szerencsésen választott conjuncturák közt eszközölték. Az 1880. évi kedvezőtlen üzleti viszonyok folytán a budapesti malmok kénytelenek voltak a gyártást, leg­alább egy időre jelentékenyen leszállitani; minek kö­vetkeztében, daczára annak, hogy a malmok száma sza­porodott s némelyek nagyobb terjedelmet öltöttek, 1880-ban mintegy 634,000 métermázsával kevesebb lisz­tet őröltek, mint 1879-ben vagy a legutóbbi 5 év bár­melyikében s csak 1876-ban volt az ideinél kevesebb az évi lisztgyártás. A budapesti malmok összes őrlőké­pessége mintegy 6­70 millió méter mázsa s még eddig sohasem voltak abban a helyzetben, hogy teljes erővel dolgozhattak, tehát összes munkaerejüket értékesíthették volna. A lefolyt öt év alatt ugyanis a következő meny­nyiségű gabonát őröltek fel a budapesti malmok (kilo­­gramokban): a lefolyt évben a hivatalos statisztikai kimutatások sze­rint összesen 3.833,399 métermázsa búzát szállítottak Budapestre, s 554,649 mmázsát szállítottak el, úgy hogy tehát 3.278,750 méter mázsa búza maradt Budapesten. Rozsból vasúton és hajón 161,016, szekéren mintegy 60,000, tehát összesen 221,016 mm. érkezett és 100,174 mmázsa szállíttatott el, tehát visszamaradt 120,242 mm. Ezekhez számítva a malmokban 1880. jan. 1-én raktár­ban levő búzakészletet, ami kerek számban 1.200.000 méter mázsitra tehető, a lefolyt évben őrlési és egyéb czélokra összesen 4.620.000 mm. gabona állott rendel­kezésre. Ebből azonban leszámítandó azon aránylag cse­kély mennyiség, amit a keményítő- és szeszgyárak hasz­náltak fel s amit vízimalmokon őröltek,­­ ami összevéve 170,000 métermázsára tehető; levonandó továbbá az 1880. decz. 31-én raktárakban maradt búzakészlet, mintegy 650,000 métermázsa; úgy hogy ezek levonásával az összes budapesti gőzmalmok lefolyt évben kerek szám­ban mintegy 3.780,000 mm. gabonát őröltek fel. Az ebből előállított lisztmennyiséget circa 3.450,000 métermázsára becsülhetjük, melyhez hozzájárul még a vidékről behozott s összesen 128,593 métermázsát tevő lisztmennyiség, úgy­hogy az 1880. évben Budapesten előállított és ide be­szállított lisztmennyiség kerek számban 3.580.000 méter­mázsát tesz. Érdekesnek tartjuk ez adattal kapcsolatban, összehasonlítás kedvéért közölni a legutóbbi 11 év alatt Budapesten előállított lisztmennyiséget, hozzávéve azt az aránylag nagyon csekély mennyiséget is, mit évenként a főváros piaczára a vidékről szállítottak. 1875-ben 2.903.000 „ A lisztbehozatal rendkívül csekélysége folytán nem bírván különösebb jelentőséggel, annak részletezésébe nem bocsátkozunk. Annál érdekesebbnek tartjuk azonban a hi­vatalos statisztikai kimutatások szerint részletben közölni a lisztkivitelt és pedig elkülönítve a különböző szállítóesz­közök szerint, mivel némileg a lisztkivitel irányával is tájékozást nyújt. Ezen kivitelt szembeállítva azon lisztmennyiséggel, me­lyet 1880-ban a budapesti malmok előállítottak, hozzá­véve azt a­mit behoztak, a lefoglalt évben kerek szám­ban mintegy 910,000 méter mázsa liszt maradt vissza, melynek egy része a helyi fogyasztásra esik, a többi része pedig részint magán hajón szállíttatott el, részint visszamaradt a raktárakban. 1876 1877 1878 1879 1880 Hengermalom 377000 300000 460000 435000 326000 M. hitelbank malmai 372000 393000 393000 414000 337000 Molnárok és sütök gözm 259962 316081 232929 294192 358523 Haggenmacher „ 227000 307000 352709 401000 302000 Első budapesti „ 374263 527477 688390 712000 621000 Pannónia „ 888400 501916 662081 511100 484000 Erzsébet „ 209509 208495 290732 340000 218982 Victoria „ 317771 348800 378145 361069 312500 Lujza „ 192500 250575 276300 287000 195000 Concordia „ 439562 528080 613632 554000 460000 Gizella-malom -- — — — 115000 Összesen 3157957 8781424 4147616 4309261 3675005 1880-ban 3.580,000 mm. 1874-ben 2.763,000 mm. 1879-ben 4.305,000 „ 1873-ban 2.570,000 „ 1878-ban 4.148,000 „ 1872-ben 2.690,000 „ 1877-ben 3.925,000 „ 1871-ben 3.215,000 „ 1876-ban 3.576,000 „ 1870-ben 2.985,000 „ I Osztrák Magyar -r, „ , , .. , r,, Deli Dunagozd. közi .•, Hónap állam- állam- -------------------Összesen 1 vasút T su vasút lefelé fölfelé Január I 69715 50655, 19430 — — 139800 Február 80668 61416 28562 —­­ 170646 Márczius 81507 74517, 26122 10605 35472 228223 Április 66275 38986, 17526 8641 35636 167064 Május 72780 64282, 23572 5855 39704 206193 Június 82626­ 60456; 25666 3963 36417 209128 Julius 77563­ 63718 14227 5697 35973 197178 Augusztus 109128 87691 13320 5869 48140 264151 Szeptember 115712, 65694 11519 6157 53650 252732 Október | 107886­ 78684 11790 7359 67404 273123 November | 120608, 126332 13739 11049 60576 332304 Deczember­­ 91906 78574 13680 4696 40708 229564 Összesen 1 1076374) 851008) 219153) 698911 453680­­)2670106 A magyar cognac-gyártás érdekében. Hogy mennyi mindenféle akadályokkal kell küz­denie a magyar borászat emelése iránt érdeklődő közön­ségnek a cognacgyártás hazánkban leendő meghonosí­tása iránti törekvéseiben, s világos tanúbizonyságát adja annak legújabban azon tény, hogy egyik tekinté­lyes borkereskedő c­égünk, Jálics F. A. és társának londoni ügynökei Pattenhausen testvérek körlevelet in­téztek összes üzletbarátaikhoz Angliában, melynek hatá­rozott czélja a „magyar cognac“ hitelét megsemmisítve, lehetetlenné tenni annak a világpiac­on való térfoglalá­sát. E körlevél szerint Jálics londoni ügynökei egysze­rűen nem akarnak tudomást venni a magyar cognacról. „Tétettek ugyan — írják a körlevélben — időről időre egyes elszigetelt kísérletek annak párolására, de oly csekély mérvben, hogy azok merő kísérletek marad­tak. Eltekintve attól a kérdéstől: váljon a minőség — mely a franczia cognactól lényegesen elütő — az angol piac­ igényeinek megfelelt volna-e, az előállítási költsé­gek oly magasak valának, hogy a magas szállítási díj­tételek ezen czikket — az itteni piaczra szállítva — egy áruvá teszik a jó és valódi franczia cognac­­kal. És hogy ha ez igy volt az utóbbi silány szüret előtt, — számbavehetősége most, midőn az uj borok pro­­hibitiv vámoknak vannak alávetve, egyszerűen kérdés tárgya sem lehet; s értesültünk magyarországi üzlettár­saink által, akik ez ügyben érdekelt­ék s kísérleti lepár­lásokat magok is eszközöltek, hogy ezen kísérletek meghiúsultainak tekinthetők, s ezután ugy látszik semmi­­ kilátás nincsen arra, hogy a magyar cognacot jó darabig versenyre lépni lássuk a franczia ellen. Vájjon kifejlődik-e valaha ez iparág annyira, hogy minősége és ára megengedjék kiviteli kereskedelmi czikké válni országunkban: az a jövő kérdése marad, melyet egyébiránt — ama feltételek beálltával — mi magunk sem fogunk szem elől téveszteni.“ Lehetetlen megütközéssel nem tapasztalnunk, hogy egy magyar c­ég külföldi megbízottai ily módon töre­kednek hitelvesztetté tenni a kezdet nehézségeivel küzdő, de egyébként már eléggé lendületnek indult s borásza­tunk jövőjére való nagy fontossága miatt kiváló mérvben támogatást igénylő hazai iparágat. S minthogy legkisebb okunk sincs a nevezett c­ég hazafiságában kételkedni, fel nem tehetjük, hogy e közlemény forrásául szolgáló hibás információ nem tőlük eredt: elvárjuk ennélfogva Jálics uraktól, hogy nem fognak késni felvilágosítani Pattenhausen urakat arról, hogy a magyar cognacipar igenis létezik s az e tekintetben már eddig elért eredmények épen nem tekinthetők szórványos és hiú kísérleteknek. Eléggé bizonyítja ezt egész rövid és száraz felso­rolása a mondott szónál döntőbb tényeknek, azon tények­nek, hogy Magyarországon már évek óta cognak-terme­­léssel többen foglalkoztak, ugyanis­ Aradon Domány József nagyborkereskedő több év óta évenként nagyobb mennyiségű cognacot gyárt, s palaczkozott hároméves cognacja külföldön is kedves­ségnek örvend. Továbbá Verseczen Neukomm testvérek, kik saját rézmü- és gépgyárukban — három évvel eze­lőtt elsők készítettek eredeti magyar cognacgépet, mely azóta jelentékeny elterjedésnek örvend. — Ugyanezen czég cognacja 1879-ben a székesfehérvári országos ki­állításon, valamint a bécsi Il-ik terményversenyen ki­tüntetésben részesült; gyártmányának értékesítése végett pedig állandó szerződésre lépett egy hollandi kereskedő­­czéggel. Lengauer testvérek szintén Verseczen, szesz­­gyártásra és borsavas kálium előállítására berendezett gépezetük segélyével immár két év óta hasonlókép na­gyobb minőségű cognacot állítanak elő. Mindezen c­égek tehát már eddig is képesek vol­tak a kezdet nehézségeit sikerrel leküzdeni. A cognac-gyártásnak iparszerű berendezését pedig megkezdették. Budapesten budavölgyi Gréger Miksa londoni nagy­­borkereskedő, ki a múlt év július hava óta három fran­czia, Egrot-féle készülékkel fölszerelt gyártelepén Louis Danglure franczia gépészmérnök szakértő vezetése mel­lett s a m. kir. pénzügyőri hatóság felügyelete alatt, ugyanazon év deczember 12-ig több ezer hektoliterre Havi átlagos liszt-árak, 1880-ban, 100 kilogramonként, összsúly önsúlynak véve, zsákkal együtt Budapesten. HD 012345678 8­/2 8*/1­9 -----——----­____________________________________________________ finom durva Jarnir.................................... 25.10 24.30 23.50 22.70 22.— 20.30 19.­ 18.60 18.— 16.70 14.90 14.20 4 90 4.40 Február.................................... 24.40 23.60 22.90 2190 21.20 19.80 18.60 18.30 17.70 16.80 16 80 15 — 5.— 4.60 Márczius.................................... 24.30 23.50 22.80 21.70 20.80 20.— 18.90 18.50 18.— 17.­ 16 — 15 — 510 4 70 Április..........................................23.— 22.20 21.80 20.70 19.60 18.50 17.60 17.20 16.40 15­­ 14 10 1260 5 20 4.50 M ájas.................................... 22.60 22.- 21.30 20.40 19.40 18.50 18.20 17.40 16.90 16 10 14 90 13 — 5.50 4.60 Juniu*.................................... 22.— 21.20 20.80 19.90 19.10 18.70 18.10 17.80 17.10 16.30 15 40 13 50 5.30 4 60 Julius . . - . . . 20.80 20.30 19.60 19.30 18.50 17.80 17.40 17.— 16.20 15 - 13 30 1140 4 90 4.— Augusztus.................................... 21.50 21.— 20.30 19.70 19.— 18.40 17.90 17.30 16.10 13.50 11 — 9 60 4 50 4.10 Szeptember .... 20.90 20.40 19.70 19.10 18.40 17.80 17.30 16.50 15.10 12.70 10 — ) 8 60 4 — 3 80 Október.................................... 22.— 21.60 21.30 20.70 19.70 19.— 18.40 17.60 16.30 14.- 12 — 10 10 4.— 4.— November.................................... 22.60 22.— 21.30 20.70 20.10 19.10 18.30 17.40 16.— 14.20 11 40! 9 90 3 80 3 70 Deczember .... 22.20 21.70 20.90 20.40 19.60 18.80 17.30 16.50 15.40 1370 10 70 j 9— 3.70 360 I menő bormennyiséget pároltatott cognacká, és a ter­ménynek egy részét a londoni dockokban el is helyezte. Továbbá Kecskeméten Parragh és társa, valamint Vértessy és társa kereskedelmileg bejegyzett c­égek, csinosan berendezett üzleti telepeiken 8 év óta szép eredménynyel folytatják a cognac-ipart, s máris meg­lehetős mennyiségű cognac-készlettel rendelkeznek. Úgy hasonlóképen: Szilágy-Krasznán a Leitner Zsigmond, és Gyönkön a Krausz és Grosz által felállí­tott cognac-gépek kielégítő eredménynyel működnek. Legközelebb pedig Magyaróváron a kir. gazdasági aka­démia egyik tanárának vezetése alatt ő cs. kir. fensége Albrecht főherczeg szőlészetében szűrt Trammini borral fognak párlás czéljából tett kísérletek a legszebb ered­ményt tüntették fel. Végre a legújabb időben Szikszón Vizy Miklós bor­termelő birtokos foglalkozik egy cognac-gépnek felállí­tásával ; Debreczenben pedig Szikszay Gyula sörgyáros szintén azon működik hogy meglevő sörgyárát cognac­­teleppé alakítsa át. Nem szándékunk e helyen egyenként felsorolni mindazon gazdasági egyletek neveit, melyek a földmű­­velési minisztertől nyert cognacgép segélyével többféle borok lepárlására tettek kísérleteket, úgyszintén azokét sem, melyek ily cognacgép átengedéséért már eddig a minisztériumhoz fordultak. Nem lehet feladatunk továbbá részletezni azt sem, hogy Tarczalon a kis vinczellérképezdében és a kassai kir. gazdasági tanintézetben felállított cognacgép műkö­dése mily kedvező eredményt tüntetett föl. A fentebbie­ket is csak egyedül azért említettük, hogy arról, a­mi e téren az országban már eddig is történt, mindazok, a­kik ezen fontos kereskedelmi czikk iránt érdeklődnek, de kellőleg tájékozva nem voltak, tudomást nyerjenek. A gabonaüzlet helyzete. Budapest, febr. 28. Gabonaüzletünkben a szilárd hangulat e héten is uralkodó maradt. Okul most sem a világpiac­ helyzete, sem a liszt jobb kerete nem szolgálhat, azt abban kell keresnünk, hogy a hajózás megnyílása tovább késik mint a kereskedelem várta. A behozatal nem fedezi a malmok szükségletét, tehát a készlethez kell nyúlni. Ter­mészetes, hogy e helyzetet igyekszik a kereskedelem felhasználni s magasabb árakat követel a fogyasztó mal­moktól. Az azonban nem látszik okszerű eljárásnak, hogy a kereskedelem emelkedő árak mellett több búzát vásárol mint a­mennyit készletéből elad. A kereskede­lem már többször megkísérlette az árakra tartós nyo­mást gyakorolni, de a fogyasztóknál mindig erős ellent­­állásra talált, nem valószínű, hogy az a kísérlet most jobban fog sikerülni. Az időjárás hazánkban az egész héten télies volt, reggelenkint több fok hideget mutatott a hőmérő, de a nappalok jellege szép tavaszias volt. A vetések állása komoly aggodalomra nem nyújt okot, ámbár sokfelől hallatszik panasz. A külföldi gabonaüzletben lényegesebb változás nem fordult elő, a hangulat mindenütt jobb, mint a múlt héten volt, a forgalom azonban többé-kevésbbé korlátolt. New­ Yorkban a búza ára változatlanul 118 cent bushelenként, az ellenőrizhető készlet nem csökkent. Részletes tudósításaink f. hó 12-éről vannak, ekkor a forgalom jelentékenyebb az árak európai magasabb jegyzésekre emelkedők voltak, különösen sok kötés tör­tént piros téli búzában márczius-áprilisi szállításra. Ta­­vaszbúza is elég keresett, leginkább a 2. számú chi­cagói. Tengerit a kötelezettségek fedezésére sokat vásá­roltak. A f. hó 19. végződő héten az ellenőrizhető kész­let az Egyesült­ Államokban 9.520.000 hl. volt, a búza kivitel 590.000 hl. Angliában az időjárás hideg és esős volt. London­ban és több vidéken sok hó esett, a­mi a mezei munkát késlelteti, a föld igen nedves. Az üzleti hangulat e héten Londonban valamivel szilárdabb volt, azonban daczára annak, hogy a belföldi fogyasztás részéről jobb volt a vételkedv, nagyobb forgalom nem fejlődött ki. Belföldi jó minőségű búza ára emelkedett, a mustrák után ítélve azonban a minőség nem kielégítő, a forgalom jelentékte­len. A haj­órakományok piac­án nagyobb volt a vételkedv, piros téli búza ára quarterenként 1 shillinggel emelkedett, a continens számára keveset, mindössze három hajóteher búzát vásároltak. Szállításra búza nem igen keresett, de azért az ára rögtöni szállításra 6 pennyvel emelkedett quarterenként. Liverpoolban szerdán jobb volt a vételkedv, az irányzat szilárd, pénteken mázsánként 1,2 pennyvel emelkedett a búza ára. A folyó hó 12-től 19-ig terjedő héten Angliába 433,587 hektoliter vitetett be, a megelőző héten 501,329 mm., a termelők ugyanazon idő alatt a 150 legjelentékenyebb vidéki piac­on 76,782 hl. kínáltak, a múlt év ugyanazon hetében 100,137 hlt. Francziaországban a búzaüzletben szilárd volt a hangulat, a termelők nem mutatnak hajlamot az el­adásra s általában magasabb árakat követelnek, a mal­mok vételkedve azonban nem volt nagy, ennek követ­kezménye vontatott üzlet volt." Külföldi búza ára tartott. 130 piacz közül három emelkedett, 17 helyen szilárd, 103 helyen változatlan, 7 helyen csökkent a búza ára. Belgiumban a búza üzlet szilárd, Antwerpenben emel­kedtek az árak, amerikai piros téli búzáért 27.25 frkot (12.67 frtot) fizettek 100 klgért vagyon számra, szállí­tásra 100 klgknak szilárdul tartott ára 26.75 frk (12.45­ frt.) Hollandiában a hét első négy napján az idő igen hideg volt, az utolsó napokban azonban engedett s esőre fordult. A belföldi piaczokon igen nyugodt az üzlet, a piaczra nagyobb részt csak alsórendü búza kerül s ennek az ára hanyatlott. KÖZLEMÉNYEK. A Pesti hazai első takarékpénztár f. hó 26-án tar­tott közgyűléséről szóló tudósításunk kiegészítéséül szol­gáljon még a következő: A felolvasott közgyűlési jelen­tés fontosabb részeiben így hangzik: Betéteink elhelye­zésénél a folytontartó pénzbőség mellett ez évben is azon irány követésére voltunk utalva, melyet 1. részvé­nyeseinkkel múlt évi jelentésünkben tüzetesebben meg­ismertetni szerencsénk volt. Miután egyesületünk üzlet­körében nevezetesebb mozzanat a lefolyt évben nem merült fel, röviden érintve, hogy a betéti tőke-állomány az előző évihez képest 1.755.931 frt 64 krral szaporo­dott, és hogy az üzlet szabályos menete mellett az eredmény a múlt évihez viszonyitva nevezetes előhala­dást mutat — szorítkozunk egyedül az 1879. és 1880. évek számszerű összehasonlítására, mely szerint volt: 1879-ben: Forgalmi tőke 137.750,583 frt 91 kr., kezelési tőke 64.471,774 frt 25 kr., betétek köny­vekre 27 406,587 frt 65 kr., betétek pénztárjegyekre 300,500 frt, kivétel könyvek után 24.578,263 frt 1 kr, kivitel pénztárjegyek után 386,500 frt, betét a teréz­városi fiókpénztárnál 13.646,283 frt 55 kr, kivétel a teréz­városi könyvek után 11.665,848 frt 5 kr, betét a józsef­­ferenczv. fiókpénztárnál 6.227,568 frt 41 kr, kivétel köny­vek után 5.278,312 frt 66 kr. 1880-ban: Forgalmi tőke 159 millió 118,055 frt 40 kr, kezelési tőke 67.909,617 frt 5 kr, betétek jegyekre 28.122,255 frt 18 kr, betétek pénztárjegyekre 1 30,000 frt, kivétel könyvek után 30.029,319 frt 73 kr, kivétel pénztárjegyek után 576,500 frt, betét a terézvárosi fiókpénztárnál 17.725,041 frt 30, kivétel a terézvárosi fiók­nál könyvek után 16.995,544 frt 85 kr. pénztárjegyek után 1,000 frt, betét a józsef-ferenczv. fiókpénztárnál 7.185,299 frt 59 kr, Kivétel a József-ferenczv. fiókpénztár­nál könyvek után 6.494,670 frt 4 kr. A kezelés alatti tőkékből elhelyezve volt: Leszámítolt váltókra 7.894,178 frt 52 kr, előlegekben értékpapírokra 526,526 frt 72 kr, kölcsö­­nökben földbirtokokra 7.796,818 frt 64 kr, kölcsönökben buda­pesti házakra 10.060,290 frt 57 kr, kamatozó állam­pénztárjegyek és magyar kir. zálogházi pénztárjegyek 7.624,183 frt 20 kr, értékpapírokban a mérleghez csa­tolt kimutatás szerint 31.446,061 frt 82 kr, a nyereség- és veszteségszámlán kimutatott, s az év folyama alatt a t. közgyűlés jóváhagyásának reményében 415 írttal ki­fizetett jótékony adományokkal együtt 851.239 frt 18 ert tevő tiszta jövedelem felosztására nézve, levonván a tiszta jövedelemből az alapszabályszerű jutalékokat, u. m. 1. az igazgatósági elnöknek l°/0-ot 8.512 frt 39 kr. 2. az igazgatóságnak 6°/o-ot 51.073 frt 45 kr. 3. a fel­ügyelő bizottságnak 17s°/o-ot 12.768 frt 58 kr. 4. a hi­vatalnokoknak 3°/0-ot 25.537 frt 18 krt, javaslatba hoz­zuk, hogy 5. a tartalékalap gyarapítására 10%­85.123 frt 92 kr fordittassék. 6. Osztalékul minden részvény után 250 frt adassék ki, mi 2400 db részvény után a szelvé­nyek 2256 frtot tevő bélyegilletékével együtt tesz 602,256 frtot, 7. Köz- és jótékony czélokra összesen 22,265 frtot, 8. Az 1880-dik év II. felében tőkésített kamatoktól járó 3°/C-os adó kifizetésére tartassék vissza 36,000 frt. 9. A fenmaradó 7,701 frt 76 kr Rudolf ko­ronaörökös egybekelése alkalmábóli ünnepélyességek s a I. 1881. évben felmerülendő jótékony czélokra tartassék fenn. Van szerencsénk a t. közgyűlésnek jelenteni, hogy a kisbirtokosok hitelviszonyainak emelése czéljából a törvényhozás oltalma alatt újonnan alakult kisbirtokosok országos földhitelintézetével zálogleveleik átvétele, s egyéb üzletágaik emelésére szerződési viszonyba lép­tünk, remélvén, hogy ezen összeköttetés az ezen intézet alkotásánál kitűzött czél előmozdítására fog szolgálni. A közgyűlés úgy az évi jelentést, mint a vagyon­mérleget és a kimutatott nyeremény-felosztást helyeslőleg tudomásul veszi és az igazgatóságnak, nemkülönben a felügyelő bizottságnak a felmentvényt megadja. Az igazgatóság, tekintettel az igazgatósági elnök­nek azon kijelentésére, hogy az alapszabályok értelmé­ben reáruházott kettős teendők részben vagy egészben való ellátásában , megtámadott egészségi állapotánál fogva jövőre esetleg akadályozva lehet, megállapo­dott abban, hogy az elnöki vezetés és a vezérigazga­tói teendők különválasztását fogja indítványozni a köz­gyűlésnek. Elfogadtatott. A társaság pénzelhelyezési módjainak könnyebbítése, valamint a real-hitel eme­lése czéljából, a társaság üzletkörének kiterjesztése szük­ségesnek mutatkozik s ezért az igazgatóság a 42. és 66. §§-ok következő szerkezetét ajánlja: „42. §. A) A társaság elfogad betéteket kamatozás végett: 1) betéti könyvekre; 2) pénztár­jegyekre; 3) folyó­számlára. B) Zálogköl­csönt ad az osztrák-magyar birodalom mindkét államá­nak kötvényeire és hitelpapírokra, valamint saját érték­papírjaira zálogkölcsönt vehet. C) Leszámítol és vissz­­leszámítol váltókat, kereskedelmi utalványokat és más rövid lejáratú hason természetű papírokat. D) Vásárol ingatlanokra kibocsátott zálogleveleket, az osztrák-ma­gyar birodalom mindkét államának kötvényeit, állami­lag biztosított vállalatok és részvénytársulatok elsőbb­ségi kötvényeit, közraktári jegyeket és ugyanazokat el­adhatja. E) Részt vesz állami és egyéb nyilvános köl­­csönökben, azoknak teljes vagy részben átvállalása ál­tal. F) Kibocsát kamatozó zálogleveleket. G) Kölcsönö­ket utalványoz: a) telekkönyvezett ingatlanokra; b) törvényhatósági és községi közjavadalmak és jövedel­mekre, kormányi, illetve hatósági jóváhagyás mellett; c) közhasznú művek vagy munkálatok keresztülvitelére alakult társaságoknak állami jótállás mellett. H) A G) pont szerint kiadott kölcsönökről szóló kötvényeket vétel vagy engedmény útján átveszi és azokat eladhatja. I) Hitelügy­leteket (hitel­szövetkezeteket) alakít, azoknak alakításában részt vesz. J) Fedezet mellett nyílt hitelt engedélyez. 66. §. Az ingatlan kölcsönök részletes visszafizetés, törlesztés vagy határidőre adatnak, a társaság részéről félévi fel­mondás kikötése mellett. A fél részéről a szabályos rész­let vagy törlesztési hányadon felül történendő visszafize­tések feltételeit az igazgatóság állapítja meg. Felvettetett továbbá az incompatibilitás kérdése, melylyel a 25. § foglalkozik. Erre vonatkozólag elfogadtatott Győry Elek azon indítványa, hogy az intézet igazgatósági vagy fel­ügyelő bizottsági tagja ne lehessen egyszersmind igaz­gatósági vagy felügyelő bizottsági tagja olyan más inté­zetnek, melynek üzleti köre azonos a Pesti-Hazai-Első­ Takarékpénztár üzleti körével. A budapesti kereskedelmi és iparkamara ma Hoch­meister Fr. báró elnöklete alatt teljes gyűlést tartott. A gyűlésre még visszatérünk. Budapesti áru- és értéktőzsde. — Február 28. — Árutőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Búza ma árában nem változott, a védeskedő jó. — Ross szilárd. — Árpa keresett. — Tengeri csendes. — Zab szilárd. — Határidőre a hangu­lat valamivel szilárdabb, elkelt 7500 mm. usancebúza márczius-ápri­­lisre 11 frt 3 kr, 11 frt 6 kr és 11 frt 8 kron, 6000 mm. bánáti ten­geri május-júniusra 5 frt 84 kr, és 5 frt 90 kron és 2500 mm. bánáti­tengeri július-augusztusra 6 frt 6 kron. — Berlinben a gabona­árak ma 1 márkával emelkedtek. Értéktőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Esti tőzsde, A délutáni tőzsdén kevés üzlet köttetett. Magyar járadék 111.35-ről 111.47-re emelkedett, de inkább gyengén 111.25-ön zárul. Osztrák hitelrészvény 296-on nyílt meg, és miután 266 30-ra emelkedett, ismét gyengébben 296.70-en zárult. Az egész üzlet egyelőre színtelen és iránytalan.

Next