Ellenőr, 1881. április (13. évfolyam, 163-216. szám)

1881-04-01 / 163. szám

om. évfolyam. — 163. szám. Egyes szám ára 4 kr. Budapest, péntek, április 1.1881. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Égész évre............................... 20 forint — kr. Félévre...................................................10 „ — „ Évnegyedre ................................................5 „ — „ Egy hónapra...........................................1­9 80 . Az estilap postán való külön küldéséért az­ elő­fizetési áron felül, külön 1 fit jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vo­natkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalap­­utcza 22. sz.) intézendők. Szerkesztőség és kiadó-hivatal Budapesten, Kalap­utcza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, to­­vábbá DAUBE G. L. és társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr“ kiadó-hiva­tala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, márczius 31. ; Közgazdaságunk 1880-ban. XVII. Gyarmat-áruk. ] (Wertheimer és Frankl czég jelentése.)­­ A lefolyt év üzleti eredménye egészben véve álta­­­­­án nem tekinthető kielégítőnek. A márczius hó köze­péig tartó szigorú tél sokáig akadályozta az alsó duna-­­ menti vevőket, hogy vevőkként fellépjenek s gyarmat­árukban való szükségleteket a fővárosban beszerezzék. A várható dús aratásba vetett remény az üzlet szintén­­ élénkebb menetét illetőleg nem teljesedett be, mivel az­­ aratás eredménye nem nevezhető jónak. Végre is bele­­ kellett nyugodni az elért mérsékelt üzleti eredménybe, mely a várakozásnak csak részben felelt meg. A lefolyt évben, fájdalom, számos fizetésképtelen­ség is fordult elő a vidéken, melyek a helybeli piac­ot is érzékenyen sújtották, megjegyzendő, hogy e fizetés­­képtelenségek csak jelentéktelen része rendeztetett legyezkedés útján. Czukor. Az év kezdetével finomított 51 írttal, me­­lis 49 írttal jegyeztetett, mely árak az előző évi legala­csonyabb jegyzéseket 6 írttal haladták meg. A kivitel azon időben a belföld főpiaczairól Franczia- és Angol­­országba meglehetősen élénk volt s úgy látszott, hogy az árak az uj campagneig fenn fogják magukat tartani. De már február hó elején Párisból érkezett lanyha jelentések folytán­­­a írttal csökkentek s ezen magasságban ma­radtak márczius közepéig, gyakori 1—2 frtnyi változá­sok után, melyek júniusig előfordultak, az árak e hó­napban állítólag csekély készlet s a befőzésekhez meg­kívántató nagy szükséglet folytán szilárd irányzattal zá­rattak le. Legfinomabb finomitott ezukor 47­­/2 írttal jegyeztetett. Julius hóban már csak néhány finomitó gyár volt működésben, s minthogy ezen időben a kész­et melissekben is elfogyott, könnyű volt az illető gyá­raknak a készáru árát egy forinttal feljebb emelni, az azonban augusztus hóban a kedvező czukorrépa-aratás folytán 17a írttal ismét csökkent. Szeptember hóban a vevők tartózkodó állást foglaltak el s ezen időben az új áru tényleg már 44—447a írtjával kináltattak, mely árak mellett igen jelentékeny kötések keletkeztek részint ok­­tóber-deczember, jobbadán azonban október—1881. augusztus hónapokra. Minthogy ez időben egyszersmind az is constatáltatott, hogy az 1880-ik évben 10°/0-kal több czukorrépa termeltetett mint az előző évben s a répaaratásról szóló jelentések úgy a belföldről mint Fran­­cziaországból kedvezően szóltak, egyelőre a c­ukorárak emelkedésére gondolni sem lehetett. A tartós esős időjárás az őszi hónapokban, vala­mint a répamennyiségek megvámolására vonatkozólag felállított uj ellenőrzési apparátus okozták, hogy az uj áru későn készült el, úgy hogy október hóban kész áru­ban nagy hiány volt érezhető s minthogy a finomítók az eladott mennyiség fele részét sem voltak képesek szál­lítani, a kereskedők kénytelenek voltak pillanatnyi szük­ségletüket a piaczon másodkézből beszerezni. Leg­érezhetőbb volt a hiány koczkaczukorban (ládákban), mely minőség a ludenburgi gyár által nehány év előtt hozatott a piaczra s igen czélszerű alakja s minősége miatt a legtöbb fővárosi háztartásban és kávéházban használtatik. Minthogy a nevezet­finomító a megrende­léseknek ezen minőségben felerészben sem volt képes eleget tenni, a piaczon levő csekély készlet november hóban 2— 3 forint fölülfize­téssel rohamosan eladatott. Csak deczember hóban lett a különböző fajokban mutatkozott hiányon segítve; mindennek daczára a ma­gas árak az egész hó folyamán fentarth­atták magukat, mivel a folytonos esőtől kisért lanyha időjárás, melynek folytán a répa rothadni s csírázni kezdett, ez utóbbiban nagy kárt okozott; ezen calamitás a Francziaországból reménylett nagy répamennyiségeket is csekélyebb meny­­nyiségre csökkenté s minthogy kitűnt, hogy az eredeti becslés igen magas volt, az árak a párisi tőzsdén las­­san kint emelkedni kezdtek. A prágai piac­on az­­év vé­gén Franczia­ és Angolország s Hollandia számára je­lentékeny bevásárlások történtek emelkedő árfolyam mellett s az 1880. év zárj­egyzéke imázsánkint 3 írttal magasabb volt, mint az ezen időközben előfordult legki­sebb jegyzés. A főváros részére nagyobb mennyiségben termel­tek a lundenburgi, surányi, preraui, troppaui, csepreghi, barzdorfi s bechhoschi finomitó gyárak, más minőségek­ben a forgalom csekély volt. Kává. Az 1880. évben ezen czikkben elért forga­lom körülbelül akkora volt, mint az előző évé. A vidé­ken ezen czikkben csak azon években érhető el foko­zódott szükséglet, melyekben kedvező aratás folytán a vidéki népesség között több pénz kering. A fővárosban ellenben, valamint minden nagyobb városban, melyben ipar és kereskedelem űzetik, a kávé mindegyik osz­tályra s különösen a munkás osztályra nézve szükséges tápszerré vált. Legnagyobb fogyasztásnak örvendett a Ceylon, emellett azonban, habár kisebb tételekben, mocca, java, rio, laguagra, domingo és santos is kelt el. Az árak csak keveset változtak, s habár itt-ott angolországi vagy hollandi árverés folytán 5—10 írttal emelkedtek is, ke­véssel rá ugyanannyival csökkentek. A lefolyt évben eladott ceylénkávé a szin s a sze­mek egyformaságát tekintve sokkal hátrább állott a korábbi években eladottnál. A termést ezen fajban az angol gyarmatokban az előző évi mennyiségnek 25%-ára be­csülik ; ezenkívül hajótörést szenvedett 2000 tonna — az egész campagnenak körülbelül ötödrészét tevő — ceylon­­kávéval terhelt hajó, s habár e czikkben szilárd hangu­­at állott be, a brazíliai s­­áva fajok versenye folytán e hangulat csakhamar ellanyhult. Kivételt képezett nagy­­szemű, gyengéd színezetű Ceylon s finom gyöngykávé, melyek az év végéig legmagasabb jegyzéseket meg­tartók. Cuba kávéban csak kevés ajánlat fordult elő s ezek oly fajokra vonatkoztak, melyek a korábbi évek­ben ajánlott fajok szine mögött állottak. Rio kávéban bő aratás volt, s e fajból szép, mo­sott tételek kerültek a vásárra, árak az év folyamán gyakori s jelentékeny hullámzásnak volt kitéve s 10 frttal az év elején jegyzett áron alul záródott le. Ezen rovat alá tartozik a néhány év óta a ke­reskedésbe hozott őrlött kávé is, melynek ez ége alatt sok visszaélés történik. Amig e czikk kilójáért 1.30 frt 1.50 frtnyi ár volt elérhető, még élvezhető minőséget lehetett szállítani. Most azonban e czikk némely c­ég által (állítólagos gőzkávémalmokkal egybekötött gőz­­égetők használata következtében) már 70—75 kilával kí­­náltatik kilónkint, még pedig csomagolással s tetszés szerinti állomásról, úgy hogy minden kereskedőnek be kell ismernie, hogy ez árunak csak csekély része valódi kávé s általa csak a közönség, még pedig a szegényebb osztályok vezettetnek félre. Rizs. E czikkben meglehetős üzlet volt, de csak oly vidékek felé, melyek nem feküsznek a magyar ál­­lamvasút északi vonalában. Indiai fajokból Bréma és Hamburg szállította a szükséglet legnagyobb részét, egy keveset Liverpool, Trieszt és Fiume irányában. Az év elején az árak a főpiaczokon csökkenni kezdtek s áremelkedés az egész év folyamán sem állhatott be. A belföldön az árak da­czára ennek márcziusig a legmagasabb fokon állottak, minthogy január hó 11-től kezdve rizs és kávéra nézve magasabb szállítási díjak léptek életbe s csak a hajó­zás megnyilta után, melynek tarifája szerint via Regens­burg a vasúthoz képest mintegy­­ írttal olcsóbb volt a szállítás, az árak nálunk is a brémai jegyzéseknek megfelelően csökkentek; az összes csökkenés 1880-ban imázsánként körülbelül 2 frtra rúgott. Olasz rizsfajok, melyek az év első felében körül­belül 3 frtot vesztettek árban, az őszi hónapokban 1 írttal ismét emelkedtek s az év végén a jegyzések az 1879-ik év zárjegyzéseihez képest szintén 2 frt árcsök­kenést mutatnak. Fűszerek (megvámolva.) Bors, singaporei, majd­nem az egész éven át megtartó 86—88 frtnyi jegyzését, sőt az utolsó hónapokban 4 írttal meg szilárdult ára s az év végén 92—93 írttal jegyeztetik. Szegfűbors január hóban 103 frttal jegyeztetett, augusztusig 92-re csökkent, a viharok által részben megsemmisített aratás következtében azonban annyira megszilárdult a hangulat, hogy az év végén 105 frttal jegyeztetett. Fahéj, lignea, az év folyamán szintén 10—12 frt áringadozásnak volt kitéve, az év végén azonban 110—112 frttal jegyeztetik, szemben az előző év 118 frtot tevő zárjegyzésével. Sáfrán az egész éven át szilárd volt s jegyzéseiben fokonkint 68 frtról 73 frtra emelkedett kilónkint. Déli gyümölcsök. Az ezen rovat alá tartozó czikkek nagy része mindjárt megérkezésük után a speculátió által megdrágíttatott. Smyrnában a mazsolaszőlő legna­gyobb része franczia és angol kereskedőházak által vá­sároltatott össze, a minek következtében az árak 8—10 frttal (körülbelül 30%) emelkedtek s e jegyzések egész az év zártáig megmaradtak. Aprószőlő szintén magas árakkal került a piaczra. Mandula 10 frttal emelkedett. Szent János kenyérben rosszul ütött ki az aratás a­mi­nek következtében több mint 100.000 mm. tavalyi kész­let 2—3 frt áremelkedéssel adatott el. A füge ára, da­czára a jelentett gyenge aratásnak, legmagasabb jegyzé­séből 2 —­3 frtot vesztett. KÖZLEMÉNYEK. A budapesti állami vetőmag-vizsgáló állomás szer­vezeti szabályai. Az állomás czélja: a magkereskedést ellenőrizni s ezáltal a gazdák érdekeit az e téren elő­forduló visszaélések ellen megvédeni. Az állomás a be­küldött magvakat a következő szempontokból vizsgálja meg: a) azonosságra, b) tisztaságra, c) csíraképességre, d) fajsúlyra és f) mindezen tulajdonságok összevetésé­ből eredő használati értékre. A megvizsgálandó mag­vakból az állomáshoz a következő mennyiséget kell küldeni: a legapróbb magvakból, mint pl. füvek, dohány és káposztafélék, legalább 50 gram, közép nagyságúak­­ból, mint lóheret­len, répa, 100 gram, nagy magvakból, minők a kalászosok, hüvelyesek, 250 gram és a tér­fogati súly meghatározásához legalább 1­0 fél liter. A megvizsgálás végett beküldött magvakból egy részlet a netán felmerülhető jogi kérdések miatt az állomáson egy évig megőriztetik, vissza azon­ban a magvak nem adatnak. A magvak vizs­gálatáért a következő díjak fizetendők: 1. Az azonos­ság meghatározásáért 50 kr. 2. A mag tisztaságának meghatározásáért a hozzá keveredett idegen anyagok mennyiségének csupán együttes megjelölésével: Gabona­félék 50 kr. Herefélék 1 frt 50 kr. Egyéb füvek, szint­úgy herefélék magvaiban, ha az aranka mennyiségét is meg kell határozni 2 frt. 3. Csupán az aranka mennyi­ségének meghatározásáért 1 frt 50 kr. 4. Csupán a szá­­dor (Orobanche-félék) mennyiségének meghatározásáért 2 frt 50 kr. 5. A csiraképesség meghatározásáért 1 frt. 6. A magvak fajsúlyának meghatározásáért 1 forint 50 krajczár. 7. A térfogati súly meghatározásáért 2 forint. A dijak vagy előlegesen, vagy pedig a magvak beküldése után az állomás vezetője által kiállí­­í­tott számlára küldendők be. A vizsgálat eredménye csak I a dijak befizetése után közöltetik a beküldővel. Minden I vizsgálat eredményéről az erre szolgáló nyomtatvány- I mintán értesíttetik a beküldő. Ezen értesítvény csupán I a tudakozódó fél saját megnyugtatására szolgál, de bi-­i­zonyítvány erejével nem birkát, minthogy az állomás I csupán a beküldött próbát, nem pedig az árut magát I vizsgálta meg. Miután azonban a magvizsgáló állomásnak­­ nemcsak az a czélja, hogy a fogyasztót károsításoktól s megmentse, hanem, hogy egyúttal a lelkiismeretes terme- I lőt és magkereskedőt is megvédelmezze a netaláni mél- I tatlan megtámadásoktól s hitelét emelje, azért a I magtermelők vagy magkereskedők számára bizonyit- I vány is állítható ki a magvizsgálat eredményéről, ha­­ a kérdéses magkészletek az állomás ellenőrzése alatt­­ állanak. Az ellenőrzés módozatait az állomás vezetője­­ és az illető fél közösen állapítják meg. Az ily bizonyít- t vány alapján az elárusító, bizonyos határidőn belül, sza- I vatosságot vállalhat a vevő irányában a mag tisztasága I és csiraképessége iránt. Vetőmagvaknak magánosok­­ által való beküldésekor szükséges, hogy meg legyen említve a beszerzési forrás (termelő- vagy kereskedő- I czég), a hely, hol a mag termett, az ár és a netán I biztosított csiraképesség, továbbá, hogy a mag vett­e vagy venni szándékolt áruezikk-e. Mindennemű kü­lde- t mény „az állami vetőmag-vizsgáló állomásnak“ (Buda-­­­pest, VII. Rottenbiller­ utcza 26. sz.) czimzendő. Az álló- I más vezetője dr. Czakó Kálmán tanár. A magyar általános iparegylet kézműipari szak­osztálya tegnap újra alakult. Kramer eddigi elnök az elnök­ I­ségről leköszönt, miután az igazgatóságba beválasztatott. S Spitzer Miksa indítványára a szakosztály köszönetet mon- I dott Kramernek a szakosztály ügyei iránt eddig tanúsított I buzgalma és jó akaratáért. Elnöknek Csepreghy János, I előadónak s jegyzőnek Richter Antal egyleti tagok vá­­l lasztattak meg. Keleti Károly az igazgatóság nevében I felkéri a szakosztály tagjait, hogy a működésük körében I tapasztalandó hátrányról, vagy ügyüket előmozdítható I kívánalmakról a szakosztálynak jelentést tenni szives- s kedjenek, keresse fel bizalommal mindenki az iparos I érdekek előmozdításán fáradozó egyletet a szakosztály I útján, mely közvetlenül vagy közvetve segélyt fog nyuj- I tani. Az ülés ezzel véget ért. A nemzetközi pénzértekezleten Francziaország egyik megbízottja a senatus elnöke Léon Say lesz; ő­­ volt az, a­ki mint pénzügyminiszter 1876-ban kivitte, s hogy Francziaországban az ezüstnek korlátlan mérték-­­­ben való kiverését megszüntették. Anglia magatartásá­tól függ, várjon sik­erül-e az értekezletnek gyakorlati értékkel bíró megállapodásokra jutni. Most oly híreket veszünk, a­melyekből, ha megbízhatóságukban nem kellene kételkednünk, következtetni lehetne Anglia magatartására. Az angol bank vezetői ugyanis állító­­l­­ag a bimetallismus mellett nyilatkoztak. — Az értekezlet alkalmával egymás­ után jelennek meg a kérdést fejtegető szakművek. Ha hármat registrálha­­tunk, mind a három a bimetallismus mellett tör lánd­zsát, czimük a következő : „Der Kampf um die Währung“ Neuwirth József osztr. képviselőtől. „Für bimetallistische Münzpolitik Deuschland“ Wagner Adolftól, a híres berlini tanártól, a­ki ezelőtt az aranyva­luta hive volt, de most azt követeli, hogy Németország internationális szerződés útján térjen át a kettős valu­tára. „Für internationale Doppelwährung“ czímű művé­ben Schäffle Albert volt osztr. miniszter is ugyanezen eszmének ad kifejezést, a mi mint czime mutatja, a nemzetközi kettős valutát követeli. Legközelebb meg­fogjuk világitani e kérdés lényegét s ki fogjuk fejteni nézetünket. A lisztvám és az osztrák kereskedelmi miniszter. Az osztrák kereskedelmi miniszter, Pino báró tegnap fogadta az osztrák molnárok szövetkezetének egy kül­döttségét, mely átnyújtotta a nagymérvű lisztbehozatal okairól s megszüntetésének módjáról a miniszter kívá­natéra készített emlékiratot. A miniszter biztosította a küldöttséget, hogy a tarifaügyben megtesz mindent ami a bajok orvoslására szolgálhat. A­mi a német lisztvá­mot illeti, kijelentette a miniszter, hogy a berlini ta­nácskozásról érkező jelentések­ szerint kevés a kilátás arra, hogy Németország leszállítsa vámtételeit, a­melye­ket pénzügyi vámoknak tekint, a miniszter nem hi­szi, hogy a lisztvám eltörlését ki lehessen vinni. Az szt, hogy a lisztvám eltörlését ki lehessen vinni, az­­ osztrák-magyar meghatalmazottaknak megbízásuk van kö­telező ígéreteket nem tenni, esetleg azt kell ki-­s eszközölniök, hogy Németország kötelezze magát a mostani vámtételeinek változatlanul való fentartására.­­ A küldöttség tagjai kijelentették, hogy vámtari­fánk tételeinek megkötése szerencsétlenség volna az­­ osztrák iparra, a­mire a miniszter azt válaszolta, hogy ezen ügy még Berlinben nincs egészen tisztázva, egyéb­iránt ígéri, hogy az iparosok óhajait és panaszait meg fogja fontolni. Kijelentette továbbá, hogyha a berlini tárgyalások egészen eredménytelenek lesznek, ami részünkről Németország elle­nében behozhatók a visszatorló vámok. A sziszek-doberlini vasútnak Sziszek-Kostajnicza közt fekvő szakaszán előállítandó föld- és sziklamun­káknak, támasztó és bélfalaknak, hidak és átereszek alapozásának, a felépitmény lerakásának és bekavicso­­lásának s a többi munkákra és szállításokra ma volt az ajánlati tárgyalás a közlekedési minisztériumban. Négy ajánlat érkezett be. A Záhorszky miniszteri tanácsos elnöklete alatti bizottság ez ajánlatokat felbontván, azo­kat véleményével a miniszter elé terjeszti, ki a napok­ban fog az ajánlatok fölött dönteni. Kiss Antal 1.397,431 frt 08 kvért, Fleischmann és Müller 1.375,878 frt 03 krért, Braun J. E. s Steinber és Kopp 1.356,901 frt 19 krért, végre Weisshahn külföldi vállalkozó 1.214,040 frt 60 krért ajánlkozik az egész munkát teljesíteni. Az első pesti ingatlan­forgalmi részvénytársaság ma d. u. 3 órakor tartotta rendes évi közgyűlését. Falk Zsigmond megnyitván a gyűlést, előterjeszti,hogy írásbeli jelentést nem olvastat fel, mivel kevés mondani­valója van, a vagyoni állapot nem változott, mivel in­gatlant nem adtak el, bérbe is csak keveset adtak. A mérlegből az tűnik ki, hogy a társulat 43,021 frt 31 kr veszteséget szenvedett. A gyűlés, az igazgató ta­nácsnak a számvizsgálók javaslata alapján egyhangúlag megszavazta a felmentvényt. A múlt évi igazgatóság tagjai, u. m.: Falk, Klein, Sieg­mund, Pollák, Hüttl, Hoeffner, valamint a múlt évi felügyelő-bi­zottság tagjai: Buda Antal, Schwartz A. és Löw Ignácz közfelkiáltás utján újból megválasztottak. A magyar vasutak kölcsönös kárbiztositási szö-­­­vetkezete első üzletévének (1880. kárév) végeredménye kedvező prognostikont nyújt ezen intézmény czélszerű­­ségére nézve, a mennyiben a kormánynak azon felte­vése, hogy a korábban fizetett biztosítási díjak jó része a vasutak s közvetve az államkincstár javára meg fog takaríttatni, az első évben megvalósult. — A kormány az intézmény szervezésénél, a­mint olvasóink emlékezni fognak, mintegy 80—100.000 forintnyi évi megtakarítást vett kilátásba s a­mint az alábbiakból kitűnik, az első év eredménye, tisztán a felmerült károkat tekintve, vá­ratlan mértékben meghaladja, de még az első évben fizetni kellett szerződési praemissumok számbavételével is, nagyon megközelíti a kilátásba vett megtakarítást. Az 1880. kárév eredményét illetőleg ugyanis a követ­kezőkről értesül a „Y. és K. K.“ A szövetkezeti vona­lak hossza volt 5.356,653 kilométer. Az épületek és épitmények bevallott összértéke 31.273,513 forint. — a forgalmi eszközök bevallott összértéke 48.578,794 frt. A 1880. évben felhasznált anyagszerek értéke 6.889,880 frt. A tonnakilométerek száma 1.215.963,320 frt. A szövetkezet tiszta kiadásai kitettek: a szövetkezet terhére megállapí­tott 61 káreset után 7885 frt 24 krt, a kezelési költségek 1 5151 frt 80 krt, a szövetkezetnek tehát a biztosítás egész évre csak 13,037 frt 4 krba került, míg az előző évben biztosítási díjak fejében a szövetkezetbe belépett vas­utak összesen 187,006 frt 32 krt fizettek ki a biztosító társulatoknak, s e szerint a szövetkezet által elért meg­takarítás 173,969 frt 28 krt teszen. Ezen megtakarítás azonban az 1880. évben még nem tényleges, mert a I még le nem járt, a szövetkezet által átvett biztosítási I szerződések alapján a szövetkezetet 1880. évben még I 108,753 frt 15 kr biztosítási díjnak fizetése terhelte, s melyből levonva a biztosítási társulatok által 1880. évben I fizetett károk összegét 3711 frt 71 krral, maradt fiz ■­­I­tendő 105,041 frt 44 kr, ehhez hozzáadva a fentebb ki- I mutatott tiszta kiadást 13,037 frt 4 krt, a szövetkezet I 1880. évi összkiadása 118,078 frt 48 krt tett, szemben I tehát az 1879. évben fizetett 187,006 frt 32 krnyi biz- I tositási dijakkal, a tényleges megtakarítás 68,927 forint I 80 kr, melynek 20°/ára vagyis 13,785 frt 57 kr tartalék- I alap képzésére lévén fordítandó, a valódi megtakarítás I 55,142 frt 23 kr, mely legnagyobb részt a magyar ál-­l­lamkincstár javára esik, amennyiben a szövetkezet tul- I nyomó része a m. kir. államvasutakból és a biztosítást­­ élvező vasutakból áll. Míg____________ Vásári tudósítások. Budapesti marhavásár. Márczius 31. Felhajtatott összesen I 1411 darab nagy és 1655 darab apró marha. Fi­ból eladatott: I 17 db bika, darabja 75—160 írtig ; 901 db ökör, párja 148—336 I írtig; 574 db vágó teh­én, párja 125—260 írtig; 120 darab fejős I teh­én, dobja 80—190 írtig; 5 db bivaly párja 150—247 írtig; 695 db I borjú, darabja 9—27 írtig; 1656 db bárány párja 5 forinttól­­ 8 I forintig. — Ökörhus 100 kilogr.-ja 46—51 forint, tehénhús 100­­ kilogr.-ja 45—48 frt, borjúhús 100 kilogr.-ja 60—80 frt, bivalyhús I 100 kilogr -ja 40—43 frt, nyersszalonna 100 kilogr.-ja 70—72 frt,­­ sertészsír 100 kilogr.-ja 72—76 frt. Budapesti lóvásár. Márczius 31. Felhajtatott összesen 450­0 db ló, ebből eladatott átírás mellett 140 db, és uj lólevéllel 36 db , I árak 10 frttól 180 frtig. Bécsi vágásra vásároltatott 24 db 10 frttól I 45 frtig. Egyébként a vásár, szokott élénkséggel a heti szükségletre ■ szorítkozott. A vetések állása. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium az állandó gazdasági tudósítóitól f. hó 18-tól 25-ig beérkezett jelentések alapján a gazda­sági állapotról a következő adatokat teszi közzé: II. Dunántúli megyék. I (Folytatás.) Zalamegye. N.-Kanizsai, pacsai, alsó-lendvai, Csáktornyai I és perlaki járás. Az őszi vetések nagyobb részt szépen kiteleltek; az­­ egerszegi járásban a késői s különösen az agyag földbe vetett ro­zsok silányak maradtak , egy részét ki kellett szántani; a novai I járásban a laposabb fekvésű vetések gyengék s úgy itt, mint az egerszegi járásban a két éves, lóheréket felszívta a fagy. A tavaszi I munka folyik, de megkésve Általán jó bortermést várnak. Baranyamegye. Mohácsi és pécsváradi járás. Az őszi I vetések szépek. Szt.-Lörinczi járás. A laposabb földek viz alatt áll­ I­­ván, a vetések nagyrésze kipállott vagy megritkult. A tavaszi munka I megkésett. Szőlők és gyümölcsösökben kár nincs. Tolna megye: Simontornyai járás. Az őszi vetések szépek, s a tavaszi vetés általában e hó 21-dikén kezdődött, de eső és fagy I megszakította. III. Az Alföld északi részei. P­e­s­t-P 1 1­­­8-S­o­l­t-K­iskun megye, Pesti alsó és felső I pilisi járás. Az őszi vetések jól állanak, de a kis oroszi, sz.-mo- i nostori szigetek egy harmadát s a Csepelszigeten is több száz hold I földet a tíz borítja. Felső járás. A fagy a gyengébb búzában és I repezében kárt tett; a rozs főleg a korai elég jó. Kiskun felső­­ I járás. Az őszi vetésekben sok kár van, a rozs több helyen ki- s veszett. A tavaszi munka megkésett s a vizek miatt csakis a par- I tosabb helyeken folytatható.­­ I „Jás­z-N­a­g­y­k­u­n-S­zolnokmegye. Jászsági alsó­ja­, I­rás. Őszi búza, rozs, repere jól állanak, azonban még mindig sok I vetés van viz alatt. Felső és alsó tiszai járás. Az őszi búza és rozs I állása kedvező, de a repezében sok kár van. Tiszai közép járás. . I Ha a hideg tartós lesz, károsan fog hatni búzára, repezére. A I I tavaszi munkát a föld lágysága hátráltatja. Hevesmegye. Mátrai és alsó-tarnai járás. Az őszi veté­­­­sek jól teleltek, de az alsó tarnai járásban a repere megmaradása I kérdéses. Tavaszi munka csak itt-ott volt megkezdhető. Biharmegye. Belényesi és derecskei járás. Az őszi vetések i I jól teleltek, de a tavaszi munka a föld nedvessége és fagyok miatt I még nem kezdetett meg. Ugrai és magyar-csékei járás. Dombosabb I fekvésű vetések jók, a laposabb fekvésnél silányak, az ártereken több i I kiveszett; magyar-csékei járásban az őszszel ki nem kelt vetésekhez­­ I kevés remény van; a tavaszi munka még szünetel,­­ I Hajdumegye, B.-ujvárosi járás és Hadház vidéke. Az I őszi vetések általán jól állanak, de a tavaszi munka még nem I kezdhető. Gyümölcsösökben a múlt téli fagy káros következményei s I észlelhetők.­­I Aradmegye Aradi, világosi, radnai, boros­sebesi, eleki,­­ I ternovai és pécskai járás. Az ősziek általán kedvezően néznek ki,­­ I azonban aradi, világosi, radnai, boros­sebesi és eleki járásokban a I, I laposabb fekvésű földeken a viz károkat tett. A tavaszi munka csak­­* I itt-ott partosabb helyeken kezdetett meg s általán igen megkésett, t I A boros­sebesi járásban a szőlő nem mutat jó termésre. 3 I (Folytatjuk.) Budapesti áru- és értéktőzsde. — Márczius SI. — Árutőzsde. (Külön tudósítás.) Búza ma kis mértékben volt kínálva, aki vásárolni akart, kénytelen volt 5—10 krajczárral többet fizetni, mint tegnap; elkelt 10000 mmázsa. — A többi gabonane­­műek szilárdak. — Határidőre a hangulat szilárd, elkelt 2500 mé­termázsa bánáti tengeri julius-augusztusra 6 frt 71/fokron. — Berlin­ben ma a gabonaárak nem változtak. Értéktőzsde. Az irány, mely már egy idő óta követtetett az üzérkedés által, ma csak folytatását találta az újabb áremelkedést.­— mely Papirjáradékokban és Osztrák hitelrészvényekben nyilatkozott. — Magyar jár. 113.60-ig szilárdan 85.95-ön zárult és Osztrák hitelr. 302-en kezd­­rultak, Magyar h­itelr. 273.50, Magyar ny. köz­jegy 108 50.

Next