Ellenőr, 1881. április (13. évfolyam, 163-216. szám)

1881-04-20 / 196. szám

HL évfolyam. — 196. szám. Egyes szám ára 4 kr. Budapest, szerda, április 20.1881. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Egész évre . ....................................20 forint — kr. Félévre.............................................10 „ — „ Évnegyedre.....................................5„ — „ Egy hónapra.........................................1 „ 80 „ Az estilap postán való külön küldéséért a', elő­fizetési áron felül, külön 1 frt jár évn­egyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vo­natkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalap­­utcza 22. sz.) intézendők. Szerkesztőség és kiadó­hivatal Budapesten, Kalap­utcza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, to­­vábbá DAUBE G L. és társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó-hiva­tala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, április 19. Az áruforgalmi statisztika. Gazdasági életünk legfontosabb ismérvét, a kül­földre való áruforgalmat eddig egyáltalában nem is­mertük. Ausztriával egy vámterületet képezünk s igy a ha­tárunkon átmenő árut nem állíthattuk meg, hogy vám­­lajstromot készíthessünk róla. Az áruforgalmi adatoknak hiányát érezte mindenki, ki akár elméletileg akár gyakor­latilag közgazdasági kérdésekkel foglalkozott, érezte a törvényhozás, midőn Ausztriával a kereskedelmi és vám­szerződést megkötötte. E hiányon segít annyira, a­meny­nyire a létező viszonyok között segíthet az áruforgalmi statistikáról szóló 1881. évi 13. törvényczikk, mely a jövő hó 1-én lép életbe. A törvényt életbeléptető miniszteri rendeletet alább találják olvasóink, annak rendelkezései oly egyszerűek, hogy semmi bővebb magyarázatot nem igényelnek. E törvényczikk csak egyben különbözik azon törvénytől, mely 1880. január 1-én lépett a Németbirodalomban életbe, s a­mely ott már jónak is bizonyult. A két tör­vény közötti különbség az, hogy Németországban a posta által továbbított árukról is kell bevallást készí­teni, míg nálunk nem; Így nálunk a nagy közönséget e törvény kevésbé érinti, mint Németországban. Nincs kétség, hogy e törvény nem fog zavart okozni forgal­munkban, pontos kivitele által pedig végre bírni fogunk megbízható áruforgalmi statisztikát. A hajózási és vasúti vállalatok által beszolgáltatott adatok feldolgozása az országos statisztikai hivatalban történik, a­melynek személyzetét e czélból tetemesen kell szaporítani. Miként történik a feldolgozás s a fel­dolgozott adatoknak közrebocsátása, még nem tudjuk, az ügy érdekében azonban kívánnunk kell, hogy a fel­dolgozás minél gyorsabb legyen. S épen erre vonatko­zólag úgy tetszik nekünk, hogy a miniszteri rendelet hosszú határidőt ad a közlekedési vállalatoknak az áru­forgalmi adatok beküldésére. Ha a közlekedési vállala­tok csak két héttel a hónap lejárta után küldik be a lefolyt hóra vonatkozó adatokat, akkor félünk, hogy azok nagyon későn fognak közzététetni. Ha az angol vámhivatal közzéte­heti az áruforgalmi adatokat egy héttel a hó lejárta után, ha Francziaország áruforgalmára vonatkozó ada­tok is ily gyorsan jutnak köztudomásra, nem látjuk be, miért ne volna ez nálunk is ily gyorsan eszközölhető. Félünk, hogy a gyakorlatban e két hétből négy hét lesz, a statisztikai hivatal ismeretes arról, hogy mindent elkésve publikál, s e két körülménynek az lehet az eredménye, hogy az adatok csak hónapok múltán tétet­nek közzé. Meg vagyunk győződve, hogy komoly aka­rattal nálunk is époly gyorsan közzétehetők ezen ada­tok mint Angliában és Francziaországban, és elvárjuk a statisztikai hivataltól, hogy mindent el fog követni e czél elérésére. * * * A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 13.544. sz. a. kiadott rendelete, — az áru­forgalmi statisztikáról. 1. §. Az áruforgalmi statisztikáról szóló 1881. évi XIII. törvényczik értelmében, 1881. május 1-től kezdve a feladó tartozik minden, a magyar korona területén feladásra kerülő és külföldre (az osztrák tartományokba is) szóló küldeményekről, melyek vasuti vagy hajózási vállalatoknál feladatnak, az áruforgalmi statistika készí­tése czéljából nyilatkozatot a vasuti vagy hajózási vál­lalatnak átszolgáltatni. 2. §. A nyilatkozatokhoz az e végből kiadott 2 krajczáros bélyegű űrlapok használandók. 3. §. Ezen űrlapok minden vasuti vagy hajózási állomáson kaphatók. Áruk darabonkint 2 krajczár. 4. §. A nyilatkozaton a következő rovatok tölten­dők ki: 1. a vasuti vagy hajózási állomás neve, a­hol a kül­demény feladatik; 2. a vasuti vagy hajózási állomás neve, a­hová a küldemény szól; 3. az áru megnevezése; 4. az áru mennyisége; 5. az áru értéke. 5­ §• Az áru megnevezése az e czélból egyúttal kibocsátott árulajstrom szerint történik. Az árulajstrom­ban nem foglalt áruk akkér nevezendők meg, hogy minőségük iránt kétség ne legyen. E végből kerülendők az oly gyűjtőnevek, a­melyek az áru minőségére nézve tájékozást nem adnak. Egyátalában nem szabad hasz­nálni a következő kifejezéseket: állatok, állati termé­nyek, apró áruk, csecsebecsék, érczek, fémek, fémáruk, föld, fonalak, gabona, gyarmatáruk, italok, kelmék, kézműzeti áruk, közanyag, kötött áruk, kő, malomter­mék, nür­nbergi áruk, őrlemény, pipere-áruk, rövid­ áruk, szeszes italok, szőtt áruk, szövetek. 6. §. Az áruk mennyisége rendszerint súlyban és pedig kilogramokban vagy métermázsákban feje­zendő ,ki. Élő állatok, vad, kocsik, gépek, gőzmozdonyok, locomobilok, hajók, zongorák, számszerint azaz darab­jával n­evezendők meg. Épületfa és tűzifa vagy súly szerint, vagy köb­méter (illetőleg tűzifánál kriméter) szerint jelölendő meg. A feladó tartozik a mennyiség megjelölésénél a ki­logram, illetőleg métermázsa, a köbméter, illetőleg da­rab kifejezést feltüntetni. 7. §. A súly megállapításánál az áru teljes súlya, tehát az áru göngyölésével együtt, irányadó. 8. §. Az áru értéke osztrák értékű papír-forintok­ban fejezendő ki, még­pedig akkép, hogy az érték az összes küldeményről szóljon, tehát 5 darab ló összesen 1200 forint értékben; 300 méter mázsa búza 2100 forint értékben. 9. §. Ha a küldemény egy csomagban különböző árut foglal magában, a különböző áruk súlyuk és érté­kükkel külön nevezendők meg, például 5 kilogram czu­kor 1.50 forint értékben. 8 kilogram kávé 6 frt érték­ben, 10 kilogram déli gyümölcs 5 forint értékben. 10. §. A vasúti vagy hajózási vállalat hivatalnoka tartozik a nyilatkozatot a feladás alkalmával a fuvarle­véllel összehasonlítani és megvizsgálni, vájjon a nyilat­kozat minden rovata ki van-e töltve ; vájjon az 5. §-ban felsorolt gyűjtőnevek egyike nincs-e használva; vájjon a nyilatkozatnak (az árumegnevezést tartalmazó) harmadik rovatában használt megnevezés, a fuvarlevél­ben használt árumegnevezéssel nem ellenkezik és az áru minőségének megfelel-e; végre, vájjon a nyilatkozat többi rovataiban foglalt adatok a fuvarlevél adataival azonosak-e ? Ha a nyilatkozat hiányosan, vagy a fuvarlevél adataival ellenkezően töltetett ki, vagy ha az áru tény­leges minőségének meg nem felelő elnevezés, avagy az 5. §-ban foglalt gyűjtőnevek egyike használtatott: a nyilatkozat a feladónak a hiány vagy hiba kijelölése mellett kiegészítésre vagy kijavításra visszaadandó. Mind­addig, míg a nyilatkozat helyesen kitöltve nincs, az áru elszámítás végett át nem vehető. 11. §: A külföldről és az osztrák tartományokból a magyar korona területére érkező küldeményekről a nyilatkozatok hasonlókép a 2—9. §§-ban kijelölt módo­zatok szerint állítandók ki. 12. §. Ha a külföldön vagy az osztrák tartomá­nyokban a feladás alkalmával a küldemény a szükséges nyilatkozattal ellátva nem lett, a vasúti vagy hajózási vállalat az ilyféle küldemények kiadatását mindaddig megtagadhatja, a­míg a leadási állomáson az átvevő a nyilatkozatot kellően ki nem állítja. Ez esetben tartozik azonban a vasúti vagy hajózási vállalat a küldemény megérkezéséről szóló értesítés kézbesítésekor az átvevőt e körülményre figyelmeztetni, esetleg neki a nyilatkozat kitöltése végett űrlapot küldeni. 13. §. Ha a nyilatkozatot kifogásoló vasúti vagy hajózási hivatalnok és a feladó vagy átvevő közt a kül­demény tartalmát illetőleg nézetkülönbség merül fel, az illető hivatalnok föl van jogosítva a nyilatkozat adatait a küldeménynyel tartalom tekintetében a feladó avagy meghatalmazottjának jelenlétében összehasonlítani és a hamisnak talált nyilatkozat kiegészítését kívánni. 14. §. A vasúti és hajózási vállalatok tartoznak az állomásokon feladott és leadott árukról szóló nyilatko­zatokat állom­ásonkint rendezve és a feladás és leadás szerint elkülönitve, havonkint, még pedig a hónap le­járta után legkésőbb két hét alatt a statisztikai hivatal­hoz megküldeni. Kelt Budapesten, 1881. évi április hó 14-én. B. Kemény Gábor, s. k. KÖZLEMÉNYEK. A budapesti kereskedelmi és iparkamara ma d. u. 4 órakor b. Kochmeister Frigyes elnöklete alatt teljes ülést tartott, melynek tárgyaiból közöljük a kö­vetkezőket : A földm.-, ipar- és kereskedelmi miniszter­nek a londoni gyapjukiállítás tárgyában érkezett leira­tára a kamara sajnálattal jelenti, hogy bár a felhívás a kamara részéről közzé tétetett, kiállításra nem jelentke­zett senki sem.­­ Egy fővárosi c­ég panaszt intéz a kamarához aziránt, hogy a főváros az elevátorokhoz szükséges mérlegeket rövid úton külföldön rendelte meg. A kamara bár tudja, hogy egy ilyen nagyobb szükség­letet kielégíthető mérleggyárunk nincs, de talán ezen alkalomból alakulna, vagy kisebb telep alakulnék át ilyenné, felkérni határozza a tanácsot aziránt, hogy az elevátoroknál szükségelt mérlegekre nyilvános pályázatot írjon s hazai czégnek s olyan külföl­dieknek, kik azokat idebenn készíttetik, előnyt ad­jon. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara a ke­reskedelmi szakoktatás rendezése tárgyában az ipar­kamarák s kereskedelmi intézetek képviselőiből álló orsz. értekezlet egybehivását kérelmezte a közoktatás­­ügyi minisztertől s ezen kérvényének támogatására fel­kéri a kamarát. A kamara az ügyet a kereskedelmi ka­mara elnöke, W­armann Mór, Fuchs J., Gerstin­­g­er J., Brüll Miksa és Weisz B. F. tagokból álló bi­zottságnak adta ki. Végül elnök megemlékezett arról, hogy az 5 éves választási ciklus immár lejárván, a mostani kamarának ez utolsó ülése. Azt hiszi, hogy a kamara önérzettel tekinthet vissza működésére, mert si­került neki az ipar és kereskedelem terén sok üdvösét keresztül vinni s sok károsat ellensúlyozni, megszün­tetni. Végül megköszöni a tagoknak irányában tanúsított jó­indulatát. Ezzel az ülés véget ért. A budapesti kereskedelmi és iparkamara újjáala­kítása f. hó 22-én történik meg. E választás ügyében a pesti polg. kereskedelmi testület, a k. szab. nagykeres­kedő testület, a budapesti áru- és értéktőzsde, a magyar általános iparegylet, a magyar kereskedelmi csarnok és a pesti Lloyd-társaság képviselőiből alakult közös kije­lölő bizottság a következő felhívást bocsátotta ki : Fel­hívás a főváros összes kereskedőihez. A budapesti ke­reskedelmi és iparkamara beltagjainak a folyó április hó 22-dikére kitűzött választása alkalmat nyújt a főváros kereskedőinek, hogy egyik legbecsesebb törvényes jo­gukkal élve, kiszemeljék azon férfiakat, a­kik a legkö­zelebbi hat éven át speciális szakérdekeik képviseletével lesznek megbízandók. A kamarai intézmény kiváló je­lentőségének tudatában az alálírt fővárosi szaktestületek és egyletek képviselőket küldöttek ki, a­kiknek felada­tává tétetett, hogy a kamara kereskedelmi szakosztályá­nak megalakítása iránt kölcsönös megegyezéssel javas­latot készítsenek. Beható tanácskozások után, melyeknél a bizottság az összes kereskedői érdekcsoportok óhajait lehetőleg tekintetbe venni törekedett, a kamara keres­kedelmi szakosztályának 24 beltagjára nézve a követ­kező jelöltekben állapodtunk meg: Rebly Adolf, Brüll Miksa, Deutsch Sándor (Gábor és József), Diviaczky János, Freyberger Pál, Fuchs Rezső, Heinrich Ferencz, Herz Ármin, Hubenay József, Jálics Kálmán, Kerstinger István, Kochmeister Frigyes báró, id. Luczenbacher Pál, Lukács Antal, Molnár Endre, Müller Vilmos, Riesz Sándor, Schosberger Zsigmond, Strasser Alajos, Schweiger Márton, Tömöry György, Ullmann Emil, Wahrmann Mór, Weiss Bertalan. Az ország törvényhozása a kereskedelmi és ipar­kamarák intézményében oly közegeket teremtett, mely megadja nekünk a tehetséget, hogy önnön magunk mun­kálkodjunk speciális szakérdekeink előmozdításában és érvényesítésében. A törvényhozás azonban csak az in­tézmény keretének megállapítására szorítkozhatott, me­lyet sikeres tevékenység kifejtésére képes élő organis­­mussá tenni, az általunk megválasztandó bizalmi férfiak­nak képezendő feladatát. A kereskedelmi és iparkamara­­ csak akkor lesz képes megfelelni azon várakozásoknak, melyeket törvényes érdek­képviseletünk tevékenysége iránt táplálunk, és a kamarának szava csak akkor fog azon súlylyal bírni, mely a sikernek nélkülözhetetlen feltételét képezi, ha a megejtendő választásnál egyértel­­műleg oly férfiak közül sorakoznak, akik a kereskede­lem terén kifejtett tevékenységeknél fogva teljes biztosí­tékot nyújtanak aziránt, hogy a kamarai tagsággal járó komoly feladatokat jogos várakozásainknak megfelelőleg fogják teljesíteni.­­Felhívjuk ennélfogva tisztelt fővárosi pályatársainkat, hogy a választásnál teljes számban meg­jelenni és a fentnevezett jelöltek megválasztásához sza­vazatukkal hozzájárulni szíveskedjenek. Következnek az aláírások. A czukor-, kávé- és sörfogyasztási adó kezelésére vonatkozólag kiadott pénzügyminiszteri rendelet befeje­zéséül ezennel közöljük a liqueur-gyárosok által felhasznált czukor adómentességére vonatkozó részt. Hogy a nyi­tott községekben, mint a zárt városokban a liqueur-gyá­rosok, kik a gyártmányaik előállítására szükséges czuk­­rot adómentesen kívánják felhasználni, ebbeli enge­délyért a pénzügyi igazgatósághoz tartoznak folyamodni. A nyitott községekben a liqueur-gyárosok a czu­­korról bevételi és kiadási árjegyzéket vezetnek, mely­nek minden egyes tételét okmányokkal kötelesek iga­zolni. E jegyzék minden hó végével lezáratik. Az el­lenőrzés végett a beszerzett czukrot elzárt helyiség­ben kell tartani; az innen esetről-esetre kivett czukor­­mennyiség száz kilóként véve 12 liter 80 fokú szesz­ben és 20 liter vízben annyira felolvasztatik, hogy darabos ne legyen; a felolvasztás az adószedésre jogo­sított távollétében két tanú jelenlétében is történhetik; minden igazolatlan hiány jövedéki kihágást képez és az adószedésre jogosított az ellenőrzési rendszabályok mi­kénti teljesítéséről, az árujegyzék vezetéséről és a czu­­korkészletről bármikor meggyőződhetik. A zárt váro­sokban a liqueur-gyártáshoz szükséges czukor vagy az adó előleges lefizetése nélkül, vagy a lefizetett fo­gyasztási adó visszatérítésének fentartásával hozatik be, avagy annál oly czukor használtatik fel, melyet vala­mely átviteli kereskedő feltételes adómentesség mellett hozott be, de a mely a visszatérítés fentartásával már megadóztattatott, vagy végre a melyet az adóvisszatérí­­tés fentartásával más kereskedő hozott be. A gyárosok ezen helyeken bevételi és kiadási sorkönyvet vezet­nek, melyben a gyártásnál felhasznált czukormennyiség jegyeztetik föl, és a­mely minden hó végével lezáratik. E sorkönyv minden tétele külön külön vagy utalási tárczákkal vagy pedig a czukor felhasználására vonatkozó igazolványnyal bizonyítandó. Az ellenőrzés épen úgy történik, mint a nyitott községekben. Mind­ezek után még csak a fogyasztási adó alá eső czikkek­­nek a zárt városokon való keresztülvitelére és az átvé­teli raktárak felállítására vonatkozó intézkedéseket kell érintenünk. A ki fogyasztási adó alá eső c­ikkeket adó­mentesen akar a zárt városokon keresztül szállítani, kö­teles ezt a belépti hivatalnál bejelenteni s azon hivatalt megjelölni, a­melynél a kilépés történik. Ha a fogyasz­tási adó legalább is 30 frtot tesz, az átszállítás kiséret mellett, különben pedig kiséret nélkül történik. A hi­vatalos kiséretnél az átviteli lajstromnak megfelelő bárcza a kisérő pénzügyi közegnek adatik, melyet a kilépti adó­hivatalnak ad át, a­mely azt a kiviteli lajstromba iktatja be. A kilépési bárczát a kisérő közeg a belépti hivatal­hoz viszi, hol az átviteli lajstrom illető tételének okmá­nyolása végett eltétetik. Ha pedig a keresztülszállítás hi­vatalos kíséret nélkül történik , ez esetben a megfelelő adó a belépti fogyasztási adóhivatalnál letéteményeztetik, a­miről a fél letéti kárczát nyer. A keresztülszállításnak 24 óra alatt kell megtörténni; ezen idő elteltével a czikkek a félnek átengedtetvén, azok a meghatározott időben le­rakás és tartózkodás nélkül keresztülszállítandók, és a letéti tárcza bemutatása mellett a kilépti fogyasztási adóhivatalhoz állítandók. Itt a kilépés igazolása után a letéti tárczán kitüntetett összeg visszafizettetik. A­mi pedig az átviteli raktáraknak a zárt városok­nak adóvonalain kívül eső területén való felállítását illeti, a­ki ilyen raktárt akar felállítani: ezt a pénzügyigazga­­tóságnál írásban bejelenti, a­miről igazolványt nyer s a miről a pénzügyőri biztos és az, ki a város adóvonalain kivül az adószedésre fel van jogosítva, értesittetik. A felállításra jogosított ezen czikkekre nézve a zárt város adóvonalain kivül kereskedést vagy iparvállalatot nem űzhet, raktárüzlete pedig csakis a szóban lévő törvény rendelkezései alá eső czikkekre terjedhet ki; köteles bevételi és kiadási raktárkönyvet vezetni és a czukor­­ból; a czukorkából, a csokoládé-gyártmányokból és a czukorból 50; a czukorkából, a csokoládé-gyártmányok­ból és a kandírozott gyümölcsből 12; a kávéból és a kávépótolmányból 25 klórinnál és a sörből 5 hektoliter­nél kevesebbet nem adhat el. A raktárkönyv minden tétele igazolandó. (O. E.) Vasúti beruházási kölcsön. A frankfurti „Actionär“ értesülése szerint az Unio­bank 4.090.000 frtnyi vasúti beruházási kölcsönt, melyet nemrég 109 árfolyamon vett át az osztrák hitelintézettől, jelentékeny haszonnal el­adta a Hazai első takarékpénztárnak. A kassa-oderbergi vasút 50­0-os ezüstben kamatozó elsőbbségi kötvényei­ből mintegy 400,000 frtnyit a megtartott ajánlati tárgya­lás alkalmával az Országos­ bank vette át 963/4 árfolyamon. Az Unio-bank, mely az első 800,000 frtot átvette, 87­05-öt fizetett érte. A mostani árfolyam tehát nagyon kedvezőnek mondható. A vetések állása. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. mi­nisztériumhoz az állandó gazdasági tudósítóktól f. hó 5-től 13-áig a gazdasági állapotról a következő jelentések ér­keztek : I. Felvidék. (Folytatás.) Bars megye, Verebélyi járás. Az őszi vetések szépen bokrosodnak; a tavaszi búza-, árpa- és zab­ve­tés nagyobb részt befejeztetett, — ezekből a korai ve­tések szépen zöldelnek. A tengeri-, burgonya- és takar­mányrépa-ültetés is közelebb el fog kezdetni. A nedves időjárás miatt a juhok istállón vannak, ennek folytán a takarmány igen elfogyott. A réteket és legelőket víz borítja. Hont megye, Balogi járás. Az őszi vetések elég sűrüek, de a túlságos nedvességtől sárgulnak és gyomo­­sodnak. Tavaszi árpa és zab nagy része még vetetlen. Szőlőkben a metszés folyik. Borsod megye: Miskolczi alsó, egri, szendrői alsó és szentpéteri járás. Az őszi vetések jók, az egri járás laposabb fekvésű vetései a tulbujaság miatt rot­hadnak ; a miskolczi alsó járásban a repczevetés nem sikerült. A tavasziak vetése megkésett és befejezetlen. Rétek, legelők az egri járásban jó fejlődésnek indultak; ugyanitt a szőlő közép, a gyümölcs bőterméssel biztat, mint szintén a miskolczi alsó járásban is. Szendrő­­edelényi járás. Ősziek állapota rendes , a tavaszi vetés megkésett. Félő, hogy a lágyan koronáit cserepes földe­ken a mag nem kél ki. A juhtenyésztés a hosszú telek és a kedvezőtlen szaporulat folytán sok kárral­ jár. Gömörmegye, Rimaszombati járás. Őszi búza és rozs kitűnő, valamint a rimaszécsi és nagyrőczei járásokban is elég jónak mutatkozik, — ellenben a tornaaljai járásban visszamaradt s a laposabb földeken a kiázásnak van kitéve. Tavaszi vetés megkésett és min­denütt befejezetlen. A takarmány fogytán van, a legelő nem gyarapszik; a rimaszécsi és rimaszombati járások­ban még a juhok számára sincs legelő; a nagyrőczei járásban a rétek jó termésre mutatnak, azonban a ló­here­k főleg a luczerna fagytól jelentékenyen szenvedtek. Torna megye, Alsó járás. Az őszi vetések igen szépek, ezekben itt-ott az egerek tettek némi kárt. A tavaszi vetés a dombosabb földeken bevégződött, mig a lapályokon csak most veszi kezdetét. Szepes megye, Hernádi járás. Az őszi vetések illetőleg rozsok igen szépek, a tavaszi vetés megkésett, alig '/„­részben van elvégezve s csakis a délnek fekvő oldalakon. Zemplén megye. Homonnai, tokaji és gálszécsi járás. Az őszi búza, repcze és rozs szép, ellenben a sztropkói és varannói járásokban azokat a hideg északi szelek megviselték. Szerencsi járás. Búza jó, rozs silány, repcze rossz. Tavasziak vetése általán megkésett s a kedvezőtlen időjárás miatt megszakíttatott. A sztropkói járásban a takarmány szűke aggasztja a gaz­dákat. Bodrogközi járás. Az őszi vetések 40°/„­a lapos földben lévén, az jelenleg a legutóbbi tiszai áradás következtében víz alatt áll, egyébb helyeken jó remény­nyel biztatnak. A tavaszi vetés a föld nedvessége miatt nehezen halad. A takarmány fogytán van, legelőre semmi kilátás. (Folytatása következik.) Csazd­aság­i és üzleti tudósítások. Szeged, ápr. 17. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) A termény­üzlet­ben a lefolyt héten semmi említésre méltó változás nem történt. Mint előre látható volt, az üzlet az ünnepek következtében egészen pihent. Zsiradék-áruk, egyéb terményeink is megtartották múlt heti áraikat. Mai jegyzésünk: Disznózsír 69—70 frt hordóval együtt, pörkölt-szalonna 62 frt, fehér tábla-szalonna 65—66 frt, füstölt tábla-szalonna 68 frt, paprikás füstölt-szalonna szeletekben 65 - 66 frt. Szalámi, I-sö rendű szegedi 120 frt. P­aprika: kereskedelmi 20 frt, középfülöm 25 frt, csörmöly 40 frt, rózsa 75 frt, csöves 36 frt. Szappan, szegedi közönséges 34 frt, szegedi töpörte 38 frt. Tarhonya 1-es (tojással) 36 frt, 5-ös (tojás nélkül) 27 frt. 7-es (tojás nélkül) 24 frt. Keményítő: Tüll-Anglais 24 frt, kristály 27 frt, festő 14 frt. Köleskása 11 frt. Árpakása 14 frt. — Az árak Szegeden, 100 kilónként értendők. Baja, ápr. 16. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) A Tisza és Dunától távol eső helységek, u. m. Jankovácz, Mélykút, Bács-Almás, Tatház, Szent-Ivánda és a körülöttük fekvő puszták is sokat szenvedtek a fakadó víztől, mert a téli vetések vízzel vannak borítva, s a tavaszi mezei munkát csak most lehet megkezdeni. A tartós esőzés követ­keztében magukban a helységekben is bedőlt sok ház. Egy szóval mi is szenvedtünk a víztől. A gabonabehozatal a járhatatlan utak miatt alig méltó az említésre, áraink a következők : búza 11.60 frt, rozs 10.30 frt, zab 5.40—5.50 frt, tengeri 5.45—5.50, köles 5.20 frt. Puszta-Pél, ápr. 16. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Három nap óta gyönyörű időnk van, vetéseink igen szépen kezdenek zöldülni. A tavaszi vetést is elvégeztük nagy nehezen, az árpához azonban kevés a bizodalom, mert nedves földbe került. Kepczénk kezd virá­gozni, de ehhez is kevés a reményünk, mert reggelenkint egy kis dér van, sőt ma reggel fél fok volt a hideg. Az állatokra is jó ha­tással van e szép idő. Különösen a birkáknak dús legelőjük van, a gulyát is kihajtjuk a jövő héten. Az egereket a sok eső sem pusz­tította el, most úgy kell őket kiöntözni. O-Kanizsa, ápr. 16. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Négy heti eső­zés után ma valahára gyönyörű tavaszias időnk van, mely a veté­sekre jó hatással lesz, azok különben eddig semmi csivánni valót sem hagynak hátra s teljesen kielégítők, az árpa és zab már el van vetve, a kukoriczát most ültetik. Kereskedésünk, a készletek csekély volta miatt üzletfelen. Mai jegyzésünk búza 11.35—11.60 frt, kukoricza 5.20 frt, árpa 5.60—5.62 frt, zab 5.50—5.55 frt. Budapesti áru- és értéktőzsde. — Április 19. — Gabonaüzlet. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Búza ma valamivel jobban volt kínálva, malmaink csak olcsóbb árak mellett akartak vásárolni, tulajdonosok kényszerítve voltak 5—10 krajczárt engedni a múltheti árakból. Rozs változatlan. Árpa csendes, a hozatal csekély. Ten­geri 15 krajczárral olcsóbb, a hozatal nagyobb, legszebb áru G­arton adatott el. Zab szilárd. Határidőre a hangulat csendes, elkelt 5000 mm. usance­­louza áprilisre 11 frt 55 kron, 2500 mm. szeptember-októberre 10 frt 40 kron ; bánáti tengeri május-júniusra eladatott 5000 mm. 5 frt 97 kron és 6 frton. Usancezab Győrben átvéve elkelt áprilisre 1400 mm. 6 frt 90 kron és szeptember-októberre 1400 mm. 6 frt 40 kron. Ber­linben ma a gabonaárak 1­/2 márkával emelkedtek. Értéktőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Esti tőzsde. A megnyitáskor az üzlet igen élénk volt, főleg hitelrészvényekben, azonban a nap folytán bágyadtabbak lettek az árak realizációk kö­vetkeztében, míg 5 órakor jobb bécsi jegyzések újra élénkséget idéz­tek elő. Magyar jár. 116.15-ről 116.25-re mentek és 116.15-ön zárult. Papírjáradék 92-re emelkedtek, de 91.85-en maradtak. Osztrák hitelr. 317.50-ről 316.40-re estek és 317.80 után 317.30-on zárattak. Magyar hitelr. 300.50 és 301 közt keltek. Leszámitoló-bank 142.50 és 142 közt forogtak. Salgótarjáni vash. 162-en kerestettek. A hangulat igen szilárd maradt. 6 óra után Leszámitoló-bank részvények 144-ig kerestettek és köttettek. Budapesti hajóforgalom április 16, 17 és 18-án. A Duna bal­partján a következő vizi járművek kötöttek ki, u. m.: Pancsovai gőzhajó-társaság „Kolumbus“ 643 mm. árpa, 1668 mm. tengeri, 1228 mm. olajpogácsa, 91 mm. rongy, 11 mm. üres hordók, 13 mm. vas, 74 hektoliter bor, 22 mm. bőrök, 554 mm. heremag, 3* 1 , mm. ser-s tészsir, 6 mm. kendermag Pancsováról. — Kossmayer Ferencz m. h. „Tercsi“ 2560 mm. búza N.-Becskerekről. — Luczenbacher Pál ut. m. h. 29. sz. 1625 mm. kőszén Tóthról. — Fischer Móricz m. h. „Ádám“ 1005 mm. búza Ercsiből. — Luczenbacher Pál ut. m. h. 3. sz. 47000 db faltégla Ujvölgyből. — Heim Brodatius h. h. 130 mm. tengeri, 40 mm. zab, 10 mm. krumpli Szig.-Ujfaluból. — Luczenbacher Pál ut. m. h. 12. sz. 61,000 db faltégla Ujvölgyböl. — Stilschneider Ferencz m. h. 90 mm. fazekas-agyag Behleinból. — Kemenszy István 1 ladikja, 20 mm savanyu káposzta Negyedről.­­— Özv. Lassies Anna m. h. „Anna“ 2400 mm. búza Becskerekről. — Geringer és Berger m. h. 11. sz. 1468 mm. búza, 631 mm. ten­geri Bajáról. — Herz Anna m. h. 4. sz. 34,000 db faltégla Sződ- Rákosról.

Next