Ellenőr, 1881. április (13. évfolyam, 163-216. szám)

1881-04-30 / 215. szám

XIII. évfolyam. — 215. tsz. Budapest, április 29 A conversió törvénye ma került a kép­viselőház elé. Nem egyszer foglalkoztunk e tárgy­­gyal, s így alig fogja meglepni olvasóinkat, hogy nemcsak a kormánypárt, hanem a mérsékelt el­lenzék is magáévá tette a javaslatot, mert hiszen a­mit Lukács Béla mondott, az a kormány politikájának némi köteles hibáztatásától elte­kintve, alig volt egyéb mint a conversió helyes­lése. Néhány ürömcsöppet kellett az örömök po­harába is önteni, ezt senki sem veheti rossz né­ven egy ellenzéki szónoktól. De ha az olvasó nem lehetett meglepetve a mérsékelt ellenzék ma­gatartása által, kétségtelenül bámulhatott Helfy Ignáczon és Mudr­ony Somán, kik arra a hálát­lan feladatra vállalkoztak, hogy a szélbal egye­dül üdvözítő pénzügyi politikájának vakító vilá­gánál mutassanak rá arra a szédítő örvényre, mely állami financiáinkat a conversió alakjában fenyegeti. Eddig azt hittük, hogy a szélbal — any­­nyira­ mennyire — elvi oppositió, hogy neki csak az átkos közös ügy nem kell, de azon túl tud elfogulatlanul és igazságosan ítélni. És ezért adtunk neki némi előnyt egyszer-másszor az egyesültek fölött, kik ellenzéknek esküdtek föl minden áron. Ma a szélbal is megmutatta, hogy neki minden közjogi alapnál becsesebb a „csak azért is dongó.“ A renteconversióról saját pártjának legtekintélyesebb közlönye az „Egyet­értés“ is elismeréssel, nagy elismeréssel nyilatko­zott — mint azt lapunk olvasói is tudják — de azért a párt egyik vezére s azon közgazdasági szaktekintélye, kit csak a kiegyezés kérdése vitt a közjogi ellenzékre, pálczát törtek azon pénz­ügyi művelet fölött, melyet kívülök az egész világ nagy vívmánynak tart. De azért tévedne az olvasó, ha azt hinné, hogy Helly és Mudrony egyetértenek egy­mással. Nem azért van nekik különvéleményük, hogy csak egymással is egyetérthetnének. A két különvéleményben megvan a kellő fokozat. Helfy azért támadja meg a conversiót fő­leg, mert az államadósságnak tőkeösszegét gya­rapítja. S ha Helly úr megmarad ennél, s azt állítja, hogy ő a jelenlegi magában is mindig elő­nyös conversiónál előnyösebbet is tud képzelni, akkor egy szavunk sem volna ellene. De ő to­vább megy és azt mondja, hogy ez a conversió káros önmagában, páratlanul áll a conversiók nagy seregében, hitelünket compromittálja, uzso­rás kölcsön, és lehetetlenné teszi az arany köl­csönöktől való szabadulást. Helly mindjárt kezdetben elég szerény volt kijelenteni, hogy nézete eltér az egész köz­véleménytől. Hozzátehette volna, hogy a köz­adósságokról való nézetei is egészen eltérnek minden elfogadott gyakorlati és elméleti felfo­gástól. Mindenekelőtt abban téved Helly, mintha sok állam lett volna abban a szerencsés helyzet­ben, hogy adósságát convertálhassa. Európában csak Francziaország és Anglia mutathat föl sike­res conversiókat. Francziaország is csak kétszer convertált, 1825-ben és 1852-ben a kamatteher leszállításával, Anglia mintegy 7—8-szor az utolsó két században. Már ez a tény maga is eléggé mutatja, hogy a kamatcsökkentéssel járó conver­­sio nem oly kis dolog, melyet önmagában is ne kellene elismeréssel feljegyezni. S e conversiók közül Francziaország egyszer 1825-ben, Anglia pedig háromszor, utoljára 1822-ben convertált, úgy, hogy a kamatcsökkentés fejében szaporította névleges adósságát. Hogy az adósság névleges tőkéjének szapo­rítása a kamatcsökkenés mellett is rosszabbítaná az állam hitelét és uzsorás jelleget sütne hitel­műveleteinkre, azt mindennél fényesebben meg­­c­áfolják bécsi jó barátaink irigysége s a tőzs­dei árfolyamok folytonos emelkedése. Az az állítás pedig, mintha a hitelező az adósság tőké­jét nézné és nem a kamatterhet, midőn valamely állam hitelképessége felett ítélni akar, igazán ne­vetséges. Hiszen akkor Anglia hitele ma, mikor 3 százalékot fizet, semmivel sem volna jobb, mint akkor mikor 3­/2—4 százalékot fizetett, mert államadósságának tőkéje nem apadt. Vagy két országnak, melyek közül mindegyik 1000 millió forinttal tartozik, hitele szintén ugyanegy volna, habár az egyik 70 s a másik csak 30 millió forintot fizetne kamat fejében. A hitel­­képesség mérve első­sorban a teher, melyet az állam évi kamatban visel, és nem a névbeli tőke. Ez oly dolog, melyet Helfyn kívül senki sem fog kétségbevonni. Attól is fél H­e­l­f­y, hogy ilyen hitelműve­letek által megörökítjük az arany­adósságokat és soha nem térhetünk át a ránk nézve kedve­zőbb papírkölcsönökre. Ha oly nagyon kiváncsi Helfy az­okra, miért nem köthetünk nagyobb mérvben papír­kölcsönöket, megmondjuk neki mi. Azért, mert a külföld jobban szereti a rá nézve biztosabb arany­kamatot, és mert itthonn még mindig nincs elég nagy piacza kölcsönünk­­nek, habár, hála az égnek, évről-évre nagyobb mérvben tudjuk itthonn elhelyezni kölcsöneinket. És miért van a hazai közönségnek ez a tar­tózkodása ? Olvassa el Helly a maga és hozzá hasonló képviselők beszédeit és meg fogja találni rá a választ. Azért, mert a mi ellenzékünkben nincs annyi hazafiság, hogy különbséget tudna tenni az állam és kormány közt, és szívesen aláássa az állam hitelét, ha azzal a kormánynak is árthat. A külföldi pénz­embereknek hiába beszél Helly arról, hogy a magyar állam a bukás szélén áll, ők nem az ő beszédeiből merítik értesüléseiket, de itt a ha­zában fájdalom még akad ember, ki hisz neki és azon ellenzéki képviselőknek, kik csak pár hét­tel a conversió, a legfényesebb államhiteli ope­­ratió előtt az állami bukás, vagy legalább a kamatreductió, a legszégyenletesebb financiális művelet elkerülhetetlen voltáról tudtak és mértek beszélni. Ezért áll kedvezőbben az aranyköl­­csön, ezért áll kedvezőtlenebbül a papírkölcsön és nem azért, a­mit Helfy mond. De ne nehezteljünk Helfy képviselőre, meggyül az ő baja úgyis Mudrony Somával, a­ki még azt is bebizonyította, mit ő legalább nem mert állítani, hogy t. i. még kamatteher szempontjából is kedvezőtlenebbül állunk most, mikor majd évenként 2­72 millió írttal fizetünk kevesebbet. Vannak állítások, a­melyeket nem szabad c­áfolni, hacsak az olvasót megsérteni nem akarjuk és Mudrony Soma állítása ezek közé tartozik. Egyébiránt a magyar aranyjáradék 117,50. Magasabb mint bármikor is. A javaslatot a kormány részéről Szapáry Gyula gróf pénzügyminiszter és Rakovs­zky István előadó védelmezték. Mindkettő álláspontja minden könnyűség mellett, bizonyos tekintetben hálátlan is volt, a mennyiben oly állítások ellen kellett polemizálniok, melyeket senki sem vesz ko­molyan. Ily körülmények közt csak oly adatgaz­dag beszéd köthette le a hallgatóság figyelmét, min­t ma is halottunk a pénzügyminisztertől. Rakovszky előadó gondos és tartalmas be­vezető beszédén kívül sikerült replikájában is aratott megérdemlett sikereket. Budapest, szombat, április 30. 1881. ELLENŐR A képviselőhöz szombaton, ápr. 26-án d. e. 10 órakor ülést tart. Tárgy: A zárszá­madási bizottság jelentése és a kérvények. A főrendiház f. évi április hó 30-án délelőtt 11 órakor ülést tart. Az 1848—9. évi honvédek iránti erkölcsi elismerés és a munkára képtelen vagy rokkant honvédek állami segélyezése ügyében, határozati javaslatot terjeszt hol­nap (szombaton) a képviselőház elé Vécsey Tamás a kérvény­­bizottság előadója. A határozati javaslat meg­­említi, hogy a képviselőház több ízben részesítette er­kölcsi elismerésben a honvédeket, sőt 1875 óta éven­­ként 45.000 frtot vesz föl a költségvetésbe a honvédek segélyezése végett. A törvényes rendelkezések után te­hát nincs szükség más rendelkezésre, minthogyha kép­viselőházhoz benyújtott kérvény az eddigi határozatok szellemében a belügyminiszternek adassék ki, hogy a segélyezés körül szükségesnek mutatkozó intézkedéseket megtehesse a miniszter. A budapest-zimonyi vasút (a Kis-Kőrösről Kalo­csára és Indiáról Mitroviczára irányuló elágazásokkal együtt) financírozásáról és építéséről szóló szerződést a kormány és a tartományi bank képviselői ma este hét órakor megkötötték és aláírták. A szerződés tartalma következő: Az osztrák tartományi bank és a párisi compagnie Fives Lille közös kezesség mellett, mint építkezési fővállalkozók, kötelezik magukat, hogy a bu­dapest-zimonyi vasutat , az említett két szárnyvonallal együtt egy átalány-összegért a szerződésben megállapí­tott feltételeknek megfelelően, terv szerint és tökélete­sen közlekedésképesen előállítják. A vasút fővonala a magyar királyi államvasutaknak a budapesti dunapar­­ton fekvő teher-pályaudvaráról indul ki, a budapest­­ferenczvárosi állomással vágány által kötendő össze és K­i­s-K­őrös, Szabadka, Új-Verbász, Ú­j­vidék, India, valamint Z­im­o­n­y érintésével az ország határán építendő S­z­á­v­a-hídig vezettetik. A kalocsai szárnypálya a vasút fővonalának kis­kőrösi állomá­sától ágazik el jobb felé és Ke­sz­el közelében Kalocsáig vezetendő. Az i­n­di­a-mi­tr­o­vi­c­z­i szárnypálya a fővonal India állomásának végétől ágazik el hasonlóképen jobb felé és Rumát érintve Mitroviczáig épül.­­ A kalocsai és mitro­­viczi állomások a nevezett városok közvetlen kö­zelében, azon pontokon fognak felállíttatni, melyek a politikai szemle-bejárás alapján e czélra kijelöltetnek.­­ A fővonal elsőrangú, egyvágányú vaspályaként épí­tendő ki, még pedig a következő állomásokkal: Sorok­sár­, Taksony, Laczháza, Apajpuszta, K. Szt.-Miklós, Nagyállás-puszta, Szabadszállás, Fülöpszállás, Csengőd­­puszta, Kis-Körös, Vadkert, Halas, Kisszállás, Kelebi­a­­puszta, Csantavér, Topolya, Kishegyes, Verbász-Kula, Ó-Kér, Kiszács, Újvidék, Pétervárad, Karlócza, Becska, India, Ó-Pazua, Új-Pazua, Battajnicza és Zimony. E­hhez járul még az alföldi vasút szabadkai pályaudvará­nak kibővítése. A kis-kőrös-kalocsai szárnyvasút másodrendű, egy­vágányú vasút gyanánt és a kis-kőrösi elágazási állo­máson kívül a következő állomásokkal építendő ki : Ke­sz­el, Öreg-Csertő és Kalocsa. Végre az india-mitroviczi szárnyvonal elsőrangú, egy vágányú vasút gyanánt és Rutinye, Ruma, Vá­gány és Mitrovicza állomásokkal lesz kiépítendő. A fővonal, valamint az india-mitroviczai szárnyvo­nal részletes tervei már készek; a kiskörös-kalocsai szárnyvonal tervei ellenben az átalános épitkezési válla­lat által fognak összeállíttatni. — Az ország határánál a Száva vizén építendő híd — a szerb kormány erre megkivántató beleegyezésének fentartásával — hasonló­képen az átalános épitkezési vállalatnak adatott át. A pályaépítés körül többrendbeli berendezést a kormány magának tartott fenn. A Pétervárad és Cortanovce mel­letti alagutak építését, valamint a Zimony mellett esz­­közlendő bevágási munkálatok, az országgyűlés törvé­nyes jóváhagyásával, ajánlati úton már hosszabb idő előtt vállalkozóknak lettek átadva. Ezen a kormány által megkötött szerződésekben, most az általános épít­kezési vállalat ősz jogú jogutód gyanánt lép be, s a kormány a vállalatnak egyúttal átengedi mindazon aján­latokat is, melyek birtokrészek átadására, pénzbeli és munkajárulékokra s t. e. f. nézve tétettek. Az épitkezési költségek fedezésére a pénz­­ügyminiszer 5 százalékkal kamatozó papirjáradék-kötvé­­nyeket fog kibocsátani s ennek körülbelül felét a jelen évi kiadások fedezésére 84 árfolyamon ezen átvételi ár lefize­tése mellett — a már esedékes kamatszelvényeket készpénz­ben — a törvény kihirdetése után legkésőbb egy hóval átadja az átalános épitkezési vállalatnak; az összeg má­sodik fele 1882. évi junius hava elején fog a pénzügy­­miniszter által megállapított árfolyam mellett az épitkezési vállalatnak kiszolgáltatni. A pálya épí­tése a szerződés jóváhagyása után azonnal kez­detét veszi s egyes vonalrészei a következő határidőkre adandók át a közlekedésnek: Budapest-Szabadka 1882. október 15-éig, Szabadka- Újvidék 1883. május 15-éig, Újvidék-Zimony or­szághatár azon határidőn belől, mely a szerb fejede­ Táviratok. BéCS, ápr. 29. (Eredeti távirat.) Szerbia meghatalmazottaival befejeztetett az alkudozás és csak a szerződés formális elkészítése van hátra. Bécs, ápr. 29. Taaffe gróf fogadta az ipar­egylet küldöttségét, mely nála a magyar árufor­galmi statisztikai illeték miatt tisztelgett és ha­sonló értelemben válaszolt, mint a kereskedelmi miniszter; a kormányelnök ígérte, hogy erélyesen oda fog törekedni, hogy a rendelet zaklató pont­jai lehetőleg enyhíttessenek. BÉCS, ápr. 29. Képviselőház. A költségvetés általános tárgyalása alkalmával Hall­wich elősorolja Taaffe minisztériumának parlamenti tevékenységét és azt találja, hogy a kabinet keveset dolgozott. Szóló ki­merítően fejtegeti a Csehországban lakó két nemzetiség viszonyát. Hausner polemizál Mansfeld ellen, kinek beszéde semmi államférfii jelentőséggel sem bír. Meg­jegyzései mutatják, mit várhatnának a tartományok, ha Mansfeld volt miniszter pártja, az a párt, mely nem tanult és nem felejtett semmit, ismét kormányra jutna. L e d e r­e­r részletesen beszél az adóreformról és az új adókról. Pi­e­n­e­r azt fejtegeti, hogy a je­len kormány és a ház többsége nem képesek olyan tervet előterjeszteni, mely a hiány megszűnésére nézve sikerrel kecsegtetne. Szóló azt veti a pénzügyminiszter szemére, hogy a legutóbbi járadék kibocsátását consor­­tiumnak engedte át. A kormány nem az összes nemze­tiségeknek, hanem csak két nemzetiségnek akar ked­vezni. Kwb­ala azt mondja, hogy a lakosság nagy többsége örömmel üdvözli a kormány programmját; az a frázis, hogy a kormány veszélyezteti a német elemet, már elcsépelt. Oben­traut azt hiszi, hogy azok a hi­bák, melyeket az alkotmány­párt elkövetett, alig mél­tók felemlítésre a jelenlegi többség eljárásával szemben. — A ház holnap ülést tart. BéCS, ápr. 29. (Eredeti távirat.) Az utóbbi napok­ban több előkelő pénzintézet kapott levelet, a­melyek azzal fenyegették őket, hogy jégbe röpíttetnek épületeik. E levelek „Ausztriai paraszt­szövetség végrehajtó bi­zottsága“ aláírással voltak ellátva. A rendőrség meg­vizsgáltatta az említett házakat. A hitelintézet főlépcső­jén robbantó anyaggal töltött petárdát találtak. Konstantinápoly, ápr. 29. (Eredeti távirat.) Dervis pasa jelenti a portának, hogy Prizrend­­ben ütötte föl hadiszállását és hogy a liga több vezérét elfogatta és Konstantinápolyba fogja kül­deni őket. A pristinai, djakovai és ipeki lakos­ság elvált a ligától és a szultán csapatjaihoz csatlakozott. A fölkelők Szimlvában sánczokat építettek. Ibrahim pasa elindult oda egy kémlő csapattal. Páris, ápr. 29. (Eredeti távirat.) A tunisi bej fölszólította Roustan főconsult, hogy tegyen javaslatot oly conventio megkötése végett, a­mely elégtételt szolgáltat Francziaországnak. Páris, ápr. 29. El Kef franczia parancsnoka fogadta a sejk és a hadi meghódolását. — A közlekedés és a csapatok élelmezése biztosítva van. — Oran tartomány déli részén nem történ­tek összeütközések; a géryvillei 380 főre rugó helyőrség nem tart a megtámadástól, mivel a szomszéd törzsek hívek maradtak; csupán a trail, az uledsia és az ule-haddu törzs vett részt a mozgalomban. A Francziaországhoz hű maradt törzsek és a trail törzs közt összeütközés volt, melyben az előbbiek 30 embert vesztettek; az utóbbiak vesztesége sokkal jelentékenyebb. Logerot tábornok hadoszlopa a Medserda folyó völgyében folytatja előnyomulását és va­sárnap vagy hétfőn Bezsába érkezik. A hírlapok, a portának Tunisra vonatkozó jegyzéke alkalmából, arra emlékeztetnek, hogy Francziaország mindannyiszor tiltakozott, a­hány­szor a porta fönhatósági jogot akart Tunis­­ban gyakorolni. Lajos Fülöp alatt majdnem minden évben török hajóraj vitorlázott Tunis partjaira, azonban mindenkor útjában találta a franczia hajórajt, mely utasítva volt, hogy aka­dályozza meg a török csapatok vagy a hivatalos küldetésben Tunisba menő török ügynökök part­raszállását. Ilyen eset a császárság alatt két ízben for­dult elő. Páris. ápr. 29. Az „Agence Havas“ jelenti Tunisból. A bej környezetében élénk mozgalmat idézett elő az a hír, hogy a porta Khaireddin pasát, kinek tervei és személyes dicsvágya már régóta ismeretesek Tunisban, küldetéssel bízta meg. Minthogy azonban Francziaország minden alkalommal kijelenté, hogy a jelenlegi dynastiát és a muzulmán trónörökösödési törvényt fenn akarja tartani Tunisban, és minthogy Franczia­ország az 1871. évi fermánt nem ismerte el, azt hiszik, hogy a franczia hajóraj, hivatalos külde­tésben Tunisba vitorlázó török hajót, nem fog a tunisi kikötőkbe bocsátani. Pétervár, ápr. 29.: Az „Agence Russe“ emelkedik a tunisi bej azon sürgönye fölött, melylyel a berlini szerződés alapján a hatalmak közbenjárását kéri fel. Az „A. R.“ azt írja, hogy a berlini szerződésnek semmi köze nincs­­ ehhez a kérdéshez. Oroszország érdeke nem kívánja, hogy az orosz kormány a franczia-tunisi viszályban közbelépjen. Athén, ápr. 29. A hadügyminiszter elrendelte a ka­tonai szolgálat alól ideiglenesen felmentett hadkötelezet­tek haladéktalan behívását. Madrid, ápr. 29. A király legidősebb nővére le­esett a lóról és némi sérülést szenvedett. Róma, ápr. 29. A képviselőház megkezdette Zeppa és Odescalchi indítványainak tárgyalását; miután töb­ben felszólaltak, a ház holnapra halasztotta a vita foly­tatását. Fiume, ápr. 29. (Eredeti távirat.) A magyar és osztrák vasutak igazgatói ma tartották idő­szaki conferentiájukat, azután Fiume forgalmi viszonyait vizsgálták részletesen és meglepetésü­ket fejezték ki azon nagyszerű haladás fölött, melyet találtak. A kikötői tárak s azok egész berendezése teljes elismerésüket nyerte meg. A vendégek tegnap délelőtt érkeztek ide s két na­pot szenteltek az itteni viszonyok tanulmányozá­sára. Tengerpartunkra is tettek kirándulásokat. Fogadtatásuk kitünően szíves volt. Reggel indul­nak Zágrábba. Grácz, ápr. 29. Benedek táborszernagy temetése ma délután ment végbe. A szertartáson jelen volt Khun országos hadparancsnok, a tábornoki és a tisztikar, a 28. gyalogezred küldöttsége, a tartom­ányelnök, a polgár­­mester és roppant néptömege­lemséggel kötött vasúti egyezménynek megfelel. A kis­­kőrös-kalocsai szárnyvonal 1882 október 15-éig, az in­dia-mitroviczai pedig az Újvidék országhatár-vonal­lal egyidejűleg fejezendő be.­­ A vállalkozók még a szerződés jóváhagyása előtt két millió o. ért. forint óvadékot tartoznak a magyar királyi köz­ponti állampénztárnál letenni és egyúttal kötelezik magukat, hogy belföldi munkásokat és hazai műszaki erőket fognak alkalmazni, hacsak e tekintetben nem fogna­­valamely különös akadály felmerülni; az anyag- és szerszám-beszerzéseknél hasonlóképen a belföldi készítmények fognak előnyben részesíttetni.­­ A kor­mány és az általános építkezési vállalat közt kötendő összes szerződésekre és létesülő okmányokra nézve bélyegmentesség engedélyeztetik, míg a közvetlen alvál­lalkozók adózási kötelezettségére nézve átalány­összeg állapíttatott meg. A kormány az ezen vaspálya kiépítésére vonat­kozó törvényjavaslatot, a­mint értesülünk, már jövő hét­főn a képviselőház elé fogja terjeszteni, hogy az még a jelen ülésszak folyama alatt elintéztessék. Közgazdasági táviratok. Arad, ápr. 29. (Saját tudósítónktól.) Harmad nap óta szakadatlanul esik. A vetéseket féltik a gazdák. Az utak feneketlenek, szállítani nem lehet. A gabona ára szilárd. Az idő hűvös. i­ntAudi. Berlin, április 29. Árutőzsde. (Zárlat.) Búza ápril-májusra 222,50, június-juliusra 219.50 m. per 1000 klg. Koti helyben kész áru 211.— m., ápril-májusra 20. 25 m., május-juniusra 206.50 m­., szeptember-októberre 176.50 m. per 1000 kig. Zab ápril-májusra 160.— m., május-juniusra 159.50 m. per 1000 klg. Repereolaj helyben kész áru 52.70 m., ápril-májusra 52.40 m., szept.-októberre­ 54.80 m. Spiritus helyben, kész áru 64.60. m., április-májusra 55.30. m., junius-júliusra 56.30 m., augusztus-szeptemberre 57.30 m­. Stettin, április 29. Árutőzsde. (Zárlat.)B­u­z a tavaszi szállí­tásra 219.0 m., május-júniusra 219.0 m. per 1000 klg. Rozs tavaszra 208.— m., május-juniusra 203.— m. Repczeolaj ta­vaszra 53.— m., őszre 55.— m. Spiritus helyben készáru 53.30, m., tavaszra 54.­ m., május-juniusra 54.20 m. Repcze 260.— In. per 1000 klgr. Köln, április 29. Árutőzsde. (Zárlat.) Búza áprilisre 22.50 márka, májusra 22.55 márka per 100 klgr. Rozs áprilisré 21.45 m., májusra 20.55 m. per 100 klgr. R­e­p­c­z­e­o­l­a­j helyben 28.50 m., májusra 27.80 m. Párle, április 29 Á­r­u­t­ő­z­s­d­e. (Este.) Búza áprilisre 29., májusra 28.90, májusról 4 hóra 28.50, utolsó 4­­ hóra 27 30 fok per 100 klg. Liszt nyolcz márkás áprilisre 62.75, májusra 62.75, májustól 4 hóra 62.25, utolsó 4 hóra 60.—. Repeteolaj ápri­lisre 72.—, májusra 72.—, májustól négy hóra 72.75 utolsó 4 hór­a 74.50 frk. Szesz áprilisre 60.25, májusra 60.75, májustól 4 hóra 60 75 frk, utolsó 4 hóra 59.—. Szesz állandó, többi csendes. Értéktőzsde. Bét­s, ápr. 29. (Eredeti távirat.) A tőzsde tovább halad a hausse útján, míg ez azonban a bankértékeknél mérsékelten ment, a járadékoknál rohamos lépéseket tett. Bányaértékek is jelentékenyen javultak. Említésre méltó a magyar sorsjegyek jelentékeny emelkedése. Az északnyugati vasút mindkét czimletét, valamint a Bankverein részvényeit elhanyagolták. Valuták válto­zatlanok. A déli tőzsdén a forgalom már nem volt oly élénk, s egyes értékekben az árak hanyatlottak. A bá­nyaértékek meglehetős árhullámzásnak voltak alávetve. 2 óra 25 perczkor jegyzünk: Osztr. hitelr. 332.90, Magyar hitelr. 330.—, Anglo 136.50, Unió 138.80, Bankegyl. 139.50, Osztr. föld­­hitelr. —.—, Innerb. 113.50, Prágai vasipar 147.—, Magy. sorsj. 118.50, Papirjáradék 78.76, Ezüstjáradék 79.40, Osztrák aranyjárad. 95.70, Magyar aranyjárad. 117.35, Napoleon-arany 9.32, Alföld 177.—, Gőzhajózási társ. 574.—, Erzsébet pálya 208.—, Pécs-barcsi —.—, Ga­­licziai vasút 286.50, Kassg-oderbergi 15­50, Lombar­­dok 111.50, Lloyd 686.—, Északi v. 2442, Északnyugati 206.—, Erdélyi vasút 166.50, Osztr. államvasut 319.—, Tiszai 248.—, Tramway 224.75, Magy. gácsorsz. 167. —, Magy. északkeleti 164.—, Magy. nyugati 169.—, Lem­­berg-csernovitzi 179.50, Osztr.-magy. bank 836.—, El­­bevölgyi vasút 239.50, Ferencz-József pálya 189.50, Magyar papirjáradék 93.05. 1860-as —. Bécsvárosi sorsjegyek —.—. Tiszai sorsj. —.—. 5®/0 rente 97.35. Bécs, ápr. 29. (Eredeti távlat.) Magánüzlet szilárd. Magyar aranyjár. 117.30, Osztrák hitelv. 332.70. Bécs, április 29. (Magyar ért. zárlatja.) Magyar földten­erm­. kötv. 99.25, Magyar vasuti köles. 132.25, Erdélyi föld. kötv. 97. — , Magyar hitel 336.—, Magy. záloglevél 101.50, Alföld 176.75, Erdélyi vas. 166.75, Magy. észak-keleti vasút 164 50, Magy. kel. vas. 94 75, Kel.­vasuti elsőbbs. kötv. 91.50, Magyar sorsjegy 118 25, Tiszai vasút 248 75, Szőlődézsm. 96.25, Magy. földhitel —, Magy. leszá­­mit.bank —.—, Aranyjáradék 117.30, Kassa-Oderbergi vasút 152 75, Tiszavölgyi sorsj. 111.20. ■ Bécs, április 29. (Osztrák ért. zárlatja.) Osztrák hitelrészvény 333.25, Angol-oszták 136-30, Lombard 111.—, Államvasut 319 —, Aranyjáradék 95.80, Napoleond’or 9.32, Londonra 117.85, Papirjá­radék 78.75, Galicziai 286.—, Hitelsorsjegy 184.75, 1864-es 176 25, Porosz pénztári utasv. 57.52, 1860-as 132.—, cs. kir. arany 5.55, Frankfurt —.—, Töröksorsjegy 27.—, Nemzeti bank 839.— Ezü­s .­­járadék 79 50. Igen szilárd. Bécs. április 29. (Esti zárlat.) Hitelrészvény 332.80, Ango­­­osztrák 136 50, Magy. hitelr. 337 —, Államvasut 319.—, Lombard 110 75, Magy. sorsj. —.—, Magyar jár. 117.40, Napoleonh­oz 9.32, Járadék 78 65, Unió —.—. Galicziai 286.25, Osztr. ar. jár. 95 90, Magy. papirj 92.40, Utótözsde .—. Szilárd Páris, ápr. 29. (Zárlat.) 3V. Évjárulék 83.52, 5'/„ Évjárulék 120.60, Törlesztési évjár. 84 96, Osztr. államvasut 692. — . Lombard 248, Földhitel 835, Magyar jár. 102.37, Osztrák aranyjáradék 82.5/.. Utótözsde 287.—. Berlin, ápr. 29. (Zárlat.) Papirjáradék 68.10, Ezü­stjáradék 68 50, Magyar járadék 100.50, M. kincs, utalv. —.—, 1877. 10 mill. köles. 78.50, K. vas. elsőbbs. kötv. 93.40, Hitelrészvény 577.50, Államvasut 553.—, Lombard 194.—, Galicziai 124.—, Kassa-Oderberg 63 —, Romániai 67.25, Orosz Papírpénz 208.65, Váltóárt. Bécsre 172 50 Utótőzsde 579 50, Magy. papirj. 80.20, Osztrák papirj. —.—. Kedvező. Frankfurt, ápr. 29. (Zárlat.) Papirjáradék 68.31, Ezüstjáradék 69.— , Osztrák aranyjáradék 83.75, Magyar aranyjáradék 101.50, Osztr. hitelrészv. 289-12, Osztr. bank-r. 729.50, Osztr. államv.-rész­. 277.12, Galicziai 248-50, Lombard 95.75, Erzs. nyugati vasút 181.12, Magy. Galicz. vasút 164.75, Tiszav. vasúti elsőbbs.­g. Váltóárf. Bécsre 173.50, Magyar papirjár. 80.7­,­ Utótőzsde 273.50, Szilárd. Frankfurt, április 29. (Esti zárlat.) Papirjáradék 68.­8, Ezüst­­járadék 68 75, Osztr. ar. jár. 83.50, Magy. ar. jár. 101.56, Osztr. hitelr. 288.87, Osztrák bank-r. —.—, Osztr. államv.­rész. 276 75, Galicziai 247.87, Lombard 96.—, Erzs. nyug. vasút —Magyar Galicz. vas. —.—, Tiszav. vasúti elsőbbs. —.—, Váltóárf. Bécs. e —.­, Magy. papir 80.75. Szilárd. A választások. A VI. kerületi (Terézváros) Busbach-párt f. évi má­jus 1-én, vasárnap d. e. 10 órakor, az osztrák állam­vasút régi indóházában, (Schuster-féle vendéglő, bejárat gyár-utczában) tartja alakuló közgyűlését. A nagyszebeni román értekezletre a nagyilondai választó­kerületből (Szolnok-Doboka megye) e hó 26-án Pap Zsigmond volt országos képviselő és Hosszú János birtokos lettek megválasztva. Bari­cz György a passivitásáról ismeretes veterán román publicista és Cozma Párthén országos képviselő ellenjelöltek elle­nében.

Next