Ellenőr, 1881. május (13. évfolyam, 217-272. szám)

1881-05-01 / 217. szám

■ ' ■ U­I XIII. évfolyam. 217. szám. Egyes szám ára 4 kr. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Égési évre ......... 20 forint — kr. Félévre.............................................10 „ — , Évnegyedre.....................................5. — „ Egy hónapra......................................1­9­80 „ Az estilap postán való külön küldéséért a­, elő­fizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vo­natkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalap­­atcza 22. sz.) intézendők. II .1.»Or7' I ' t J.J 1JL POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Budapest, vasárnap, május 1.1831. Szerkesztőség és kiadó-hivatal Budapesten, Kalap-utc­a 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, to­­vábbá DAUBE G. L. és társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr“ kiadó-hiva­tala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, április 30. Lónyai Gábor barátomhoz! XVI. Kedves barátom! Eszmemenetem fonalán foglal­kozni akarok jelen levelemben a hazai közép­birtokok­kal, melyeknek sorsa, mint tudod, oly sok kívánnivalót hagy még, és melyek ezúttal azok, hol a lefolyt idő ta­­gadhatlanul a legnagyobb változásokat hozta elő, és pedig nem javára az annyira fontos hazai közép­osz­tálynak. Ezen osztály, lehet mondani, hogy 1848-tól fogva mostanig, leginkább pusztult, noha a középbirtokos ha­zánkban az úrbéri viszony rögtöni megszüntetése által, aránylag, kevésbé volt érintve, mint voltak a nagybirto­kosok. És a pusztulás náluk mégis nagyobb. Mi fejti meg e jelenséget ? Szerintem aligha más, mint először is a nagyban felszökött munkabér, továbbá az előbbeni időkből származott terhek, a birtok mérsé­kelt terjedelme által kizárt, részbeni értékesíthetés, el­adás vagy bérbeadás által, az aránylag gyorsan jött közadók és terhek, a számos mostoha év, s végül nem tartóztathatom magamat, hogy ki ne mondjam, a cse­kély eredményű termeléssel szemben, az aránylag túlsá­gos költségű életmód és háztartás Mindezek együtt­véve rongálták meg s tették tönkre számos esetben, az annyira fontos középbirtokú osztályt, más szóval, az úgynevezett gentryt. Lehet-e még ezen osztályt recon­­struálni, nem tudom, ámbár ez irányban egészen re­ménytelen nem vagyok, noha tisztán látom, hogy ma­gából az osztályból, az újból való karba­ helyezkedés nagyon nehéz dolog lesz. Ezen osztálynak, ha kiépülni és birtokán magát fenntartani akarja, azon irányokban, melyekben szaba­don intézkedhetik, egészen új utakra kell átmenni, csa­ládi életével. Mindenekelőtt többet kell termelni és ke­vesebbet költeni. Azon aránytalanság, mely e tekintet­ben ezen osztálynál eddig létezett, tette szerintem főleg tönkre a gentryt. Pusztította továbbá azon szokás is, hogy gyermekeiből nem törekedett szerényebb sorsú szakembereket nevelni, hanem az urfiakat rendesen a jogi pályára, a leányokat pedig, aránylag költséges mó­don, a szerint nevelte, hogy azokból tartalékos h­áztar­­tók nem igen válhattak. A nevelésnek ezen módja igen sokba került és csak ritkán hozta meg az adott képe­sítés után a kellő gyümölcsöt. Megrongálta a középosztályt részben azon körül­mény is érzékenyen, hogy a 48-as idő után ezen osz­tály a közhivataloktól jobbára visszavonult, és ez­által egy nem megvetendő kereseti forrástól esett el, mely körülmény annál érzékenyebben hatott, minthogy a ha­zai középbirtokok sem voltak termékeny gazdálko­dásra képesítve, hiányozván azokon, legnagyobb részben a gazdasági értelmiség, és ezzel a kellő felszerelés is. Ha ehhez kedves barátom, hozzászámítjuk még azon kiadásokat is, melyeket előbb és később épen a közép­osztály tett korteskedési czélokra, messze erején túl, úgy e tényben ismét látunk egyet, mely ezen osz­tálynak anyagi elpusztulását hathatósan elősegítette. Vegyük aztán az elsorolt momentumokhoz még azon körülményt is, mely a folytonos osztozkodásban fekszik, s könnyű lesz megértenünk azon helyzetet, melybe hazánk középbirtokosai jutottak. Az a családfő, kinek például, ezer holdas birtoka volt, ha azt termé­szetben 5 — 6 gyermeke közt felosztotta, ezek már mind igen apró birtokosok lettek, oly aprók, hogy nekik már maguknak kellett volna az ekeszarvát megfogni, a­mit azonban tenni nem tudtak; mert mindannyian mint urfiak neveltettek és az apai háznál megszokott igények általuk is, mindvégig ki akartak elégittetni. Közülök csak ritkán birt valamelyik szakismerettel, s legritkábban gazdaságiakkal, maradtak tehát mindannyian az ősi rögön, tengődni, m­ig lehetett, s pusztulni birtokkal együtt elhárithatlanul. Középbirtokainknak kedves barátom, a határtalan osztozkodás képezi azon örvényét, mely őket idő foly­tán bizonyosan elnyeli mind. Mennyire káros legyen a folytonos kisebb és kisebb részekre való szaggatása e birtokoknak, az első tekintetre is szembe ötlik az által, hogy például az 1000 holdra szükségelt épületek ott ma­radnak valahol, valamelyik részen, mint elviselhetlen te­her, a többin pedig mindannyian újra meg újra kell építkezni, hogy ezen új építkezések, nem tudom én hány év múlva, a bekövetkezendő további osztozkodá­sok folytán ismét helytelen arányba jöjjenek a terület­tel, más szóval újra terhekké váljanak. És ezen kedves barátom, a­mi pedig egy nagy közgazdasági érdek, mi és ki segíthetne? Semmi és senki más, mint az illető családok jobb belátása. Ha középbirtokainkból azokat, a­melyeket még éppen erőben fenn akarunk tartani a jövő számára sér­tetlenül, gondoskodni kell az illetőknek első­sorban ar­ról, hogy gyermekeik neveltetése körül ezentúl egészen máskép intézkedjenek, mint eddig történt. Azt, a­kire a birtokot hagyni akarják, neveljék a szó teljes értel­mében gazdává, és ha költség hiánya miatt az ifjút gaz­dasági intézetbe nem küldhetik, adják legalább gya­korlatra több évre egy jóravaló gazdaságba, hol a gya­korlatnak kellő megtanulása mellett, ha az ifjú szorgal­matosan olvasgatja, például a Mezei Gazdaság Könyvét is, három év alatt fog bírni annyi gazdasági készült­séggel, hogy birtokán eredménynyel megállhat. Hogy ezen ifjúnak gyakorlata idején, a munkának min­den ágaiban magát személyesen s tényleg be­avatnia szükséges, úgy, hogy minden előforduló munkát sajátkezűleg is tüzetesen teljesíteni tudjon, az magától értetik, ha jövő rendeltetését helyesen fogja fel. E nélkül létezése a saját birtokon csak korlátolt ered­ményű lehetne és a javulás számára csak évek múlva állhatna be. Ha intézetbe küldheti az atya fiát, annál jobb, de e mellett sem dispensálh­ató a fiatal ember a feljebb jelzett komoly irányú gazdasági praxistól és a később szorgalommal folytatandó jeles gazdasági köny­vek olvasása és tanulmányozásától. Ez után lesznek középbirtokainkon, mindenütt jóravaló gazdák, e nélkül ellenben soha. A többi fiuk menjenek más foglalkozásokra át, képesíttessenek ezekre előre és telhetőleg, s legyenek iparosok, kereskedők, orvosok, mérnökök, katonák, pa­pok, szóval mindenik az, a­mire leginkább hivatást és képességet tanúsít magában. A birtok természetbeni felosztása helyett pedig, elégedjenek meg mérsékelt jövedelmi részszel a birtokból, mert hiszen ezzel csak a gazda testvér vessződik és fáradozik helyettük is. Ez érdemben már az atyának kellene gyermekei közt ha­lála előtt méltányosan intézkedni. Ilyformán a hazai középbirtokok határtalan szétdarabolása, némileg leg­alább, megakadályozható lenne. Hasonlag kellene elbánni azon középbirtokokkal is, a­melyek szerző atyák fára­dozásai és takarékossága folytán újból keletkeznek. Ha ezen tanács minél több esetben figyelemre méltattatnék, remény lehetne hozzá, hogy az annyira fontos közép­birtokok, melyek természetüknél fogva, a valódi gazda­sági kultúrának egy-egy egészséges tényezői, folyvást­­ nagyobbodó számban jönnének létre, és meg vagyok róla győződve, hogy a jelenleg tapasztalható pusztulást, jólét és gyarapodás váltaná fel. Csodáljuk minduntalan, kedves barátom, azon ha­talmas termelést, melyet Amerika a mezőgazdasági té­ren is, folyvást nagyobb és nagyobb mérvben fejt ki, s a mely létezésének súlyát, csaknem mindenütt oly erő­sen érezteti már versenyével! Mi az oka és titka a jelenségnek? Semmi más, mint az amerikai gazdának egyéni tevékenysége, leleményes­sége s fáradhatlansága, szóval életrevalósága. Az óceá­­nontúli pár száz holdas gazda, gazdaságának nemcsak vezetője, de első munkása is, nem pedig mint nálunk, eddig szokás mondani, tekintetes úr. Családja ha van, mi­nél számosabb, az reá nézve annál nagyobb áldás, mert minden egyes fölserdült s munkaképes gyermekében, munkában osztozkodó segédet bir. Ez irányban kell nekünk kedves barátom mielőbb átalakulni. Ha meg bírják tenni a kis- és középbirtokosok ezen átalakulást, úgy hiszleni fognak, ellenkező eset­ben nem. Szíves üdvözlettel híved és barátod KORIZMICS LÁSZLÓ. KÖZLEMÉNYEK. Az országos gazdasági egyesület ma d. u. 4 óra­kor Kori­zmic­s László elnöklete mellett választmá­nyi ülést tartott. Elnök bejelenti, hogy a májusi szö­vetségi közgyűlésre a nyilatkozatok legnagyobb része már beérkezett. A közgyűlés napján, május 5-én és 6-án d. u. 4—6 óra közt a m. állami gépgyár cséplő­gépeivel próbacséplést fog tartani. A „Gazdakör“ igaz­gatósága által gr. Dessewffy Aurélnak a Németországgal kötendő vámszerződés irányában felvetett s ide pártolás végett áttett indítványát a választmány melegen fogadja s annak keresztülvitele iránt a szükséges lépéseket meg­­teendi. A kertészeti szakosztály azon kérelme, hogy az egyesület keretében önálló kertészeti egyesületté alakul­jon, elfogadtatott. A gyapjúszövetekre megállapított új franczia vám­tarifa. Francziaország fölemelte a gyapjúszövetek vám­tételét és e miatt Angliában nagy az elégedetlenség. Anglia gyapjúszövet bevitele Francziaországban három év előtt még sokkal nagyobb volt mint a behozatal onnan Nagybrittaniába. Most megfordítva áll a dolog. A kereskedelmi kimutatás szerint tett ugyanis: A be­vitel Angliába Francziaországból 1878-ban 18,5 millió frtot, 1879-ben 28­ 6 millió frtot, 1880-ban 37,7 millió frtot. A kivitel értéke ellenben N.-Britanniából Franczia­­országba tett 1878-ban 26­8 millió frtot, 1879-ben 27-1 millió frtot és 1880-ban 28-1 milliót. Anglia kereske­delme tehát 1878-ban 8 millió forint erejéig active állott, s az múlt évben 9 millióval passive áll. És Franczia­ország ennek daczára most oly változtatásokat léptet életbe, specifikus vámokkal helyettesítvén az értékvá­mokat, a­melyek a vámtétel 20°/„-ról 25%-ra feleme­lésének felelnek meg. Üzleti heti szemle Április 30-án. I. Gabona- és terményüzlet. Gabonaüzlet. Az időjárás e héten sem kedve­zett a vetéseknek, mert folyton nedves, hideg idő járt. E kedvezőtlen idő nekibátorította a speculatiót, s en­nek tulajdonítandó az, hogy a határidő-üzletben nagyobb volt a forgalom. Búzában a heti forgalom mintegy 60.000 m­­ mázsa, a kínálat folyton gyenge volt, a vételkedv hol kedve­zőbb, hol lanyhább, a hangulat egészben véve szilárd, az árak a múlt héthez képest 5—10 krral drágábbak. Őszi határidőre mintegy 140.000 mmázsa búza adatott el a hét végéig emelkedő áron, egész 10.90 fo­rintig, a hét végén az ár azonban 10.75 írára csökkent. A búzán kívül a többi gabonaneműből folyton keveset kínáltak, mert a behozatal igen gyenge. Rozs mintegy 2500 mm. adatott el 10.60—10.70 frton. Á­pában körülbelől 2000 mmázsa volt a forgalom, takarmányárpa 6 70—7 frt, égetni való 7.55—8.30 frt, sörárpa egy kis szállítmány 8.70 frton adatott el. Zab kész áru 2000 mm. adatott el 6.30—6.75 frton. Őszi szállításra Győrben átvéve 8400 mm. adatott el 6.50 írton. Tengeri kész áruban mintegy 3500 mm. volt a forgalom, ára a múlt héthez képest 10 krral olcsóbb május—júniusi szállításra 80,000 mm. adatott el 5.97—6.03 írtig, július—augusztusi szállításra 10,000 mmázsa volt a forgalom, az ár nem változott, 6.15— 6.17 frt. Repcze. Kész áruban a héten nem volt üzlet, a ve­tések állásáról beérkező kedvezőtlen jelentések követ­keztében a tulajdonosok oly magas árakat követelnek, a­milyeneket sem a kivitelre vásárlók, sem a gyárosok nem hajlandók megadni. A határidőüzlet augusztus­­szeptemberre élénkebb, 2000 mmázsa adatott el 12.50 írton s ezen az áron hajlandók még vásárolni, eladásra azonban 125/s írton alól nincs ajánlat. Ma azonban olyan jelentések érkeztek az ország minden vidékéről, hogy az időjárás a repetének nem ártott, ezért a han­gulat ellang­ult, s ma délután 1000 mmázsa adatott el 12* 1 * 3/s írton s igy kináltatik továbbra is. Lenmagból néhány kis szállítmány adatott el 14 forinton. Kendermag, néhány száz mmázsa első minőségű tiszai áru adatott el 71 1/2 írton. Dunai áru 7 frt. Repczeolaj csendesebb, kicsinyben 32—32 */„ frt. Repczepogácsa, készáru hiányzik, májusi szállításra néhány vagyon adatott el 6.20 írton, helyben­ átvéve. Hüvelyesek és termények. (Rechm­itz H. és M. czég tudósítása.) Az utolsó héten a hangulat vala­mivel kedvezőbb volt, de sem az árakban, sem a for­galomban javulás nem állott be, mivel vevők és tulaj­donosok egyaránt várakozó állást foglalnak el. Bab, kevésbé kerestetik, a készlet nagy, az árak változatlanok:­l­ső rendű fehér 7*/4—7*/2 frt, dunai áru 6*/2—7 frt, törpe 10 —10­/8 frt. Lencse, az üzlet pang, behozatal nincs, a szükség­let csekély, árak csak névlegesek. Borsó nyugodt, eleget kínálják, de igen keveset keresik; 9 —11 írttal kapható. Köles, nyers, nyugodt, 1-ső rendű 5'/*—53/4 frt, takarmányáruból valamit 4‘/a—5 frttal kínáltak. Köleskása forgalom nélkül, ára: 10V4—10*/2 frt. Ksk­arték. Az irányzat emelkedő. Jegyzett árak: Disznózsír, nyomban szállítandó hordóval 74 frt, májusra 71 Va frt. Szalonna, tábla, 66—67 frt, füstölt 73 frt, vi­déki 63 frt. Szilva. Kész áruban csekély volt a forgalom. Szokványminőségü bosnyák szilva 10,1/4—11 frt, szer­biai 9­­/2 frt, 56 kgronként. Petroleum. A múlt heti forgalom nagyon lanyha volt, 100 kilóért készpénz levonás nélkül 18 frtot fizettek. Gyarmatáru. (Brázay Kálmán árutudósítása.) Czukor. A nyers árura nézve különben is fennállott szi­lárd hangulatot a Francziaországból érkezett kedvező tudósítások még inkább fokozták, elannyira, hogy az árak az utóbbi napokban ismét */4 írttal emelkedtek. — A finomított áru élénk kelendőséggel bir s ára foly­tonosan emelkedik. — Sárga jegeczes és koczkaczukor keresett áru, előbbiből azonban csekély a készlet s minősége sem kielégítő. Budapesten az árak: Finomított I. 47, II. 46.50. Mérlet I. 44 */I II. 44, koczkaczukor 48 74, sárga jegeczes 53. Kávé. A hamburgi piaczon az üzlet csendes me­netű, s e forgalom csupán a szükségletre szorítkozik. A színes fajok szűken vannak képviselve, s a más fajok­hoz képest jobban fizettetnek. A londoni piaczon a kö­zönségesebb brazíliai kávék nagyobb mennyiségben van­nak raktáron s néhány ezer zsák m­ű-faj eladatott, azon­ban újabban hanyatlott árakon. Az amerikai tudósítá­sok az ottani piacz megszilárdulását s az árak emelke­dését jelentik. Rio de Janeiroban a behozatal megcsök­kent, a nagy esőzések következtében azonban való­színű, hogy a szállításra jobb idő belltával az ismét na­gyobbodni fog; ez időszerűnt Rio de Janeiróban jobb minőségű áru nincsen készleten, s a forgalom ennek folytán korlátolt, de a hangulat szilárd. Az árak Buda­pesten : Jamaica I. 183, Ceylon I. 167—160, II. 155— 150, III. 148­—140, arany jáva 178—175, Mocca 191 — 160, Jáva 128—125, Domingo 122 — 120, Malabar 118—115, Rizs. Indiai nyers áruban élénk a forgalom s Lon­donban tetemes mennyiség adatott el emelkedő árakon. Fűszerek: Bors, singapores, változatlanul szilárd. Szegfűbors üzlet nélküli. Fahéj, lignea faj, árai nem változtak. Szegfüszegie élénk forgalommal jó árakon kel. Dóligyümölcs. Ez elnevezés alá tartozó áru között mazsola­szőlő iránt leginkább mutatkozik érdeklődés, amennyiben a piaczra került mennyiség felette gyér, s minősége sem kielégítő, az árak azonban folyton emel­kednek. Aprószőlő korlátolt forgalommal bír. Füzér­sügében tetemesebb behozatal folytán csökkenő árak mellett a forgalom némileg emelkedett. János-kenyér ára szilárd, Mandola hanyatlik. Salétrom, chilis, szilárd hangulattal s árakkal, azon­ban kisebb forgalommal bír. Hering A stettini piaczon norvégiai áruból tetemes a behozatal, s az árak a különböző minőségek szerint igen váltakozók. A skót áruból azonban csekély a kész­let s a behozatal folyton kisebbedik, minek folytán a tu­lajdonosok szilárdan tartják áraikat. Petroleum, a tetemes behozatal folytán hanyatló irányú. Az amerikai piaczokon az árak változatlanok s a készlet nagy. Kézm­ű áruk. (Fürst Jakab nagykereskedő jelentése az „Ellenőr“ részére.) Az áprilisi forgalom a szakadatlan esős idők következtében majdnem egészen megszűnt, és az útra kelt utazók kénytelenek voltak azonnal visszatérni, miután vidéken az országutak oly rongált állapotban vannak, hogy a közlekedés kocsin absolute lehetetlen, a nyári czikkek ily időjárás mellett nagyobb részt raktáron maradtak, és csak az az egye­düli reményünk marad meg, hogy az időjárás mégis e napokban kedvezőbb fordulatot vesz és alkalmunk lesz áprilisban szenvedett kárunkat májusban részben be­hozni. Az incasso a hónap első felében kielégítő volt, de később ismét rosszabb lett, fizetésképtelenségekben sem volt hiány. II. Értéktőzsde. (Az „Ellenőr“ rendes tudósítójának heti jelentése.) Egy oly tőzsdei héten mentünk keresztül, mely minden tekintetben megérdemli, hogy a legnevezeteseb­bek közé számíttassák. Nevezetes fog az maradni nem­csak az elért ármagaslatok és a forgalom roppant meny­­nyisége miatt, hanem egyszersmind a magyar 60/6-os aranyjáradék conversiójának a képviselőház által történt megszavazása miatt is. Megtörtént a várva várt esemény és meghozta a hozzá kapcsolt várakozásoknak bőséges teljesülését. Az értékek oly szakadatlanul és oly roha­­mossággal emelkedtek, és a bizodalom, melylyel az egész világ a la hausse operált, oly mérveket adott a forgalomnak, hogy azt végtére is nem lehetett győzni. Mutatja ezt azon rendszabály, mely végül szüksé­gessé vált, s a mely által a liquidatió két nappal későbbre halasztatott és a fizetések is, melyek har­­minczadikán voltak esedékesek május hó másodi­kára halasztattak. Egyúttal egy más esemény is ki­magaslik a hét sokféle történt dolgai közül, mely egyrészt a magyar névnek becsületére válik, de más­részt egy igazságtalanságot igazit helyre. A magyar ált. hitelbank részvényei t. i. e héten vezettettek be a ber­lini tőzsdén és ezen egyszerű tény, mely e részvények belső értékéhez egy fillérnyit sem adott, mintegy varázs­erővel oda helyezték részvényeinek árát, a­hol állam­ már régen belső értéküknél és osztalékainál fogva meg­­érdemlette. Megértük tehát, hogy a magyar hitelrészvé­nyek valahára nem 20—30 frttal olcsóbban állanak az osztr. hitelrészvényeknél, noha ezek csak 160 frt névérték­kel bírnak és az előbbennek 200 írttal, hanem 6—7 írttal magasabban, és reméljük, hogy nemsokára 30—40 írttal is magasabban fognak állani, de nem kételkedünk, hogy nemsokára hozzá fognak alkalmazkodni az uj situa­­tióhoz. — A magyar iitek­. rohamos emelkedése te­hát magával ragadta az egész bankvásárt és így nem maradt valamire való értékpapír, amely nem nyert volna az általános epochában. Mi ezeket többször érintettük és azzal kecsegtet­jük magunkat, hogy már jó régen elmondottuk azt, amit ma örömmel teljesülni látunk. — A legközelebbi nagy esemény a magyar 4°/u‘OS aranyjáradéknak beve­zetése leend, és akkorra előremondjuk, hogy az árak roppant gyorsan fognak emelkedni. Az egyes értékek mozgalmai a következők: Államértékek. Magyar 6%-os aranyjár. 116.10-ről 117.65-ig, Papírján 90.25-ről 93.75-ig és vissza 93 30-ig mentek. Vasúti köles. 132.75 és 131.50 közt mozogtak Ny. köles. 118.50-ig. Tiszai sorsj. 111 50-ig menve 111.12-en maradt. Földteherm. m. 99.75. Szöllö­­dézma 96.50 I-se keleti elsöbbs. 91.50-ig mentek és igy maradnak. Bankok. Osztrák-magyar bank 889-re emelkedtek. Osztr. hitelr. 3­23 és 337.80 köztiévén, 335.10-en zárattak. Magyar hitelr. 300.50-ről 342 ig emelkedtek és 337-en záratnak. Leszámítoló bank 144-ről 153.25-ig emelkedtek és 152-en maradnak. Anglo 138.50-ig, 135-ön zárva, Unió 140.50-ig és 138-on zárva. Első m. keresk. bank 200-ig ment fel és 193.50-en záratott. Iparbank 63,50 és 66 közt voltak. I­ ső hazai­­ak. 4500-ig köttettek. Fővárosiak 570-ig. Külvárosiak 139-ig keresve. Arany és arany váltók legmagasabb állásukról csak keveset engedtek és még mindig érzékenyen magas áron állanak, noha az áremelkedés már most nem igen valószínű. A Napol­­ai. 9.35'/,-ről 9 31-re gyengültek és végre 9.32-en zárattak. London 118.15-ről 117.85-re, Paris 46.65-ről 46.45-re, Márkák 58.10-ről 57.50-re olcsób­­bultak Nem tagadhatjuk, hogy az arany ágra leszállítása normális állapotokra igen kívánatos volna, és reméljük, hogy pénzviszonyaink rendezési tervünkben majd ezen mintából is annak idején helyet fog foglalni. A főbb értékek árhullámzását a következőkben közöljük: április 23. április 30. legm. legolcsó Vasutkölcsön 132.— 132.75 133.— 131.50 Magyar járadék 6­ 1. 116.30 117.65 117.70 116.10 5’., papirjáradék 90.85 93 30 93.75 90.25 Földteherm. 98.75 99.75 99.75 98.75 Szőlődézsma v. 96.25 96.50 96.50 96.25 Nyereménykölcsön 117.50 118.50 118.75 116.50 Tiszavidéki sorsj. 110.60 111.12 111.25 110.50 Osztrák hitelr. 317.60 335.10 337.80 817.60 Magyar hitelbank 298.25 337.— 324.— 300.50 Ozstrák-magyar bank 822.— 839.— 839.— 820.— Anglo-Ausztrian bank 133.40 185.— 138.50 132.60 M. leszámítoló bank 143.— 152.25 153.25 143.— Orsz. közp. takp. 585.— 585.— —.— —.— I. hazai „ 4375.— 4420.— 4500.— 4375.— Fővárosi „ 550.— 570.— 570.— 550.— Unicbank 131.80 138.— 142.50 131.80 M. Pesti keresk. 675.— 679.— 680.— 670.— I-s. Magy. bizt. 4050.— 4025.— 4050.— 4025— Pannónia viszb. 1325.— 1825.— —.—• —•— Luiza gőzmalom 215.— 220.— 222.— 218.— Victoria „ 413.— 420.— 420.— 413.— Pannónia „ 1070.— 1065.— 1070.— 1065.— Erzsébet „ 207.— 210.— 213.— 207.— Molnárok és sütök 322.— 324.— 827.— 822.— Alföld-fiumei vasut 171. - 176.50 177.— 173.­Északkeleti „ 164.60 164.— 166.— 163.50 Első Erdélyi „ 164.50 166.— 166.50 164.50 Kassa-Oderbergi „ 145.50 151.— 151.— 146.50 Pesti közúti „ 422.— 429.— 429.­ 422 — Osztr. államvasut 908.— 817.— 319.75 808.— Tiszavidéki 248.50 248.60 —.— — Alagút részv. 110.60 110.75 111.— 110.50 Ganz vasöntöde 560.— 568.— 568.— 555.­ Salgótarjáni kőszén 96.50 104.— 104.— 96.60 Salgótarjáni vashámor 150.50 158.— 153.— 149.50 Serfőzde 645.— 545.— —.— —.— Drasche-féle „ 161. - 159.50 161.— 155.— Kőbányai téglagyár 272.— 278.— 279.— 272.— Újlaki „ 122.— 122.— — Napoleond’or 9.33 9.31 9.35'/, 9.30*', Londoni váltók 118.— 117.85 118.15 117.65 Párisi 46.50 46.45 46.60 46.45 Német márka 57.70 57.65 68.10 67.52 n' V K — m '!'«v 'b JJIX Budapesti áru- és értéktőzsde. — Április 30. — Árutőzsde. (Külön tudósítás.) Kész gabonában ma igen cse­kély volt a forgalom, az árak nem változtak. — Határidőre meglehetős üzlet fejlődött, asancelouza szeptember—októberre 10 frt 65 krra csökkent, hogy ismét 10 frt 70 kr, 10 frt 72 kr, 10 frt 76 kr és 10 frt 77 krra emelkedjék, este 10 frt 76 kr pénz és áru zá­ródott, elkelt 20.000 métermázsa. Bánáti tengeri május—júniusra el­kelt 20.000 métermázsa 6 frton, 5 frt 98 kron, 6 frt 2 kr és 6 frt 3 kron, és estre 6 frt 3 kr pénz, 6 frt 5 kr áru záródott. julius — augusztusra elkelt 5000 mm. bánáti tengeri 6 frt 18 kr és 6 frt 20 kron. — Usaneezak Győrben átvéve elkelt 2800 mm. szeptember— októberre 6 frt 60 kron. — Berlinben ma a gabonaárak szilárd han­gulat mellett nem változtak. Értéktőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Esti tőzsde. Ma újra igen élénk üzlet fejlődött ki, különösen hitel- és bankrész­vényekben. Osztrák hitelr. 335.80-ról 337.80-ig emelkedtek, és végre 335.50-re estek vissza. Magyar hitelr. szinte gyengébbek maradtak 340.50 után 337.60-en. Leszámitoló bankrészvények különösen ke­­resve 153.25-ig és 152-en zárattak. Magyar járadék 117.75-ről 117.65-re. Papírjáradék 93.56-ról 93.35-re gyengült. Nyer. kölcsön 110.50-en keresve volt. Realizációk némi nyomást gyakorolnak. Értékpapírok szelvényeire eső kamat május 1—7. 1. 2. I 3. 4 5 fi! 7. Báttaszék-domb.-zákányi v.5*/# . . . Dunai gőzhajógságsi társ 5% . . . . Északkeleti vasút 5*/.......................... Magyar-galicziai vasút 5®/n ... Erdély vasút 5®/* .............................. Kassa-­ derb. vasút 5*/„ . . . . . Magyar államadósság : M. vasúti köles. 120 frt d. 5*/*. • . 11. Gömöri ill.­r. zaloglv. d»v. 5% . . II. 1860. keleti v. el*, adómentes 5% M. 1878. keleti v. »Is. ar. ▼. ez. 5*/. M. 1878. kel. v. á. kötv. ar. 5% . Tiszai és szegedi kölcsön db. 4®/* • • Magyar papi járadék M. aranyjáradék 140 frt után 6*/# • • M. földteh. kötv. 100 frt után 5®/# . . Érd. földteh. kötv. 100 ft után 5% . . S­őlódézsm. kötv. 10'» ft után 5®/#. . Pestváros kölcsöne 6®/*..................... Pest Város köles. 1870., 1171. 5®/„. . Osztrák államadósság: 0. á.-adds. p­pir 5*/# 100 frt után . . ü. á.-adds. ezüst jan.-jul. 5®/# 100 frt 0. á.-adds. ez. apr.—-okt. 5®/# 100 frt 0. aranyjáradék 4®/# 100 frt után . • 0. á.-addsság kisrs. 1860. egész 5®/. . . 0. s.-addsságkisors. 1860.ötöd 5®/. . . 0. á.-adds. kisors. 1854. egész 5®/. . . Bécs u. kölcsöne 5®/. 100 frt után . . Közlekedési vállalatok: (Darabonként.) Alföld-fiumei Vasut 5®/# ..................... Bátaszék-dombeV.-zákányi Vasut 5®/# Déli Vaspálya ő®/# .......................... Északkeleti vaspálya 5%..................... Erdélyi va­p. 5*/# ............................... Kassa-oderb. vasút 4®/# ................. Osztr. államvasut 5®/#.......................... Pécs-barcsi vasút 5®/#..................... Tiszai vasút 5®/...................................... Záloglevelek 100 frt után. M.fS­.dkit.p­pírért. 5'/,./...................... M. földhit. papírért. 5%..................... M. földhit. papírért. 4*/­#/s..................... M. földhit. ar. v.ez. 5®/#..................... Hagy. jelzálog 5*/»•/•.......................... M. á. földk.-rv.-tár«.«*/........................... M. ált. földh/részv.-társaság 6'/a"/* . . Osztr.-magy. bank 5®/#.......................... Pesti m. keresk. b. S®/# ..................... Pesti in. keresk. b. 51/*®/» • • • • . Elsőbbségek darabonként. ..*640 2.0167 2/333 1/500 2.0666 2.083312.1001 1 6750 1.7096 1/304 1.7511 1.7­21 1.7916 1.8114 5.4040 5.1*8­­ 6.1904 6.2321 5.2738 5.3155 5.3512 1.6667 1.6809 1.6948 1.7067 1.722*5 1.7365 1.0564 1.6667 1.6889 1.6948 1 740­7 1.7228 .7361 1 7501 9.333* 0.3­44 1.3555 0­ 666 0.3777 0.3884 0.3399 1.0833 2.09­2 2.1111 2.1­6* 2.1389 2.1­28 2.1667 1.8167 ».0333 1.050 1.06G6 1.0833 1 1000 2.4413 0.413« 0 0277 0/418 «.0544 0.0ő8t 0.0816 1.6*5*. 1/411 1.4*547 1.6-83 1/819 1/955 1.7891 1.050# 1/629 1.575« 1.58>4 1.6030 1.6 «6 1.6802 2.90u# J. 16" 2/333 f.*46 2.05?1 2.072C 2.* *49 *>.8353 0.847.0.8611 .877r *».8945 0.9112 0.9279 2.1G04 9.9U7 0.9 2* 0/3 5 0.9467 4/683 0.07#0 l.40*f .4117 1.47 3 1.434* 1.4467 1.4573 1.4690 0.3V 9 0.391* «.3733 0385# 9.3967 0.4083 0.4209 kf.3333 -.3444 C.3 66 9.3666 0.3777 0.3816 0.8999 I. 0990 #.9556 «.HU 0.16C6 0.2222 0.2777 0.8333 2.000 0.0111 0/2*7 0.0333 0/444 0.0555 0.0666 II. 7009 ".7233 9.7461 0.7706 0.7934 0.8167 0/400 1.6967 1.949« .6945 1.7*84 1.7226 1.7342 1.7601 3.3333 3.3611 3.388* 8.4167 3.444 3.47*3 3.5991 [3.333* 3.3611 3/819 3.4167 3.4445 3.4723 3.5091 5/ 009 ti.9i:8 0. 516 9.9834 9.1112 0.1399 9.1661 $.3338 3.36 1 3.3^89 1.41*7 3.4444 3.4723 S.öfOl 3.3583 3.3*11 3.38 9 3.4D-7 3.4446 3.4723 3.5001 V«67 *.6 '19 2.7i06 2.7828 2.7540 2.7757 2.7974 .3 83 3.3<11 3.3889 S.4‘67 3.4445 3.4723 3 5001 3.3333 3.361» 3.38*9 *.4167 2.4445 3.472 < 3.50ul 3.8333 3.361 3.38*9 3.416) 1.4445 3.4723 3.5901 2.759# 0.9153 Q/3-6 C/469 0.0412 C/76É 0.9918 2.5 91 0.9139 «.9978 0/417 0.0556 0.0895 0.9134 g.3750 9.9875 0.404919^135 0/250 0.4375 0.4509 1/00# «.«167 0.6393 «.«596 0.066' 0.083* 0.5003 Í.83J8 1.8446 1.8*39 1.879* 1.9*45 1.0098 1.9251 2*Otf 2.5H-7 2/33* 8.6*04 2MM 2.5833 2.6040 12.291 2.3* 69 i.3/22!*. 87 2.3528 2.36 1 2.38*4 11.6667 1.683« 1.6945 1.7484 1.7283 1.7892 1/501 1.5*40 1.5167 1.5333 1.5Ö0« 1.569« 1.5833 1.6009 1/75# 1.39(3 Í.4056 1.4249 1.4*62 1.451» 1.4668 0.8833 4.8611 0.8<99 4.9167 0.9445 6/TI* '/<H0 6 4 04 5.0417 5.0834 5.1 »51 5/968 5.20M 5.85 8 1.25C4 1/9 7 1/331 1.3751 l.4l«8 1.4585 1.5)02 I ’.«» 67 1.6914 1.7282 1.7 40 1.7778 1.805« l. 834 U,8 S •' #.8*11 «.*8»9 0.91-7 0.9445 0.9723 1.000.» j 3 3333 4 * 6.3 Ul $.8889 3.4167 3.4445 5.47*6 *.&0&0

Next