Ellenőr, 1881. május (13. évfolyam, 217-272. szám)
1881-05-02 / 218. szám
XIV. évfolyam, 218. szám. Egyes szám ára 2 kr. Budapest, hétfő, május 2.188. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Égési évre ......... 20 forint — kr. Félévre...................................................10 „ — * Évnegyedre..........................................5„ — „ Egy hónapra...........................................1 * 80 „ Az estilap postán való külön küldéséért a', előfizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalapatcza 22. sz.) intézendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, Kalap utcza 38. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kicsit jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, továbbá DAUBE G. L. és társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Táviratok: Bécs, május 1. (Eredeti távirat.) Gizella főherczegnő ma este Münchenből ide érkezett, a pályaudvaron a király fogadta. Rudolf trónörökös csütörtökön Salzburgba megy Stefánia herczegnő fogadására. A Walesi herczeg és a Flandriai gróf 7-én érkeznek ide. BÉCS, május 1. (Eredeti távirat.) A várost ma ismét borzasztó eset tartja izgalomban. Perzer Györgyöt, az arzenál 73 éves éjjeli őrét tegnap délután — mialatt leánya dolgára ment — lakásán ismeretlen tettesek megölték s mintegy 40 frt értékű ékszerét elrabolták. A szerencsétlent fejére tompa eszközzel ejtett, négy ütéssel ölték meg. A szalmazsákban elrejtett s 1300 írtról szóló takarékpénztári könyvecske érintetlenül maradt. BOCS, május 1. (Eredeti távirat.) A májusi kocsizás a Práterben ma nagyszerűen sikerült. Künn volt az összes udvar, a király és királyné lóháton. Évek óta nem volt oly óriási közönség a Praterban. Fiume, máj. 1. (Eredeti távirat) A fiumei felnőttek magyar vizsgája ma megtartatott. A vizsgát a fiumei olasz-magyar dalárda által énekelt „Isten áldd meg a magyart“ nyitotta meg. A teljes sikert eredményező vizsga után Fletzer városi képviselő a „Szózatot“ szavalta el. Dr. Zafféry gymnasiumi igazgatónak Peter olaszajkú tisztviselő mondott magyar nyelven köszönetet. A vizsga után Valencsics miniszteri tanácsos szólt a hallgatókhoz, megelégedését fejezve ki, a hét hónap alatt elért siker fölött. A vizsgát a dalárda éneke zárta be. Páris, máj. 1. Konstantinápolyi hírek szerint a nagykövetek ma a fölött tanácskoztak, miként sürgessék a portát, hogy a görög kérdésre vonatkozólag legutóbb átnyújtott együttes jegyzékre válaszoljon. — Biztosnak mondják, hogy a minisztertanács ma azon kérdéssel foglalkozott, várjon a tunisi kérdést illetőleg Francziaországgal ne kössön-e barátságos egyezséget. — A „Nisni- Novgorod“ orosz hajó, fedélzetén 350 nihilistával, ma a Bosporuson áthaladt, hogy Sakhalinba vitorlázzék. — Reuf pasa elutazott, hogy a czárt üdvözölje. Páris, május 1. Az „Agence Havas“ jelenti: Itaremnek, a tuareghoggarok főnökének egyik küldönczénél, a Konstantinápolyban székelő szultánhoz intézett levelet foglaltak le, melyben Flatters expeditiója tagjainak lemészárlását jelenti. —Ali bej ápr. 29-én megjelent a szukelarbai franczia táborban és tudatta Logerot tábornokkal, hogy a tunisi csapatokkal Tunisba tér vissza. Timis, május 1. Zavizain újból megerősítette Roustan előtt azt a nyilatkozatát, hogy Maccio olasz főconsultól többrendbeli czikket kapott, hogy azokat a „Mostakel“ hírlap szerkesztőjének arab nyelvre való fordítás és közzététel végett átadja. Pétervár, máj. 1. A Chinával kötött szerződés jóváhagyása semmiféle halasztást sem szenvedett, mivel a chinai követség titkára, ki a szerződés átvitelével bízatott meg, még nem érkezett Pekingbe. — Az „Agence Russe“ megerősíti, hogy Paget éghajlati tekintetből visszautasította a pétervári nagykövetséget. Pétervár, máj. 1. Az „Agence Russe“ megcáfolja az Italic azon közleményét, hogy a pétervári kabinet a forradalmi propaganda ellen tervezett conferentia illetékességét kiterjeszteni kívánja, és ezt mondja: az orosz kormány nem lépte túl a határt; az összes országok törvényhozása bűntettnek minősíti a merényleteket. Pétervár, máj 1. Elisabethgradban ápril 27-én összeütközés volt a zsidók és a keresztyének közt; néhány zsidók tulajdonát képező házat és kocsmát kiraboltak, egy zsidót megöltek és többeket súlyosan megsebesítettek. A rendet csak ápril 29-én állították helyre. A hatóság szigorú vizsgálatot indított meg. London, máj. 1. A királyné tegnap meglátogatta Beaconsfield sírját. — Gladstone levélben tudatta az izlandi püspökökkel, hogy nem egyezhetik bele az izlandi agrarius-törvénynek indítványozott fontos változtatásába. A Melbournból érkezett jelentés szerint a „Tararna“ gőzös Otago mellett hajótörést szenvedett; 80 ember a vízbe fúlt. Az értekezlet ezután elfogadta Szlávy Olivér indokolása után a kivándorlási ügynökségekről szóló törvényjavaslatot, melynek 4. §-ához Baross Gábor, Hosztinszky János, Teleszky István és Tisza Kálmán miniszterelnök szólottak. Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter Thay Kálmán és Bódogh Albert interpellációikra adandó válaszát ismerteti. Az első az amerikai disznózsír behozatalának eltiltásáról, az utóbbi a Hajdú-Böszörményben adott dohányengedélyezésről szól. Pauer Tivadar igazságügyminiszter Széll Györgynek az uzsoratörvény és a perrendtartás 169. §-ának megváltoztatásáról szóló két rendbeli interpellációira adandó válaszai tartalmát adja elő. E válaszok helyesle tudomásul vétetvén, az értekezlet véget ért. A képviselőhöz pénzügyi bizottsága ma délelőtt 11 órakor Szontagh Pál (nógr.) elnöklete alatt ülést tartott, melyen a kormány részéről Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter, Matlekovics Sándor államtitkár és Márffy Ágost miniszteri tanácsos voltak jelen. Tárgyaltatott 1. A szegedi pénzügyi hatósági épület emelésére szükséges költségek fedezéséről szóló törvényjavaslat, amely rövid tanácskozás után egy átalánosságban mint részleteiben változatlanul elfogadtatott. 2. A kataszteri törvény módosításáról szóló törvényjavaslatra a főrendiház által folyó évi ápr. 27-én tett módosítások, amely hasonlóképen elfogadásra fog ajánltatni a képviselőháznak. 3. A hazai iparnak adandó kedvezményekről szóló törvényjavaslat. Ezen törvényjavaslat több időt vett igénybe, mert a bizottság mindenik jelenlevő tagja hozzászólt, mégpedig kedvező nyilatkozatokkal, amennyiben ebben mindenik előnyt, a hazai iparra nézve fontos és nagybecsű olyan pártolást lát, amely által a hazai ipar bizonyára nagy lendületet nyer. Csupán Wahrmann és Kautz Gyula voltak, kik szintén előnyt, de csak kezdeményezést látnak benne, melyből a valódi hasznok és eredmények csak ezután fognak bekövetkezni. Ezen törvényjavaslat is átalánosságban egyhangúlag s részleteiben is némi stiláris módosításokkal elfogadtatott. Mindenikre nézve előadóul Láng Lajos bizatott meg. Továbbiakra nézve a bizottság abban állapodott meg, hogy a jelentések s végszövegezés hitelesítése a holnapi országos ülés után fog megtörténni s lehetőleg tárgyaltatni Dárdaynak indítványa a Szegeden építendő igazságügyi épületekről. (O. É.) A képviselőhöz mentelmi bizottsága ma délben tartott ülésében Teleky Domokos gróf és Szalay Imre képviselők mentelmi ügyét vette tárgyalás alá. A bizottság Teleky gr. párbaj-ügyében, mint rendesen párbaj-ügyekben, ez esetben is felfüggesztetni javasolja nevezett képviselő mentelmi jogát. Szalay Imrére vonatkozólag, ki tudvalevőleg mint tanú idéztetett meg, a bizottság kimondotta, hogy a tanúskodást országgyűlési képviselője is kötelezőnek tartja a ház engedélye nélkül is, mert csak vád esetében áll be a törvényszéknek azon kötelessége, ,hogy ahhoz a képviselőház engedélyét kikérje. (O. E.) A katonai határőrvidék bekeblezése érdekében a kereskedelmi minisztériumban ma este minisztertanács volt, melyben gróf Pejacsevek László horvát bán is részt vett. Szapáry Gyula gróf pénzügyminisztert a fejedelem egyik legdíszesebb rendjelével, az aranygyapjas renddel ruházta föl. A királyi kegye fényes nyilatkozata soha nem érhette a minisztert szerencsésebben választott időben, mint épen most, mikor azon férfiú, ki a legnehezebb viszonyok közt vállalkozott az állam egyik legveszélyeztetettebb pontjának védelmére, a rente-corver- tióban oly nagy diadalt aratott. A legfelsőbb kézirat következőleg hangzik: a császári és Apostoli királyi Felsége, folyó évi április hó, 26-án kelt legfelső kéziratával: ő császári és királyi fenségét Ottó főherczeget, ő kir. fenségét Miguel braganzai herczeg lovas-századost, herczeg Szász-Coburg-Gotha Fülöp vezérőrnagyot, verőczei gróf Pejacsevich Pétert, herczeg Schwarzenberg Károly szolgálaton kívüli őrnagyot, gróf Abensperg-Traun Hugó fővadászmestert, herczeg Lobkowitz Mórt, gróf Szapáry Gyula magyar országos pénzügyminisztert és herczeg Löwenstein-Wertheim-Rochefort Károlyt az aranygyapjas-rend lovagjaivá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Az országgyűlési szabadelvű párt mai értekezletét Vizsonyi Gusztáv elnök megnyitván, elsősorban tárgyaltatott és úgy átalánosságban, mint részleteiben elfogadtatott a szegedi választókerületek új beosztásáról szóló törvényjavaslat, melyhez Szávy Olivér indokolása után Tisza Kálmán miniszterelnök és Rakovszky István emeltek szót. A választások: A fővárosi VI. kerület (Terézváros) Busbachpárti választói ma d. e. 10 órakor tartották alakuló közgyűlésüket az osztrák vaspálya régi indóházában levő Schuster-féle vendéglőben. Mintegy 250 választó volt jelen, kik egyhangúlag Radocza Jánost kiáltották ki elnöknek. Radocza elfoglalván az elnöki széket, kifejti, hogy a VI. kerület ezúttal oly férfit kíván képviselőjének megválasztani, ki a polgárság jól felfogott érdekei iránt érzékkel bir s kinek múltja biztosítékot nyújt aziránt, hogy az országgyűlésen az ipar- és kereskedelem, s emellett kiválóan a főváros érdekeit előmozdítani képes lesz. E férfi Busbach Péter, (Lelkes éljenzés) ki kész a jelöltséget elfogadni, kijelentvén, hogy megválasztása esetén a szabadelvű párthoz fog csatlakozni, mert ennek körében, leghathatósabban véli munkásságát érvényesíthetni. (Általános élénk helyeslés és éljenzés.) Tenczer Pál szükségesnek tartja megjegyezni, hogy Busbach Pétert nem kizárólag a szabadelvű párthoz tartozó választók léptették fel, mert ő, — és úgy tudja a jelenlevők közül még többen is, — nem tartoznak a szabadelvű párthoz; s ha ők ennek daczára Busbachra szavaznak, teszik ezt azért, mert Busbach neve garantiát nyújt nekik arra nézve, hogy bármely párihoz tartozzék is, a főváros és a haza érdekeit minenkor elő fogja mozdítani. (Élénk helyeslés.) Ezután a párt következőleg alakult meg : elnökökké választottak Radócza János, Pucher József és Schweiger Adolf; jegyzőkké dr. Orley Lajos, dr. Hartmann és Futtaky Gyula. Ezzel a gyűlés véget ért. Zilah, május 1. (Eredeti távirat.) A zilahi választókerület szabadelvű pártja Kerekes tanfelügyelő elnöklete alatt ma igen látogatott pártértekezletet tartott. Ugyanekkor mondta el Szikszay Lajos követünk is beszámoló beszédét, melyet a választó közönség köztetszéssel fogadott, s végül Szikszayt a szabadelvű párt képviselőjelöltjéül újból egyhangúlag kikiáltotta. A beszámoló beszédet mintegy 150 terítékű ebéd követte, hol egymást érték a lelkes felköszöntések, így a király ő felségére, I Rudolf trónörökösre, Tisza kormányelnökre, Szikszay képviselőjelöltre és megyénk kiváló régészére Baranyi főispánra, Dull László megyénk érdemes alispánjára, Kerekes tanfelügyelőre, Éltető főmérnökre és Lázár Ferencz nagybirtokosra, továbbá a szabadelvű pártra és a nemzetiségekre. Szikszay megválasztása biztos. Párdány, május 1. (Eredeti távirat) Torontál megye párdányi választókerületének szabadelvű pártja ma tartott népes értekezletén eddigi képviselőjét Csávosy Bélát a jövő országgyűlésre képviselőjelöltjéül lelkesedés közt egyhangúlag kikiáltotta. Nagybánya, május 1. A szabadelvű párt ma megalakult, képviselőjelöltjévé, Stoll Károlyt kiáltotta ki. Vácz, május 1. (O. E.) A váczi kerület szabadelvű párt választói ma d. e. 11 órakor Podmaniczky Géza b. elnöklete alatt rendkívül népes értekezletet tartott. Jókai Mór, mint a párt küldötte átalános tetszés és éljenzés közt nagyhatású beszédet tartott, melyben a bel- és külpolitikát érintve, a függetlenségi párt jelöltjének programmját cáfolta. (E beszédet lapunk más helyén közöljük.) Ezután a párt megalakulván, elnökké Podmaniczky Géza b., alelnökökké Benkás Dénes és Prokopius Zsigmond választattak meg. Jókait megérkeztekor az indóházban nagy számú küldöttség fogadta, melynek nevében Wider Bertalan üdvözölte. Utána Benkás Dénesné a váczi hölgyek nevében szép babérkoszorút nyújtott át rövid, szívélyes üdvözlet kiséretében. A koszorú szalagjának fölirata: „Jókai Mór hazánk nagy fiának, a váczi hölgyek, 1881. május 1.“ Jókait úgy az indóháznál, valamint a bevonulás alkalmával mindenütt nagy lelkesedéssel fogadta Vácz polgársága. Jókai Mór beszéde a váczi szabadelvű párt értekezletén máj. 1-én. Tisztelt polgártársaim! Kissé elfogultnak érzem magam, miután idejövetelem czélját igen nagy mértékben túlszárnyalva látom ezen fogadtatás által. Egyszerűen azzal a missióval jöttem ide, hogy miután a képviselőválasztási előmozgalmak már megkezdődtek, pártunk megbízásából elvtársaink táborának rendezésénél és organizálásánál közreműködtek. Az országgyűlés még folyvást tart és tekintve azt a tömérdek teendőt, amit még el kell intéznie, senki sem tudhatja, még maguk a kormányférfiak sem tudhatják, hogy mikor lesz befejezve. Hogy ha már most, a vetés idején elkezdődik a korteskedés, én nem tudom, hogy az aratásig hogyan fogjuk ezt kitartani. Hanem hát a kérdés meg van téve, a feleletet meg kell rá adni. Nem azért jöttem ide, hogy az országgyűlés tényeiről számot adjak, vagy hogy az önök képviselője ifj. gr. Ráday Gedeon helyett beszámoló beszédet tartsak. Ezt megtartja az önök képviselője, ki akkor, midőn az országgyűlés be fog fejeztetni, kötelességének fogja tartani az önök körében megjelenni és számot adni sáfárkodásairól. Ő ezt meg fogja tenni bizonynyal és akkor tapasztalni fogják, hogy az én barátom jó egészségnek örvend, (Derültség) és hogy épen nincs szándéka a nyelvét elvágatni, mint a hogy ezt felőle bizonyos jóakarói terjesztik. (Elénk derültség.) Én azonban a jó barátok szűk köre helyett magam előtt egy nagy gyülekezetet találok, amely tőlem pártunk működése felől talán mégis számot kér. (Halljuk! Halljuk!) Én ugyan nem jöttem ide czifra beszédre készülten, de nincs az éjszakának az az órája, melyben, ha felköltenének és azt mondanák: adj róla számot, miért vagy a kormánynak híve, ne lennék kész arra, hogy számot adjak róla a közönségnek és meg ne mondjam, hogy miért ? (Halljuk! Halljuk !) Nem kell czifra frázisokat kitalálnom, csak el kell mondanom az igazságot. Az igazságra mindig vissza tudok emlékezni, csak rendbe kell szednem gondolataimat. (Halljuk! Halljuk!) Ezért legyenek irántam elnézéssel, ha netalán hosszadalmasabban szólok, hanem betanult beszéddel állok önök elé. (Halljuk! Halljuk!) Kezdjük a legelsőn, a mi pártunknak leginkább megtámadott ténye, de a mi, szerintem, legnagyobb érdeme : a külpolitikán. Tudjuk nagyon jól, hogy az ellenzék az orosztörök háború alatt arra sarkalta kormányunkat, hogy avatkozzunk bele, vegyük át a háborúviselésnek gondjait a magunk számára. Most látjuk, hogy mi lett volna belőle. Egész Európa, de leginkább az, kire a legjobban támaszkodhatni véltünk: Anglia, cserbenhagyott volna. (Úgy van!) A bajt, melyet Oroszország szerzett magának, megszereztük volna magunknak s a kétszázezer halotton kívül csináltunk volna másfélezer millió újabb adósságot, mint amennyit elköltött Oroszország. Tehát mi azt a bajt, melyet Oroszország szerzett magának, megszereztük volna magunknak, Magyarországnak. (Úgy van!) Nem volt szükség rá, hogy mi verjük meg Oroszországot, megverte az maga magát a saját kezévé. (Éljenzés.) Én még a legjobban megtámadott pontot, a boszniai bevonulást is bátran merem védelmezni. Ez volt a sakkhúzás, mely ránk nézve az egész partiét megnyerte a keleti kérdésben, mert ez megvédelmez bennünket nemcsak az orosz hadsereg, hanem az egész panszlavistius liga fenyegetéseivel szemben , mert lehetetlenné tettük a pánszláv izgatást határainkon. (Úgy van!) " Hogy mi lett ennek következménye, láthatja mindenki. Jelenleg szomszédságunkban nemcsak hogy ellenséges mozgalmak nincsenek, de ott — mondhatom — jó barátokra találtunk. Azóta Szerbiában az orosz's barát kormány megbukott s egy magyar-barát kor- s mány kerekedett felül, amely bennünket Szerbiával vasút által és kereskedelmi szerződéssel fog összekötni. Ha azt a politikát követtük volna, mit nekünk az ellenzék tanácsolt, akkor most Szerbia és Magyarország is közt volna ugyan vas, de nem vasút, hanem vas, amely bennünket örökre külön választana. (Úgy van!) És ha I megindítottuk volna a háborút, mit nyertünk volna győ Izelem esetére? Kell-e nekünk Szerbia? El akartuk-e I foglalni azt ? Nem! Nekünk tehát csak a veszteség esélye I maradt volna fenn, a nyereségé sohasem. S így vagyunk Romániával. Ahelyett, hogy belerohantunk volna, hogy ellenségünkké tettük volna, megnyertük őt barátunknak. (Helyeslés.) Mondhatom, hogy erre a barátságra jobban lehet építeni, mint bármely fegyveres őrségre, mert ha ezen két országnak: Szerbiának és Romániának alkotmányosságát és nemzeti önállóságát kell megvédelmeznie, e két ország azt meg fogja tudni védelmezni Oroszországgal szemben is. (Úgy van!) Nekünk az ő függetlenségükben, az ő barátságukban kell a a legbiztosabb, legerősebb talpkövét találnunk saját függetlenségünknek és saját fennállásunknak. (Úgy van!) Ezért én külpolitikánkat mindenki előtt tudnám védelmezni, még ha nem védelmeznék is azt közelismerésü a tények. (Helyeslés.) Belpolitikánkra nézve felhordott homlokkal merem állítani, hogy mikor Magyarország jelenlegi kormánya átvette a kormányzatot, akkor egy állambanquerott szélén álló országot vett át. (Halljuk! Halljuk!) Magyarországnak voltak függő adósságai olyanok, mik váltóra voltak felvéve nagy kamatok mellett. Ezek visszafizetése függött fejünk fölött. Kölcsönöket kaptunk 14°/0-ra, mint a minőt akár egy megszorult adós kap az uzsorástól. Abban az időben az évi deficit 64 millióra ment. Mi e 64 millió deficitet leszállítottuk 28 millióra. (Éljenzés.) Erre meg azt mondják, hja! de micsoda az a 34 millió ? Ez persze semmi azoknak az uraknak, akiknek drága személyisége többet ér ennél a 34 milliónál. (Derültség.) Ez óta az állam hitelét annyira rendbehoztuk, hogy állami papirosaink átlag 30%-tel állnak jobban, mint álltak akkor, midőn kormányra jutott a jelenlegi kormány. (Úgy van!) — Most történt a legújabban, hogy a rente-conversió által az ép oly szerencsés, mint becsületes pénzügyminiszter, harmadfél millióval kevesbítette évenkint a kiadásokat. (Éljenzés.) Harmadfél milliót takarítunk meg évenkint, amit eddig kamatok fejében fizettünk idegen hitelezőinknek. (Halljuk! Halljuk!) — Országunkba ma a külföldnek mindenféle kapitalistája tódul. Itt új pénzintézeteket, új bankokat állítanak fel, amelyeknek jótékonyságát minden egyes ember meg fogja érezni rövid idő múlva, mert az nagy különbség ám, hogyha a ma alapított bankoknál 6Y4°/0-nyi fizetés mellett, a tőketörlesztést is beleszámítva, 40 éves kölcsönöket lehet kapni, holott azelőtt a földbirtokos 6 Vt Vft-nyi kamat mellett még csak kölcsönt se kapott. Ez minden takarékpénztárt, minden pénzintézetet e térre fog kényszeríteni úgy, hogy Magyarország készen lehet rá, hogy 1—2°0-al lejebb fog adósságának kamatjai szállani. (Élénk éljenzés.) Ez practicus vívmány, ez nem frázis, (Úgy van!) mert a számokat megcáfolni nem lehet. Hogy ez országnak államadóssága van, bizonyos. No de ezek nem most keletkeztek. Belőlük 280 milliónyit 48-ban csináltunk, mikor az urbáriumot eltöröltük. Az urbériség váltságdíja ez. Készen kapta ez a kormány a többi adósságok legnagyobb részét is. Senki sem költötte azt el saját czéljára. Befektettük azt vasutakba. (Helyeslés.) Ezeknek kiépítése nélkül Magyarország, mint termelő állam, nem jelenhetett volna meg a kellő időben a világpiacon. (Úgy van!) Azt pedig minden ember tudja, hogy a régi módú gazdálkodással, mely szerint az volt a legjobb gazda, ki minél később adta el gabonáját, ma nem lehet megélni; hogy ma az amerikai concurrentia mellett azon kell lenni, hogy azon hat hét alatt, mely számunkra reserválva van, meg kell jelennünk a világpiacon, hogy meg ne előzzön az orosz és az amerikai gabona. (Úgy van!) Azok, kik 64-ben gazdálkodtak, emlékezni fognak rá, hogy ekkor a 63-iki ínséges évre egy bőtermés következett. Ennek következménye az volt, hogy Magyarországon egy pozsonyi mérő gabonának ára leszállt két, mondom két forintra. (Halljuk! Halljuk!) Ugyanis ennek az volt az oka, hogy a gabonát akkor a közlekedési eszközök hiánya folytán nem lehetet külföldre vinni. Ma már mindenütt vannak vasutaink, a külpiacokon idejekorán megjelenhetünk, minek az a következése, hogy egy métermázsa búza ára 14 frt. Ez, uraim, nem frázis. (Úgy van!) Ezt minden ember megérti. A vasutak kiépítése tehát, korántsem volt oly szükségtelen, mint azt az itteni ellenzéki képviselőjelölt programmjában állítja. A vasúti politikában a jelen kormány hozta be az egyöntetűséget. Megvásárolták a tiszavidéki és a károlyvárosi vasutat, miáltal a tarifa tekintetében nekünk is van beleszólásunk a társaságoknál a tarifamegszabásnál. Ez nagy fontosságú az összes magyarországi iparra és kereskedésre nézve. (Élénk éljenzés.) Hát adónk száma nagy, mondják.,Hiszen ez igaz! Eiz az adót senki sem fizeti örömest. ,Én sem! (Élénk derültség.) De hát mit csináljunk? Államunk el volt késve a 48-tól 67-ig terjedő időt tekintve, húsz évvel. Ez alatt beruházások nem történtek. Az akkori kormányok elhanyagoltak minket. Rossz volt administratiónk. El volt hanyagolva a közlekedés mindenütt. Egyszerre — veszedelmünkre — adott az úr isten két jó esztendőt, 67-ben és 68-ban. Volt nagy termés, volt erős kivitel. Pénzünk is volt sok. Ekkor azt hittük, hogy ez fenékig tejföl és mindig igy lesz. Kezdtünk tehát vasutakat építeni. A bő termésre később a keserves egyptomi hét sovány esztendő következett. Ezek alatt is eleget kellett elvállalt kötelezettségünknek tenni, mert különben kundát kellett volna mondanunk. — Magyarország földbirtokos ország. Van tehát a hitelezőknek miből megvenni a tartozást. Ha Magyarország azt mondja: nem akarok fizetni, banquerottot mondok, hát a hitelezők ráteszik kezüket az állami jószágokra. Elveszik azokat tőlünk és azt mondják: no hát csinálj banquerottot. Ezt pedig megcsináltuk volna, ha azon úton haladtunk volna, melyet a függetlenségi párt tanácsolt. (Elénk tetszés.) A függetlenségi párt tagjai azt állítják, hogy ha Magyarország önálló fog lenni, akkor sokkal kevesebbe fog kerülni minden, mint most. Hát lássuk csak. (Halljuk ! Halljuk!) Ami a katonaságot illeti, ők külön választanák a magyar hadsereget az osztráktól. Ekkor a kalkulus világos. Jelenleg adunk 40 k/g-ot a katonasághoz, mint élő matériát, az osztrákok adnak 60%-ot. Fizetünk ennek fentartására 30%-ot, az osztrákok fizetnek 70-et. De ha elkülönítjük a magunk részét, mi fogunk fizetni 40-ot, vagyis a jelenlegi 30 millió helyett 40 milliót. Az osztrákok okosan tennék, ha ezt elfogadnák. De hogy a magyar országgyűlés a bolondok házának szerepére vállalkozzék és Magyarországot jobban terhelje meg, mint most, ezt alig hiszem. (Élénk helyeslés.) 1848-ban, midőn Vácz városának akkori képviselője a költségvetést előterjesztette, a kiállítandó honvédség részére, mi 140.000 emberre volt számítva, a költségvetésben 38 millió ezüst frtot, vagyis a mostani pénzérték szerint körülbelül 40 milliót javasolt, így lett a költségvetés elfogadva. Ez azonban nem került 40 millióba, de 60-ba. Láthatja tehát mindenki, hogy az akkori védekezési mód szerint is többe kerülne az állandó hadsereg, mint amennyibe most kerül. Ha azonban hozzávesszük azt a nagy anyagkészletet, az ágyukat, a kaszárnyákat, amelyeket a ma Igunkéból kellene teremtenünk, bizonyosak lehetünk felőle, hogy igen megkeserülnek, megsiratnák ezt a gazzdálkodási változtatást. Ha pedig a szélső bal kerülne kormányra, ez igen élénken emlékeztetne a komman■ Idóra, ne féljetek szegények, ha mi kerülünk a kor