Ellenőr, 1881. október (13. évfolyam, 492-548. szám)

1881-10-01 / 492. szám

XIII. évfolyam — 492. szám. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Egész évre...........................................20 forint — kr. Félévi-.................................................10 „ — „ Évnegyedre.............................................5 „ — „ Egy hónapa.........................................1 „ £0 „ Az estilap postán való külön küldéséért az elő­fizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vo­natkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalap­­utcza 22. sz.) intézendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Egyes szám­ára 4 kr. Budapest, szombat, október 1.1881. Szerkesztőség és kiadó-hivatal Budapesten, Kalap­utcza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, to­vábbá DAUBE G. L. é­s társánál M.­Frankfurtban. — Hirdetésekért járó dij csakis Rudnyánszky A. az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által nyugtázott számla elle­nében fizetendő. Budapest, szeptember 30. Az amerikai termés emelkedése. A mezőgazdasági termelés az Egyesült­ Államokban az 1860—1870-iki évtized alatt nagyot emelkedett, de még nagyobbt 1870—1880-ig. Az új angol államokban ez utóbbi időszak alatt 2%, a középső államokban 10%%, a déliekben 101/2%, Pacific államokban 110% és a tíz nyugati államban 137% volt a növekvés. Az egész vidék össztermelése 1860-ban 1.229,039,616, 1870- ben 1.387,295,523, 1880-ban pedig 2.714,602,681 bushelre ment. Ebből 2.232,697,681 bushel búza és rozs volt, melyből 1.675,836,042 bushelt a nyugati államok és vidékek termeltek. A következő kimutatás a búza és rozstermelés összehasonlítását adja a területek és évek szerint rendezve. Összesen . . . 372,647,511 1303,188,329 E kisk­utatásból két dolog szembeszökő a termelés tekintetében : t. i. a nyugat nagy termékenysége és a mivelés alá vont földterületek növekvése. Azonkívül bi­zonysága a két világrész mezőgazdasági termények után való keresletének. A­nélkül, hogy feltüntetné, mennyire lehet felcsigázni az amerikai földek termékenységét, szembeszökőig mutatja, mily óriás termelésre képes az új világ. A mivelés alatt levő föld még csak elvesző csekély részt képez ama roppant területekhez képest, melyek még az eke alá vonhatók, a termékenység még nem érte el határait s legkevésbé sincs kimerítve, és a kivitel északnyugatról folytonosan könnyebbé lesz. A vizen való szállítás annyiszor hánytorgatott eszméjének tárgyalására ismét tartottak Davenportban értekezletet, melyen a tervezett Hennepin-csatorna létesítését beszél­ték meg és más javításokat tárgyaltak, úgy hogy ezek létesítése, a természetes meglevő utakkal együtt, oly ol­csóvá fogja tenni a szállítást az Atlanti tenger partjáig és Európába, hogy a keleti és az európai munkás, de még inkább az ügyes gépész pár napi munkával fogja megkereshetni egész évi kenyerét, húsát és lisztjét. Egy igen derült kilátás az európai kézműves ré­szére, de annál jobban elszomorítja a mezőgazdát, kü­lönösen, ha még adót is fizet földjéért. És igazán sok okozza ezek közül a nagy kivándorlást. Az amerikai szárazföld pedig megbírja az új telepeket és gyarmato­kat. Csalogatja is az ottani kormány a világ minden részét arra, hogy felszedje a sátorfáját és az új világon keressen új hazát. Azt mondják, hogy a honszeretet erős érzése és a honvágy szent fájdalom, de leküzdhető. Az öreg elfelejti pár év, a fiatal pár hónap, vagy hét alatt. A­ki pár év múlva első szülőföldjére Amerikából, lélektani feladatnak tartja, hogy birt élni e vidéken, hol az élet csupa kin és gyötrelem, míg Amerikában rá annyi vár, a­mi megörvendezteti ? így az amerikaiak. Tudjuk mi igaz belőle, és inkább itthon maradunk, mérlegeléssel együtt, ha az áru ha­lomra öntetik 7 ki 11. Rostálás a mainzi rostán 4 „ 12. „ „ szortírozó rostán 5 „ 13. Zabrostálás szilrostán 10 „ 14. Tisztítás a trieuron 18 „ 15. Illeték üres zsákok összeolvasása, egybedu­gása, ólomzárolása és mérlegeléséért 100 darabonkint 20 „ A közraktárak előnyei: 1. Az áruk továbbküldése esetén a közraktári áruk azon kedvezményben részesülnek, hogy legkésőbb öt hónap alatt beraktározásuk után Budapest és Mar­­chegg között vagy Marcheggen túl fekvő bel- vagy kül­földi rendeltetési állomásokra egyenes forgalom­ban tovább küldetnek; visszatérítés útján azon szállí­tási illeték engedélyeztetett, mely a szállítmányra esnék azon esetben, ha az eredeti elküldő állomásról az érvé­nyes direct árszabás alapján ama rendeltetési állomásra küldetett volna, a­hová a budapesti közraktárakból továbbuttazottt 2. Az osztrák államvasutnak, Budapesten felmerülő kezelési költségei fejében itteni közraktárhelyiségeiből tovább szállítandó küldemények után 100 kilogramon­­kint kárpótláskép 3 krajczár téríttetik meg. 3. Az áruk továbbításánál a fizetett vám 100 kilo­­gramonként 3—6 krajczár visszatérittetik. Búza 1860. 1870. 1880. b­ushel­mi angol államok 1.083,193 1.000,993 1.227,137 Középső államok 30.315,669 40.826,624 42.136,966 Déli államok 88 836,635 30.066,757 43.579,489 Nyugati államok 102.669,197 215.831,552 372.647,513 Összesen­­173.104,894 287.745,626 459.591,105 Rozs 1860. 1870. 1880. b­ushel Új angol államok 9.164,505 7.347,665 8.444,329 Közép államok 75.399,305 74.650,442 106.060,036 Déli államok 346.670,411 237.370,301 358.413,682 Nyugati államok 407.558,521 441.576,140 1303.188,529 Összesen 838.792,742 760.944,549 1776.106,576 Az egyes nyugati államok és vidékek termelése a követ­kező volt : Búza Rozs 1880. 1880. busbelenként Ohio....... 46.014,869 112.681,046 Indiana......47.288,989 117.121,915 Illinois.. 51.136,455 327.796,895 Michigan .... 35.537,097 36.844,229 Iowa...... 31.177,225 276.093,295 Wisconsin .... 24.884,689 35 991,464 Minnesota . . . 34.625 657 14 979,144 Misso­ui.................... 24 971,727 203.791,482 Kansas .... 17324,141 100.791,482 Nebrasoa .... 13.846,742 65.785,572 Colorado .... 1 475,559 455,988 Dakota. 3.018,354 2.078,089 Montana .... 469,688 5,794 Wyoming .... 4,762 66 Idaho .................... 540,564 16,408 Utah .................... 1.767,268 164,244 New-Meiico . . . 708,788 650,954 Arizona.. 189,527 36,246 Washington . . . 1.921,382 39,906 Nevada. 70,404 12,891 Oregon.. 7.486,492 127,670 California .... 28.787,132 2.050,007 A budapesti közraktárak dijszabályzata. Gabona-fekbérilleték 100 klgramonként. 1. Zsákokban az első öt napra, a berakás napját beleszámítva, díjmentes. 2. Zsákokban, vagy kiöntve öt napon felüli raktá­­roztatásért egy hétig 1 kr. 3. Minden további hét után 1 kr. Kezelési költségek gabonánál 100 kilo­­gramonkint. 1. Berakás zsákokban mérlegelés nélkül 21/ikr 2. „ „ mérlegeléssel együtt 3 „ 3. „ zsákból kiöntve mérlegelés nélkül 3 „ 4. „ „ „ mérlegeléssel együtt 4 „ 5. Kirakás zsákokban vasúti kocsira vagy sze­kérre téve mérlegeléssel 3 „ 6. Kiürített áru zsákba töltése, bekötése, mér­legelése és felrakása vasúti kocsira vagy szekérre 6 „ 7. A 6-ik pont alatt érintett munkák teljesíté­sén felül a kirakandó zsákok tartalmá­nak kiegyenlítésével 7 „ 8. Utólagos kiöntés zsákokból 2*/s „ 9. Minden egyes átlapátolásért 1­9­10. Gabona átszállítása a cs. kir. szab. osztr. államvaspálya-társaság teherpálya-udva­­rából a közraktárakba, beleszámítva fel­rakást és beraktározást a) mérlegelés nélkül, ha az áru­ zsák­ban marad 512 „ mérlegelés nélkül, ha az áru halomra öntetik 6 „ b) mérlegeléssel együtt, ha az áru zsá­kokban marad 6% a KÖZLEMÉNYEK. A phylloxera irtása a szüret után ismét a régi erélylyel fog az illető közegek által foganatba vétetni. A próbair­tások alatt czélszerűnek bizonyult irtási mód­szer most szélesebb alapon fog alkalmaztatni, s tekin­tetbe véve a már eddig is elért fényes eredményeket, alapos a remény, hogy a veszélyes rovar pusztításait mielőbb sikerül korlátolni, vagy legalább a már inficiált területre szorítani. Az állandó phylloxera-bizottság is legközelebb megkezdi tanácskozásait s több praktikus javaslatot fog tenni a phylloxera-vész meggátlása s az inficiált területek desinficiálására vonatkozólag. A magyar aranyjárad­ék conversiójáról a „N. Fr. Pr.“ a következőket írja: Holnap vagy holnapután meg­érkezik a Berlinben lebélyegzett kötvények egy része Budapestre és Bécsbe, úgy hogy a végleges czimletek itt legkésőbb október 2-án kiadatnak. Madarassy állam­titkár néhány nappal ezelőtt a kötvények azon részével, a­melyet Párisban és Londonban kell lebélyegezni, Pá­riába utazott. Madarassy ma már Párisban lehet és né­hány nap múlva Londonba megy, ennélfogva a franczia és angol piac­ is rövid idő alatt el lesz látva végleges kötvényekkel. A pénzügyminisztériumban azt hiszik, hogy most már miután a műszaki és egyéb alaki ne­­hézségek megszűntek, a conversió gyorsan fog megtör­ténni, illetőleg befejeztetni. Valószínűnek tartják, hogy gróf Szapáry pénzügyminiszter expozéja alkalmával rész­letes előterjesztést fog tenni a képviselőháznak a mű­velet eddigi lefolyásáról. A magyar aranyjáradéknak a newyorki tőzsdén leendő bevezetéséről a „N. Fr. Pr.“ a következőket írja: Igen gyakran beszélnek arról, hogy nagy formai nehézségekbe ütközik a bevezetés, s hogy ezért a consortium, mely a magyar aranyjáradék conversióját elvállalta, nem is gondolhat az ily bevezetésre. E for­mai nehézségeket a consortium már szellőztette, s azo­kon a terv bizonyára nem fog hajótörést szenvedni. A newyorki tőzsdének a Wallstreeten ép oly szervezete van, mint a londoni Stock Exchangenek. Az tehát szintén tisztán magánegyesület, mely a kormánytól csak annyiban függ, mint más egyesületek, melyek bármi czélra alakultak. A tőzsdének igen messze­menő autonómiája van; vasúti vagy­ más papírok bevezetése tekintetében a szabályok épen olyanok mint a londoni Stock Exchange en. Aki Londonban egy kölcsönpapírt fel akar vétetni a tőzsdén, s azt hivatalosan jegyeztetni kí­vánja, annak a tőzsde egyik tagja által aláírt kérvényt kell a tőzsdetanácshoz intéznie. E kérvényben ki kell mutatni azt, hogy a kölcsön törvényes után contrabiál­­tatott, hogy a kibocsátó c­égnek felhatalmazás adatott a kölcsönt a prospectusban kiirt összeg erejéig, megha­tározott árfolyamon s a többi nyilvánosan közzétett feltételek alatt, aláírásra kitenni. A kölcsön kibocsátá­sánál nem volt szabad csalást elkövetni. A kötvé­nyeknek már a közönség kezében kell lenni s a tőzs­de­bizottságot értesíteni kell arról, hogy mily nagy ösz­­szeg adatott a közönség kezébe. A részbefizetésekről szóló nyugtáknak kiosztás végett már készen kell lenni. Igaz ugyan, hogy a new-yorki tőzsdén csak külföldi vasúti részvények s iparvállalati részvények lettek idáig idegen államok által bevezetve. Külállami köt­vény bevezetésére még nincs precedens eset. De már abból, hogy a new-yorki tőzsde a londonival egyfor­mán van szervezve, következtetni lehet azt, hogy a m. járadék cotírozása végett nincs szükség Unió törvényre. A tőzsde­bizottság egész önállóan határozna e fe­lett.­­ A magyar aranyjáradéknak a new-yorki tőzsdére leendő felvétele tekintetében jelentősége van azon ténynek, hogy a consortiumhoz tartozó legneveze­tesebb bankárok egyikének fia rövid idő előtt New­ Yorkban telepedett le. A bevezetés ezért minden való­­színűség szerint nem járna nagy formai nehézségekkel. Várjon a tényleges viszonyok meg fogják-e ezt engedni, várjon lesz-e a magyar aranyjáradéknak jó piacra Ame­rikában, ez komoly megfontolást igényel és ettől függ a consortium elhatározása. A nemzetközi kereskedelmi mérleg kiegyenlítése szempontjából csak kívánatos, hogy a magyar aranyjáradék New­ Yorkban cotiroztassék. A bécsi lap nagy érdeklődést tanúsít a magyar járadék newyorki cotirozása iránt. Kétségtelen, hogy ha sikerülni fog e lépés, akkor aranyjáradékunk számára Északame­­rikában jó piaczra is fogunk találni s hogy ez állam­­hitelünkre csak szilárdítólag hathat, azt kétségbe alig vonhatja valaki. Északamerika idáig nem igen vásárolt külföldi államkötvényeket, mivel a belföldiek magasabb kamatozást adtak. De az amerikai államadósságoknak rövid idő alatt befejezett conversiója folytán az ame­rikai államadóssági kötvények kamatozása nagyon le­szállt, s a magyar aranyjáradék mindenesetre oly papírt képez most, mely elegendő biztosság mellett jóval ma­gasabb kamatozást nyújthat,,tehát keresett papír is lesz Amerikában. Az Egyesült­ Államok gazdasági és pénz­ügyi viszonyai roppant gyorsasággal fejlődnek. A kor­mány évenként pár száz millió forintot törleszt az állam­adóssági tőkéből, úgy hogy 10—15 év alatt az összes adósságok ki lesznek fizetve. S megjegyzendő, hogy a nép feltűnő módon gazdagszik, így hát nagyon felgyűl az elhelyezést kereső tőke, miután pedig az Egyesült­ Államok saját papírjaikat törlesztik, idegen papírokat kellene tőkebefektetésre használniuk. Egyes amerikai ál­lamok oly rosszul gazdálkodtak, hogy papírjaik teteme­sen part alatt állnak a némely része teljesen elértékte­lenedett, ezeket tehát nem nagyon szeretik tőkebefekte­tésre vásárolni, s igy megint csak arra a következte­tésre jutunk, hogy a magyar aranyjáradék alkalmas pa­pírnak látszik arra, hogy New-Yorkba bevezettessék. Mondják, hogy a tisza-szegedi sorsjegy-kötvényeket is nagy tételekben vették már amerikaiak s igy a tények bizonyítják a feltevést, hogy a magyar papírokat az amerikaiak szívesen fogják vásárolni. A magyar leszámítoló- és pénzváltó bank, mint azt annak idején jelentettük, 74.000 darab részvény kibocsátására aláírást nyitott. A részvények befizetése a berlini és a frankfurti tőzsdén is fényesen sikerült. Az aláírást tegnap délben már lezárták. A budapesti, bécsi, trieszti, berlini és frankfurti tőzsdéken összesen 584.831 db részvényt jegyeztek alá. A kibocsátásra szánt részvények tehát nyolczszorosan lettek felüljegyezve, ami kétségtelen bizonyítéka ez intézet szilárd állásának és jó hírnevének, amit az új vezény­let is nem kis mértékben mozdít elő. A jegyzések re­­parcziáltását ma hajtották végre. Sinszállítás a magyar állam részére. Mint egy bécsi lap jelenti, a magyar kormány az osztrák sin­­kartell ajánlatát a kvirt 11.000 tonna sin szállítására el­fogadta. Az osztrák államvasút művei 3000 tonnát szál­lítanak, a többit a kartell, egy imázsa ára a helyszí­nére szállítva 12 frt. Sinszállítás Amerika részére. A esseni Krupp­­czég a múlt héten mintegy 25.000 tonna aczélsin szállí­tására kapott megrendelést Amerikából. A kialkudott ár tonnánként 6 font sterling és 5 shilling, vagyis mint­egy 70 frt. A buda-esztergomi vasút. A „N. Fr. Pr.“ írja: F. hó 27-én a közlekedési minisztériumban tanácskozások folytak a kormány képviselői és Majthényi báró, Poor Antal kanonok és Schmith-Wild urak mint engedély­­kérők között a buda-esztergomi helyi vasút ügyé­ben, a­melynek építésére és üzemére az említett urak vállalkozni akarnak. Az értekezleteknek állítólag az lett az eredményük, hogy a minisztérium az előírt cautelák mellett, aminek: megfelelő cautio letétele, a kormány befolyása a tarifákra stb.) az engedélyt megadta. A rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvénytársa­ság A tőzsdei tanács a következő hirdetményt bo­csátotta ki: A rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvény­­társaság névértékű 100 o. é. forintra szóló részvényei­nek a budapesti tőzsdén való hivatalos jegyzését a tőzsdei tanács, a nevezett részvénytársaság kérelme kö­vetkeztében, engedélyezte és a mai naptól kezdve foga­natba vétette. Ezen részvények f. évi július 1-étől fogva folyó 5°/C kamatokkal árulandók a tőzsdei forgalomban. A tőzsdei tanács egyúttal a rimamurányvölgyi vasmű­­egyesület és a salgótarjáni vasfinomító-társulat részvé­nyeinek hivatalos jegyzését beszüntette­ Olaszország valutarendezéséhez. Szeptember hó 25-ig az olasz kormány az új olasz kölcsönből már 110 millió lírát vett föl aranyban. A római pénzverő­intézet most naponkint 800.000 líra értékben ver ki aranypénzt. Szerb nemzeti bank. Belgrádból jelentik a berlini tőzsde­lapnak, hogy két angol társaság tett ajánlatot a szerb kormánynak szerb nemzeti bank felállítása tár­gyában. Az ügy a skupstina legközelebbi ülésszakában szőnyegre fog kerülni s akkor végleges elintézést is nyer. India vasúti és kereskedelmi forgalma. Azon ki­váló jelentőségnél fogva, melyet India a kiviteli keres­kedelem terén elfoglal, érdekesnek tartjuk a legköze­lebb kibocsátott hivatalos jelentés nyomán néhány ada­tot közölni India vasúti és kereskedelmi forgalmáról. 1880—81-ben 1104 m­értföld hosszú vonallal szaporodott az indiai vasúthálózat, mely ezzel 9591 mértföldet tesz. A lefolyt 1880—81-ik ü­zletévben a vasutak bevétele 12­09, a kiadása 6’19, tehát a tiszta bevétele 5­90 millió font sterlinget tett. Az indiai vasutakba fektetett tőke összesen 129 millió font sterlingre rúg. Az indiai vas­utak áruforgalma az­ utóbbi 20£ év alatt következő volt: Év A behozott A kivítt áruk Összesen A vasutak áruk értéke értéke hossza millió font sterlingben 172—, cuba potozzi I. r. 175.— Ceylon I. uj 167 — II. 162.—, III. 154.— Cuba gyöngy 176.—, arany­­ává 182.­, malabár 117. Fűszer. Bors, singaporei, az őszi szükséglet fedezé­sére igen keresett és árai folyton emelkednek. Bengál gyömbér csekély készlet mellett magas árakkal, Cochin jó kereslettel bír. Fahéj árai a chinai piac­on rendkí­vül magasak, minek következtében a belföldi piac­okon is emelkedett árakon adatik. Bors Singapore 103, fahéj 110, Bengal gyömbér 67, Cochin gyömbér 122, szegfű­­bors 112, Rizs. A múlt heti forgalom kielégítő volt, különö­sen az első és harmadrendű árakban s daczára a na­gyon korlátolt választéknak, az árak megtartották előbbi álláspontjukat. Glace I. 27, II. 26, III. 25. Rangoon I. 22, II. 18.50. Tea-Üzlet lanyha, minden nevezetesebb forgalom nélkül. Pecco virág I. 9, Souchong I. 6.75, Congo Hongkong 6. Császárvegyízék I. 8.50, II. 7.50. Déli gyümölcs. Mazsola nagyon emelkedett forga­lommal bir­s árai is javultak, mit a készlethiánynak és a smyrnai piacz tartózkodásának, hol is olcsóbb ajánla­tokat nem hajlandók elfogadni, kell tulajdonitni. Füge azonnali szállításra keresett és nagyobb mennyiség ada­tott el. Mandula 110, mazsola 54. 1860/61 23 49 3297 56-46 840 1365/66 2959 6549 9509 3373 1870/71 34-46 55-33 89-80 4775 1875/76 38-89 58-09 96-98 6519 1880/81 50 27 74-51 124-79 9325 Kőbányai Herténü­zlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — szept. 30. Az üzlet csendesen folyt le. Magyar öreg nehéz 54—55 kr., fiatal nehéz 56—57 kr., közép 56’/2—57 kr., könnyű 57 kr., szedett közép 55—56 kr., köny­­nyü 55—56 kr. Romániai bakonyi közép 56—56% kr. átmeneti, szerbiai nehéz 57—58 kr. átmeneti, közép 56—57 átmeneti, könnyű 54 ’/»—55 */« átmeneti. Gyarmatáruk. — Brázay Kálmán tudósítása. — Budapest, szeptember 29. Czukor. A czukorpiacz jellegét ma meghatározni nem lehet, a­mennyiben az üzletmenet a változatos időjárás miatt nem fejlődhetett teljesen ki. Nyers czukorban nagy ajánlatok létettek, a gyárak azonban már ellátták szük­ségletüket s igy az árak hanyatlottak. Finomított süveg­­czukor kevésbé ajállítatott s a forgalom nem lehetett nagyon terjedelmes. Árai: lundenburgi I. kis süvegek­ben szabadon 50, nagy 49 és 48, koczkaczukor 50, fe­hér jegeczezett 77, villágossárga jegeczezett 55. Kávé- A kávépiac­ a múlt hét végével nem vál­tozott, hangulata csendes, de szilárd. A forgalom ren­­delmények hiányában csekély, és csak helybeli szükség­letre szorítkozik. New­ Yorkból értesülünk, hogy az ot­tani piac­ lanyha irányzatú. A vevők tartózkodók és nem hajlandók a tulajdonosok által kért árakat, különösen a közönséges kávéfajoknál elfogadni. Nyugatindiai kávék­ból csekély a készlet. Egészben az üzletmenet lassú volt, amennyiben az ismét eladók szükségletüket fedez­ték és egyelőre új bevásárlásokra nincsenek utalva. Je­lenlegi árak I. r. valódi kairói arabs mocca 192, aacheni Gazdasági és üzleti tudósitlások. Perbenyik, (Zemplénm.) szept. 28. A kukoric­a a burgonya szedése a dombosabb homokos földeken kez­detét vette, lapályosabb réti földeken még egyhavi fagy nélküli időre lenne szüksége, hogy megérhessen, mire azonban alig van kilátás. Az ősziek vetése folyamatban van, az ősziek alá szánt földek a sok nyári esőzés után igen megtömődvén, a munka jónak nem mondható. A korábban vetett repctékben s a tarlórépákban a her­nyók nagy pusztítást tettek. A szüreti kilátások meny­­nyiségileg eddig is rosszak voltak, most meg a hűvös és nedves szeptember a minőséget is tönkre tette. Az állatok között lépfene s a mételykór szórványosan elő­fordult. Sarju széna kevés, s a mi lett volna is renden rothad ; egyébként a kukoricza ha beérhet jó közép, a burgonya szintén jó középállású, de ez utóbbi fekélyes s rothad. Répa kevés s apró. A tiszai gátaknál folyó munkák miatt a napszám drága. Czegléd, szept. 28. (Az „Ellenőr“ saját tudósítása.) A kukoriczatörés kezdetét vette, a termés mennyiségre nézve jó, de minőségre nézve rosszul ütött ki, igen sok van rothadt és penészes, némely helyeken azonban mind egészséges. Nagy-Szőllös, (Ugocsame­gye) szept. 28. Az őszi vetés a vidéken általában folyik. A tengeri termés még nem érett meg, ezt a fenyegető dértől félteni lehet, mely legalább is 30%-át tenné tönkre a különben is csak középszerűn álló termésnek, és ettől annyiban félni lehet, mert a folyó hó 21-től tartó esőzés alatt a légmérsék igen lehűlt. A széna és sarja letakaríttattak, ez utóbbi kielégítőbb eredménynyel. A kerti gyümöl­csök is megértek, átlagos mennyisége a középszerűn alul áll. A szerény bormennyiséget ígérő szüret is kö­zeledik, a szőlő édességéről ítélve, a kevés bor minő­sége jó lesz. Makk nincs. A házi állatok egészségesek. Csáktornya (Zala megye), szept. 27. A gyakori nagy esők kártékonyan hatnak az újonnan elvetett föl­dekre, a­mennyiben a mag részint kimosatik, részint pedig a föld elcserepedése következtében ki nem kel­het. A korán, e hó elején elvetett földeken szépen kelt ki az őszi gabona, a repere is igen szépen gya­rapszik. A réteken még kint levő csekély sarja nem száradhat a sok eső miatt (szeptember 22-én ismét jég volt a szőlőkben). A szőlő nem érik, de nagyban rot­had az augusztus 28 iki jégeső következtében. A fákon a vihar után maradt kevés gyümölcs is mind elrothadt. Az állatok egészségi állapota kielégítő. A kukoric­a korán vetett része már töretik, nagy része még zöld és nehezen érik a folytonos rossz időjárás miatt. Székesfehérvár, szept. 28. (Az „Ellenőr“ tudósí­tása.) Az utóbbi hetekben a gabonaüzletben jelenték­telen volt a forgalom, minden vételkedv hiányzik és daczára, hogy olcsóbb ajánlatok előfordulnak, áraink még magasak, minél fogva az üzlet nagyobb lendületet nem vehetett. Malmok számára elkelt 2000 mm, búza 75 kis 11.75 frt, úgy szintén rozs 3—400 mm. 8.75 frt, középszerű árpa 64 kis 7.70—8 frt, zab 7.80 frt, törpe b­a­b az utóbbi hetekben mintegy 1000 ram. adatott el 12.20 frt, ennek az ára két hét óta 1.50 frt mm. csökkent. A hetivásárokra csak kevés gabonane­­m­űeket hoznak, minthogy a kukoriczatörés, az üret leg­jobb folyamatban van; valami jót egyikről sem lehet írni, minthogy sem minőségre, sem mennyiségre nézve nem elégítenek ki. A vetésre nézve az időjárás nagyon kedvező. Budapesti áru- és értéktőzsde. Szeptember 30. Árutőzsde. (Külön tudósítás.) Búzát ma jól kínáltak, a tu­lajdonosok kénytelenek voltak a tegnapi árakból 10 kft. engedni, mert különben nem tudtak volna, eladni ; a forgalom 16000 méter­mázsa volt. Rozs változatlan. Árpa csendes. Tengeri lanyha, 7 a­b 5 krral olcsóbb. Határidőre a hangulat csendes, elkelt usancelouza 2500 mm. szeptember-októberre 12 frt 65 kron, 7500 mm. tavaszra 13 frt 27 és 13 frt 25 kron, bánáti tengeri 1882-ki május-júniusra 15000 mm, 7 frt 45 kr, 7 frt 48 kr és 7 frt 50 kron. Usancezab Győrben átvéve elkelt 1400 mm.] szeptember-októberre 7 frt 75 kron, míg tavaszra 8 frt 30 krral jegyezhető. Berlinben ma a gabonaárak 1­/2 márkával csökkentek. Értéktőzsde. A hó utolsó délutánja kevés élénkséggel folyt le. Az árak kezdetben magasra emelkedtek, de a zárlat kissé legyen­gült, s a­mi a járadékokat illeti, azokban tétlen az üzlet Ui arany­járadék 91.37. Papirjáradék 90.17. Osztrák hitelr. 369 70—368— 368.60. Magyar hitelrészvény 364.75 -364.25. Leszámítoló bankrészr. 128.50—128 -128.25. Budapesti hajóforgalom szept. 29. A Duna balpartján követ­kező vizt járművek kötöttek ki, u. m. : Ficht Izidor m. h. „Zagyva“ 3003 mm búza Sziváczról. — Aman János b. h. 50 mm. gyümölcs, 7 hektoliter bor, 20 mm. burgonya Tóthfaluról. — Horváth József 1­1­­40 mm gyümölcs Vermczéről. — Bruck Károly m. h. „Béla“ 2250 mm. búza Sziváczról. — Geringer és Berger 2. sz. m. h. 2382 mm. búza Bajáról. — Szidi József m. h. „Dezső“ 1956 mm. búza­ Bajáról. — Lusics Jakab és társa m. h. „Szeged“ 1945 mm. búza Zomborból. — Marton Fülöp m. h. „Béla“ 1017 mm. búza’ Kani­zsáról. — Luezenbacher Pál ut. m. h 429 kbm. tűzifa Lebenczéről. — Lusics Miklós uszálya 2212 mm. zab Becskerekről. — Geringer és Berger 3. sz. m. h. 2202 mm. búza Csurogról. — Geringer és Berger 4. sz. m. h. 2071 mm. búza Bajáról. — Rosmayer Ferencz m. h 544 mm. búza, 1892 mm. kukoricza; ugyanez m. h. 2813 mm. búza, 802 mm. árpa Zentáról. — Luezenbacher Pál ut. 10. sz. m. h. 4300 mm. kőszén Tóthról. — Berta Sándor m. h. 200 kbm. tűzifa Vermczéről. ”

Next