Ellenőr, 1881. október (13. évfolyam, 492-548. szám)
1881-10-19 / 525. szám
XIII. évfolyam — 525. szám Egyes szám ára 4 kr* Budapest, szerda, október 19.§81. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Egész évre.....................................20 forint -■ 1 kr. Félévre . ........................... . . 10 „ — , Évnegyedre . . .......................5 „ — „ Egy hónapra....................... 1 „ 80 „ Az estilap postán való külön küldéséért az előfizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalaputcza 22. sz.) intézendők. POLITIKAT ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadó-hivatal Budapesten, Kalap utcza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, továbbá DAUBE G. L. és társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó díj csakis Budnyánszky A. az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, október 18. Országos gyümölcs- és konyhakertészeti kiállítás. (Folytatás). III. A gyümölcs eltartása. Hogy gyümölcseinket hosszabb időre elhajthassuk, nem kell egyebet tennünk, mint azokat a levegő behatásától megóvni. Ezt mostan háromféle módon érik el: vagy candirozzák, azaz czukorszörppel bevonják, vagy folyadékba (vízbe, eczetbe, czukros oldatba) helyezik és egyszerűen légmentesen zárják el a gyümölcsöt. Ezen eljárási módok a kiállításon bizony meglehetős gyengén voltak képviselve. Molnár Istvánná (Budáról) igen szép befőttet állított ki, de úgy látszik ez csak a saját szükségletének fedezésére készült s igy a kiállítás czéljához nem visz bennünket közelebb. — Igen szép volt a krajnai (Laibach) Techinkel Ágost fiai czég czukrozott gyümölcskiállítása. Ilyen gyárak itt nálunk nagyon kifizethetnék magukat! — A kolozs-monostori gazdasági tanintézet különféleképen elkészitett gyümölcsöket is állított ki, u. m. aszalt almát, hámozott szilvát, almakocsonyát stb. Elbogen I. bécsi gyáros meg egy nektárnak nevezett italt, mely 32-féle gyógyfüvet tartalmaz, küldött a kiállításra s azt hirdeti, hogy ez a nektár mindeféle gyomorbajt meggyógyít. A nektár budapesti bizományosa, a mint halljuk Szenes lesz. — Aszalt szilva és szilvasz van annyi, — hiszen maga Guzman Dénes (Misztótfalu, Szatmár) 150 mmázsát ad el évenkint, — hogy e tekintetben kivitelünk biztosítva van. Csak az a baj, hogy az ilyen nagyban készült szilrasz rendesen valami kellemetlen mellékvizzel bír, amit a mi tisztasághoz szokott háziasszonyaink nem igen kedvelnek. IV. A konyhakerti termékek eltartása. A konyhakerti termékek eltartásának módja ugyanaz, mint a fentemlített esetben. A kiállítás e része szintén nagyon szerény volt. A Grahe testvérek (Kommotau és Braunschweig) tűntek itt ki a legjobban. E gyár feldolgoz minden kigondolható eledelt és azokat conservált állapotban bocsátja kereskedésbe. Évenként több mint 200 ezer dobozt árusít el. Készítményei tartósak s jók. A befőttek kitűnőek, a besavanyított főzelékek igen szépek. A paszuly, zöld borsó, sárga répa, champignon, s mis efféle egyszerűen vízbe téve és légmentesen lezárva teljesen hasonlít az üde zöldséghez. Készít e gyár még pástétom, leves, hal s különféle huski vonatokat is, de persze ilyesmit most nem volt szabad kiállítania. Mocznik Lajos (Budapest) főleg ugorkát állított ki, míg Rónai Albert (Zemplénm.) bádog szélén székbe zárt spárgát. A spárgatermelésnek igen szép jövője van nálunk, de kertészeink legtöbbje még mindég cserép haranggal fedi le a spárga szálakat s mig ez a primitiv módszer dívik, addig ugyan spárgaföldeink jövedelmezéséről szó sem lehet. V. A kerti magvak. Vájjon elérte e már egy nép a gazdálkodás magasabb fokát, azt a használatban levő vetőmag minőségéről is meg lehet határozni. Kezdetben mindenféle mag jó, s csak előrehaladottabb kultúránál törődnek azzal, hogy a vetőmag a czélnak legmegfelelőbb fajtából vetessék, hogy a szemek épek, egészségesek legyenek, s hogy általuk idegen gyom és gaz földünkbe ne kerüljön. A kultúra által létesített fajváltozatok száma most már olyan nagy, hogy valamennyit egy-egy ember nem képes termelni s ha szüksége van rá, kénytelen rendesen a magkereskedőkhöz fordulni. A kiállítás e része tehát főleg a magkereskedőket illeti, azonban illeti mindazokat is, akik a kertészetben használt növények egyikét-másikát tisztán a mag kedvéért termelik. Magkereskedő elég volt a kiállításon képviselve, de magtermelő bizony nagyon kevés. Az előbbiek közül Mauthner Ödön már említett gyűjteményes kiállítása volt a legtökéletesebb. E cég alig szorul dicséretre. A pár év előtt felállított magkísérleti állomás eléggé bizonyítja, hogy Mauthner lehetőleg mindent elkövet, hogy áruba bocsátott magvai úgy a tisztaság, mint csírázó képesség tekintetéből a gazdák igényeinek minél teljesebben megfeleljenek. Minden egyes kiállított növénymagnál fel volt egyszersmind említve az is, hogy hol és ki termelte a magot. E cédulák hosszú sora azt bizonyítja, hogy a nálunk használatos növények magját mi magunk is termeljük. Mily jó lett volna a kiállításon magukkal a termelőkkel megismerkedni, megtudni tőlük a magvak árát, s az évenkint előállított mennyiséget! Ha nem előtte, de legalább is egyidejűleg kellett volna említenem Mauthner mellett Doelstadt és Richter Majiamelletti frankfurti céget. Oly tiszták voltak a czég kiállított magvai, hogy szinte arra a gondolatra jöttünk, hogy az illetők szemenként gyűjtötték azokat össze. A gyűjtemény nem annyira gazdag, mint inkább értékes volt, s értékessé tette azt a ritkábbnál ritkább Areca, Mammea, Nipa, Cédrus, Cocus, Cassuarina stb. magva, amelyek még magasabb iskolák gyűjteménytárá-Kan ia alív talállatók Az efféle külföldön egyes tudományos intézeteknek szokás ajándékozni, de persze csak úgy, ha kérik. Minálunk aligha fog valakinek eszébe jutni, hogy e gyűjtemény ne vándoroljon vissza Frankfurtba. Sleischmann és Weber kiállítása is gazdag volt, de olyan magasan volt elhelyezve, hogy a bíráló bizottságon kívül aligha látta még valaki. Nöthling Vilmos 200 fajta kerti magot tett egy állványra, mert igazán minden csíny nélkül lett odatéve. A magvak különben tiszták voltak s ha csinosabban lettek volna összeállítva, talán jobb véleményt nyertünk volna az egész gyűjteményről. . . VI. A kertészeti eszközök. Ez a legtanulságosabb részét képezhette volna a kiállításnak, de néhány ásót, kapát, gereblyét kivéve alig volt egyéb. A legcsinosabb volt még Schmidt S. I. erfurti gyáros kiállítása, de hiába, azt a rövid, angol mintára készült felül kampós kapanyelet a mi munkásaink nem nagyon hajlandók megszokni. Különben amilyen jó volt a vas része az egyes eszközöknek, épen oly rossz volt a farész. A katalógus e csoportba sorolja Nöthling új macskáztatóját is. Csinos kis dolgok ezek, de a czélnak bizony nem igen felelnek meg. Több cég állított ki fűkaszálót. Ezen 50 frtba kerülő kis gépet mindenkinek, ki kertjében pázsitos helylyel bír, a legmelegebben ajánlhatja a kertészeti taneszközök. A kiállításnak ez volt a legmostohább gyermeke. Igazán tanúságos gyűjteményt csak Linhart György és Hamburg Emil m.-óvári tanárok s Erber József ismert bécsi kereskedő állítottak ki. Az előbbiek hat tábla rajzot, számos beteg gyümölcsöt és az ezen betegségeket okozó gombáknak hat praeparatumát állították ki. A felfogás teljesen eredeti és igen Instructív. Ugyanis nemcsak az illető gombák vannak itt bemutatva, hanem a beteg növényrészek is. A gyönyörűen festett rajzok mind eredetiek, úgyhogy bátran állíthatjuk, hogy eféle munka még minálunk eddig nem jelent meg. Kívánatos volna, ha az illetők ez irányban tovább működve, a gyakoribb növénybetegségeket mind feldolgoznák s azokat kiadva a gazdaközönséggel megismertetnék. Az ilyen képekkel ellátott könyv mindjárt könnyíti a megértést, mert bizony aki kint lakik egész éven át a pusztán, az nem ér rá megtanulgatni a minden évben gyarapodó műszókat. Jó ábrák és egyszerű nyelv biztosítaná az ilyen könyvnek elterjedését. Erber József rovargyűjteménye is igen szép volt, habár gazdagabb is lehetett volna. A budai vinczellér-képezde idomított gyümölcsfa-mintákat állított ki, amelyek inkább illettek volna szőlőkiállításra. Olyan Thümen-féle lepréselt szőlőlevelek, amelyen az illető betegség a rothadástól már nem is igen látszik, találni minden gazdasági iskolában. Az ilyesmit kár a kiállításra vinni, különösen egy olyan jó hírnevű iskolának, mint a szóban levő. Végre legyen még itt felemlítve, hogy az összes gazdasági szakirodalmat — kivéve a keszthelyiek ócska könyveit — egyetlen egy munka képviselte s ez Reviczky Matejecz János tót nyelven irt kertészete. Mintha Magyarországon nem is volna a kertészetnek irodalma, mintha itt nem is léteznének kertészeti folyóiratok, gyümölcsészeti lapok. VIII. A virágok, gyümölcsfák és dísznövények. Gyümölcsfa alig volt kiállítva, pedig a gazdasági egyletek a faiskolájukból küldhettek volna fel egynéhányat. Dísznövényeket Pecz Ármin állított ki. Az ő kiállítása már kiszorult a folyosóra, pedig megérdemelte volna a legszebb helyek egyikét. Gyökérre oltott rózsái, különféle módon metszett gyümölcsfái igen szépek voltak, de a kiállított számtalan fenyőfa — talán azért, mert leveleik megmaradtak s nem száradtak le, mint a rózsáké, — még sokkal tetszetősebb volt. Szép egyenes sudár, ép egészséges ágak jellegezték e kis fenyves fáit. Ezzel befejeztük a részletek leirását, mert azon számos kertészt, kik a temek díszítésére pálmáikat, Cycas, Ficus stb. nevű növényeiket felajánlották, itt a gyümölcs s konyhakertészeti kiállításon felesleges királgatni. Különben röviden szólva majdnem mindnyájan megérdemlenék az első díjat a világkiállításon. A gazdasági egylet előtt országos czél lebegett, midőn e kiállítást rendezte és hogy e czélt csakugyan el is érte, azt ki sem vonhatja kétségbe. A lelkünk is örült, hogy olyan tárgyakat csak elvétve találtunk, amelyek azokra a kisvárosi kiállításokra emlékeztetnek bennünket s amelyek közgazdaságunk emelésére mit sem használnak. Egy országos kiállításra olyasmi, mit csupán a saját házi tűzhelyünk számára termelünk, nem való, — itt csak az a kérdés: mennyit tudunk az illető czikkből forgalomba bocsátani és milyen e czikknek a minősége? A kiállítók legtöbbje ezt meg is értette és a kiállított tárgyból rendelkezésre álló mennyiségét közölte is. Ha azonban nem a magánosok kertjeit, hanem a kerti gazdaságot akarjuk kiállítások által megismerni és fejleszteni, a látottakon kívül még valamiről kell tapasztalatot szereznünk. Arról ugyanis, hogy az egyes gyümölcsösök — mondjuk átalánosabban: kerti gazdaságok hogyan vannak berendezve s miként kezeltetnek. Az egész kiállításon talán két térkép volt — s ezeket is aligha tanulmányozta valaki. Ide vágó statisztikai adatok gyűjtése ily kiállítások alkalmával nem okozna nagy nehézséget s hogy e téren még mennyit lehetne és kellene tennünk, azt mindenki tudja, ki vidéki gyümölcsöseinkben a fák közti nagy távolságot észlelte vagyis konyhakerteink ugartartó kezelésmódjára gondol. Szerettük volna azt is megtudni, hogy milyen csomagolási módok dívnak az egyes vidékeken, milyen módon csomagolják az üde gyümölcsöt ládákba, kosarakba stb. A kertek öntözése is érdekelt volna bennünket s minták, rajzok, térképek vagy kimutatások segélyével el lehetett volna ezt is tüntetni. A kiállítás általában igen jól sikerült, és ha talán egy kissé egyhangúnak tűnt is fel a nagyközönség előtt, a szakemberek teljesen meg lehetnek elégedve, mert hiszen épen az alma- és körte-kivitelünk képezi sérti gazdaságunk legfontosabb feladatát. Az országos gazdasági egylet pedig büszkén tekinthet e művére, mert meggyőzött mindenkit, hogy a belterjes gazdálkodás legmagasabb foka: a kerti gazdaság már nálunk is el van terjedve, már nálunk is jövedelmi forrássá vált. A bírálatok eredménye. Az országos gyümölcs- és kertészeti kiállítás bíráló bizottsága még szombaton hozzáfogott a kiállított tárgyak szakszerű megbírálásához s miután az egyes C30- portbírálók befejezték munkájukat, vasárnap délelőtt 10 portbizottságok jegyzői előadták eljárásukat és bírálatuk eredményét, melyen a nagy bizottság több rendbeli változtatást volt kénytelen tenni. Az üde gyümölcsök közt ugyanis oly sok alma és körte volt kiállítva, hogy az erre kijelölt programja szerinti jutalom korántsem lett volna elég. Másrészt a többi gyümölcsnemek, mint pl. baraczk, szilva, dió, mogyoró, lasponya stb. oly gyengén voltak képviselve, hogy az ezen nemekre szánt jutalmakból az arany és ezüst érmek nem is voltak a kis jury ítélete szerint kiadhatók. Ez oknál fogva a jury élt a bizottság által adott virementjoggal s az egyéb gyümölcsökből megmaradt arany és ezüst érmeket alma- és körtekiállitoknak itélte oda. _ A bronzérmeket is mintegy 30 dbbal kellett sürgősen megszaporitani. Időközben b. Keményi Gábor értesitette Máday min. osztálytanácsos utján a bizottság elnökét, miszerint a miniszter hajlandó az arany és ezüst állami érmeket megszaporítani, ha erre szükség mutatkoznék. . A jutalmakat a nagy bizottság következőleg ítélte oda: I. Csoport: Üde gyümölcs. a) A legteljesebb és helyesen elnevezett alma- vagy körtegyüjteményeknél. . Az állami aranyérmet elnyerte: az erdélyi gazdasági egyesület. Az állami ezüstérmet: a vasmegyei gazdasági egylet. Az állami bronzérmet: a sárosmegyei gazdasági egylet. Egyleti bronzérmet: Kecskemét városi termelők, a puchói járási gazdasági egylet, a tordaaranyosi gazdasági egylet, továbbá a debreczeni kertész-, a szabadkai gazdasági, az iglói kertészeti, a tiszafüredi kertészeti, a békésmegyei gazdasági egylet, Halas városi termelők, Hajdú-Böszörmény városi termelők, szécsényvidéki gazdasági egylet, árvamegyei gazdasági egylet, pécs-baranyai kertészegylet, győrvidéki gazdasági egylet, II.-Kőrös városi termelők és végül Pozsony sző-lőművelési egylete. ] b) Kivitelre vagy eladásra alkalmas gyümölcs, alma vagy körte: 1 Egyleti aranyérmet nyert: Majthényi László (Roszkos) Állami aranyérmet nyert: Tisza László (M.-Csány). Egyleti ezüstérmet: Somogyi Gyula. Egyleti bronzérmet: gr. Sztáray Antal (N.-Mihály.) 50 frankot aranyban: Fekete Pál (Szőke-falva.) ( c) Legjelesebb alma- és kertfajtákra. Egyleti aranyérmet nyert: gr. Zichy Ferencz vedrődi gyümölcseiért. Egyleti ezüstérmet: gr. Széchenyi Imre , korpácsi gyümölcseiért. Egyleti bronzérmet: gróf Andrássy Manó, parnói gyümölcseiért. Elismerő oklevelet nyertek: gróf Zichy Jenő ( Zichyfalváról, Hajós József Budapestről, Tallián Andor Somogyról, Paulovics Mihály lelkész Kerepesről, André I Lászlóné, néhai b. Bánffy Elek Bagosról, Földvári Mihály Budapestről, gr. Keglevich István Kis-Tapolczáról, dr. Jankovich Antal Budapestről, Szathmári Királyi Pálné Budapesről, Birly Lajos Budapestről, gr. Esterházy Antal Szempczről, Bartos Gyula G.-Hodosról, Ebergényi Sándor F.-Bükről, V. Szabó István Halasról. d) Hajós József által hazai 4 jeles faj almára kitűzött 50—50 frankot aranyban elnyerték. Legszebb Török Bálint almáért: Kecskemét sz. kir. város termelői. Legszebb sikulai almáért: Thorma Vincze Halasról. Legszebb szercsika almáért: Pécs-baranyai kertészeti egylet. Legszebb batul almáért: Nagy-Tamásné Vajda Sz.-Ivánról. e) Egyéb gyümölcsből legteljesebb, helyesen elnevezett gyűjteményre: Egyleti bronzérmet nyert: gr. Széchenyi Imre Horpácsról szép őszi baraczk- és szilvagyüjteményéért. f) Kivitelre vagy nagyban eladásra alkalmas gyümölcsre almán és körtén kívül: 50 frankot nyert aranyban: Kovács Lőrincz N.Bányáról 100 holdas gesztenyetelepéért. g) Egyleti és intézeti kertészetekre: Állami aranyérmet nyert: Kolos monostori gazdasági tanintézet helyesen elnevezett gyűjteményéért. Egyleti aranyérmet: Keszthelyi gazdasági tanintézet kiterjedt alma- és körtegyűjteményéért. Egyleti ezüstérmet: M. Óvár gazdasági akadémia.. Állami ezüstérmet: Berzeviczy Ödön és Pál Berzeviczéről 10 holdnyi gyümölcsöséért és szép gyümölcseiért. Állami bronzérmet: Reichstaler János Pozsonyból igen szép és nagy gyümölcseiért. 50 frankot aranyban nyert: Bartics József földmivelő Vas megyéből szép almáiért. 30 frankot aranyban nyertek: Matejecs- Reviczky János, Pap Tivadar, Burakis János, Ötvös János. Elismerő oklevelet nyertek végül: Rónay Albert, Katz Mihály, Kis József, Hutter Samu, Bibó Lajos, Deák László, Csapó Kálmánné, Gyárfás István, Janikovics Alajos prépost, Balogh Ágost kanonok, Kirschner András, Puskás József, Bosnyák Lajos, gr. Zamolyszky József, Mednyánszky Sándor, Újbánya városa, dr. Kiss Antal, Kiss Bálint, Nagyenyedi gyümölcsészeti egylet. II. Csoport: Konyhakerti termékek üde állapotban, magvak és dísznövények. A) Konyhakerti termékek. Első díj: Állami aranyérmet nyert: Hammer József (Pozsony). Második dij: Állami ezüstérem Mizsi István (Pozsony). Harmadik dij: 5 db 20 fokos arany: Misóka Pál, Dlauby Gyula (Budapest-Kőbánya). Negyedik díj: Egyleti bronzérmet nyertek: gr. Zamolyszky József és Fekete József Jyv.jzi a mi bronzérmet nyert: Kempelen István (Eger). Dicsérő oklevelet kaptak: Kolozsmonostori gazdasági intézet, Rónay Albert (Hrabocz, Zemplénim), gr. Andrássy Manó (Budapest), a budai vinczellériskola, Nagy Elek (Halas), gr. Apponyi Lajos (Budapest), Kiss László (Halas),, dr. Szabó Menyhért (Halas), szécsenyvidéki egylet (Árva megye). B) Magvak. Áll. aranyérmet nyertek: Mautner Ödön (Budapest), Reichsthaler János (Pozsony). Áll. ezüstérmet: Fleischmann és Weber (Budapest), Nagy Tamásné (V.-Sz.-Iván.) Elismerő oklevelet a Doellstadt czég (Frankfurt), Rónay Albert (A.Hrabócz.) C) Dísznövények. Arany érmet nyertek: Seiderheim, Friedl, Szelnar és Wéber budapesti mükertészek. Ezüstérmet nyertek: Dengler és Vladika budapesti mükertészek. III. Csoport: Konzerv gyümölcsök. a) Állami aranyérmet: Tschinkl Ágost fia laibachi czég. b) Állami ezüstérmet kaptak: Korchmáros Jánosné (Huszonya) kivitelre képes finom gyümölcseiért. Gr. Zamolyszky József (Felső-Motelitz) kivitelre képes jó aszalványokért. Mocznik Lajos igen jó főzelék konzervért, mustárért és eczetes ugorkáért. Graba testvérek (Komotau) igen jó főzelék konzervekért. Állami bronzérmet nyert: Gábor József (Érdiószeg), Tomasini Dominika (Fiore di Treviso) boreczetes ugorkáért és főzelékért, Koch Miksa (Braunschweig) főzelékért, Janauschek Ferencz (Bécs) hozott ugorkáiért. d) Dicsérő oklevelet: Szegedi Györgyné (Acsád), Chrasztek Mihály (B.-Szt.-Kereszt), Beniczky Gyuláné (Budapest), Vári-Szabó Antalné (Hidegkút), Kiss Györgyné (Kecskemét), Molnár Istvánné (Budapest), Adamik Francziska (Kremsir), Pogetko Nándor (Gaben) almaborért, Dobos József (Budapest), Elbogen I. (Bécs) likőrökért. IV. Csoport. Eszközök és taneszközök. A) Eszközök. Állami ezüstérmet nyertek: Schmiedt I. (Bécs), Nöbhling Vilmos (Budapest), Fuchs Emil (Budapest), Bundsuh Gusztáv (Köln). Áll. bronzérmet nyertek: Ditmar testvérek (Heilbrunn), Herbercz F. A., Brandes Károly (Hannover), Vobruik I. K. (Bécs), Weypert I. (Heilbrunn), Mayer F. (Bécs), Krausz és társa (Bécs), Schottola és Nolschil (Budapest). B) Taneszközök : Ezüstérmet nyert: Linhardt György (M.Óvár), Hamburg Emil (M.Óvár), Erber József (Bécs), Calderoni és társa (Budapest) és a kolosmonostori gazd. tanintézet. Elismerő oklevelet nyert: Reviczky M.ttajecz (A.Kubin). KÖZLEMÉNYEK. Mintaszüret Pécsett. Miklós Gyula borászati kormánybiztos és Kreiner Fülöp országos pinczemester vezetése mellett f. hó 11. és 12-én Pécsett mintaszüretet tartottak. A szüret e napokon reggeli 8 órakor kezdődött, először a veres szőlő szedésével, illetőleg kiválogatásával, mert a kadarka szőlő nem lévén teljesen megérve, de rothadt is volt, válogatni kellett, ehhez alkalmaztatott 8 szedő, minden sor szőlő mellé két szedő állott, kés-, olló- és tekenővel ellátva, kik a szedést, illetve válogatást, következőleg teljesítették. A veres szőlőből csakis az egészen érett s egészséges fürtök vetettek le, ezekből is a nem teljes érettségű bogyók, mint rothadt szemek, az egyik tekenő fölé tartva, ollóval kivágattak, s a jó fürtök így külön edénybe rakattak, ezért külön puttonyos szállította a veres borhoz való válogatott szőlőt, s külön puttonyos vitte el a rothadt és nem egészen érett szőlőt a présházba. A szedésnél fődolog volt a válogatás, s pedig minden faj szőlőnél, csupán a vegyes fajok, és a pécsi módon szüretelt, veres borra nem alkalmas kadarka szőlő nem részesült ebben. Október 12 én délután 3 órakor befejeztetett, e szőlőszedés s a kormánybiztos felhívására, a folyton nagy számmal jelenlevő szőlősgazdák részére, a parkban Krómer Fülöp pinczemester előadást tartott, melynek tárgya 3 részre oszlott: a szüret, erjesztés és ászkolás, így elsősorban: a szüret ismertetése, mikép kell tudni ? mikor kell szüretelni? kiemelésével a kérdésnél, hogy a szüret megkezdése mindig hatósági engedély után történhessék a borok minősége tekintetéből, továbbá a fürtök miért válogatandók ? egyfaju szőlők miért szedendők egybe, a taposás czél iránytalansága, a malom előnye? a héjján való hagyása a szőlőnek, mikép állítható elő a bor zamata, — erjesztés — ászokolás kérdése, lenyálkázás hasznos-e, s mikor kell? a sajtók előnyei és hátrányai ismertetése. Mustmérés mikép történik, ez alkalommal bemutatva lett a klosterneuburgi „Babó“-féle mértéken, mely hőfokkal is ellátva van s az ezzeli elbánás, bebizonyításával annak, hogy a közhasználatban levő pécsi mustmérők teljesen haszonvehetetlenek. Meghatároztatott a felhozott must savtartalma, ismertetésével az alkalmazásnak. Ismertette az erjesztést, és minő nagy szerepet játszik ennél az erigomba, melyet elölni kéne azés által oly hordóban, melybe most töltetik, nem szabad, mert tökéletlen lesz az erjedés. Az edények mikép kezeltessenek, főleg a szüret előtt és utána ? A borok töltögetése, házasítása hogyan történik ? minő bor legyen a töltelék ? Hányszor kell fejteni az első évben az uj bort, hányszor fejtendő az a bor ? Mikép történik a bor-kírálás a hallás, látás, szaglás és ízlelés, mint az ember érzékével ? A kénezés alkalmazandó-e a fejtésnél? Mikor kénezzünk? hol tartsuk a bordáinkat fejtés előtt a kéntől? Ezek mind olyan kérdések voltak, melyeket szakavatottsága által oly érthetőn, könnyű modorban, folytonos érdekeltség mellett adott elő Krémer, hogy minden szőlősgazda a nyújtott tapasztalatokban gazdagodva, távozhatott haza, azon általános óhajjal, vajha Pécsnek ily szakavatott emberei volnának. Az értekezés befejeztével a kormánybiztos köszönetét fejezte ki azon buzgóságért, melylyel a szőlősgazdák felkarolták szüleire, felhívta a jelenvoltakat, mikep igyekezzenek odahatni, hogy a kormány Pécsett vinczellér iskolát állíthasson, s biztosíttassék e czélból 20 tanuló évi ellátása, a telekvásárlás, felszerelés, tanári kar a kormány gondja leend.___________ Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — október 18. Az üzlet élénk. Magyar öreg nehéz 56—57 kr, fiatal nehéz 58—58/2 kr., közép 57 V,— 58 kr, könnyű 58—58V® kr, szedett közép 56—57Va kr, könnyű 56 y2—57 kr, romániai bakonyi nehéz 58—58Va kr. átmeneti, közép 57 '/s—58 kr átmeneti, könnyű 57— 57 */a kr átmeneti, eredeti nehéz 56 kr átmeneti, könynyű 55 kr átmeneti, szerbiai nehéz 59'/2 kr átmeneti, közép 58*/i1—59 kr átmeneti, könnyű 57—57 */a kr átmeneti. ____________ Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 18. Árutőzsde. (Külön tudósítás.) Délután gabonában kötés nem jött létre, a hangulat csendes, az árak nem változtak. — Berlinben ma a gabonaárak változatlanok maradtak. Értéktőzsde. Esti tőzsde. A legnagyobb áremelkedést, mely ma délben érte el tetőpontját, egy csekélyebb mérvű reaction követte. Osztrák hitelrészvény 3, írttal gyengébben zárultak, a többi értékek, melyek az emelkedésben nem követték ezeket, szin-tén gyengébbek és bágyadtabbak. Új aranyjáradék 90.47, Papírja-áradék 89.30, de üzlet nélkül. Osztrák hitelrészvény 378 30-ról 375.25-re esvén, 375.80-an maradtak. Magyar hitelrészvény 375.30, és Leszámítoló bank 124.25.