Ellenőr, 1881. november (13. évfolyam, 549-603. szám)

1881-11-08 / 561. szám

Xííí. Óvroiyam — 561. Bü. Zágráb, nov. 7. (O. é.) Pejacsevich gr. horvát bán távirati meghivás folytán a m­ai esti vonattal Bécsbe utazott. Az eddigi ruma-budisavljevicsi alispán Pozsega­­megye főispánjává neveztetett ki. Zágráb, nov. 7. A bán erquete-bizottságot hivott össze az igazságügyet illetőleg a határőrvidék egyesí­téséne­k útjában álló akadályok elhárítása végett és ezen intézkedését következőleg indokolta: „Az akadályok egyike, mely a határőrvidéknek Horvátország és Szla­vónia királyságokkal való teljes és hivatalos összeol­vasztásának útjában áll, abban a körülményben rejlik, hogy a volt határőrvidéken az 1853. július 29-ki bün­tető perrendtartás, az inneni területen pedig az 1875. május 17-diki törvény van hatályban, mely tör­vények egészen különböző elveken nyugszanak. Le­hetetlen, hogy valamelyik törvényhatóság, olyan kör­ben, mely mind a két területre kiterjed, büntető­ügyekben a megemlített és egymástól teljesen különböző törvények alapján működhessék. Mindenekelőtt szüksé­ges tehát a két kerületnek a büntetőügyekre nézve való egyesítése. Az enqcete bizottság tagjai: Derencsin osz­tályfőnök, Horvatovics septemvir, Kovics és és Schön­­holz elnökök, Theodorovics és Hruby báni táblai taná­csosok, Pirko osztálytanácsos, Cucusics főállamügyész, Suskovics titkár, Savics törvényszéki tanácsos, Schrain és Makanec ügyvédek. A tárgyalás nov. 15-én fog kez­dődni. Magyar delegátió. Bécs, nov. 7. (Bud. Corr.) A magyar delegatio ma déli egy órakor rövid ülést tartott, melyet közvetlenül az egyesült négyes albizottság ülése követett. Bács, nov. 7. A magyar delegatio tengerészeti al­bizottsága ma délután 4 órakor ülést tartott Karácsonyi Guido gróf elnöklete alatt. Előadó Zichy Ágost gróf. Jelen voltak a közös kormány részéről: Pöckh és Kanta altengernagyok és Gaál Jenő fregát-kapitány; a magyar kormány részéről: Szapáry Gyula gróf pénzügyminisz­ter. A jelentés felolvastatott és elfogadtatott. A 300,000 frt póthitelt az adott felvilágosítás nyomán a száraz hajó-medenczére, két részre osztva, szavazta meg az al­bizottság és pedig 45,047 frtot a folyó évre póthitel­­ként, a többi részt pedig mint rendkívüli kiadást a jövő évre vette be. A magyar delegáció javaslata a magyar korona országainak területén felállítandó felsőbb katonai intézet (akadémia) felállítása, érdekében így hangzik: „Tekin­tettel arra, hogy a közös külügyminiszter által előadott választ tartalmánál fogva megfelelőnek az albizottság nem vehette, tekintettel arra, hogy a múlt évi bizott­ságok határozataival megegyezőleg ezen albizottság is azon határozott meggyőződésben van, hogy felsőbb ka­tonai intézetnek (akadémiának) a magyar korona orszá­gainak területén leendő felállítása a közös hadsereg szempontjából is felettébb szükséges, annyival is inkább, mert az albizottság nézete szerint ily intézet felállításá­nak első­sorban az lenne az eredménye, hogy a ma­gyar ifjúság is nagyobb számmal léphetne a közös hadse­reg kötelékébe; tekintettel arra, hogy az albizottság ezen teljesen indokolt óhajának érvényesülése sem a fennálló törvényekbe, sem a fennálló közös intézetek hi­vatásába és szellemébe nem ütközik és ezekkel ellen­tétben nem állhat, és hogy a magyar országos bizottság épen a törvényben gyökerező hatáskörében elutasíthat­­­lan kötelességét teljesíti, midőn a hadsereg fentartására hozott nagy és terhes áldozatok mellett követeli azt, hogy a hadsereg értelmi képessége akként fokoztassék, hogy abban a magyar ifjak és tisztek bár jelentékeny áldozatok árán részesittessenek s hogy ezen czél eléré­sére az országos bizottságnak minden rendelkezésére álló törvényes eszközt igénybe kell vennie , az albizott­ság a következő határozati javaslat elfogadtatását kéri: „Felhivatik a közös hadügyminiszter, hogy a bécsújhelyi akadémiához hasonló felsőbb katonai tanintézetnek a magyar korona országainak területén lévő felállítása, illetőleg ily intézet felállítási helye, belső berendezése és költségei felől a legközelebbi kölségvetés alkalmával kimerítő előterjesztést tegyen. Minthogy ezen határozat elfogadása költségvetési tételt érint, minthogy továbbá a tárgy fontossága megköveteli, hogy e tekintetben a kö­zös hadügyminiszter mindkét országos bizottság által elfogadott határozatot vegyen át, az albizottság egyszers­mind arra kéri az országos bizottságot, miszerint ezen határozatot az ő felsége többi királyságai és országai által kiküldött országos bizottsággal alkotmányos tár­gyalás és szíves hozzájárulás végett ,közölni m­éltóz­tassék.“ A magyar nyelvnek az intézetekbe való felvétel­nél nem tudására nézve következő határozati javaslatot terjeszti az albizottság a plénum elé: „Felhivatik a kö­zös hadügyminiszter arra is, hogy a jelenleg fennálló sz­­ejlődés törvényét, mely a kiforrott zenei tehetség előtt szent és sérthetetlen. E helyes benső fejlődést zavarja Atalában a modulatiok túlságos elforgácsolása. A dal­lamok nem folynak össze kerek periódusokká és ép ezért nehezen vésődnek a fülbe. „La modulation de Haydn m’ est une caresse“ nyilatkozott egykor minden bővebb magyarázat helyett Rossini, midőn a modulatiók kérdését hozták szőnyegre. Azóta a zene ez irányban ráklépésben haladt és az újabb írók modulatióit — Schauer Ferenczét sem véve ki, — ma már senki sem fogja dédelgetésnek tartani. Amily leplezetlenül tártuk fel a diadalmas fiatal zeneszerző dalművén észlelhető hiányokat, és oly őszintén fejezzük ki feltétlen tiszteletünket, melyet e munka kidolgozásában, nyilatkozó routine és alapos képzettségnek mindenkiben keltenie kell, Schauer meg­lepően ismeri a hangszerek és a harmónia titkát. Par­titúrájában hemzsegnek a rythmikus és hangszerelési combinatiok lebilincselő példái. Fényes technika lépten­­nyomon és ha szabad e kifejezéssel élni, mindenütt az énekhangok és a hagszerek psychologiájának mély ismertete. Meg kell hallgatni, mint olvadnak össze az együttesekben az énekhangok a hangszerekkel valódi érzéki varázst lehelő euphoniává! A­milyen héza­gos conceptiót árul el Schauer dalműve összeségében, oly meglepő a műgond és műérzék a detailok külső összeállításában és szabatos kiczirkalmazásában. Végül marad az inventio és eredetiség kérdése. Kényes, nagyon kényes kérdés. Azok az üstdobok, melyeket éveken át mai napig vert az Atala szerzője, valósággal meg vannak babonázva. Az az ezerre menő operai dallam, mely a nemzeti színház zenekarán átszű­­rődve az élesen figyelő üstdobosig elhatott, menedéket talált ebben az öblös hangszerben. Ki csodálná, hogy e dallamok innen még biztosabb helyre menekülnek, annak az üstdobosnak emlékezetébe, akinél fogékonyságot lel­nek a szép iránt és véletlenül még nagyratörést is ? Mi­kor Schauer Ferencz csendesen partitúrájára hajlik, enged inspiratiójának és dolgozik, akkor, a gyakori hal­lás után emlékezetébe vésődött dallamok felszabadulnak, koboldok gyanánt körülrajongják és egyik-másik tolla alá tódul, de benn is reked az új partitúrában. Schauer Ferenczben küzd a routineida a valódi tehetséggel. A routine és megszokás vonzzák az ismere­tes mintákhoz. „Saba,“ „Ayda,“ „Lohengrin“ és a ro­­kontermészetű nagy dalművek gyakran kísértik remi­­niscentiáikkal és ezeknek békéiból még Shauer határo­zott tehetsége sem képes kisiklani. El kell vonni a fiatal szerzőt az üstdoboktól, hi­szen amonnan a hátsó helyről már úgyis egy fejjel ki­magaslik zenekari társai közül. Egy tetemes stipendi­ummal felfegyverezve egy zenei metropolisba kellene őt Bécs, nov. 17. Az osztrák delegátió mai nyilvános ülésében Hübner báró kijelentette, hogy engedjék meg neki mint e gyűlés legidősebb diplomatájának, hogy a mindnyájunk mély sajnálatára oly korán elhalálozott Haymerle báróról az elismerés és a köszönet egyetlen szavával megemlékezzek. (Tetszés.) A legfontosabb és általa üdvös megoldás elé vezetett ügy a berlini szerző­désnek Görögországot illető határozatai notificálása volt. Ezen égető és komoly aggályokra okot szolgáltatott kér­dés néhány hó alatt elintéztetett azon bölcses­ség és mérséklés következtében, melyet a hatal­mak­­ a bécsi és berlini kabinetek egyetértő mű­ködése folytán tanusítottak; e tény igazolja az ál­tala vallott elvet, hogy csak akkor van keleti kérdés, ha azt a hatalmak akarják; ha nem akarják, nincs. A Balkán-félsziget megnyugtató a feladatának, valamint a többi súlyos kötelmek teljesítésének szentelte magát Haymerle szellemi tehetségének latbavetésével és teljes megerőltetésével és testi erőinek megrendítésével és ki­merítésével. Haymerle báró korán halt meg, de nagy érdemeket szerzett az uralkodó, a haza és az európai béke fentartása körül. Bécs, nov 7. Az osztrák delegáció vita nélkül és megegyezőleg a bizottság indítványaival, megszavazta a közös főszámvevőszék és a közös pénzügyminisztérium előirányzatait. Erre megkezdődött a vita a külügyi költ­ségvetés felett. P­len­er felolvassa jelentését. Hübn­er báró köszönetét és elismerését fejezi ki az elhunyt Haymerle Henrik bárónak üdvös működéséért és sike­res tevékenységéért, melyet a volt külügyér a berlini szerződés végrehajtása körül kifejtett. (Tetszés.) Magg szintén dicséri Haymerle tevékenységét és kiemeli, hogy ellene van minden további actiónak a Bal­kán-félszigeten; óhajtja, hogy a viszony Olaszor­szággal még bensőbbé váljék. Kállay Béni osztály­főnök és a külügyi hivatal vezetője megjegyzi, hogy a viszony az összes hatalmakkal a legjobb; m­ind­­azáltal létezik némi fokozat a bensőségre nézve. Kelet­kezhetnek véleménykülönbségek hatalmak közt, ha a kölcsönös viszony a legszívélyesebb is, de a­melyek annál gyorsabban intéztethetők el, mennél szívélyeseb­bek a viszonyok. P­lener csatlakozik Haymerle dicséretéhez és különös elismerésben részesíti a flotta­­tüntetés és a görög határkérdés szabályozása alkal­mával tanúsított magatartását. — A részletes vitában küldeni, ahol a kiváló zeneszerzőkkel való érintkezés sarkalni fogja talentumát és szabad szárnyra bocsátani geniusát. Tárczánk szűk kerete nem engedi, hogy az uj dalmű részleteire is kiterjeszkedjünk. Csak egy kis cso­korba fűzzük Schauer poesisének illatosabb virágait, ha a jelesebb számokat elősoroljuk. Az első felvonásban az a könnyed háromnyolczados ckorum, Marianne „Canso­­ne“-je és Laktász alia breve áriája kötik le a hallgatót. A második felvonás méltóságteljes hangulatához sehogy sem illik a később közbeszőtt moderato dana hamisítat­lan Rossiniádáival, melyet Mira énekel, a traditionális Mirzák és Astaróthok egyenes descendense, de annál ha­tásosabb a partitúra 8-ik száma a finale, melyben van igazi erő és lendület. A harmadik felvonás a legköltőibb, Mira barcaro­le-ja dominálja a szökési jelenetet és az ebből fejlődő zenei kép bármelyik hírneves zeneszerző­nek becsületére válnék. A negyedik felvonásban a hal­létben egy pár banális hely lehűti az embert, mert a dalműben az ilyen kézzelfogható „keresetlenséghez“ nem vagyunk szoktatva, a vihart nem tartjuk kiváló zenefestésnek, annál kellemesebben lepnek meg a reme­tének az eredeti hangulatba visszacsapó áhitatos dalla­mai. Az ötödik felvonás nagyon eltűrné a karmesteri vörös plajbász kíméletlen garázdálkodását, anélkül, hogy bárki az opera mutilatiója felett sopánkodnék. Az apotheo­sis méltóan fejezi be a dalművet, melyben a lyrai elem sohasem emelkedik a heroikus magaslatára. Arról is kö­rülbelül meg vagyunk győződve, hogy Schauerből Gou­­nod-szerű szerelmi trubadour aligha lesz. Az opera főbb szerepei „létező hangok“ számára vannak írva. Ambroise Thomas, aki operaírásban őszült meg és lett ünnepeldő, megengedhette magának azt a kedvtelést, hogy Hamletet évekig a fiókjában tartotta, míg Nilson és Faure-ban meglelte a főszerepek ideál­jait. Schauer operájában Laktász a gyakran Triesztben időző magashangú tenoristánk gégéjének van írva, de megerőltetéssel azért Gassi is elénekli. Atalát trans­­onálva, sok tremoloval Bartolucci k. a. énekli, pe­­ig egy elsőrangú drámai énekesnő lebeghetett a szerző lelki szemei előtt, Kárpótol megjelenésének bájával. Ney (főpap) és Odry (remete) teljesen kielégítik az igényeket, N á d a y n­ő pedig mint Mira önmagát tisz­teli meg, ha egy másodrangú szerepet művészi ambitió­­val juttat érvényre. Legelmosódottabb alak az öreg spa­nyol, akiről így zeng Chateaubriand: „Philippe était son nom parmi les anges, et les tommes les nommaient Lopez“, nálunk Tabánnak hivják, megismerhető félkézre járó gestusairól. DARVAI FÜLÖP,­irályoknak megváltoztatásával mielőbb intézkedjék, hogy a hadapródiskolák és alsóbb katonai képző és nevelő intézetek első osztályaiban való felvételi vizsgálatoknál a német nyelvnek nem tudása átalában akadályt ne ké­pezzen, és hogy e szerint a német nyelv megértése ne képezze a nevezett iskolák és intézetek első osztályaiba vaaló felvételnek előfeltételét; végül felhivatik a hadügy­miniszter, hogy ezen határozat végrehajtásáról szóló je­lentését, valamint a felvételi vizsgálatoknak eredményét feltüntető kimutatást a legközelebbi országos bizottság elé terjeszsze.“ Bécs, nov. 7. A magyar dolgán­ó zárszámadási albizottsága ma délután 6 órakor Harkányi Frigyes el­nöklete alatt ülést tartott. Előadó: Hegedűs Sándor. A közös kormány részéről jelen voltak: Szlávy József kö­zös pénzügyminiszter, Kállay Béni osztályfőnök, Tóth Vilmos közös főszámvevőszéki elnök, Mérey és Szent­­györgyi üdv. tanácsosok, Müller tábornok, Lambert fő­hadbiztos, Pöckh és Naula altengernagyok, Gaál Jenő fregát kapitány és Bolla alezredes. A bizottság három elvi kérdéssel foglalkozott: 1-er a kimterület költségeire nézve felhozatott, hogy­ e költség nem tekinthető egyszerű túlhágásnak, hanem az előirányzaton kí­vüli kiadásnak, s mint ilyen külön elbírálást igé­nyel . s-et kifogásoltatott a boszniai kiadások közt az építkezési költekezés túlságos volta, mely 3 millió he­lyett 6 millióra emelkedett, s ennek az albizottság jelen­tésében kifejezést is ad; 3-szor: indítványoztatott Láng Lajos által, hogy a zárszámadások beterjesztésének ideje a rákövetkező évre tűzessék ki. Az elszámlálási nehéz­ségekre nézve adott felvilágosítás után azonban ezen indítvány mellőztetett. Az elvi kérdések megvitatása után az albizottság az egyes tárczák zárszámadásait át­vizsgálván, a pénzügyi, hadügyi rendes és rendkívüli, továbbá a tengerészeti osztály költségeire nézve a fel­mentés megadását fogja a plénumnak javasolni. A bosz­niai kiadások tárgyalását a jövő ülésre halasztották. Bécs, nov. 7. (B. C.) A magyar delegatio hadügyi albizottsága holnap délelőtt ülést tart. — A pólai parti ágyukra előirányzott összeg nagy vitákra fog alkalmat szolgáltatni. — A tengerészeti albizottság ma letárgyalta a rendkívüli szükségletet, a zárszámadási albizottság pedig az 1879-diki zárszámadásokat egész a megszállási hitelig. Osztrák delegátió: ELLENŐR. Budapest, kedd, november 8. lbÖÍ» Wiesenburg azt kivánja, hogy tekintettel a biroda­­­­lom kereskedelmi érdekeire, gyorsabban tegyék közzé a consulatusi jelentéseket. Piener csatlakozik e kíván­sághoz és tüzetesen előadja a más államok által a con­­sulatusok kereskedelmi jelentésének közlésében kifejtett tevékenységet. Erre a delegatio változatlanul és meg­egyezőleg a költségvetési bizottság indítványaival elfo­gadta a külügyi költségvetést. Béce, rov. 7. Az osztrák delegatio költségvetési bizottsága ma délután ülést tartott, a­melyben a bosniai ügyekről szóló előterjesztést tárgyalta. Grocholsky E­lolvassa jelentését Bosnia és a Herczegovina mostani közigazgatásáról. Szlávy miniszter tüzetesen válaszol az előadó kérdéseire és nyilatkozataira. A vitában részt­­vettek: Plener, Hübner, Hohenwart és Königswarter. Az ülést bizalmasnak nyilvánították. A d­eforeezen­i zsinat. Debreczen, nov. 7. (6. é.) A zsinat mai ülésében folytattatott az alkotmánytervezet részletes tárgyalása. A 27. § nál, mely arról szól, hogy a presbyteriumban kettős elnökség legyen e, az eredeti szöveg szerint, vagy csupán lelkész-elnöke legyen-e az eddigi gyakorlat sze­rint, D ó c s e g módosítványt nyújt be, mely a presbyte­riumban a lelkészelnököt akarja meghagyatni. Ritoók az egyes elnökség barátja s ha választani kell, azon egyén választandó, kinél a kellő garantia megvan. Mint­hogy pedig a lelkészi állás emelését kivánja, a presby­­terium elnökéül a lelkészt akarja; de ott, a­hol eddig kettős elnökség volt, maradjon az továbbra is. Módosit­­ványa következőleg hangzik: „A presbyterium elnöke, a lelkész, ahol több lelkész van a hivatalár­a nézve leg­­idősb lelkész, de a­hol eddig társelnök volt, ott az to­vábbra is hagyassák meg. Azonban világi társel­nökül oly egyén választandó e helyeken, is ki közép­iskolai tanfolyamot végzett és az egyházközség iránt semmi vagyoni ügyben felelősséggel nem tarto­zik.“ Kovács, Szabó 0s Beöthy felszólalá­sai után D­é­c­s­y L. módositványát visszavonja; F­e­­j­e­s L. azonban a módositványt magáévá teszi, s mivel ezt némi tekintetben korrectebbnek találja, kéri ezt el­fogadni. Nagy Péter a kerületek helyhatósági jogkö­rébe tartozónak véli az elv alkalmazását, s ott, a­hol szokásban volt, maradhat így a társelnök. Hegedűs L. nem akar hosszas vitába bocsátkozni azokkal, kik az egyes elnökség barátai, csak egyszerűen azt mondja, hogy a kiváltságos jogok fenntartását az előtte szólók­kal ellenkezőleg nem fenntartani, de eltöröltetni akarja, s egyik módosítványt sem fogadja el, de fentartandó­­nak véli az eredeti szövegben megállapított kettős el­nökséget. Horthy Hegedűs érveléséhez hozzájárulva, az első alineát elfogadja — a többit törlendőnek véli. — Ráday gr. nem járul Nagy azon nézetéhez, hogy a zsinat itt is a kerületekre bízza a megállapodást, nézete szerint azért vagyunk itt, hogy egyformaságot hozzunk létre, Ritoók módosítványát fogadja el. (Zaj: Szavaz­zunk !) Kovács a kettős elnökség történeti fejlődését hosszasan és nagy figyelemmel hallgatott beszédben ad­ván elő, — e szakaszt csak jogi fictiónak tartva — ki­jelenti, hogy Ritoók módosítványához járul. A szöveg nagy többséggel Ritoók módosít­vány­ával fogadtatott el. Debreczen, nov. 7. (6. é.) A zsinat az alkotmány­­tervezet tárgyalását folytatván, a 28., 29, 31., 32. és 33. §§ ok érintetlenül hagyatnak. A 34 § és a II. feje­zet, mely az egyházmegyékről szól, vétetett fel ezután. A 35., 36, 37. §§-ok elfogadtatnak; a 38. § nál felszó­lal sz­éke­ly, felemlítvén, hgy némely megye 2 részre van felosztva, s igy 2 segédgondnok is van; kivánja, hogy ezentúl egy gondnok legyen. A szakasz b, d, e, f, pontjainál Ballag­­ emelt szót a tanítók, mint az egyházi élet előkészítői mellett s bár beszéde zajos eláll kiáltásokkal szakittatott félbe, tovább folytatta, s kivánja, hogy a tanító ott, hol felette bíráskodás tartatik, képviselve legyen. O s­v­á­t felszólalása után Ballagi indítványa elvettetvén, a ne­vezett §§ ok fenn­­tartatoak. Elfogadtatnak ezután a 39—44. §§-ok s ez utóbbi b—1 pontjai az eredeti szöveg szerint. A III. fe­jezet, mely az egyházkerületekről szól, vétetvén tárgya­lás alá, a 46—48. §§, s a 49. §. b—1 pontjai, továbbá az 50 — 58. §§ ok változatlanul fogadtattak el. A IV. fe­jezet tárgyalásánál, mely az egyetemes conventről szól, Pápay Imre a conventet egészen mellőztetni s a zsi­natot kéri a kerületek fölé helyezni. Szentpétery ezen ügyet értekezleten kéri megbeszélteim és az­után a holnapi ülésen tárgyalásra kitüzetni. A több­ség azonnal tárgyalásába bocsátkozott s az 59—64. §§-ok változatlanul fogadtattak el. A 65. §, mely a convent hatás- és jogköréről szól, átalánosságban elfo­gadtatott, a részletes vitánál az a) pont elfogadtatott; a b) pontnál felszólal K­ov­á­c­s, s miután az e) ponttal való egybefüggést lát, módosítványt ad be. Beöthy és Ritoók szerint e pont sok félreértésre adhat alkal­mat, s így azt törlendőnek tartják. Körmendy ör­vend ugyan azon, hogy egységes egyház alakul, de attól fél, hogy a kerületek individuális jellege elvész, e szakaszt új szövegezés végett a jogügyi bizottsághoz véli utasítandónak. A b) pont az eredeti szöveg szerint nagy többséggel fogadtatott el ; az e) pont­nál, mely így szól: „A zsinat határozatait végre­hajtja“, a vita fejlődött, de Beöthy felszóla­lása után az eredeti szöveg szerint fogadtatott el; a d) pont elfogadtatott. Az f) pontnál ismét vita fej­lődött, melyben részt vettek Körmendy, Kun, Dobos, Révész, Beöthy és Nagy, kinek felvilágosító szavai után e pont az eredeti szöveg szerint fogadtatott el. A g) — k) pontok szintén elfogadtattak; az 1) pontnál, mely igy szól: „Felügyel arra, hogy az e kerületekben levő ösz­­szes egyházi és iskolai alapítványok és közpénzek ren­deltetésük szerint és kellően kezeltessenek“, felszólaltak Mórnál­, ki e szavakban sérelmet lát. Körmendy és Dobos felszólalása után e pontnál szavazás rendeltetett el s a többség a pontot kihagyandónak mondotta ki. Az m­) pont, úgyszintén a 66—68. §§-ok csekély módosítás­sal, a 69. § egészen, a 70. szintén egészen megha­gyatnak. Értéktőzsde, Bécs, nov. 7. (Eredeti távirat.) A hitelrészvények­ben való tartós vásárlások képezték az egyetlen élénkítő momentumot a mai előtőzsdén. Az üzlet az értékpapí­roknak csak csekély körére szorítkozott, bár általában magasabb árfolyamok jártak. A déli tőzsde teljesen üzlet nélkül maradt. 2 óra 15 perczkor jegyeztünk: Osztr. hitelrészvény 367.50, Magyar hitelrészvény 364.—, Anglo 154.—, Unió 143.80, Bankegylet 140 50, Osztr. földhitelr. 286.—, Osztrák-magyar bank 828.—, Innerbergi 130.50, Prágai vasipar —.—, Papirjáradék 76.80, Osztrák papirj. (adóm) 93.90, M. papirj. 88 90, Ezüstjáradék 77.75, Osztrák aranyjárad. 94.—, Magyar aranyjáradék 118.90. 4%-os m. arany­járadék 89.85, Tiszai sorsjegy 11. 25, Magyar sorsj. 123 —, Napoleon­­arany 9.38—, Alföld 173.50, Gőzhajó­társaság 570.—, Erzsébet pálya 214.—, Ferencz­ József pálya 194.—, Ga­­licziai vasút 314 50, Kassa-oderbergi v. 148.—, Lombar­­dok 148.—, Lloyd 645.—, Északi vasút 2380, Észak­­nyugati 226 25, Elbevölgyi vasút 246 50, Erdélyi vasút 167.—, Osztrák államvasut 334­­—, Tiszai vasút 248.—, Tramway 199.—, Magyar gácsországi 165.—, M. észak­keleti 167.—, Magy. nyugati 170 —. Bécs, nov. 7. (Eredeti távirat.) Magánforgalom min­den élénkség nélkül folyt le, névleges árfolyam mellett. Osztr. hitel­. 367.20, Magyar 4°/„-os ar. jár. 89.82, Berlin, nov. 7. Tőzsdetudósítás. Vasutak, bankok többnyire állandóak, külföldi fondok általában szilárdak. 1808. november 7. (Magyar ért. zárlatja.) Magyar fölötenerm. kötv. 69.20, Magyar vasúti köles. 131.75, Erdélyi föld. kötv. 99.50, Magyar hitel 36. 50, Magy. záloglevél 102.—, Alföld 173.50, Erdélyi vas. 167.50, Magy. észak-keleti vasút 167.—, Magy. ker. vas. 96 50. Kel.­vasúti elsőbbe, kötv. 60.50, Magyar sorsjegy 123.—, Tiszai vasút 248 25 Szölődézem. 96.—, Magy. földhitel —.—, Magy. leszá­mít. bank 119.—, Aranyjáradék 119.—, Kassa-Oderbergi vasút 148.25, Tiszavölgyi sorsj. 112.30, Magyar papirj. 88.90. Séf.3. nov. 7. (Osztrák ért. zárlatja.) Osztrák iitelrészvény 367 60, Angol-osztrák 154 50, Lombard 148.—, Al­alavasut 344.25, Aranyjáradék 84.15, Napoleond’or 9.38—, Londonra 118.45, Pspirjá­­rad­ék 76.80, Galicziai 313.75, Hitelsorsjegy 178.75, 1884-es 173.—, Német bankhelyek 67.95, 1860-as 133.—, cs. királyi arany 5.60, Frankfurt —.—, Töröksorsjegy 25.—, Nemzeti bank 828.— &7031 járadék 77 80. Állandó. Bens, nov. 7. (Magánforgalom.) Hi­telrész­vény 367.20, Angol­­osztrák 165—, Magy. hitel. 363.60, Államvasut 333.25, Lombard 147.—, Magy. sorsj. —.—, Magyar jár. —.—, Nápoleond’or 9 371/,, Járadék 76 77, Unió —.—, Galicziai 313.50, Osztr. ar. jár. 94 15, Magy. papir­. —.—. 4% m. aranyj. 89.85. Üzletnélküli. Paris, nov. 7. (Zárlat.) 3% Évjárulék 85.55, 5% Évjárulék 117.30, Törlesztési évjár. 86­07, Osztr. államvasut 720.—, Lombard 316, Földhitel 915, Magyar jár. 103.81, Osztrák aranyjáradék 80.%, M. vasúti kölcsön 287.—, Magyar jelzálogbank 520.--, Bécsi Unic­­bank —.—, 4%-os magyar aranyjáradék 77.75, Bágyad, Berlin, nov. 7. (Zár­.) Papirjáradék 66.10, Ezüstjáradék 66.90, Magyar járadék 102.60, M. kincs, utalv. ——, 1877. 10 mill. köles. —.—, K. vas. elsőbbs. kötv. —.—, Hitelröszvény 637.—, Államvasut 577 50, Lombard 254.—, Galicziai 136.—, Kassa-Oderbergi 63 75, Romániai 62.—. Orosz Papírpénz 217.15, Váltóárf. Bécsre 171.65, Utótözsde —.—. Magy. papirj. 76.50, Osztrák papirj. 80.50, Magyar 4%-os aranyjár. 77.50 Magyar hitel —.—. Csendes Frankfurt, nov. 7. (Zárlat.) Papirjáradék 66.31, Ezüstjáradék 66.7/8. Osztrák aranyjáradék 81.’/s, Magyar aranyjáradék 102.31, Osztr. hitelrészv. 316.37, Osztr. bank­ r. 712.—, Osztr. illamv.­részv. 288.25, Galicziai 270.75, Lombard 127.50, Erzs. nyugati vasút 183.75, Magy. Galicz. vasút 141.87, Tiszav. vasúti elsöbbs. —.—, Váltóárf. Bécsre 172.30, Magyar papirj­ár. 76.31, Osztr. papirj. 80.68, 40/s% földhitelzáloglevél 80.50 Utótözsde —.—, Élettelen. Frankfurt, nov. 7. (Esti zárlat.) Papirjáradék —.—, Ezüst­­járadék —. —, Osztr. ar. jár. 81—, Magy.­ar. jár. —.—, Osztr. hitek. 31. 50, Osztrák bank-r. —.—, Osztr. államv.­rész. 288.50, Galicziai 270.75, Lombard 127.—, Erzs. nyug. vasút —, Magyar Galicz. vas. —.—, Tiszav. vasúti elsőbbs. —.—, Váltóért­. Bécsre —.—, Magy. papír —.—, Élettelen. Közgazdasági táviratok. íiratéstürle Berlin, november 7. Árutőzsde. (Zárlat.) Búza novemberre 232.—, április-májusra 222.— m. per 100 klg. Boas helyben késő áru 191.— m., novemberre 18. 50 m., november-deczemberre 179.25, m. április-májusra 170.25 m. per 1000 klg. Zab -novemberre 150.50 m., április-májusra 150. m. per 1000 klg. irepczeolaj helyben késő­ áru 66.30 m., november-deczembere 55.90 m., ápril-májusra 57.5 m. Spiritus helyben, kés?, áru 49.60 m­., novemberre 50.40, m., november-deczemberre 49.50 m., április-májusra 51.30 m. PHF, nov. 7. Aluicri Sh. (Estéj tr­an név-re 31.35, deczemberre 31.25, első * hóra 31.40, márcziusról 4 hóra 31.30 tik per 100 kig. .Liszt kilenca márkás novemberre 65.25, deczemberre 65 75, első 4 hóra 66 75, novembertől 4 hóra 66.75. Be p e z e o t & j novemberre 80.5, deczemberre 80 50, első 4 hóra 79.25, márczius­­tól 4 hóra 78 50 ftk. Szesz novemberre 61 25, deczemberre 61 50, első 4 hóra 63 50 ft­., májustól 4 hóra 64.—. Búza liszt szilárd, olaj emelkedő, szesz hanyató. Oítiriu­s, nov. 7. Árutőzsde. (Zárlat.) Búza novemberre 232.—, m., tavaszra 222.— m., per 1000 kig. Rozs novemberre 183.— m., november-deczemberre 178.50 m., tavaszra 169 —, sz­e p­­czeolaj novemberre 56.50 m., április-májusra 66­, m. Spiri­tus helyben készáru 49.— m., novemberre 49.60 m., november-de­czemberre 49.20 m., tavaszra 60.30. R e p­c­z­e novemberre 262.— m. por 1000 kigr. . Kein, november 7. Árutőzsde. (Zárlat.) Búza novemberre 24.60 márka, márcziusra 1882. 23.40 márka por 100 kigr. K .­­novemberre 19.20 m., márcziusra 1882. 18.10 m. por 100 kigr. 1. M­ezeolaj helyben 30.80 m., májusra 29.60. BIBÉK. November 7. — Mai mellékletünk tartalma a következő : A magyar doctrinairek. I. fejezet. (Irta Beksics Gusztáv.) — Hirek. — Iro­dalom, színház és művészet. — Törvényszéki csarnok. — Idegenek névjegyzéke. — Színházak. — Budapesti és bécsi tőzsdék. — A nőiparkiállitás zárszámadási bizottsága ma a számadásokat megvizsgálta s a vizsgálat alapján Sá­muel Ferencz pénztárnoknak megadta a fölmentvényt. Az érmek kiosztási napján deczember 8-án tánczestély is rendeztetik a Hungáriában.­­ Egressy Béni zeneköltő sírját csakugyan át fogják helyezhetni. Vasvári Kovács kezdeményezésére kis bizottság alakult, melynek pénztárnoka Kápolnai János, ki a népszínházhoz küldendő adományokat elfo­gadja. A holttestnek közköltségen való áthelyezése e hó 2- án fog megtörténni. — Közintézetek látogatottsága. Az egyetemi könyv­tár olvasótermét szeptember hóban 1642 egyén látogatta és 1486 művet használt; az olvasók átlagos száma 16 nyitvatartási napon 130 volt, legtöbben voltak 29-en, csütörtökön 149-en, legkevesebben 15 én csütörtökön 35-en. Október hóban 4673 egyén 5171 művet használt; az olvasók átlagos száma 31 nyitvatartási napon 151 volt; legtöbben látogatták a termet 22-én szombaton 191-en, legkevesebben 4-én kedden 17-en. Házon kívül szeptember hóban 83 kikölcsönző 286 müvet használt; októberben 79 egyén 274 müvet.­­ A nemzeti mú­zeum egyes tárait a lefolyt október hóban a követke­zőkép látogatták: a könyvtárban 2680 személy 98 kéz­iratot, 4814 nyomtatványt és 771 oklevelet használt; a régiségtárt 4448 személy, a képtárt 7715 és a termé­szetrajzi tárt és a Deák-szobát összesen 12.206 személy látogatta. Az összes látogatók száma 29.183 volt. — Farkasok Ung megyében. A vadak vakmerősége annyira megy, hogy világos nappal törnek be a faluba. A múlt héten Lynta községben 9 farkas délelőtt 11 órakor falta föl az ottani postás két ökrét. A postás gyerekei rémülten futottak a házba s míg kiabálásukra a szomszédok előkerültek, a farkasok szépen elvégezték a lakomát és tova kullogtak. Alig múlik nap, írják az „Ung“-nak, hogy a bestiák ne mutatkoznának.­­ A mekkai kolera. Mekkában múlt hó közepéig 135 ember betegedett meg kolerában, 55 pedig meg­halt. Medinában naponként 10—15 ember halt meg. A kolera miatt a konstantinápolyi nemzetközi közegész­ségügyi tanács megtiltotta a további búcsújárást. E ha­tározatot a boszniai hivatalos lap is hozta, figyelmezte­tésül Bosznia és Herczegovina mohamedán lakossá­gának.­­ A magyarhoni földtani társulat szerdán 1881. évi november hó 9-én d. u. 5 órakor az akadémiában (földszint) szűkülést tart, melynek tárgya: 1. dr. Staub Mór: növények Szörénymegye mediterrán rétegeiből. A szakülést választmányi ülés követi. — Felolvasás. A kereskedő ifjak társulatában (Gizella tér 2. sz.) f. hó 9-én szerdán, esti 9 órakor dr. Friedmann Bernát „a rabmunka versenye“ czimű felol­vasást fog tartani. Ezen felolvasásra vendégeket is szí­vesen látnak. Naptár. Kedd, november 8. Nap kel 6 ó. 56 p., nyug. 4 ó. 32 p — Hold kel. 6 ó. 12 p. este, nyugszik 9 ó. 23 p. d. e. — Mercur a nappal belső együttál­lásba jő, ez előtt elhalad s emelkedő pályacsomójában van. H. kaill.: Gottfried, prot. Isten Béke, gszag orosz: (okt. 27.) Nesz­tor, zsidó. (march­esván 16.) A középtanodai tanáregylet I szakosztályának ülése d. u 5 órakor. A fővárosi egylet ülése d. u. 5 órakor (régi városháza.) Az esztergomi társaskör rendes közgyűlése este 8 órakor. I —IV. oszt. adókivetés alapját képező személyek és tárgyak össze­írásának megkezdése.

Next