Ellenzék, 1880 (1. évfolyam, 1-76. szám)

1880-10-01 / 1. szám

Kolozsvár, 1880. lap programmja következő szavakkal kezdődik: „Magyarország legyen önálló, független állam, mely minden ügyeit idegen ország beavatkozása nélkül intézi.“ Íme a nagy elv, melynek diadalra juttatásáért fognak a kossuthisták Erdélyben is küzdeni, és e küzdelem — a mutatkozó jelekből ítélve — nem leszen eredménytelen. A programm első része az 1867-ki kiegyezés elen — és aMagyarország és Ausztria között tényleg fennállt közösség megszüntetése mellett plaidiroz. Továbbá biztosítván arról, hogy a szélsőbal minden más téren azt, a mi jó elfogadja, tekintet nélkül arra, hogy honnan ered az s azután a decentralisatio és egyenlőség érdekében nyilatkozván, program mját a következő nagyon jellemző ponttal fejezi be az „Ellenzék“: „Mint erdélyrészi lap számolni fogunk a nemzetiségi kérdésekkel. E tekintetben állapotunk az, hogy Magyarország magyar állam s e határon belől a a nemzetiséget culturális tényezőnek tekintve, teljesen a jogegyenlőség alapján állunk.“ A kolozsvári kossuthisták prograramjának ezen része folytatja a „Gazeta” a magyar furfanosságnak egyik mesterműve. Soha sem vártuk volna az erdélyi szélsőbal híveitől azt, hogy magyarországi elvtársaikat desativálják. Örvendünk hogy ők legalább annyit ismernek el, miszerint Erdélyben számolni kell a nemzetiségi kérdéssel. Családnak azonban ha reménylik, hogy a Románok, de különösen ezeknek erdélyi része még annyir a naiv lehessen miszerint ezen jogegyenlőség őszinteségében — ha csak culturális téren is — higgyen akkor, midőn emez egyenlőtőség egyszerre proclamáltatik azon elvvel : „az állam csak mi magyarok vagyunk“, mert jól értsük meg, ha az állam csak a magyaroké és csak a magyarokért van, akkor bármely más ezen állam keretén belől létező nemzetség „jogegyenlősége“ ipso facto illusoriussá válik“. Eddig a Gazeta. Nem tetszik neki, hogy Magyarország magyar állam legyen. De hát mit kiván? Azt hiszi talán, hogy e területet, ma Szt.István koronája tart össze, csak úgy ajándékba kapta a a magyar, mint valami donatiót vagy lipót keresztet, díjmentesen, felsőbb kegyelemből? Azt hiszi, hogy az az esetlegesség kifolyása, hogy e haza történelmére a magyar faj nyomta rá egyénisége bélyegét? Ha egységes állam akarunk lenni, pedig az akarunk, különben elveszítjük állami létünk egyik legfőbb attribútumát, kell hogy ez egység pagnans kifejezést nyerjen az állami erők minden nyilvánulásában. S miután ez egységet sem a román, sem a szász, sem a szerb, sem a tót nem képviselhető, mert sem számban, sem vagyonban sem intelektualitásban nem birnak túlsúlylyal, ennélfogva erre, itt csak a magyar faj lehet hivatva, mely mégis alkotta meg is tartotta ez államot. — Hogy az ekként formulázott kereten beül a Gazeta nem képzel jogegyenlőséget atnnak okát keresse saját szűklátásban. Tisza Kálmánnak a Miklós I. képviselő interpellációjára adott válaszával foglalkoznak a tapok. Többek közül a „Neues Pester Journal“ igrir: Tisza Kálmán miniszterelnök ma megfelelt az antisemita mozgalom ügyében; világosan és tisztán kitetszik e válaszból, hogy az által» teremtő« és felfújt kérdésben egyedül áll s hogy úgy kormány mint pártja visszautasítja erre nézve a solidaritást. — Ami a beszéd érdemleges részét illeti erre nézve mi kifogás sem tehető, minden mit mondott a miniszterelnök igaz; persze az más kérdés ha megmondott-e mindent mit mondhatott és mondania kellett volna. A felelet melyet az interpellációra adott nem egyéb mint egy bürökratus száraz visszautasítása az interpel- Jornak, de min.tgy valamirevaló államférfi entinci-'ja Nem leht figyelmen kívül kagyló ‘mgy i tube' b*i ragos izgatottság fogta el nemely /e.t "Jej)fcâS,egYîk wttuetóU polgártársaink , u ind • nállal ezen áramlat valódi hat a ■ Németországbl lett i alva. ^^Kryr,r utal nem alkalmas réá. Nem .ks'-gi.K áramlat ellen, melyek nem törvénytelen tet- Hem hanem hitvallást türelmetlenség bizonyos synptomáiban nyilatkoznak hatósági segélyt venni igénybe, de annál elodázhatlanabbnak tűnik fel egy morális actió szükségessége, és épen ez erkölcsi elemet óhajtattak volna a miniszterelnök enuntiációjában tárgyában. xi» « ’ ’ igassabb aspiránsában állana, akkor a minist. beszéd mind a kukán felül állateznek bizonyos maga politikai érekek, melyek más álláspontról, mint a merev litikus fermalisiDUS álla méltatandók. i. fdt bezédjéből a hun:*.. bleg hangja, az eszmék ragyogó sigpaága A „Hon“ szerint a legutóbbi királyi út fényesen czáfolja meg azt mit oly régen hirdetének hogy Tisza Kálmán a király és nemzeti közé áll, a felségét a nemzet iránt elidegenité, a nemzetet a tróntól eltávolitá. Ezen utazás nagy jelentősége feletti áradozása után áttér a függetlenségi pártra, melytől miként a kormánypárti lapok vezérczikkeiből látható, ugyancsak megijedtk oda fönni, s azzal, aposztrófja pultunkat, hogy nyilatkozzék őszintén, váljon a Kossuth Lajos politikáját követi el vagy a „kolozsvári mérsékelt programmot“ teszi Olatyt Hz°nk öt évi mamelukoskodásalatt úgy látszik mar jól eltanulta az osztráktól ama hagyományos jelmondatot, hogy • divide et impera“. Pártunk közé, szembe egy ki konkolyt hinteni. Mindenképen ugy kívánja feltüntet' S• h* Hlk allá8Pon ^ egyeznék meg az °rSf !; ‘‘ irt lir°gramrajával. Réfj regényeit az elsft hasábon Az ? dolgokat mivel. A keserü csalón■ s L›' jajdol frl Tisza Kálmán szü :r‹. =•, h )gy mit se törődve a nemzet -ui * kulativ játékot űző ellenzi 1 te'fagyja küzdeni as ' -nvprti lapokat “ Őszinte rés tétlen kollegánkat ő Na»yxn› ■ * 1 ■ ·gy ne hagyja szegényt to\ ’ - „ideget küzdeni“. X c Hirlap“ ból vészült át a sor kihiabarodás. Volt róla szó, hogy a cseh politikusok és a „magyar“ egyesült ellenzék között tárgyalások indultak volna meg bizonyos „nagyszabású“ politikai czélok elérésére való szövetkezés végett Várjon mi lehetetet ? Egykissé fölrántja a leplet e homály felől a pétervári „Vjedomosti”, mely szerint a „magyarok“ már program most is dolgoztak ki a tárgyban. A programra áll a következő pontokból : A csehek föltétlenül fogják támogatni a külügyminiszter politikáját, lemondanak Magyarország népeinek izgatásáról(!), nem avatkoznak Magyarszág ügyeibe és nem fogják szlávositni Ausztriát. Hogy azonban a „magyarok“ ezzel szemben mit ígértek, arról e lap nem szól. — Annyira zavaros és habarodott pedig ez a „programm“, hogy szintén rával a kabarékra és hajlandóvá teszi az embert hinni, hogy csakugyan — elkészült. MINDENFÉLE. Kolozsvár, szept. 30. — Előfizetési felhivás az „Ellenzék“re. Az ellenzék megjelenik 1880. október 1-én kezdve az ünnepeket követő napok kivételével mindennap. Ára egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt, egy bóra 1 frt. Egyes szám ára helyben 4 krajezár, vidéken 5 krajezár. Az előfizetési pénzek, úgyszintén a hirdetések iránti megkeresések Stein János kiadónkhoz czimzendők. Az előfizetés legczélszerűbben postautalvány által eszközlendő. — Barátaink örömére, ellenfeleink boszuságára, ime, élünk, vagyunk és lenni fogunk. Lenni fogunk szívünkben igaz bugósággal, lelkünkben erős elhatározással, szilárd akarattal , munkálni hazánk függetlenségének előmozdításán, és szolgálni azoknak az erényeknek, melyek a múltból vigasztaló csillagként integetnek felénk, megvilágitni azon sötét utakat, melyeken halad a felsárranzott hazafiság. Ezt a hazafiságot támogatni, éltetni, vállalkozunk a győzelem biztos reményében. A munka nehéz, de oly férfiak támogatnak, kik kezesség nekünk, hogy munkánk nem lesz hiábanvaló. Kérjük olvasóinkat, kérjük ügyünk, hazánk függetlenségének, az önálló Magyarországnak barátait, hogy támogatásukban részesítsék lapunkat, nem feledkezvén meg arról, hogy az elhintett mag a jövendőben terem hatvan és száznyit. Hangzatos nevekkel nem állunk elő, bár tehetnők , az eredmény bizonyítson lapunk értékes volta mellett. És most bízva nemzetünk józan voltában, életre valóságában, hazánk jövőjében, ígérve becsületes munkát egész az önfeláldozásig , üdvözöljük olvasóinkat és kérjük tiszteljenek meg azzal a bizalommal, melylyel mi viseltetünk a független Magyarország jövője iránt. — Az „Egyetértés“ napi sajtónknak e büszkesége, mely kiváló tartalmasságánál és hiteles értesüléseinél fogva, a pénzintézeti és kereskedelmi körökben is fölöslegessé tette a „Loyd“-ot, lapunk mutatványszámáról ekként emlékezik meg. Az „Ellenzék“ az erdélyrészi függetlenségi párt kolozsvári napilapjából megjelent a mutatványszál Bartha Miklós szerkesztésében. Üdvözöljük társulkát, mely oly derék, jó erővel száll a küzdelem. Kiállítása is tetszetős, tartalma magvas, változat, és beosztása a szerkesztő tapintatosságát és piatikaesáerát tünteti fel. E vezető csükkáben a kész, az álláspontot jelöli meg, melyet lapja foglal azt eleven közlemények, az erdélyi részekből való ertesitések, pol .lka: L . : Közleményeiben — igen helyesen — Kolozsvári és az erdélyi részekre van főtekintettel. Van társadalmi, művészeti, zenei rovata, melyekben az atani viszonyokat tükrözi vissza.. Tárczájában „Tacitus olvasása közben“ czím alatt közöl sikerült költeményt Hegedűs Istvántól, azután „Csevegése ket” Teleki Sándor szellemes tollából. Úgy tudjuk, hogy a fővárosi publicistái és szépirodalmi körökből is tekintélyes erők biztosították közreműködésöket. Az „Ellenzék“ a politikai napilapok rendes alakjában egy idén jelenik meg minden nap. Előfizetési ára egész évre 12 frt, évnegyedre 3 forint, egy egy hóra egy forint s ez összeg a kiadóhivatalba Stein János könyvkereskedésébe intézendő. Melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. A mutatványszám kedvező hatása alatt biztos reményünket fejezzük ki, hogy az „Ellenzékiben pártunk elvei rokonszenves, férfias és szívesen fogadott tolmácsot, s Bartha Miklós szerkesztőben jó harczost nyertek. — Függetlenségi kör alakult Alberti, Irsán és Jazspán, Bereg megyében, elnöke Tassy István ügyvéd. Reméljük, hogy legközelebbről az erdélyi részek e nemű örvendetes mozgalmáról és érthesithetjük olvasóinkat. Kézdi-Vásárhely már megkezdette; M.-Vásárhely, Udvarhely, Torda, Deézs — igenis Deés, akármiként tüszköljön főispánja, közelebbről folytatni fogják. — Az elégeletlenek. A városi hatóságnál alkalmazott kisebb rendű hivatalnokok neki állottak egy nagy fának s kezdik azt mozgatni. Ezek az urak csekélyük a fizetésüket, most néhány város szabályrendeleteit meghozatták, hogy annak alapján ők is fizetés felemelésért folyamod-j janak. Nem tudjuk, hogy ezek az urak mit dolgoznak, s ennélfogva azt sem vagyunk képesek elbírálni, hogy a meglevő fizetés arányban áll-e a végzett munkával, mind e mellett azt a tanácsot adjuk , dolgozzanak csak lelkiismeretesen addig, amíg a városnak több pénze lesz, hogy peig ez bekövetkezzék, ha nyíltan nem is, de lega a magános perczeikben kérjék az égi hanmast egy olyan állapot megteremtésére, amelyen egy város magán vagyona ne fordiltassék közös ügyes hadsereg ellátására, hanem a hivatalnokok munkájának méltányos díjazására. Addig csak legyenek békés türelemmel. — Herr von Jókai. A „Pester Lloyd“ a magyar nemzet koszorús írójától eredeti német bszélyt közöl „Das Nihil in Ungarn“ czím alatt s még hozzá teszi, hogy a mű olyan kifogástalan németséggel van megírva, hogy azt közvetlenül sajtó alá rendezhette. Milyen különös a dicsőség útja ! Egy egész nemzet tenyerén hordozza a koszorús szót, elárasztja a kitüntetések minden nemével, megbocsátja a kitűnő írónak a szerencsétlen politikus hibáit, s ez a mértéke a dicsőségnek neki nem oly ; még mindig képzel egy pontot, amelyről az eddig elért dicsőség fényénél kápráztatóbbat hisz magára áradni, s a koszorús magyar író a német babér után nyújtja ki a karját. Nemzeti irodalmunk geniusa, oda fenn a nagy ismeretlenben, ha hozzáférhetnél, tépd öszsze ezt a babért, mielőtt a költő halántékait vele megkoszorúzhatnák ! — Tisza László képviselő úrnak mezőcsáni ménesét egészben, a felállított lovakkal együtt, jelentékeny öszszegért, megvette Héferváry Kimen Károly gróf. E ménes kitartó és gyors ügetőiről volt ismeretes Újból egy erdélyi ménessel kevesebb. A ménesek pusztulása az általános gazdasági viszonyokból látszik következni, mely a lónevelést általában a kisbirtokosoknál kiséri. Pedig nem szabad feledni, hogy Amerika nem konkurálhat úgy lovainkkal, mint szarvasmarháink és sertéseinkkel. — A kolozsvári kataszteri igazgatóságnál nagy mérvű személyi változások vannak napirenden. Egyik felügyelő felmentetett s helyét ideiglenesen a derék Hantz Pállal töltötték be. Ugy hatjuk, hogy maga az igazgató, a pontosságáról, igazság szeretetéről és szakértelméről ismeretes Jánosy László is beadta volna nyugdíjaztatása iránti kérvényét. Ez magánügy lehet s nincs hozzá szavunk. De már ahoz komoly szavunk lesz, ha a hir valósulni találna, s a nexus kedvéért oly egyént neveznének ki az igazgatói fontos állásra, ki szűkre szabott képzettségénél fogva, bármily becsületes legyen egyénileg is csak kompromitálná ez állást. A kolozsvári kerületi kataszteri bizottság eddigi körútjában következő községek határait járta meg: Apahida, Szováth, Aranykút, Szopor, Berkenyes, Fráta Botháza, Totháza, Mécs, Gyeke, Gyulatelke, Marokháza, Bonchida, Válaszút, Nádas, Sztmihálytelke, Fenes, Lona, Gyalu, Kapus, Gyerővásárhely, Sárvásár és B. Hunyad. Mint értesülünk, a mintiföldek megválasztását elég korrektnek találták, s feltételezve hogy a klasszikisativ igazságosan és lelkiismeretesen történik, megnyugosznak a tiszta jövedelemi fokozatok felállításában is. E tekintetben panaszt csupán az udvarhelymegyei küldött emelt, ki igen helyesen , méltánytalanul magasnak tartja kivált a keresztúljárási fokozatokat. A September 15-én kezdődött körút bevégzése, október 17-ére van tervezve. Szeretnék tudni, hogy az elalálozott Bothos Kálmán helye miért nincsen betöltve, s ennélfogva miért kellett .arosvásárhelyi vidéknek e bizottságba képviselet nélkül ráadni? — Légbe kapkodás. Hogy a mi kedves pénzügyminiszterünk milyen beható információk alapján bocsátgatja ki a rendeletek süni csoportját, élénken bizonyítja az a legújabb eset is, hogy a budapesti pénzügyigazgatóság felterjesztést intézett a miniszterhez a végett, hogy a színlapok közléséért kitalált újabb adónemre vonatkozó rendeletet vonja vissza, mert annak végrehajtása nem eszközölhető. Hogy a felterjesztésnek minő eredménye !ett mór nem tudjuk, de már az maga elég jellemző miniszterünk magas rendeleteinek alaposb.' -h Imivé, hogy az annak végrehajtására hivatt hivatalos kézegek kénytelenek az ellen felszólalni. Valóban ideje volna már,hogy azok a magasról rendlkező urak ne csak rendelkezzenek— mihez különben könnyű érteni,—hanem megfontoltan cselekedjenek — ami olyan magas állású uraknak egy kissé mégis cak hivatalos kötelességük volna — Blaháné Esztergomban. Blaháné aszszony f. hó 27 Esztergomban vendégszerepelt. Már délután 5 — 6 óra körül a szinház tájékán óriási nép járt le s fel. A szinház oly zsúfolásig megtelt, hogy alig lehetett mozdulni. A színpadot, midőn a művésznő megjelent tökéletesen ellepte a temérdek virágcsokor. Az első felvonás után Kőrösy László az „Esztergomi kör“ elnöke egy értékes ezüstbabérkoszorút nyújtott át az ünnepelt művésznőnek lelkesítő szavak kíséretében, mire a közönség szűnni nem akaró éljenzéssel fejezte ki háláját a művésznőnek, hogy a „kör” javára fellépésével Esztergomot megtisztelte. Minden dalát ismételnie kellett, mit a közönség mindannyiszor megéljenezett. — A portugáll király és a magyarok. A folyó hó 20-ikán megnyitott lissaboni irodalmi kongressuson Magyarországot Rómer Flóris apátkanonok és jeles régészünk képviseli. Báró Salzburg követségi ügyvivő Romert a gyűlésen az anyakirálynak bemutatta. Dr. Rómer magyarul üdvözlé a királyt e szavakkal: „Szerencsésnek tartom magamat, hogy hazámtól ily meszsze jőve, felségeddel sajt nyelvünkön beszélhetek.“ A király örömét fejezte ki a felett, hogy magyart lát, mert úgymond, mindég kilé és örömére szolgál magyarral beszélhetni. A portugáll király különben a legtöbb európai nyelvet folyékonyan beszéli, úgy a németekkel, spanyolok, francziák és olaszokkal anyanyelvükön társalgót. Az uralkodó ki félfejjel kimagaslik a gyülekezetből, nagybátyja a Magyarországban élő Coburg herczegeknek. Römer kimerítő levélben értesíti hazai barátait a gyűlés eredményéről, a portugál király alenökké választatott meg a kongressuson. — Kinevezés. A székelykereszturi járásba kataszteri pótbiztosnak Dániel Lajos jól végzett ifjú az óvári akadémiáról, neveztetett ki. Dániel Lajos fia, Dániel Gábor udvarhely megyei főispánnak. — A kolozsvári zenekonservatorium tanéve ma nyittatik meg. Rendes tantárgyak lesznek : zongora — férfi és női ének — az összes vonós és fúvó hangszerek gyakorlati tanítása, végre öszhangzattan és zeneszerzés. A behratások 1. év október hó 1-től 5-éig bezárólag, mindennap délelőtt 10-től 12-ig, délután 3-tól 5-ig fognak a zenekonserv, saját helyiségében (vigarda épület) eszközöltetni. A tanítás legrövidebb időtartama egy iskolai év (10 hó). Beiratási díj minden egyes növendéktől 1 frt ; tandíj a nagybőgő és a fúvó hangszerek tanfolyamaiban egy hóra 1 frt ; hegedű, gordonka, zongora és ének tanfolyamok előkészítő osztályaiban egy hóra 2 frt, közép osztályaiban 3 frt; összhangzattan és zeneszerzés hetenkénti 2 óráért havonként 1 frt ; végre karének tanfolyam hetenként egy órában díjmentes. Szegény tanulókat és azokat, kik egy kevésbé kedvelt hangszer tanulására ajánlkoznak, az igazgató választmány a tandíj fizetésétől részben vagy egészben felmentheti. A kolozsvári zenekonservatórium igazgató választmánya. — Új találmány Kolozsvártt. Mönnig Adolf helyi hangszerkészítőnek sikerült azon kérdést megadani, hogy miként lehet a hegedű hangját nagyobbá és a kijátszott régi hangszerével egyenlővé tenni. Ugyanis a hegedű két lapja közzé még egy harmadi, a fedél laphoz hasonló alakú Zönglapot (Resonanz bóden) alkalmazott , miáltal a hegedű hangterjedelme megnagyobbodik; tömör és mégis lágy zengésű; a hallérzékre kellemesen hat, az átmeneti hangok egyformaságaira nézve azonos a legrégibb kijátszott hegedűvel. Szakértők véleménye szerint a találmánynyal a régi hegedűk kevésbbé lesznek keresettek. Mint értesülünk Mönnig Adolf szabadalomért folyamodott. — Jutalomjáték Aalberg Ida kisasszony jutalomjátékául és búcsú felléptéül tegnap este a „Falu rossza“ adatott. A közönség jól megtöltötte a színházat, s a vendég megjelenésekor bokréták és koszorúk dobattak a színpadra. Az első felvonás végén nyílt színpadon az egyetemi ifjúság babér koszorúja adatott át az ifjúság küldöttsége által, melynek nevében Jancsó Géza finn nyelven intézett üdvözlő beszédet az ünepelthez. A közönség az egész előadás alatt a kitüntetések nemével elhalmozta a kedves vendéget, s az előadás végeztével a legszívélyesebben búcsúzott el a Nemzeti szállodában rendezett társas vacsorán, a távol élő rokon nemzet e kiváló tehetségű leányától. — A budapestinémet szinház. Nagy agitáczió készül a német színház ügyében : peticzió a belügyminisztrhez, melyben a tanács határozatát megsemmisíteni kérik, hivatkozván arra, hogy a német ajkú, de magyar polgári joggal bíró egyének, mily nagy számmal kívánják a német színház újból megnyitását. Aláírásokat gyűjtenek s pedig csodálatos módon: bárkit megcsípnek, felkérik, hogy írja alá, legyen az cseh, osztrák, svájczi vagy bármily nemzetiségű, különösen a gőzmalmokban s más ipartársulatokban, hol a nem magyar ajkúak még nagyobb számmal vannak képviselve; ha azonban a hivatalnokok közül 45- en nem is akarják azt aláírni, vagy pedig azon megjegyzéssel, hogy nem egyezik bele az illető, mégis úgy írják be : valamenynyi hivatalnoka . . .... gőzmalomnak, mely a valósággal nem egyezik meg. — Az „Ellenőr“ szerkesztője Hindy Árpád pár napig Kolozsvárt időzött. Rosz nyelvek rebegetik a hírt, hogy Hindy úr a kormány részéről missióval birtolva kitudni, hogy az „Ellenzék“ megindulása folytán a „Kelet“ avagy a „Polgár“ részettessék-e ezentúl a kormány nagyobb sokdá látásában. ” A marosludas-beszterczei vasútról a „Vasúti és közlekedési közlöny“ ezeket közli: „A maros-ludas-beszterczei vasút vonalozási munkálatai közel állanak a befejezéshez, a vasútterv megvalósulásához azonban nem sok a remény, minthogy az érdekeltség körében a vasút községeihez való hozzájárulásra nem sok hajlam mutatkozik.“ Ez ügyre egészen másként vagyunk értesüve, s tekintve a mezőségi vasút rendkívül nagy közgazdasági fontosságát, nem tehetjük fel az értékeit körökről, hogy hozzájárulásukat ily nagy jövőjű vállalattól megtagadnák. — Kolozs megye törvényhatósága hó 30-án kezdette meg 4vnegye13 közgyűlését. Kevés ember s még kevesebb idöklődés. Az zöngös szellem lengte át az ülést, mely az urak miden ágát oly aggasztólag jellemzi, fr . * Tisza Kálmán kezdi a kormányzást. Nem élet jelenséget látunk itt, hanem a lassú sorvadás jeleit. Pedig Kolozsmgye szereti magát az erdélyi részekben vezérmegyének nevezni. Főispáni jelentés, alispáni jelentés, árvaszéki jelentés: ennyi volt az egész. Egyik jelentéshez hozzá szólott gr .Teleki Miklós, __ di agyonkiabálták. Holnap részletes tudósítást közlünk. ELLENZÉK AZ „ELIENZÉK“ EREDET! TÁVIRATAI. Feladatott Déván, sept 30-án d. e. 11 ó. 15 p. Érkezett sept. 30 án d. e. 12 órakor. Báró Nopcsa az erős ellenzéki áramlat előtt meghátrálva, visszavonta azon ajánlatát, melylyel Hunyad megye 48 ezer forintnyi megtermeltetését szándékozta. Ennélfogva a megyeház építési kérdésének ezen része a tárgyalás alól levétetett. Feladatott Budapesten szept. 30-án de 16. 50 p. Érkezett d. n. 2 óra 30 perc. Madarász interpellációt nyújtott be a flottabüntetés tárgyában. Montenegro a hatalmak újabb elhatározását várja. A szultán titkos fermant adott Rizának, mely szerint Dulignot védelmeznie kell az albánok élén s esetleg betörni Montenegróba. Dulcigno ég. Október 1. KÖZGAZDASÁG. Friss húskivitelünk. Beszéljünk arról, ami nincs, de minden évben legalább egyszer bebizonyítjuk, hogy lehetne. Újból hirdetik, hogy friss húskivitelre társaság alakul, hogy a soproni, hogy a kolosvári ipar és ker. kamarák mily kedvező adatokat szolgáltattak. A friss hús kivitele három irányban kezdeményezhető: Bécs, Páris és Londonnak. A három város három ízlés.* Becs kövér, azonban kissebb méretű szarvasmarhát, sok sertést, kevés juhot fogyaszt és nem kényes a gyári hulladékon hízott húsra. Páris sertést ,felette keveset, juhot sokat, kövér szarvasmarhát kissebbet, leginkább előbb legelőn, aztán takarmányon hízottat fogyaszt Londonnak 8 méter mázsás kövér ökör és 35 kilogrammos hízottjuh kell. Még ez is a holtsúly legyen ám, ízlésük a nagy méret. Nézetem szerint, csak Bécs és Paksnak szánthatunk friss húst, Londonnak nem, mert ízlésüknek nem megfelelő nagyságú és nem szeszgyárban bízott ökröt kereskedelmi czikk menynyiségben nem találunk, akkora juhunk nincs, és gazdálkodási rendszerünk mellett 50 évig sem lesz. A friss hús szállítás előnye az, hogy a marha értéktelen részének portája nem terheli aértékesebb rész szállítási költségét, hogy a haladékok visszamaradnak a mezőgazdaságnak. Az élő marhát wagonszámra szállítják A keleti vasúton tetszés szerinti számban terhelnem a wagont, mivel a térfogat szüksége túlterhelést nem enged. A tiszavidéki vasút 6 darabnál többet nem enged egy vagonba, ha több van külön díjazás alá jön. Az első erdélyi kocsi rakományt juh és sertésre nem ad. E különbek által nyújtott szabad számítás rendszere mellett a kereskedő soha sem bizonyos, hogy mekkora szálitási díjat fizett. A kocsirakomány, a darb szám szerinti szállításnál is csak a nagy marha szálitása jutalmas a kereskedőnek, tehát a gyárosok kik exportálnak nagy marhákat hizlalnak. A közepes marhák szállítása nem lévén előnyös, nem keresettek vásárainkon és áruk is a súlyarányt tekintve, jóval kissebb, mint a nagy marhák ára. Ezért és azért is, mivel közepes súlyállományt Románia is hoz piaczunkra, a húskivitel haszonnal csakis a közepes marhák húsával f űzhető, tehát csak Bécs és Párisra irányítható. A friss húskivitel üzemberendezésében is életrevalónak kell lennnie. Nem lesz ez, ha a szeszgyárosok kivitel és szállításképes állományára seámít, mert ezek az előállítási költségek a szálasdíjak lerovása után a bécsi árat számítják, kivánandják és jogosan, mert közvetítő nélkül ad fel és biztosan eladják összeköttetésüknél áruikat, tehát a bécsi árat mindig megkap Gazdaságaink marhahizlalásra nincse rendezve A mustra ökör, az áru hizlalás az erdélyi részekben még annyirasincs gyakorltat, mint az Alföldön. Tehát hizet árut kerés és nehezen lehet vásárolni. 1 z -okból „-s? telére alakult társaságnak mgának kel ha Magának kell hizlalnia ”- n. és több előnyös ponton bérén ezve. a lendezők előnyeit, a hizlaló nyereségű nagy szemek rendes megtakaritási percentjeit a legolcsóbb itési anyagok és takarmány a legjutányosabb rendezés hasznát a társaság kizsákmányolhatja, és felül, ha maga hizlal vásárlói ízlését követően hizlalás rendszerint tapasztalásaihoz képest annyem változtathatja. A hizlalást a társságnak állzn, mert egyesek elegendő tőkével "JAO^flLI t *ix ak aányi állat résére, annyi épület és tárrmány előállítására. E miatt aztán a rendes napi vagy heti szükséglet nem lenne biztosítva, miek biztossága nélkül a társaság saját kötelezettégeinek a társaság bizományosa pedig a fogyasztók szükségletének nem tehet eleget. A hizlalda ott van, hol legolcsóbb a mar,ha, a legelő, a cseléd, az építési anyag, a takarmány, tehát Udvarhelyszéken és Háromszéken. Mögöttük Románia tenyésztése, közüllök a székelyföldi, előttük az erdővidéki és az oltmenti olcsó legelők nagy állománya. Az oltmenti nagy completum legelőkön a társaság gulyákat hizlalhat, a legelői ízletes húst szemmel lehet tovább nagyvárosi íngre hizlalni. Minél közelebb a kelethez, annál kevesebb kereskedő kezén megy át a megvásárlandó állat. A vágóhidakat a vasúti állomáson kell berendezni, mert a húson kívül a bőrök, vér, tüdő, máj, belek átdolgozva gyorsan csak innen lehetnek kereskedésbe hozhatók. A rosszabb minőségű hús szaláminak feldolgozva Romániában bármily mennyiségben és jó áron elárul-ható. A húskivitelre alakulandóársaságnak ajánljuk figyelmébe észrevételeinket. Majd a valósítás idején állattenyésztésünk érdeke,, t. . a “»yalandjuk ezen aranybályákkal eleve szagat. Felelős szerkeszd és laptulajdonos : Bela Miklós. Kiadó: Stein János.