Ellenzék, 1880 (1. évfolyam, 1-76. szám)

1880-12-03 / 54. szám

Kolozsvár,1880. igának és én nem kívánom, logy mi e ^utánouuk a közös hadsereget, mert a ka:l'" in^pectorság nagyon kevés eredményt nusót ellenkezőleg, alkalmid és ürügyül St'd oly magas állású egyéneknek befolyást * porolni» kik arra törekednek, hogy a közös ^) n.g szelleme az alkotmányos élet szellemeerűten inkább megcsontosuljon, mintsem, ahoz simuljon és alkalmazkodjék. Én ezen Vékony befolyás egyik expositurájának lártom újjlatosságot a magyar honvéd főparancsnok, mellett, mely arra van hivatva, hogy hatáskicsorbítsa a Magyarországon mindenki által sítelt főparancsnokot, de sőt németekben már iyon gyanút is ébreszti fel, mintha arra volna ..■ízre, hogy a honvédség szellemének és testületje fejlődésének akadályul szolgáljon és bizonyos mértékig jelentéseket téve, közege legyen a hadügyminisztériumnak, vagy valamelyik I.,fa magas állású hadsereg inspector urnak. Ezen adlatosság felállítása óta következtek be azon tények, melyeket itt többször felemlítettünk , melyek következtében a honvédség a közös hadsereg keretébe már mintegy beosztatott, mert a ooire de bataie-ba már be van osztva és ez szabályozni látszik azt, hogy a honvédség bankcsapatainak táborkara és központi szervezete is olyan legyen, mely a honvédséget a testületi működésre képesíteni, sőt ellenkezőleg függősében iparkodnak tartani a közös hadsereg azon hadsztálya működésétől, melyhez osztottak, miutal a honvédség önálló működése lehete lenné viá téve Ezen adlatusság kifogása az, hogy a honvédségi intézmény felhasználtatik a nemzet elleni tüntetésekre. Épen ez adlatus urnák Marosvásárhelyt történt időzése alatt követtetett el azon botrány, hogy a magyar honvédség tisztjeinek, legénységének, úgy is, mint magánosoknak hivatalosan nem akarták megengedni, helyesebben meg volt tiltva, ismétlem, meg volt tiltva a Bemünnepélyen bámily minőségben részt venni. (Felkiáltások a szélsőbalon : Gyalázat !) A legénység a laktanyákban volt elzárva, nem volt hadgyakorlatokra küldve, a tisztek meg arra voltak kényszerítve, hogy hazafias érzületüket elnyomva, egy-két félreeső ház ablakjából nézzék, hogy a dicső honvédség, a honvédek egyik legelső tábornoka iránt ,a nemzeti kegyelet miként nyilatkozik. Kérdem a honvédelmi miniszter urat, elégségesnek hiszi-e a közös hadseregben lelő kaszárnyaszellemet arra is, hogy a honvédséséget, mely a rövid szolgálati időre van fektetve, harczképessé, győzelemképessé tehesse. Én azt hiszem, hogy ezen katonai szellemet három tényező alkotja meg, vagy kormányzás, vagy hadvezér iránti ragaszkodás, és a nemzeti dicsőség iránti kegyelet. Nálunk nagy kormányzásról szólni nem lehet. Mert olyan kormányzásunk, mely mellett valaki lelkesülve nincs. Hadvezérünk nincs. Tehát csak egy marad fenn, a nemzeti dicsőség, melyhez való ragaszkodós, amelynek érzetét kell, hogy minden katonába beleöntsük. A honvédségnek ép az az előnye van a közös hadsereggel szemben, hogy a nemzeti dicsőség lebeg előtte és az van nevéhez fűzve. Ne törekedjenek önök a honvédség harczképességének ezen magasztos és erkölcsi rugóját megsemmisíteni! Neveljék őket a nemzeti dicsőség és hazaszeretet szellemében ne rejtsék el őket az oly nemzeti ünnepélyek alkalmával, és ne engedjék lesülyedni a honvédeket azokhoz, akiknek elrejtőzködni méltó okuk volt, mert emlékezetüknek háta fájt ! (Tetszés és derültség a baloldalon.) Neveljék önök csak Bem és a többi honvédtábornokok szellemében a honvédeket, s ne igyekezzenek őket oda aljasítani, hogy a Puchnerek és Urbának szelleme szálljon hadsoraikra ! (Zajos tetszés a szélső baloldalon.) A ház ! Ezeket ajánlom a honvédelmi misztérium figyelmébe s legyen meggyőződve, hogy a honvédség intézményét csak úgy lehet nagyfiú és olyanná tenni, amely meg fog felelni azon kihatásnak, melyet minden magyar eléje tűzött, k°gy a közös hadsereg intézményének és hosszú szolgálat idejének czélszerűtlenségét bebizonyitván, írva oldólag hathasson és a nemzeti és néphadsereg eszméje megvalósitásának idejét mind közelre és közelebb hozza! (Hosszan tartó éljenzés a szélső baloldalon ) máskülönben is igen érdekelnek bennünket. Mert nagyon emlékeztetnek arra, hogy a kolozsvári eset hősei, Ristov és Dienstl hadnagy urak még mindig büntetlenek. Mi történik azzal a vizsgálattal? Miért húzódik? A dolog olyan egyszerű, hogy két hét alatt könnyen be lett volna fejezhető. Az a vegyes bizottság lassan jár el, nem sebesebben, mint ama másik tisztán katonai bizottság, mely Seemant az ellene hatóságilag emelt vádak alól felmentette. Seemann előléptetéssel büntettetett, vájjon Diensel és Risztov urak büntetése mi lesz? Nem a sajtó, hanem Kolozsvár városa és több más törvényhatóság követelték az elégtételt, a sajtó képviselői kijelentették, hogy nem nyugszanak, mig az elégtétel meg nem adatik, a kormány erélyes eljárást ígér a háznak s most — minden csöndes. Mintha nem Dienstl és Ristov urak, hanem a sajtó lenne a hibás, a vizsgálat a sajtó ellen indilatik, nem a katonatisztek fogatnak pörbe, hanem a hírlapírók. Igaz, hogy egyesek bűneiért nem vétkes a testület és nem felelős az intézmény , de csak akkor nem, ha a solidaritást magáról elhárítja és elégtételt szolgáltat. Azonban, ha oly gyakran, mint nálunk most, a nemzet méltósága és a közszabadságok valamint egyes honpolgárok élete a közös hadsereg tisztei által megtámadtalak s történt légyen a sérelem Győrött, Egerben, vagy Kolozsvárit : a sértett félnek és a megbántott közérzületnek elégtétel nem adatik, vagy mi még rosszabb a bűnösök a katonai hatóság által mentetnek és kisegíttetnek, akkorlehetetlen a közös hadsereg intézményeit nem tenni felelőssé oly dolgokért és bűntényekért, melyeket zászlójával fedezni látszik. Lehet, hogy egyes ellenzéki lapok túllépték a helyes mértékeket és az illem határait, talán a hadügyminisztérium ezen sorainkban is talál „izgatást a közös hadsereg ellen“,az eskütszék minden egyes esetben ítélni fog. Bizonyos azonban hogy ezen esküdtszék nemcsak a vádlott, hanem egyúttal a vádló felett mond verdiktet s ez az, amiért mi kész örömet tekintünk e sajtópörök elé. Más igazságot úgy látszik nem kapunk, legalább polgártársaink ítélete szolgáltasson erkölcsi igazságot igaz lelkiismeretire. ” A LAPOKBÓL. A JP. N.“ a hadügyminiszter úrnak a sajellen indítandó hadjáratáról növetkező vélemményt mondja : *A hadügyminisztérium a sajtó ellen intéz Hérától. E hírt a félhivatalos „Pol. Korr.“ jelenti Bécsből. Gróf Bylandt e szerint felhívta Ti- 114 Kálmánt, hogy sajtópereket indítson azon lapok ellen,melyek a kolozsvári eset álmából a közös hadsereg ellen izgattak. Jól van, nekünk ez ellen semmi kifogáa magyar esküdtek ítéljenek. Épen azt kitoltuk akárhányszor, hogy a kormány ha pacasta van a sajtó ellen, nem alkalmazza a törhanem a sajtószabadság felett lamentál , kik sértve érzik magukat, nem a sajtóbirókzi hanem a kardhoz folyamodnak. Azonban a hadügyministérium sajtópörei IRODALOM és MŰVÉSZET. „A névtelen hősök.“ (Saját tudósítónktól.) ) Valahára előadása megtörtént. A nézőtér zsúfolásig tömve. A jegyeket a második előadásra is elkapkodták. A szöveget Tóth Ede írta ; szép nyelve rá is vall. Operának a zene a főrésze. Mi hős és magyar operát vártunk. A böst és víg opera egyvelegét magyar zenével kaptuk. A zenéje ott hat, ahol a népdalhoz közel áll és ott nem sikerül, ahol magasabbra törekszik. Meglátszik, hogy a magyar zenét operai zenévé akarjaemelni Erkel és ebben nem elég merész. Ahol a magyarság megvan, tisztán és zamatosan, ott népies, hol emelkedett a zene ott nem elég magyar. Az öszszeházasítás leginkább a nagy iideókban sikerül. Elég különben már az is, hogy Erkel kitűzte a feladatot, megkezdette a kísérletek sorát. Az előkészített téren majd más szerencsésebb és merészebb szerző megalkothatja a magyar operai zenét. Mi talán Erkelnek is sikerülhetett volna, ha nem ingadozna és nem középutat keresve — hanem határozottsággal vinné keresztül feladatát. Ő alkotásának két eleméből nem teremtett — újat, hanem hol a magyar zenét oltotta az opera tőkéjébe, hol megfordítva. Az előadás kitűnő volt, Perotti, Odry, Kőszeghy, Nádayné, Taxlehner Emma kezében a felséges zenekar kíséretében a zenéből nem veszett el semmi — ami benne volt. A honvédek felvonulása, a sikerült honvéd fegyvertáncz, a lobogók mind emelték a külső határt, csak a belső hatás volt hiányos. A zene az első feelvonás egynehány ütemét kivéve nem hatott. Tapsolt a claque és hallgatott a nagy közönség. Egy párszor kihívták Erkelt. Határozott sikert nem arattak most a győzelemhez szokott „Névtelen hősök“ szerzőjükkel együtt. * ** Az Istóczy ellenes folyóirat Ilik füzete „12 ellenröpirat“ folyó évi deczember 1-én hagyta el a sajtót. A mű, melyet Hegyesi Márton az országgyűlési képviselő sok csínnal szerkesztett — mint a szerkesztőségükhez érkezett példányból custatálhatjuk — érdekesnek mutatkozik. Laszky Ármin adja ki Nagy-Váradon. KÜLFÖLD. A hatalmak között tárgyalások folynak egy nemzetközi szerződés létesítése iránt a berlini szerződés kiegészítésére, illetőleg e szerződés 29 pontjának módosítására, mely abból állana, hogy Gusinje és Plava területe helyett Dulignó kerülete csatoltassék Montenegróhoz. E szerződésben azon biztosítékok is helyet foglalnának, melyekrevonatkozólag Ausztria-Magyarország indítványozta annak idejében, hogy a Mon ELLENZÉK tenegró által megszállott területen egyenlő jogokat élvezzenek a muzulmánok és a göröghitü keresztyének a nem görög hitü keresztyénekkel Ezt az indítványt, mely a berlini szerződésen alapszik, a többi hatalmak is elfogadták Külügyminiszterünk a napokban figyelmeztette erre Nikita fejedelmet. A fejedelem kijelentette, hogy Ő szívesen elvállalja és teljesíti ezt a kötelzettséget, de különben már eddig is békülékeny határozatokat hozott, így a Podgoriczában fogva tartott 12 muzulmánnak kegyelmet adott. Cattaroból táviratozzál, hogy IJozo Petrovics értesítette Nikita fejedelmet, hogy egy zászlóalj uszam, mely San Giorgiot tartja megszállva, nem akar elvonulni. Dulcignoban posta és táviró állomást szerveztek, miután a montenegróiak Dulcignóig táviró huzalt állítottak fel. Nikita fejedelem székhelyét Csettinyéből Podgoriczába szándékozik áttenni. A montenegrói kormány jegyzéket intézet a hat nagyhatalomhoz, amlyben köszönetet mond a hajóhadi tüntetés által nyújtó segélyért. Az Alessio vidékén lakó hegyi albánok föllázadtak, megtámadták San Giovanni di Meduit, hatalmukba kerítették az ott talált katonai fegyvereket és 900 zsák lisztet. Miután azonban meghallották, hogy átadatott Dulcigno, ott hagyták a zsákmányt és szétszéledtek. Az Alig. org.u szerint a francia hajók hazaindulásáról keringő hír korai. A franczia kormány szeretné ugyan hazahívni hajóit, de Anglia azt kívánja, hogy maradjon még együtt a hajóhad, mert attól fél az angol kormány, hogy Albániában lázadás törhet ki Londonból távírják. A hajóhadi tüntetés abbahagyása és a hajóhad feloszlatása ügyében a kabinetek közt már folyamatban vannak a tárgyalások. A britt kabinet szándéka az, hogy az egyesült hajóhadat, Törökország ellen indirekt s esetleges presszióul is fenntartsák. Ezt több kabinet nem fogadja kedvezően. Frieland franczia pánczéls hajó visszatérése valószínűleg előzője az egész franczia hajóraj visszahívásának. SZÁLKÁK: A kolozsvári közgyűlés úgynevezett „független“ pártja állásával nehéz tisztába jőnünk, hogy hát mitől és kitől független az. A párt fővezére s nagytiszteletű alkotója nem nagyon szeretné, ha tőle s messze kiterjedt személyes érdekektől lenne független, legalább erre mutat a „ Kötet ” -beni azon felhívása, hogy szoros pártfegyelemmel engedelmeskedjék a polgármester választásnál a főpártvezér, s kisebbségben maradt pártolni határozatának. Tehát a „független párt“ tagjainak függeni kell jobb meggyőződésük ellenére is a párt fő- és nagytiszteletű vezetői rendeleteitől, s ha ez ellen függetlenkednék, feloszlattatik. * * * Azonban úgy látszik a név veszedelmes s sokan a párt érdemes tagjai közül csakugyan függetlenek akarnak és fognak lenni, s nem engedik szabad akaratjukat lenyűgöztetni a pártfegyelem czimén kiadott napiparancs által. Csábitó és bűverejü szó az a „függetlenség“, nem jó azzal játszani. * ♦ » A kolozsvári közélet vezetésére vágyók kezdik tanulmányozni az angol történelmet. Az angoloknál híres volt Warvik arról, hogy királytevő volt, S ha ő nem lehetett is király, de ő tette azzá embereit. A független párt nagytiszteletű fővezére, ha nem is királyt tevő, de polgármester tevő akar lenni. * * * A városi közgyűlés sok vita után emelte fel a pgármesteri fizetést, küzdve a gazdálkodási hajlamok ellen. Most a független párt vezérei arra törekszenek, hogy a városi pénztár takarékossági elveinek következetes keresztülvitele képen olyan polgármestert választassanak, aki néhány hónap múlva nyugalomba vonuljon, s a felemelt polgármesteri fizetést nem csak a működő, hanem a nyugalmazott polgármester is húzhassa. Aztán még szóljon valaki, hogy ez nem közérdek, nem a városi pénzitár kímélése ; bizonyarló az emberek felfogása, ha ebben nem tudják felfogni a részrehajlatlan közérdeket. * * * Ha a főkapitányt megválasztanák polgármesternek, vajjon ki lenne helyette a főkapitány ! ? talán csak nem az, aki nem fogadja el. Legjobb lesz meghagyni a főkapitányt a helyén , ne csináljunk egy bajból kettőt, hogy a főkapitány választása is újabb gondokat okozzon. MINDENFÉLE. Kolozsvár, dec. 2. — Lapunk szerkesztőjének állapotáról a következő orvosi jelentést vettük : decz. 2. 1890. déli 1 óra. Kövés váltás. Fej sebei nagy részben hegyedtek, azon tájakon, hol csontsértés történt, gennyezés még igen kis fokban van jelen. Kezek sebei igen élénk sarjadzást mutatnak, részben pedig (a kisebbek) teljesen hegyedtek. Általános állapot jó, étvágy naponta javul. Hőemelkedés már nincs. Dr. Brandt, Dr. Benei. — A kolozsvári ügyvédi kamara 1881. évi január hó 8-ik napján d. e. 9 órakor Kolozsvárt hivatalos helyiségében (főtér 26 szám I. emelet) rendes közgyűlést tart, melyre a kamara tagjai tisztelettel mghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1.) A kamara 1880. évi működéséről választmányi jelentés. 2.) A választmány megválasztása. 3.) A tisztviselők és kezelő személyzet 1881. évi fizetésének megállapítása. 4.) Az 1881 évi költséges irányzat megállapítása s mikénti fedezésének meghatározása. 5 ) Az 1880 évi számadások felülvizsgálása.) A kamarai tagsági díj hátralékok tárgyában való intézkedés. A kolozsvári ügyvédi kamara választmányának 1880. November 19 én tartott üléséből. Haller Rezső elnök. Kővári Mihály titkár. A hirtelen „eltávozott ” Zajonghitól a mai postával a következő sorok közlésére kérettünk föl : „Kolozsvár n. é. közönsége iránti tiszteletem által kötelezve érzem magam mentségemül és saját igazolásomra rögtöni elutazásom okát a következő sorokban előadni . A színházi igazgatóság és köztem felmerült differentiák kényszerítenek önfentartásom érdekében, legalább addig, míg a fennforgó ügy köztünk tisztázva nem leend, Kolozsvárt elhagyni, hogy magamat, ha másként nem, legalább vendégszereplés által fentarthassam és hitelezőim iránti kötelezettségeimnek eleget tehessek. Magamat addig is Kolozsvár n.é. közönsége kegyeibe ajánlva vagyok tisztelettel Zajonghy Elemér.“ így a Nagy-Váradról keltezett levél. Nincs rá semmi szavunk , majd elintézi a Zajonghi úr és az igazgatóság közötti ügyet a bíróság. Annyit mégsem hallgathatunk el, hogy nincs a világon olyan „differentia“, mely a színészt arra jogositná, hogy a kötött szerződést lábbal tiporja és az igazgatóság előleges értesitése és beleegyezése nélkül a saison közepén elillanjon s még az előleget se térítse meg. Ez kérem szeretettel, egy cseppet sem tisztességes dolog ! — Kolozsvár városának kérvénye a katonai brutalitás ügyében a szombaton tárgyalandó kérvények sorában nem foglaltatik, mert a miniszterelnök jelentését még mind nem tette meg.— A postai levélszekrényekre vonatkozólag többektől azt a felszólalást vettük, hogy hvjuk fel a postafőnök úr figyelmét arra, hogy a sekrények közül több már igen rongált állapotban van, úgy, hogy az ős is befoly azokba s megrongálja a leveleket ; kérjük a t. postafőnök urat megfelelő intézkedésre. A Fiume államgymnasiuraában az igazgatói állásra pályázatot hirdetett és 10 képesített folyamodó mellett confrater Trefort kinevezett egy nem képesített papot: Zafféry Károlyt Mondják, hogy az ultamontán befolyás a kormányzóági palotából áramlott. .. Gyulai Edelsheimhoz mindenfelől panaszolnak az osztrák hadsereg tisztjei, hogy a sajtó megtámadja őket, hogy a társadalom nem akarja magába fogadni őket, sok fejtörést okoz, hogy ezen miként segíthessen a főhadparancsnokság. Nem kell ezen sokat gondolkodni, hanem a megbántott társadalmi rendnek fényes elégtételt kell szolgáltatni, hanem a csekély nevelésben részesült tiszteknek a kevés számú miveit modorú tisztek példáját kell követendőnek felállítani, n°m pedig a Dienstiek és Roszovvok brutalitását, hanem megértetni, hogy a polgár katona és a katona polgár, hogy ők nem ellenséges területen táboroznak, csak helyőrséget képeznek védelmünkre. — Az új országházat a Tömőtérre fogják építeni. Minek ? Hisz az most is a Danaidák bordáját tömő tér. — Károlyi Tiborné vesebaja oly veszedelmes volt, hogy Károlyi Thamberger tanárnak ICO 000 írt honoráriumot ígért, ha nejét megmenti. A tudós férfiú nem fogadta el, mert ő nem segíthet, ha a természet nem. S úgy látszik a természet megszabadítja vesekövétől, mivel három nap óta könnyebben van. Felesleges taondanunk, hogy általános a részvét a főváros ifjú és szép asszonya iránt. — A váltót Berzsenyi színművét a 3-ik előadásra megrövidítve növekedő sikerrel adták elő a budapesti nemzeti színházban. — A földtani társulat — mint tudósítónk értesít, Budapesten tegnap délután 6 ókor rendes ülést tartott, melyen először dr. Staub Mór értekezett azon növénygyűjteményről, melyet Budai József Bodos vidékéről Erdélyben gyűjtött, a gyűjtemény 316 drbból áll, melyeket nagyobbrészt bemutatott; ezen mennyiség 61 fajt képvisel, melyek közt igen sok uj is van, s ezek mind növénytani, mind geológiai szempontból fontosak; van köztük olyan, mely eddig csak Európa déli és nyugati, de olyan is, mely eddig csak Grönlandban volt található, sőt egy van, melyet csak Sziléziában láttak. Utánna Nalarács Gyula a golubaczi (Szerbia) mediterrán faunáról értekezett. A fővárosi esküdtszék tegnap egy megújított sajtóperben hozott ítéletet. A „Gross- Kikinder Zeitung“ egy közleményéről volt szó, mely a nagykikindai korrumpált állapotokra hívta fel a közönség figyelmét s a melyért az ügyészség beperelte Jokly Lipótot, mint a kérdéses czikk szerzőjét. A sajtóper eredetileg az aradi esküdtszék előtt indíttatott meg, s le is tárgyaltatván, vádlott Jokly Lipót nyomdász laptulajdonos és az incriminati közlemény szerzője a rágalmazás vád Deczember 3. ja alól egyhangúlag felmentetett. A k. ügyészség által közbevetett semmiségi panasz folytán az eljárás megsemmisíttetett, s e sajtóper a budapesti esküdtszék elé utasíttatott, így került jelen ügy út a tegnapi napon a fővárosi esküdtszék elé. A 7 órán át folytatott esküdtszéki tárgyalás eredménye az lett, hogy a fővárosi esküdtszék is egyhangúlag felmentett vádlottat, mire a királyi ügyészség 613 főt perköltségben marasztaltatott el. — Necrolog. A kolozsvári m. kir. erdőigazgatóság mély megilletődéssel jelenti Győri Vilmos, okleveles m.k. erdőgyakornoknak, a fényesen sikerült államvizsgáról Budapestről görgényi állomására való utazása közben keletkezett súlyos tüdőgyulalásban, élte 28-ik évében Kolozsvárit történt gyászos elhunyta’. Béke porai felett! KÖZGAZDASÁG. A mező-madarasi mafia-kiállításról hozt alábbi felvilágosítást azon megjegyzéssel teszszük közzé, hogy tudósítónkat teljesen megbízható egyénnek ismerjük ; jelen felvilágosítással csak jelét akarjuk annak adni hogy oly ügybuzgó egyén felszólalását, kinek önzetlen eljárásáról azon vidék meg van győződve, nem akarjuk elutasítani — annyival kevésbé, mert tudósítónk is velünk e tekintetben egyetért és közleményének gyanúsítás nem volt czélja. Tisztelt Szerkesztő úr! A m.-madarasi marhakiállításról közzétet tudósításra vonatkozólag felvilágosításul méltóztassék becses lapjába felvenni következő nyilatkozatomat: November 14. Bethlen István gróf úr által rendezett marhakiálitásról, az „Ellenzék“ 45-ik számában, a gazdasági rovatban, a tudósító anélkül hogy tudta volna a bizottságnak a díjazásra vonatkozó utasításokat, a bizottság eljárását bírálat alá veszi. A bizottság, miután utasításából kifolyólag a lehető legigazságosabban járt el nagybecsű megbízatásában, el nem fogadhatja a tudósító úrnak ezen egyoldalú bírálatát. Mi, mint szántó-vető gazdaemberek bölcseséggel nem bírunk, de bírunk az igazságról minden érdeknélküli felfogással, s bírunk azon tiszta öntudattal, hogy igazságosan jártunk el. Rosszalja a tudósító úr, miszerint 200—800 holdas urak egy árva borjúval sem pályáznak. A tudósító ur ezen észrevételét helyén hagyom, ha azt pédaadás tekintetébeől teszik a népért, a gróf urnák intenzióját segítvén azzal elő; de az ösztöndíjakat hagyják aztán a népnek, igy van a pályázat igazi czélja elérve, nem úgy, ha a dijakat a nagybirtokos rakja zsebre, mint történt tavaly, michmdizáló-bizottságnak szemébe mondatta a nép: „Hát miért hívnak minket, ha a dijakat a nagybirtokos rakja zsebre ?“ Mihály Zsigmond, a biráló-bizottság elnöke. HIVATALOS ÁRFOLYAMOK a budapesti áru- és értéktőzsdén ISSO. decz. 1. Magyar aranyjáradék 108.40. Magyar vasúti kölcsön 123.75 Magyar kel. vas. államkötv., I. kibocsátás 81. — Magyar kel. vas. államkötv., II. kibocsitás 97.— Magyar kel. vas. államkötv., 111. kibocsátás 84.— Magyar földtébementesítési kötvény 97.— Magyar földteherment kötvény záradékkal 96.— Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény 95.— Temes-bánáti földteherm. kötv. záradékkal 94.— Erdélyi földtehermentesitési kötvény 94.— Horvát-szlavén föltehermentesitési kötvény 109.—Magyar szülődézsma váltsági kötvény -----Magyar nyeremény -sorsjegy-kölcsön 72.45 Tiszaszabályozási és szegedi sorsjegy 130.— Osztrák járadék papírban 817.— Osztrák járadék ezüstben 73.25 Osztrák járadék aranyban 87.23 1800-iki osztrák álomsorsjegyek 131.— Osztrák-magyar bankrészvény 818.— Magyar hitelbank-részvény 254.— Osztrák hitelintézet részvény 233.— Ezüst Cs. és kir. arany 5.58 20 frankos arany 9.38 Német birodalmi márka 58.— London (3 havi váltókért) 117.50 A budapesti árutőzsde. Gabona Faj Minőségi súly Hectoliter*ként ha 100 klgmakl tói bozs Arpu Za U Tengeri Kepcze Köles buza a* “g • £ a r zs * tengeri 5 repeze c Szesz (nyers) kilogramm ft kr. 1ft kr. bansigi 71*/,o 747,0__ 1 IZ,c*/,o 767,o— — _ — tiszavidéki 7*7. 747,0——— VC7.0 787,0 1 i50 13— potvidéki 727,0 747,0-— -— WiO 7S’,„ IS15 1265 fehérmegyei727,n 747,0 —_ _ — . 7CV 787,0 12PO 13— bácskr. i 727,o 747,„— — „ — 0 J/lo 78' ,o —— —— magyar 70 72 1005 1030 ( takarmány 0O (52 620 640 \ malá'a (52 637,0 730 735 magyar 36'/,o 107,06— 620 1bánsági— — 7958_ l másnemű— 790 7951 k poszta — — 127. 127. \ bánsági— — — — magyar— — 6— 620 tavaszra szállitandó 747lo— 090 12_ Szept. —Okt.-re szállt.— — _ __ tavaszra szállitandó 670— _ __ Máj. —Jun.-ra szállít.— 610 612 káposzta Aug.Uzep. sz.— .. —— bansági Jul.-Aug. sz.— — _ _ __ ^10Oliter százalékként—3534 Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Bartha Miklós. Kiadó: Stein János.