Ellenzék, 1880 (1. évfolyam, 1-76. szám)
1880-12-10 / 59. szám
Kolosi 808 _ _ ___ ______ «'’^Tljesen hiteles forrásból halljuk, v « helybeli állami jószágigazgatóságnak fel^ helyiés megrendeltetett, hogy a görgényi ,.vnak lakhatóvá tételéről, illetőleg fejedelmi ^felézéséről még ez esztendőben terveket musson be, a czél pedig az, hogy a trónörökös Idolf fehere még az őszi évadot — Sajos nejével — ezután az említett kastélyban fogja iteni, élvén a vadászat gyönyöreinek és a mi sokkal több, a családi élet üdvösségének, lutjuk, hogy a hivatalos és félhivatalos világ ujjongva fogadja e hirt s üdvözli az előnyöket, melyek ebből szükségesképpen háramlanak az erdélyi részekre. Hát hiszen, a morzsa is jobb a minél. Mi egyszerűen regisztráljuk. Örömünk, akkorra tartjuk fenn, mikor ama szép pontokra, melyekhez hasonlókat igen, de szebbeket nem bír felmutatni a continens; mikor a budai megnagyobbított királyi palotára, a gödöllői, vajdahunyadi, görgényi kastélyok homlokára arany fűkkel lesz felírva : „A nagy világon kivül nincsen számodra hely.“ Magyar bajsfiságunk hiszi, reméli, hogy ez idő már nintsen is nagyon messze és akkor a magyar trónörökös nem lesz csak vendég e szent földön és akol kezdődik „a független Magyaror- szág fénykora.“ Csak építsék ama kastélyodat , de abban a meggyőződésben, hogy a fölkent király és trónörökös lehajthatja fejét bármely kunyhóban e földön, mert annak boldog lakója erősebb oltalom, mint bármely fény, vagy bármely hadsereg. Az Egyetemi Kör kedden pompás táncrvigalommal nyitotta meg a saisont. Hangverseny volt az estély neve ; szerény titulus, de annál dicsőségesebb a diadal. A hangversenyt egy ötös nyitotta meg (Schubert Forellen-quintettjével.) szép szerzeményt, mely a műkedvelőknek kedvencz darabja, Weér György (zongora), Vajda E, Binder Emil, Lindner Béla és Gámán József (ronkhangszerek) urak adták elő ízletesen, teljes correctséggel. Másodiknak Cseh Mari kisasszony lépett az emelvényre; népdalokat dalolt Weér György ur zongora-kisérete mellett. A kisasszony szép karcsú jelenség az ifjúság zománczával egész lényén, valóságos kedvencze a kolozsvári hangverseny közönségnek Már sokszor meghódította azt. Ma is szűnni nemakart a taps, midőn a k. a. szép hangjával és keresetlen modorával néhány többnél szebb népdalt eldalolt. Pálmay Ilka aszszony, ha jelen lett volna bizonyosan egy kis kollegiális féltékenységgel, de azért őszinteséggel tapsolta volna meg a kisasszonyt, kiből ha színpadra lépne: a népdalban veszedelmes concurrense válnék színházunk kitűnő népszinmű-primadonnájának. Természetes, hogy zajosan megujráztatták Cseh M. k. a. szép dalait s ő nem is késett még így párral megtoldani a műsort. Szacsvay Boér Emma asszony szavalata volt a műsor harmadik száma. Kis Józsefnek Simon Judit czimü, meleg késtyiséggel írott költeményét adta elő, a művészi közvetlenségnek azzal a szívhez szóló hangjával, mely Boér Emma asszonyt a magyar dráma egyik legkiválóbb képviselőjévé avatta. Vajda Emil a kolozsvári műkedvelő hegedűsök között ez idő szerint az elő sorban foglal helyet. Kitűnően, melegséggel és csínnal kezeli nyirettyűjét. Ma Wieniawsky gyönyörű legendájával szaporította babérait. A hangversenyzők sorában a legutolsó wit, de nem legutolsó a művészetben Weér Gyur, műkedvelői hangversenyeink ezen legújabb jelensége. A zongorán, melyen Salamon Jánosék jó zenekari kísérete mellett népdalokat játszott, Weér György úr korához képest meglepő hatalmat gyakorol , úgy szólva még csak kezdő s már is annyi erőid. a kifejezés akkora korrektségével és színezettjével, ad életet Weér úr a piece-nek, melyet elúszik, hogy csak gratulálhatunk a fiatal tehetjük. Játéka a dr. Bánffy Györgyéhez hasonlít ■ minden jelét elárulja a hivatottságnak. Őt is megujráztatták, különben tán fölösleges is jelezünk, hogy a közönség a concert minden egyes aszabját az elismerés élénk tapsaival követett. Az estély ezen első részének sikere aztán természetesen biztosította a második felvonás, a táncz'igalom diadalát is. 10 óra tájt, amint a hang 'wseoy utolsó accordjai elhangzottak, vette kez.:Ott a táncz. S a nem nagy, de igazán diiis hangversenyi közönség pár pillanat alatt a legrózsásabb kedélyű bál-közönséggá változott át. A Mű hévmérője negyedóráról negyedórára emellett s csak késő éjfél után kezdett esni. — A ügyeseket mintegy 50 pár tánczolta s a höly között ott láttuk társasköreink legszebbjeit, többek között a kisasszonyok közül : az Ábráés Biasini, Bogdán nővéreket, Boér Hermin és Orovszky Matild kisasszonyokat, Csapó Atalát, Mariskát, Dávid Annát, a Ferenci nővérei Gerő Linát, Gyújtó Rózát, Hancz Ninát, a Hrczegh névéreket, Hütter Marit, Jancsó Idát, KoPné Mariskát(N.Váradról), a Kornéli nővéreket,László Mariskát, Markovits Gabriellát, Malomisakát, a Maizner és Meiszner nőv., Merza Gizellát, 7081 Jolánt, Orbán Mariczit, Sárkány Gizellát, Luizát, Szentkirályi Irmát, a Szilágyi nővéreket, rizi nővéreket, Veres Arankát, Veress k. asszonyt fiáról, Wolf Lujzát, az asszonyok közül pedig : J. Szicsvaynét, dr. Csiky Viktornét, Engel L^nét, T. Farkas Irmát, Finály Henriknét, dr. J*^rsieh Antalnét, Herczog Ödönnét, dr. Haller I^â nét, dr. Koch Antalnét, Orbán Józsefnét, . .Józsefnét, Szabó J Károlynét stb. stb. A csak éjfél után 4 óra tájt oszlott haza. — A „Kolozsvári Dalkör“ deczember , 11-én szombaton megtartandó dalestélyének műsora : 1) A „I) a 1 ünne p en“. Férfi négyes, Them Károlytól. 2) „Pász 10 leány“. Férfi négyes- Moniuskótól. Takács Mika k. a. hozta ajándékba a Dalkörnek Parisból. Szövegét francziából fordította Tussay Gábor. 3) Leptette a „Hugen 0 11 ák“ból. Előadják: Koch Ferencz, Nyárády Lajos, Farczádi József, Török Bódog, dr. Fejér Antal, Zólyomi Jenő és dr. Grasser József egyleti tagok. 4) „Népdalok“. Férfi négyes. 5) „Dalra barátim“. Férfi négyes, solo quartettel, Abt Ferencztől. A kolozsvári „Korcsolyázó-egylet“ ez évi rendes közgyűlését folyó december hó 19-én vasárnap d. e. 11 órakor fogja a megyeháznál megtartani , melyre az egylet rendes és választmányi tagjai az alapszabályok 10-ilyen-ik bekezdése értelmében tisztelettel meghivatnak. Egyúttal s választmányi tagok felkéretnek, miszerint a közgyűlés előtt egy órával tartandó választmányi ülésen pontosan megjelenni szíveskedjenek. Kolozsvárt 1880. dec. 8. Gyarmathy Miklós elnök. Salamon Sándor titkár. — Kolozsvármegye közigazgatási bizottságának második napi ülésén érdekes episodra nyújtott alkalmat kir. adófelügyelő Band is azon eljárása, hogy hivatalának egyik oly közegével akarná ügydarabjait el-adatni, ki a törvény értelmében e bizottságban előadói tisztet nem viselhet. Dr. Bíró János kir. ügyész felszólalásával ki is ugraszta az adófelügyelő úrnak (ha nem is mondjuk eszét de mindenesetre) hatalmas támaszát és reményeinek erős kőszikláját. Az így megelőadatlanított adófelügyelő úr minden egyes kérdésnél sóvár tekintetet vetett a köztünk hallgatóság közt ülő emberére, s örök hálára kötelezte volna őt a jelenlevő távírda igazgató úr, ha hires telephonjával kettőjük közt a kir. ügyész úr kijátszásával az összeköttetést megteremti, így azonban csak kínlódnia kellett, s kínlódott vele együtt az egész bizottság. Az adófelügyelő úr azonban úgy olvas magyarul, hogy Tallér ősi Zebulon is megirigyelhetné tőle. — Kassa szégyene. A kassai kaszinó választmánya — mint a budapesti lapok írják — a Kassaabauji Közlönyt 7 szóval 6 ellen kigolyózta olvasóasztaláról ama czikk miatt, melyet a kolozsvári osztrák tisztek rabló merénylete ellen irt. Az indítványt a katonai tisztikar nevében dr. Bernolák honvéd-törzsorvos tette. A hét ember neve, kik a szégyenteljes határozatban részesek : "Dr. Bernolák, Francsek, Weitzenberger, Tomka, Illés, dr. Heim és Alth. Hires Bach-huszár az egyik, katonaorvos a másik, provizóriumbeli egézségügyi tanácsos a háromlik, pénzügyi tanácsos a negyedik, penzionált adófelügyelő az ötödik és igy tovább. A Kassa abaúji Közlönyre, e talpig derék laptársunkra, különben aligagyobb dicsőség, hogy ilyen emberek nem akarjákolvasni. — Halálozás. Özv. Csermák Jánosné született Balogh Anna, életének 85 ik évében, folyó hó 7-én reggeli 7*/2 órakor meghalt. — Halálozás. Marschalkó Istvánné született Binder Regina folyó hó 8-án hagymázban meghalt. — A nagy enyedi ev. ref. főtanoda theol. dalkara 1880. deczember 11-én a városház nagytermében szegénysorsú jó tanuló növendékek segélyezésére, felerészben saját alapja javára tánczczal egybekötött hangversenyt rendez. Műsor: I. szakasz. Egy kis kaland. Vígjáték 1 felvonásban. Irta: Obernyik Károly. Személyek: Báró Rózsafi Balázs József úr. Emília, neje Krcsmanits Vnó urh. Dörgényi, Emilia nagybátyja Putnoky Lajos úr. Fogadósnő Veres Mari k. a. Mari, Emília szobalánya Vájna Janka k. a. Péter, Zsózsafi inasa Vásárhelyi Boldzsár úr. II. szakasz. 1. „Győzelmi dal.“ Huber Károlytól, énekli a theol. dalkar. 2. „Szavalat." Előadja : Diószeghy Mór úr. 3. „Kettős dal.“ Kunokból. Éneklik : Finna Giza k. a. és Vinczi Domokos úr, zongorán kiséri Vajda Ilona k. a. 4. „Népdalok.“ Nikolits Sándortól, énekli a theol dalkar. III. szakasz. 1. .Egyveleg“ Troubadour dalműből, Zaida Jánostól. Előadják: Zaida János karnagy úr vezetése alatt: dr. Boros Gábor, dr. Bocz József, Vajda Károly, Lázár Károly, Schmidt József és Laurencz Frigyes urak. 2. „Szabadság dal.“ Huber Károlytól, énekli a theol. dalkar, zongorán kiséri Schmidt József úr. 3. „Ábránd magyar népdalok felet.“ Rubenstein A-tól, zongorán előadja: Vincze Dánielné úrhölgy. 4. „Vadász induló.“ Huber Károlytól, énekli a theol dalkar, kürtökkel kiséri négy népzenész. A hangversenyt táncz követi. Helyárak : Körszék 80 kr. Elsőrendű zártszék 60 kr. Másodrendű zártszék 50 kr. Állóhely 40 kr. Deák-jegy 30 kr. Karzat 20 kr. — A torda-aranyos-megyei tanítótestület maros-ludasi köre 1. évi deczember 18-án Maros-Ludason az államilag segélyzett községi iskola helyiségében rendes gyűlést tart, melyre úgy a kör tagjai, mint a tanügy iránt érdeklődők tisztelettel meghivatnak. A gyűlés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. A múlt ülésről vezetett jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése. 3. Gyakorlai tanítás Jarthó Imre által az elemi népiskola II. osztályában, a számtan köréből. 4. Gyakorlati tanítás Végh Mátyás által a fels. népiskola III. osztályában az alkotmánytan köréből. 5. Nyárádi Dénes fels. népisk. igazgató értekezése. 6. Kanyaró Mihály vezértanító által előterjesztett tétel megvitatása. 7. Pályatételek ajánlása a központi választmány felhívása folytán, a Magyari Mihály tagtárs által kitűzött 5 darab aranyra 8. A tanítói és isk. könyvtár megvizsgálása. 9. Tisztujitás. 10. Indítványok s a jövő gyűlés helyének és idejének megállapítása. Kelt Maros-Ludason 1880. deczember 7-én. Nyárádi Dénes, kori elnök. — Német nyelv a budapesti egyetemen. Botrányos esetről értesítenek bennünket, — írja a „Függetlenség“. A budapesti egyetem bölcsészeti kara azokat a horvát ifjakat, akik nem tudnak magyarul, a szigorlaton német nyelven cenzrálja. Úgy tudjuk, hogy a zágrábi egyetemen a tanítás és vizsgálatok kizárólagos nyelve a horvát, s a világon sehol, ahol tartanak valamit a nemzeti nyelvre, a főiskolák nem érzik hivatásuknak idegen nyelv terjesztését. Méltán el lehetne hát várni a budapesti egyetem bölcsészeti karától is, hogy semmi esetben se feledkezzék meg a nemzeti nyelv iránt tartozó kötelességéről. Ha pedig már a horvátok kedvéért csakugyan kivételt kell tennünk, már esik a kivétel épen a német nyelv javára, mely mellett még az sem hozható fel, hogy az internaczionális érintkezés közege, vagy hogy a horvátokhoz közelebb áll, mint a magyar nyelv, — Korzelitz az újpesti váltóhazaisító bűntársaként a vizsgálóbíró által letartóztatott Goldstein Gyulát 3,000 frt óvadék letétele mellett szabadlábra bocsátották. — „Bukov, a székelyek hóhéra vagy a mádéfalvi veszedelem“ czímű tetszést nyert színmű adatott Marosvásárhelytt, deczember 7-én először, a melyet Székely álnév alatt egy marosvásárhelyi irt. A hazafias darab a katonatisztek durva erőszakosságait tünteti fel a székelységgel szemben, végre a sok vérontásért a legfelsőbb helyről, a királytól kap a nép elégtételt, mely a királyhoz mindig loyális. — Egyik nagyváradi lapból olvassuk a következő brutális merényletet: Csütörtökön éjjel két közös hadseregbeli katona — az 51-ik ezredből — mulatott egyik várad-velenczei házban. A hadfiak, kik hősi Rüstow és Dienstis lasdinantoknak méltó czimborái lehetnek, szemet vetettek a szomszédban lakó nőcselédre és reá lestek. A sitány erélyesen visszautasította a katonák szerelmi epedéseit, mire ezek erőszakoskodni kezdtek. A gyalázatos módon megtámadott hajadon segítségért kiáltott, s erre Szilágyi János nevű napszámos jött védelmére. Az egyik katona, Palocsai Lajos dobos káplár, elmenekült, s kevés idő múlva egy kapuból, kirántott katona-fegyverrel Szilágyira rohant s teljes erővel 3 igen súlyos csapást mért fel. Szilágyi a nehéz sebek alatt öszszerogyott s a katona elmenekült. Szilágyit Bagdi István polgár saját házába vitette, s orvost hozatott Másnap az irgalmaasok kórházába szállíttatott, hol dr Dreisker vette gy ügykezelés alá; azonban daczára az orvos ur fáradozásának, Szilágyi f. hó 5-én reggel sebeiben meghalt. Szerencsétlen áldozatnak 3 gyermeke maradt gyámoló nélkül. — Íme, a katonai fegyverrel való visszaélésnek újabb polgár áldozata. A kolozsvári Wehrzeitung bizonyára sajnálni fogja, hogy az illető katona miért nem ejtett csak egy szúrást, mert úgy menthető volna. — Egy szép fiatal leány öngyilkossága keltett vasárnap általános részvétet Aradon. A köztiszteleten álló Maurer Andrásnak 20 éves Karolina leánya reggel 8 órakor revolverlövéssel véget vetett viruló életének. Öngyilkosságát erős elszántságról tanúskodó bátorsággal hajta végre, s oly jól irányozta szívének a lövést, hogy pár percz alatt megszűnt élni. Mint mondják, szerelmi csalódás által okozott búbánat vitte kora sírjába a szüleinek büszkeségét képező leányt. — Heine confiskálva. Poroszország halad a német klassikusok confiskálásában. Goethe után legújabban Heine-ra került a sor és pedig a 17. kötetben foglalt korszerű költemény miatt melynek czime: „Schloss legende.“ — Berlin lakossága e hó elsején végrenépszámlálás szerint jelenleg 1 118,630 fő. E számba bele van értve a katonaság, de nem a diplomácziai kar s a hajók népessége. Öt év alatt a szaporodás 154,390 volt, azaz 6 százalék. — Az idő pénz, így hangzik egy lipcsei nagy kiadónak jelmondata, melyet dolgozószobájában aranybetűkkel alkalmazott. Augier Emil Parisban valamivel udvariasabb. Szobája falán e felirat olvasható: Azok, a kik meglátogatnak megtisztelnek — a kik nem jönek, megörvendeztetnek . — Nagyszabású irodalmi vállalat. A londoni „The Graphic“ czímű képes lap egy karácsonyi számot szándékszik kiadni 400,000 példányban, melynek kullítása 350,000 frankba fog kerülni. — A prágai nemzeti színház megnyitása alkalmából hirdetett operai pályázat véget ért. Az 1000 forintnyi díjat Smetana Frigyes „Libussa" czímű operájának ítélte oda. E zenemű szövegét, melyet Wenczig F. szerzett, 300 forinttal jutalmazták meg. A pályanyertes operán kívül Bendl „Cernohorei“-ját és Fibich „Blanik“-ját előadásra ajánlották a birálók. Vig opera csak egy érkezett be, de az sem nyert. A bírálók azt javasolják, hogy a vig operára kitűzött 1000 forintot az imént említett két opera szerzői közt megfelezzék. nyernem ! — folytatá Gyula beszédét — Emlékezzél csak azon boldog órákra, amelyeket veled elcsevegtem, a midőn oly szépen álmodoztunk egy boldog jövőről ! Te több ízben kérdezősködtél rokonságom után — — igazat nem felelhettem ! Én az uradalom grófjának fia vagyok igy félév előtt jöttem haza a fővárosból ; egy vadá-szat alkalmával v.led találkoztam, szivem dobog- ni kezdett érted, megszerettelek s boldog vagyok, mert viszont szerelemre találtam. A többi előtted nem ismeretlen . . .“ Ilonka annyira meg volt lepve e nyilatkozat által, hogy szótlanul kelt föl és elhalványulva tekintett szét . . . felmerült előtte azon széles rangi különbség, amely közte és Gyula között válaszfalt képezett; képzeletében maga előtt látta Gyula haragos atyját, aki mindenki előtt mint büszke arisztokrata volt ösmeretes és már már minden reményét vesztette volna el, ha Gyula észre nem veszi a nehéz sóhajokat, amelyek Ilonka kebléből fölfelé emelkedtek. Karjai közé szorítván a kedves lényt, ezen szavakkal öntött vigaszt lelkébe: „Szerettél, mint egyszerű vadászt és méltónak tartottál szerelmedre .. . mért ijedsz meg most úgy? [Szeresd a grófot, amint eddig a vadász ifjút s mindketten boldogok leszünk. Én szeretlek és szeretni foglak utolsó leheletemig! Ne félj semmitől! Azigaz, hogy sok akadályt kell leküzdeni, mig atyám frigyünkbe beleegyezését fogja adni, de végre is győzni fog az atyai szív a nemesi büszkeségen ! — — Történjék különben bármi, elhagyni soha sem foglak ; küzdeni fogok és szerelmed erőt fog ereimbeönteni! Oda adom grófi czimeremet, vagyonomat, mindenemet! Csak téged bírjalak és gazdagabb leszek mint Crőzus és az élet paradicsommá válik számomra, mig ellenkező esetben csak kín lenne! Ilonkám, nélküled nem élhetek s nem is fogok nyugodni, mig isten s ember előtt enyémnek nem nevezhetlek! . . .“ Ilonkán győzött a belső felindulás ; szemeit befödte kezeivel s zokogásban tört ki : „Gyulám !“ volt minden, amit felelhetett! De Gyula megértette kedveséneke kifakadását és azon tudat, hogy Ilonka őt még most is szereti, véghetetlen örömmel tölté el keblét .. . Perczekigártott, míg a keblén nyugvó angyal feleszmélt szerelmi mámorából . . . Előtte most semmi sem létezett . . . csak az öreg gróf lebegett szemei előtt . . . Hátha az előtte ismert büszke gróf nem engedi, hogy fia egy egyszerű polgár lányt vegyen nőül ?... Ha ő tekintetbe sem veszi fiának érzelmeit ? . . . Jól tudta Ilonka, hogy az ily magas rangú urak feláldozzák keblük legszebb, legszentebb érzelmeit és kezet nyújtanak gyakran valakinek, mást sem tartván szem előtt, mint vagyonuk gyarapítását vagy valamely főbb hivatal elnyerését. Ettől félt és nem ok nélkül. (Folyt. köv.) 15. Maros-solyra osi járás : 15 község u. m. Berin, Boholt, Burjánfalva, Fornadia, Füzesd, Gruelács, Kajanel, Kecskedága, Nyavalyásfalva, Maros Solymos, Szelistyora, Sztorejásza, Szuliget, Toplicza , Vallisora 16. Pestesi járás: 18 község, u. m. Keresztény Almás, Árki, Kis-Bartsa, Nagy Bartsa, Bács, Bujtur, Csoszány, Erdőhát, Keresztur, Nándor-Válya, Al-Nándor, Pestes, Fel-Pestes, Popesd Sárfalva, Szántóhalma, Ulm, Szent-András. 17. Silyi járás, 13 község, u. m. Alsó- Borbátviz, Felső-Borbátviz, Farkas-pataka vulgo Lupény, Sily Hobiczány, Isztrony, Kimpul-Nyág, Korojesd, Livadzel, Sily Maczesd, Petric1a, Petrosény, Sily-ürik, Sily-Vajdej. 18. Totesdi járás, 10 község u. m. Balomir, Baresd, D.-Boldogfalva, Csopea, Nalácz- Vád, Poklisa, Rhea-Totesd, Szatsal, Varalya-Bucsum, Szentpéterfalva. 19. Hajdahunyadi járás : 28 község u. m. Alun, Aranyos, Bor, Bunyila, Cserbei, Cserna, Csolnokos és Doboka, Feresd, Goles, Gyalár, Hosdó, Kérges, Lelesz, Lindsina, Magyarosd, Plop, Pojenitza-Tomi, Pojeniczi-Vojni, Rákosi, Buda, Kunk, Szohodol, Szécset, Telek, Váslár, V.Hunyad, Zalasd. III. Kükülő megyéből. 1. Bényei járás, 15 község u. m.: M.Bénye, Boldogfalva, Bolkács, Fajsz, Kis-Iklód, Alsó-Kápolna, Brád, Péterfalva, Szancsal, Szpiny, B.Szent-Miklós, Sitve, Szépmező, Szász-Vesszős, Sz.Völgyes. 2. Gálfalvi járás, 16 község, u. m.: Abosfalva, Adámos, Alsó-Bajom, Balázsteke, Borzás, Csüdőtelke, Dombó, Gálfalva, Királyfalva, Majoshegy, Pocsfalva, Pocstelke, M.-Sáros, Szőkefalva, Sövényfalva, D.-Szt.-Márton, 3. Kundi járás, 18 község, u. m. Szász- Almás, Bernád, Bonyha, Szász-Csávád Sz.-Dánya, Darlacz, Décfalva, Gogán, Gyákos, Harangláb, Héderfája, Jövedits, Felső-Kápolna, Kund, Lepend, Mikefalva, Sodogyom, Gogán-Váralja, 4. Radnóti járás, 13 község, u. m. : Bábahalma, Bord, Csapó, Dég, Kerelő, Kincsi, Kocsárd, Radnóth, O.-Sálya, Szélkút, Kerelő-Szt.-Pál, Ugra, Vidrátszeg. (Vége köv.) E LL E N Z É K AZ „ELLENZÉK“ EREDETI TÁVIRATAI. Feladatott Szubapesten decz. 9. d. e. 11 óra — p. Érkezett Kolozsvárra decz. 9. d. e. 12 ó. 6 p. X/1 uj fogyasztási adókat januári ülésre tűzte ki a képviselőhöz, hét szavazattal a kormány vereséget szenvedett. CSARNOK. Ilonka. — Folytatás. — Ezen szavak Gyula szivéből eredtek és oly hévvel voltak elmondva, hogy Ilonka keblére borult és ajka a Gyuláéval egy csókban öszeforrt.. . . „Mint vadásznak sikerült szerelmedetmeg KÖZGAZDASÁG. II. Hunyad megyéből. 1. Almási járás, 14 község: u. m. Kis- Almás, K.-Almás, N.-Almás, Balsa, Cseb, Erdőfalva, Glód, Nadastya, Pojana, Porkura, Tekerő, Valyajepi, Voja. 2. Borbátozi járás, 15 község : u. m. Banyitza, Nagy- és Kis-Bar, Borbátviz, Farkaspataka, Fegyer, Füzesd, Galacz, Krivádia, Merisor, Petrosz, Ponor, Ponor-Ohába, Puj, Urik, Urik-Hobicza. 3. Demsusi járás, 16 község: u. m. Boicza, Kis-Csula, Nagy-Csula, Demsus, Alsó- Farkadin, Felső-Farkadin, Hacsatzel, Kékesfalva, Kragnis, Nyiresfalva, Reketyefalva, Alsó-Szilvás, Felső-Szilvás, Styej, Turtya, Valyova. 4. Dévai járás, 12 község, u. m. Száraz-Almás, Boja-Birz, Brettyelin, Dáva, Kerepe, Kersecz, Kozolya, Lesnyek, Merisor, M.-Némethi, Vetzel, Vulcsesd. 9. Kéméndi járás, 14 község u. m. Arany, Bábolna, Bánpatak, Berekszó, Bán, Felső- Csertés, Folt, Gyertyános, Harb-Nagy-ág, Kömménd, Kis-Rápolt, Nagy-Rápolt, Vármága. 10. Losádi járás, 18 község u. m. : Búcsúm, Kis-Denk, Nagy-Denk, Dedács, Kosztyesd, Losád, Ludesd, Magura, Martinesd, Petróny, Piski, Tamás-Pataka, Tompa, Tormás, Táti, Alsóváros-vize, Felsőváros-vize. 11. Kibódi járás, 17 község u. m : Ba- Sczalár, Kó-Boldogfalva, Bosoród, O.-Bretye, Gonczága, Uj-Gredistye, Grid, Jó-Valczel, Kitid, Kovrágy, Lunkány, Kis-Oklos, Pokol-Valesei, Strigy- Szacsal, Strigy-Szent-György-Ohába, Szent-György, Szent-György Válya. 12. Klopotivai járás, 18 község, u. m. Bauczár, Brazova, Bukova, Gurény, Hobicza-Várhely, Kernyesd, Klopotiva, Malomviz, Nagy- és Kis-Osztra, Osztrovél, Paucsinesd, Kis-Pestyén, Nagy Pestény, Pojény, Lustóvy, Vucsukfalva, Válya-Dilsi, Várhely. 13. Laposnyaki járás, 29 község, u. m. Abucsa, Batrina, Bástya, Bruznyik, Dumbravicza, Fadsaczel, Fintaág, Gerend, Gura-Dobra, Holgya, Koserd, Alsó Lapugy, Laposnyak, László, Mihalesd, Kis-Muncsel, Nagy-Muncsel, Ohába, Szentserd-Ohában, Pánk, Radulesd, Roskány, Szakonás, Szelistye, Szteregonya, Felső-Lapugy, Sztrettye, Tyesj, Tisza. 14. Maczesdi járás, 14 községben, u. m. Fejérviz, Korojesd, Kőalja-Ohába, Malajesd, Maczesd, Muksóra, Ohába-Libisel, Pestora, Rusor, Serei, Siribel, Alsó-Szálláspataka, Felső-Szálláspataka, Vajdis. Deczember 10. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL.*) Az „Ellenzék“ 55-ik számában 2x50 óra Deésen létező egyletek iránti jó indulatból (?) egy jelleméhez miliő czikket közölt. Nem vagyok hivatva annak elbírálására, hogy a czikkben érintett egyletek mennyit köszönnek elnökük támogatásának és 2X50 ur menynyire hordozza szivén azok sorsát,azt megítéli és tudja közönségünk, tények bizonyítják, s a következmények meg fogják mutatni ; de czikkező ur szintén jó akaratból kegyeskedett csekély személyemről is igen rokonszenvesen megemlékezni a következőkben: „Egy bizonyos Rónai álnevű, ismeretlen származású és tartózkodásu egyén egy elébb álló megyei tisztségre kineveztetett.“ stb. úgy látszik, hogy ezen 2x50 úr is (saját kifejezései szerint) jövevény Deésen, mert különben tudhatta volna, hogy nem most, hanem még 1863-ban léptem a megye szolgálatába, a midőn gr. Bethlen Sándor akkori főispán ő mag a 39 elnöki szám alatt központi írnokká nevezett ki. Ekkor bemutattam honossági és iskolai bizonyítványaimat. Bemutattam később, midőn Torma István elnöksége alatt 1374-ben 146. ev. sz. a. a deési kir. törvényszékhez gyakornokká neveztettem ki. — Bemutattam akkor, midőn a volt Belső- Szolnok megye szigorló bizottsága előtt a körjegyzői vizsgát jó sikerrel letettem és bemutattam későbbi előléptetésem alkalmával is mindannyiszor. Czikkező valószínűleg nem rendőrségi közeg, sem a honosság ellenőrzésére hivatott egyén, s azért feleslegesnek láttam magamat nála bemutatni. De eltekintve ezektől, ha az 1877 évi tisztujjítás után fáradságot vett volna magának a lapokban vagy legalább a kalendáriumban a tiszti névsort elolvasni, ott az alólírt nevet megtalálja s nem keresztelt volna „álnevű ismeretlen származásúnak“ egy székely embert, a ki úgy ő maga, mint elődei hazafias kötelességének bizonyára megfelelt úgy, mint 2x50 ur, kinek hazafias tettei több helyen kövér betűkkel vannak följegyezve. Feleslegesnek tartom magyar állam és Deés városi polgárságom mellett indokokat hozni fel, csak annyit jegyzek meg ama terjedelmes tekintélyű, jó indulatú czikkező úrnak, hogy ha megbérmálva nem vagyok is, de keresztlevelem s egyéb okmányaim kezemnél vannak, s ha kiváncsi azokat megtekinteni, jelölje meg az időt, helyet, a mikor és hol tiszteletére lehetek, s honfiságomat kézzelfoghatólag bizonyíthatnia be. Ne feledje, hogy székely ember mocskot magán nem tűr. Deés, 1880. decz. 7. Rónai Áros Lajos, megyei alszámvevő. *) E rovat alatti közleményért a szerkesztőség csak a sajtótörvények értelmében vállal felelősséget. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Bartha Miklós. Kiadó: Stein János.