Ellenzék, 1881. júlus-december (2. évfolyam, 148-299. szám)
1881-07-01 / 148. szám
f Colomárt 1881. Ne csodálkozzanak azért önök t. polgártársak, ha mi az erdélyrészi függetlenségi párt intéző bizottságának küldöttei eljövünk ide, hogy elveinket, törekvéseinket önökkel ismertessük, hogy zászlónkat a magyar dicsőség Pantheonjára feltűzzük, s önöket e zászló köré való csoportosulásra felhívjuk. Mert nagyon k is ideje, hogy Erdély szive megdobbanjon, hogy az ország egykori székvárosa is életjelt adjon magáról, s megmutassa, hogy itt is vannak olyanok sokan, kiknek szivei nincsenek elzárva azon törekvések előtt, melyek hitünk szerint, egyedül képesek egy szebb kor hajnalát deríteni szegény hazánkra, s létesíteni, nagyban az egész magyar birodalomra kihatólag azt, amit kissebb mérvben már megvalósított egykor Erdély. Ideje, hogy önök szíve is megdobbanjon, ideje, hogy Gyula-Fehérvár lakói a múltjuk által megszabott s hozzájuk egyedül méltó útra térjenek s közreműködjenek hazánk feladott függetlenségének visszaszerzéséhez. Örömmel értesültünk, hogy e szab. kir. városban is vannak a függetlenségi eszméknek bajnokai és követői,ezekkel szent szövetséget követni a küszöbön levő választásnál már életjelt adni a mi hivatásunk. Mi a kerületek elhatározási szabadságát semmiképen korlátolni nem kívánjuk , de időnk sokkal rövidebb, hogy sem az e téren való hosszabb előkészületek, tanácskozmányok rendes lefolyását bevárhatnék s miután itteni elvrokonaink, mindeddig megállapodásra nem juthattak, bátor vagyok önöknek, uraim, az intéző bizottság nehéten jelöltül ajánlani Thoroczkay Zsigmond barátomat, kérvén számára az önök nagybecsű támogatását. Rövid beszédemet azzal zárom, hogy: Éljen a szabad és független Magyarország! A választók harsány eljeneiben nyilvánuló elfogadást pártunk derék elnöke tiszteletes Kuntz Gyula úr tolmácsolta, s küldöttség küldetett ki, mely a jelöltet a megjelenésre és programrabeszéde elmondására hívja meg. Thoroczkay Zsigmond e feladatát nagyon szépen, s a választók általános tetszése között oldotta meg, alig volt rajta észrevehető az elfogultság és lámpaláz, amely fiatal kezdő szónokoknál rendesen kimaradhatatlan szokott lenni; voltak sikerült beszédének néhány emelkedett s melegséggel előadott mozzanatai, melyek a közönsé zajos helyeslését idézték elő, úgy hogy már előre is mondhatjuk, hogy pártunk Thoroczkayban egy kiváló erőt fog nyerni. Az értekezlet koronáját Ugron Gábor párbeszéde képezte, amelynek hatása alatt a közönség gyakran harsány éljenekben, s lelkesült tapsokban tört ki; egyáltalában e nagyszabású, s viszonyainkat megvilágító, a függetlenségi párt nemes törekvéseit ismertető beszédnek hatása és emlékezete hoszszu időkig fennmaradand közöttünk. Választási misériák. B.-Hunyadon a maga nemében páratlanul óriás küzdelem folyt le képviselőválasztásunk alkalmával. Jó tudni, hogy a Gyarmatiak és a főispán informatiói folytán, tekintve, hogy a b.hunyadi választókerületben Lészay úr már több ízben választatott meg egyhangúlag kormánypárti képviselőnek, bizonyos hiedelem volt a kormány előtt, hogy a b.-hunyadi kerület száz kormánypárti kerület az idén is. Úgy látszik, hogy még az ellenzéki sajtó (a bpesti) sem vette számba a b.-hunyadi választókerület mozgalmát. (Az „Egyetértés“ 172 számú kimutatásából is ki voltunk hagyva.) Evvel szemben, miután Barcsay Domokos határozottan fellépett függetlenségi programmal, oly általános lett kerületünkben az ellenzéki törekvés, hogy a választók 3/1-je részünkön állt biztosan, mely a választáskor bizonyára magához von vala még többeket is. Biztos volt a Lészay bukása. Ismeretes dolog, hogy kerületünk nagy területen fekszik, 87 kissebb nagyobb község tartozik hozzá. Itt indítani meg a mozgalmat, annyi kormánypárti fenyegetések közt itt tartani fent a törekvést, bizonyára nagyobb fáradság, mint a városi, vagy csak kevés községet magában foglaló kerületben előfordulni szokott. Választás előtt 8—10 nappal, amint mozgalmunkat észrevettl illetve annak jelentőséget tulajdonított a kormánypárt, elkezdett a hatóságok összes apparátusaival működni, Gyarmathy Zsigmond fenyegető leveleket irt jobbra-balra. Egyet mint már választási elnök küldött három választóhoz (melyet el is csíptünk), ijesztgetvén őket, hogy ha Lészayra nem szavaznak, akkor ő tud ám igazi ellenség lenni s e szavát be szokta váltani. Ebben a levélben az alispán is bent van mumusnak. Török szoba mindennap járta a községekes ha érkezett haza, már otthon várta a Gyarmatinak rendelete, hogy „tovább, tovább!“ A hires Harray Viktornak, ki gr. Teleki Sándor barátjának tartja magát, hallomásom szerint egy tímártól kölcsönöztek egy lovat, az egész választási saison alatt itt ült foglalkozás nélkül a nyakunkon és naponként járta a kerület községeit az egy lóval a la Conquichette, hogy szédítse embereinket. A hidalmási szolgabiró hatalmasan működött, (a mi lapokban már jelezve is volt) talán úgyis, mint a b.-hunyadi, ki több emberünknek a választás előtti napon, szolgabirói pecséttel és eredeti szolgabirói aláírással kibocsátott rendeleteket kézbesittetett, berendelte őket tanuképi kihallgatás végett b. Józsikához Zentelkére enni, inni, (itt volt egyik kormánypárti gyülhely) s másnap, a ki csakugyan ott maradt, hozták be székeivel szavazni. A rendeletek, melyeken azonban természetesen szám sincs, melyeknek adta a szolgabirói irodán meg nem felel, egyik pártunkhoz tartozó szavazó birtokában vannak eredetiben. A választás előtt egy század katonasággal jött ki Kolozsvárról az alispán terrorisalni. Különféle ijesztegető híreket szórtak pártunk választói közzé. A választás egész napján a választási téren járt az alispán, pártunkbeli egyénekbe bele-bele kötve, kiutasítgatta, sőt többet tett a zsandároknál, saját kezűleg fogott nyakon egy ízben embereket és adta, vitte a zsaroároknak. Jelenléte tagadhatatlanul nagy pressio volt, mert a nép, és különösen román választó polgártársaink közül többen látva, a pa domna csel mai máre, a legnagyobb urat gőgösen ott sétálni, elvesztették bátorságukat. A választási elnök (az alispán testvére) úgy viselte magát a választás alatt, mint a választás előtt; ő volt a kormánypárt főkortese, végére mehetetlen utakon és módokon inzultálta párthíveinket. Az utolsó percben még jó szavazónk volt kész a szavazásra, (a többiek jöttek), de bezárta a szavazást és pedig nem voltam jelen az utolsó percben — mindenkitől azt halló, hogy nem várta be a kellő időt. Bztosan állítják (utánna járunk), hogy csőd alatt levő egyének szavaztak Lészayra. Ennyi visszaélés után elvesztettük a csatát, 21 szóval (243—222) Lészay képviselő lett?! Megküzdöttünk óriási kitartással, de nem állhattunk meg; egész nap többségben voltunk, de 87 községben 87 bíró van, és sok pap, jegyző, államiskolai tanítók, sbirói, szkiói hivatalnokok sat, felülről rájuk parancsolva, kicsikarták kezünkből a győzelem zászlóját. Vesztettünk most, de csak most, mert azt már a kormánypárt is beismeri, hogy jövőre ez a kerület nem az övé. De még sem vesztettünk, sőt erkölcsileg diadalmasan győznünk. Egész nap nem lehetett hallani sem a Lészay nevét, választói mint a baglyok elbuktak a nappali lény elöl. Midőn az elnök enunciálta az eredményt, egetverő éljen Barcany volt a válasz reá, Lészayt senki sem értette; választói az eredmény kihirdetése eltt hazaszöktek, a megrendelt nagy lakoma a zsidónál maradt (ez azért beadta 800 frtos számláját); az a kevés emberből álló csoport, melynek élén a feszes nyakú Gyarmathyak haladtak gyászcsapat volt, nem üdvözlő csapat. Mondják, hogy meg is köszönte nekik Lészay ezt a „közbizalmat.“ De nem vesztettünk azért sem, mert a választás törvény szerint megsemmisítendő lesz. Okaink vannak. Számolni fognak a lelketlen kufárok, kik megvesztegetik az erényt, józanságot az erkölcsöket. Kalotaszegi, hivatala, befért valahová, mert azt a 3 ezer forintot — úgy mondják — meg kell szolgálni. Segítse isten, mint minálunk. Később nagyszerű ebéd volt Sáromberben a képviselő úr házánál, melynek a rege vetett végett. Éljenek a gernyeszegi választó kerület felvilágos dot, derék szavazói! Éljen szeretett képviselőnk ifj. gr. Teleki Samumeivel, kéri a kis bátyját, hogy ötét is ültesse bele a csolnakjába, mert jól fogja magát viselni s csendesen ül. Az öreg Dacre urat egészen megifjitotta a gyermekei boldogsága; unokáit imádja, most is a kis leánykával bajlódik, reá akarja a kisasszonyt beszélni, hogy ne menjen a vízre, de a kis leány nagy zsarnok, nagyhatalmasság a háznál, s ámbár az öreg úr mindig ígéri, hogy ő nem kényezteti el, de azért most is ő enged, s inkább bele ül a csolnakba ő is, mint hogy a leánynak kedvét szegje. Viola és Vivián a parton állanak, nagy mulatsággal nézik e jelentetett. A gyermekek csengő nevetése a madarak énekébe s a szelíd nyári szellő sóhajába vegyül. — Milyen boldogok vagyunk ! kiáltá Viola. S mennyi hálával tartozunk a sorsnak, hogy anynyi csapás után ennyi örömet adott! — Édes jó feleségem, válaszolá Vivián, én hálás vagyok. Te megtanítottál arra, ami az életben a legelső és legnagyobb tanulmánynak kell hogy legyen : hogy a kötelesség az első mindenek felett: ellenzék Vudlasztéki naptár. Julius 1. Nincs választás. Julius 2. Városok: Pápa (1) és Zenta (1); összesen 2 választókerület. Julius 3- Megyék: Szilágy (5); városok Czegléd (1), és Nagy-Körös (1); összesen 7 váasztókerület. I A / Isternyeszegi levél. Maros-Torda megye gernyeszegi választókerületében tegnap tartatott meg a képviselő választás. Kora reggel jöttek a választók lobogókkal, zenével, jó kedvvel. Legelőbb jönnek a péterlakiak egy régi tricolor alatt, mely sárga-feketének látszik. Ezek a Deézsy választói. Néhány perccel később jön egy nagyszerű, kaposans menet elől lovasl°gényekkel, harsogó zenével, lobogókkal, s ezt követte a kocsik és szekerek beláthatlan sora. Ezek a gróf Teleky Samu választói. Az iskola termében megkezdődik a szavazás. Ott van Horváth Mihály szavazatszedő elnök, arczán félelem vonásaival, gyűlölettel, haraggal néz minden embert, kik nem tartoznak az ok tokány és pálinka pártjukhoz, kik nem engedték elcsábittatni magukat sem szép szó, sem fenyegetés által. A szolgabiró fészkelődik helyén, kezd az meleg lenni. Mint szemtanuk állítják, Deézsy megfordult a faluban, de látván ügye vesztét, elpárolgott. Végre ejtve kihirdeti az eredményt a biizottság. Horváth kezeiben reszket a lista — a nagy fájdalomtól reszkető, akadozó hangon kihirdeti, hogy a jövő országgyűlési cyclusra gr. Teleky Samu 481. szótöbbséggel, Deézsy Sándor ellenében képviselővé választatott. Felzúgott az éljen, mely percekig tartott. Lovas legény ment a képviselő úr után. Ott álltunk mindnyájan, fedetlen fővel, dobogó szívvel. Nemsokára megérkezett a nyitott kocsiban, újra kitör az éljenezés, mely szűnni nem akart. Ott a szabad ég alatt fogadják választói. Horváth átadja a mandátumot néhány szó kíséretében, melyre válaszolt Teleki egy csinos, szabatos beszédben. Megköszöni a bizalmat, igyekezni fogannak megfelelni, s fötörekvése az reend, hogy azon zásrlót védje, melyre a mostani kormányrendszer megjavítása van írva. Ez nagyon röviden az ígérete. Láttam agg, vén embereket, kik sírtak beszéde alatt, hallván azt a férfias ígérő szót, mely eskü volt. Jött volna ide Deézsy úr, vette volna meg azt a nem csinált szeretetet, mely körülfogá tisztelt képviselőnket, melyet nem a tokány és pálinka, hanem a valódi benső érzés sugall. Csúfos bukás, de van Tisza Kálmánnak elég A ilobreczeni választás. A „Debreczen“ a tegnap lefolyt választásokról a következőket írja : Tény, hogy a második és harmadik kerületben a szabadelvű párt jelöltjeinek : Kiss Lajosnak és Tisza Kálmánnak neve jött ki a szavazási urnából. Leszavaztattunk. Szándékosan használjuk ezen szót. Mert leszavaztattunk, nem pedig legyőzettünk. Ez a mai nap eseménye nem diadal a szabadelvű pártra nézve Egy csomó hivatalnok, egy csomó hivatalos szavazat verte le pártunkat. Minden emberi számítás szerint a függetleségi pártnak kellett volna győznie. Kilátásaink a legkedvezőbbek voltak folyvást. Az elbizakodás volt a főbaj. Ez vágta útját diadalunknak. Az ellenfelet kicsinyelni soha sem szabad. Igen sok emberünk nem szavazott. A kenyérpárt szerencsétlen áldozatait, kik akár városi, akár állami hivatalnokok, jobb meggyőződésük, szivek sugallata ellenére hurczolták az urnához. Idehoztak mindenféle áttett hivatalnokot. Megtagadták a pressiónak, ígéretnek, fenyegetésnek minden nemét, így tudják kierőszakolni a győzelmet! Nem úgy a másik részről. A szavazás gyönyörű rendben folyt. Ami ugyan hallatlan eset, három csapat katonaságot rendeltek ki, hogy a népet ingereljék. Hasztalan. A buta gőg pöffeszkedését kinevette a függetlenségi párt. Sokkal érettebb a debreczeni nép, semhogy az elenvezetűek ellen tüntetést rendezzen. Tüntettünk a magunk jelöltjei mellett. Kiss Lajos különben annak köszönheti a mandátumot, hogy Tisza volt a harmadik jelölt. Legnagyobb erőfeszítéssel a harmadik kerületben működött pártunk ezt akarván főleg megnyerni. Ne gondolja senki, hogy Kiss Lajost a városi polgári bizalom emelte képviselőnek. Tiltakozunk e feltevés ellen. Hivatalos voks, — ez adott Kiss Lajosnak »többséget”. Hanem a közvélemény Helfy Ignácz mellett áll rendületlenül. Tisza Kálmán mellett az eltett hivatalnokoknak egész tömegét leszavaztatták. Két nap óta minden vonat csapatostul hordta őket haza. Még ez sem volt elég. Megvárták a délutáni vonatot is. Onnan is kapott néhány muszály voksot. Hát nem nagyszerű bizalom ez? Tudjuk, hogy a kormány lapjai tele lesznek azzal, hogy Debreczen „megtért.“ Hazudnak Debreczen megtért, igen hazánk függetlensége, szabadsága szent lobogója alá és ha leend akoz mindvégig. Ez a mai eset nem csüggeszt el bennünket. Emelt fővel járunk ezután is, és győzelemregjük juttatni azt a lobogót. Simonyy E. fényes győzelmet aratott Körösi szabadelvű ellen. Ezen kerületben tősgyökeres magyarok laknak. A talaj nem alkalmas itt a „szabadelvű“ politika számára. A választópolgárság nagy többsége rendkívül lelkesedéssel sorakozott Simonyi Ernő lobogója alá. Simonyi Ernő 177, Kiss Lajos 44, Tisza Kálmán 75 szótöbbséggel választottak meg.“ Hallatlan vakmerőség, mit a kormány elkövet mindenütt, hol pártja ingadozik. Pedig e pártot csak a vesztegetés, az erőszakoskodás, a hivatalos presszió tudta megtartani Tiszának. Nemsokára eljő az idő és összedül magától. ITt képviselők. I. Függetlenségi pártiak: Aschbach Leo: Mád. (h. k.) Almási Sándor Füge. Kariba Miklós: Kolozsvár: I. ker. (h. ker.) Békássy Gyula: Kis-Czell. Berzeviczy Imák: Edelény. (h. k.) Becker: Nagylak. Bölönyi Sándor: Ugrahódított kerület. Bódogh Albert: Hajdú-Böszörmény. U’zierer Ákos: Pécs. (h. k ) Csanády S.: Kardszag. Csávolszky Lajos: Mezőtúr. Iyuka Ferencz: M.Kövesd. Eötvös Károly: Dunavecse (hód. ker.) Simonyi Ernő: Debreczen. Ferenczy Miklós: Torda (hódított kerület) Farkas József: Tornamegye, színi kér. Fernszék Sándor: Szigetvár. Földes Gyula D.-Szerdahely. Dr. Farkas Balázs: Kis-Várda. Füzesséry G : Tiszahát. Cseiszt László: Szegszárd. Gruber János: Szili. (h. k.) Györffy Géza: M.Vázsony. (h. k.) Győri Elek Orosháza. Negedüs László: Tolnamegye, ó liszkai kér Hoffy Ignácz: Szt.-Gothárd. (h. k.) Hoitsy Pál Gyoma. Hollósy Károly: Siklós (h k.) Hegedűs Károly: Somlyó-Vásárhely. (h. k.) Halász Géza: Ráczkeve. (hódított kerület) Hentailer Lajos: Fülöpszállás (h. k.) Halász Bálint: Alsó-Dobas (hódított kerület) Hevesi Bertalan: Putnok. Herman Ottó: Szeged II. ker.. Incze József: Baróth (h. k.) Irányi Dániel: Békés. Izsák Dezső: Fehérgyarmat. Kiss Dániel: Szoboszló (h. k.) Kállai János: N.Kálló. Kiss Albert: Székelyhid. Krisztinkovics Ede: Győr-Sziszet. Kaszap Bertalan Gyöngyös Pata. Kada Elek: Kecskemét. Zinkó Géza: Tolnamegye, görgői kér. Lázár Ádám: Vásárhely. (h. k.) Lits Gyula: Vaál. (h. k) Mezey Ernő: Miskolcz I. kér. (h. k.) Mednyánszky Árpád báró: Győr. (h. k.) Madarász J: Sárkeresztur. Micsky Lajos II.Igmánd. Mukics Ernő: Szabadka. Mocsáry Lajos: Halas. Madarász Jenő: Szegvár. Nagy Ferencz: Szalonta. Náray Imre : Arad. (h. k.) Odeschalchy Arthur herczeg: Tapolcza. Orczy Gyula: Dédesd. (h. k.) Onódy Géza : Nánás. (Hajdumegye) Prónai Gábor: Báró Vácz. (hódított kér.) Pázmándy Dénes: Körmend. (h. k.) Pap szász Rezső: N.-Szombat. Pántocsek Rezső: N.-Szombat. Papszász György: Poroszló. Palányi Géza: Szolnok. Rády Endre: Gyöngyös. (h. k.) Reviczky Károly: Köbölkút. Szalay Imre: Lengyeltóti. Sembery István: Hajdúmegye, Nádudvar. Simonyi Iván Magyaróvár. Szabó Endre: Nagy-Kapus (hódított kerület.) Széll György: Makó. Szederkényi Nándor: Eger. Szentiványi Árpád Kövi. (hódított kerület.) Szilády Lajos: Kecskemét. Suszterics: N.Károly. Turgonyi Lajos: Baksa. Törzs Kálmán : Szentes. Tóth Antal: Csorna. Tassy Béla: Ráczalmás. Turgonyi Lajos: Pinczehely. (2-or) (hód. ker.) Turgonyi Lajos: Barsa. Ugron Gábor: Kolozsvár: II. ker. (h. k.) Ugron Gábor: Sz.-Udvarhely (2ov.) Ugron Ákos: K.-Vásárhely (hódított kerület.) Unger A : Kanizsa. Justh Gyula: Battonya. (véd. ker.) Jeszenszky Ferencz: Szentlőrincz. Vidovics: Hosszupály. Vidliczkay József: Nyíregyház. Összesen 89. II. Mérsékelt ellenzék Abrahámfy Gyula: Galántha. Appodi A. gr.: Jászberény. Bessenyei Ernő: Szent-Gróf. Bittó István: Zurány. Bittó Béni: Somorja. Berehtold László gróf: Érsekujvár. Bicskey Kálmán: Monor. Biró K: Radna. Balogh Géza: Nagy-Mihály. Bánhidy Béla. Br: Kiss Jenő. Bereczki Sándor: Ny.-Szereda. Csejtei Antal: Tápé. Deutsch L: Mohácsi kerület. Desewfy Kámán : Giroll. Desenfy Aurél: Tiszaiak Ernuszt Kelemen: Fejó-Bőr. Fazakas Károly: Borsod megye : csáthi kerületbe. Fenyvessy: Ugor. Felenik Almássy István: Zboro. Hál Jenő: Világos. Grecsák: Versecs. Grünwald Béla: Szliács. Hevessy Bertalan: Putnok. Horánszky Nándor: Esztergom. Hunkár Sándor: Zircz. Horváth Boldizsár: Szombathely. Horváth Lajos: Miskolcz, 11. ker. Hódosssy Imre: Kis-Szeben. Jankó Miklós: Ilosva. Királyi Pál: Budapest belváros. Szilágyi Dezső: Vill. kerület. Hoffmann Pál: Vil. kerület. Kuln István gr.: Szászváros. Kovács Albert: Marosvásárhelyi kerület. Vázl Mihály: Kézdi-Vásárhely. Leskó István: Héthárs. Melczner Gyula: Sátoralja-Ujhely. Mandl Pál: Nyírbátor. Máriássy Aladár: Szepes-Szombati kerület. Nemeshegyi József: Szent-Endre. Nagy István: Lövő. Ocskay R: Verbo. Paczolay János: Ipollyság. Pulszki A: Szécheny. Pongrácz A: Gr: Vág-Ujhely. Pilisy F: Ilelmecz. Potoczky Dezső: Medgyassza. Szájbely Gy: Kőszeg. Sinkovics T: Sásdi kerület. Szilly L.: Dárdai kerület Szakáll A: Rima-szécsi Szemző Gyibornyaljaikerület. Széchenyi P. gr: Marczal. Sponner: Késmárk. Sczitovszky: Nógrád. Sporzon Ernő: Privigye. Senyey Pál: Pozsony. Széll Kálmán: Pozsony II. kerület. Somssich Pál: Csurgó. Sommssich Imre gr. Nagy- Atád. Szathmáry K. László: Kápolna. Tiscaler Vincze: Atauj-Spsi. Tomcsányi László: Szobráncz. Teleki Samu: Gernyeszeg. Urányi Imre: Másmaros-Sziget. Urvári L: Csáktornya. Zichy Jenő gróf: Székesfehérvár. Zselinszki Róbert: Hidegkút. Veszter Imre: Alsó-Lendva. Összesen 69. III- Kormánypárt. Andrássy Tivadar gróf: Terebesen. Andrássy Manó: Rozsnyón. Andrássy Gyula gr. H.-Dorog. Augusztics Antal: Mura- Szombat. Antoneszky István: Boksány. Apathy: Letenyén. Andaházy Pál: Baán. Bánffy Dániel br.: nagy-iklódi v. kerületben. Bethlen András gróf: bethleni v. kerületben. Bánffy Béla gr. gyalui kerületben. Beniczky Gyula: Fülken. Boros Bálint: Szatmár-Némethi. Bossányi László: Gödöllő. Bende Imre: Újvidéket mond: Nagy-Baczon. Bez ;b ’ H ». ■ Vic*laus‘LEperjes Baczon József. viJiUlk.nem Guidó : Szt-Ágota. ß°®-R* 1 vr-r^nSási .W fASlQi D aJirgr: Szászka. Büsbach p • czay: Nagyidán. Ifj. K. Bi Boór K: Magyar-Lápos Újfalu. Bocskor Károly- Bohus Zsigmondi Badnar ' gr.: M.Ludas. Bay Szirma BBethleH^ Gábor: Hava. BorneB , Bártfa. ° 0 r ne m i sza “H.( Csernátoni Lajos * Antal: Tápé. Csávossy' p¡ C3»k, L.szU gr.: « ... r®ürf Defles: Tolnameeven rul. Dimitrovics M: Kumini ! B°DJhádii nyi Ignácz, Budapest II. kerüleUni Kiemelni kér. Ifj. Dániel Gábor oklandi kér. , v • ao°rJ fi. Dobrán sz! f niel Pál: Éber nor • *. p | , Gaizigip; P eter: Betűt. 0 iir 10 . 31 ?**»!• Fekete: Tabon. Forgách: Losonczon Keh Gusztáv: F N.Szalonta. Földvásár Jenő: Felvinvár. Gergelyi: Lut Tovaricsován. Göd György Endre: Halmi kér.Frencz: Szamos-Ujvár. Gábor Gyurgyik Gyula: Körmöcbánya Horváth Gyula: Balasavásár. János: Besztercze. Halassy Gyuterczebánya. Harkányi Frigyes V"' Hieromimi K: Zarabolya. Herich A Márton: Hegedűs S: Abrudbánya. Istóczy: Rumon. Ivánka napataj. Jókai Mór: Ilyefalva. Joanomej: Kikinda. Jánossi J: Vag-Vecse. Jurkahzur : Sugatag. Jónás Ödön: Vissó. Id. J1S1 György: Stubnya. Kemény János br.: tekei kerülsre dr. Knöpfler Vilmos: Maros-Vásárnti Kármán Lajos: Bácsmegye. Új-verbatív rületben. Kég György: Csákvár. Kilesi Imre: Szeniczén. Karameter: Domborni Kemény Gábor b. Ferenczváros. Konsziini György: Jószáshely. Königmayer király: Sárvár. Karuch József: Rózsaher Kralitz Béla: Orczifalva. V. Kovács László: Eszterháza. Korizmics László: Vizait Ivisovics: Veszprémben. Kardos: Pécsim. Károlyi Tibor gróf: Pécska. Karácsonyi Guidó gróf: Zsombolya. Kiss Lajos Debreczen. Kemény Gábor b.: N.Kajd Kapolcsányi Mór: Alsó-Árpás. Kemény Kálmán b.: Szászrégen. Uoczay Lajos: Kolozsmegye, b.-holyvdi kerületben: Lázárt Menyhért. Litenovics: Rigyiczán. Latinovics: Bam-Bija Lehoczky E.: Besztercze-Bánya. Lukács? Béla: Szent-János. Lipovniczky Sándor: Tenke. Lukács László: M.-Igen. Lín: Lajos: Dobra. Lukács Béla: Gyula Fehérvár. Mezei Ferencz: Szakolczán. Matlekovits Sándor: Apátiaban. Mike Bilic/ Csik-Szereda. Móricz Palya: Szarvas. Shály Ferencz: Csikkarczfalva. Miebi Jakit- Kis Márton. Mikits János: Temesvár. I.ocsáry Sándor: Nagy-Bereznán. Kics János: Fehértemplom. Mocsáry Matuska Péter: Liptó Szt.Miklós. Mala Lajos: Csasza. Mara Lőrincz: Háts-ég N a d á n y i M: Biharmegye, bWoí let. Neppel Ferencz: Abony. Nii® Feodor gr.: Uzdin. Ordódy Pál: Csongrád. Ó-Buda. Odeschalchy Gyula csápy. Ormos Zsigmond. Onosi Mátyás: Moravicza. Fulay Kornél: Komáromban. „ Itner Arthur: Gölnics-Bínyán. ”rt 11 ' zsef: Mező-Kövesden. Póchy ^ara,J'. szen. Plachy: Fászton. Podhor»z J' , kán. Popovics V.: u-Becse. P«c f gróf: Kassa. Podraaniczky I r|£J ^ B-Kanizsa Porubszky J: ArvamegJ d r' Tif* Zsigmon -kerületben. Iauterrol? I. kerület. Pogány kerület. Perényi megye, n.-szöllősi har: Budapest Vajda-Hunyad. , Itónay István: Hódságon Viktor: Németujvár. Rakovszk Garboczbogdányon. Rudicsday G. gr.: Pancsova. Radvánsz , Breznobánya. Rakovszky Gézi- Rostaházy Kálmán: Tat». --deon: Török-Becs*. Rónay ,ISDN J.5 Miklós. Rossival István: atom • i * ff Veres*» Simó Lajos: nagy-ilondai ^ Szirmay Ödön: Homonnan. Pál: B -Gyarmathon. Szögyény'-, s„,r Szathmáry Miklós: Gönczi k«r_élinczei Ödön: Paks. Szentkero® ..j Sz.-Kere^ztur. Szlávy Olive • „Jatányi Bernát: Vág -Beszterce. I ke-T la: Lugos. Szende Bél- |^„ Székely Elek: Toroczkó. Sinj; vámügye: Alsó Kubio» Sporzo^^ g Szalay Ödön: Bazingye Zorlencz. Sváb Szór Török-Ki“11, Károli:I KórőS-Biny^, ;ilyom F. Zsigmondi '10 . J ^. Szemen J 1 ... * la gr: máry Gy.: Déva. Perén. Szapáry Gy. Miklós: Szentiványi falva. Tisza Kálmán: Tisza Kálmán: Ná i Kis-Küküllő. Teleki - Dobokar megye. Decsi ki gróf: Ungvár. Tatár. Tibád Antal: Sz-Udvarhelyi .J. Trefort: Egerszegen. Á“U Török vászna. Tisza Kálmána kolozsi vár zsef: Lőcsén. ... Jákó-halmán. honi kerületben •tben- GeJoo' (D ®,níel®*TB, K ál m»“' i-Szeo^í r», o 7 Ai." * i' 0~ -z. B1' Imrei), Ország.-If Kis-Be«1 Pré Síi' a* Trief byDeil-rIj. jk .1*1 Hof»'1 K