Ellenzék, 1881. júlus-december (2. évfolyam, 148-299. szám)

1881-10-10 / 231. szám

­­ujkánk, de tagadhatatlanul sok r­ében att fináncmis administrate azt Svan találékonyságának, melyet ennek koz­amulatos taokk -­rehajtásoknál produkálna ST. napUnkolv adókötelesek jövendőbeli heve­­skedvét végrehajtás alá vonása iránt, me­ly.18/8 taokópia alatt meg ezután fogni )0, nauv, V ezután fognak gSU alakot ölteni g- k­•1,1.5 m kir. állami tanító képezd A Ziptolyt 1870/1-iki tanévről megje értesitvénye a faluvégi Albert képei A füzet 35 lapra terjed s elén dei '~felénk e közhasznú intézet beléletene képit tárja elén talmát tekintve, e füzet ige és álllip á"f összeállítva. Első helyen foglaltat. esÍD°8SVizaigató megnyitó beszéde, melyet benn® °úns" beszéd követ szinten az igazgató fejezetben az igazgató tanács tag tanártól­ AU' ltak fel fontosabb inte/.ke­­.i»í főiden estetó ismertetés kíséretében déseike‘ rov.de ködó tanári kar es seged í ff* X±it sorolja elő, melyből kitűnik «•«“! Síben a lefolyt év alatt működöt­t0?y f és e^y segédtanár, továbbá egy zene 3rendeS elnfr egy gazdászat, egy torna- es * W [fis egy fyak isk. tanító A hiterkölcs, kézimunka és egy gy ^ ref, továbba a róm­án t»Dltár/a ?rd kath. lelkészek foglalkoztak, istholikus es g • n. eljárást illetőleg, a A ,S|Ä követtetett csekély változtatással Ez mege f fület V-ik fejezetét. A Vl.ik fejezet alatt MP« ‘"J sorrendje foglaltatik az általános­­ vizsga a szerinti kitüntetése mellett. « rVttÄÄ** térék működés. . \ ily kör van ezen intézetben, u. TázoiU'ik- K »y k . Borbély Sámuel ve­ m­ . Georgiu Lazaru“-kōr l^s nílbor metL alatt. Mindkét kér elis­­lírkromélid fogalmat fejtett ki a lefolyt Un­intézet egészségi állapota, melyről a „Ili fejezet nil? az 1880/Mk. tanévben.«pen TM.itató kedvezőnek, a mennyiben a beteg # ténye a kiadások rov.U- u ip 432 frt 10 kr. pénztári maradványul pe frint tüntet elő A jótétemények, ösztön­tív jillaTlík­ban \x) felsoroltatnak az E­­SAkS jutalmakban való részesn­i Aztikai táblázat (Xl­il.fejezet)s­­or­­vitása szerint a tanulók szám­a a keidében 43, s gyakorló iskolában pedig­­­51 volt. A XII ik fe et a könyvtár állását tünteti föl. A könyvtár efolyt tanévben vétel útján 22 müvet a kor­­mány küldeménye folytán pedig 3 müvei szapo­ri'“sjándékképen 9 müvet kapott az intézeti könyvtár. Gyarapodott az intézet továbbá másne­mű taneszközökben és bútorokban is. Tanképesitő vizsgálatot három növendék tett mindhárom képesség­­fokozat eredménynyel. Az intézetben a nyári szünidő alatt magyar nye­póttanfolyam is rendeztetett 6 heti do.­tartam­ntl. E folyamra jelentkezett 53 tanító, kik krnyi napidijban részesültek.­­„„„.utol Végül felsoroltainak a képezde növendékei­nek nevei osztályonként. Irodalom és művészet. Érdekes okmánylelet. A történelmi tár­sulat legközelebbi ülésén dr. Réthy László jeles fiatal tudós érdekes okirat és levélgyv­rine­t fog ismertetni, mely az Erdély története ez al­a­p szerepet játszó Vér család levéltárából való, s vé­letten folyton került Barát A. szerkesztő birtoká­ba. A levelek legtöbbjei határozottan magán jel­legűek, de annál a körülménynél fogva, hogy raj­tok részint Apaffy Mihály erdélyi fejedelemnek részint nejének, a szép Bornemissza Aniana sajátkezű aláírásai találhatók, az okirat ku­ltájára ttem­ érdeknélküliek. A gyűjtemény legérdekesebb darabja egy Vér Mihályt várkapitánnyá kinevező és Rákóczy György erdélyi fejedelem által saja kezűleg irt eredeti oklevél, továbbá egy ugyancsak Bákóczy Györgytől való ée­zer Boldizsárhoz in­tézett titkos utasításokat tartalmazó chiffrirozott levél, melyről majd később fog kiderülni, fajion Rákóczynak Szilágyi Sándor által gyűjtött chiffri­­rozott levelei közt megjelent-e már. Az egész gyűj­teményt valószínűleg dr. Réthy László fogja a­­Tört, Tir 3-ban ismertetni. * Gróf Széchenyi Béla keleti utazása ebtnn kitűnő ethnografiai munkából megjelen a lb­ik füzet. Az egész mű 30—32 füzetre fog terü­lni, a füzetek két hetenként jelennek meg s eros füzet ára 30 krajczár.E müvet a „Révai­­testvére­k“ adják ki Budapesten igen díszes ki­áltásban. A „Regényvilág“ címü regény-folyóirat­nak 1880/81-iki folyamából megjelent »24 “!“ teti igen dús tartalommal Ezen a ^ val ^k által kiadott — érdekes regény folyóirat e -öntési ára egy évre 6 forint, 12 évre , . nDl *« 10 évre 1 forint 50 krajczar. Egy füzet ara 25 kr SPORT. Bebraczeni lóversenyek. Október. 8. mai lóversenyek eredménye a következő: je tíz­­­évesek versenye, gr. Zichy Béla Kitty- 04­. posza­ könnyen nyert; gr. Batthyány fa 3.^ borbolyája 2-ik, gróf Stubbenberg Ideál­ja canal handicapet gr. Zichy Béla Merény­­átat.i. q nyerte meg: gr. Sztáray JánosDag- Ja *4 volt. ja tiy£ftZ á'tangdijban gr. Sztáray János Kisbaba­­gr. 7: i 'óthoszszal, Miss Pleydel ellen, mely Cey Béla tulajdona. ELLENZÉK­­ ~ i i ’ ........­­.........­ ■é- 9UWDEIFÉLE. gD Kolozsvár, október 10. k. — Nemzeti színház. Szombaton „Stua­t­ Mária“ Schiller tragoediája került színre. Mió­ly az a lázas operette hajsza nálunk is lábra kapc­ik és a komolyabb irányú drámai kultuszt szinpadun­ról teljesen leszorította, ez az első nagyobb szí­básu darab, melylyel színészeink próbálkozta . Mint valami nevezetes újdonságról már napo , előbb hirdette a színlap az előkészületeket. Ezelé még néhány évvel színtársulatunk mil a Scha­es­te­peare és Schiller-féle tragoediák nagy 3. volt tanulva, minden héten előadtak egy-két as, f­­szikus darabot, de mostanság csak akkor ru a­d­nak egy-egy estét a drámának, ha az open­ek heti munkájában kifáradva, egy napi pihenőt ké­p Pedig a közönség most is szívesebben megné­z egy-egy tisztességes irányú komoly darabot, mel­y műélvet nyújt, mint azokat az üres bohózatokat­­, és léha operetteket. A szombati este igazolj­a állításunkat, mert olyan nagy közönség me­g­ nem volt mostanság a téli színházban, mi­n a Stuart Mária előadásán. Ebből az igazg­a­tóság is átláthatja, hogy financiális szem­pontból is helytelenül cselekszik, hogy a dráma­­ műfajok kultiválását annyira me­lézi el erőnél - erejével operettekkel akarja a pub­ikumot jo­gas­í­tani A­mi az előadást illeti, arról megelégedés­­­sel szólhatunk. Szacsvainé úgy látszik aajbit­oná­l­ta magát és Stuart Mária szerepét komoly tanul­mány tárgyává tette. Nemcsak alapjában helyes­i felfogással érvényesítette szerepét, hanem a°n 5 1 egyes apróbb részleteit is igen sikerülten tudta­k kiemelni. Mindjárt az első felvonásban a Paule 5 Burleig lorddal való jelenetet, midőn a törvény­szék ítéletéről értesítik, oly szépen exequal , hogy nem hagyhatjuk említés nélkül Hanghor­d dózisában megtartotta a kelő mérsékletet. A pari­­ jelenés, a darab leghatásosabb momentuma, kitű­­­nően sikerült és bár hangja nem eleg orcze®­ , hogy a szenvedély által a végletekig felkorbácsol­t lázas állapot kitöréseire elegendő, intensivitást­ ki­fejthessen, ügyes besztás által hangjával is tudta a ha­­í­tást fokozni. Igen szépen kiemelte, néhol a szerep egyes finomabb n­ancsait is, különösen meg­gyrtüik az utolsó felvonásban Manó kedvesétől Róbert lordtól. Szóval Szaesvamo Slu art Alária szerepével sikert aratott. Erzsébetet Bo­­­ér Hennin játs­zta, szükségből. Nagy baj hogy nálunk a hősnői szerepkör nincs betöltve, e nél­kül nehéz lesz nagyobb szabásu tragoediákat elő­adni. Boér Hermin gyönyörű szeP .^sébet vol. igyekezett ugyan haragos és méltósan csínálni, de bizony csak naiv ^iné8Z°6aek “^ radt mint angol királynő is. Mátrai Pauletet ad­ta, tőle e szerepet és úgy Burleig lordot már többször láttuk, kis szerepe­ket gondosan játszták. Dudley Robert grófot Gye­­nes játszta, nagyon rosszul volt maszkírozva, az a veres szakál nem valami kegyere,k'‘8jt;e°I, csöntött az angol királynő kegyencz , tudtuk elképzelni, hogy tudta k­ ez Akhara szélét megnyerni olyan arczc­al. Ahoz a kete hajhoz jobban illet volna egy kis feketekor szakálat illeszteni. Gabányi az öreg Talbot gró adta, maszkja kitűnő volt, és szerepe­t felfogással játszta. Szacsvai játszta a szerencsét­­len skót királynőért rajongó ifjú Mortimirt, a ne­gyedik felvonásban, midőn a palotában a­z megrohanják, hogy elfogják, oly éve hogy a közönség e jelenés után ötször hívta . Vasárnap a „Kintornás család“ czímű népszínmű­vet adták. Pálmay Ilka dalait háromszor is meg­■ újrázta a lelkes fiatalság. Boránd Samut elég sike­rülten játszta. Krasznainé, Borovszky Matild ba­­bányi, Várady és a többi szereplők is ügyesen játsztak. A bizottság holnap folyó ok­tóber hó 11-én d. u. 3 órára a városház szokott termében rendkívüli közgyűlést tart. Egyetlen tárgya: A város kincstári fo­­­gyasztási adóinak beszedése ügyében a magy­r királyi pénzügyi hatóság részéről életbe lépteten­dő rendszabályok iránt érkezett átirat. — M­átéfi Károly Erdély legkitűnőbb hegedü­művésze Kézdi Vásárhelyt meghalt Egy­kor a kolozsvári zenekar buzgó vezetője és lelke volt ki sok élvezetet nyújtott ak­onban művé­szetével a kolozsvári közönségnek úgy nyilváno­san, mint kisebb körökben jó barátainak. Váro­sunk igen sok jó hegedűsének adott kiképzést, barátságból, csupán a zene iránti lelkesedésből, nem várva más hasznot mint a hegedűművészet virulását. A zeneirodalom terén is siker­rel mű­ködött, igen szép templomi zenét hagyván hátra. Kedvelt volt, mint ember a társadalomban, és részrehajlatlan, mint biró a törvényszék zöldaszta­­lánál Tanítványai és számos tisztelői érzékenyen S a kik előtt emlék, felejthetetlen lesz örökre. „ — Áthelyezés. A p. n. miniszter G­y­or­­biró Samu p. n. titkárt s kolozsvári adófelügye­­lő helyettest szolgálati érdekek folytán állam­­költségeit hivatalból Nagy-Becskerekra helyezte át s helyébe onnan Perleberg Mórt tette ide. __ Az egyetemi kör tegnap tartotta az évi első önképző-körű gyűlését, melynek tárgyát az elnöki megnyitó, Weis Emilnek a romai nők társadalmi állásai­ról tartott sikerük­ felolvasása és egy szavalat képezték. A terem igen­volt feldíszítve, melyért­ az elismerés Sándor József köri szolgát illeti. — A kolozsvári kereskedelmi s ipar­kamara a cs. és kir. közös hadügyminisztérium­tól azon értesítést vette, hogy a katonai ruháza­tok és felszerelvények egy részének szállításra általános versenyt nyit. Az ajánlatok benyújtásá­nak határideje f. évi nov. 30-ka. A km ezen szállításban résztvenni óhajtanak, az erre vonat­kozó hirdetményt, a szállítandó czikkek jegyzékét és a szerződés tervezetét a kamara irodájában a hivatalos órákban megtekinthetik. __ Ábel Nándor, a helybeli vasúti aligaz­gatóság pályafenntartási ügyosztály főnöke — Bu­dapestre történt áthelyeztetése következtében — tegnap hagyta el városunkat. — Elű­nt pénztárcza Tegnap éjjel Tau­ffer János czukrász letette az asztalra 80 frttal terhelt tárczáját s a mig félrepillantott, eltűnt onnan. . . , — A kolozsvári m. kir. tudomány egyetem gyógyszerészettan halgatók segélyegy­lete alakuló közgyűlését megtartotta, melyen tiszt­viselőit következő­képpen választotta meg: Elnök: Biró Lajos. Alelnök : Száger Cornél. Jegyző : Papp Gyula. Pénztárnok : Ferenczy Imre. Ellenőr: Bartl Károly. Könyvtárnok : Nagelschmid Vicktor. Bi­zottmányi tagok : Nádor Emil, Malatinszky Kál­mán, Huszár Gyula, Gajzágó Sándor. Kolozsvárt 1881. október 8. — Drága lelet. Spanyol lapok közlik a következő, kissé regényesen hangzó hírt: a ba­­leari szigetcsoport Formentera szigetén a múltkor hat fiatal ember vadászott. Mikor a fölvert vadat a sürű­ségen keresztül űzni kezdték, egyszerre csak egy barlang előtt áltak. A bejárást sűrű bozót s nagy kőrakás zárta el, úgy hogy a vadászoknak csak fáradalmas munka után lehetett a bar­langba jutni. A barlang falaiba számos idegen­­szerű felirás volt bevésve, a vadászok a barlang­ból egy másik üregbe jutottak, mely az arab ar­chitektúra szabályai szerint volt kiásva s benne két különös alakú, tiszta arany Sarkophag emel­kedett. Mindegyik sarkophagon egy rendkívüli nagyságú, jó karban levő múmia nyugodott. Az egyik múmia férfi, a másik nő volt. A nő nya­kán megmérhetlen (!) értékű diadém csillogott óriási keleti gyöngyökbel. A férfi fején arany ko­rona, jobbjában pedig jogar volt, természetesen mind a két ékszer a legdrágább kövekkel­­kirak­va. A hat vadász közül négy ott maradt a kincs őrizetére, kettő pedig Madridba ment, az illeté­kes hatósággal megegyezni a kincs fölött. — Sfax kizsákmányolása a francziák által. A „Magdeburger Ztg.“ egy huzamosabb ideig Sfaxban lakott gazdag kereskedő levelét közli, mely a zsákmányolásról igen érdekes rész­leteket közöl. A franczia hajóhad, mely nyolcz első osztályú, négy másodosztályú és négy kissebb pánczélhajóból, 2 avitából, tehát összesen tizen­­nyolcz hadihajóból áll, július 16 ától kezdve 14 napig bombázta a várost és csak azután meré­szelte azt 5000 ember szuronyszegezve elfoglalni. Sfax csak 50 drb ágyúval védelmezhette magát; ezek is a 17 ik századból valók s melyekkel az első napon 15 lövést lehetett tenni, s a golyóik Sfax és a pánczélos hajók között erőtlenül estek a vízbe. A várost 3 — 4000 ember védelmezte ko­­válpuskával, s alig nehány kétcsövű vadászfegy­verrel. Mindazonáltal a francziák roppant büszkék győzelmekre, s rettenetesen el vannak telve kiáll­­h­tlan büszkeséggel. Alig vonultak be, már meg­kezdték a zsákmányolást, úgy az európaiak, mint az arabok házaiban. Még a hatalmak követségeit sem kímélték meg, habár kitűzték zászlóikat. Igen érdekes a következő jelenség. A német alkonzu­­látusnál, miután a német zászlót leszakíták, azon­nal kitűzték a franczia tricolort. A többi konzu­látusnál megelégedtek azzal, hogy a zászlókat le­tépték, a­nélkül, hogy ezek helyébe a magukét tették volna ki. Félóra alatt teljesen elfoglalták a várost, az arabok kétségbeejtő ellentállást fejtet­tek ki. Sfax elfoglalása után nyolcz nap múlva ér­keztem a városba, és még mindig tartott a fran­czia katonák zsákmányolása, tisztjeik szeme lát­tára. Én azután gőzhajóval Tuniszba utaztam. A hajó fedélzetén mintegy húsz franczia katona volt, körülbelül 10 hadnagygyal, kik hazájokba tértek vissza. E katonák a tisztek szeme láttára egész bazárt rendeztek be a fedélzeten a Sfaxban lopott tárgyakból, és jelenlétemben számos adás­vétel is történt. Utasok, kik a tegnapi gőzössel érkeztek, beszélik, hogy a zsákmányolás és a ra­bolt tárgyak végeladása még mindig tart. Na­gyon kiváncsi vagyok arra, mit válaszol Franczia­­ország, ha a különböző hatalmak, kiknek alattva­lóik kiraboltattak, kérdőre vonják e miatt Fran­­cziaországot, valószínűleg ezt válaszolná: A ka­tonák nem különböztethették meg az európaiak és az arabok házait egymástól. (Tény, hogy a hivatalos franczia lapok nem vetették meg e si­lány kifogást.) Azonban erre igen könnyen lehet felelni. Az arabok kiválólag a tulajdonképpeni Sfaxot lakják, mely még a spanyolok által épített, igen magas kősánczok által van védve; ellenben az európaiak szintén kizárólag Sfax egy előváro­sát lakják, mely városrész az arab város és a ten­ger között terül el, és szintén fallal van körül­véve, mely azonban alacsonyabb, mint az előbb említett kősánczok. Egyébiránt e körülményeket a francziák oly jól ismerték, hogy egyetlen lö­vést sem intéztek az európai városrészbe, még minden gránátjaik (mintegy 2500) arab részbe lövettek. Ezenkívül számos Sfaxban lakó franczia vezette őket a foglalásnál. — Németország kincse. Néhány nap múlva hivatalosan meg fogják vizsgálni Német­ország hadi pénztárát, mely a „Juliusthurm­“ban van. E vizsgálat módjáról berlini lapok a követ­kezőket írják : A pénztárba, melyet elképzelhető módon őriznek, csak akkor lehet belépni, ha a két bizottsági tag egyszerre teszi a birtokába le­vő két csinos művű kulcsot az ajtó zárjába. Alert a bonyolultan készített zár másképpen ki nem nyílik. Az ajtó kinyitásának idejét pontosan felírják a jegyzőkönyvbe. Azután belépnek a ro­­tundába, hol szükség esetére százhúsz millió már­kát őriznek készpénzben A hatalmas összeg pénz tiz osztályban van, melyek mindenikének ismét tizenkét alsó csoportja van, úgy hogy egy-egy épen egy millió márkát tartalmaz. E millió cso­mók mindenike tiz, százezer márkát tartalmazó zacskókból áll, a­melyek kétharmada húsz, egy­­harmada pedig tíz márkás pénz. Mihelyt a re­­visió megkezdődik, találomra kijelölnek egy osz­tályt, s annak egyik alosztályát kiveszik, hogy megolvassák. E czélra a katonai parancsnokság van kirendelve, úgy hogy az olvasás nagyon gyor­san történik. Ha három vagy négy 100.000-es zacskót megolvastak a különböző csomókban, ak­kor a vizsgálat nagy része be van fejezve. Ezen kívül az államkincstár még három pénzkészletét, a rokkantak gondozására, a vámépítésre és a par­lament építésére szánt összegeket is gondosan át­vizsgálják, úgy, hogy a hozzájuk tartozó szelvé­nyeket, darabszámokat, sorszámokat stb. a leltár könyv adataival gondosan összehasonlítják. Mi­helyt a vizsgálatot igyen befejezték, rögtön jegy­zőkönyvet vesznek fel, mit a két revisor aláír, a két kulcsot ismét egyidejűleg illesztik az ajtózár­jába, és a vizsgálat véget ért. — Romániai csendélet. A „Poporul“ czimü román lapban olvassuk a következő törté­netet: Minap a „Pasagiul román“ közelében egy kétfogatu kocsi haladt, melyben két lipován ült. A kocsi az egyik utas parancsára hirtelen m­eg­­állott s a termetes fiatal ember leugrott a köve­zetre. Ott sétált egy öreg lipován s a fiatal em­ber ni­ reá vetve magát, elkezdő agyba főbe ütlegel- Csakhamar nagy csödülés támadt közöttük; néhányan megragadták a merénylőt, elrántották az öreg ember mellől s kérdőre vonták brutális tette miatt. A fiatal ember elbeszélte, hogy őt néhány nappal azelőtt egy öreg lipován, ki a skop­­erok szektájából való, azzal az ürüggyel csalta e szekta helyiségébe, hogy ott meg fogják ven­dégelni. Alig hogy oda ért, egy készülék vette őt körül, mely miatt nem mozdulhatott s e tehetet­lenségben megfosztották őt férfiasságától. Elbeszé­lése végén isszonyu átkokat szórt az öreg emberre. Mindkettőjüket elfogták és megindították a törvé­nyes vizsgálatot. — E történetnek szolgáljon ma­gyarázatául, hogy a skoperok egy Oroszországban halálig üldözött szektát képeznek, melynek hívei Romániába menekültek s ott jobbatlan fuvarozás­ból élnek. A szektának egyik elve abból áll, hogy tagjait képtelenné tegye a nemzésre s e kegyet­len operácziót leginkább akkor szoktak végrehaj­tani, ha az áldozat nehány gyermeknek életet adott. Természetes, hogy barbár elveiknek a legnagyobb titokban hódolnak. — Német színész kalandja, Link bécsi komikus, többed magával New-Yorkban vendég­­szerepel, nemrég nagyon pórul járt. Valamelyik külvárosi korcsomában megismerkedett néhány amerikai jómadárral s másnap reggel azt vette észre, hogy arany órája és tömött erszénye eltűnt. Elment arra az útra, a­hol „ismerőseivel“ találkoz­ni szokott, s 3 napi keresés után rá is akadt az egyik jó madárra, kit leginkább gyanúsított. El is fogatta nyomban s maga is vele ment a rend­őrségi épületbe. Ott nem tudta magát megértetni a tiszviselővel, mert hát azok az együgyű ame­­rikánusok nem czivilizálódtak még annyira, hogy a lerchenfeldi ékes szójárást el tudnák tanulni. Tolmács nem ker­ült, mert a német szó, mely tud­valevőleg széles e világot, uralja, Amerikában nem ta­lált embert, a­ki megértené. Nem is teketóriáztak so­kat a bécsi komikussal, hanem elzárták szépen a meglopója mellé. Hasztalan rimánkodott,a börtönőr szíve nem lágyult meg. De arra mégis rábírhat­ta, hogy egy levélkét juttasson a színigazgató ke­zébe. Ennek a révén megszabadult a fogságból, de elbocsátották a tolvajt is, mert a pinczér, ki tanúságot tehetett volna, nem jelent meg a tár­gyaláson.­­ Az Aradon f. hó 6-án tartott gyász­ünnepen általános feltűnést keltett gyönyörű ko­szorút, mely névtelenül lett Budapestről odaküld­­ve Damjanich János özvegye kül­dötte. A bizonytalanság a szállító levél szelvényé­nek elveszéséből keletkezett volt. — Ő Felsége a királyné főudvarmestere gr. Zichy Jenőnek ötszáz frtot küldött át oly czél­­ból, hogy a gróf ez összegen 20 szövőszéket ve­gyen s ossza ki saját belátása szerint. — Gróf Campello, a Szent-Péter -székes­­egyház volt kanonokja, ki kilépett a papi rendből s kinek a pápához intézett levele oly nagy szen­­zácziót keltett fel — megnősül. Mint a római la­pok írják, egy bájos szép hölgyet vesz fele­ségül. — A budapesti népszínházat Rákosy Jenő e héten adja át az uj igazgatónak. Pénteken lesz a búcsú előadás. — Selyem puskák, Tokióban egy élelmes japáni ember összesajtolt selyemből készít puská­kat. E fegyverek, mint mondják, époly szilárdak, mint a vasból készültek, e mellett könnyebbek és messzebbre hordanak. — Ozmán pasa mint keresztapa. Egy eszéki polgár, Jó Péter ügynök, azt a fogadást tette az orosz-török háború alatt hogy, ha családja egy taggal szaporodik, a plevnai hőst kéri föl ke­resztapának. Régi vágya a napokban teljesedett, fia született. Jó azonnal táviratot küldött Ozmán pásához, megkérni őt keresztapának, de válasz még nem érkezett vissza Konstantinápolból. — A budapesti lánczh­idon a lefolyt szeptember hóban 642,400 személy és 79 078 ko­csi kelt át. A havi bevétel 33,631 fr. 57 krt tesz ki. — Nőhivatalnok Szegeden. Szeged város közgyűlése Jakabfy Lenkét nem rég számfeletti számtiszté nevezte ki. — Rövid hírek. Dufour fiatal fran­czia utazót, ki Afria északnyugati részének kiku­tatásával foglalkozott, a benszülöttek megölték. — Ulbach­, jeles franczia iró szombaton reggel utazott el fővárosaunkból; a megelőző napon Tür­r tábornok nagy estélyt adott e franczia vendégünk tiszteletére az Európában — Prágában nagy fel­tűnést keltett Hart­m­­an­n Vilmos petróleum-ügy­nök eltűnése. — Láposy Márton perlaki espe­­peres f. hó 6-án meghalt. — Fiuméban az ál­lami kereskedelmi akadémia f. hó 3-án nyílt meg. — Kossuth Lajos „Iratai“ nemsokára román nyelven is megjelennek ; a fordításokat angolból eszközük. — Andrássy Géza gróf és társai már a jövő hóban hazaérkeznek amerikai vadá­szataikról. — Drága utazás. A napokban Brixen­­ből (Tirol) egy kutya hulláját szálitották vasúton és pedig külön kocsin Krasneba Brody mellett. A költség nem kevesebb mint 400 írtba került, a­mi bizony elég egy kutya hullájáért. — Váló­perek. A fővárosi törvényszékeknél a jövő hé­ten 83 válóper kerül tárgyalás alá. — A mű­­egyetem palotájának építése Budapesten gyor­san halad előre. — Udvari hírek. A király e hó 13-án reggel érkezik vissza a vadászatokról Bécsbe. 15-én a király Gödöllőre jön. Rezső trón­örökös legközelebb Prágába utazik. — Lefoglalt álomkincstár. Bryganth J. sátoraljaújhelyi la­kosnak követelése volt a kincstárnál és miután ez nem fizetett, foglaltatott. A sátoraljaújhelyi tör­vényszék most hirdetményt tett közé, melyben a a netáni igénylőket, a lefoglalt ingóságok ellen tá­masztandó igénykeresetek beadására hívja fel. Szerkesztői mondanivalón: B­i Sz urnák. Beküldött közleményét félretenni valánk kénytelenek, mert nem tartjuk hivatásunk körébe tartozónak egyes tanodák szoros értelemben vett belü­gyei­­be avatkozni. Az illető kollégium elöljáróságának fölter­jesztése alapján járt el az igazgatótanács. A formaszerb­ség meg volt tartva. A kollégiumok által az oktatás és ne­velés terén felmutatott eredmény és csupán csak ez, tartozik nyilvános bírálat alá. S­z­er­k. Október 10. AZ „ELLENZÉK“ EREDETI TÁVIRATA. Budapest, október 10. A függetlenségi párt válasz­felirati javaslatával Helfy Iignátz elkészült s a ma délután tartandó pártkonferencziának elő lesz ter­jesztve megvitatás és végleges meg­­állapitás végett. A pontozatok meg­állapításánál élénk eszmecsere folyt Mocsáry, Helfy, Györy és Eötvös között, de miután a főelveket ille­tőleg teljesen egyetértettek, az esz­mecsere inkább a formákra szo­rítkozott. E felirati javaslat a trónbeszéd egyes pontjainak megválaszolásán kívül, részletesen taglal­­három fő kérdést: a külügyet, a közgazda­ságot és a hadserget. A külügyekre vonatkozólag bővebb felvilágosításokat óhajtott volna szemben azon aggodalmat keltő jelekkel, melyek a monarchi­ánk további terjeszkedési vágyát kelet felé helyezik kilátásba s nem nyugodhatik meg abban­, hogy ezen fontos ügyben annyira mel­­lőzhetőnek vélik a magyar parla­mentet. A közgazdasági kérdésben visz­­szautasítja azon fallacziát, mintha államháztartásunkban a rend hely­re volna állítva, tiltakozik újabb megterheltetések ellen s felvirág­zásunk elengedhetlen tényezőj­ének mutatja fel az önálló vámterületet és külön magyar bankot. Midőn a hadseregről szól, a méltó indignatió hangját veszi fel s kimagasló érveléssel követeli az önálló magyar hadserget. Jitofei An!(AS A». A hazai iparnak adandó állami ked­vezményekről szóló 1881. évi XLIV. t. sz. vég­rehajtása tárgyában az iparügyi miniszter a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértőleg az összes tör­vényhatóságokhoz és iparkamarákhoz kibocsátott körrendeletben a következőket rendelte el: 1. §. Az, ki a törvényben megállapított ál­lami kedvezményekben részesülni kíván, tarto­zik eziránt szabályszerű bélyeggel ellátott­­kér­vényben folyamodni. Egyúttal köteles a már lé­tező gyáraknál a törvényhatósági joggal felruhá­zott városokban a rendőrkapitány a rendezett ta­nácsú városokban a polgármester, más községek­ben a járási szolgabíró hiteles igazolásával gyárá­nak terjedelmét kimutatni és a belső felszerelését, továbbá adókönyvének bélyegmentes hiteles máso­lata alapján gyára után az utolsó 3 évben, illető­leg ha gyára még 3 év óta nem működik, annak fennállása óta fizetett adót igazolni. A még csak felállítandó gyáraknál a gyár terjedelmének és belső berendezésének tervezete részletesen kitün­tetendő. 2. §. Az ily módon felszerelt folyamodvány az illetékes törvényhatóságnál vagy kereskedelmi és iparkamaránál vagy pedig közvetlenül a föld­­mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar kir. minisztériumnál nyújtandó be. 3. §. A törvényhatóságok s a kereskedelmi és iparkamarák a beérkezett folyamodványokat esetleges észrevételeik kíséretében, haladéktalanul a minisztériumhoz fölterjesztik. 4. §. A rendőrkapitány, polgármester, ille­tőleg járási szolgabíró köteles az 1. §. értelmében általa igazolandó adatok iránt a helyszínen sze­mélyesen meggyőződést szerezni. A minisztérium fentartja magának azt a jogot, hogy a rendőrka­pitány, polgármester, illetőleg a járási szolgabíró által igazolt adatokat külön kiküldött által kiegé­szíthesse, illetőleg felülvizsgáltathassa. 5. §. Az állami kedvezmények, a­mennyi­ben azok nem az egész gyári vállalatnak, hanem csupán bizonyos rés­einek támogatására keretnek, csak azon feltétel alatt adatnak meg, ha a vál­lalkozó magát az illetékes pénzügyi közeg részé­ről a kedvezményben részesítendő iparágra nézve megállapítandó külön könyvvezetés kötelezettségé­nek és módozatainak aláveti. 6. §. Az, ki a törvény 2. §-ának 3. pontjá­ban említett kedvezményben (a jónak olcsóbb árban leendő átengedése) részesülni kivan a men­­nyiben gyára a földmivelés-, ipar- és kereskede­­delemügyi m. kir. minisztérium által a törvény ér­telmében kedvezményben részesíthetőnek találta­tott, tartozik ezért a m. kir. pénzügyminisztéri­umhoz külön kérvényt benyújtani. Tenyészállatok vásárlása. A napokban a kormány megbízásából dr. Tormay ur által Svájcban vásárolt tenyészmarhák második szálit­­mánya e napokban érkezett meg Bernből s ez svájci hegyi tehenekből áll. Ezeket a kormány Erdély havasai közt szándékozik meghonosítani és Háromszék- és Csíkszék megyében fogja szétosz­tani ; legnagyobb részét a háromszéki tenyészte­­lep kapja. A mostani szállítmányból egy maeldh­­tali tehén a napokban az állatgyógyintézetben megborjazott. Gabnakiállítási díjtételek. Budapestre, Bécsbe­, Kőbányára, Czeglédre, czim alatt egy kis füzetke jelent meg, mely kereskedők s általában gabonaszállitással foglalkozó egyének által előnyö­sen használható. Ára 20 kr. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Bartha Miklós. Kiadó: Stein János.

Next