Ellenzék, 1881. júlus-december (2. évfolyam, 148-299. szám)

1881-10-22 / 242. szám

fi Második évfolyam. SZERKFISZTÓI IRODA ..lm 16. ■.. hová a lap szellemi részét illető közlemények czimzendők. 1Z „ELLENTÍZ“ ILŐKZITÉSI DUAI Vidékre poétán, vagy helyben házhoz hordva. . 18 írt III Negyedévre.....................» fri é*1* * . . . . 6 írt. || Egy hóra helyben . . 1 írt. ' gfjee számára helyben 4 kr. vidékei 5 kr. u .Klenzéki mindennap, a vasár- és ünnepnapok kivételével Kéziratok nam adatnak haasa. 242. szám. POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ES TÁRSADALMI NAPILAP. ESsidl KlaeAs. Kolozsvár, szombat, október 22, 1881. KIADÓ-HIVATAL, Brein János könyvkereskedése, hová az előfizetések, hirdetés és nyiltterek küldendők. B2RDETÉSI DÍJAfi Hatszor hasábozott gázmond sor, vagy annak tere 6 kr. Bélyegdij minden hirdetés után 30 kr. Nagyobb és gyakoribb hirdetéseknél külön kedvezményt nyújt a kiadóhivatal Nyílttéri calkkak garmond sora után 20 kr. fizetendő. 4d TÁROZA. ) Feleségemnek.* Oh De kutasd, oh ne kérdezd Miféle bú szomorít ? ! Hírről, kincsről, dicsőségről álmodtam e valamit? Csak mosolyogj ezután már Mosolyogni tanulok, És ha el is borulnék majd, ufi szivedre borulok. Ide, ide homlokomra Tedd kicsiny kis kezedet, Parancsolj a gondolatnak . . Űzz el borút felleget ... ! Égszin szemed sugarával Zománczozd meg bánatom S enged e kis áldó kezet Mindörökre áldanom! Adolár. Angolból: Sámi Jászlóné. V. (10. Folytatás.) Nemei hirtelen felpattantak s vidám, bolyságtól sugárzó tekintettel nézett az ifjúra. Ís Lord Moreville nem birt magával; egy pil'«győzhetetlen felindulása első hevében aevéhez szorította, s fejét fejére hajtotta; « örömét nem merte szavakkal tol) Mutatvány egy sajtó alatt levő munkából mácsolni. De oly bensőséggel szorította a könnyű alakot magához, mintha az örökkévalóság kapujából hozta volna vissza, mint hogy valóban úgy is volt. — A hó elolvadt, mind elolvadt, édes-édes Miksa —mondá a leány mind közelebb simulva hozzá — a sötétség is eloszlott. Minden oly szép és napfényes mostan, mint a hol az olajfák nőnek és a hol ő nyugszik. Miksa! én útban voltam hozzá, úgy siettem! ekkor átfogott karjaival a nevemen szólított oly édesen, és visszahívott, és én igyekeztem visszajönni; igen Miksa egész erőmből igyekeztem Nem tudtam önt itt hagyni. És ismét hivott, s hangja végig rezgett minden idegemen; tudtam, éreztem, hogy a szive szakad meg fájdalmában, azért mert útban voltam oda a hol a kegyetlen hideg hó soha sem hűl, oda a hol ő alszik az olajfák alá; édes édes Miksa, ime vissza jöttem ismét, Emma kezeit fájdalmasan tördelve elfordult szivét mélységes hála, de egyúttal különös borzalom fogta el. Érezte, hogy ez a szerelem testvére iránt, melyet a gyermek ábrándos képzelődése szült, nem halhat meg akkor sem, ha öntudata helyre áll. Minő megfejthetetlen hatalom lehet az, mely az élet kialvó lángját újraélesztő, s minő szerelem lehet az, hol az elszálló szellem a szeretett hangra a halál bilincseiből kibontakozva viszsza tér. Kívülről sebes léptek közeledtek; Emma az ajtóhoz szaladt, kinyitotta s az öreg orvost beeresztette. Egy pillantást vetve az ágyra, megállott. — Hogy ébresztette fel ? — kérdé lassú hangon. Tekla meghallotta hangját, sőt a szavát is megérté. Megrázkódott s fejét az orvos felé fordító, ki az ágyához közeledett, míg lord Moreville helyet csinálva az érkezőnek, a beteget a párnára visszafekteté. — Miért jött el ? — kérdé, növekedő félelemmel nézve a Wood orvos barátságos arczára nem volt szükség Önre; lássa, Miksa megmentett. — Látom, gyermekem látom, s örülök rajta. Megtapintotta az üterét, egy pillanatig aggondalmasan nézett a még bággyadt tekintetű szemek közzé, s Lord Morevillehez fordulva kordó : — Hosszasan tartott ez az állapot ? Mi ébresztette fel? — Az alvásból ment át belé — válaszoló az ifjú. Nővérem öt perczig próbálta felébreszteni, mindent megkísértett a mit tudott, de hasztalanul, s ekkor értem küldött. Tekla mereven feküdt, alig látszott lélekzeni. Egy tükört tartottam ajkaihoz, hogy az életjelről biztos legyek,aztán néhány csepp bort töltöttem a szájába, keveset, alig öt hat cseppet, de látszólagos eredmény nélkül. Aztán ülő helyzetbe emeltem, karommal átölelve tartva, nevén szólítottam, simogattam abban a reményben, hogy akaratom s befolyásom hatalma felébreszti, s néhány pillanat múlva csakugyan visszatér az életre. — Különös! nagyon különös ! ismétlő az orvos nagyon elgondolkozva. Kénytelen vagyok elismerni, uram hogy itt a bor semmit sem használt, a beteget az ön és az ő lelke között levő delejes folyam mentette meg. Annyit tudok, mond, Lord Morevillet egy pillanatra félrebb vonva, hogy sohasem volt a halálhoz közelebb mint most. Az orvos ismét az ágyhoz lépett. — Gyermekem, kegyednek most nagyon csendesen és nyugodtan kell lenni; igyekezzék elaludni. — Igen megteszem, ha Miksa mondja. — Miksa is azt mondja és azt akarja, mondá Lord Moreville a lány homlokára téve kezét. — Akkor elalszom. Az orvos élesen nézett egyikről a másikra, s a fejét rázva sóhajtott, midőn Moreville kisasszonynak intett, hogy kövesse ötét a mellékszobába. — Most rögtön nincs komoly veszedelem mondá. Az éjjel nem fog többé ez a lethargia rá jönni. Ha csendes álomba merül akkor kegyed s testvére bátran másra bizhatják, hang távolságra maradva, mint rendesen tenni szokták. Kegyed ki van merülve, ha lehet kérem nyugodjék , a Lordra nézve hasztalan volna e tanács azt hiszem, hogy ő nem fog nyugodni, mert nem tud. Lehet hogy Tekla nagyon nyugtalanul ébred fel, az ilyen lethargikus állapotokután gyakran erős deliriumok következnek. Ha szükségét látja kérem küldjön utánam rögtön. Szívesen itt maradnék, de néhány lépésnyire innét nehéz betegem van, akit okvetlenül meg kell néznem. Tehát ha szükség lesz rám Deghtonnál leszek. Jó éjt! A jó orvos ismét távozott, mindig jobban jobban csodálkozva, hogy minő rejtély lehet az, ami a Lord Moreville idegen vendégét körülveszi, s gondolkozva, hogy mi lesz ennek a drámának a vége, mert azt látta, hogy a szép szökevény meghódította az ifjú szivét. Ha eddig nem sejtette volna, az éjjeli jelenet eléggé meggyőzte volna róla. VI. Reggel felé Tekla hirtelen felébredt s a mellette virasztó szobaleányra függesztő szemeit. Jenni felállott, de a beteg könyökére támaszkodva megszólító. . __ Jobban érzem magam, mondá, lassú tiszta hangon. Hogy hívják magát ? Mindig elfelejtem a nevét. — Jeninek, kisasszony. — Köszönöm Jeni. Kérem hozza ide azt a sötét piros ruhát. . Jeni engedelmeskedett, s a piros színű öltönyt melléje tette. A beteg egy ideig megelégedéssel nézegette s azt kérdezte: — Jeni most is havaz? — Nem, kisasszony, kitisztult az idő. _ De honnál tudja azt maga, ha nem nézi meg ? Menjen kérem s nézze meg. A leány az ablakhoz ment, kinézett s vissza __ Kisasszony, erőssen havaz. __ j)0 kár ! — Azonban az sem baj; a hóban olyan kellemes hűvös lesz, ugye ? El kell távoznom innét, mielőtt értem jönnének. (Folyt, köv.) Egy különös eset-X főrendi ház. A főrendi ház rendezésének szüksége ír három trónbeszédben hangsúlyoztatott '"három válaszfeliratban ismertetettel, így, (mint TaD) még csak hézagpótlónak sem árt meg. Nem teljesít semmi feladatot. Sem 1s ellenőrizi, sem nem bíráló, sem nem mérni sem nem szaktestület. Egy történelmi vélemény, mely nem tartott lépést az idős nem alkalmazkodott egyéb törvényhozási Júliusokhoz, hanem stagnál a rendi orfelegyűlések megszüntetése óta. * Ezt mindenki látja, érzi, tudja, s a főrendek közül is azok, kik nem puszta parásénak tekintik a felső kamarát, hanem komoly törvényhozási tényezőnek szeretnék látni melegen óhajtják a rendezést. " A felső ház legközelebbi ülésén gróf Keglevich István, tárgyilagos természetű, de ijji kritikai beszédjében a kormány ellen, szintén hangsúlyozta a rendezés szükségét , s feleletképen Tisza miniszterelnök azt a pozitív nyilatkozatot tette, hogy e nagy muntánál a kormány meg fogja hallgatni a főrendi ház tagjainak nézeteit. Tehát lesz enquette-hozás a színfalak mögött, ami még nem úgy baj, de állani fog az enquette olyan egyénekből, kiknek véleménye azonos a kormány véleményével, ami már nagyobb baj. Ez egyetlen ülés meggyőzhetett bárkit mai állapotok tarthatatlanságáról. A válási felirati vita napirenden. Tehát egy nagy horderejű kérdés, melyre minden három évbe csak egyszer nyílik alkalom. És ez ülésen jelen volt összesen 48 tag. Tizenkét főpap és 8 főispán. Huszonnyolc ember képviselte a független elemet. Hétszáz is egynéhány meghívott tagból — negyvennyolca! Már ez magában erős ítélet a mai szervezet ellen. Ide vehetjük még azon megfoghatatlan figyelmetlenséget, hogy erdélyi főuraink közüla volt királyi hivatalosokat, mint kik nem a haereditárius elemet képviselik, nem vesszük főuraknak) tehát erdélyi főuraink közül csupán azok vannak meghiva, kiknek az anyaországban vagy a régi Szilágyban birtokaik vannak. A többi egyszerűen ki van hagyva. Sok jó hangzású név az erdélyi részekből, mint gr. Bethlen István, dr. Bánffy Ádám és mások, merőben ki vannak hagyva a főrendek sorából. Ez eljárás nyíltan bizonyítja, hogy a legmagasabb körökben is túlélt intézménynek tekintik a mai felső házat, s azt újabb elemekkel föl sem akarják frissíteni. Hogy minő alapon tervezik a rendezést, iránt nincs semmi adatunk. Az első kérdés, mely itt előtérbe nyomul, hogy váljon általában megtartassák-e nálunk a két kamarai rendszer, úgy látszik tekintetbe sem jtó. A kérdés ez első pontja mindenki által eldöntöttnek tekintetik, mert mindenki szaklátja a két kamarának. Nekünk sincs ellene kifogásunk. A tény egyébiránt az, hogy újabb alkotmányosságunk óta, nekünk a valóságban csak egy kamaránk van. Formailag kettő, de lényegileg egy. De nem is mondhatnék, hogy valami jól mentek volna ügyeink. Legtöbb nagyobb alkotáson meglátszott a szakszerű ellenőrzés hiánya, sőt a mi, a mostani felsőház elemeit tekintve, igazán csodálatos, meglátszott azon mérséklő befolyás hiánya is, mely a traditiók rohamos felforgatása ellen nyilvánulhatott volna. Kívül esik egy hírlap feladatán, mely a röpke napi események tükre és bírálója, hogy kezdeményezéssel lépjen föl, s a jövő rendezés iránt részletezésbe bocsátkozzék. A mi feladatunk, úgyis mint hírlapnak, úgyis mint ellenzéknek, csupán az lehet, hogy egy concret javaslattal szemben elmondjuk nézeteinket. De annyit nagy általánosságban előre is kimondhatunk, hogy oly természetű rendezés, mely a hereditárius elemet teljesen kizárná, vagy mely a szaktudománynak (akadémia, egyetem) nem adná meg az illő befolyást, vagy mely nem gondoskodnék a törvényhatóságok képviseletéről, a mi eszmekörünket és óhajainkat nem elégítené ki. L. — Székelyudvarhelyen a jövő vasárnap, tehát holnap tartja a függetlenségi párt jelöltje Ugrán István barátunk a programmbeszédet. Érdeklődéssel nézünk e választási események elé, mert ezek fogják eldönteni, hogy Udvarhely polgársága előtt azon politikai clownnak a picturája nyom-e többet, vagy a becsületes meggyőződés ? Meg fogjuk tudni, hogy a Székelyföld anyavárossá eladó-e ? Hogy piaczra mennek-e a szavazók, hogy vásártéri tivornyázást vigyenek véghez, vagy nem nemes polgárjogok gyakorlására ? Különben közelebbről alkalmat veszünk magunknak Szilágyi Virgil úrról, a Mocsáry Lajos és Irányi Dániel felhatalmazása folytán, igen igen épületes dolgokat elmondani. — A Székely-Udvarhely városi szabadelvű párt követjelölői gyűlését e hó 16-án tartotta meg a Sósfürdő vendéglői helyiségében. Most is mint sok más alkalommal fényesen bebizonyult, hogy a párt fő emberei oly simplex és tappintatlan emberek, kik ez ügynek, melynek magukat élére állították, inkább ártalmára mint hasznára vannak. Az értekezletet Török Albert alispán nyitotta meg, beszélt a franczia fáradalomról a szabadság veszedelmes voltáról s midőn minden összefüggést nélkülöző beszédét bevégezné, felhívta a hivatalnokok sergét, hogy alakuljon ha lehet intelligentiává és a polgárságot e söpredéket legyőzve, szorítsa ki a függetlenségi eszméket Udvarhely városából. Ki mutatta valahára az alispán úr is fogafehérét s bevallotta hogy a polgárság és köznép melynek adó filléreiből hozza fizetését, előtte nem egyéb sepredéknél. Az egész beszéd magára az úgynevezett intelligentiára is rosz hatással volt, a bolgárságot pedig épen nagyon felháborította. Az alispán után Gergely Ferencz beszélt ki a zsidókat Udvarhelyre oly nagy igyekezettel telepíti be. A beszéd annyira zavaros és értelmetlen volt, hogy abból egyebet nem lehetett kivenni mint azt, hogy Gergely urnak felesége után a fél város rokona és igy ő szörnyű nagy ember. Biztatta a választókat hogy ezután még nagyobb betelepítéseket fog tenni. Végül ajánlja képviselőnek Szilágyi Virgilt mire az egész mameluk sereg amment mond. Próbált még az alispán, egy székre felállva beszólni, de a söpredék nem hagyta szóhoz jutni. Értekezlet után nagy borozás volt s magok a tisztségi hivatalnokok vállalkoztak kennereknek s gondoskodtak arról, hogy a borba annyi pálinka legyen, hogy sokat abból senki ne ihasson. Teljes reményünk van hogy a söpredék az erőszakkal és mondva csinált intelligentiát el fogja seperni. Függetlenségi. — A képviselőkek igazságügyi bizottsága tagnap déli 12 leker ülést tartott. Pauler igazságügyminiszter a bizottság munkaprogramjáról szólván, kijelentette, hogy óhajtaná, ha bizottság a következő sorrendet tartaná meg. Tárgyalja mindenekelőtt a kisegítő bírákról szóló tövényjavaslatot. Azután a Szerbiával kötendő tegnapelőtt bemutatott szerződéseket, az ügyvédrendtartás és, ha sürgősebb javaslatok közbe nem jönnének, a kúria bíráskodás és a polgári házassági törvényjavaslatokat. Rövid idő alatt be fognak mutattatni a közjegyzői rendtartás módosításáról, az uzsoráról, a törvénykezői szünetekről és szerzői tulajdonjogról szóló javaslatok, míg a magánjogi kódex egyes részei, nevezetesen az általános rész és a kötelmi jog, valamint a fenyítő eljárás a második, esetleg harmadik évi ülésszakok alatt lesznek tárgyalandók. Kiosztottak előadás végett: az ügyvédrendtartás Matuskának, ki azt a múlt országgyűlésen is referálta, a kisegítő birákról szóló javaslat Engelmayernek, a házassági javaslat Literatinak, a kúriai bíráskodás javaslata Tamássynak, végre a szerb szerződések házynak. A képviselőház három szakbizottsága közül tegnap az újabban megalakultak éspedig a közigazgatási bizottság elnökévé Péchy Manó grófot, jegyzőjévé Péchy Jenőt, a közgazdasági elnökévé Fálk Miksát és jegyzőjévé Baross Gábort választotta. A hírlapból egyesülethez Budapesten. Tudomásomra jutott, hogy a Kolozsváron megjelenő „Kelet“ czímű hírlap szerkesztője a hírlapírói egyesülethez folyamodott személyem ellen, azon ürügy alatt, hogy rajtam elégtételt venni nem lehet. Nem tudom, hogy a hírlapírói egyesület hatásköréhez tartozónak tekinti-e, oly ember ügyeibe avatkozni, aki nem tagja az egyesületnek; de annyit tudok, hogy a „Kelet“ szerkesztőjének e lépése egyik lánczszerve azon förtelmes rendszernek, melyet kormánypárti kollegáim, kezeim bénasága óta, irányomban tervszerűleg követnek. Azt sem tudom, hogy mi adott alkalmat ezen újabb hősködésre, de azt tudom, hogy a „Kelet“ szerkesztője ép testű emberekkel szemben türelmesebb szokott lenni, mert a Független Hírlap éles támadását esküdtszéki ítélet által torolta meg. Végre azt sem tudom, hogy a „Kelet" szerkesztőjének e föllépése ismét egyike akar-e lenni azon közönséges insultusoknak, melyeknek föltálalásában mindig találékony, hanem azt tudom, hogy tőlem elégtételt nem kért, s így arról, hogy tudok-e elégtételt adni, tudomása nem is lehet. Egyébiránt, mindazokkal, kik kötelözködni kívánnak, tudatom, hogy arra, hogy egy pisztolyt kilőjjek, teljesen alkalmas vagyok. Bartha Miklós: ORSZÁG CÍTVLÉI A képviselőim ülése okt. 21-én. Elnök: Péchy Tamás. Jegyzők: Rakovszky István, Baross Gábor, Duka Ferencz. A kormány részéről jelen vannak : Tisza Kálmán, Szapáry Gyula gróf, Ordódy Pál, Trefort Ágoston, Kemény Gábor báró, Szende Béla, Bedekovich Kálmán. Az elnöki bejelentések után Tisza Kálmán miniszterelnök három törvényjavaslatot nyújt be, mégpedig 1. Abaúj- és Torna megyék egyesítéséről; 2. a megyék háztartásáról, mellékleteivel; 3. némely törvényhatóságok határának egyes községek és pusztái átcsatolása által való kiigazításáról, s az ezzel kapcsolatos intézkedésről. Bemutatja továbbá az 1880. évről szóló zárszámadást. A zárszámadás a zárszámadási bizottsághoz utasittatik. Lánczy Gyula előterjeszti a könyvtári bizottság jelentését a könyvtár költségvetéséről. E jelentés ki fog nyomatni s annak idején napirendre tűzetni. Engelmayer József kijelenti, hogy az állandó igazoló bizottság Pissich Viktor horvát képviselőt végleg igazolta. Igazolt képviselőnek jelentik ki, s a VII. osztályba soroztatik. Következett a napirend, a tegnapelőtt megejtett választások eredményének kihirdetése. Az alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálására kiküldött bizottság tagjaira beadatott összesen 168 szavazatot. Legtöbb szavazatot nyertek : Apáthy István 159, Apponyi Albert gr. 161, Csáky László gr. 167, Dániel Pál 167, Horváth Lajos 167, Hoffmann Pál 165, Jászay Antal 167, Latinovics Gábor 167, Madarász József 167, Mocsáry Lajos 167, Rakovszky György 167, Röhrer Viktor 167, Szontagh Pál 167, Vásárhelyi Béla, 167, Péchy Manó gr. 167 szavazatot. A közigazgatási bizottság tagjaira beadatott összesen 168 szavazat. Legtöbb szavazatot nyertek: Bay Barna 167, Constantini György 167, Dacsó Pál 167, Dőry Dénes 167, Elekes György 167, Földváry Gábor 167, Gromon Dezső, 166, Grünwald Béla 167, Knöpfler Vilmos 167, Országh Sándor 166, Halász Géza 167, Pulszky Ágost 167, Péchy Manó gr. 167, Péchy Jenő 167, Pogány Károly 167, Pulay Kornél 167, id. Páday Gedeon gr. 167, Szlávy Olivér 167, Szederkényi Nándor 167, Szentiványi Kálmán 167, Tibád Antal 167 szavazatot. A közgazdasági bizottság tagjaira beadatott összesen 186 szavazat. Legtöbb szavazatot nyertek: Andaházi Pál 185, Andrássy Tivadar gr. 185, Bánfi Dániel b. 185, Baross Gábor 184, Fák Miksa 178, Gáli Jenő (világosi) 185, György Endre 185, Hegedűs Sándor 183, Istóczy Győző 185, Kemény Kálmán b. 185, Korizmics László 185, Kovács László 183, Karácsonyi Guidó gr. 183, Láng Lajos 185, Prónay Gábor b. 185, Szalay Imre 185,Széchenyi Pál gróf 185, Vukotinovich Lajos 185, Warmann Mór 179, Wieland Arthur 184, Zichy Jenő 185 szavazatot. A Deák síremlék-bizottság tagjaira beadatott összesen 171, üres volt 1 szavazat. Legtöbb szavazatot nyertek: Baross Gábor 169, Bende Imre 170, Bittó István 170, Kármán Lajos 170, Kovách László 170, Mihalovich Károly 170, Neppel Ferenc 170, Széll Kálmán 160, Szitányi Bernát 169, Tisza Lajos 169 szavazatot. Elnök: E szerint az alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálására kiküldött bizottság, közigazgatási, közgazdasági és a Deák síremléki bizottság tagjai meglévén választva, a megválasztott kötelességeik teljesítésére utasíttatnak. A Deák-síremléki bizottság tagjainak névsora a főrendiházzal is közöltetni fog a mennyiben ez a főrendiházzal közös bizottság. Ezután a delegáczió tagjaira adatván be a szavazati jegyek, a kérvények vétettek tárgyalás alá. A Göczel-Lendl ügy, Sárosmegye, Szabolcs, Torda-Aranyosmegyék közönségei és Arad sz. kir. város közönsége kérvényeit, melyekben a Gőczel-Lendl-féle ügyben elégtételt, s ez által az újabban nyilványult visszás állapotok gyökeres orvoslását kérik, vették tárgyalás alá. Berzeviczy Albert előadó. A kérvényi bizottság határozati javaslata következő : Tekintettel arra, hogy az ezen kérvényekben felhozott eset , a hadsereg és polgárság viszonya általán a lefolyt felirati vitában tüzetesen megvitattatott s a ház álláspontját e kérdéssel szemben ugyanez alkalommal megállapította és feliratában is kifejezte: ezen kérvények a katonai büntető törvény és eljárás revíziójánál leendő felhasználás végett a miniszterelnök útján a kormánynak adatnak ki. Csanády Sándor: Meggyőződésem szerint az ilyen Lendl-Göczel ügyek elő fognak fordulni e hazában mindaddig, míg Magyarország önálló hadügygyel, önálló hadsereggel nem bír. Azért meggyőződésem szerint hazafias kötelessége a képviselőháznak mindent elkövetni arra nézve, hogy a nemzet önálló hadsereggel bírjon. A Göczel ügyet illetőleg továbbá úgy vagyok meggyőződve, miszerint a becsületbíróság egyáltalán nem volt jogosítva arra, hogy ítéljen e kérdés felett. És mert kötelessége a képviselőháznak tökéletes elégtételt adni Göczel hadnagy úrnak, szerintem utasítandó volna az illető miniszter, miszerint eszközölje azt, hogy Göczel hadnagy úr előbbi katonai állását elfoglalhassa, mert csak így fog az ő részére tökéletes elégtételt adatni. Kérem tehát ily szellemben utasítani a minisztert. Elnök: Tessék az indítványt Írásban adni be. Berzeviczy Albert előadó: T ház ! Csupán csak a kérvényi bizottság álláspontjának jelzésére és az imént felolvasott határozati javaslat rövid indokolására legyen szabad néhány szót szó.