Ellenzék, 1881. júlus-december (2. évfolyam, 148-299. szám)
1881-12-14 / 285. szám
Kolozsvárt 1881. ben vagy a járások nagysága szerinti osztályokban állapittasanak-e meg, ha nem, a magasabb vagy a kisebb osztály, vagy a középarány fogadtassék-e el? 3. fogalmazói gyakornokok rendszeresittessenek-e ? 4. a számvevők száma szaporittassák-e ott, hol csak egy van ? 5. az állatorvosok szaporittassanak-e ? Ezen kérdések volnának eldöntendők. Tibád Antal Szederkényinek válaszolva cáfolja azon nézetet, mintha azon elvi kérdések eldöntése által organizatórius munkát végeznénk, mire Szederkényi álláspontjának magyarázatára emel szót. Puszky Ágost a miniszterelnök által fölállított kérdésekhez még azt kívánja hozzátoldatni : a szolgabírói hivatalok száma az egyes megyéket összehasonlítva helyes arányban van-e? A bizottság ezen kérdés hozzáadásával a miniszterelnök által indítványozott kérdéssorozatot a tárgyalás alapjául elfogadja, és így folytatja a tárgyalást. Nihilista dolgok. Az orosz czár a legnagyobb aggálylyal nézhet a fényes koronázási ünnepély elé. A nihilisták újból mozognak, fenyegető leveleket küldözgetnek a czárnak, melyekben a legpokolibb tervekről beszélnek. Pétervárról ugyanis deczember 13-tól a következőket sürgönyzik: „Estelen Perdülök házában nyolcz nihilista-párti egyént fogott el a rendőrség. Az elfogatás igen nagy nehézségekkel járt, a nihilisták elkeseredetten védték magukat s revolverekkel több lövést intéztek a rendőrség ellen. Mindazonáltal senki sem sebesült meg s a házban levő összes forradalmárok elfogadtak. III. Sándor czár levelet kapott, melyben egy moszkvai „hazafi“ azt írja neki, hagyja abba a koronázást Moszkvában, mely úgy is költséges és felesleges és különben is levegőbe fog röpíttetni az egész város. A Nowoje Wremja jelenti, hogy a törvényszék a márczius 1 —13-ai merénylet ügyében, melynek II. Sándor áldozatul esett, fontos felfedezéseket tett. Nem két, hanem három merénylő várta bombákkal a czár kocsiját. Perowska Zsófia mindnyájokkal a csatornán át szót váltott, midőn a czár megsebesült. Az első, ki a sebesültet karjaiba fogta, Emeljanow volt. Ez az Emeljanow egy zsoltár-énekes, kit utóbb elfogtak. Akkor azonban, midőn a megsebesült czárt átadta a kiséretnek, egész nyugodtan távozni hagyták, pedig az ő zsebében is akkor egy bomba volt. A rendőrség természetesen, szokás szerint, épen a baj színhelyén nem volt jelen. Midőn a kihallgatáson a most elfogott Emeljanovtól a rendőrség és bíróság tagjai azt kérdezték tőle: ott volt-e a merénylet színhelyén? A fogoly egész öntelten mondá: Igen! Én ott voltam, de ti nem voltatok ott! KÜLFÖLD. A román trónbeszéd ildomtalan hangjáról Kálnoky grófnak Berlinben léte alatt igen rosszalólag nyilatkozott Bismarck. Románia magatartását a német birodalmi kanczellár az angol kormány ágensei fondorkodásának tulajdonítá, mert Anglia nyilván attól fél, hogy Ausztria-Magyarország a dunai szabályzat által kárt okozhat az angol kereskedelemnek. Ezenkívül — így vélekedik Bismarck — lehet, hogy a bojárok is bujtogatták Károly királyt Ausztria- Magyarország megsértésére. Egyebekben pedig, igy szól a hír, Bismarck hg. és Kálnoky gr. megegyeztek abban, hogy Ausztria-Magyarországnak, mint Németországnak teljes rendszabályokhoz kell nyúlnia Bukarestben. Törökország. Konstantinápolyból Írják a „P. Corr.“-nak : A porta a Kálnoky gróf által Ausztria-Magyarországban inaugurálandó politika Milyen az angol házi nő s a vendégszeretet ? (H. Taine-tól.) Fordítja: Balássy Dénes. Közönségesen egy angol nő életteljesebb szépség, mint egy franczia nő. Ennek oka a testi erő és izom gyakorlatában van; a gyermekek és lánykák lovagolnak, sokat vannak a szabadban nem ebédelnek szüleikkel és nem élnek czukros süteményekkel. Ezenkívül idegeik kevésbbé ingerlékenyek; vérmérsékletök szelidebb, kitartóbb és fegyelmezhetőbb. Az angol nő kevésbbé korai és kevésbbé kellemes; ő egyedül férje kedvéért öltözködik; ő nem tud csinos asszony lenni; nincs ügyessége ahhoz, hogy otthon pajzán és tetszelgő legyen; ő nélkülöz sok rendbeli báját és kellemet; ő méltatlannak tartja önmagához, hogy pillangó eszközökhöz nyúljon a végett, hogy szerelmet és gyöngédséget ébreszszen; legtöbbször az efféléhez leleményessége sincs. Ő felveszi új ruháját, rendbe szedi a reá tartozót és nem tesz egyebet; ő nem megnyerő; hamar megunjuk magunkat mellette. Képzeljünk magunknak egy szép, kevés illatú őszi baraczkot és egy üdecsatti epret. Ugyanaz a különbség a franczia és angol nők érzelmeit illetőleg is. C ... azt mondja, hogy: egy angol nő nem képes oly egészen betölteni a salont, mint egy franczia nő; értem ez alatt a párisi szalonokat, ahol mulatnak; mondja: alig ismer egy-két nőt hazájában, aki arra képes volna. Az angol nőnek nincs elég tapintata, ügyessége és rugalmassága arra, hogy illeszkedjék az emberekhez és örülményekhez, arra, hogy verdesetten beszéljen megértse az elcsípett szót, szellemesen tudjon dicsérni, és arra, hogy mindegyik meghívottal el tudja hitetni azt, hogy nagyra van jelenlétével. Az angol nő csupán nyájas, neki csak jóakarata és szerénysége van. A magam részéről nem is kívánok egyebet, s nem is gondolok egyébre. Hanem annyi igaz, hogy egy nagyvilági hölgynek, azaz: egy olyannak, aki házában különböző rangos és előkelő társaságot fogad, igen finom és sokoldalú talentumra van szüksége. C . . . nagyon bámulja azt, hogy egy fraczia nő oly könnyen bele tudja találni magát a világba; férjhez mente után egy hónap múlva pompásan adja ez illem és tisztesség minden csinjátbiáját; egy polgárlány esküvője után másnap szintén beül a költséges kamrába, ért a kiadáshoz és bevásárláshoz, mosolyog, beszól, ügyessége megmarad. Azonban barátaim azt mondják, hogy a francziás ügyesség és finomság csak diszuraéns és külsőség, idegenek azt lenézik. Ők titeket nagyon szívesen fogadnak, barátjuknak tartanak, s ti nagyon bámultok azon, hogy három nap múlva már feledve vagytok. A franczia elkötelező udvariasság nem a természetes jóság, az igazi rokonszenv kifejezése; ők csupán nevelések szerint szokásból, emberségből, nos egy kissé önzésből, is udvariasok. Ez életrevalóságuk bizonysága ; ösztön szerint sejtik, hogy azt nekik megszolgálják; ők egy negyed óráig nyájas, megnyerő, igen szíves készséget mutatnak; felhasználják az alkalkalmas pillanatot, váltig kötelezkednek, anélkül hogy abból valamit megtartanának. Az udvariasság udvariasságot kiván mint az anekdota anekdotát ; nem vagyok rováson, fizettem már s kvittek vagyunk , én megyek felfelé te indulsz lefelé; egyikünk sem tartozik a másiknak egyébbel, mint egy új találkozáskor szives mosolylyal és kalap biccentéssel. Az angol a francziánál igazibban szíves és szolgálatkész. Ha kit bemutattak neki, szinte zavarba lő az idegenért, érte szorgoskodik, miatta fáradozik. E vonásról tapasztalásból mondhatom, hogy igaz. Épen nem találtam az angolokat önzőknek és barátságtalanoknak, amilyeneknek őket elhitették. Omnibuszon, vasúton, mikor szomszédomtól tájékozás kértem, szívesen adott; ha beszédbe elegyeztem, jóakarólag kérdezősködött. — Rendőr, hivatalnok, kocsis vagy voltvezető egy alkalommal sem volt hozzám durva és goromba. De a mi legbámulatosabb s meglehet Európában (Magyarországon kívül páratlan a maga nemében, az az angol vendégszeretet; nem tudok hála nélkül visszagondolni azokra, amikben részem volt. Ha valakihez ajánló levelet viszünk véteknek tartaná, hogy ebédre meg ne hajjon, ő értesít egyről-másról, kérdezősködik, puhatolódzik utazásokról, gondoskodik hogy szórakoztasson és elfoglaljon, elviszen magával clubjába, bemutat barátainak, megismertet szüleivel, elvezet ismerősei körébe, meghív vidéki lakására, és a mikor megválsz tőle új ajánlólevelet ad, úgy hogy bucsuzáskor csak annyit mondhatsz: „Én nem tudom önnek sziveségét soha eléggé megköszönni és meghálálni!“ Hasonlóképen fogadnak barátai, a kiknek ő másodkézből bemutatott és így tovább a többi; gyakran egy órai társalgás után a gentleman a kinél első ízben találkozói, meghív, hogy tölts egy hetet vidéki lakásán; ha elmész oda, ott úgy bánnak veled, mintha a család tagja volnál. Ami még ennél is meglepőbb, az a nyíltszivűség, az angol egy-két napi ismeretség után magánügyeiről gyakran habozás nélkül beszél. Néha értesítést kértem a házi dolgok felől; házigazdám nagyobb bizonyság végett sokszor elmondotta bevétele és kiadása okát-fokát, adója összegét, vagyona, családja és házassága történetét, még számtalan házi, és egyéni apróságot. Francziaországban és egyebütt az emberek sokkal zárkózottabbak, tartózkodóbbak. Ha e különbség és az angol jellemszövet szálait keressük, megleljük azt a következőkben. Az angol vendégszerető: Először unalomból. A legtöbb előkelő ember évenként kilencz hónapot távol a várostól magánosan a vidéken tölt; itt szüksége van társaságra, új hírekre, friss fogalmakra. Másodszor az angol vendégszerető a társadalmi életmódnál fogva. Londonban beszélni is alig beszélnek; alig maradnak itt két hónapig; sok üzleti dolguk van ; csupán sebtiben láthatjuk őket; a vidék az igazi falon, a valódi mulatóhely. Harmadszor házi szokásból; tudniillik sok a gyermek, sok a cseléd, egy előkelő háznál pedig urias magatartásra és házi rendre van szükség. Aztán egy idegen jelenléte köztük hagyján, nem zavarja meg náluk, mint nálunk a háziasságot, a vidorságot, a csevegést, és miatta, nincs miért tartózkodni, vigyázkodni. Ha asztalnál vagy szalonban egy-két fotellel több van a rendesnél elfoglalva, az nem változtatja meg a tónust. Negyedszer az angol vendégszerető, mert ért az ellátáshoz: a berendezés nála perfekt, a gépezet kitűnő, az inasok pontosak, a szobák készen állnak, az idő meg van szabva; nincs semmi hevenyészel egy idegen érkezése miatt. Ötödször az angol vendégszerető jóságból, lelkiismeretből és emberségből, szerinte kötelességünk hasznosaknak lenni, hisz egy jövevény idegen országban oly igen el van hagyatva! Segítsünk rajta, nak reménnyel, sőt némi bizalommal néz eléje. Mérvadó körökben azt hiszik, hogy a viszályok a porta és Ausztria-Magyarország közt immár lényegesen javulni fognak. A szultán, valamint a porta kész a közeledésre lépést tenni s a keringő ellenkező hírek teljesen alaptalanok, így például alaptalan, hogy a porta formális tiltakozást küldött a boszniai védtörvény miatt Bécsbe. Igaz annyi, hogy a porta eleinte ingadozott, mit tegyen. Végre azt határozta el, hogy a tiltakozásról lemond s Edhem pasához intézett sürgönyében az ujonczozás behozatalának jelentőségére nézve tesz kérdést. Eddig mi sem történt, s bizonyos, hogy a porta megmarad a mérséklet útján, és pedig annál is inkább, mert a bécsi kabinet válasza is mérsékelt szellemben van tartva. Sokkal bajosabb a porta helyzete a vasúti csatlakozás kérdésében. Itt pénzbeli áldozatokról van szó, melyekre nem vállalkozhatik. Különben sem bír elhatározásra jutni, hanem itt is, ott is tapogatózik. De az osztrák-magyar nagykövet egy idő oly erősen sürgeti a megoldást, hogy annak létrejötte már nem nagyon távolesőnek látszik. Francziaország. A szenátus elvetette Fresneaunak (szélsőjobbpárti) a tuniszi hitelre vonatkozó módosítását. Kerdrel felolvassa a jobbpárt nyilatkozatát, mely rosszalja a kormány eljárását és azt az alkotmányos intézményekkel ellentétben állónak mondja, mindazáltal elfogadja az előterjesztést. A ház Kerdrel, Gambetta és Canrobert marsall közt váltott megjegyzések után egyhangúlag megszavazta a kért hiteleket. A hírlapok jelentik, hogy a tengerészetügyi miniszter 40 milliót szándékszik a cherbourgi kikötő kijavítására fordítani. Santanderből jelentik, hogy a múlt vasárnap három pap a szószékről felolvasta az exkommunikácziót három szabadelvű hírlap kiadója ellen, kik a klérust megtámadták. E miatt nagy ingerültség uralkodik s attól tartanak, hogy csendzavarások fognak kitörni. A szinészkongressus. Budapest, decz. 13. Az országos szinész-egyesület ma tartotta hetedik közgyűlését az Orient-szálloda egyik termében, a kongresszust Bihary József miniszteri tanácsos és a központi igazgató tanács elnöke d. e. 10 órakor nyitotta meg, körülbelül a következőket mondván : Tisztelt közgyűlés! Ismét nekem jutott a szerencse, hogy a központi igazgatótanács, de a magam nevében is a magyar színészetnek igen, képviselőit az egyesület hetedik közgyűlésén örömmel és szívélyesen üdvözölhessem. Üdvözlöm önöket, nem csak egyénileg, aki mindig örömmel látom a magyar színészet deli alakjait, akiknek nagyobb részét személyesen van szerencsém ismerni, hanem azért is, mert azt hiszem, hogy azon sok tapasztalás, melyet önök a színészet körében szereztek és magukkal hoztak, azon sok tehetség és jóakarat, mely önökben van, itt egymással érintkezve és eszmét cserélve, azon ügynek, melyért buzgólkodunk, csakis javára lehet. Miként a mythoszi alak, mely minél többször érinkezett az anyafölddel, annál több erőt volt képes kifejteni, úgy hiszem, hogy ezen többszöri személyes érintkezésünk áldásossá és sikeressé teendi a munkát, amely önökre vár. Az első közgyűlést kivéve, mely ezen egyesületet megalakította, nem volt közgyűlés, melynek teendői oly számosak lettek volna, mint a jelenlegi közgyűlésnek s e tekintetben a felolvasandó jelentésből méltóztatnak megérteni azon javaslatokat, melyeket az igazgatótanács előterjeszteni szükségesnek tartott. Ezután megjegyzi, hogy a javaslatok a komoly megfontolás és az ügy iránti meleg érdeklődés kifolyásai s azon meggyőződését fejezni ki hogy a hozandó határozatok, térjenek bár el a javaslatoktól, az ügy javának előmozdítására fognak szolgálni. Kölcsönös méltánylatra hivta fel végül a közgyűlés tagjait egymás nézetei iránt s a ’’’megnyitottnak nyilvánította, felhíván a közgyűlést az alakulásra, t. i. a tagok igazolására és az elnökök és jegyzők megválasztására. Erre Bibáry József, kit teendői szólítottak el, a közgyűlés zajos éljenzése által kisérve eltávozott s az elnökséget Feleky Miklós alelnök vette át. A kiküldött igazoló bizottság működése alatt a közgyűlés néhány perczre felfüggesztetett. A bizottság nevében az ismét megnyílt ülésben Benedek terjesztette elő az eredményt. E szerint igazgató személyesen és meghatalmazott által jelen van 15 , társulati képviselő 33. Ezek közül 13 a nyugdíjintézetnek nem tagja. A társulati képviselők közül tehát húsz van jelen a nyugdíjintézet részéről és 15 igazgató. Rövid eszmecsere folyt a felett, vájjon azon megválasztott képviselők, kik az egyesületnek nem tagjai nem bírnak-e szavazati joggal, s illetőleg igazolhatók-e? A közgyűlés Polonyi Géza választott képviselő felszólalása folytán elhatározta, hogy az alapszabályok értelmében az ily megválasztott képviselők a közgyűlésen szavazati joggal is bírnak, mire Feleki azon reményét nyilvánítá, hogy az ily megválasztott képviselők alapító, vagy pártoló tagok lesznek. Brankovics György kijelente, hogy amíg él, pártoló tagja lesz az egyesületnek. A közgyűlés az eddigi elnökségnek köszönetet szavazván, Krecsányi indítványára Bibáry elnökké és Feleki alelnökké választattak. A jegyzői székeket Vedress és Arányi foglalták el. Ezután a következő bizottságok alakíttattak meg. A kérvényi és javaslati bizottságba megválasztattak: Miklóssy, Bokody, Polonyi Géza, Bács és Tiszai. A számvizsgáló bizottság tagjai: Lászi, Havasi, Jakab Lajos és Barth. A színházi törvényi bizottság tagjai: Krecsányi, Szeles, Benedek, Kazaliczky, Arányi indítványára a közgyűlés a bécsi Ring-színház tagjaihoz részvétiratot fog intézni. Ezután a központi igazgatótanács jelentése olvastatott fel. E jelentésben az igazgatótanács több javaslatot terjeszt a közgyűlés elé. E javaslatok a következők: I. A magyar színészegyesület és nyugdíjintézetnek alapszabály-javaslata. E javaslat, lényegében nem tér el a most érvényben levő alapszabályoktól, de rendszeresebben, a tárgyak szorosabb összefüggését szem előtt tartva van szerkesztve, és a legnagyobb változtatás abban nyilvánul, hogy míg eddig a színészegyesület és nyugdíjintézet alapszabályai elkülönítve voltak egymástól, most egyesítvék minek szükséges voltát leginkább az igazolta, hogy a két intézménynek mostani alapszabályaik szerint is egy és ugyanazon kormánya van t. i. a központi igazgató tanács. II. Utasítások a központi iroda hivatalnokai számára. Miután a központi iroda, mint az egyesület kormányának, a k.t. tanácsnak végrehajtó közege, az eddigi közgyűléseken nyilvánult általános óhajtás folytán s az alapszabályokba fölvétetett, hivatalnokai számára — hatáskörüket körvonalazó — utasításokat kidolgozni múlhatatlanul szükséges volt. Az alapszabály-tervezethez csatolt javaslatok közül: Az I. annak meggátlását czélozza, hogy egy igazgató ugyanazon időre ne folyamodhassák több város helyi engedélyéért, miáltal — miután csak egy helyütt működhetik — más igazgatót, illetőleg színtársulatot megfoszt keresetétől. Ha azonban a kerületi rendszer újból életbe lép, e tárgyban intézkedni — természetesen — fölöslegessé válik. ELLENZÉK A II-ik azon előzetes intézkedésekről szól melyek kétségkívül szükségesek lesznek azon esetre, ha a közgyűlés a kerületi rendszer visszaállítását elvileg netalán kimondaná. A III-dik javaslat a vidéki társulatok műssorában gyakran előforduló, s a műveltebb ízlést és közerkölcsiséget sértő színdarabok előadásának meggátlására. A IV-dik az országban működő ugynnvezett daltársulatokra. Az V-dik nagyon elszaporodott műkedvelő társulatokra. A VI-dik a német színtársulatokra vonatkozik. A VII-dik javaslat szól az egyesület hivatalos lapjáról, amennyiben annak alapítását a közgyűlés szükségesnek tartaná , javaslatokhoz vannak csatolva a fixum 63 osztályos társulatoknál életbeléptetendő egyöntetű szerződések mintái. Végül előterjesztetik a színházi törvényekről szóló javaslat, mely tüzetes tanulmány tárgyává tétetvén, a most dívó törvények véleményadás végett valamennyi színtársulatnak megküldettek s az ezek által közlött megjegyzések tekintetbevételével szerkesztettek. A jelentés továbbá a határozatok foganatosítása tekintetében felemlíti a kerületi rendszer körül felmerült mozzanatokat. „Lehetetlen, — így szól a jelentés — meg nem emlékezünk arról, hogy a kerületi rendszer ellen, amely annyi közgyűlésen át mint a magyar vidéki színészet exisztencziájának egyedül biztosító eszköze tüntettetett fel, alig lépett életbe, tehát mielőtt czélszerűsége vagy czélszerűtlenségéről alapos meggyőződés szereztethetett volna, már történtek itt-ott felszólalások, de a magyar vidéki színészet által alkotott s a nagyméltóságú m. kir. belügyminisztérium által megerősített szabály fennállt és mi, mint az egyesület törvényeinek, végzéseinek végrehajtó közege, tőlünk telhetőleg mindent elkövettünk, hogy e szabálynak a gyakorlatban érvényt szerezzünk. Ebből kifolyólag, midőn néhai Kuthy Béla ki akkor a szathmári kerületben működött, önhatalmúlag csapott át a marosvásárhelyibe, anélkül, hogy erre azon kerület igazgatója, Várady Ferencz beleegyezését kieszközölte volna, 1880-dik évi május 18-án tartott ülésünkből felterjesztését intéztünk a nolgu m. kir. belügyminisztériumhoz azon alázatos kérelemmel, hogy Kuthy Bélától, mint az egyesület szabályait áthágótól a színigazgatói engedélyt rögtön megvonni kegyeskedjék.“ A belügyministérium, mint a jelentés előadja, azonnal megvonta Kuthytól az engedélyt. Ezután felolvastatott az ig tanács jelentése az eddigi tapasztalatokról, minek bevégeztével az ülés d u. 4 órára elhalasztatott, vagy-üzebenből. Bátran elmondhatjuk, hogy magyar társaséletünk ez idényben a napokban érte el tetőpontját; az olvasó egyletünk által rendezett felolvasások javában folynak, e hó 10-én lesz az utolsó; a magyar műkedvelő társulat 6-án tartotta színi előadását s a dalkör 7 én ez évi rendes negyedik dalestélyét. Legyen szabad e két utóbbinál a t. Szerkesztő urat most értesítenem, úgy az olvasó egyletről majd máskor teszek említést. A műkedvelő társulat rég nem aratott oly sikert, mint ez utóbbi előadásával úgy anyagi, mint szellemi tekintetben. Az előadás három egy felvonásos darabból állott, u. m. „Nő-udvarlás“, amelyben Lubinszky Berta kisasszony Hermina szerepében a meglehetősen telt házat magával ragadta; játéka bármilyen jól iskolázott színésznőnek is számot tett volna, úgyszintén a második darabban „Emészt“-ben Berta szerepében. Nemkülönben jelesen játszódtak ezen két darabban: Boér F.-né úrhölgy, Verindian, Kraj- Cs0vics, Dreil és Stemmer urak. A legjobb hangulatot a harmadik darab „Kukli-Predikácziók“ lézte elő, a melyhel*^ Gyulay E. kisasszony valódi f aszódtak; igen jelesen töltötték biztoska es Zolnay urak is valami* helykisasszony. Ul Bogács V.* 1 ' A magyar dalkör négy évi tlig dicsekedhetik egy ily sikerült fényes bizonyítékát adta életrevalóság?1’ 'n I rejenek; bebizonyította azt, h0 J 8 *?k s Cárólagosan 5 van hivatva ittenlaj(lQem \\ I lalmi életet fejleszteni s a különböz?? nelyek a nemet es magyar elem ! i ellei%u ;adAS p?vai k?rök körön létezne??1 a MI is A Roma császár nagy terme I volt telve; a közönség nagy részét 8 16D I ajkúak scs. és I is 3 I romany atyafiak nem igen akarni a zülök senki sem volt jelen. A ttoL“®“1““5 * * ^ meghaladja a 70 irtot. U ,0Tedeleia A mi már a közölt program mi , I lett csakis szépet és jót irhatok róla ,sátár• tetemes haladást tanúsított Hogya, a pontját Vásárhelyi tervszéki bíróié Auguszta kisasszony képezték alig ma nem. Mindkét hölgynek a megjelenési elbájolta a közönséget, előadásaikat Cleptoll‘i nem akaró taps, éljenzés s uhrázás in*«18Zuud Dalkörnnk mindkét hölgyben sokat n ? I Vásárhelyiné urhölgy a klasszikus énekhl’^ az egyletet hathatósan támogatni addig?1* sán Auguszta kisasszony a népdalok élénél?'1’ vel fogja magyar sziveinket dobogásba hJrNagy-Szeben, decz. 9. 007Dl' Faust. JP.-Cseh, 1881. decz. (Beköszöntési ünnepély. Közebéd. Jótékony czémniigalom. Köszönetnyilvánítás.) Icz' Hidalmáson f. hó 4-én egy 1«^». 16 ünnepélynek valánk tanúi. Hidalmási evri egyház uj lelkésze tartá e napon - igej I' számú díszes közönség élet - székfoglaló birdót. Délelőtt 10 óra közeledtekor már mindenfelől gyülekező sokaság lepte el a templom környékét és az odavezető utczákat. Még a nap is ünnepelni látszott s a tavaszias idő csak emelte az ölyes hangulatot. 10 órakor templomba mentünk A 27-ik dics. 2. első verse eléneklése után rés helyettes — igtató lelkész — e sorok X szószékre lépett „a mi segedelmünk* után rövid — az alkalomhoz illő — beigtató beszédet mondott, a szent irásból vett idézetekkel mutatván fel a pap és hallgató egymás iránti kölcsönös kötelezettségeit, kívánva az uj lelkipásztornak azt örömet, hogy „örömmel és nem bánattal szolgálva“ eszközölhesse és szemlélhesse egyházának folytonos előmenetelét és virágzását, hogy legyen az egyház hús árnyat adó menhelye az élet küzdelmeiben elfáradott vándornak s az általa hirdetett ige kristály tisztán csörgedező patak a lelki szomjasoknak. Beszéd végeztével imában kérve áldást az uj lelkipásztorra és hallgatóira, felhivtauj lelkészt széke elfoglalására. Egy versének eléneklése után szószékre lépett Balla Károly uj lelkész atia s rokonszenves hangon mondott, könnyekig megható buzgó ima után Pál apóstól II Korinth. XII. 20. 21. versei alapján tartott igen korszerű, alkalomhoz illő szép beszédet, fejtegetvén bevezető részében a mai napság divattá válni kezdő vallásos közönyt, kifejtvén álláspontját a közönyösek nagy többségével szemben, ismertetve a szentügy szolgálatában álló személyét, ki már felöltötte ,a lelki fegyvert, az igazság mellvasát, a békesség evangeliumának készülékeit, a hitnek pajzsát, az üdvöségnek sisakját.“ A zászlót melynek szolgálatában állott el nem hagyja s csak akkor lenne isten élőt megalázva, ha e fegyvereket nem használva ő is ama világi nagy többség után indulna. . . Köztetszéssel fogadott beszéde után az imában kért áldást munkájára, hazánkra, nemzetünkre, felséges királyunkra, egyházunkra és gyekezetre. Egy vers eléneklése alatt a gyűl® ’*l eloszlott, egy róm. c a th. és egy unt *rl család fogadván az igtató és uj lelkészt vend kel együtt ebédre barátságos házuknak vendszerető asztalához. Estve az egyház javára konyszélu tánczvigalom volt rendezve, mellett díszes körben lankadatlan jó kedvre a mulatság a reggeli órákig. Az 1115 , egybegyült szép közönség számos megye , nyes bizonyítéka a jótékony czél iránt lelkesedő .L.Whille- -«ttKiS ne ítélj“ mondja a közmondás. A niva előtt az itt egybegyült hölgy koszurur videkben és találóan beszél a dal: „Árok is van, gödör is van, „Szép asszony is, szép lány is ^ 1 „De százszor szebb — — bü?iDczia . . . arra nézve igazat adok ugyan a ^ tf0B. közmondásnak : Qui choisit, prendpire v^ua tuuiein, —1 j alakjában úgy csinos toiletteje, mint n^fanterni j,jjoS által bálkirálynénak D. F. k. a., P &• leánya méltán szemeltetett ki. csinos Méltó elismerést érdemel a bal pályadíszítése és a rendezői teendők vite ela ur. Úgyszintén elismerésre áll. Iget tanúsítottak egyh. gondnok is. • ’ Sz. K. ur és t. Püspökiné úrasszony. sli- A bál jövedelméről illetékes i ff iltefl. mólnak, de itt a nyilvánosság élét fedőnek tartom, hogy a jótékony .cz®r'1 . egyh. lefizetések sorát br. Wesselényi meg '11 megyei főgondnok ő méltsga nyi o j^tlan az egyház iránti áldozatkészségben, bid* s mint eddigelő, úgy ez évben is elt _ almási anyaegyházzal főpátronusi njjavittatá' és jószívűségét, a papi lakás ^em __ C-Sk sai saját költségén eszközölteiánU]ásáD»* a köz hála és méltó elismerés ! ^ hogí leszek szerény tolmácsa, midőn főpátra' adjon az Isten sok ilyen nemes gaffftoronust egyházainknak, éltesse . és Deta' az Isten sokáig egyházainknak, zetünknek diszére-javára! . ue(j0ffeStia Mindnyájan egy kellemesen , tuok hanktatt estély kedves emlékeivel itt eltöltött estély kedves sza. A viszontlátásig 1 Miklósi