Ellenzék, 1881. júlus-december (2. évfolyam, 148-299. szám)

1881-09-19 / 213. szám

wrtW **!! r ‘’^is kitünően adta a titkos kémet. «;,giU a s/-inpadon’d08Zerepó: mír j° M fordít. Két jó színésznő is van a lWrtl.lv“* fa K. »»« *“*• V^bí0.ílet különösen ha az drámai, jól Proliig 1,««» á.érezdi legjobb tulaj­fl^zé tartozik. „as.v íít íir rPh:a legnagyobb gyárainak egyike, A ®n“aféle szeszgyár Aradon, pénteken a Veum­an 1C . .. A borzasztó veszedelemről füVes* tírvidéken a következőket Írja : i­ ,Az»d - emeletes gyárépület közepén ^,‘l‘lLL « első emeleten gyuladt ki. Az l^'lVl a* Gáj k01 város A h e n forgott; szerencse, hogy tíL'vLt különben az egész Gáj elpusztul. › f el| ezer és­­­Aszw... ti..i váHpt.t. nmezeb __ _ ezer hektoli­fSStal’ védett pinezében van elhe­­rí­t ‘fSi A beomlása nem valószínű, de tarta­­lm­fó; ez a gyártulaj- A iroda a pénztár, a gyí lakása beégett. — A bó­­borszasztó nagy, hogy az égő gyár­­lég t°e'[ez száz lépésnyire is alig lehet megköze­l, három biztosító­intézetnél volt biztos Agyn„na“ Trieszt“ és a magyar-tran­­’Ló társulatnál. A veszély folytán 400­0“b , és ezek családja maradt ““Jya nélkül, kitéve a bekövetkező nyo­­ic“Szmherélet, hogy odaveszett-e, még nem EA­zrir és fejetlenség leírhatatlan. A gé­­borzaszt-5 tűzben egy óriási izzó tömegge­l - - * ■ - -­­--------- méterma­ttdni. ,,, Rce7P Több százezer ?"!liszt gabona és kukoricza a lángok f­irálóka latt. ' Az istállókban 3600 ökör volt. Mint érte­, „yoket még idejében kihajtották a sza-­i ’ A lakásból, mely nagy fénynyel volt buto­­­zta egyedül az értékesebb bútorokat tudtak meg-A zavarban egy pár ismert tolvaj rabolni­­illett. A rendőrség közölök többet tetten kapott ts tartóztatott. A Neumann-testvérek szeszgyára már har­­■ndizben ég most le. A most leégett uj gyár 1566-67-ik évben épült s 1868-ban kezdett mu­­lani. Hogy mily óriási forgalma volt, mutatja az , hogy az államnak fogyasztási adó fejében na­­p,akint 960 forintot fizetett a gyár. A leégés fillse az államnak is nagy vesztesége van. A kár kiszámithatatlan, de annyi bizonyos, hogy milliókra megy. Irodalom és művészet A m­. tud. Akadémia könykiadó vállalata Az akadémia könyvkiadó vállalatának, uj, kom éves (1871 —1883) ciklusa, melynek ez a tavaszán jelent meg részletes programmja, de­­emljerig az első évi illetmény teljes szétküldé­séé­ indult meg. Ezzel a folyó évre nézve foga­­sleltása lesz a könyvkiadó bizottságnak az a határozata, hogy a vállalat aláírói minden év vé­gig rendesen megkapják könyveiket. A már leg­­fitesebb szétküldendő munkák a következőket: A történelmi (első) sorozatból: Az iszlám, Wolziher Ignácztól, egy kötet (teljes); A renais- Use Olaszországban, Symondstól, fordította Pulsz­­*­ Károly, első kötet; A római birodalom külső '•■rténfete, Tiery Amadétól, fordította Csíki Kál­­egy kötet (teljes) Az irodalmi (második) sorozatból: Kant, Kanoder Bernáttól, első kötet; A világirodalom 'Nai, Szász Károlytól, első kötet. Az angol tulva története, Taine Hippolit Adolftól, fordit­ata Csiki Gergely, első kötet. A jogi államtudományi (harmadik) sorozat­­/' A kormányformák az újkori társadalomban, Averege Emiltől, fordította Tóth Lőrincz, egy kö­­(teljes): Törvényszerűség a társadalmi élet­et Mayr Györgytől, egy kötet (teljes). A mai r_czia°rszág átalakulása, Taine Hippolit Adolf­tam fordítój­a Toldy László, első kötet. Pályázatra emlékeztetés. ■kíi t U(iy*Társaság függőben levő pályá­­z 1 .í^jÉ^nek közeledtével van szerencsém ,r­ekel­eket figyelmeztetni, hogy a társaság 1-én tartott tagválasztás közülésén a ez a két .jutalomtételt tűzte ki:­­• Kívántatik egy kisebb magyar 1881. november 30-^ .«na­­gy m­­ecuu ujrtgjai tvito it.Szely szép­ prózában. Jutalma 40 arany fájának határideje ^.^atatik a külföldi irodalom valamely Uj, j . ,0' Veszélyének fordítása kötött beszéd­ei „ama 40 arany, Benyújtásának határ ideje: 1 “member 30 ika !!l*Piairfu‘vZat föltételei a Kisfaludi Társaság •»tők. ak kötetében (46­1. IX.) olvas­­ taPesten, 1881. szept. 16-én. Beöthy Zsolt, » Kisfaludy-Társaság titkára, nagy értékű munka hagyta ;ti­ i . • Rákóczi Ferencz fejede­s L?ga­ 1676—1701. Történeti tanul- JH), ir.'^J^kk s más egykorú túljegyzések p f Valy Kálmán. Három rézmetszetü Eszesen °,Z?ony, kiadja Stampfel Károly. Az , Utfjj' n kiállított kötetet, melynek tartalmá­ét a MG* részleteket már régebben felel­­a könyvifalában s mely hónapok óta ki volt rU8°k kirakatában, csak ma vettük irakatában, csak ma vettük meg, hogy mindeddig nem szól '■'6» UKJnJ U1IUUUUL“6 már n*°i _n^ha olvasóink közül sokan láthat­­könyvpiaczoQ l«tir(,;& 'rr?yvpiaC7,0Q- A kuruezvilág érdemes uNaU? Kálmán, ezúttal a nagy nem-1 '1 Elitét a., 'e8első hősének, Rákóczi fejedelem- 101gozta föl, a most megjelent munka VIT'* törte -1 azonban szintén nem egész folyamát adja a vál­tozatos, dicsőségben és sorscsapásban oly rendkí­vüli gazdag életnek. A 301 oldalra terjedő szép kötet II. Rákóczi Ferencz fejedelem életének első szakára, a gyermek és ifjúkorra szorítkozik s szü­letésétől kezdve éppen azon korig terjed, midőn a huszonöt éves ifjú kilép az akczió terére s át­veszi a nemzeti mozgalom vezetését. Ez a kor­szak is fölötte érdekes s eddig sem kellő figye­lemre méltatva, sem általában feldolgozva nem volt. Munkája czélját a bevezetésben szerző így adja elő: Eredeti, közvetlen kútfőkből tüzetesen megismertetni és méltatni Rákóczi változó mozza­natokban gazdag gyermek- és ifjúkorát; vázolni a körülményeket, melyek a nagy tettekre hivatott fejedelmi ivadék fiatal lelk­ér­e, jellemképződésére irányadó befolyást gyakoroltak s melyek befolyá­sa alatt olyanná fejlődött, a minőnek őt akkor találjuk, midőn a köztevékenység terére kilépve kezébe ragadá nemzetének vezéri zászlaját ; szó­val megadni a kellő bevezetést a nagy életpályá­hoz, megírni a prologot a nagyszerű tragoediá­­hoz, úgy mint Mikes megírta volt annak epilog­­­ját, befejezését — ez való törekvésünk czélpont­­ja mostani munkánknál. E feladatot szerző tíz ter­jedelmes fejezetben igyekszik megoldani. A mun­kát három gyönyörű rézmetszet díszíti. Mindegyik II. Rákóczi Ferencz arczké,pe különböző időkből és pedig 1684, 1690 és 1701-ből. Meghívó és értesitő. Tapasztalt szives fogadtatás, és ott elért fé­nyes eredmények által ösztönöztetve, alálirt elnök­ség a „Hunyadmegyei történelmi és régészeti tár­sulat“ választmányának legközelebbi rendes havi ülését ezennel Hátszeg városába folyó évi október hó 1-ső napjának délelőtti 10 órájára hívja össze. Ugyanazon alkalommal és minél nagyobb számban nem csak a választmányi tagok, kikre biztosan számít az elnökség, hanem társulati más tagok és érdeklődő hallgatók is annyival örvende­tesebben láttatnak, mert Hátszeg város lelkes hói- ü­gyei s fiai az­nap est­e társulatunk pénzalapjának javára műkedvelői előadást, ezt követőleg közva­csorát és tánczvigalmat rendeznek. A választmányi ülésre fölolvasást eddig dr. Sólyom-Fekete Ferencz tagtársunk ígért. E fölol­vasás, esetleg fölolvasások meghallgatásán kívül a választmányt társulati folyóügyek, indítványok és bejelentések veendik igénybe. Kelt Déván 1881. évi Szeptember hó 15-ik napján. Társulati elnök egyetértésével Dr. Sólyom Fekete Ferencz társ­ alelnök. íTIIID£3íF£JLE. Kolozsvár, szeptember 19. — Nemzeti színház. Szombaton és va­sárnap Vendrei Ferencz a budapesti színi tanoda végzett növendéke lépett fel a nyári színházban, először Musset Alfrédnek „Ne fogadj fel soha semmit“ czimü vígjátékban mint Van Buck, az­után Lukácsi Sándornak a „Vereshajú“ czimü nép­színművében, mint Veréb Jankó. Egy bevégzett mű­vész, vagy egy nagyon rosz színész felett, egy­két fellépés után is lehet ítéletet mondani, de egy kezdővel szemben, kinek midőn először lép a nyilvánosság elé, még a csengettyű jelszavára is kell, hogy dobogjon a szíve, egy-két fellépés után még nem lehet biztosan ítélni, mert já okából hiányzik mindenek felett az, a­mi annak legelső feltétele: a nyugodtság; s míg a színész gyakor­lat által ezt meg nem szerezte, szó sem lehet ar­ról, hogy tehetségét, képességét a színpadon sza­badon, akadály nélkül érvényesíthesse. Idő múl­tával, ha a színpaddal megbarátkozott, ha a kez­det számtalan nehézségeit leküzdeni már alkalma nyíllott, szabadul meg a színész játéka azon aka­dályoktól, melyek őt, mozgásában, beszédében, gesztusában lépten-nyomon gátolják. A sziui ta­noda növendékeinek különben meg van az az elő­nyük, hogy helyesen tudnak hangsúlyozni, és a színpadi mozgásban, s különösen a taglejtésben bizonyos szabatosságra tesznek szert, miáltal, ha nem is képesek egy szerepet úgy előállítani, hogy azzal valódi hatást keltsenek a nézőre, de nem teszik a darabot élvezhetlenné. Vendrei első fel­lépésével Van Buck szerepében nem igen tudott a közönségre hatni, tisztességgel elmondta ugyan szerepét, de nem vonta magára a néző figyelmét, mert nem tudott a szerepből alakot terem­teni. Érezni lehetett játékán, hogy nem a kedé­lyes nagybácsi van a színpadon, hanem egy olyan egyén, kinek több aggodalmat szerez még a nézők jelenléte, mint Alfred unokaöcscsének pazarlása és pajzánkodása. De ezt leginkább az első fel­lépéssel együtt járó izgatottságuak és azon körül­ménynek is lehet tulajdonítani, hogy egy oly ne­héz szerepben mutatta be magát, mely a leggya­korlottabb színész erejét is próbára teszi. Sokkal szerencsésebb választás volt a második szerepe. A Veréb Jankó alakját már több sikerrel tudta ki- ;­emelni: eltalálta szerepeinek főbb vonásait, sőt­­ egyes apróbb részleteket is találóan tudott érvény-­­ re juttatni; mozgásában könnyűség, előadásában pedig közvetlenség volt észrevehető. Szóval Vemb­­­erből a­mennyire két föllépés után következte­tést tenni lehet, jó színész válthatik. Tehetsége, tanulmánya van, csak gyakorlatra van szüksége, hogy színészi képességeit kifejthesse. A szombati előadás miatt Tolnay Andort kell dicsérettel meg­említenünk. Szombaton Alfréd szerepében kitün­tette magát, a közönség nyílt jelenés alatt zajosan megtapsolta. E fiatal színész egy idő óta halad előre. A minapában is a „Kötelesség“ czímű drá­mában figyelmet keltett Trassimelli Túllő szere­pében ; csak előre a szorgalom a törekvés meghozza a maga jutalmát. — Színházi felhívás. Miután a rendes téli szinidény az itteni nemzeti színházban f. é. október 1-je napján kezdődik, tisztelettel felkéri­­­­nek azon t. ez. páholy-előjog tulajdonosok és bér­lők, akik a közeledő téli szinidényre páholyo­kat bérelni kívánnak, szíveskedjenek f. é. szept. 25 ig bezárólag a színházi választmány titkári irodájában reggeli 9 től 12 óráig jelentkezni, s ott magukat előjegyeztetni Kolozsvárt, 1881. sept. 19-én. A nemzeti színház országos választmánya. — Bátokné jutalmául holnap „Boccaccio“ kerül színre. Szombathelyi Béla szerepét, Pietro herczeget Váradi Miklós fogja játszani. — Szombathelyi Béla hátrahagyott csa­ládja javára holnapután, szerdán a redeutte ter­mében tartandó hangverseny műsora a követke­ző: 1. Édes lánykám, népdal Huberttől- előadja a „Kolozsvári dalkör,“ 2. Ária Troubadurból Verdi­től, előadja Zólyomi Vilmos ur. 3. Tercett Bű­vös vadászból Vebertől, előadják Baloghné, Pro­­haszka k. a. úrnők és Scholaszter János ur. 4. Tercet hegedű és zongorára Alardtól, előadják Peille Farkas és Zachors urak. 5. Népdal, előad­ja Balogné úrasszony. 6. Szavalat, előadja Ditrói­­urasszony. 7. Valter, előadja Neszveda úrasszony. 8. Duett, Borgia czimü operából előadják Balogh­né úrasszony és Scholaszter János ur. 9. Duette álar­cosbál czimü operából Verditől előadják Neszveda urassz. és Scholaszter J. ur. 10. Induló Erkel F - től, előadja a Kolozsvári dalkör. Jegyek Demeter József kereskedésében válthatók. — Dalestély: „A helybeli Dalkör“ f. hó 17-ikén tartotta ez évi 111-ik rendes dalestélyét a „Redoute“ nagy­termében. A műsor Zsaskovsz­­ki „dalárkedv“ czímű mazurjával vette kezdetét; meglehetősen rövid, de annál változatosabb volt, melyből az „erdőben“ (Webertől) és „fáj a szi­vem, teher neki az élet“ (dr. Bánffy Gy.) élén­ken megujrázta a közönség. Az a csinos összhang, szabatos előadás s mindenben nyilvánuló csin fé­nyesen igazolták Serly karmester úr működését. A műsor lejárta után továbbra is megmarasztot­­ták az öreg Salamon Jánost, hiszen megunták volt már az ülést a fiatal leányok, de még az urfiak is s ha kézzel lábbal egy taktust ütnek a csárdáshoz, az mit sem fog ártani. Úgy is lett Előbb egy szerény csárdás, aztán valami „kra­­koviánka“ vagy mi az ördög, továbbá egy lomha franczia négyes; utoljára pedig olyan „neki va­dult“ csárdásokat csináltak — hogy nő ! Több volt a jó kedv, mint a jövedelem, már a meny­nyiben a „kedv kiszámithatlan. — Az unitáriusok által Budapesten ala­pított ekklézsiába kirendelt lelkész, Demi Ká­roly beiktatása folyó évi október 2-án lesz. Ez alkalommal a magyar kir. államvasutak igazgató­sága ezen vasutak vonalain, személyvonatok­nál (a gyorsvonatok kizárásával) kedvezményt adott arra, hogy a­kik ez ünnepélyben részt kí­vánnak venni, harmad­osztályú egész jegygyel, a második kocsiosztályban, s másod­osztályú fél jegygyel a harmadik kocsiosztályban utaz­hatnak Budapestre és vissza. E czélból a megkí­vántató igazolási jegyek, melyek szeptember 29- től október 12-ig tartó érvénynyel bírnak, unitá­rius püspök it. Ferencz József urnái kapha­tók Kolozsvárt A vidékiek, a­kik ez utazási kedvezményt igénybe kívánják venni, jelöljék meg a vasúti állomást ss, a­honnan indulandók lesznek. — Nyilvános köszönet. Jósika Sámu­el báró m­nga szives volt a kalotaszenkirályi ál­lami elemi népiskola gondnoksága gyűjtése szi­­rtén az Eötvös-alap javára 9 frtot s­z krt kül­deni. Fogadják a buzgó adakozók és gyűjtők e szives adományért az ügy nevében a kolozsmegyei tanítótestület központi választmányának hálás kö­szönetét. Kolozsvárt, 1881. szept. 17. A tanító testület elnöksége. — Pálmay Ilka asszonyról a „Budapesti Hírlap“ szombati számában a következőket olvas­suk: „Pálmay Ilka asszony szerződési ügye Ko­lozsvárott szerencsés megoldást nyert. A kolozs­vári igazgatóság tudvalevőleg szilárdan ragaszko­dott ahhoz, hogy a művésznő még a jövő évi májusig az ottani színház tagja maradjon, ellen­kező esetben pedig 4000 forint bánatpénzt fizes­sen. Az igazgatóság azonban látva, hogy Pálmay asszony semmi áron sem hajlandó november 1-énél tovább Kolozsvárott maradni, miután erre a határidőre kötötte meg szerződését a népszín­ház igazgatójával, beleegyezett abba, hogy a ked­ves művésznő már november 1-én távozzék Ko­lozsvárról, és megelégszik a kínált 201­0 srt vin­kulummal. Ezzel tehát ez az ügy is szerencsésen el van intézve. Pálmay Ilka asszony az első időben csak operettekben, Blahánó Lujza asszony pedig csupán népszínművekben fog fellépni.“ — Beküd­detett. A „Magyar Polgár“ szerkesztőségével kívánjuk tudatni, hogy mll-ik számában megjelent azon közleménye, miszerint a kir. tud. egyetemi joghallgatóinak e hó 15 én az­az csütörtökön estve lett volna ismerkedé­si estélye a nagy komlóban, teljesen alaptalan. Több joghallgató. — Borzasztó szerencsétlenségnek vet­ték elejét a napokban a nagyvárad-kolozsvári vas­úti vonal körözsvölgyi részén. — írja a „N.-Vá­­rad.“ — a Brátka s Bucsa közötti egyik őrház lelkiismeretes baktere épen hivatalos útját végez­ni indult a legközelebbi őrház irányában, midőn a vasutisin mentén egy fekete tömeget vesz észre. Éjjeli lámpása segélyével szemébe tűnt egy em­ber csoport, mely mély álomba merülve feküdt egy halomban a két sin között. A vasúti őr bor­zasztót sejtve költésükre siet. A csoport bontakoz­ni kezd. Ősz aggastyán, vén anyóka s két gyá­moltalan gyerek áll az ámuló előtt. A faggatásra kivallja a tehetetlen öreg ember ráralló szándé­­kát. Nem bírván viselni az élet terheit, kis unokáival együtt, szabadulni óhajtott at­tól, s az erőszakos halál­ Demek­e legborzasztóbbikát vá­lasztotta. A nagy várakozásban azonban elnyomta őket az álom, éhesek is voltak s fáztak is. A kö­nyörületes vasúti őr ellátta őket éjjelre s másnap reggel jelentést tett az illetékes fórum előtt. Ez is az idők jele! — Gerőfi Andor színtársulata, mely Fiuméban oly nagy kitüntetésben és pártfogásban részesült, e napokban tért vissza az Adria part­járól Eperjesre, hol a „Piros bugyelláris“ nép­színművel nagy közönség előtt kezdte meg né­hány előadásra terjedő szini évadját. Gerőfinós Ilkát, az eperjesiek régi kedvenczét, megjelenésekor több koszorúval és számtalan virágcsokorral fogadták, dalait ismételtet­te a nagyszámú közönség és az egész előadás alatt a többi szereplőkkel együtt lelkes taps- és kihívásokban részesült. A társulat már október 1-én Kassán nyitja meg téli évad­ját, Katona I.József „Bánk-bán“ drámájával Gerő­­fy Andor kiegészített társulata a következő­ tagok­­ból áll: Gerőfyné Ilka, Nagy Irma, H. Szabó Il­ea, Kutassy Janka, Locsárekné Gizella, Kőmivel­­d Anna, Erdélyi Gizella, Vinczéné Alojzia, Lew­­eyne Emma, Liczemnayer Szidónia, Liczenmayer Leopoldina. — Balogh Árpád, Takács Ádám, Fe­rn­yáry Ottó, Lenkey Gyula Mészáros Lajos, An­­dory Péter, Szigligeti József, Halasy Béla, Dál­­noky Kárpát János, Locsárek György, Makroczy­­János, Kelemen Ödön,­­ Makay Zsigmond súgó. Ezenkívül 10 férfi és 10 nő kardalnok, és 22 zenész. A svájczi hegyomlás áldozatainak szá­máról következőket jelenti a „Berni Bund“ : Sze­rencsétlenség ért­elmben 46 családot; ezek közül elvesztett 20 család 1—1 tagot, 12 család 2—2 tagot, 3 család 3—3 tagot, 6 család 4—4 tagot, 1 család 5 tagot, 2 család 6 tagot, 1 család hét és egy másik család 8 tagot, összesen 109 egyén halt meg. E hó 14-én ment végbe Elmben az első temetés, mely alkalommal 13 nagy és 2 gyermekkoporsó lett eltemetve. Matt lelkész Elm­éél és Leucziger lelkész Mathból mondtak halot­ti imát és tartottak gyászbeszédet. Az egész gyász­szertartás alatt folytonos moraj hallatszik a hegy felől. A Sz­i.­galli közlöny szerint Elm ha­tárán 750.000 négyszögméternyi terület lett el­temetve. El­mi tanács nyilatkozata szerint még nagy szakadások fognak következni. A falu rop­pant veszélyben van, ha a szakadás egyszerre tör­ténik, s ennek folytán az nem is lakható többé. — Viktória herczegnő kelengyéje, mint Karlsruheből jelentik, mindenkit meglepett. A svéd trónörökös arájának kelengyéit szeptem­ber 14-én állította ki közszemlére a nagy her­­czegi család, s a nagy­közönségnek két napi időt engedett a remek kelengye megtekintésére. A menyasszonyi ruha fehér atlaszból készült, s gyönyörű brüsszeli csipkékkel, mirthusz- és na­­­­rancs-virágokkal van díszítve. Az uszály, a fá­tyol, a zsebkendő és legyező megfelel a menya­­szonyi ruha nagyszerűségének. A mirthusz-ko­­szorú közepén a bádeni és svéd egyesített czimere­­ket rózsák szegélyezik. A sugár alakú, s­zakító fényű gyémánt fej­ék, mint nyakék is használ­ható. A menyasszony Stokholmba való bevonu­lása alkalmával kék szövetből készült, és sárga atlac­czal ékesített ruhát visel. A kelengye tár­gyai közül még egy korcsolyázási öltöny tűnik ki. A fehérneműek, és más házi szükséglethez tarto­zó tárgyak kiállítása valóban fejedelmi. — Kezdő ügyvédek segélyezése. A ki­rályi tábla elnöke a következő hirdetményt teszi közzé: A budapesti királyi Ítélő­tábla rendelkezé­se alatt álló Jeszenák János-féle alapítvány jö­vedelméből négy szegény sorsú budapesti kezdő ügyvéd 1882. év kezdetétől számítandó három éven keresztül, május és november havában fél­évi egyenlő részletekben kiszolgáltatandó évenként 200 forinttal lesz segélyezhető; azok tehát, kik ezen segélyt elnyerni óhajtják, felhivatnak, hogy vallásuk, szegény sorsuk, ügyvédi minőségük és Budapesten megtelepedésük hiteles kimutatása mel­lett kérvényeiket ezen év november hó 15-ig a budapsti kir. Ítélőtábla elnöki igtató hivatalában nyújtsák be. — Gyöngéd férj. Egy new-jerseyi pol­­­­gár az ottani helyi lapokban a következő hirde­tést teszi közzé : Feleségem Mária Anna eltévedt vagy elrabolták. Akárhogyan álljon is azonban a dolog, mégis beverem annak a fejét, a­ki vissza­hozza. A­mi valamely tőle igényelt tartozást il­let, minden kereskedőnek jogában áll rajta keres­ni, de min­thogy én a magam adósságát sem fi­zetem soha, nem várhatják tőlem, hogy a felesé­gemért kifizessem. — Nagy sikkasztás Pétervárott. Mint Pétervárról távírják — írja a „Függ.“ — az or­szágos banknál pénteken 80.000 rubelnyi sikkasz­tást fedeztek fel. Egy hivatalnok, kit egyik kö­vetség ajánlott a banknak titkárul és ezelőtt egy bankár házában nevelő volt, 4000 rubel sikkasz­tásával vádoltatik A volt nevelő már két héttel ezelőtt külföldre szökött. A „Petersburgskija Wie­­domosti úgy vélekedik, hogy csak csodának kö­szönhető, hogy nem nagyobb összeg hiányzik, mert a fennálló rendnél könnyen egy miliőt lop­hattak volna. — Borzasztó gyilkosság. Londonban egy Hammett Richard nevű családapa két gyermekét — egy 12 hónapost és egy 4 évest — megölte. A gyermekek anyjuk által a beteg apára voltak bízva, ki vörhenynyel lábán, betegen feküdt. A szerencsétlen ember azonban lázba esvén, öntu­datlan állapotban elővette a szegény gyermekeket és egy konyhakéssel keresztülmetszette torkaikat Azután saját magát akasztotta fel, de visszaérke­­zett neje élve vágta le. A szegény áldozatok egy hangot sem hallattak a gyilkosság alatt. — A világ legöregebb embere. Egy londoni orvosi hetilap szerint egy san Salvador polgár saját állítása szerint már 180 éves, de szomszédjai sokkal öregebbnek tartják. 1712 ből származó aláírása egy kolostor építésére rendezett gyűjtés aláírási ívén találtatott. Az öreg bőre pergamenthez hasonlít, ha­ a hófehér, fejét rende­sen turbán födi. Naponkint csak egyszer szokott enni és minden hónap első és 15-ik napján börtöl, de akkor minél több vizet igyekszik inni. A leg­­izletesebb ételeket választja ki és mindent hide­gen eszik.­­ Nagy katonai tanácskozmány tar­tatik ma a fővárosban Albrecht főherczeg el­nöklete alatt, melyben Rheinländer, Beck, Kees, E­d­e­­­sh­ei­m-Gy­u­l­a­y s a tábornoki kar többi, a fővárosban időző tagjai vesznek részt. A hadgyakorlatok végeredményének megbeszélésén kívül — hir szerint — a Göezel-Leudl ügy is szóba lesz hozva. — Utazó halott. Az odesszai vasút Bir­sula állomásán nemrég felbontottak egy ládát és abban egy öreg zsidó holttestét találták meg. Ne­ve Chaskind és a poltavai kormányzóságban la­kott. A holttest mellett darab papír feküdt e felirattal: „Ha nem akartok elevenen elmenni, úgy halva küldünk majd el benneteket.“ — A Sipkaszorosban szombaton leplez­ték le az 18­17-ben elesett oroszok emlék­kövét. — Udvarhölgyek veszélyben. Mária Valeria főrigne e hó 14 én mint Ischlből írják, kirándulást tett, mely alkalommal a meredek után a második kocsi elé fogott lovak viszszahökken­­tek minek folytán a kocsi feldőlt és a benn­ Ci Lj Ij CJ II L ijj K. Szeptember 19. ülők. Branca bárónő és mis Wackerow kies­tek a kocsiból. Szerencsére nagyobb bajuk nem történt. M. r. A király ezer forintot adományozott Miskolcz város szegényeinek, ötszáz frtot a mis­kolczi kisdedóvo intézetnek, ezenkívül kilenczszáz rtot több jótékony intézetnek, melyek az adomá­nyon kétszáz frtonkint osztozkodnak. , ~ Ldlvari ubéd. A budai királyi várlak­an a jó hó 27 én délután 5 órakor nagy udvari e­du lesz, melyre a királyné is bejön Gödöllő­ről. Az n fj/z a, rm­any és törvényhozás tagjai, valamint vatalosa°k ^ külföldi konzulok lesznek hi­iTM rrT~i ^ansc*enao Henrik, a hires vlamus , uj, 10 Gyüsselből távirják, vasárnap ünnepli jubileumát. Este^nepies hangverseny lesz^ a város­róQ7f °ren ’ aZ '•^P^yben a városi hatóság is láiJ J ’ 8AZ VQnePeR tiszteletére fényes es­télyt ad a városház termeiben. hari­n--A°^0111^* berlini belga követ, a en m ur un^fCliar kar d°yenÍe. szeptember 16- meghalt­ Nothomb 1805-ben születet­t 1845 óta foglalta el berlini követi állását. nvM, TI Hamburgban magyarországi czigá­nyok zeneinek a Hanza-teremben. Művészetök­latkozikambUrgi "p0 forma nagy elismeréssel nyi­... n T A­nderzesnek átnyújtandó diszkard­­ra Budapesten még egyre folynak a gyűjtések. . . Liszt Ferencz nagy művészünk egész­ségi állapota már annyira javult, hogy már meg is kezdette utazási előkészületeit. Weimarból Ró­mára megy. Liszt 70 ik születésnapját Weimar­­ban nagy ünnepéllyel készülnek megülni.­­ A debreczeni jogászokat egészen fel­izgatta az igazgató azon eljárása, miszerint a jo­gászok igazoló jegyére a kiállító által feljegyzett „ur czimet, az aláírás alkalmával kihúzza. IK«®® AS9P asAtb. Keleti kereskedelmünk. E czim alatt a Budapesti Hírlap legújabb száma a következő igen figyelemre méltó, dolgo­kat írja: Valahányszor Oláhországból gazdasági híre­ket kapunk, mérget vehetünk rá, hogy 100 kö­zül 90 lesújtó, elkedvetlenítő és érdekeinket káro­sító, így vagyunk velük most is. Bécsből a Duna gőzhajózási társaság által értesülünk, hogy az oláh kir. vasutak legújabban 30 százalékkal ma­gasabb tarifa alá vetik azokat a tárgyakat, me­lyek a Dunán s igy Ausztria-Magyarországból jö­vő Gyurgyevóba, innen vasúton Bukarestbe szál­líttatnak. Ez olyan rendszabály, melyért egyene­sen az oláh kormányt lehet felelőssé tennünk, s igy a külügyi hivatal figyelmébe ajánljuk azt. Bukarestből jelentik, hogy az angol iparczik­­kek mindinkább kiszorultak az oláh piac­okról, s helyettük a franczia kereskedelem kezdi dominál­ni a tért. Ennek a hírnek rendkívüli horderejét az első pillanatra talán észre sem veszszük, de némi megfontolás után megdöbbenve látjuk, hogy azon a piaczon, mely már az összes viszonyoknál fogva, a miénk, egy nagy átalakulási processzus megy végbe: az angol, aki örökre biztosítottnak hitte magát Oláhországban, kiszoríttatik onnan — de nem Magyarország, hanem Francziaország által. Kereskedőinkben és iparosainkban nincsen anynyi élelmesség, nincsen anynyi körültekintés, hogy észrevették volna azt, ami közvetlen szom­szédságukban ment végbe; nincsen bennök any­nyi ügyesség, hogy a kínálkozó kedvező alkalmat felhasználták, kizsákmányolták volna. Súlyos de igaz vád üzletembereink ellen, hogy folytonosan a kormányt biztatva reformokra, ezzel eleget ten­ni vélnek azoknak a kötelességeknek, melyek nemcsak magukkal, de az országgal szemben is vállaikra nehez­dnek. Egy körülmény van, mely könnyíti védeke­zéseket; ez a konzuláris intézményünk nyomorú­­ságossága és használhatlansága, mert első­sorban konzulaink kötelessége volna felhívni az üzlet­emberek figyelmét arra, mi hivatalkörükben vég­be megy. De az, hogy konzuljaink csak parádézó uraságok, még nem jogosítja fel kereskedőinket arra, hogy ők se tegyenek semmit. Az üzletem­bernek első­sorban saját magának kell érdekei biztosításáról gondoskodnia. Konzoljaink viselt dolgaira különben még legközelebb vissza fogunk térni. A harmadik, keleti forgalmunkra nagy fon­tosságú, de kedvező mozzanat az, hogy a ma­gyar­ állam­vasutak saját igazgatásukba veszik a bosnyákországi vasutakat. ru- Kezdete 7 órakor-Felelős szerkesztő és laptulajdonos Bartha Miklós. Kiadó: Stein János.

Next