Ellenzék, 1881. júlus-december (2. évfolyam, 148-299. szám)
1881-10-29 / 248. szám
Kolozsvárt 1881. N osztor nom csak hogy fogda*' aiot, sőt már Várpalotán »e ® ne se n ki is jelenté, hogy eg/h 'som is fog vallani!“ ,S° \7 Ellenőr“ hire harmadik bűntárs ellextól valótlan. Veszprémben, Várpalotán. Fog*tása arról illetékesek mitsem tudnak, llart’ark bűntárs nincs is. pl‘ * Az újabb tudósításokat a következőkben foglalhatjuk össze-Gold Gáspárnal Írják 27-ről Várpalota___ |.I raeg ugyanazon szomszéd házban fekethova a gyilkosság felfedezése után aléltan sír már annyira jobban van, hogy maga ezenl az ágyban fel is ül. Nemes Mari és Holos , gorbája szintén jobban vannak már, utóbbi "-Hanssen rosszul volt és az orvosok életéhez kekremény tápláltak. A 9 éves Gold Lipót állaazonban még mindig nagyon veszélyes, és utóbbi valószínűleg bele is fog sebjeibe halni J?jjorz Adolf dicséretre méltó ügybuzgalomraal riogatja meg a 4 szerencsétlent.. Gold Gáspárné, Li abban a jóhiszemben van, hogy családja még I mindig férje és gyermekei után kérdezősködik , nem is gyanítja, hogy a kis Lipót kivételével „„•„I el vannak már temetve. Tegnap Jakab nevű fiát (ki egy helybeli létben "tanul*) azzal küldte haza, hogy mondja le az apjának, hogy erezsze ki Marosát (nevelt leányok) a hátsó szobából, hova őt a rablók záruk és viselje gondját Ferencznek (a legifjabbnak.) Veszprémből ugyancsak f. hó 27-től a következőket írják az E - s nek : Hoster rablógyilkost tegnap délután 5 órakor sialták be a vasútállomástól Veszprémbe. Az állomás mintegy félórányira van a várostól s az országút a folyton nedves idő folytán egy sártenger van. Ez azonban nem akadályozta meg közönséségünket, hogy a már a déli vonattal várt gyilkos elébe ne siessen. A város végétől mintegy negyedórányira is roppant néptömeg várta a kocsit melyben a gyilkost hozták. A mint láthatóvá lett a bakon ülő pandúr tollas kalapja, a néptömeg közt vésztjósló zugás moraja kelt s a nép, mint az ár tódul a kocsi felé. Az országúton még csak valahogy elhajthatott a kocsi, de mikor a városba értek, a tömeg több ezerre rúgott s egyszerre elül hátul, oldalt körül zajongta a már léptető kocsit. A gyilkos abban két pandúr közt ült, vele szemközt Balogh Dávid csendbiztos. A nép a zárt kocsi ablakán át alig-alig látható a gyilkost. A város piaczán, a Gizella téren oly roppant nagy volt a tolongás, hogy a kocsi nem mozdulhatott s később rendőröknek kellő ótat nyitni a kocsinak. A vár alján szintén roppant tolongás volt és a kocsi csak bajjal kapaszkodhatott fel a vár lejtős utján. Végre a megyeház kapuja elé ért a kocsi, a pandúrok kiszállították az erősen összebilincselt gyilkost s átadták Keglovics várnagynak. Hoster gyilkost a várnagy a földalatti börtönök legalsó s legerősebb kazamata-czellái egyikébe zárta. A börtön-czella két öl hosszú s egy öl széles. Ablaka erősen vasalt, rácsozott s sodronyos. A czellában egyszerű ágy van, egy korsó viz s egy vasbödön. Az ajtó roppant vastag, vasalt tölgyfából készült, rajta egy keresztvassal ellátt figyelőlyuk van, melyet azonban Keglovics várnagy azon czélból, hogy azon át még örök se közlekedhessenek netán a gyilkossal, még tegnapelőtt beüvegeztetett. A kazamata folyosón, mint rendesen, egy töltött fegyverrel ellátott foglyár jár-kel föl s alá; a Hoster ezelláta ajtaja előtt azonban ezenkívül még egy fegyveres őr foglalt állást s folyton szemmel tartja a gyilkost. Mikor a gyilkost bevezették, újból kimotozták, s ami ruhájához szükségelt zsinór nála volt, azt elvették. Erre Hoster, ki gyanítá, hogy ez öngyilkossági szándéka ellen történik, egykedvűen jegyzé meg: „Tekintetes várnagy úr, ha én magamon valamit tenni akarok -- nem kell nekem ahhoz semmi “ Természetes, hogy ennek folytán a reá való őrködés most még szigorúbb. Estefelé kenyeret kért s adtak is neki egy fél rabkenyeret, mit maegvetőleg fogadott el s azt kérdé, hogy „hát ehez más nem jár? Hoster a lefolyt élét rendkívüli izgalomban lelté. Éjfél előtt egyszer csak álmában felordít „Ne bántsd még!“ E kiáltással fel is ugrott fekhelyéről, aztán hajnalig nem is birt többé aludni. Mikor derengeni kezdett, Hoster ismét elszunyadt de alig pár percz múlva ismét a kiáltással riadt föl ágyáról: „Jönnek!« Aztán már nem aludt el többé. Steggel felé mintegy félóra hosszant folyvást a czella egyik falszögletét vizsgálta szemei- Vid) majd a vasbödön nehéz abroncsait tapogatta meg- Ma délben rendes főtt ebédet kapott már, kevertsége óráról-órára nő. Kleczár szolgabiró, ki a Gold-házban talált nullákról a kézkötelékekül szolgált zsinegeket impak idején gondosan összegyűjtötte, ma ama köteldarabokat, miket a csoóri hid alatt talált, más°dik gyilkos hullája zsebében találtak, távirati mn ma bűnjelkép ide küldetni kérte Seydelle-Egy Kiss Dániel nevű helyi asztalos most tegnap, amint a városba hozták Hostert, punnal ráismert, hogy az év elején nála segédült alkalmazva, s mikor a budapesti asztalos strike tött, hirtelen elhagyta őt s a fővárosba utazott. I?t tehát az sem áll, mit magára vallott Host, hogy ez gyl 2£dáig a váczi fegyar lett volna. # lot rablótámadás történt Üskünél Várpama.,pelett Kaposi nevezetű veszprémi szabótanulók leteperték, de közeledő kocsizörejre elritkültek. Kaposi előrobogó kocsilovak zabláját 6,adva könyörgött segítségért. A kocsiban magyar Gyula a „Veszprémi független hirlap“unkatársa felültetve őt a kocsira megmentette , Vizsgáltot megindították. Az alispán este Bu- Pestre utazott a kormánytól kérni rögtön statá mínsot pedig. Kolozsvár, október 29. — A Sámi-alaphoz ujjabban csatlakoztak: Könyves-Tóth Mihály és Kálmán 25 frttal, Szász Domokos és neje 10 frttal, dr Purjesz egyetemi tanár 5 írttal, mely összegekkel együtt az alap: 732 fit 50 kr. — A Sámi alap. Lapunk szerkesztője a következő sorokat kapta: B a r á t o m M i k lós! Dr. Takács Lajos közös barátunk a következő hozzám intézett meleg sorokban emlékszik meg boldogult Sámi László tanár úrról: Kedves barátom! Képzelheted, engem is hogy megdöbbentett jó Sámi bátyánk oly rögtöni elhunyta. Épen ma egy hete ilyenkor voltam nála. Mily kedves volt hozzám, mily szépen emlékezett meg szegény öregemről, kit ő, és csak is ő, mindig „Jankó“-nak hívott, hogy irigyelte gyors és fájdalom nélküli elhunytat. Íme az irigység, mily hamar ténnyé vált! Küldök mellékelve koszonnn megváltása fejében 10 frtot, add nevemben a Sámi-alaphoz. A szoborra is fogok adni, ha a gyűjtés megindul. Minden vagyonom kevés volna azon felejthetlen órákért, melyeket mint hallgatója előadásain tettek. Soha úgy, mint ő, egy tanárom sem hatott rám — soha egynek tanait sem véstem annyira szivembe. Ő volt és maradt rám nézve magister magistrae vitae. Nyugodjék békével! .. . Budapest, 1881. okt. 27. Dr. Takács Lajos. — Magam is szívesen járulok egyúttal 10 frttal a Sámi alaphoz* s kérlek a mellékelt 20 frtot rendeltetési helyére juttatni. Hívod: Stein Gábor. — Incompatibilitás. Városunk közelebbi közgyűlése Dr. Jeney Viktor egyetemi tanárt és Dorgó Albert kir. közjegyzőt küldötte ki árvaszéki ülnökök gyanánt. Úgy hisszük, hogy ez utóbbi kiküldésénél a közgyűlés nem vette figyelembe azon fontos körülményt, hogy Dorgó mint kir. közjegyző majdnem minden ülésen érdekelt fél, mivel az általa beterjesztett hagyatéktárgyalási jegyzőkönyvek elfogadása az árvaszéki ülések hatásköréhez tartozik, — továbbá ugyancsak ez ülések feladata ily eseteknél a közjegyzői rarikadij megállapítása is. (Kossuth-Világ.) — A ki nem csinál utczai demostratiót. Finály Henrik ur nem akarta e város orsz. képviselőit a fogyasztási adók kérdésében a küldöttségbe választani, mivel azok szerinte csak utczai demonstrációra alkalmasak. Persze, ő minden komolyabb ügyre alkalmas. Most egy éve arra érezte magát alkalmasnak, hogy részt vegyen a kereskedelmi miniszter megbízásából azon küldöttségben, mely a szomszéd országok közgazdasági viszonyainak előzetes tanulmányozására utazik a keleti tartományokba. És elment. Aztán arra érezte magát alkalmasnak, hogy tapasztalataikról ő tegyen a bizottság nevében jelentést a kormánynál. És megírta! Pár héttel ezelőtt nekünk is kezünkbe került a jelentést. Nem szóltunk róla. Nem akartuk magunkat kitenni, hogy bírálatunk megtorlásnak tekintessék. Most már az „Egyetértés“ rovatvezetője szól a jelentéshez, s ebből átvesszük az alábbiakat: „Bármely a közgazdasági viszonyokkal csak féligra eddig ismerős nemzetgazda vagy statistikus e jelentést bátran megírhatta volna Budapesten, anélkül, hogy valaha Romániába kellene mennie. Igen primitív egy jelentés ez, mely nem mond semmi újat, nem tartalmaz egy hasznos utilítást sem és kinyomatlanul hagyta a t. jelentést tevő urak drága tapasztalatait. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumnak azon hazafias igyekezetét, mely szerint iparczikkeinknek a keleti szomszéd országokban piaczot igyekszik szerezni, nagy elismeréssel fogadják, de nem látjuk egy lépéssel sem előmozdítva a hasonló száraz és unalmas jelentések által, melyeknek egy krajczár értéke sincs, gyakorlati hasznuk pedig pária alul áll,ámbár e kiküldetés költségei viszont megütik az egy pár ezer forintot. Mivel tehát e jelentéssel a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium a kitűzött czélt nem érte el, kívánatosnak látszanék, ha hivatottabb és képesebb szakférfiak által oldatná meg az ezen igen fontos és messzeható ügyben fölállított kérdéseket.“ A szegény iskolás gyermeket segélyző egyesület gazdája, Kolozsvári Albert tanító úr szeredán és csütörtökön indította meg a gyűjtést a már beiratkozott tagok között, s bár a kolozs megyei tanítótestület évi közgyűlése miatt, mely péntekre és mára esett, nem folytathatta is azt, mégis oly meglepő az eddigi siker, hogy a legvérmesebb reményeket is fölülmúlja. A nemes emberbarátok nemcsak ruhaneműeket, hanem pénzt is adakoztak, mi azonnal lehetővé teszi, hogy az egyesület a kapott öltönyöket átalakíttathassa és kioszthassa. Hutflesz Károly és Polcz Albert kereskedő urak azonkívül gyűjtő szekeret is bocsátottak az egyesület rendelkezésére. Eddig adakoztak: Biró János gyógyszerész, Hutflesz Károly, Paál Sándor és Stein Gábor urak 5—5 forint, Dr. Éktes Károly és Petrán János urak 2—2 forint, Minorich Károly polgármester úr 1 forintot; továbbá Dávid Antalné, Deák Józsefné, dr. Jenei Victorné és dr. Kolozsváry Sándorné úrnak és dr. Concha Győző, Bogdán István, dr. Szabó Károly, Korbuly Bogdán, Gajzágó István, dr. Farkas Lajos, Gámán Zsigmond, ifjabb Csiky József, Gál Lajos dr. Felméri Lajos, Girsik János, Szentes Márton, Petrán József, dr. Haller Károly, és Petrán János, dr. Szász Béla, Váradi Károly, Brósy Károly, Gazsi József és Züllich István urak ruhaneműeket, bőröndöket és könyveket. Azonkívül többen bejelentették, hogy egyenesen az egyesület tárházába, a hid elvei vagy utcza 34 ik száma alatt levő iskolába küldik adományaikat. A nemes szivü adakozóknak legyen jutalma a szegény kicsinyek áldó bálája s az igazi jótott érzete. A választmány nevében dr. Jenei Victor, egyesületi elnök és Széchy Károly, egyesületi jegyző. — A középiskolai tanárjelöltek segélyegyesülete javára, 1881. november hó 3-án tartandó tánczvigalommal egybekötött hangverseny műsora: 1) Sextett: Erkel F. „Hattyúdal“. Előadják : dr. Vajda Emil (1. h.) dr. Nagy Albert (fuvola.) Vinczenti Károly (2. heg.) Binder Emil (viola), dr. Kürthy Sándor (cello), Gámán József (contra basso,) urak. 2) Chopin: Scherzó, op. 31, zongorán előadja Mese Jolán k. a. 3) Hegedű solo: Huber J. Magyar Ábránd. Előadja: dr. Vajda Emil, zongorán kiséri Serly Lajos úr. 4) Népdalok, népzenekar kísérete mellett énekli Pálmai Ilka úrasszony. 5) Szavalat, Dömjén Róza k. a. által. 6) Liszt Ferencz átirata: Beethoven Athen romjai felett, zongorán előadja Simay Rozália k. a. A hangverseny kezdőte este 7 órakor. — A kutyfalvi állami tudat — írja tudósítónk — a jég még a múlt márczius első hetében elszakította; azon idő óta egy rongyos compon tartják fenn a közlekedést. Mind a kijárás, mind pedig a bemenetel oly veszélylyel jár, hogy irtózik az ember ott keresztülmenni. A terhes szekerek 3—4 óra hosszat, ember és állatkínzások között, alig tudnak kivergődni. A mostani sok eső miatt akkora sár lett a Maros két partján, hogy csaknem lehetlenné vált a közlekedés. A híd elszakadása csakis egy sor czövekből áll, ezt 2 —3 hét alatt helyre lehetett volna állítani, de úgy látszik, hogy ezen hidat mostanság nem is akarják helyreállítani, mert még semmiféle fát, anyagot nem szállítottak oda. Se főispán, se alispán, se szolgabiró, se mérnök ezen bajjal nem törődnek , pedig bizony azon rongyos comp fenntartása annyiba kerül az államnak, hogy azzal a hídnak nagyrészét felépítették volna. Az embernek a lelke megesik azon, hogy mennyi kínon megyen keresztül az utazó. —Értesítés: A hidelvi ujjonan felállítandó vegyes községi népiskolában a beiratások nov. 1. 2 és 3 ik napjain tartatnak meg. Midőn alelírt felügyelő bizottság erről a szülőket értesíteni, egyszersmind felhívja, hogy a városi képviselő bizottság által engedélyezett, és épen ezen városrészben lakó szülők gyermekei érdekében, nagy költséggel felállított II. községi népiskola jótéteményeit, gyermekeinek tömeges beiratása által igénybe venni ne késsenek, mert az iskolai helyiség átalakításával járó n kézségek miatt a megnyitás máris annyira megkésett, hogy a tanulók későbbi jelentkezése tekintetbe nem vétetik. Beiratási díj: 30 kv, tandíj évenként járt; ezen dijak fizetése alól azonban a tanulók igazolt szegénységök folytán, fel is mentethetnek. Kolozsvárt, 1881. okt. 28-kán. A polgári és községi iskolák felügyelő bizottsága. — Ajtai Mihály, M.-Vásárhely érdemekben őszült polgármestere, 69 éves korában, tegnapra virrdólag éjjeli 12 óra tájban meghalt ! A boldogult 1875. óta polgármestere M.-Vásárhelynek s mint 49 éves tisztviselő, már évekkel ezelőtt nyugdíjt élvezhetett volna, de amig csak mozogni tudott, egész lelkiismeretes pontossággal élt nehéz hivatalának, s mint kitűnő administrator példás rendet kívánt tartani az egész városi hatóság körében. Mint a róm. kath. egyház főgondnoka, a casino alelnöke, s több testület tagja, mindenütt igen munkás és hasznos működést fejtett ki, s ez által halála mély részvétet keltett fel egész Vásárhelyt. — Maros-Vásárhely szab. kir. város törvényhatósági bizottsága 1881. okt. 28-án d. u. 5 órakor tartót rendkívüli közgyűlésén, Kovács Sámuel v. polgármester elnöklete alatt elhatározta, hogy boldogult polgármesterének temetési költségeit hordozni fogja, koszorút tesz a koporsóra, ezenkívül Ajtai Mihály nevére 100 frt alapítványt tesz, melynek évi kamatjai, a halál évfordulóján a legöregebb városi szegény kapja, jegyzőkönyvileg örökíti meg volt polgármesterének érdemeit s dr. Tolnay Lajos törvh. biz. tag által halotti búcsú beszédet tart — a városház előtt — az időzült koporsója felett. A temetés vasárnap okt. 30-án d. u. 3 órakor leend. a temető, postautczán, nagyközön a főtérre hozzák a koporsót, hogy a temetés annál disesebb lehessen. Az ipartestületek gyászlobogóik alatt fognak kivonulni. Nyugodjanak békében porai. — Maros-Torda megyében okt. 31-én lesz az alispáni választás. Az eddigi jelekből ítélve — írja a tudósítónk — Sándor László, megyei tekintélyes bizottsági tag, volt marosszéki alkirálybiró lesz megválasztva, kiben a megye egy értelmes és munkabíró vezérférfiút fog nyerni. Azt is zugatják a megyén, hogy a szolgabirák okt 30-án értekezletet kívánnak tartani, mely még az alispáni választásnál követendő magatartásra is kiszeretne terjeszkednek. Nem tudjuk mi igaz mi nem az egész hírből, de hogy Tolvaj Ferencz a vajda-szent-iványi járás híres!! szolgabirája, kiért az a még híresebb sajtóellenes felirat préselődött volt ki a Szentiványi alispáni uralma alatt, Macskásy Ferenczet a megye egyik legtekintélyesebb törvényhatósági tagját is meghívta ezen értekezletre, ezt tisztán tudjuk. Mit is akarnak Tolvaj úrék? Ha valamit erőszakosan akarnának kivinni, vagy kortes munkálat végett gyűlnek össze csupán „szolgabirói érdek“-ből, azon esetben reá fogunk mutatni a jóhiszemű „tolvajkodásra“, mely által a választók szabad választási jogát kívánnák megrövidíteni, s valamelyik „szolgabirót“ szeretnék az alispáni székbe belopni. Résen leszünk! — Edelsheim-Gyulay báró párbajára vonatkozólag a „Budapesti Hírlap“ legújabb számában azt írja, hogy arról már régebben volt tudomása, de indiserét dolognak tartotta annak közlését. A Pester Journal pedig azt írja, hogy az egész párbaj história költött dolog, miről annyival inkább biztosíthat, mivel katonai tudósítójának, ki az illető körökkel egyenes összeköttetésbem áll, semmi tudomása sincs valami ilyes dologra. A Függetlenség legújabb számában a következőket írja: A tábornokok párbajáról szóló közlésünk a legnagyobb szenzácziót okozta úgy a fővárosban, mint az egész monarchiában. Budapesten úgyszólván nem beszéltek másról, mint az Edelsheim-Máriássy-párbajról, természetesen a legkülönbfélébb s olykor legkalandosabb kommentárokkal. Itt-ott azonban mindig kétségeskednek a hír valósága felett, s ezért van okunk csatlakozni a Neue Freie Presse ma esti lapjának táviratához, mely az ügy illetékes oldalról való földerítését kívánja. Határozottan visszautasítjuk azonban a lap és a többi bécsi sajtó táviratainak a mi föltevését, mintha mi a közlésünkkel, melyhez honvédtábornokok nyugdíjazásának bírót csatoltuk tendenciózusan uj katona-affeiet akarnánk fölidézni Az Edelsheim-Szapáry-Máriássy párbaj Ilnét adok egyszerűen s minden czélzat nélkül, mint a melyet e nyilvánosság előtt “ férfiak magán ügyeiből nem lehet eltitkolni. A számtalan versió közül melyet közlésünk kapcsában tegnap emlegettek, feljegyzünk egyet, mely szerint az Edelsheym-Gyulay báró és Máriássy János tábornok közt lefolyt párbaj nem pisztolynál, hanem kardra történt. E verzió szerint Edelsheim báró mellén három vágást kapott, kettőt haránosan, egyet keresztbe. Meg kell azonban emitenünk, hogy a kétséget kizáró forrás szerint, melyből az ügyet illető minden közléseinket merítettük, a párbajy pisztolyra volt s a golyó dr. Edelsheim Gyulay lovassági tábornok joboldali mellkasába fúródott. Katonai és kormánykörökhöz közel állók, midőn a Függetlenség közlésével megakarták őket lepni mosolyogva mondták: „Hiszen mi ezt már két hete tudjuk!“ De az egész ügyet sikerült úgy elleplezni, hogy a nyilvánosság elé csak most a Függetlenség által került. A nagy titkolódzás oka maga titok. Igen elterjedt az a hir, melyet tegnap főváros szerte rebesgettek, t. 1. hogy Edelsheim Gyulai bárót nem Máriássy tábornok, hanem az ország legkitűnőbb pisztolylövője Erk G—v honvéd ezredes sebesítette meg. Ikii azonban minden alap nélkül való s egészen indokolatlan kombináczió. Báró Edelsheim-Gyulay lovassági tábornok állapota folyton az egyforma javuló és remélhető, hogy a tábornok pár hét múlva teljesen fölépül sebéből. *) Szerkesztőségünk szintén 10 frttal gyarapítja e nemes czélú alapot. K L L E N Z É K — Honvédségi előléptetések. A király ő Felsége, a magyar honvéd hadsereg novemberi tiszti előléptetéseit már aláírta és az előléptetések holnap közzé is fognak tétetni. Kineveztettek: Az 50 év szolgálati idővel bíró libloyi Grapf Ede altábornagy lovassági tábornokká; gr. Pálffy Daun ezredes rendelkezés alatti vezérőrnagygyá; a gyalogságnál ezredesi kinevezések nem történtek, alezredesekké Kratochwill Józef, Münster Adolf, Oberkampf Gyula, Bydeskuty Aladár és Farkas Fidél őrnagyok, őrnagygyá Matyasovszky Farkas százados, a lovasságnál őrnagygyá Márialaky József lovasszázados. Ezenkívül több ezredesnek és alezredesnek magasabb illetmények adományoztattak. — Bécsületsértési ügyekben, melyek most bűnvádi útra tartoznak, a sértett fél többnyire ügyvéd által képviselteti magát, s a vádlott elítélése mellett, az ügyvédi képviseltetéséből származó költségeinek megtérítését is kívánja a vádlottól. A legfőbb ítélőszék azonban, egyetértőleg a budapesti kir. Ítélő táblával — mint a „Büntető jog tára“ írja — kimondotta, hogy az elítélt nem kötelezhető a vádló ügyvédi képviseletéből felmerült költségek megtérítésére, mert a vádló ügyvédi közbenjárás nélkül is megindíthatja az ügyet. — Újdonság. A „Gazeta Transilvaniei“ czímű brassói román lap Polith Mihály orsz. képviselőnek a felirati vita alkalmával a magyar országgyűlésen mondott beszédjét tegnapi, okt. 28-án megjelent számában közli, tehát két héttel azután, hogy Polith e beszédjét elmondotta. Ez a lap szolgál olvasóinak friss újdonságokkal! — Szilágy és iseregi megyékben a farkasok oly nagy pusztításokat tettek közelebbről, hogy most hivatalos hajtó vadászatok vannak elrendelve. — Öngyilkossá lett deceületérzésből A nyitrán állomásozó honvédzászlóalj egyik őrmestere Lakits János annyira szivére vette, hogy a napos őrnagy őt kissé beborozott állapotban találta, hogy f. hó 24-én meglőtte magát. — Kitüntetett magyar ifjú. Vágó Pál fiatal magyar művészt az a kitüntetés érte, hogy egyik legújabb művét a müncheni művész akadémia az első díjjal tüntette ki. A kép látható lesz a műkiállítás második sorozatán a műcsarnokban. — „A Magyarok istene“. E czim alatt jelent meg Budapesten Táborszky és Porsch zeneműkereskedésében Liszt Ferencz zeneműve, melyet Petőfi Sándor hasonló czimű versére írt. Ára 1ft. — Román színház. Temesvárt Petrulescu románszintársulata vezte meg előadásait a gyárudvarban. Eddig a „Barbatel gelos“ (A féltékeny férfi) czimü érdekes vígjáték, Alexandri „Rusdele*je (A tündérek), „Barbatii farmecati“ (A megbabonázott férfiak) és „Advocatul seracilor“ (A szegények ügyvéde) czimü vígjátékok kerültek színre igen sikerült előadásban. A magyar orvosok és természetvizsgálók központi választmánya díszes emléktáblát rendelt meg a Fiuméban tartott vándorgyűlés emlékére. — Apró hírek. Szigetiné-Hóman Eliz asszony a jövő héten fog fellépni a bécsi operában mint Vallentine, Eleonora és Alice. — Desewffy Aladár grófot Szabolcsraegye árvaszéki hivatala gyámság alá helyezte. — Montenegrói tisztek érkeztek a fővárosba, lóvásárlás végett. — Hidegheti Antal min. tanácsos f.hó 26 án elte 64-ik évében'meghalt. — Maru szigetein a napokban iszonyú földrengés volt. — Árvíz. Amerikában a Missisippi völgyében oly nagy árvíz van, hogy 3500 acre szántóföld van viz alatt. — Kétfejű kigyó. Mint egy angol lapnak Amerikából írják, egy kanadai vadász Ontarióban kétfejű kígyót fogott. Mindkét fej teljesen ki van fejlődve és az állat egyszerre eszik mindkét szájával. — Statárium Veszprém megyében Mint lapunknak távirják, Veszprém megye közigazgatási bizottságának keddi ülésében Véghelyi alispán előterjesztésére elhatározta, hogy a statáriumnak újból való kihirdetését fogja kérni a bri minisztériumtól. — A karloviczi kongressust tegnap nyitották meg. — A temesmegyei ínségesek fölsegélése ügyében a törvényhatóság okt. 31 rendkívüli közgyűlést tart. A kormány vetőmagra 50.000 frtot utalványozott. — Temosvárott Eried Ede szatócsot, saját boltjában, Stopper nevű zsibárus megtámadta s revolverrel reálőtt, de szerencsére nem találta. Fried ellen már három merényletet követtek el. — Új száz forintosokat már láthatni forgalomban. — Szerencsétlenül járt Jokey. A legutóbbi chantilly-i lóversenyen Gray jokey, ki a „Pythagoras“-t lovagolta oly szerencsétlenül bukott fel a nagy tribün ugrásnál, hogy Október 29. több oldalbordája összetört s azon felül fején és mellén nehéz sérüléseket kapott. Állapota reménytelen. IK top* A.VASÁIBÉ Marhavásár. Budapest, okt. 27. A ma tartott hetimarhavásárra felhajtatott összesen 2223 drb nagy és 241 drb apró marha. Ebből eladatott 27 bika . Ja8^ l ’O Mig, 887 ökör párja 200 frt-Inn ,70. frtig’ 884 vágó tehén párja 140 frttól.10 210 fejős tehén dbja 90 frttól 186 frtig, 215 bivaly párja 195 frttól 227 frtig, 429 dfbja 9 frttól 34 frtig, birka párja 8 frttól 17 50 frtig. Bécs, okt. 17. (Távirat.) Szt.-marxi szúró- 1 marhavásár. A készlet élő borjúból volt 2587 db, élő sertésből 1619 db, leszúrt sertésből 570 * ,1 db, élő birkából 3800 db, leszúrt birkából 503 db, bárányból 75 db. A feldolgozott hmmennyiség 20,000 kloramra rúgott. A beállott hideg időjárás folytán az üzlet meglehetősen élénk volt. Fizettek: leszúrt borjúért 34 frttól 56 frtig, magló sertésért 51 frttól 58 frtig, élő birkáért 35 frttól 47 frtig. (Mind 100 kilogrammonkint.) Birka páronkint 10 frttól 23 frtig, bárány páronkint 5 frttól 11 frtig. Heti lóvásár. Budapest okt. 27. A mai napon tartott lóvásárra felhajtatott 435 db. ló. Ebből átiratás mellett eladatott 111 db, uj lólevél mellett 37 db. vásár bár látogatott volt az eladók felhozatal által mindamellett a vétel csak kevésre szorítkozott. Brúder József bécsi vágóra vásárolt 28 db lovat 25 frttól 45 frtig. A jobb igás lovak ára 35 frttől 160 frtig fizettetett. Erélyes óvintézkedések a phylloxera rovar behurczolása ellen. Biharmegye közönsége az Érmellék több községének azon kérelme folytán, hogy Szalacs község határánál a phylloxera behurczolásának megakadályozása czéljából katonai zárvonal állíttassák fel, addig is míg ezen kérelem az arra illetékes közigazgatási bizottság részéről elintézést nyerne, azon indokból, hogy az Érmellék, mint gazdag bortermő vidék a phylloxera csapásától leltehetőleg rangkiméltessék, Fráter Bála szolgabirót megbízta, hogy a szükségesnek mutatkozó őröket a csendbiztos igénybevétetlével állíttassa fel s a kérelmezett katonai zárvonal szükségességéről tegyen mielőbb jelentést. TÁVIRATOK. Bécs, okt. 26. Ma fogadta a király úgy a magyar, mint az osztrák delegatio tagjait. Pontban déli 12 órakor jelentek meg a magyar delegátusok az elfogadási teremben. Haynald bibornok-érsek, mint a magyar delegatio elnöke tartott üdvözlő beszédet, mire ő Felsége válaszolt s a fogadtatás véget ért. Két órakor a király az osztrák delegatiót fogadta, melynek nevében az elnök, Schmerling lovag mondott beszédet a királyhoz. A magyar delegáczió albizottságainak előadásai az előterjesztések tanulmányozásával vannak elfoglalva. Monarchiánk minisztereit, a magyar, osztrák és közös minisztereket Umbertó olasz király tegnap délután fogadta, mely után Umbertó Margit királynéval együtt látogatást tett Haymerle báró özvegyénél és részvétüket fejezték ki. Páris, okt. 29. A legújabb tuniszi hírek szerint a franczia csapatok elfoglalták, mégpedig minden ellenállás nélkül Kaimant. A megrettent lázadók rendetlen tömegekben dél felé nyomultak. Gambetta a kamara ideiglenes elnökévé választatott. Khairó, okt. 29. A khedive elhatározta katonai és tengerészeti iskolák feállítását. Az ezek szervezésére vonatkozó rendelet tegnap adatott ki. Berlin, okt. 29. A választási mozgalmat tegnap éjjel antiszemita tüntetésekre használták fel; számos véres verekedés történt. A vendéglőkben és kávéházakban talált zsidókat az utczára dobták. Tüntetések történtek a haladó pártiak ellen is. ______ nemzeti színház. Kolozsvárt, 1881. október 3- án. PÁLMAY ILKA búcsú- és utolsó felléptéül: A SÁRGA CSIKÓ. Népszínmű 3 felvonásban. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Bartila Miklós. Kiadó : Stein János