Ellenzék, 1882. január-június (3. évfolyam, 2-146. szám)

1882-05-19 / 113. szám

Kolozsvárt 1882. ^ Ejrres.Ni Néni síremlékét, mint nekünk , teanap délután leplezték le ünnepélyesen a k­ikerepesi temetőben. Az ünnepet a nemzeti kiuház "énekkara nyitotta meg. Komócsy József­dalát énekelték el, melyet az Egressi g^mi °Beteg leány“ czimű dallamára irt. Ki nyugszik itt e bánt alatt Pihenve csendesen, Ne kérdezd vándor, halljad őt, Dalodban megjelen. Oly szép e dal, oly bűvölő, Mely itt szivedrs hat, S lelkednek égbe szólító Fényes szárnyat ez ad. A dalnak szive nyugszik itt, Kinek édes dalin Egy nemzet szive lángra gyűl, A népnek ajakán, A népnek ajakán, A népnek ajakán, A népnek ajakán, Drága dalnok nyugodj tehát, Pihenj csendesen ! Mikor elhangzott a dal, S­i­p­o­s Antal, az irók és művészek társaságának alelnöke lépett a sirkő elé­g emelkedett hangú beszédet tartott, mely­nek végén az irók és művészek társaságának ne­vében zöld borostyánkoszorút tett a sirkére. Ezután Odry Lehel, Bartay Ede és id. Ábrányibor- Dél tettek koszorúkat a sirra. Erre Komó­csy sza­valta el az Egressi emlékezetére irt gyönyörű versét. E közben megérkezett az egyetemi ifjúság küldöttsége koszorújával. Az ünnepélyt a nemze­ti színház énekkara rekeszte be, melynek végén az öreg jó Vasvári vette magához a koszorú­kat, hogy azokkal a sirt halo­tak napján megko­szorúzza. — Egre­si Béni síremléke a kerepesi te­mető azon részén van, hol a magyar irodalom és művészet annyi jelese alussza örök álmát. A sirkő egy sziklatömb, melyen márvány koczka van élére állítva e felirattal : „Egressi Benjámin élt 32 évet, meghalt julius 19 én 1851.“ — Az ünnepélyen az irói és művészi világ nagy szám­lán vett részt. A kereskedelmi és iparkamarából­ — Közgyűlés. — A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara fo­lyó május hó 17-én d. u. 4 órakor közgyűlést tartott. E közgyűlés tárgyaiból a következőket emeljük ki. A keleti kereskedelmi for­galom emelése czéljából Berlinben létesíten­dő kereskedő társaság programmjára vonatkozólag a kamara oda nyilatkozott a miniszterhez terjesz­tendő jelentésében, hogy ily vállalat czélszerűsége felett épen hazánkban eltérő nézetek nem is le­hetnek, azonban a kezdeményezés hasonló válta­kozásra Magyarországon nem a vidéki kamarákat illeti, hanem a budapesti illetékes köröktől vár­ható, a kétséget sem szenved, hogy a vidéken kedvező visszhangra találna. Kolozsvár városa vásárvámjának czélszerű reformálhatása érdekében két évi időhaladékot kért a minisztertől, a­mely idő alatt a szükséges stat.­dátumokat beszerezni kívánja. A gyűlés oly mó­don pártolja a miniszter előtt e kérés teljesítését, hogy 1883 végéig az uj vasut-tarifa megállítható is legyen. M.-Vásárhely törvényhatósága a pálinka, fogy­ adójának literenként 3 krral való felemelé­sét tervezvén, ez ellen nehány nemesi birtok ha­szonbérlője forgalmi szempontból kifogást tett, a kamara e kifogást nem tartja alaposnak, miután a pálinka ára literenként így is csak 27 krnyi lesz, tehát jóval olcsóbb, mint Erdély bármely hasonló nagyságú városában, de nem pártolhatta a törvényhatóság kérésének azon részét, a­mely szerint a rozsd­is- és eczetgyárosok által felhasz­nált szesz is megadóztatandó volna, miután Ko­lozsvár városára nézve is helytelennek tartja a gyártás ilynemű megnehezítését, a­mely ezenkí­vül sok bosszantással s a városi pénztárra nézve kevés haszonnal jár. A kamara elismeréssel vett tudomást az el­nökség eljárásának eredményéről, a mely szerint a borgói fűrész áruk tervbe vett magasabb osztá­lyozásától a magy. kir. államvasutak igazgatósá­ga elállott és igy ez áruk gyártását és külföldre szállítását tovább is lehetővé tette. Erzsébetváros a tanonczok iskoláztatásának költségei fedezését kérvén a kamarától, a gyűlés felkéri a város képviseletét, hogy a kolozsvári ipariskolák mintájára készítse meg a tantervet és költségvetést, s azután kimutatva, hogy a szükséglet fedezéséhez mennyivel kíván járulni a maga részéről, mennyi remélhető az iparos tár­sulattól, a netaláni hiány fedezéséről a kamara alkalmasnak vélt módon gondoskodni fog. A keresk. szakosztály jelentése szerint mél­tányosnak tűnik fel azon óhajtás, hogy a hazai gyarmatáru-kereskedők a külföldről postai útón érkező kávé-küldemények versenye ellen védelem­ben részesüljenek , azonban az erre legalkalmasb mód iránt nem tudván határozott javaslatot ten­ni, a gyűlés e kérdést további tanulmányozás vé­gett a szakosztályhoz visszautasította. A kolozai regale-haszonbérlet jogos kérésé­vel az illetékes pol. hatósághoz utasítja a kamara,­mi­után a fennálló rendeletek elég határozottan megszabják a fűszerkereskedők jogkörét a szesz­­árulásra nézve,­­ a hatóság feladata a visszaélé­­seket megszüntetni. A bor­kereskedők és vidéki termelők annak kieszközlésére kérték fel a kamarát, hogy a fel­tételes fogyasztási adómentesség Kolozsvárt 600 hektoliter helyett 50 hektoliternyi borkészletnél kezdődhessék s csak a tényleg elfogyasztott meny­­nyiség után és utólagosan kelljen az adót meg­fizetni. E kérés mind a kereskedelmi forgalom, mind a törvény és méltányosság szempontjából egyhangú pártolásra talált. Levelező tag gróf Schwenitz Gyula a Ko­lozsvárt létesítendő iparmúzeum tervezetét benyújt­ja. Annak megvizsgálására egy szűkebb körű bi­zottság jön kinevezve, a melynek feladata tekin­tetbe venni az e téren már eddig tett lépéseket mind egyesek, mind az iparos egylet részéről, va­lamint a párisi kiállítás és aldunai tanulmány­ut alkalmával e czélra már megnevezett gyűjtemé­nyeket. Felmerült indítvány következtében a ka­mara kérelmezni határozza, hogy a vasúton érke­ző szén és fa kirakására a 24 óra határidő az értesítés kézbesítésétől számított másodnap kez­dődjék.­­ Az elnökség megbizatott, hogy a Kolozs­várt állítandó közraktárak ügyében igyekezzék a helybeli pénzintézeteknél oda hatni, hogy e köz­hasznú vállalatott vegyék önállóan kezükbe s mind a mezőgazdaság, mind a kereskedelem érde­keinél fogva, ha csak lehet, még ez év folytán lé­tesítsék. A fegyházban űzött ipari foglalkozásokra nézve felterjesztést határozott a kamara, hogy azok közül a lakatosság feltétlenül kitöröltessék, miután fegyenezeket e mesterségre tanítani nem csak a verseny, de a közbiztonság szempontjából is határozottan kárhoztatandó ; azon czikkekre néz­ve pedig, a­melyeket a fegyintézet piaczra hoz, az adózó iparosok védelméért indítványozza, hogy azok árához a piac­on szokásos munkabér hoz­zá számíttassák. Több tárgya a közgyűlésnek nem lévén elnök azt bezárta. MINDENFELE. Kolozsvárt, május 19. — Adózók figyelmébe. Az 1882-ik évi III. és IV. osztályú kereseti adókról készült lajst­romok, az adójavaslatokkal ellátva, a tanácshoz le­érkezvén , azok a városi adóhivatal irodájában (bel­­király utcza, minorita­ atyák háza. 15. sz. emelet), az 1876-iki évi XV. t. czikk értelmében, bezá­rólag folyó év május hava 27-i­g, köz­szemlére kitéve vannak, hol is azokat mindenki megtekintheti, s az ő reá, vagy másokra rovatai ajánlott adómennyiségekről tudomást szerezhet, s az őt vagy másokat illető adójavaslatokra nézve, netaláni észrevételeit megteheti. Ezen észrevételek azonban a fenti határidő alatt közvetlenül a kir. adófelügyelő urnái (bel-székulcza gr. Rhédei-ház), a határidő lejárta után pedig az adókiróvó bizott­ság előtt (városház, közgyűlési terem) lesznek előterjesztendők. Az adókiróvó bizottság tárgyalási napjairól külön hirdetmény fog tájékozást nyúj­tani. Kolozsvár sz. kir. város tanácsától, 1882. május 17-én. — Esik, esik, esik ... De nem Petőfi „csak előn­je, hanem olyan közönséges, álmos, hideg — hogy úgy mondjuk — vizeső, mely már három nap óta kissebb-nagyobb szüneteléssel hul­latja csöppjeit, erdőre, rétre, gránitjárdára s szom­jas utczai kátyúkba. Egyik helyi szükség, a má­sikon lucsok, mig a harmadiknál jó kolozsvári sár . . . Gazdáink még ez idáig — áldásnak mondják. — A Kolozsmegyei Jegyző-Egylet e hó 15 én választmányi ülést tartott az itteni megyeház épületében. E gyűlésen a Választmány által e határozatok hozattak: 1. A képviselőház­­hoz felirat fog terjesztetni a jegyzők minősítése ügyében, mely szerint 8 gymnasiális osz­tály bevégzése és 2 évi gyakorlat legyen kimondva.­­ 2. Szilágyi Virgilnek az „Egyetértés “-ben megjelent s az összes közjegyzői kart mélyen sértő s fel­háborodást keltő nyilatkozatának visszautasítása ügyében, az egylet elégtétel nyerés végett felér az országos központi egylethez. 3. Az idén, július hó 2-án fog a jegenyei gyógy­fürdőn hangversenynyel egybekötött nyári tánczvigalom megtartatni, melynek fele jövedel­me a jegenyei tűz­károsultak felsegé­lyezésére, a másik fele pedig az egylet vagyoná­nak gyarapítására fordíttatik. Egy másik nyári tánczvigalom lesz Mócson. — A rendező bi­zottság mindjárt meg is alakult. 4. A választ­mányi gyűlés határozattá emelte továbbá, hogy a jelen évben egy felolvasással egybe­kötött vándorgyűlést tart Csúcsán, a­honnan Révre vezetné útjuk, itt találkozván biharmegyebeli kollegákkal, ezekkel egy társa­ságban, a híres „Fekete-erdő“ s vidékének megtekintésére rándulnak ki. Az utazás érdekes lesz, részint vasúton, tengelyen és tu­tajon fog megtörténni. A választmányi gyűlés után többen kedélyes vacsorára gyűl­tek össze a „Stadler“-be közszeretetben álló egy­leti elnökükkel B­ó­n­i­s István megyei főjegyzővel. — Fentebbi hírünkkel kapcsolatban megemlítjük, hogy a Jegyző-Egylet j­ó­t­é­k­o­ny­­e­z­é­l­ű hangversenyében! közreműködését V­á­­r­a­d­i Miklós, nemzeti színházunk népszínmű éne­kese már megígérte. Hogy minél nagyobb vonz­erejű legyen e sikerültnek ígérkező mulatság, az egylet elhatározta, hogy S­z­i­k­l­a­y Emilia k. a-t is fölkéri, hogy működjék közre a hangversenyen. — Zöld farsang. A helybeli iparos ifjú­ság önk. és betegsegélyző egyletének ifjúsága az idén két nyári tánczvigalmat rendez. Egyik j­ú­­nius 18-án fog megtartatni,a második augusz­tus 4-én. Ez utóbbi hangversenyenyel lesz ösz­szekötve. — Eljegyzés A szép Hirsch Evelin kis­asszonyt, Hirsch Jakab városunk egyik derék pol­gárának kedves leányát tegnap jegyezte el Hirsch­­man Ede ügynök úr. — Meghívás. A kolozsvári m. k. t. egye­temi kör ez évi zárt közgyűlését folyó hó 21-én vasárnap d. e. 11 órakor tartja meg. Tárgyak. 1. Hivatalnokok évi jelentése 2. Jutalmak kiosztása. 3. Szünidei bizottság választása. 4. Indítványok. Kolozsvárt, 1882 május 19. Deák Gábor e. i. el­nök. Sárkány Lajos e. i. főtitkár. — Közgyűlés. A kolozsvári „kereskedői kóroda és segély egylet“ 1882. máj. 21-én, va­sárnap d. u. három órakor a tanácsház gyű­lés termében évi rendes közgyűlést tart, melyre a t. tagok tisztelettel meghivatnak. — Tárgyak: 1. Elnöki megnyitó. 2. A választmány évi jelentésének felolvasása. Az egylet számadá­sainak felülvizsgálására három tagú bizottság ki­küldése.4. Kórodai házrend megállapitása. 5. Intézke­dés az egylet tőkéinek gyümölcsöző elhelyezése iránt 6. Az évi költségvetés megállapitása. 7. Választ­mányi ajánlat tiszteletbeli tagok megválasztására 8. Az igazgató választmány megválasztása, és pe­dig fele részben alapító vagy pártoló, fele részben rendes tagokból. A­­i egyleti orvos választása, a választmány á­al ajánlott há­­jelölt közül. 10. A választások eredmé­rem­nyének kihirdetése és a közgyűlés bezárása. Ko­lozsvártt, 1882. május 17-én. K. Biasini Sándor társulati elnök. Salamon Sándor t. jegyző. — Ti­rei Vathusalem. Türén a napok­­ban halt el a falu legöregebb embere. Levelezőnk szerint, olyan öreg volt a falusi Mathusalem, hogy évszámát se tudják övéi. Budai Vaszilikának hívták. A melléknevén Totu-nak, Érdeme volt az öregnek, hogy a birtokosság és falubeliek között ő tartotta fenn éveken át az egyetértést, nemkü­lönben a falu magyar és oláh lakosságának érint­kezéseiben a békét. Betegsége alatt a falu birto­kossága gyöngédséggel gondoskodott kívánságairól. — A gyalui jegyzőválasztásról irtunk a multkor és fölemlítettük, hogy a jegyzőségre Sanda György a kolozsmegyei jegyző-egylet jegy­zője is pályázik. Mint lapunkat értesítik, San­da úr a pályázattól — saját érdekeit s mostani állomásán levő jó viszonyait tekintve —­eláll, s nem fog semminemű tevékenységet kifejteni a választás lezajlása körül. — A magyar főváros magyarosodása. Körösi I., a budapesti statisztikai hivatal főnöke az Akadémia nemzetgazdasági bizottságának szer­dai ülésén érdekes felolvasást tartott a főváros magyarosodásáról és nemzetiségi viszonyai­ról. E szerint 160 év óta a magyarság Budapes­ten folyvást szaporodik, mert a múlt század utolsó négy évtizede alatt nagy német bevándorlások kö­vetkeztében csökkent ugyan Buda és Pest ma­gyarsága, de e század elejétől kezdve ismét emel­kedett s emelkedik máig, úgy hogy mig 1700- ban csak Vj-a volt magyar, ma már 55 % ma­gyar, 33% német, a többi tót és másféle. A történelmi fejlődést e számok mutatják : A budai részekben magyar volt: 1720-ban 8%, 1851-ben 18%, 1880-ban 40%, Pesten 1720-ban 20%, 1851-ben 38%, 1880-ban 60%. Német volt a budai részekben 1720-ban 40%, 1850-ben 74%, 1880-ban 50%, Pesten 1720-ban 53%, 1851- ben 48 % , 1880 ban 30% A szerbek nagy pusz­tulásban vannak. Szóval 160 év alatt a magyar nemzetiség folyton emelkedett. És ez nem magyar elemek bevándorlásának, de a magyarság asszimi­láló erejének köszönhető. — Andrássy Gyula gr.­óf Szlávy Jó­zsef, úgy látszik exminiszterségük óta még csak most fognak érdekes alakokként szerepelni. A kö­zelebbről megtartandó Verhova­y-sajtóperben ugyanis különös tanuságtételre lesznek beidézve. Erre vonatkoznak a ma érkezett „Független­ségiben ””y eme sorai: „De remélem a bí­róság lesz szives oda idézni tanukul a tárgya­lásra gróf Andrássy Gyula és Szlávy József urakat. Hadd tudják meg tőlek az esküd­tek, ki voltaképen a bosnyák kérdésben a lázitó.“ Ez mégis nagy kegyetlenség volna, az izgékony Z fül­re különösen Hugh se tudná jókedvre „de­­rítvényezni.“ — A „Milimári“ czím­ű­ népszínmű pékmestere (a módossából,) a derék becsületes Bo­ros­s Pál nagyra vall azzal, hogy bizony nem ér az a Wertheim-pénztár semmit, s azért a felesé­ge ékszereit a kályhában, értékesebb papírjait pe­dig ócska csizmákban tartja. Körülbelül igy gon­dolkozhatott egy Sárközön lakó kiskereskedő is, ki pénzét a párnákban és csizmákban tartotta. De úgy járt ő is, mint Boross Pál a régi karos­­székkel, a melybe a milimák­ vagyona volt várva. A kiskereskedő neje ugyanis férje távollétében, ennek egy pár ócska csizmáját odaadta egy czi­­gánynak kitisztítás végett. A czigány ki is tisztí­totta a csizmákat, de ezekből 40 fitot is kivett, nagylelkűen hagyván meg bennök egy új tizest. Természetes, hogy nagy volt az asszony ijedelme, midőn megtudta a férjétől, hogy a csizmában öt­ven forint volt; no, de úgy kell neki, minek tit­­kolódzik a felesége előtt. — horvát dalár-ü­nnepély. A zágrábi dalegylet püppösd napján ünnepli 20 éves fenn­állását. Ezen alkalommal Zágrábban egy külön e czélra épült csarnokban nagy dal­versenyt és bankettet rendeznek, melyre az összes horvát és szlavóniai, valamint a krajnai és szlovén dalegy­letek meghivatnak. A szláv dalár-testvérek szá­ma meglehetős nagy lesz. A csarnok felépítésére önkéntes adakozás útján gyűjtenek pénzt, s való­színű, hogy a zágrábi községtanács is jelentékeny összeget fog e czélra megszavazni. Ki sem tagadhat­ja, írják a „P. Corr.“-nak Zágrábból hogy az egész Kolo-ünnepély czélja csakis a szláv szövetkezés és szolidaritás nyilvánulása. Bár az ünnepély rendezői, kiknek csak a locális hazafias diadal a czéljuk, valószínűleg azon lesznek, hogy az össz­benyomás minden dissonantiájának vagy zavar­gásának elejét vegyék, mindazonáltal akadnak majd olyan elemek, főleg tanulók vagy idegen agitátorok, kik az ilyen alkalommal nagyon el­néző városi rendőrközegek hallgatag jóváhagyása mellett hirdetni fogják urbi et érbi, hogy a nagy szláv szövetség „az imént“ köttetett meg Horvátországnak a magyarok és németek elleni megvédése czéljából. Feltehetjük már előre, hogy a banketten mindenféle konfuzus beszédek fognak elmondatni, a­melyeknek különben azon körül­ménynél fogva, hogy előreláthatólag sok pohár fog kiürittetni more patria, csakis futólagos je­lentőséget lehet kényszeríteni. — Krassó-Szörény megyében — miként Lugosról írják az „A. V.“-nek — nagy az izga­tottság a megyei közügyek miatt. A főispáni ál­lásra, miként már a fővárosi sajtó szellőztette, Pattyánszky alispán neveztetnék ki s ez esetben az alispáni tisztségre Szende Béla megyei aljegyző (Szende Béla honvédelmi miniszter fia) jelöltet­nék ki, illetve nevezett aljegyző megválasztása ér­dekében indíttatnék mozgalom „bizonyos körök” által. A megyei közönség nagy része határozottan ellenszenvvel nyilatkozik e kijelölés ellen, és úgy mint nem tud megbarátkozni a főispáni állás fem­ jelzett esetleges betöltésével. — Albrecht főherczeg, ki a magyarok iránti jóindulatának már annyi megindító tanujelét adta, ismét bebizonyította, mennyire szivén viseli Magyarországon a »kultúra« terjedését. Most, hogy len járt baranyamegyei birtokain, nagy meg­­ütődéssel tapasztalta, hogy van két pusztája, me­lyeket barbár magyar nyelven Erdő­di pusztának és Keselyűsnek neveztek. Nosza hamarosan elrendelte, hogy a két puszta nevére is ki kell terjeszteni a kultúra áldásait, s az elsőnek Izabellafeld, a másodiknak Friedrichre­l­d legyen ezután a neve. Hogy a belügyminiszter, ELLENZÉK, írja a »Fog« — ha ugyan megkérdezik, szí­vesen adja belegyezését ehhez a névváltoztatás­hoz, azon egy perczig sem kételkedhetni, hiszen ő fensége kedvéért cselekedettt már különb dol­gokat is. — A ring,színház elítéltjeire vonatko­zólag e pár figyelemre méltó sort olvassuk a „Bu­dapesti ű­irlapban“: „Az Ítélet daczára is minden­ki tisztában van azzal, hogy az elítéltek inkább egy rettentő szerencsétlenségért bűnhődnek, mint­sem elkövetett vétkekért, vagy mulasztásaikért, melyeket egyébként éveken át gyakoroltak, mely­nek gyakorlása mellett Ferencz­ József rendeket is kaptak és tán még újabb kitüntetéseket is sze­reztek volna maguknak, folyton gyakorolva ugyan­azokat a mulasztásokat császári fölebbvalók ellen­őrzése mellett, ha a rettenetes deczember 8-ka azt a rémes fáklyát nem gyújtja fejek fölé, megvilá­gítani­­ érdemeiket és mulasztásaikat.“ Apró hírek. Giteau-t az amerikai el­nökgyilkost junius 30 án végzik ki. — Tavaszi Endre a főváros közéletének egyik igen ismert alakja elhunyt. — A II. Ubryk Borbálával a la­pok által hozott rémséges történet, puszta nagyí­tás, mit az illető apácza saját érdekében gondolt ki és terjesztett. KÖZGAZDASÁG. A kölcsönös és kötelező állatbiztosítás eszméje. A győrvidéki gazda­egyesület azon nemes szándéktól vezérelve, hogy marhatenyésztésünk előmozdításához sikeresen járuljon, a képviselő­­­házhoz kérelmet adott be az iránt, hogy a kölcsö­nös kötelező állatbiztosítás törvény útján életbe­­léptettessék, a­mely kérvényének pártolására az ország összes gazdasági egyleteit is egyidejűleg felhívta. E beadványt az érd. gazd. egylet is kézhez vévén, közgazdasági szakosztályához tette át vé­leményezésre, mire ez kijelentette, hogy az elő­terjesztett javaslatot jelen alakjában pártolhatónak nem találja. A szakosztály indokai a következők: „A győrvidéki gazda­egylet azon, szerintünk is helyes feltevésből indul ki, hogy az állatbizto­sítás létesítése nálunk társadalmi úton egyelőre nem várható, de alig érinti a kényes kérdést, hogy váljon jogos-e, megengedhető-e az államnak azon kényszerítő eljárása, mely minden marhatu­lajdonost állatjainak biztosítására kötelez? E tárgyban a legnevesebb nemzetgazdák né­zetei eltérők, mely nézeteltérés kétségkívül az országgyűlési tárgyaláson, esetleg a kérvényi bi­zottság jelentésében is kifejezésre fog találni, kü­lönben már az u. n. phylloxera-adó tárgyalása is hasonló alkalmat fog nyújtani.*) C­élszerűnek, elengedhetlennek láttuk volna tehát, hogy a kény­­szerbiztosítás előnyössége mellett felhozható érvek egytől-egyig mind elősorolva, mind segítségül hi­­va legyenek. . . . De feltéve — bár meg nem engedve — hogy ezen legfontosabb elvi ellenvetés le van győzve, el van hárítva, vizsgáljuk tovább a kére­lem szövegét, mely midőn tökéletes kárpótlást igér a káros gazdának, egyszersmint olcsónak és egyszerűen kivihetőnek mondja az eljárást. A kötelező kölcsönös (a „kölcsönöst“ itt el­­lenmondásnak tartjuk) állatbiztosítás egyelőre a szarvasmarhára terjesztetnék ki és szintén egye­lőre csak három betegségre: a keleti marhavész­re, a léptályogra és tüdővészre vonatkoznék. A kérelem azzal argumentál, hogy a mar­havész esetei után eddig fizetett kárpótlás nem­csak elégtelen, hanem egyúttal jogtalan forrásból is ered, a­mennyiben a közadóból fizettetvén, eh­hez még azok is, kik marhával nem bírnak, hoz­zájárulni kényszerítve vannak. Igen, de ha a gazdák marhái nem dögle­nek el az idézett három betegségben, hanem egy negyedik, vagy ötödikben — váljon igazságosabb lesz-e az ekként mások javára eső biztosítási díj fizetése ? Az „egyszerű eljárás“ abban áll, hogy ala­pul a hatósági hivatalos évenkénti összeírás szol­gálna — négy értékosztályba sorozva — melyet a községi elöljáró (!) eszközöl; a biztosított marháról elismervény adatik. A kezelő központi bizottság fele részben az orsz. m. gazd. Egyesü­let és a kormány által kinevezett fizetés nélküli tagokból áll, ezek a biztosítási dijat osztályonként és évenként megállapítják, hatósági uton a közsé­gekkel tudatják, hol a dijak rövid határidővel, eset­leg executióval behajtatnak. „Ekép — mondja a kérelem — minden község biztosítása dija együtt lévén“ — (ha ugyan együtt lesz, a­miben legyen szabad egy kissé kételkedni) az elöljáró elviszi a közelebbi adóhi­vatalhoz és ez felküldi a központi bizottsághoz, mely azt egy biztos pénzintézetben elhelyezi s az említett betegségekből eredő károk pótlására fordítja. Ez a szervezet eléggé komplikált és alig­­ha is lesz czélravezető, mert az ily óriási mun­kát igénylő tevékenység már nem sorozható a nobile officium rovatába, a­hová pedig az u. n. központi bizottság sránya van. Oda egy külön fe­lelős hivatal káll, külön számosztálylyal, mely a reábizott dolgot lelkiismeretes pontossággal és megfelelő gyorsasággal végezze;—ingyen «szol­gálatot teljesíteni nem lehet; azon egy-két fize­téses hivatalnok pedig, melyet a javaslat később megemlít, ennyi teendőt elgyőzni nem fog. (Vég* következik.) Piaezi árak. (­Saját tudósítónktól..) C s i k-S *ar e d a. Máj. 17. Búza flikliterenként) Búza 11 frt. Elegybuza 9 frt. Rozs 6 frt 25 kr. Árpa 6 frt. Zab 3 frt 75 kr. Törökbuza 6 frt Burgonya 3 frt 50 kr. Zsír fkig­ 85 kr. Szalonna 80 kr Faggyú 04 kr. Marhahús 36 krl Disznóhús 44 kr. Egy jó minőségű pulyka 1 frt 80 krlEgy pár csirke 75 kr. Egy kövér liba 90 kr. Egy négylkiló súlyú malacz 1 frt 50 kr.­­ *) Azóta a képviselőhöz is vetette a pnylloxera-adót. dasági bizottsága el Sz­erk. Május 19. Vetések állása. — Saját tudósítónktól. — Csíkszereda, május 17. Általában Csik­­megye területén a jó minőségű I. oszt. földekben r°zs közepes, sehol se jó. Búza általában gyenge, né­hol közepes. A tavasziak jók, de a mostoha idő­­járás miatt fejlődésük késleltetve van. E hét foly­­a­mán többször volt fagy, mi a korán kelt vete­­ények s gyümölcsben több kárt okozott, esik­ósfis­ztők járnak, s ételenkint hó is Budapesti áru- és értéktőzsde. Május 17. maimtreti ide‘ Mérsékelt kínálat mellett a malmok ma árleengedéseket követeltek, melyre azonban a tulajdonosok rá nem állottak. Ennél­fogva a forgalom igen csekély volt s az irányzat lanyha maradt. Az árak változatlanok. Más ter­mény szintén kevés forgalmat tüntet fel áraik változatlanul maradtak. Határidő üzlet: Búza őszre elkelt 2500 mm. 10 frt 72 kron és 2500 mm. 10 frt 80 kron. A búzában beállott szilárdabb irányzat alapja a fagy­ról beérkezett tudósításokban és a folytonosan tartó hideg időjárásban van, minek folytán még további kártól félnek. Zárlati jegyzés: 10 frt 70 kr pénz, 10 frt 80 kr áru. Bánátitengeri május-júniusra 2500 mm. 7 frt 46 kron, 2500 mm. pedig 7 frt 50 kron ada­tott el. Szilárd zárlati jegyzés: 7 frt 46 kr pénz, 7 frt 49 kr mm. — Június-júliusra jegyeztetik 7 frt 52 kr pénz, 7 frt 54 kr áru. Zab őszre Győrön átvéve forgalom nélkül van. Jegyzés zárlatkor: 6 frt 52 kr pénz, 6 frt 67 kr áru. Berlinből ma változatlan jegyzésekről jó tu­dósítás. Értéktőzsde. (Esti tőzsde.) A ma dél­utáni üzlet álmos és határozatlan volt, úgy hogy inkább conversatiónak lehetne nevezni. Csak osz­trák hitelrészvények jöttek forgalomba, és pedig 344,60 és 343,80 közt, ez utóbbi ár a zárlati ár maradt 5 órakor is. Most már csak az időjárás gyakorol tőzsdénkre befolyást, miután az egypto­­mi kérdés egyelőre elintézettnek látszik. TÁVIRATOK. Budapest, máj. 19. Az országgyűlési függetlenségi párt elhatározta, hogy Szilágyi Dezső határozati ja­vaslatának második pontját, mely arról szól, hogy a képviselőház mondja ki a Boszniából való kivonulást, magáévá teszi s reá fog szavazni. Krisztinkovics Ede amaz indítványa,hogy a kormány terjeszsze elő az occupatióra vonat­kozó ügyiratokat, nyílt kérdésül hagyatott. Ellenben egész terjedelmében magáévá tette a párt a Németh Albert indítványát egy parlamenti vizsgáló bizottság kiküldése iránt. Budapest, máj. 19. A bécsi „Armeeverordnungsblatt“ köz­zéteszi a bosnyák csapatok szervezé­sének szabályzatát. Barezellonából sürgönyzik: A rendőrség szétverte a zavargókat, ötöt elfogott. (L. Külföld rovatunkat.) Liverpoolból sürgönyzik: A rend­őrség a New­ Yorkba induló gőzhajó fedélzetén tíz embert elfogott. Budapest, máj. 19. Sophiából jelentik, Sándor bolgár­fejedelem lemondása esetére, Walde már dán herczeg van kiszemelve utódjául. Budapest, máj. 19. Az „Egyetértés“ nikápolyi lev­elezője jelenti, hogy montenegrói tisztek orosz pén­zen nyíltan toborzanak önkényteseket a her­­czegovinai felkelőkhöz. Budapest, máj. 19. Bukarestből sürgönyzik, hogy Hit­­rovo orosz főkonzul a sistovai helyőrséget felszólította, hogy a Sándor fejedelem mel­lett rendezendő tüntetésekben ne vegyenek részt. Nemzeti Szinház, Kolozsvárt, 1882. május 18. ÁRMÁNY és SZERELEM. Szomorujáték 5 felvonásban. Felelős szerkesztő és laptulajdonos Bartha Miklós. Kiadó: Stein János. Beküldetett: ERZSÉBET-KIRÁLYMÉ SÓSFÜRDŐ gyógyhely Budapesten (Budán) Idény május 1-től szeptember 30-ig. A gyógyhely keserüvl*-forrásai sivó és für­dő gyógymód) legjobb sikerrel használhatók : a belek bán­­talmainál, alhasi és általános vérbőségnél, és az ebből keletkező nemesebb szervekhez való vértódulásnál, verőcz, éri pangások esetében, aranyérnél, túlságos elhízásnál, aszkóznál, máj- és légbajoknál, köszvénynél és végre nő­betegségeknél. Egészséges fekvés, tiszta üde levegő, 60 kényelmes lakszoba, jó vendéglő, többnemű szórakozás. Pontos közlekedés a fővárossal állomásozó társas kocsikon, reggeli 5 órától kezdve. Rendelő orvos dr. Brack J.­­(lakik Budapest vi­gadó tér biztosit, épület.) Tulajdonosok: Mattoni és Wille.

Next