Ellenzék, 1882. július-december (3. évfolyam, 147-296. szám)

1882-07-01 / 147. szám

Kolozsvárt 1882. IRODALOM és MŰVÉSZET. A keresztény ördögök története.“ Kam volt a világon rettegtetőbb hatalom az ördög hatalmánál, a mégis a kiváncsi világ idáig hiába irta az ördög történetének megírását. A vallások történetében jutott egy-egy kis rész és hely szám­­lra de a theologusok, atyák és tudósok, talán­dítól’való féltékben, hogy a gyakori emlegető f al­­. [ nehogy megjelenjék előtt­ük, keveset beszéltek, rgyis­mertek beszélői róla. Most, hogy a démon, a dzsin a typhon, a boszorka, a manó, a nim­­aha a révézet és a többi ördögfia a tudományos fegyverek elöl meghátráltak s a fantasia ködvilá­­giába vonultak vissza, mint a honnan az emberi félelem és képzelem előteremtette volt, a gonosz királyok királyával, az ördöggel is szembe mernek nézni hogy trónusáról végképen letaszítsák s egy-egy paraszt vénaszony lelő szivének erős váráig üldöz­ték a hol van még hajlék az ördög számára. De vannak­ olyanok is, a­kik, nem mernek szembe néz­ni még most sem az ördöggel, sőt annak dülede­­ző hajlékát támogatják. Baissac Gyula egy könyvet adott ki Páris­­ban, s abban az ördög történetét beszéli el. Már előbb irt egy másikat a vallások eredetéről. Ek­ként a derekán fogta meg a dolgot, vagyis az ördögöt. Mert mindenütt, úgy a forró égöv alatt, mint az északi sarkoknál, a rosszakaró démon eszméje előzte meg a jóakaró Isten eszméjét. A vallások ebből a vegyülékből váltak ki , e ve­­gyülékben nagyobb szerepe volt a vad és félvad népeknél a gonosz hatalmakban való hiedelemnek, mint a jó hat­almakban való hiedelemnek. Bais­sac hiszen az ördögben s a gonosz hatalmakban. Thomasius, egy múlt századbeli német tu­dós kiszámította, hogy az ő koráig kilencz mil­lió néhány százezer lelket áldozott fel az Inqui­­sitió, hogy azokat, mint démontól megszállotta­kat, az ördög karjaiból kiszabadítsa. Az ördög nagyon költségesen kormányzott és uralkodott. Természetes hát, hogy Baissac haraggal írja a Satan történetét, a­ki miatt annyi sok vér folyt. De minek haragudni egy királyra, a­ki csak árnyék­király volt, s ma már az sem. Belzebub ma már nem egyéb bárki előtt is, mint egy mithosz, egy symbolum, a gonosz allegoricus megszemélyesítése, mint a­mi volt Scheffer Ary előtt, Renan előtt és mások előtt. Ha minket most megkísértene, mint Szent Antalt, vagy kirántaná a széket alólunk, mint Szent Ferencz alól, vagy azt mondaná, mit Szent Crispinusnak; lopd el a felebarátod erszényét, mi nem nyúlnánk mindjárt tömjén után, hogy elűz­hessük. Sőt ha most megjelennék előttünk, mint megjelent Luther előtt, nem vágnék a tóntatartót a fejéhez, mert akkor nem lenne miből írjunk. Pedig hát írni akarunk még annyit, hogy azon a helyen, hol az ördög valaha járt, nincs egyéb káprázatnyomnál, s ma nem jelenik meg egye­bütt, mint a színpadokon, a látványos operákban s különösen Faustban, ezenkívül egy-egy paraszt vén asszony előtt, azt súgván a fülébe: lopd el a szomszédasszony tyúkját. Bezzeg nem így beszél Baissac azért, hogy könyvének aktuális érdeket kölcsönözzen. Csak­nem tegnapi keletű adatokkal és szövegekkel bizonyítja be, hogy mi ily felfogással a theologia és az egyház szemében közönséges eretnekek va­gyunk. Számtalan tudós doktort hoz fel, a kiket a mi közönyünk megbotránkoztat, s a kik ily fel­fogásért szívesen látnának minket a máglyán. — Mert mi az ördög? Az a mi mindig volt, a temp­lom sarkköve. Ha mi nem hiszszük, vagy ösz­­szetörjük az ördögöt, a templomi épület azonnal összeomlik. Ha van ördög, van isten; ha nincs ördög, nincs Isten! Fain okoskodás! Csakhogy nem fér a fejünkbe, meglehet azért, hogy a mos­tani theológusok könyveit nem olvassuk. Nem divat! Az ördögben sem hiszünk. Az sem divat! De elég divatos jelenség olyan emberről hallani, a­ki az ördögöt, hol apának, hol anyának, hol fülemilének, hol varjúnak nevezi és kezében a szent Mihály lándzsájával, modern Don Quijotte módjára a szélmalom ellen viaskodik. Ezért em­lékezünk meg Gaucher M. megjegyzései nyomán a Baissac könyvéről. Az Ural vidékein lakó finn-ugor né­pek ismerete hazai tudományos irodalmunkban Reguly kora óta csak másod forrásban, az oro­szok és finnek után műveltetik, holott kétségte­len, hogy e közel rokonaink ismerőse nekünk, a finn-ugor népcsalád legműveltebb tagjának volna erkölcsi kötelessége s hogy e népek, melyek az orosz - tatár szomszédság folytán lassan kint pusz­tulnak, nemzetünk őstörténelmére nézve igen sok tájékoztató pontot nyújtanak, eltekintve attól, hogy a magyarok ősi hazája az Ural vidékén Baskirieben volt. Ez okok vezették tegnap a tudo­mányos férfiakat, kik B­u­d­e­nz József egyetemi tanár s kiváló nyelvészünk elnöklete alatt az írói e művészi körben értekezletet tartottak, hogy megbeszéljék, miként lehetne e tudományos ku­tatásokat népszerűsíteni s esetleg e vidékre tu­dományos expeditio szervezni. A megjelentek, köztük Pesty Frigyes akadémiai titkár, Borza Ferdinánd, Lévay Lajos stb. egyhangúlag helyes­ült ez eszmét s óhajtandónak vélték, hogy a ma­gyar tud. akadémia karolja fel az eszmét s idő­ről időre küldjön ki az orosz nyelvben jártas s kiváló szakképzettségű fiatalokat, kik a vogulok, baskírok, cseremiszek stb. viszonyait magyar szem­pontból tanulmányozzák. Első­sorban természete­­ssnn a nyelvészeti kutatások jönnek szóba,­­ óhajtandó ethnographiai s archaeologiai kuta­sok tétele is, a­mennyiben az orosz tudósok még a téren tartózni valót hagytak, avagy magyar szemmel tekintve újat lehetne megtudni. . Az espeditió, mivel az Uran­g vasúttal le­­he menni, kevésbe kerülne s többek közt az a aszna is volna, hogy múzeumaink ethnographiai gyűjteményét szaporítanák, p . Az értekezlet Budenz elnöklete alatt Birna SS**, dr. Hampel József, dr. Török Aurél férfiakból álló bizottságot küldött ki, hogy n .kr*Dyban tájékoztató memorandumot dolgozzo­­n. ‘ 8 azt egy szeptemberben összehívandó gyobb értekezlet elé terjeszszék, melynek fel­adata lesz e nagyfontosságú tervre az akadémia figyelmét is felhivni. Egyúttal határozatba ment, hogy a föld­rajzi társaságban s más egyletekben is előadások tartassanak ez uralvidéki rokonok felől s ez ál­tal a közönség figyelmét az ügyre felhívják s két­ségtelen, hogy e mozgalom minden tekintetben csak hasznos lehet, tudományos eredménye pe­dig olyan, melyre erkölcsileg mintegy kötelezve voltunk s vagyunk. Különösen fiatal nyelvészeink oly szép számmal vannak, hogy e dicsőséggel járó útra vállalkozó is alig akad s az akadémia gondosan válogatja ki őket. Az egyedüli nehézség az orosz nyelv isme­retének hiánya, de, mert az expeditio nincs rö­vid időhöz kötve, e bajon is segítve lesz. „A hajdú-dorogi magyar liturgia és püspökség“ czim alatt egy érdekes könyv jelent meg, melynek ford­u­sát főleg Danilozits János ka­nonok eszközölte. E könyv révén tehát ag. kath. egy­ház szerkönyvei a magyar nemzeti szellem előnyére ezentúl magyarul olvashatók. A magyar mise könyvek után egy külön magyar püspökség ala­­pitása következnék, mi hogy minél előbb követ­kezzék, csak óhajtani lehet.­ ­ Kolozsvárt, julius 1. — Gróf Teleki Sándor ezredes a napok­ban Tisza-Eszláron járt és meglátogatta Solymo­­sinét. — A trónörökös - mint az „O. É.“ írja — julius közepe táján tartja meg hunyad­­megyei vadászatát. Gróf Teleki Sámuel orsz. képviselő Budapestre utazott a szükséges köz­ponti intézkedések megtétele végett, honnan ju­lius 10 —12-dikén érkezik meg a vadászati te­repre. — A helybeli polgári iskola igazga­tójává az iskolaszék dr. F­e­r­e­n­c­z­y Zoltánt, a magyar nyelv és történelem tanárát választotta meg, tegnap tartott ülésében. — A „Kolozsvári Dalkör“ érdekes dal­estélye — mint már említettük — ma este lesz az „Újvilágiban és kilenc" órakor veszi kezdetét. — Utolsó előadás lesz holnap a nyári színházban, mely alkalommal a „Szép leányok“ kerül negyedszer szinre.—A szünidő után „Boc­­caccio“(!) nyitja m­eg az új műsort. Denique a mi színházunk műsora csak arra való, hogy egy pár ritkán játszó de rendes gázsit húzó tag tétlenségének a takarója legyen. — De erről és egyebekről, majd más alkalommal. — Uj ügyvéd. Dr. Á­k­o­n­c­z József fia­tal ügyvédjelölt, tegnap tette le szép sikerrel az ügyvédi vizsgát Marosvásárhelyt. — Bereczki Sándor orsz. gyűl. képv. ál­lapota már annyira javult, hogy W­i­n­k­­­er Károly szolgabiró segí­tségével az ágyból is fel­kelhetett, kávét, tejes ételeket, sőt tésztát is vett magához, naponként egy kevés finom bort iszik és végleges felgyógyulása remélhető. — Bepörölt szerelmes. Ibolyka gyönyörű bogárszemü leány. Kolozsvárt nagyon sokan isme­rik. S ha eddig szépsége és erényessége miatt emlegették, most egy különös esettel kapcsolatban képezi sűrű beszéd tárgyát. Ibolykának ugyanis volt egy komoly szándékú udvarlója, kit némelyek a „szép kereskedősegéd“-nek hívtak, így tehát a szépek találkoztak. De szivek is találkozott. Azaz hogy a „szép kereskedősegéd“ szive szédült bele, az Ibolyka bogárszemeinek kábító tekintetétől. S Ibolyka mint komoly leány, ha hallgatott is a sokat ígérő szavakra, azoknak nem tulajdonított hihető értéket, s a vasárnapi „kimenőjekor“ meg-meg­­jelent udvarló látogatásait nem fogadta valami kitörő örömmel, jól tudván, hogy egy sze­gény iparos leánynak manapság sok kell a szerencséből is a szépség mellett, hogy „parthie“-t csináljon. Az öregek azonban másként gondolkoztak. Látva, hogy a szép kereskedősegéd pár év óta csak üres szavait hozza a házhoz és a jó uzsonnák és vacsorák emlékein kívül még az esetleg kérőül jelentkező derék iparos ifjakat is elviszi magával, s egy napon kikérték látogatá­sait. A „szép kereskedősegéd“ azonban ragaszko­dott érzelmeihez és biztosította az öregeket és Ibolykát, hogy a legkomolyabb szándék, s a leg­forróbb szerelem viszi a házhoz. Az öregek azon­ban ezt sem voltak hajlandók tudomásul venni. A dolognak minden kétséget kizáró határozott­sággal kellett bírni. A szorult helyzet néha talá­­lékonynyá tesz mindenkit. A „szép kereskedőse­géd“ is az lett. Egy kötelezvényben aláírta, hogy mihelyt módja lesz, boldoggá teszi magát Iboly­kával, így folyt le mintegy három év. És köze­­le­bbről csakugyan boldoggá tette magát a „szép kereskedősegéd“ — egy­más nővel. S hogy a vége csattanjon, leírjuk, hogy a helyi törvényszéknél egy kereset vár elintézésre, melyben az öregek a „hűtlen boltoslegényt“, az­­ uzsonnák és a va­csorák költségeiért pörölik ... A birák zavarban vannak. Ilyen szerelmi port, még színdarabban se láttak. — Csikm­egyében, úgy látszik, az utóbbi 3—4 hét óta a farkasok és medvék a lakosságot sorra nyugtalanítják. E hó folyamán a belügymi­nisztertől legalább 12 rendbeli hajtóvadászat en­gedélyezése kérelmeztetett. Most legújabban B­é­­kás, Do­mok, Zsedény, Patak és Holló csik megyei községek határait szerencséltették a ragadozók nagy pusztításokat okozó látogatásuk­kal, é­s a közigazgatási hatóságok a hivatalból való hajtóvadászat engedélyezése iránt távirati uton tettek felterjesztést a belügyminiszterhez, ki is an­nak megtartását f. hó 28-án 36,082 sz. a. kelt leiratában el is rendelte. __ Maros­ várh­elyi hírek. József főher­czeg megérkezése ma délelőttre volt jelezve. Kí­séretében vannak Gráf adlatus, br. Nyári Ka­marás és, egy nehány segéd — valamint parancs ör tiszt. Ő fensége számára a „Transilvania“ egyik osztályát rendezték be.— Blahánc e hó 8-án kezdi meg vendégszerepléseit az oda ránduló Nyé­ki társulatánál. Blahánó az előadásokra — vidé­ken — igen magas tiszteletdíjat kap és így va­ószínüleg fölemelt helyárak mellett fog játsza­ni. — A m.-vá­sár­he­lyi d a 1 k­ö­r, holnap tart­ja meg 15 éves fennállásának jubileumát. Az ünnepély a „zenekedvelők egylete“ és az „önkéntes tűz­oltó egylet“ közreműködése mellett az „Elbá“­­ban fog megtartatni. A műsor, zene, ének és felolvasási részleteket foglal magában, mely után táncz következik. A közreműködő egyletek délután öt órakor vonulnak ki zászlóik alatt az „Elbá“-ba. A jubilaris ünnepély összes jövedelme a dalkör útiköltségeinek fedezésére fog fordittatni, midőn a debreczeni ünnepélyre átrándulnak. —■ Szászok a délvidéken. Azon hirt, mely szériát három szász, állítólag egyik Temes­­várott lakó földijük látogatása végett, tényleg azonban azért, hogy a „Schulverein“ mellett tün­tetést rendezzenek, a déli megyéket beutazták. — egyik vidéki német lap valótlannak mondja, bár elismeri, hogy azok tényleg Tem­esvárott voltak. Az „Orsz. Ért.“ ennek ellenében egész terjedel­mében fentartja erre vonatkozó múltkori hírét, mert — mint írja — azt teljesen megbízható for­rásból merítette. — Wächter Friiyest, Szeben megye főis­pánját súlyos csapás érte. Fia dr. Wächter, ki a budapesti Rókuskórházban volt alkalmazva, hosz­­szis szenvedés után elhunyt Brassóban. A lesúj­tott apa azonnal Brassóba utazott. — A magyarországi evang. egyházak főfelügyelőjévé a „Pesti Napló” szerint, br. Pró­­nay Dezső fog megválasztatni az elhunyt Rad­­vánszky Antal helyére. Br. Prónay R­advánszky megválasztásakor is kombinatióba volt véve, de ak­kor jelöltségétől visszalépett. — A tisztelt házat tatarozzák Sándor utczában. A mennyezet megrongált gerendáit ki­cserélik. Az díványokat a képviselőház első eme­leti helyiségeiben már felállították és a gerendá­­zat leszedését a napokban megkezdik. Őszre ki lesz tatarozva az egész épület. Szóval a honatyák, kik részint egy évi fáradalmat pihennek ki most, ré­szint pedig a tisztelt házhoz hasonlóképen egész­ségüket tataroztatják kül- és belföldi fürdőkön, mikor visszajőnek, alig fognak ráismerni a „fel­üdült“ házra, hol annyit csatáztak az éles szó fegyvereivel. — Zúgirászattal vádolt bírósági tiszt­viselő. Csákány János czeglédi kir. járásbi­­rósági telekkönyvvezető ellen Kustár Sándor ot­tani ügyvéd biztatására panaszt emelt Lédeczi Sámuel, hogy zúgirászattal foglalkozik s hogy neki is k írtért adásvételi szerződést állított ki, melyre az egyik írni nem tudó vevő nevét, an­nak jelenléte nélkül ő vezette volna reá. Ugyan­csak hasonló váddal lépett fel ellene Kustár Sán­­dor ügyvéd is, ki­nevezett telekkönyvvezetőt e miatt állásától elmozdíttatni kérte. A kecskeméti törvényszéki kir. ügyész a névaláírás hamisítását bizonyítva semmivel sem látván, a vádat meg­szüntette s az iratokat nem kérte a fenyitő bíró­sághoz áttenni. Magánpanaszló Kustár feleb­­bezése folytán a kir. tábla elrendelte a zugirá­­szati kihágás miatt a fegyelmi eljárást Csákány ellen. Ez megindittatván, a vizsgálat megejte­tek , a végtárgyalás is megtartatott. A kecske­méti kir. törvényszék panaszlottat az ellene emelt vád alól felmentette. Ez ellen a kir. ügyész, ki rosszalásra kérte őt ítéltetni, felebbezett. Kustár is adott be felebbezést, de ezt a törvényszék visszautasította, mert ma­­gánfélnek nincs felebbezési joga, ha a kir. ügyész el nem ejti az ügyet. A kir. tábla Szabó Miklós elnöklete alatt tegnapelőtt tárgyalta ezen fegyelmi ügyet, melyen az első biróság ítéletét helybenhagyta. — Papirfoszlányok. A sze­rény költő, Hugó Viktorról jelenleg a következő adoma jár szájról szájra Párisban . Midőn az agg költő nem rég néhány barátjával a legbizalmasabb körben ebédelt, az ebéd végén a mellette ülő C o p p­á­­­­hoz fordult, s poharával kezében tréfásan így szólt: „Hát a két jelenlevő költő nem innék köl­csönösen egy más egészségére ?“ — „Oh, mester, válaszolt Coppée szerényen, „itt csak egy költő van.“ — „Hát én — kérdé Hugó Viktor finom mosolyával — én mit sem számítok?“ — Fur­fangos yankee. Egy yankee a new-yorki lapokban hirdetést tett közzé, melyben tudatta, hogy 50 centi (körülbelül 1 forint) beküldése mel­lett mindenki megkaphatja nála Garfieldnek, az elhunyt elnöknek sikerült arczképét. Garfield sok tisztelője, többek között egy new-yersei lap szer­kesztője is beküldé neki az összeget és kaptak érte egy új , ötcentes (10 krajcáros) levél­bélyege­t, mely Garfieldet ábrázolta. — Clanricarde lord meggyilkolását je­lentette tegnapi táviratunk. Újabb táviratok sze­rint, nem a lordot, hanem B­l­a­ke nevű ügynökét és K­e­a­n­e nevű jószágigazgatóját gyilkolták meg. Ez új agrár­gyilkosság egyik tettesét sem fog­ták még el. Megemlítjük, hogy Clanii­arde lord neje magyar nő, született Széchenyi grófnő. — Szabó Miklós-ünnepély. A budapesti kir. tábla elnökének Szabó Miklósnak, valóságos belső titkos tanácsossá történt kinevezését, az ösz­­szes sajtó és közvélemény jogászi és bírói érde­meinek kitüntetéséül tekinti és elhalmozza sze­rencse kívánataival. Tegnapelőtt a kir. tábla tisz­tikara közös tisztelgéssel lepte meg a szeretett el­nököt, s ez alkalommal Vajkay Károly kir. táb­lai alelnök tolmácsolta a kir. tábla őszintén érzett szerencsekivánatát.­­ A budapesti törvényszék Fehér­­templomban. Pomarisácz Milán s társai bankjegyhazaisítási bünperében, mint említettük, közel 20 vádlott s még ennél is több tanú szere­pel. A vádlottak a fehértemplomi törvényszék bör­tönében vannak elzárva, a tanuk pedig kivétel nélkül fehértemplomi lakosok. A budapesti kir. fenyítő törvényszék, mint a pénzhamisítási ügyek­ben egyedül illetékes bíróság azzal a kérelemmel fordult az igazságügyminiszterhez, hogy engedje meg neki e bűnügyet —költség és időkimélésre való tekintetekből — saját kiküldött tanácsa által Fehértemplomban letárgyalni. Az igazságügy­miniszter helyeselvén a törvényszék által felho­zott indokokat, ezt megengedte. Papp József tervszéki biró, a kérdéses ügy előadója ennek foly­tán két birótársával s egy jegyzővel augusztus hó­ban Fehértemplomba megy s az ügyet ott fogja letárgyalni. — 5000 rózsatőt lopott el még eddig is­ ELLENZÉK,­ meretlen tolvaj K­a­d­­­e­c­s­i­k János bpesti müker­­tész Szabolcs utcza 17 számú kertjéből. A rózsatők nagy része épen virágzásba volt. A mükertész azt hiszi, hogy egyik volt segédje követte el a lopást, kit nem rég bocsátott el szolgálatából azért, mert lo­páson érte. — A budapesti műegyetem rectorának lapunkhoz beküldött jelentése szerint, az 1882— 83-dik tanévre, az eddig öt éves tanfolyam négyre vonatik össze. — Az erre vonatko­zó átmeneti intézkedések részletes közlését, la­punk jövő számában hozzuk. — Rabszöktető. Raggiori Péter bűn­ügyét a napokban tárgyalta a kir. tábla. Riggiosi tudvalevőleg titkos rendőr volt s mikor egy alka­lommal azzal bizták meg, hogy Pir­inger Má­riát a rendőrségtől a „Fortuná“ba kisérje. 10 frt honoráriumért a fogolyt szabadon bocsájtotta. A budapesti kir. feny.­törvényszék Raggiorit fo­­golyszöktetés miatt egy évi börtönre, ítélte a kir. tábla azonban a vádlott büntetését 31/2 évi bör­tönre emelte fel. Apró hírek.* Csitári Kálmán, a Szé­kes-Fehérvár és vidékek szerkesztője, a sz.-fehér­­vári közélet egyik igen tevékeny munkása június 27-én elhunyt Hévviz fürdőn (Keszthely mellett.) — 16,690 hülye van ez idő szerint, a magyar korona területén. Ebből 27 nő és 36 finövendék van csak elhelyezve ! — Szarvas Gábor a „Nyelvőr“ érdemes szerkesztője a napokban nőül vette Harrer Paula k. a.-t, a fővárosi tanítónő képezde egyik tanárnőjét. —­ Mid­had pasa fogsága nagyon szigorú. Erős őrizet alatt lakik Taifiában, és nejének sem gyermekeinek nem írhat levelet. A világ folyásáról a mekkai serif értesíti tetszése szerint. Midhát úgy űzi el unal­mát, hogy kis gyermekeket oktat a Koránban. — A kecskeméti jogakadémia fennmaradásának kérdését, a városi közgyűlés, mint egyik fenntar­tó, tegnapelőtt tárgyalta és kimondotta, hogy a super­tendenczia által reáhárított feloszlatási vég­zést nem hozza meg. Pénzügykormányzati mizériák. Ismét kényteleníttetünk azon immár tűrhe­tetlen, gyarló és igazságtalan állapotot felvetni, a­melyen pénzügyi miniszterünk, mint látszik, szán­dékosan nem akar javílni; szándékosnak mond­juk e tartózkodását, mert ha némi kis igazságér­­zékkel rendelkeznék, úgy bizonyára beérte volna egyszeri őszintén jóakaró figyelmeztetésünkkel és megelégelte volna az általános elégületlenség és elviselhetlen elnyomatás súlya alatt kitörő kifaka­­dásainkat. Vagy nem képes, vagy nem akar ez állapoton változtatni. Az első esetben élhetetlenségét, a második­ban rész akaratát bizonyítja. Mindkét esetben ér­demetlen azon magas állás betöltésére, melyet köznyomoraink nevelésére elfoglal. Nem csoda tehát legkevésbbé sem, ha a független állású és szabad gondolkodású többség teljesen bizalmát vesztette iránta, mert nincs va­lami égbekiáltóbb igazságtalanabb bűn a földön, mint az, midőn éppen a kormányzat okoz az ál­lam polgárainak jogtalan költekezést; — már­pedig nemcsak helytelen, de merőben jogtalan megkövetéssel terheltetünk akkor, a midőn — hogy csak egy esetet idézzünk föl a túlságosan is sokból — az illetékkiszabási hivatalok által nyilván alaptalan fizetési meghagyásokkal zaklat­­tatván, ezen meghagyások ellen költséges felebbe­­zésekkel élni kényteleníttetünk. Költségesnek mondjuk igen­is ezen fellebbe­zéseket, mert ezek kiállítása végett, az ezekben szükségeltető bizonyítékok összeállítása végett ahoz értő szakférfiakat fölvennünk, ezek munkáját fá­radságát és idővesztését fizetnünk, postai kiadáso­kat — mert ez irányban portó mentesség még nincsen — fedeznünk, s mindezeken fölül r­áadá­­sul magunknak is utánjárnunk, gazdaságunkat, iparunkat, munkánkat félbenhagynunk sőt gyak­ran a távol vidékről az adóhivatal székhe­lyére költséges és időveszteséges utazásokat ten­nünk kell, még­pedig mindezt a­nélkül, hogy ez irányban kártalaníltatásunkra nézve biztosítva volnánk! Váljon minő fogalma lehet az olyan státus férfiúi minőséget affectáló pénzügyminiszternek a munka és idő nemzetgazdászati értékéről, a­ki mindezen sérelmeket a sajtó éles felszólalása után is összedugott kézzel nézi ? KÖZGAZDASÁG. A vetések állása. A földmivelési minisztérium állandó tudósí­tóitól június 21-től 28-ig beérkezett jelentések szerint az utóbbi időben beállott nedves­ időjárás következtében az ország egyes vidékein az üszög, másutt a rozsda okozott némi károkat; ennek daczára az ősziek, nevezetesen a búza, átalában jó, sőt néhol, kivált a déli megyékben kitűnő termést igér, a rozs gyengébb termésre nyújt ki­látást. A tavaszi gabnafélék szintén jól, egyes me­gyékben, mint pl. Arad, Bihar, Csanád, Jász-Nagy- Kun-Szolnokban igen jól állanak A kapás nö­vények több helyen a szárazság folytán vissza­maradtak ugyan, nagyobbrészt azonban, különö­sen a tengeri, szép fejlődésnek indultak. A rep­­cze kevés kivétellel a közép termésen alul ma­radt. Takarmány mindenütt gyenge termést adott, kivételt képez e részben néhol a mester­séges takarmány.­­ A szőlő országszerte szé­pen áll, csak Erdély egyes megyéiben szenvedett a hideg időjárás következtében. Az aratás a du­nántúli megyék némelyikében, továbbá Arad me­­gyében már folyamatban van. Az áruforgalmi statistika áprilisi füzete megjelent. A benne foglalt adatok szerint Magyar­­ország külkereskedelme ezúttal aktív volt. Kivite­tett ugyanis Ausztriába 17­5855 drb és 1039442 métermázsa áru összesen 15086625 frt értékben ellenben bevitetett onnan 4217 darab 660269 mé­­termázsa áru 16155359 frt értékben. Ezzel a mér­leg aktivitása nem volna kimutatva, mert Ausztriá­val szemben kereskedelmünk áprilisben is passiv volt. De mivel más oszágokba kivitetett 6970 db Julius 1. 577437 mm 7348483 frt értékben és bevitetett 10899 db 3012461mm 4399120 frt ért.-ben s így a külfölddel szemben kivitelünk csaknem 3 mil­liónyi többletet mutat, azért az Ausztriával való forgalomban mutatkozó kiviteli kisebbletet levon­­általában a külfölddel szemben még mindig va 1880546 kozik. forintnyi kivitali többletünk mutat- Piaczi árak. f Saját tudósítónktól.) Brassó, jun. 30. fi fr.BMktUrk'^ 81r80- 9 frt 20 k. Elegybuza (hekt.) frt3° kr- Zab (hektl.) 3 frt 30 kr. Torokbuza. (hektl.) 5 frt 60 kr. Burgonya (hektl.)­­ frt­­ kr. Zsír (Ugrat.) 80 kr. Szalonna (klgrm.­ 80 kr. Faggyú nyers 35 kr. Marhahús 46 kr. Disznóhús 56 kr.’ tv IT­V- Buza hektoliter) 9 frt 30 kr.­8 frt 50 kng. Elegybuza 8 frt 10 kr. Rozs 5 frt 80 kr. zlipa frt 8 kr. Zab 4 frt. Törökbuza 6 frt 20 kr Burgonya 3 frt 30 kr. Mundliszt (100 klgrm.) 18 frt Zsemleliszt 17 frt. Kenyérliszt 16 frt. Borsó (liter) 12 kr Lencse 16 kr. Paszuly 8 kr. Köles 14 kr. Széna (100 kl­­grm. 2 frt. Tűzifa (köbméter) kemény 3 frt 50 kr nuha 3 frt. Marhahús (klgrm.) 46 kr. S.-Szent-Gy­ör­gy, jun. 25. Búza (hektl­r) a leg­jobb minőségű 9 frt 60 kr. Zab 3 frt 50 kr. Törökbuza 5 frt 60 kr. Marhahús (algr.) 44 kr. Sertéshús 48 kr. Sorsolási kimutatás az 1882. évi junius havi sorsoláskor kihúzott er­délyi földtehermentesitési kötvényekről. Szelvényes kötvények. 50 frtos. 924. 998. 2344. 3033. 3069. 3680. 3689. 7343. 7597. 7717. 9345. 10069. 10151. 10230. 11684. 11784. 11964. 14133. 16351. 16629. 16934. 18958. 19437. 19615. 20187. 20440. 21153. 22437. 23069. Összesen 29 drb. 1450 frt tőke összeg. 100 frtos. 34. 2572. 2829. 3114. 3233. 3299. 4349. 3521. 3877. 3896. 5279. 5401­­6659. 6532. 7045. 7646 9491. 9953. 10013. 10950. 11379. 14415. 14797. 16508. 16692. 16724. 17482. 17500. 17882. 18881. 19683. 19983. 20076. 20401. 21141. 21538. 23362. 23905. 25246. 25292. 25883. 26778. 27575. 27942. 27993. 28910. 29429. 29462. 30428. 30635. 30654. 30679. 31332. 31703. 32397-32561. 33672. 34101. 35619. 36841. 38143. 39125. 41887. 42844. 43674. 44171. 44972. 46050. 46517 47498. 48937. 50573. 52265. 52477. 53027. 53614. 53653. 53702. 55689. 55888. 58721. 61265. 61282. 63647. 65579. 65580. 68468. 69085. 69511. 69652. 70247. 71287. 71315. 71443. Összesen 94 drb. 9400 frt tőke összeg. 500 frt. 265. 275. 1293. 1613. 1714. 2325. 2370. 3623. 4102. 4698. 5866. 6159. 6210. 6425. 6752. 6933. 6959. 7109. 8156. 8487. 8714. 8909. Összesen 22 drb. 11000 frt tőke összeg. 1000 frtos. 826. 1499. 2614. 2642. 3185- 3232. 3425. 3527. 4001. 4973. 5972.­­ 6010- 7056 7526. 7590. 8005. 9581. 10219. 10273- 10534. 11191. 11788. 12776. 13229. 13461-13583. 14154. 15263. 15321. 15487. 16082-16733. 16762. 16840. 17043. 17880. 18095-18326. 18669. 19817. 20347. 22684. 22804-23196. 26245. 26268. 26399. 26710. 26998-27355. 27431. 27938. 28176. 28475. 28591­ Összesen 55 drb. 55.000 frt tőkeösszeg. 5000 frtos. 225. 475. 538. 756. 1303. 1330. 1443. 1864. Összesen 8 drb. 40.000 frt tőke­összeg. 10.000 frtos. 484. 1183. 1365. 1700. Összesen 4 frt. 40.000 frt tőke­összeg. A betűs kötvények: 268. sz. 7020 frt. 1114. sz. 2070 frt. 1451. sz. 3000 frt. 1997. sz. 1740 frt. 2052 sz. 5140 frt. 2442. sz. 350 frt. 3693. sz. 500 frt. Összesen 7 drb. 19.820 frt tőkeösszeg. Összesen........................... 176.670 frt. Végtére a 239. sz. 10.000 frtos szerv. kötv. 1850 frt részlettel 1850 frt. összesített összeg: 178.520 frt. (Vége követkeik.) Budapesti áru- és értéktőzsde. Junius 29. Árutőzsde. A buzaüzlet iránya ma lany­ha és csökkenő, a kinálat pedig sürgető volt. A malmok tartózkodók maradtak és csak mi­után az eladók a jó fajták 10—15 krral, a kevésbé jót pedig 20—25 krral olcsóbban adták, találkozott vevő, úgy hogy mintegy 10,000 mm. került forgalomba. — Egyéb ter­mény kevés adatott el, rozs, árpa és tengeri lanyha, zab szilárd. Értéktőzsde. A mai magánforgalom igen lanyha marad. Az irányzat rendkívül csendes. Osztr. hitelr. 308 frt 75 krról 307 frtra szállt , és zárul 307 frt 20 krral 4 száz magyar aranyjáradék 87.60, 5 száz papirjáradék 85.30 — 85.90. NYÁRI SZINHÁZ. IV. nyári bérlet 12-ik szám. Kolozsvárt, vasárnap, 1882. julius 2-án. A SZÉP LEÁNYOK. Fővárosi népszínmű 3 felvonásban. BorP ~V­égé­r Felelős szerkesztő és laptulajdonos Bartha Miklós. Kiadó: Stein János. Legtartalomdúsabb bor- és lithion-forrás i­s vastartalom nélkül, gazdag term. szénsav­tartalommal , borsavas Nátron és szénsavas Littiiontian (0.32813 literként) (0,12495 literként) Lipóczi forrás­igazgatóság Eperjesen. Kapható minden ásványvízkereskedésben és a legtöbb gyógyszertárban.

Next