Ellenzék, 1882. július-december (3. évfolyam, 147-296. szám)
1882-10-18 / 238. szám
Kolozsvárt 1882. azon rokonszenves, azon szívélyes fogadtatásra, melyben részesittettek, azon reményemet kifejezném, hogy teljes biztossággal számíthatok az önök erejére és az egész országban elismert munkaképességére. Ezzel további szívességükbe és barátságukba ajánlom magamat. (Lelkes éljenzés). A miniszter ezután az államtitkár által bemutattatta magának az osztályvezetőket, majd egyenként meglátogatta az egyes osztályok helyiségeit, hol az egyes tisztviselők bemutatása történt. A fogadtatásnál jelen voltak a minisztérium összes tisztviselői, köztük a méntelepek tisztikara élükön Horváth altábornokkal, az országos statisztikai hivatal és állatgyógyintézet tisztviselői. KÜLFÖLD: Egyiptom jövőjét illetőleg Anglia és Francziaország közt folyó tanácskozások barátságos megegyezésre fognak vezetni. Egyiptom teljes kiürítésének kérdése lord Dufferin angol nagykövel legutóbbi, sokat emlegetett jegyzékével még koránt sincs elintézve. A porta, közelebb újabb jegyzéket fog Angliához intézni, melyben a szultán ama kívánságát fejezi ki, hogy Egyiptom kiürítésének pontos idejét tudassák vele. Lord Dufferin a porta ily lépésének elejét szándékozik venni, mert lehetetlennek látszik, hogy az angol kormány határozott ígéretet tegyen, s mert így kénytelen volna — mint legutóbb is — kitérő választ adni. Szombat este közöltette az alkirály a hatalmak képviselőivel azon rendeletének tervezetét, amely meghagyja, hogy a nemzetközi bíróságok ne vegyenek tekintetbe kártérítés végett benyújtott kéréseket, minthogy a hatalmakkal egyetértve külön bizottságot fog erre a czélra kinevezni a kormány. Az angol kormány valószínűleg kérni fogja Arabinak angol bíróság elé állítását, ha az egyptomi hatóságok nem fognak intézkedni az iránt, hogy az Arabi elleni per részrehajlatlanul vezettessék. Az egyiptomi hadsereg szervezésével tudvalevőleg Baker pasa bizatott meg, ki már elő is terjesztette az új egyiptomi hadsereg költségvetését. E szerint e hadsereg összes költsége 3.680.000 írtba kerülne évenkint s a létszám 10.900 főre van tervezve. A tisztek felerészében angolok, felerészében benszülöttek lennének. A szolgálati kötelezettség a tényállás állományában hat évre, a tartalékban nyolcz évre állapíttatott meg. E terv fölött az alkirály közelebb fog határozni és minden jel oda mutat, hogy az el fog fogadtatni. A német birodalmi gyűlés csak január közepe táján fog összehivatni. Románia magatartása a Kilia-kérdésben Berlinben is kellemetlen benyomást gyakorolt, különösen azért, mert a kérdést a berlini szerződés bázisára igyekszenek terelni, melynek alapján Románia meg akarja védni állítólag megtámadott jogait. Ebben a fölfogásban Berlinben nem osztoznak. Románia körlevele egyelőre nem lesz diplomácziai fejtegetések tárgya. A „Times’-nak okt. 11-től kelt ama párisi levele ellenében, melyben az mondatik, hogy a birodalmi kanczellár a Szuez-csatorna ügyében, néhány nap előtt egy Párison átutazott politikussal hosszasabban értekezett, a „Nordd. Alig. Ztg.“ kijelenti, hogy Bismarck egy Párison átutazó politikusnak nevezett egyént nem látott, vele természetesen nem is beszélgetett. Lessepsről vagy a csatorna-részvényekről pedig említést sem tett. Ama belföldi tisztviselők közül, kikkel a birodalmi kanczellár érintkezik, senki sincs, ki a birodalmi kancellár nyilatkozataival házalni menne. A franczia igazságügyminiszter által a minisztertanácsban imént előterjesztett javaslat a bírói kar reformjáról, nem kerül a kamrák elé, mert a sajtó pártkülönbség nélkül kigúnyolta és elítélte azt. Már most arról van szó, hogy a kormány Girard képviselő javaslatát teszi magáévá a bírák elmozdíthatatlanságának időleges felfüggesztéséről, mely javaslatot a képviselőkamra 1. évi július 1-én nagy többséggel vetett el, mikor a mostani belügyi és igazságügyi miniszter is ellene szavaztak, ugyancsak nem hatott-e a magyar józan bölcsességre, mely ott kevés mondát termelt, mesét épen nem sokat, inkább dalt s a közmondások találó nyilait, melyek az észből röppennek ki? S vajon a magyar uralkodói természet szintén nem mutatja-e e puszta hatását? És ugyancsak amaz éghajlati ingadozás és végletekbe járás, mely az alföldről megjegyeztett szintén nevezetes befolyást gyakorolhatott a végleteket kedvelő magyar kedélyre, mely Erdély egyenlőbb éghajlata alatt számítóbb óvakodást mutat az érzésekben, a mi nekünk az „erdélyiek ravaszak “-féle nevezetet szerezte meg a históriai múltban. (Folytatása kőv.: Ferenczi Zoltán. ELAIN Regény. Angolból: Amica. L. (82. Folytatás.) E szavakat „szeress csak, és meghalni tudsz“, mindegyre ismételte; ő igazán szeretett, mert kész volt szerelemből szerelméért meghalni. És a lelkét is oda adta; mosolygott a mint arra gondolt, hogy a költő által megénekelt három virág közül az ibolyához hasonlít legjobban. Nem tudva és nem álmodva róla oda adta lelkét, s üdvössége álmából felébredve egyszer azt vette észre, hogy lelke elrepült; a nyugati és az északi szél jött ment, és öntudatlanul, akaratlanul oda adta a lelkét!I. A nap hanyatlani kezdett; a kastély órája hetet ütött, s Madolin nem mutatkozott. Elain türelmetlenül várta; hallotta a fű suhogását, a falevelek hullását, de a Madolin közeledő lépteire hiába várakozott. Míg a napvilág tartott nem mert a kastélyhoz közeledni, hogy az ajtókat és ablakokat nézze. De ha valaki meglátná ott a hol most van, s kérdezné, hogy mit vagy kit keres, egyszerűen azt mondaná, hogy a házba akar menni, de eltévesztette az utat; ő is emlékezett reá, hogy gyakran találkozott a parkban idegenekkel, és az nem tűnt fel előtte. A nap lenyugodott, a szürke és rózsaszín színek lassanként elenyésztek az egen, a hol feljött, egy halvány arany sarló a sötét kék egen. Olyan csend volt, hogy még a levelek sem mozogtak. Madolin nem jött, egy idő múlva Elaint sűrű homály vette körül, s tudta, hogy miután a sötétség oly gyorsan bekövetkezett, Madolin nem fog a háztól kijönni. Kétségbeesés fogta el. Mi fog történni, ha útját hiába tette meg, ha Madolin néhány napra eltávozott hazulról? Később eszébe jutott, hogy ha kissé közelebb megy a kastélyhoz, megláthatja, hogy a Madolin szobájában van-e világosság. Midőn a sötétség, mint egy könnyű fátyol takarta be a föld színét, közelebb ment a kastélyhoz, hol életének legboldogabb óráit töltötte ; a házhoz, hol életének édes költészete lejátszódott, midőn haldoklott azon egyetlen egy vágygyal és reménynyel lelkében, hogy halála előtt és azután az Aldevin nevét hordhassa. A mint a házat megpillantotta, olyan jól esett az neki, mint ha egy régi jó barátnak az arczát látta volna meg. Örömében s fájdalmában hangosan tudott volna sírni; minden ablak, erkély, ajtó, bástya külön érdekkel bírt előtte, mindenikhez egy egy édes emlék fűzte. Örömében, hogy ismét láthatta őket, szerette volna a téglákat és a köveket megcsókolni. A Madolin hálószobájában világosság volt; egy párszor a Madolin árnyékát is látta a fehér fügönyökre vetődni. Háborgó lelke ismét megnyugodott, meggyőződött róla, hogy Madolin nem utazott el a kastélyból, s csak valami csekély akadály jött közbe ami rendes sétáját meggátolta. De mit tegyen most már ? Hol töltse az éjszakát? A park kapuja ilyenkor már be van zárva, és ő nem meri a kapust felkölteni, nehogy hosszas itt maradásáért kérdőre vonják. Eszébe jutott, hogy lent a tó partján van egy kis nyári lak, melyet atyja az ő kedvéért építtetett; elhatározta oda menni; ott nem fogják észre venni ; s reggel a másik kapun eltávozhatik a parkból, hogy estve ismét visszatérjen. És ő, Elain, Lady Chesleigh, az elkényeztetett szépség, e nagy birtoknak úrnője, egy gazdag főúr neje, az imádott gyermek, kit szülei a széltől is őriztek, a ki puha pihen aludt, selyembe bársonyba öltözött, most annak a nyári laknak a kemény padján töltötte az éjszakát, melyet atyja egykor az ő mulatságára építtetett. E hosszú éjszakán mennyit imádkozott szegény, hogy az ég bocsássa meg bűnét, amit elkövetett! Mert most már belátta, hogy az vagy őrültség, vagy bűn volt. Imádkozott, hogy mostani zavarából szabaduljon ki. És nem álmodó, hogy a segítség, a szabadulás oly közel! Amint a nyárilak felé vette útját, az egyik házőrző kutya, egy nagy erőtejeg állat, Carlo, hirtelen feléje szaladt. Elain megijjedt mert a kutya természetét ismerve, tudta, hogy az kímélet nélkül reá fog rohanni, de csalódott; a kutya rögtön megismerte, körül ugrálta, vinnyogott, lábaihoz feküdt, kezeit nyalta, s ezerféle képen igyekezett örömét kifejezni, s nem akarta többé Elaint elhagyni. Elain nagyon meg volt egy állat ragaszkodása által hatva. — Minő gúny az emberi szeretetre! gondolt magában. Hetekig voltam férjemmel, gyermekemmel, legkedvesebb barátnémmal, és egyik sem ismert fel, és ez a kutya rögtön megismert. Carlo egész éjjel a nyárilak ajtaja előtt feküdt, csak reggel hagyta ott Elaint, midőn megéhezett. Elain ezt az időt használta fel a távozásra, s bádggadtan, éhesen, kimerülten tért vissza Waldenbe. Az egész napot Waldenben töltötte, s estvefelé visszament a parkba. Ez alkalommal szerencsésebb volt. Késő este volt, már elmúlt nyolcz óra, felséges illat száll fel a földről. Elain egy terebélyes bükkfa alatt állott, sóvár tekintettel nézve a ház felé, midőn Madolint meglátta onnét kijönni. Rögtön felismerte, ámbár a világosság múlófélben volt, a fák ágai félig eltakarták. Szive dobogott, reszketett ; azt mondta magában, hogy most fog bej következni életének forduló pontja. Madolin csendesen sétált a gesztenye fasor alatt, ez volt kedvencz sétahelye, s Elain elhagyta a nagy bükkfa árnyékát s a gesztenyefasor végére jött. — Madolin! kiáltá. De Madolin nem hallotta meg szavát, melyen el volt merülve saját gondolataiba. Elain hallgatott egy pár pillanatig. Egy madár repült el felette a legközelebbi fáról, egy nyúl ugrott fel a bokorból, a szellő a lehullott faleveleket mozgatta, a sűrűben egy ridgdlitoh hívta a társát. — Madolin ! mondá ismét. És e hang megütötte a Madolin fülét. Egy pillanatra megállott; e hang ismeretes volt előtte. Csendesen állott, azt mondva magában, hogy bizonyosan csalódott, csak képzelődésének a játéka volt az egész, mert az Elain hangját nem hallhatta többé, s szemeit az ég felé emelte, mint ha Elaint ott keresné. — Madolin ! ismétlő Elain a fák árnyéka alól közelebb lépve; ez alkalommal Madolin csudálkozással állott meg, s fájdalmas kiáltással nézett maga körül. S a szelíd alkonyatban Elaint látta némán mozdulatlanul állani. Oda ment hozzá s egy pár pillanatig mereven néztek egymásra. Madolinnak ajka arcza elhalványult. — Moor asszony, mi hozta kegyedet ide? kérdő lassú hangón. És Elain ismét e szóval válaszolt: — Madolin! (Folyt. kör.) Rheimsban is történt legitimista-klerikális tüntetés. Az érsek elnöklete alatt, ki az utóbbi bankettek szónokainak nyilatkozata szerint már készen tartja az olajat Chambord gróf királylyá kenésére, Rheimsban „Congrés des jurisconsultes catholiques“ gyűlt össze. E kongresszuson szokatlanul heves beszédek mondattak a köztársaság ellen, kivált Lucien Brun szenátor támadta igen élesen a fennálló intézményeket, végre reszoluciót fogadtak el, mely szerint a kötelező elemi oktatásról szóló márcz. 28-diki törvény visszaélés a kormányhatalommal, mihez képest a polgároknak joguk van ellenszegülni. A franczia minisztertanács már elhatározta, hogy a tüntetések rendezőit perbe fogatja. Az angol konservatív párt vezérei e körlevelet intézték alsóházi elvbarátaikhoz : »Uram! engedje meg, hogy figyelmeztessük, miként a ház e hó 24-én ismét meg fogja nyitni üléseit. Tekintettel nagy fontosságára úgy a parlamenti tanácskozásoknak, mint az Egyiptomra nézve várható kijelentéseknek, reméljük, hogy minden barátunk igyekezni fog a mondott napon helyét elfoglalni. Stafford, Northcote.“ Az okkupáczió előzményei. A »Pester Lloyd« igen érdekes adatokat közöl a boszniai okkupáczió titkos előzményéről még pedig — mint írja — teljesen hiteles forrásból. E szerint 1877. jun. 23-án, midőn Bécsbe megérkezett a távirati hir, hogy az oroszok Kiliánál s Brailávál a Dunát átlépve, a Dobrudsába bevonultak. Philippovich b. táborszernagy, a prágai főparancsnok táviratilag Bécsbe rendeltetett Itt közlék vele, hogy a bevonulás Boszniába és Herczegovinába elhatározott dolog s az illető hadtest parancsnokává, a két tartomány igazgatójává ő van kiszemelve, — azért foglalkozzék a reá váró feladattal, tanulmányozza a felmerülő kérdéseket, — a szükséges anyagot a tanulmányhoz meg fogja kapni Bécsből. 1877. szept. 2-án nevezte ki Ferencz József a XIX-ik hadtest parancsnokává Philippovichot s utasisstá mindazon munkálatok megtételére, melyek a Száva-vonal mögött fölvonulandó csapatok elhelyezésére, ellátására stb. szükségesek. Ugyanekkor Papp ezredes (ma tábornok s a király hadsegéde) kineveztetett a parancsnok mellé a táborkar fejévé. 1878. febr. 10-én Philippovich egy nagy memorandumban kidolgozta nézeteit a reá bízandó feladatról és beküldő Prágából Bécsbe a hadügyminisztériumhoz. Ez emlékiratban a főparancsnok eleve figyelmeztet, hogy az okkupálásra nagyon csekély csapaterőt szánt a kormány. A san-stefanoi béke után egy második emlékiratot készített a főparancsnok a hadügyminisztérium számára. Ebben kifejti, hogy a san-stefanoi béke Szerbiát s Montenegrót aspirációkra jogosítja fel, melyekért a két kis állam az okkupálandó tartományok szabad csapataival egyesülten ellent igyekezik állani a monarchia akcziójának. A két fejedelemségünk érdekében áll, hogy a két tartomány egy ideig még török gazdálkodás alatt szenvedjen. De mihelyt egy oly nagyhatalom, milyen a mi monarchiánk, ráteszi kezét ama területre, Szerbia és Montenegró összes reményei örökre semmivé lesznek, azért fogják akadályozni akarni, hogy a monarchia ott lábát megvethesse. Nehéz feladatok várnak ott ránk, a társadalmi pestistől kell megtisztítanunk a két tartományt azon kívül, hogy politikai érdekeinket is megoltalmazzuk. Küzdenünk kell nemcsak a mohamedánok, de a keresztények ellen is, s az ellenséget az Ó-Szerbiából kivonulandó török zászlóaljak is erősítni fogják stb. Mindezen okokból Philippovich báró a négy hadosztály mozgósítását kevesli. Ez emlékirat márcz. 25-én kelt. A hadügyminiszter csak május 18-án válaszolt, kijelentve, hogy négy hadosztálynál többet nem adhat, mert meg lehet, hogy e részleges mozgósítást az egész véderő hadilábra állítása követi , ez esetben Bosznia Herczegovina csak mellékes harctól leend, hol nagyobb csapaterőt nem szabad lekötni. ELLENZÉK. Hiába utazott a főparancsnok Bécsbe s igyekezett szóbelileg kapacitálni a kormányt. Az okkupáczió tényleg négy hadosztállyal kezdetett meg, csak az első kudarczok veszélyére mozgósították az egész második hadserget. Ezekből tehát konstatálhatni, hogy az okkupáczió, 1877 szept. 2 án, mikor a király Philipovicsot kinevezte hadtestparancsnokká, el volt határozva tehát oly időben, midőn a kormány a törvényhozás előtt e politikát határozottan tagadta. Továbbá konstatálható az is, hogy e politikával szemben akkor még nagy háború esélyével is számolnia kellett a kormánynak. Végre konstatálhatni, hogy a berlini kongresszus után, midőn e háború veszélye megszűnt, bízvást követhették volna Philipovics tanácsát, s akkor megelőzhetik négynél több hadosztály mozgósítása által a hos- szu hadjáratot, s megtakaríthatják a II. hadsereg később történt mozgósításának költségeit. Az akadémiából. Budapest, okt. 16. A tudományos akadémia 111. osztálya ma d. u. 5 órakor dr. Stoczek József elnöklete alatt igen érdekes szakülést tartott. Először König Gyula műegyetemi tanár mutatott be Töttösy Béla részéről egy negyedrendű törzfelületet. Kapcsolatban a szerzőnek egy előbbi értekezletével, melyben Töttössy úr a cuspidalis kúpszelettel bíró negyedfokú felületek elméletét tárgyalja, az ez alkalommal bemutatott értekezés e felületek egy érdekes nemével foglalkozik, midőn t. i. a vizsgált alak oly torzfelületté lesz, mely cuspidalis alkotóval és két egymáshoz végtelen közel fekvő, egymást nem metsző kettős vezéregyenessel bír. Az értekezés egyáltalán érdekes adatokat szolgáltat a modern geometriai vizsgálatokra, melynél fogva König kinyomatásra ajánlja. Dr. Szabó József, dr. Margó Tivadar helyett ifj. Roboz István értekezését (beküldve a heidelbergi egyetemről) terjesztette elő, mely értekezés újabb adatokat tartalmaz a Csazádak ismeretéhez. Margó bírálata szerint ez értekezés úgy önálló vizgálatainál, mint világos tömör irályánál fogva olyan, hogy azt örömmel ajánlja kinyomatásra. A munka 66 negyedrétű oldalra terjed s 17 tábla van hozzá mellékelve, melyeket a most Heidelbergben tanulmányait folytató fiatal tudós górcsövi készítmények után készített. Dr. Jurányi Lajos egyetemi tanár két értekezését mutatta be. Az első czíme: „Újabb adatok a Cycadeák és Coniferák virágporának ismeretéhez.“ Jurányi a Cycedeák virágporsejteinek osztódásáról ezelőtt 10 évvel értekezést tett közé, melyről Treub indiai tanár újabb vizsgálatai alapján azt állítja, hogy egyes pontokban eltér a tényektől. Jurányi kimutatja, hogy bár értekezése az ezelőtti módszerek alkalmazásával nyert eredményekhez az újabb módszerek segélyével is eljuthatunk. Ugyanis a Cycedeák választófala simultan és succedan hozatik létre, míg az eddigi szerzők nem vették még észre, vagy legalább nem említik meg. Az előadás ezután a sejtosztódás további folyamatára vonatkozó eddigi adatok kiegészítésére terjedt. A Cycadeák virágporának osztódása megegyezik a Coniferák, sőt a magházas virágok virágporainak osztódásaival kisebb-nagyobb változásokkal. A Cycadeák és Coniferák, virágporszemcséjének található előtelep keletkezését az előadó az eddigi leírt módoktól eltérőleg észlelte. Ugyanis az előtelep sejtjei a pollenszemcse nagy sejtjének osztódásából keletkeznek s igy összehasonlíthatók az edényes virágtalanokhoz tartozó Ispetes him előtelepével. Az előadó második értekezése a sejtmag képződéséről szól. E rendkívül érdekes botanikai kérdéssel Jurányi f. u. február havától májusig szakadatlanul foglalkozott. Ekkor hivatalos teendői miatt a vizsgálatot félbe kellett szakítania. Értekezése mindazonáltal júniusban lemaradt a napirendről, nem kis sajnálatára, mert időközben Straszburger tanár, bár egész függetlenül, csekély eltéréssel hasonló eredményekre jutott, s azokat közzé is tette. Jurányi értekezését mindazonáltal beterjeszti, mert a dolgot más oldalról világítja meg. A sejtmag képződésére nézve jeles egyetemi tanárunk azon eredményekre jutott, hogy a sejtmag fala tulajdonképen nem tartozik a sejtmag képződéséhez, hanem, hogy az egyszerűen a sejtmagot környező protoplasma tömegének legfelsőbb u. n. faártyarétege, mely vacuolát vesz körül és ebben van a tulajdonképeni mag tömege. A mag anyaga áll: a hártyából, a kígyózófonal alakú magból és magtekercsből. A fonalak szerkezetére nézve kitűnt, hogy azok kétféle anyagból állanak: egy színtelen részletből, mely a fonal nagyobb tömegét képezi, és apróbb kis testecsekből, melyek e fonalba vannak befektetve és festhetők. Jurányi végül az uj magvak képzését illetőleg adta elő vizsgálatainak nagyérdekű eredményeit, melyek részben egészen új világot vetnek az éllettani folyamatra. A benyújtott s röviden ismertetett értekezések köztetszést arattak. Krenner József, Péch levelező tag részéről nagyterjedelmü munkát mutatott be, melynek czime : „Alsó Magyarország bányaművelésének története I. kötet.“ Krenner a munkának, mely irodalmunkban hézagot pótolni van hivatva, csak előszavát és tartalmát ismertethette meg. Végül Kruspér István, Braun Károlynak „A kalocsai érseki csillagvizsgáló földrajzi helyzetéről“ czirau s a sztközönségre nézve szintén igen figyelmet érdemlő értekezését nyújtotta be, mire az ülés 7 óra felé véget ért. Arabi védelme. Egyik angol lap levelezője meglátogatta fogságában Arabi pasát, ki a levelezőt biztosította, hogy okmányok alapján is be tudja bizonyítani, hogy az egész háború tartama alatt magasabb intéző körök parancsának hódolt, és hogy kötelessége volt úgy tenni, mint ahogy tett, mert hisz a hadügy és a tengerészetügy miniszterre volt. Midan Seymour tábornok első ízben azzal fenyegette, hogy Alexandriát bombáztatni fogja, akbedive elnöklete alatt — a pasa állítása szerint — haditanács ült össze, melyen Dervis pasa is jelen volt. A tanácskozások eredménye az lett,hogy a gyűlés kimondta,hogy Alexandriát az angolok ellen védelmezni kell. E határozat keresztülvitelével Arabi bizatott meg. A bombázás első napja után Tulba pasa azt a parancsot kapta — úgymond Arabi — hogy Seymour tábornagygyal a béke feltételei iránt tanácskozzék. A tengernagy három erőd átadását követelte. — Erre újra összeült a haditanács, s kimondta, hogy Egyiptom területéből egy tapodtat sem engedhet át a szultán jóváhagyása nélkül. Erre Arabi újólag megbizatott, hogy az említett három erődöt védelmezze. Arabi, arufut belátta, hogy az erődöket megvédni teljes lehetetlen, Bab-Sheikhbe vonult vissza, és ott találta az egész egyiptomi hadsereget, mely Alexandrából megfutott. Ő a csapatokat újra rendbe szedte és a Kafr-il-Devar tábort berendezte. Később, midőn értesült, hogy a khedive áttért az angolokhoz, állítása szerint újra összeült a haditanács, melyben a khedive ipjai: Ibrahim, Ahmed és Kamil pasák is részt vettek. Az ülés a helyzetről tanácskozott. Elhatároztatott, hogy miután a khedive, mint az angolok foglya, nem tehet semmit, hogy Egyiptomot minden áron meg fogják védelmezni az ellenséges invázió ellen. Arabi, mint hadügyminiszter, ily értelemben kapott utasításokat. Midőn végre az angol hadsereg Tel-el-Kebirt megsemmisítette, Arabi Kairóba jött, hol rendkívüli tanácskozásra hívta egybe az egyptomi hadsereg kiválóbb bajnokait. Ő volt az első, aki kijelentette, hogy meg kell adni magukat, mert az ellentállást folytatni lehellen. Nézetét elfogadták. Az egyptomiak megadták magukat az angoloknak, bár az egyptomi hadseregből még 35.000 ember volt Kairóban. Minthogy Arabi az angoloknak megadta magát, nem tekintheti magát másnak, mint hadfogolynak és nem lázadónak, miután mindig elöljárói megbízásában járt el. Végül Arabi még azt állítja, hogy a harcrok alatt minden erejét és tehetségét oda irányozta, hogy a rablásnak és fosztogatásnak elejét vegye. Arabi ugyanazt hozta fel mentségül a vizsgáló bizottság előtt is. October 18. TANÜGY. A kolozsmegyei tanitó-testület 1882-ik évi rendes közgyűlését Kolozsvárt f. é. okt. h. 29, 30 és 31-én tartja meg a következő tárgy, sorozattal: Október 29-én d. u. 5 órakor előérte kezet a polgári iskola helyiségében okt. 30-án d. e. 9 órakor közgyűlés a városi tanácsteremben. E közgyűlés sorrendje: 1. Hymam énekli a képezdei dalkör. 2. Elnöki megnyitó kiszód. 3. A választmány évi jelentése a titkár stál. 4. Az egyesületi szakközlöny ügye. 5. Felolvasás, Sárdi István képezdei tanár úrtól. 6. Bizottság kiküldése: a) a tanszertár, b) a könyv és irattár, c) a pénztári számadások felülvizsgálására, d) a szavazatok beszédére, e) a nyilvános tanítások megszemlélése. D. u. 4 órakor vitatétel tárgyalás, előadó: Kozma Józsefné képezni igazgatónő. — Okt. 31-én d. e. 8-9-ig nyilvános tanításokat tartanak : az első közs. isk. helyiségében Balázs József, a második közs.iskolában Kolozsvári Albert. Fél 10 órakor a közgyűlés folytatása, ily rendben: 1. Szózat, énekli a képezdei dalkör. 2. Az okt. 30-iki közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 3. A tiszviselők leköszönése és korelnök választása. 4. A szavazatszedő bizottság jelentése. 5. A kiküldött felülvizsgáló bizottságok jelentései. 6. Jelentés a nyilvános tanításokról. 7. Felolvasá, Dr. Veres Vilmos felsőbb kereskedelmi isk. tanártól. 8. Indítványok tárgyalása. E közgyűlésre az egyesület összes tagjait s a tanügy iránt érdeklődő közönségét tisztelettel meghívja az elsőség. IRODALOM és MŰVÉSZET. „A latin nyelv szótára * összeillittató dr. Finály Henrik . I. füzet. Budapest, 1882. a Franklin társulat kiadása. E 12 füzetben megjelenő és valóban hézagpótló szótár, kidolgozásában alapul azt az iskolai latin szótárt vette, melyet a „kolozsvári tanárok“ szerkesztettek volt s mely bősége és jósága miatt el is terjedett s rég elír fogyott. Finály H. egyike ama szótár szerkesztőinek, annak második kiadása helyett, egy, az itkon latin nyelv egész nyelvkincsét felölelő úgynevezett kézi szótárt szerkeszt, milyen a magyar irodalomban még nincs. Ez az a latin szótár. Ily bő keretű szótárra általánosan szükség van nem csupán a római remek irodalom tanulmányozása végett, de mert régibb műveltségünk latin alapokon nyugszik. Nem kellett-e néha a hiányos szótárak miatt Paris-Pápaihoz fordulnunk? Ez felöleli az ókori latinság egész nyelvkincsét, amint az az ókori latin irodalomban egészen a 6-ik század végéig és az eddig felfedezett és közzé tett összes feliratokban fenn van tartva. A szerkesztő ígérete szerint, a szótár teljesebb lesz, mint külföldi széleskörű kézi szótárak. Hisszük, helye lesz benne azon műkifejezéseknek is, melyek latin nyelvű iratainkban kezdőre, tanulmányozón nézve rövid magyarázatra szorulnak , e mellett a nyelvtudomány vívmányait szem előtt tartva,a magyar szókincs használatában nem lesz sem neologus, sem orthologus. A mint megyjegyzik fennebb 12 füzetben jelenik meg, ízléses kiállításban s egyes öt ivnyi füzet ára 80 kr. Az igén szótár 60 ivre fog terjedni egy kötetben s miután a kiadó testület fenntartja magának a jogot, hogy a mű megjelenése után annak bolti árát fölebb emelje, ekként a füzetes kiadással az érdekeltekre nézve a munka megszerezhesse elég könnyűvé van téve. Classicusok kéziratai. A londoni „Athenaeum“ azt írja, hogy a görög kormány két athenabeli egyetemi professort megbízó, hogy a thessáliai konventekben található kéziratokat gyűjtsék össze s az 1834-iki törvény, értelmében szállíttassák Athénébe a nemzeti könyvtárba. E kiküldöttek csupán egy pindusi conventben százötven kéziratot találtak Ezek közt van másokkal együtt a 15-ik századból Sophocles és Aeschylosz kerkét tragoediája is, ellátva sorközi jegyzetekkel és fordításokkal. Számos kézirat becses rainiatureőkkel van díszítve. Aprofessorok Meteorában is folytattak kutatásokat, de a barátok támogatva a