Ellenzék, 1882. július-december (3. évfolyam, 147-296. szám)

1882-10-21 / 241. szám

­ölözvári 1882 Benőnket nem kecsegtet az orosz-osztrák «Sietség, bármily szeretetre méltóan kínálja is jelü­nk a hivatalos bécsi lap, mlert nekünk nin­­csenek aggressziv czéljaink. Azonban, hogy béké­in és barátságban éljünk Ausztriával — ez telje­sen megegyez érdekeinkkel. Mint mondák, a Habsburg birodalom létezése európai szükség. Ausztria sorsa valami különös , az őt ért csapá­sok merőben javára váltak Vereségei 1858 — 1866 kétségbevonhatlan hasznára váltak, míg legyőzőjé­­nek egész halom kül- és belbajjal kell küzdenie. Az olasz hadjárat arra kényszerítő, hogy kormá­nya figyelmet fordítson népeinek kivonataira, a porosz háború pedig az alkotmányt eredményezte. Ellenben ha győzött, mindig a reakczióhoz nyúlt. Tehát Ausztria a maga sikereit külvereségeinek köszönheti. A földrajzi társaságból. Budapest, okt. 19. Dr. Szabó József az ásványtan európai bíró tanára a budapesti egyetemen, rendkívül ér­dekes felolvasást tartott Budapesten tegnapelőtt a földrajzi társaságban amerikai útjáról. Derék tudósunk ugyanis meghívást kapott dr. S­te­r­r­y-től, az „Americain assation for advanement of science“ Montreálban (Canada) tartandó gyűlésére. Engedvén a szives meghívás­nak, útra kelt s utazásán nyert tapasztalatait adja elő. Érdekesen beszélt az óczeáni h­a­j­ó­­­­á­s­r­ó­l, valamint az amerikai vasút­vonalakról. Az állomásokon mindenütt lapelárusítók raja fogadja a vonatot. A felolvasó egyszer egy chicagói lapot kapott, melyben nagy örömére hosz­­szú czikkben volt leírva a­­ tiszaeszlári eset. Az antiszemitizmus után egy kis antimor­­monizmus következett. Bemutatta egy antim­or­­mon könyvkereskedő több humoros képét, mely a mormonok soknejűségét gúnyolja. Legérdekesebb része volt a felolvasásnak az amerikai magyarokról szóló. Magyaror­szág Törökországon kívül a legkevesebb kivándor­lót szolgáltatja, s mégis mint Richard new-yorki bankháza kimutatta a felolvasónak, milliók­­ra megy a Magyarországba kül­dött összeg. Csak a bankház utján elszá­­mítás által 1882. január elejétől szeptember vé­géig 615,000 frt küldetett Magyarországba. Az összes küldeményt évente több, mint egy millióra kell becsülni. Egész Európában pedig mintegy 125 millió frt vándorol át Amerikából. Az észak amerikai államokban Kossuth neve még mindig élénk emléke­zetben van. Szónoklatait nem tudják elfe­ledni a Yankeek. Van Kossuthváros Kossuth bánya, Kossuthmalom stb. Buda van három, ezek között kettő csinos város, a legújabb pedig egy szélmalom s egy deszkakerítés. De azért már benne van a Fol­­derban. Sajnálattal tapasztalta a felolvasó, hogy a magyarság kezd beolvadni az angolba. Beszélt egy Haraszthy Árpád nevű úrral, a­ki egy szót sem tudott magyarul, az apja tős­gyökeres magyar ember volt, ki először termelt bort Californiában. Láttam egy fotográfus czégtálát, melyen e név volt: Kemély közelebbről vizsgálva, előtte kis betűvel írva e három betű állott : Ke­cs. A bol­dogtalan predikátumnak vette. Felolvasót a közönség zajosan megéljenezte. Az ág. hitv. evangélikusok egyetemes gyűlése. (Harmadik nap.) Budapest, október 20. P­r­ó­n­a­­y Dezső b. elnök ez egyetemes gyűlést megnyitván, a tegnapi ülés jegyzőkönyve felolvastatott s hitelesíttetett. Az egyetemes alap létesítésére kiküldött bi­zottságba megválasztanak Prónay Dezső báró (el­nök), Ostff­y Pál, Zelenka Pál, Bánó József, Sa­­marjay Károly, Haitik Frigyes, Földvári Mihály és Doleschall Sándor. Következett a pozsonyi theologiai akadémia ügye. Fölolvastatik az illető bi­zottságnak a theologiai akadémia megnyitására, szervezetére, a tanulók fölvételére, a tan- és vizs­garendszerre, a tanárok javadalmazására vonat­kozó terjedelmes jelentése, az akadémiai bizott­ság azt proponálta, hogy a­ki lelkészi vagy ta­nári hivatalt akar elnyerni, legalább 3 évet kell magyarországi akadémián tanulnia a 4 évi tanfolyamból. Hosszas vita után, melyben többen vettek részt, elfogadták Péchy Tamás azon indítványát, hogy az egyetemes gyűlés mondja ki, hogy e­l­fogadja a bizottság propositióját, de, hogy a kerületek sértve ne érez­hessék magukat, hivassanak föl, hogy netaláni ellenkező vélemé­nyüket nyilvánítsák. A jelentés többi pontjai tudomásul vétettek, illetőleg elfogadtattak. Bánó József meghívja az egyetemes gyű­lést Eperjesre, a Vandrák ünnepélyre, melyet Vandrák András tanárságának 50-ik évfordulója alkalmával fognak tartani Eperjesen a jövő évre. A gyűlés ezt örvendetes tudomásul veszi s elhatározza, hogy az ünnepélyen képviseltetni fog­ja magát. Szóba került, hogy Angliában és Svédor­szágban is van magyar alapítvány, de senki sem veszi igénybe. Bánó József azt indítványozza, hogy rá­­választassék egy bizottság, mely utána járna, ki­­verítené a külföldön levő magyar alapítványoknak jogi természetét okmányok alapján, s az elért eredmények alapján a bizottság véleményt terjesz­­szen be, hogy miként volna megvalósítható a Thébusz által beterjesztett indítvány. Az egyetemes gyűlés az indítványt elfogad­ja s e bizottságba megválasztalák Haan, Győry, Fabiny Gyula. Ezzel a gyűlés véget ért s a három napi tanácskozások befejeztettek. IRODALOM és MŰVÉSZET. „A hunyadmegyei tört. és régészeti társulat évkönyve.“ A­. ig. választmány meg­bízásából szerkesztette Kun Róbert társ. titkár. Budapest, 1882 az Atheneum r. társ. könyvnyom­dája. A társulat dr. Sólyom-Fekete Ferencz lel­kes fölhívására és elnöklete alatt 1879 nov. 16- án alakult meg, czéljául tűzvén ki, fölkutatni s enyészettől megmenteni mindazon történeti hagyo­mányokat, köveket, bronz, ezüst, arany érmeket s bálványképeket, megannyi krónikáit a hajdankor­­nak, melyek Hunyadi megyében bőven találhatók s a lefolyt időket a műemlékek ásatag nyelvén magyarázzák. Az indítvány visszhangra talált, ez eszme el­len fogadva, annál inkább, miután Torma Zsó­fia fogékony előszeretete és alapos tanulmányai Hunyadmegye gazdag kincseire irányták a régé­szek figyelmét. A társulat szervezkedett, alapsza­bályokat dolgozott ki műbarátokat toborzott ügyé­nek s munkához látott. És ime m­a már gróf Kuun Géza elnöklete alatt, több mint 544 alapi­tó, rendes és pártoló tagja van ; saját czólu könyv­tárt és gyűjteményt rendez be s a mi fő, kuta­tásai és tanulmányainak eredményét, Hunyadvár­­m­egye monographiájának mind inkább élő gyü­mölcse gyanánt, évkönyvben teszi közzé. Ez az út vezet, csatlakozva a családi okle­velek gyűjtésével s a helynevek és helyi mondák nyelvészeti combinatióival, a vármegye régi törté­netének helyes megírása felé. A kövek és érmek beszélnek, s a folyók és hegyek a hagyományok­nak és szóknak magjában kijelentéseket tártak fel. Igen, egy maroknyi földnek is története van. Ek­­ként és ezekből írhatni meg a megyék monog­­raphiáját s ezekből a nemzet miveltség történe­tét, melynek, miként a földnek, a nemzeti iro­dalom és tudomány maradandósága által, örök élete van. Az évkönyv tartalmát becses forrás tanulmá­nyok teszik ki: Hunyadvármegye ős­ko­ri történelméhez czim alatt Torma Zsófia, e derék szerzőnő, a hunyadmegyében gyűjtött neo­ith kőkorszakbeli leletekről s azon hason­lóságokról értekezik, melyek e leletek s Németor­szág hasonló leletei közt észlelhetők ; photoche­­migraphiai táblával illusztrálja be tanulmánya és magyarázatai tárgyát. Dr. Sólyom-Fekete Ferencz : A magyarság és az oláh nicolatus Erdélyben czímű felolvasásában egyebek közt azt mondja: „Évek óta kutatok történelmi becsű oklevelek után itt Hunyadban. El merem monda­ni, hogy egyetlen adatra sem találtam, mely azt bizonyítaná, hogy magyarok tömegesen — mi jól megjegyzendő — telepítettek volna azon hunyad­megyei helyekre, hol őket az okmányok tömege­sen tüntetik föl. Ebből talán önként következik, hogy telepedések ama helyekre, megelőzte azt a korszakot, melyből reánk oklevelek maradtak. Ez­zel ellentétben okmányt mutathatok föl, melyek a románságot — vagy történelmi kútfőinkben köz­­érványű elnevezéssel — az oláhságot telepedés­­ben, folytonos mozgásban, folytonos bevándorlás­ban tüntetik föl. E telepedés, e mozgás nyomai a XIII. századtól kezdve lenyúlnak a XVII-ik szá­zad végéig.“ Ez az állítás összevág Hunfalvi Pál idevágt állításaival. Tornya Sándor: A hunyad­megyei pecsétet és czimert ismerteti, dr. Sólyom Fekete Ferencz pedig Dévai Nagy Sándor verses emlékiratát 1779-ből. A tartalmas évkönyv kutatási és tanulmányi ré­szét Buda Ádám ornithologiai észlelete zárja be a Hunyad megye területé­n­ előfordu­ló madarakról. Kolozsvárt, október 21. — Arany János jobban van. Midőn már a legrosszabbtól tartottunk, midőn a hazafias ag­godalom fájdalmával féltünk az eszméletlenség ködé­be burkolt élet kialvásától, örömmel veszszük a hírt, hogy a baj enyhült és a mi koszorúsunk jobbacskán van. Vajha e könnyülés a teljes föl­gyógyulás előhírnöke volna! — Torma Zsófia, jeles régésznőnk, pár nap óta Kolozsvárt időzik, s alkalmat vett magá­­nak, hogy ez idő alatt a helyi régiség és érem­tárban bemutassa, az utóbbi időben Hamburgban annyira méltó feltűnést keltett régiség gyűjtemé­nyét. E gyűjtemény a régiségtár egyik szobájá­ban van csoportosítva kirakva, s Torma Zsófia legújabb és legérdekesebb ásatásainak igen ér­tékes tárgyait foglalja magában, melyek a Szász­város és Piski közt fekvő s a Tordos község tu­lajdonát képező marosmenti helyen ásattak ki. Igen sajnálandó azonban, — mint fázadhatlan régésznőnk megjegyzi, — hogy e helyet a Maros hovatovább aláássa, s másrészről a hely bérlői ellene vannak a további ásatásoknak, melyek ál­tal pedig több értékes leletek kerülnének felszín­re. A szóban forgó gyűjtemény legértékesebb tár­gyai a kis kőbálvány alakok és edénytörmellékek, a­melyeken előforduló kezdetleges írásjeleket ma­ga Schliermann a híres kutató is felette érdekeseknek tart és azonosoknak tartja e bál­­ványalakocskákat hasonnemű trójai leletekkel. E leletek egyedü­liek a maguk nemében. A bálvány­­alakocskák és az edény törmelékeken levő felirat­­jegyek határozottan hierogliphek. Elolvasásukra nézve, egyik legnagyobb tekintélye a régészeknek . A H. Sayce Oxfordból a napokban Torma Zsó­fiához intézett levelében azt írja, hogy bár azok elolvasása még nem vihető keresztül, mégis ta­­gadhatlanul érdekes feliratoknak tartja. Ham­burgban nagy összegeket kínáltak Torma Zsófiának e Edétekért, de ő nem volt hajlandó azokat áengedni. A gyűjtemény nagy halmazában unikumszerűek a különféle arcz- és bagolyfejes urnák, állat­ edények, „sachbrett“ ornamenttel ellátott edénytörmellékek, kőfejszék, és különféle kőeszközök, majd egy II. Fülöp-féle tetradrachma utánnyomata, vörösréz karpereczek és több rendbeli egész kerek perecz­­alakú kőkarikák, melyek ez idő szerint, részint orsó-karikáknak, részint ruhaaggatmányoknak tar­tatnak s melyek egészen újszerű leletek. Torma Zsófia e leleteket a saját felfogásában a Dák nép­faj culturalis maradványainak tekinti. Összes újabb leleteiről egy beható, nagy terjedelmű s fáradság­gal rajzolt ábrákkal díszített munkát ad ki jeles régésznőnk, német, franczia és angol nyelven. — Megemlítjük még, hogy Torma Zsófia szerdáig időz Kolozsvárt, s ez idő alatt, az itteni régiség­­tárban keramikai (agyagedényismei) tanulmányokat tesz. — Felette érdekes gyűjteménye a régiség­tárban minden délelőtt megtekinthető. — „Kugli társadalom.“ Mi az a „kugli­társadalom“? Néhány ember összeáll Kolozsvárt bort iszik, sört iszik, pálinkát iszik, kuglit dobál, pletykál, ozsonnál s elnevezi magát kissé nehézkes humorral „kugli társadalominak. Ehez bizony sem­mi köze sincs a nyilvánosságnak. Igaz, hogy alap­szabályok szerint szervezték magukat, de a köz­élet közönyös maradhat az iránt, hogy hány li­tert fogyasztott naponta Valaki és hány toasztot mondott az olcsó bor tiszteletére egy másik Va­laki. De a napokban ez a felfogás nevezetes vál­tozást szenvedett. A meghívókat a tárgyűlésre ugyanis városi rendőrszolgák hordot­ta­k s­z­ó­t. E tényből azt kell következtetnünk, hogy a „kugli társadalom“ nyilvános jellegű intézmény, kétségen kívül nagy fontosságú kultúrás czélokkal. Ennélfogva kötelességünk tudo­mást venni róla, s értesíteni olvasó közönségün­ket, hogy a „kugli társadalom“ megtartotta idei zárülését. Az ülés folyamában következő lényege­sebb mozzanatok merültek föl. Elnök megkö­szöni az odaadó támogatást, mely nélkül ő, te­kintve az ő krónikus gyomor­hurutját, nem tu­dott volna nehéz feladatának színvonalára emel­kedni. Titkár: Csodát éneklek — — — 37 liter borunk maradt meg. (Közbeszólások : Lehetetlen !) Adjuk a városi szegényeknek ; hadd legyen szüretjük. Szász Béla: Til­takozom ; ez nem kammeratikum; ez a bor azalatt gyűlt, a­míg én Petőfit néztem; ha itthon lettem volna, elfogyott volna. Ergo az, a bor engem illet. A lángeszű férfiú­k nagyszabású beszédét közhódolattal fogadják. Titkár: A ma­radék bor csak hordóalj, csupa seprő, meg van eczetesedve. Savanyu arczok. Halljuk a pénz­tárnokot. Pénztármaradék 10 frt. Igyuk meg a Benkó kárára! (Általános éljenzés.) Így lett vé­ge a gyűlésnek. — Uj tudorok. Pataky Jenő szép ké­­szültségü és jelesen végzett fiatal orvos ma dél­előtt avattatott fel egyetemünkön az összes gyógy­­tudományok tudorává. A felavatási ünnepélyen igen díszes közönség volt jelen. Ugyancsak ez alka­lommal avattatott fel szintén orvostudorrá Gelei Lajos úr is. — Juszti Károly Albert k. rendi tanár koporsójára, ma délig, a következő koszorúkat helyezték: a családtagok, ismerősei, tisztelői, rendtársai és tanítványai: Winkler Frigyes és neje Juszti Amália: „A jó sógor és fivérnek: Juszti Albertnek“. Beáta és Kálmán: „A jó testvérnek“. Láp­osi Márton és családja: „Juszti Károly Albertnek“. A róm. kat­h. fő­­gymn. VII. osztálya: „Felejthetetlen osz­tályfőnökének.“ A Szent-József finövel­­de gymn. ifjúsága: „Viruljon fel a hant sírod felett, — Megboldogult halott, Isten veled.“ A finövelde egyetem h­a­ll­g­a­t­ó­i:­­Jusz­ti Károly emlékének.“­A r­ó­m­. k­a­t­h. fő­g­y­mn. ifjúsága: „Emlékül Juszti Károly kedves ta­nárunknak.“ Rend és t­a­n­á­r­t­ár­s­a : „Jusz­ti Károlynak“. Volt tanítványai: „A sze­retett tanárnak.“ — A boldogult tanárt ma dél­után 4 órakor temették. — A „kegyes-tanitórend kolozsvári társh­áza, Juszti Károly k. tanitórendi áldozát elhunyta alkalmából e gyászjelentést adta ki : A kolozsvári kegyes-tanitórendi társbázas róm. kath. főgymnázium tanári kara a legmélyebb fájdalom­mal tudatja szeretett rend- és kartársának Jusz­ti Károly kegyes-tanitórendi áldozár, főgymn. rendes tanár és a Szent-József növelde aligazga­tójának 1882. évi október hó 19-én reggeli 7 órakor, korának 37. áldozárságának 12. tanárko­dásának 17. évében, az egyház kegyszereinek felvétele és hosszas, súlyos szenvedés után, hagy­­maáz (typhus) következtében történt csendes el­hunytak A boldogultak hűlt tetemei szombaton, okt. 21-én d. u. 4 órakor tétetnek a köztemető­ben nyugalomra. Az engesztelő sz. miseáldozatok kedden, okt. 24-én d. e. 10 órakor fognak a ke­­gyes-tanitórendiek akadémiai templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Kolozsvárt, 1882. évi okt. 19-én. Nyugodjék békében! — Adózók az országgyűlés előtt. Az adókivetés körüli sérelmek ellen ko­lozsvári polgárok által az országgyűléshez be­adandó kérelem aláírási íve, a Csapó-féle üzletben, még pár napig le lesz téve, az aláírni kívánók számára. Az aláírások száma már ,­­ meghaladta­ a 100-at. Felhívjuk az érdeklődők figyelmét e kínál­kozó körülményre, mely által impozáns tiltakozásukat fejezhetik ki, a velük szemben elkövetni terveit jogtalan zsarolás ellen. — Próba h­itszónoklat a luth. temp­lomba. H­ö­r­k József a gyakori, theologia ren­des tanára az eperjesi ág. hit­. ev. lyceuraban vasárnap október 22 én fogja próbabeszédét magyar és német nyelven a helybeli luth. egy­házban megtartani. Ez ez utolsó szónokló jelölt lévén, remélhető, hogy a szászvárosi esperesség miatt felette nehezített papi választás is nem soká­ra megtörténik. Vajha csak sikerülne oly embert választani, ki méltó helyet foglalna el városunk hírneves hitszónokainak díszes körében. — A nemzeti színházban ma este »Don Carlos« helyett Moliere »Botcsinálta doktor«-a és a Fedré gróf »Egyedien leány«-a kerül színre. »Don Carlos« Szacsvay rekedtsége miatt marad el. — Keménygyufás volt ma délelőtt 9 órakor a főtéri dr. Szentkereszti-féle háznál, de a gyorsan megérkezett tűzoltók azt azonnnal el­fojtották.­­ Éjjeli zavargások folynak csaknem napon­kénti egymásutánban Kolozsvárt. Tegnapelőtt éj­jel pedig veszedelmes összeütközés lett a vége egyik ilyen exkussiónak. Nagyobbára egyik helyi tanintézet növendékei szerepelnek, értesüléseink szerint, e zavargásokban, s midőn ezt regisztrál­juk, hiszszük, hogy az illető intézet igazgatósága módját fogja ejteni, hogy e rendetlenségeket — melyek eddig is alaposan kompromittálták az in­tézet jóhírnevét, — végre-valahára egy radikális intézkedéssel végkép fojtsa el. — Meghívó. A kolozsvári szegénytanuló­kat segélyző egylet­­ évi okt. 29-én d. e. 10 órakor a városház nagytermében évi rendes köz­gyűlést fog tartani, melyre az egyesület tagjai, valamint az érdeklődő nagy­közönség tisztelettel meghivatnak. Közgyűlési tárgyak: 1. Titkári jelentés az egylet évi működéséről; 2. pénztár­­nok jelentése a pénztár állásáról; 3. gazda je­lentése a raktár állásáról ; 4. vizsgáló bizottságok jelentése a pénztár és raktár megvizsgálásáról; 5. tisztviselők és választmányi tagok választása. A választmány határozatából, Kolozsvárit 1882. okt. 21-én, kiadta dr. Jenei Viktor egyesületi elnök. — A „Székely-Egylet“ marostordame­­gyei és marosvásárhelyi fiókjának múlt heti vá­lasztmányi ülésén Kovács Ferencz apátplébános elnökölt. Jegyzett: Sándor Kálmán titkár. Je­len voltak dr. Apor Károly, Győr­ff­y Pető, Fekete Gábor, Ber­nádi Dániel, Csontos Olivér és Kerekes Sámuel választmányi tagok. A gyűlés kezdetén a választmány az elnöki szé­ket, mely Zarándi Knöpfler Vilmos elhunyté­val megürült, betölteni határozta és dr. Apor Károlyt választá elnökül. Bernády Dániel a pénztár igen felszaporodott hátralékosainak figyel­meztetését indítványozza. Egyik üresedésbe jött választmányi helyre Sz­e­n­ti­vá­n­y­i Gyula vá­lasztatott meg. — A „Kiskuskü­llői Megyei Nőegylet“ a Dicső-Szt.-Mártonban felállítandó szövészeti tan­szak úgy más jótékony szólók előmozdíthaásáért no­vember 5 én esti 7 órakor a megyeházban tom­bolajátékkal összekötött zártkörű tánczvigalmat rendez. Bármily csekély értékű tombola­tárgyakat kéri az egylet nov. 1-ig az aláirt elnökséghez bekül­deni. Ugyanott válthatók tombola jegyek dara­bonként 10 krjával, — az estély délutánján a megyeháznál. Dicső Szt. Márton, 1882. okt. 14-én. A 18-as rendező bizottság megbízásából: 5zv.gr. Béldi Ferenczné, rend. bizotts. elnök. N­agy János, r. bizotts. titkár. — Posta közlekedés Csáki-Gorbó és Deés közt A nagy-szebeni postaigazgatóság ér­tesítése szerint a közmunka- és közlekedési magy. kir. minisztérium f. hó 10-én 6918 sz. alatt kelt magas engedélye folytán a CsákiGorbó Al­­parét-Deés közt jelenleg hetenkint négyszer közlekedő küldöncz kocsiposta járatok, a közszol­gálati érdekek előmozdítása czéljából f. évi n­o­­vember 1-sejétől kezdve naponkén­tira szaporittatnak. — Indulás Csáki Gorbáról reggel 5 órakor. Indulás Alparétről reggel 8 óra 10 p. Érkezés Deésre délelőtt 10 óra 40 p. — Indulás Deésről vissza délután 2 órakor. Indulás Alparétről délután 4 óra 40 p. Érkezés Csáki- Gorbóra 7 óra 40 p.-kor. — A Bemszobor, leleplezésének évfor­dulóján, október 17-én, a leleplezés alkalmával a szoborra tett és megőrzött koszorúk egész halma­zával volt feldíszítve, s egész napon sok nézője akadt. — Önkénytelenül jut eszünkbe a szürke kis lengyel hős szobráról a Petőfié. A költő „di­cső tábornokává itt van Erdélyben a székely fő­város főterén. Petőfié oda fönn a nagy főváros­ban. A nemzet lerótta a kegyelet adóját, mind­két nagy alakja iránt. S ha a Petőfi szobrára a gellérthegyi citadelláról fut is a szól, s ha két­szer akkora ólomlábbal halad is előre a Bem-al­bum ügye. A Petőfi és a Bem szobrai tanujelei annak, hogy van még lelke és kegyelete — Ár­pád nemzetének. — A Kelvény­ Zsigmond társaság Ma­rosvásárhelyt, november hó 5-én délután 4 óra­kor a városi tanácsház nagy termében rendes gyű­lést fog tartani. — Tárgyai lesznek: Elnöki szá­madó beszéd, titkári jelentés, szakbizottságok je­lentései és pénztári jelentés, melyekkel a társaság tisztsége beszámol, múlt évi működéséről. Ezt következőleg uj tisztválasztás fog megejtetni a jövő évre; ugyanekkor lesz az uj rendes tagok választása is. — Az érdekes gyűlésre, melyen a társaság életének, és törekvéseinek anyagi és szel­lemi munkásságának főbb mozzanatai elő fognak terjesztetni, föl­hívjuk az érdeklődő közönség fi­gyelmét. — Egy lefoglalt czikk Petőfiről. A trieszti „Indipendente“ a trieszti irridentisták közlönye e hó 17-iki számának első czikke Pető­firől szól. A czikket tartalmazó lapot lefoglalták, de Triesztből egy számot mégis küldtek a „N t*­­nek. A czikk bevezetése, vonhatta magára a triesz­ti censura figyelmét. Ez a többek közt igy szól: Tyrtaeus nem volt s nem is marad izolált jelen­ség a történelemben, írja a czikk. A harczias költészet felleges egén Körner, Rouget de l’Isle, Riga és Berchet képeznek koszorút. Nem a leg­utolsó köztük Petőfi Sándor. A nép úgy tekint reájuk, mint valami poláris csillagokra, s a fájda­lom napjaiban a bárd neve az egyedüli és legna­gyobb biztatása a reményhez. A forradalmak és a győzelem napján ez a név jobban viszhang­­zik, mintha csak élő lenne. A költő nemcsak hálás népének emlékezetében, nemcsak a történelem bron­zában él, hanem igazán él, s a végzetes napon meg fogja magát mutatni. Krályevics Markó föl fog tá­madni, mikor hazájának levegője puskaporszaggal és győzelmi kiáltással lesz tele; de vissza fog térni Petőfi Sándor is, ki a magyar népre nézve sohasem halt meg. »Eddig a bevezetés. A czifek írója máshelyt igy folytatja : .Petőfi 1849. jú­nius 31-én a segesvári csatában megsebesittetvén, utoljára láttatott, irja a czikk. Eltűnt, mint vala­mi szeráfi látomány, s halálában nem hisz a magyar nép. Nem lehet, hogy Petőfi Sándor visz­­sza ne térjen, a költőkatona vissza fog térni a végzetes napon. Hova ment meghalni ? Mely­ik­ takarja testét ? Erről nem szól a legen­da. Meghalt hazájáért, karddal kezében, meghalt 26 éves korában, mint a magyar szabadságnak és függetlenségnek vértanúja. . . . Irodalmi műkö­déséről nem beszélünk, nincs annak most sem helye, sem ideje. Petőfi Sándor költeményei, mint valami tüzes gondolatok, mint egy szabadságért szomjazó, szabadságért lehedző lélek szárnyas ki­ . L M­ October 21 áltása eljutnak mindenhova, hol a hazaszeretet cultusa dívik.« — Az »Újvilág« éttermét ma este ad­ják át újra a forgalomnak, a Salamon kitűnő zenekarának közreműködése mellett. Apró hírek. Kossuth Lajosnál a na­pokban egy háromtagú küldöttség tisztelgett Kun- Szent Mártonból; nagy hazánkfia a legszívélye­­sebben fogadta a küldöttséget.­­ A Tisza To­kajnál tegnapelőtt rohamosan áradni kezdett, s estig 2 métert nőtt az ár. — A r­asztava‘‘ szer­kesztőjét, Dimitriovics Misát, ki magyarellenes gyűlöletéről ismeretes, az újvidéki városi közig, bizottság, 400 frtra menő bélyegil­­leték elsikkasztása miatt, a vá­rosnál viselt tanácsosi állásától fölmentette és fegyelmi vizsgálatot indított ellene. — Trefort közokt. miniszter átiratot intézett a tud. akadémia elnökéhez, hogy az 1000-ed éves ünnepély tár­gyában határozza meg bizonyosan, a magyar nem­zet honfoglalásának idejét. — Priillo Korné­lia egészségi állapota tökéletesen helyre állt, a mű­vésznő tegnapelőtt meg is jelent a nemzeti szín­házban. Gyászrovat. Juszti Károly V. t. rendi áldozat elhunyta alkalmá­ból a család a következő gyászjelentést adta ki: Juszti Amáli, dr. Winkler Frigyesné és gyermekei: Ilma, Nel­li, Jenő, Ozil, Béla, Juszti Beáta, F. Keresztes­ Kálmán­ná, mélyen megszomorodott szívvel tudatják a forrón sze­retett jó testvér és sógor Juszti Károly Albert kegyes tanitórendi tanár és áldozár, a kolozvári orvos-term. tud. a k. m. term. tud. társulat és az orsz. középtan. tanár­egyletnek, valamint a kel. cs. kir ezredparancsnokság mellett fennálló egy évi önkéntességre képesítő bizottság tagja 1882. évi október h­ó 19 én reggeli 7 órakor, korá­nak 37. áldozárságának 12. tanárkodásának 17. évében, az egyház kegyszereinek felvétele és hosszas, súlyos szen­vedés után, hagyvaáz (typhus) következtében történt csen­des elhunytét. A boldogultnak hilt tetemi szombaton, okt. 21-én d. u. 4 órakor tétetnek a köztemetőben nyu­galomra. Az engesztelő szent miseáldozatok kedden, okt. 24-én d. e. 10 órakor fognak a kegyes-tanitórendiek aka­démiai templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Ko­lozsvárt, 1882. évi okt. 19-én. Nyugodjék békében ! TÁVIRATOK. Budapest, okt. 21. Kairóból távirják, hogy az egyiptomi kormány az angol kabinet kivonata értelmé­be belegyezett abba, hogy Arabi mellé an­gol védő adassák, de csak ama feltétel alatt, hogy a tanuk kihallgatása és szembesítése nem a nyilvános tárgyaláson, hanem a vizs­gáló bizottság előtt történjék meg. Az Arabi elleni perben a végtárgyalás csak a Beiram ünnep után lesz. KÖZGAZDASÁG. A kolozsvári iparos ifjúsági egylet az iparos segédek számára tanfolyamot szervezvén, ennek czéljaira a földmivelés-, ipar- és kereske­delmi minisztériumtól 300 frt támogatást kért, s kérelmének pártfogására az országos iparegye­sületet is felhívta. Az egyesület igazgatósága ez üdvös intézkedést pártolásra méltónak találván, az igazgatóságnak a házi ipar- és iparoktatási bi­zottságban levő képviselőjét felkérte, hogy emlí­tett beadványát az egyesület nevében pártolja. Az osztrák magyar bank a leszámítolási kamat­lábat 5%-ra, a lombard-kamatlábat pedig 6%-ra emelte. Budapesti áru- és értéktőzsde. Október 20.­­ Gabonatőzsde A buzaüzlet ma lanyha irányt követett. Fő­leg silányabb minőségeket kínáltak sürgősen, mal­mok tartózkodók maradtak s igy vontatott forgat­­lom mellett elkelt 10,000 mm, az árak 5—10 krral lanyhultak. A többi magvakban az üzlet gyenge maradt, irány és árak szilárdak. Legmagasabb ár volt 81 kilós tiszavidéki búzáért 9 frt 87,2 kr, míg ellenben legkisebb ár gyanánt fizettetett 76,5 kilós bánsági búzáért 8 frt 80 kr. Értéktőzsde. Kedvező külföldi jelentésekre a mai érték­tőzsdén kedvező hangulat uralkodott. Játékpapírok árfolyama tetemes emelkedést tüntet fel, de jára­dékok, valamint közlekedési értékek közöl oszt­rák államvasút és déli vasút is élénk keresletnek örvendettek. Helyi értékek közül malompapírok javultak. Az üzlet szilárd irányzat mellett vette kez­detét. Osztrák hitelrészvény 306.50—307.30 frton, magyar hitelrészvény 296.50—297 frton, magyar 4%-os arany járadék 87.35 frton, magyar papír­­járadék 86.45 frton, magyar leszámítoló bank 102.50 frton került forgalomba. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Bartha Miklós. Kiadó: Stein János. TRISKA FERENCZ tisztelettel tudatja a n. érd. közönséggel, hogy azon helyzetben van, hogy igen jól készí­tett új zongorákat 300 írttól kezdve min­den vasúti állomásra bér mentve szállíthat. Legjobb szerkezetű, saját gyártmá­nyú zongoráit és pianinóit 350 frttól kezdve 15 évi jótállással adja. A Bösendorfer, Streicher és Schweig­­hofer-féle zongorákat eredeti gyári áron adja. Részletfizetéseket kellő biztosíték mellett elfogad. Elvállal javításokat és átjátszott zongo­rákat becserél. TRISKA FERENCZ, zongoragyáros Kolozsvárt, Sétatér utcza, és Bécsben Wienstrasse 33 sz.

Next