Ellenzék, 1883. január-június (4. évfolyam, 1-148. szám)
1883-06-21 / 140. szám
4 éves fiúval és apám befáradt, 3 vagy a boldog zsidó pedig bevehitt egy Zeöni ’Esztert a templomba, azt tette Solymosi valamit ki akarnak mondván “eK£. -ff Ugy egy negyed óra h0stmai templomból jajgatást hallottam, múlva a w p ,;+ai,oz de miután nem oda szaladtam az néztem be és tudtam ^^^^iTsztert a téglás! és láttam, hogy belenyomták a földre és Schwarcz Salamon megvágta a nyakát, a Sír kieresztette és egy cserépfazékba on£ Azután négyen a templomba mentek, pl: Weisztein Lázár Luszt,g Samuel Junger Adolf és Braun Abraham és azzal én eltávoztam a templom ajtaja mögül. Nem hová tették a kulcsot, de miután elszámlált zsinagógában Solymosi Esztert meggyilkolták, én a kulcsot megtaláltam avar-ablakban és bezártam a külső ajtót. Ally a holttestet hová tették , nem tudom. Tehát nem láttad, hova tették a hullát ? Schwarz Salamon tagad mindent. Wolfner, Bnxbaum, Braun határozottan tagadnak. Schwarz Móricz csak magyarul akar beszélni. ... Bnxbaum: (Mónczhoz) Hát miért nem kiabáltál, mikor láttad a gyilkosságot? Móricz: Nem volt kinek. Szeiffert Ede: Nagyságos elnök úr méltóztatott figyelmeztetni a tanút arra, hogy ő nem köteles atyja ellen tanúvallomást tenni, de nem méltóztatott figyelmeztetni, hogy tehet vallomást atyja ellen is, ha akar. • Móricz: Amit tudok, elmondom. Elnök a tárgyalást ez napra fel-ülüggeszti. Második nap. Elnök jelenti, hogy Solymosiné magánvádló képen fog föllépni. Képviselője Szalay Károly helyet foglal a szakértők között. Következik Scharf J. kihallgatása. Ennök kérdéseire tisztán felel, egy kérdést sem hagy felelet nélkül, de vallatása nem vezet célhoz. Arra nézve, hogy a zsinagóga földjén egy helyen fris tapasztás találtatott, azt mondja, hogy nem volt egyenes s a kurátor parancsára megcsinálta és a polyvát hozzá Móriczczal hozatta. Seifert a gyertyatartókra nézve intéz hozzá kérdéseket. Tudvalevőleg ezek eltevésének ürügye alatt hitták volna be Esztert. Vádlott azt mondja, hogy azok mindig az asztalon szoktak maradni, állítja, hogy a sakterek nem térhettek vissza a templomba, mert a kulcs nála volt. A templom melletti gödörre nézve nem ad felvilágosítást. Amit a kis Samuka fecsegett — úgy mondja — oda hallszott, hiszen többször beszéltek erről, így ő mondta épen Sólymosaiénak a nánási történetet, azonban nem emlékszik, hogy Samu jelen lett volna. Különben azt állítja, hogy két leány csalogatta a gyermeket, hogy ezt, meg azt mondja, neveket azonban nem mond. Hosszasabban disputál lényegtelenebb körülményekre nézve Solymosinéval, később Eötvös kérdésére Tany Eszter és Márton Jukcsa leányokat nevezi meg, akik Samuból kivették a vallomást. Azután folytatták a többi vádlott kihallgatását, majd ismét bevezették Scharf Móriczot, ki megmarad vallomása mellett. József főherczeg szemle utja, Maros-Vásárhelytt, 1883. jun. 20. mi^,zsen föherczeg tegnap délben katotta tisztelgéseket és végeztetnu , melyre kizárólag csak is katonáknak hivatalosok. Az ebéd d. u. 4 órakor kerill ^ órakor Pacor tábornok, danHot Parancsnok, Mangesius tábornok, főt,, f Paraucsn°bkal előre lovagoltak, József téri|CZe^"fa"?^ ^ órakor ült lóra s kisérésért földéhez lovagolt. A tanzászlóalj került8 harczá'?zati lövészete kitünően sisére is anynyira meg volt elégedve őfenii ' nyílt dicsérettel illette Krafft Darun !?aSy°t- a tanzászlóalj érdemes Sz-fát. A czéllövészetröl 7 órakor 8 órai taza’ ®S Őszen átázva, őfensége és v^zavo°U8tellZett 8 10 Órak°r pihenni ki a fór,11' reggel 7 órakor lovagolt 884manterCZfS reddes kíséretével a „mésolállitv 1 hol már csatarendben sabh n Várta a tanzászlóalj a legmaga- Kyakor^111!080^' Szakasz, század és zászlóalj ki a 2! !,nyerték ki őfensége tetszését lova.221Tu megszemlélése után az uj Ugy raktanya megtekintésére ment r apukot,CZ t ,7610 berendezés, mint a solic vánitotta ^ ^ ^je8 megelégedését nyíltották^61^ fagyhatom említés nélkül a sá a Danar helyiségének csinos díszítését, mely ^pancsnokság és a térparancsnok érdő homlokbejárat nemzeti lobogókkal ékitetta án „Üdvözlünk cs. kir. Fenség! ” felirattal diszkapu üdvözölte a m. kir. honvédség főparancsnokát, ki fél 12 órakor szállására lovagolt, honnan d. n. 1 órakor, özv. Z. Knöpfler Vilmosné négyes fogatával Maros-Szt.-Györgyre kocsizott, élvezni a Máriaffy család magyar vendégszeretetét, melyben már többször volt része a cs. kir. fenségének. Az itt időző tábornokok, törzs- 3 tisztek mindnyájan hivatalosak voltak ebédre a m. szt.-györgyi kastélyba, honnan József főherczeg Szász-Régenbe utazik, holnap reggel pedig folytatja hivatalos szemle-utját Borszék-Tölgyes felé. Is. Irodalom és művészet. Staron és Shakespere. Időnként irodalmi kisértet gyanánt fölmerült a lapokban az a vélemény, mely szerint Shakespere csodálatra méltó drámáit nem ő, hanem a vele közel egykorú angol lord cancellár, az észre és tudományra híres, de jellemre nézve alacsony államférfi, Bacon Ferencz írta. Az érdekest hajírászó napilapok e tekintélyt, bálványt és nagyságot ismerni nem akaró világban, két kézzel kaptak a hozzávetőleges véleményen, mely, mint minden tudományos kuriózum, Amerikából jött át a szárazföldre. Shakespere műveit Bacon Ferencz írta. Bacon Délia kisasszony bocsátotta világgá, egy először 1875-ben megjelent könyvében e tudományos kuriózumot, mely Amerikában, a hiedelmek hazájában, sok hívőre is talált, míg egyebütt föltünést keltve számos ellenmondást provokált. Balgaság azt állítani, jegyzék meg, mintha Shakespere álnév volna, s alatta Bacon neve lappangana. Ezzel azonban nem ért véget a Baconhypothesis, mondja Heinrich G. a „P. Lloyd“ tegnapi számában. Ez év kezdetén egy ilyen tudományos célzattal készült s Londonban 628 oldalon megjelent könyv vetette fel a Shakespere Bacon kérdést. Tette pedig ezt Pott G. kisasszony, egy nő, kinek Moliére szerint az ellentmondás gyönyörűség. A Pott kisasszony „tudományos“ készlete abból áll, hogy szólamokat, kifejezéseket, összetételeket, frázisokat és mondatokat állított össze, melyek Shakespere drámáiban megtalálhatók. S honnan állította össze ? Baconnak egy a British-múzeumban őrzött s szép mondásokkal telt „Promus“ cz. kéziratából. E szép mondások a Shakespere előtti müvekben nem, csupán Baconnál és Shakesperenél fordulnak elő s ez utóbbi müveiből mentek át népi használatba. Következésképen, okoskodik, a kisasszony, miután e frázisok, metaforák, a Promuson kívül másutt mint Shakesperenél nem jönnek elő: Shakesp. drámáit Bacon Ferencz írta. A következtetés kétségkívül komoly erővel bír. Csakhogy nehéz megállapitni, hogy e frázisok egyenesen Bacontól valók, hogy abban az időben más gyűjteményekben nincsenek meg s tényleg csak Shake-nél találhatók. Valószínű, hogy e frázisokat illetőleg Bacon és Sh. egy forrásból, az akkori nyelvből merítettek. Másrészt az ily állítások a nyelvalakok óriási és kifogástalan összehordását igénylik, hogy rendületlen alapul szolgálhassanak. A kisasszony nem épített épen rendületlen alapra. Pl. azt mondja: „a jó estét, jó napot, jó reggelt“ üdvözlési formák Shakespere előtt nem használtattak, pedig hát használtattak, több mint kétszáz évvel Sb. előtt, a 14-ik században Cheucer által. Az ily általános erejű és érvű frázis helytelen felhozása, komoly kétséget támaszt arra nézve, hogy a kevésbé ismert frázisok hitelre találjanak. Hanem a szólások és kifejezések által megtámadott szerzősége Shakesperenek, csak a támadás egyik fele. A másik fele abból áll, hogy Shakesperenél az ismeretnek és tudománynak akkora teljessége található, mely a miveiteket ma is bámulatba ejti. Azzal egy színész nem bírhatott. Hiszen Ben Johnson régi kijelentése értelmében Sir. latinul keveset, görögül majd semmit sem tudott és drámi görög és latin velős mondásokkal teljesek. Bacon meg mély ismeretekkel és tudománynyal birva, kora színvonalán állott. Az a mély jártasság, mi Sh. drámáiból az emberi lélek titkaiban, meg a tudományokban nyilvánul, csak a Baconé lehetett. Megint komoly érvek a Sh. szerzősége ellen, Bacon mellett. Baj, hogy Shak. szellemi fejlődéséről kevés bizonyosat tudhatni. Bizonyos, hogy egyetemet nem végzett s doktori diplomát nem szerzett. Benke 1715-ben, a Lexiconjában annyit tud róla : „Sir. az angol drámairó, 1564-ben Stratfordban született, keveset tudott latinul mégis a költésben messzire vitte. Kitűnt a tragédia írásban, sokat veszekedett Ben Johnsonnal. Meghalt 1616-ban ápril 23-án 13 éves korában Stratfordban. Színműveit meg tragédiáit, mikből sokat irt, összegyűjtve 1709- ben nyomtatták ki Londonban.“ Elze Károly pedig a legalaposabb Shak, ismerő és életrajzíró, 1876-ban Halléban megjelent könyvében, Sh. külső életéről feltűnő keveset tud, belső szellemi fejlődéséről pedig ma is hozzávetéseken kívül, igen keveset tudunk. Hanem ha egyetemet nem végzett és doktori diplomát nem kapott is, mégis csak ő a neve alatt ismert drámák szerzője. Ma sajátságos korszerű előítélettel, mindent a diplomákhoz kötünk. Kinek nincs diplomája az nem tud, a kinek van az tud. Ma a diploma szerzi meg a jogot a koplalásra s az adósságcsinálásra — no meg a tudóshírre. Ez a világnézlet. Nevetséges ! Hány vizsgát kell letenni egy szegény fiúnak, hány szamárhidat kell átjárnia s a pedantériának mennyi baktatóját keresztül botorkáznia, amig egy silány doktor, egy ktudákos tudományos koloncz vagy egy diplomás proletár vagy egy aranyközépszerű tudós lesz belőle! Csak az tudja a ki vagy átjárta, vagy az emberek tudós értékéről jó megfigyeléssel némi fogalmat szerzett magának. Csupa máz, külszin és forma minden ma s ez alatt a külső diplomás ruha alatt többnyire el is vész, el is törpül a géniusz. Tehát a múltat a ma szemüvegén nézi a sokaság s mert kb. nem járta ki az iskolákat, könnyű megfogni, ha akad férfi vagy nő, aki az ő szerzőségét megtámadja. Jegyezzétek meg magatoknak, hogy az iskola a középszerű embereknek való s csak tudást nevel. Jegyezzétek meg, hogy a kiváló ember mindig maga neveli önmagát ; maga nevelte magát Shakespere, maga nevelte magát Petőfi és Gőthe. Petőfi, most az újkorban iskolákat sem végzett, Göthe latinul keveset, görögül még kevesebbet tudott s Schillernek az egyetem nem sok költői hasznot szerzett. Az irodalmak története nem igen tud formai képesitvényekkel ellátott kitűnő költőkről. Azok maguk nevelik önmagukat s felfogási és tanulási ösztönük által viszik meszbre és írják be egyéniségüket az emberi szívbe s az emberi gondolkodásba. Ily módon irta be Shakespere is magát a korszakok lelkébe. Az egész Bacon-theoria h£t korunk ellenmondási viszketegén, az újság keresésén s napjaink előítéletén és felületességén, mint dülékeny és ingatag homokalapon nyugszik. ellenzék MINDENFÉLE. Kolozsvár, június 21. — A magunk dolga. A folyó hónappal lezárjuk az 1883-ik év első felét, hogy julius elsején megnyissuk a másodikat. Kérjük tehát olvasóinkat előfizetéseik megújítására. Nem mutatjuk be újabban magunkat, mert már három éves jó ismeretségben vagyunk. Most is, mint mindég fukarok vagyunk az ízléstelen öndicsérgetésben s nem soroljuk elő, hogy mi mindennel fogunk a jövő negyedben kedveskedni. Az efféle ígéretek mindig úgy néznek ki, mintha arra valók volnának, hogy legyen mit meg nem tartani belőlük. Eddig is megtettük, ezután is megtesszük a mit meggyőződésünk sugall s a becsületes hazafiság kötelességül reánk ró. Nem adunk jobbat, mint eddig, mert a jobb fölülmúlja erőnket, de nem is fogunk hanyatlani, mert azon örökeszmék, melyeknek szolgálunk, nem tűrik meg lelkünk ernyedését. Leszünk tehát a kik voltunk, hazánk függetlenségének és magyarságának katonái a harcz minden vonalán. Előfizetési feltételeink: Fél évre............8 frt. Negyed évre ..... 4 frt. Egy bóra............1 frt. 50 kr. Előfizetést mindennap elfogadunk, s a lapot innen kezdve pontosan küldjük. Az „ELLENZÉK“ szerkesztősége és kiadóhivatala. — A városi tanácshoz ma két érdekes munka érkezett: egyik, melyet a fővárosi tanács küldött, a jelenleg körünkben időző Wein János fővárosi vízvezetéki igazgató műve és a főváros összes vízműveit ismerteti rajzokkal illusztrálva. E munka is tanúsítja, hogy az igazgató úr milyen kiváló szakértő a vízvezetéki művek terén s hogy ennélfogva az ő szakszerű nyilatkozatában a mi tervezett vízvezetékünkre vonatkozólag teljesen megbízhatunk. A másik munka Jágócsi Péterffi József munkája és a női munkarajz oktatására nyújt szövegben és rajzokban egy kitűnő művet, mely szakszerűségénél és díszes kivitelénénél fogva egyaránt megbecsülhetetlen munka női tanintézetek számára. — A Befásitó Bizottság tegnap tartott ülésén bemutattattak a Trincsinvár-tér parkírozására vonatkozó helyszínrajzi fölvétel és tervek, melyekről már megemlékeztünk. A bizottság átiratilag fölkérni határozta a tanácsot, hogy a terveket vizsgáltassa meg a közmunkabizottsággal s jelöltesse meg a létesítendő park körüli utak helyzetét és méreteit; továbbá rendelje meg az építtetőknek és építészeknek, hogy a lebontott épületektől a roncsalékot és földet hordják a parkhozandó területen kijelölendő pontokra, annak idejében feltöltése végett. — A vízvezetékre vonatkozólag egy tervezetről emlékszik meg egyik helybeli laptársunk s azt ugy említi föl, mint valami világra szóló őslénytani leletet. Hát erről a tervezetről, melyet annak idején, 1858-ban, tehát épen negyed századdal ezelőtt Kagerbauer Antal, a zseniális építész készített, nagyon sokan tudnak Kolozsvárt s a többek között dr. Salamon József is fölemlítette a vízvezeték és csatornázás kérdésében ezelőtt két évvel közrebocsátott röpiratában. Kagerbauer A. kinek nemes ízléséről és kiváló technikai képzettségéről maradandó emlékek, p. o. a városház, a szentpéteritemplom a külmagyar utczában), az első gőzmalom Kolozsvárt s néhány más nagyobb szabású építmény az erdélyi részekben tanúskodnak 1858-ban egy tervet terjesztett az akkori választott esküdt közönség elé, melyben a vizvezetés szükségességét és haszonosságát erőteljesen hangsúlyozza. Ő, miután a malomárok (Kis-Szamos)szabályozását s ezáltal a jelen állapot szerint veszendőbe menő 300 lóerejű vízerőnek lehető értékesítését előrebocsátja, a hídkapui nagymalomnál szándékozott a most egyedül a malom hajtására elpazarolt vizerő egynegyed részét a belváros és szomszédos részei számára gép általi vízemelésre használni. S e vízvezetés költségeit 55 ezer forintra teszi, az utczákon és piaczon 45 szabad kifolyással, a belvárosban. A magánosok részére pedig minden házba bevezetve, 62150 frtra, összesen a belvárosra 11150 forintra. A hídelve számára Kagerbauer 12 szabad kifolyással és természetes eséssel a Szamosból vezetve, 11.800 frtot számít. Kagerbauer e tervével kapcsolatban számításba vette a létesítendő vízvezeték remélhető jövedelmét is, természetesen az akkori statiszikai adatok , illetőleg lakossági és házlétszám alapján. E számítás szerint fizetett volna 10 éven át évenkint, a belvárosban és környékén : 7 középület 100 írtjával szédságában 3 300 Tehát 651 ház összesen 5700 frtot. Ezzel szemben dr. Salamon említett röpiratában a megszaporodott népességhez viszonyítva a legújabb adatok alapján a létesítendő vízvezeték jövedelmezőségét 15.195 forintra számítja fúl évenként. Persze, huszonöt évvel ezelőtt a Kagerbauer tervét kivihetetlennek és a költségeket elviselhetlennek deklarálta a rövidlátók és ósdiak nagy tömege, épen igy mint ma 25 évvel később annak kereszteli s valószínűleg annak keresztelné 500 esztendő múlva is. -- A kolozsvári államilag segélyezett felső kereskedelmi tanoda végzett hallgatóinak zárvizsgájára a közoktatásügyi miniszter Herrich Károly osztálytanácsost miniszteri biztosnak nevezte ki, ki e hó 27-én értekezik városunkba. — Humoros előfizetési felhívás. Egy vidéki lap ilyen humorral kezdi előfizetési felhívását. „Ló a Kozsvári Közlöny“. Furcsa önczim, de ha neki kedve telik benne, hát legyen ugy. — Szászvárosból értesit levelezőnk hogy ott f. hó 16-án nagy rémületbe ejtette a lakosokat az ott állomásozó tisztikar eljárása. Levelezőnk szerint a tisztikar fáklyás zenével óhajtott kedveskedni ezredesüknek névünnepe alkalmából. Azonban az egész hét alatt tartó derült idő szombaton 16-án dühöngő zivatara fejlődött, oly hatalmas forgószél kerekedett, hogy földig hajtotta a fákat, bezúzta az ablakokat. Mindenki azt hitte, hogy ily veszélyes játékot nem kísértenek meg a tisztek és a tervezett fáklyás zene elmarad, de nagy rémületükre a fáklyás zene megtartatott. A szél sistergő darabokat tépett le a fáklyákból, melyek a napok óta tartó község által kiszárított fedeleket és a várost porrá égéssel fenyegették. Szerencsére a gondviselés elhárította a veszedelmet. A lakosság az eljárás felett megbotránkozását fejezte ki úgyszintén a rendőrfőnök eljárása felett is, melyet a veszélyben tanúsított, mivel neki, mint a vagyon- és közbátorság őrének kötelessége lett volna a fáklyás menetett betiltani. — A tanuló társakhoz. A kolozsvári tanitó-képezdének, az 1876/7-ki iskolai évben végzett és tanképesitet tett növendékeit a folyó év augusztus 1-én Kolozsvárt tartandó találkozási ünnepélyre emlékeztetni kívánja Tarcsafalvi Albert vargyasi tanító, (u. p. Baróth) s tájékoztatás szempontjából felkéri tanuló társait nyilatkozzanak, hogy a jelzett ünnepélyen meg fognak-e jelenni ? — A „Bukaresti híradó“ egyik legközelebbi számában a hazafias magyar közönséghez, legfőképpen pedig a csángómagyar egyesülethez azon kéréssel fordult, vegyük tekintetbe a Romániában lakó magyar állampolgárok helyzetét, főleg amenynyiben gyermekeik oktatását illeti, s azon súlyos viszonyokat, melyek között az ottatani magyar iskolák tengődnek, és segélyezzük azokat, mert legalább is 150 ezer magyar él Romániában, aki se ki nem vándorlott magyar vagy székely, se nem csángó, hanem még ma is magyar állampolgár s az is akar maradni, de alig van módja gyermekének magyar oktatást szerezni s igy veszélyeztetve van az ifjú sarjadék nemzetisége. A fent idézett lap még nem is irtózik amaz annyira perhorrescalt szótól, „iskola-egylet“, „horrendum auditu“, ki meri leplezetlenül mondani, hogy magyar „Schulverein“-t óhajt, ettől várja az ottani magyar iskolák támogatását, fentartását, magától értetődőnek tartván azoknak nem segélyeztetését az oláh kormány részéről. — A főváros gyomra. Az 1882-ik évben a főváros fogyasztása átalában az előző évhez képest némileg emelkedett. Az egyes fogyasztási czikkek a következő tételeket tüntetik fel: a húsfogyasztás tett 1882 ben összesen 428, 742 mmázsát, 1881-ben 445,098 mmázsát. A szeszes italok fogytása tét 1882-ben 452,421 hektolitert, 1881-ben 448,460 hektolitert. A szeszes italok fogyasztása tehát szintén emelkedett. Hazai és vad szárnyas valamint egyébb vad fogyasztatott a fővárosban 1882-ben összesen 3.196,191 drb, 1881-ben 3.282,519 db. Ennél a tételnél tehát némi csökennés mutatkozik. — Herényiét egy levélbomló ellen. Ajaccióból jelentik, hogy egy ottani vendéglőben a levélhordó ellen olyan gyilkossági merényletet kísértettek meg, mint aminőt Francesconi követett el Bécsben. A levélhordó súlyos sebet kapott fejen, ugy hogy azóta eszméletlenül fekszik. A pénzesleveleket a tettes elrabolta. Erdélyi hírek. Medgyesen a köztemető szépítésére egyesületet akarnak létesíteni. Egy ideiglenes bizottság már az előmunkálatokat meg is kezdette, gyűjtöttel 24 tagot, évenként 191 frt tagdíjfizetéssel. A dévai tűzoltók folyó hó 17-én majálist rendeztek, mely igen szépen sikerült. A Fogaras pálinka korcsmaárulási joga 1862-ig a városi polgárok egyetemleges tulajdona volt, ámde erről a város javára oly kikötéssel mondottak le 20 évi időtartamra, hogy Fogaras legalább is nagy község legyen. A folyó év végével a 20 év lejár, sürgetővé vált tehát e kérdés megoldása, mert ha az eddig húzott jövedelmet a várostól elvonnék, nem tudná hivatalnokait fizetni, oly szegény. Most több városi polgár a végből buzgolkodik, hogy e jövedelemről újólag mondjanak le, de azon határozott kikötéssel, hogy 1884-től kezdődőleg a jelenlegi nagy község rendezett tanácsú várossá változtassák át. — Maros-Ludason a vasúti munkások segélyalapja javára nyári tánczvigalmat rendeznek. — A besztercei lövész egylet augusztus havában fényes lövész ünnepélyt rendez, melyre az összes erdélyi lövész egyesületeket meghívják. A nyereménydijak 500 írtban állapíttattak meg. — Tambura zenekar. Miklós István szabadkai tambura zenekarával az „újvilág“ nyári mulató kertben hangversenyt rendez. Irtot 16 legnagyobb ház 40 „ 28 másodrendű „ 20 100 harmadrendű 10 100 negyedrendű „ 8 „ 200 ötödrendü „ 6 „ 100 hatodrendü „ 5 „ 100 épület a külvárosból a belváros szám 700 640 560 1000 800 1200 500 yy Ti yy yy 71 n Junius 21. KÖZGAZDASÁG. Hetivásár. Kolozsvárit 1883. Jan. 21-én. Mai vásárunk középszerűnek mondható, legnagyobb élénkség a baromfipiaczon volt, hol daczára a meglehetős behozatalnak, az árak nem csökkentek. A szénagyüjtés közeledtével nagy kelendősége van a favillának és gereblyének melyet a derék sz-lászlóiak állítanak elő, ára egy drb villának 15 kr. egy gereblyének 10 krajczár. (Gabonapiaczon imázsa szerint: búza 8 f. 60. rozs 6 f. 50. kukoricza 6 f. zab 5 frt. Majorságpiaczon párjával 60 - 85 kr. tyúk 1 f. 10 sovány lud 1 f 70. kövér 3 f. 6 drb. tojás 10 kr. Takarmány és fapiaczon rendes árak. Egy szekér mész 8—9 frt. Élelmi czikkek árai nem változtak ; a gyümülcspiacz bőven el van látva eperrel és ropogós cseresznyével. Sertéspiaczra — f. hó 20-án — felhajtatott 180 drb. eladatott 75 drb.kövérnek drhja 16—60 f. soványnak 22 — 25 f. malacznak 15—18 f. A napszám felette drága, férfi ellátással 60 kr. a nélkül 90 kr. nő ellátással 50 kr. a nélkül 80 kr. kaszás ellátás nélkül 1 f. 10 kr. LEGÚJABB. Az eszlári bitapör. (Az „Ellenzék“ eredeti táviratai.) Nyíregyháza jun. 20. (Délelőtt 11 óra 55 perczkor.) A mai végtárgyaláson Eötvös Károly vizsgálatot kért azon merénylet ügyében, melyet az éjjel Scharf Móricz ellen (lásd tudósításunk végét) állítólag elkövettek. Ma ismét kihallgatták Solymosiuét. Eötvös keresztkérdésekkel faggatta a javas asszonyról, ki neki leánya eltűnését beszélte s azon pénzekről, melyeket külföldön gyűjtöttek volna számára. Friedman az eskü fogalmát hozta szóba, mire Solymosiué mérgesen válaszol, hogy ő nem bolond, sem szamár, hogy ne tudja, mit cselekszik. Bevezetik Hári Andrásnét. Összeesett, sovány asszonyka. Nála szolgált Eszter. Afelől kérdezik ki, nem bánt-e roszul Eszterrel ? (Úgy látszik halvány reményük van a védőknek, hátha öngyilkosságot lehetne kisütni.) Huriné szokott bőbeszédűségével állítja, hogy nagyon is jól bánt Eszterrel. Arra nézve, hogy a talált hulla (a dadái) nem Eszterée azt mondja, hogy nem nézte, nem nézné meg, ha felakasztanák is. Scharf is intéz Hurinéhoz néhány kérdést. Azután kihallgatják Lannyné, Üvegesné, Sósné eszlári asszonyokat, Szabó Júliát, Sós Erzsit, Tanni Erzsit és Esztert, Tót Mihálynét s még egynéhányat, kik először hallották a kis Scharf Samuka beszédét a gyilkosságról. (Délután 3 órakor.) A tanuk kihallgattatásuk után egyenként megeskedtettek. Ezután felolvastatott a nyíregyházi rendőrkapitánynak Seifert királyi főügyészi helyetteshez érkezett jelentése, Scharf Móricz elleni merénylet felől. A szöktetés s a dynamit dobás híre alaptalanul corpoltattatott, az egészből annyi igaz, hogy az „Egyetértés“ és egy bécsi lap tudósítója interwievelni akarták Oisavszky tanítót, Móricz oktatóját és ennek házánál jártak, mely a megyeházhoz közel esik, a törvényszéki elnök ez alapon rendelte ki a rendőrséget. A mai tárgyalás folyamán kihallgatták Solymosi Zsófit az Eszter bugát. Igen csinos, megnyerő külsejű leány, bizonyos határozottság volt föllépésében, nyugodtan és biztosan felel a hozzá intézett kérdésekre, általában jó benyomást tett a hallgatóságra. Vallomása lényegtelen, semmire sem dérit világot; különös jelenet adta elő magát, midőn Schwartz fővádlott kérdést intézett hozzá, erre nem akart válaszolni. Kihallgathatott még Kolmayer boltos, kinél Eszter a festéket vette. Vámos Julis hallgattatott ki ezután, ő szombatonként szolgálta Scharfékat, előadja, hogy hallotta, mikor Móricz Esztert behívta házukba tüzet rakni. Bátorék kihallgattatásuk rendjén, azt vallják, hogy a zsidó templomban éjféltájban világosságot láttak. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: BARTHA MIKLÓS.