Ellenzék, 1883. január-június (4. évfolyam, 1-148. szám)

1883-06-23 / 142. szám

Kolozsvárt 1883­. nt. És később, nem tudc ^ ével, ismét mentek tör ■am pontosan tudja-e vagy nem P .­­ Az lehetett az? Hát mi­ ■ hogy mely idötdlj p. .Falunak majd derekán, j |jor'hazamen­esftvírem. bekiáltottam hogy akik egy j 'Sjárt tizenegy ára lesz, hány ára ^ ^an is van hely, ahová a Odahaza tudom­, hogy tizenegy tiaau“'“* Azt is unióm, -öj, — nap be9“fakor szokott besütni. Oda te­ás tizenkét niák láttam, mert a ke­kintettem t£jgt a nap, mert mar annak ménybe «_be*ellett lenni, azutan hogy be­széltem a hát a vizsgálóbíró­ra,'ndtam 4 — • j*_ -ra írry mondom: „indig !* ” ^Azelőtt máskép val-A Xata Ja v»“- -N“” ‚«“■ ‘fwS kané« W ho»' £».» 4rakor­ga kit sem Sevffart'Eg, aut nem látott ma, a zsidó templom korul? - Nem, sen Tevffert: Megállott-e és a sírásra . „ ad­L-e ? Nem hallgatozott ? — Nem Sógi meg, oda tekintettem a mentem Ut4“solymosi Eszterrel nem találkozott L­iviu. — Nem sehol. Rossu: Többen voltak a templom­án 0 — Igenis többen. Friedmann: Azt szeretném tudni Feketéné, nem találkozott-e azután Zsófi­áig - Nem, soha sem beszéltem vele. Scharf József: A vizsgálóbíró ar azt mondta nekem, hogy Fekete Jánosné azt mondta, hogy éjszaka 12 órakor ,­ tokajból haza és ekkor világosságot látott még a templomban. Tanú: Nem igaz, 12 órakor este sem is lehet a réven átjönni. Scharf József: A vizsgálóbíró úr ,ev tette nekem a kérdést, hogy Fekete Jánosné azt állította, hogy éjjel 12 órakor ott Tokajból. Tanú: Nem igaz, akkor nem is lé­tét jönni. Elnök: Üljön le. Adamovits József következik. Szeyfert: Solymosi Eszter eltűnése elől a tisztelendő urnak is bizonyosan tu­­domása van, mert hisz ez oly eset, mely fel­­t­nést okozott. Nem tudna a tisztelendő ur nekünk az eltűnés iránt keringett hírek­re­­,6l valami felvilágosítást adni ? — Annyit tudok, a­mennyit az újságokban olvastam ,, a menyit a nép szájából hallottam. Egy­­szerűen az, hogy Solymosi Eszter valami festékeket vásárolt volna az Ó-Faluban és tiazamenvén, a zsinagóga táján eltűnt, ezt pedig körülbelül az eltűnés után pár hétre hallottam. Eötvös: Itt a vizsgálati iratok közt van a vizsgálóbírónak egy jegyzőkönyve, illetőleg a vizsgálóbírósághoz intézett jelen­tése amely aként kezdődik, hogy A. (római) L — ez a két nagy betű van odaírva, tisza­eszlári lakos jelenti hogy tudomással bír arról, hogy ha jól emlékszem, bizonyos hernádnémeti korcsmárosnál, Rosenbergnél ekkor és ekkor csavargó zsidók voltak, és rejtegettettek. Mi feltűnést keltett stb. stb. Egy ilyen jelentés van itt, a vizsgálati ira­tok közt: miután tanúnak a vezetékneve A.-val, keresztneve I.-vel kezdődik. — Az én keresztnevem (római) I-vel kezdődik. — J-vel vagy I-vel, hát hiszen az mindegy. Legyen szives megmondani, hogy nem ön volt-e az, a­ki ezt a jelentést a vizsgálóbirónak tette? Igenis, én tettem. Elővezettetik Papp József tanú, tisza­­eszlári törvénybiró. Elnök : Emlékezik-e Solymosi Eszter- Mk eltűnése napjára? Melyik napra esett? Tanú: Szombati napon, vasárnapi napon, az ángyomtól hallottam, amint sir­­e találtam, hogy ment a faluból kifelé. Kérdezem, mi lett ángyom ? „Csak éppen az, tudjuk hol van Eszter!“ Mondok, ha kiment valamerre, vagy atyafiához, vagy valamerre. „Dehogy az, mondja, már Mindenütt keresték.“ — Akkor éjszaka odahaza volt-e ? Igen­­l8, odahaza voltam. , ~~ És tapasztalt valami rendkivülisé­­g* azon éjszaka ?— Annyit tapasztaltam, mert­­ ra ^al'g bent tanyáztam és akkor a ku- H nagy lázadást ütött, és a kutyalázadás­a kimentem; jöttek az izraeliták töme­­gestül a­z -izraeliták a templomból; többen voltak idegen fiúk is. , 7" óra tájon volt ? 9 óra tájban tudom mennyi idő mentek tömegestől vissza egy óra vagy fél kettőig éjfél ehet, számát nem tudom bizonyosan ’Kínom a»,­ ____ , J­ihH110-ldard’ háromszor-e vagy négyszer, de j SZ0r eipaentek tömegestől az istálló há­­rom'e^e^’ raerb akkor éjszaka a szerszá­mú szeri.eazfh y°lh. A fiatalság ki volt je­­yik ’ n Vi­ sitáczióra, féltettem, hogy valame­om fíPJ3, a szerszámomat és nem mer­­m lefeküdni. •ortohT Ilyen nagy,)k voltak a zsidó csó­rtak ,/arman’ nagyen, tizen vagy húszan i0ev "?' Az első csoportban tudom, iaQ 5,311 voltak, nem tudom honnan, tol­t­ana ugy kevés lépésnyire mentek, om. ni négy egy-egy csoportban. dvn.zuAw3 merre mentek ezek Lichtmann CuiL.V M"yb.„ ■»«■“­*. egy félpjf , ', ak. v,lgy különböző irányban födtek el ? _ Mindig egy helyre. elő n ,^erre? — Mindig a zsidótemplom oltalmazták onnan a menést. ne~ i a zsi^ótemplomból mit látott _ez np^n­ a mi magának feltűnt? Egye­­m láttam, csak a világítást. — Hogy érti azt, hogy ki volt vilá­gítva a templom ? — Lámpával, lámpavi­­lágítás látszott ki az ablakon. — Melyik ablakon? — A zsidótemp­lom ablakán. — De melyik részéből a templomnak látta, a magas ablakokból-e, vagy pedig az alacsonyabb ablakokból? — A felső ablak­ból kellett lenni, mert itt az ablakból egé­szen oda világított a kaszárnya végéhez, a­hol én láttam. — Ezen világosság feltűnt akkor magá­nak ? Nekem nem, mert nem tudtam volna sem­mit sem felvenni, hogy mi lehetett volna az, reméltem , mondok talán így szoktak húsvét napjukon, hogy jönnek-mennek egész éjjel, mert szegények és gazdagabb izraeliták men­tek együtt. — A templomi világosságra nézve mondja meg, máskor is látta, hogy volt ilyen világosság ? Nem láttam, mert úgy laktam, mint a múlt esztendőben. — Hát a múlt esztendőben tapasztal­ta-e, hogy világosság volt máskor is? Nem láttam soha. —­ Mikor vette észre maga ezt a vi­lágosságot a templomban ? Mely időben ? Valami éjjeli 10 és 11 óra tájban. * Solymosi János látta a zsidókat a mint este csoportonkint mentek a templomba, melyben éjfél utánig világosságot látott. Hatalovszky szomszédos kocsis hallot­ta délután három órakor, hogy Huriné vala­kit elküldött. Fraenkel Samunak Huriné mondta, hogy kétszer küldte el Esztert. Huriné ezt tagadja. Nagy Jánosné látta Taubot negyedma­­gával késő délután hazatérni. A keresztkér­dések zavarba ejtik. A vádlottak ügyére a délelőtti vallatások kedvezők. A közönség folyton izgatott. Az elnök az ülés új megnyitásakor szigorú rendet követel. Két tanú Hosenberg Rozi és Solymosi Zsófi (?) látták és beszéltek Eszterrel állí­tólagos meggyilkoltatása napján délután egykor. Buxbaum alibijét Varga Kati bizo­nyítja. Szeyffert számos fenyegető névtelen le­velet kap. Irodalom és művészet. Magyar opera l*Arisl>an. A párisi Opera Comiqueben hétfőn ke­rült színre Bertha Sándor víg operája „Kor­vin Mátyás.“ Az évad vége felé adott dara­bok iránt kevesebb az érdeklődés , a lapok is kurtábban bánnak el velük. Korvin Má­tyás mindamellett figyelmet keltett s már azt is vívmánynak tekinthetjük, hogy a ma­gyar szerző darabja színre kerülhetett Pa­risban. A Figaró következőket írja az ope­ráról : Paul millier és Jules Levallois egy fiatal magyar zeneszerzőtől, Bertha úrtól megbizást kapván egy víg opera írására, természetesen Magyarország évkönyveiben kellett tárgyat keresniök. A legegyszerűbb valami, daczára Korvin Mátyás, Hunyady János fia kitűnő személyiségének. A király egy hamis följe­lentés folytán azt hiszi, hogy összeesküvést szőnek ellene Zech­y velen­­czeinek házában. Álöltözetben meg akarván lesni ez összeesküvőket. Ridolfoban, a­kit egy vetélytársa össeesküvéssel vádolt, a Hunyadyak egyik öreg szolgájának fiára is­mer, kit holtnak tartottak. Ridolfo, vissza­helyezve birtokába, elveszi Ilonát, Zechy leányát, a­ki megkönyörült a vagyontalan és névtelen ifjún, Amadéval, a vádaskodó­­val pedig a király igen lovagiasan bánik el, mert megelégszik azzal, hogy száműzi e szavakkal: A számkivetésben üdvösen gon­­dolkozhatol mindezek felett! Azt hittük, hogy Bertha tollából hal­lunk visszhangot abból a szeszélyes csábító zenéből, melyhez hozzászoktatták franczia, füleinket a cigánybandák, a kiállítás csár­dásai. De Bertha urnak más nézete volt. Két számot kivéve, először Zecchy coup­­letját, melyet Belhomme szép basszus hang­jával érvényre emelt és egy dietett Zechhy meg cselédje Lisbeth közt, mely Haydn-mo­­dorában van írva, Bertha úr zenéje inkább különös, mint figyelemre méltó kompliká­ciókat mutat. Tény, hogy Bertha kiváló zenész, egyike Liszt legjobb tanítványainak, de hiányzik tapasztaltsága a zenekar veze­tésében és gondolatát el hagyja merülni a vihar alatt, melynek nem tud ura lenni miután azt felidézte. Rózsavölgyi és társánál megje­lentek s általa minden hiteles könyv és ze­nemű kereskedésben kaphatók . Lili keringő ; szövegét írta Kacziány Géza, zenéjét Bánfi Sándor. Hegyi Arankának ajánlva Ára 1 frt. Ibolya csárdás Beer Antaltól ára 60 kr. A fölvétel módozatai. A kolozsvári Államilag segélyezett felsőbb leányiskol­ában­. A kolozsvárvárosi felsőbb leányiskolában a beira­tások, a fölvételi és pótvizsgálatok szeptember 1 -től szep­­tenber 4-ig esnek. A felsőbb leányiskola I. osztályába fölvétetnek olyan leányok, kik 12-ik életévüket betöltötték, s azt keresztelő levelükkel igazolják ; a hat elemi osztályt vala­mely nyilvános iskolában jó eredménynyel végezték, s arról bizonyítványt mutatnak be. A­kik magán­intézetek­be jártak, azok kötelesek keresztelő levelek és végzett ELLENZÉK osztályokról szóló bizonyítványuk beadása mellett fölvé­teli vizsgát tenni. Az első osztály fölvételi vizsgájának tárgyai: Magyar nyelvből olvasás és elemzés, az egysze­rűbb mondatok ismerete ; Magyarország története és föld­rajza. Számtanból a négy alapművelet, a törtek elemei. A felsőbb leányiskola II-ik osztályába fölvétetnek olyan leányok, kik 13-ik életévüket betöltötték s a nyil­vános felsőbb leányiskola első vagy második osztályát jó eredménynyel végezték, — keresztlevelük és bizonyítvá­nyuk bemutatása után. A­kik magán­intézetekbe jártak, azok kötelesek keresztlevelük s végzett osztályukról szóló bizonyítványuk bemutatása mellett fölvételi vizsgát tenni, melynek tárgyai : Magyar nyelv és irálytan, az Ókor tör­ténete, Európa földrajza. Természetrajzból az emlősök és madarak, továbbá az egy-és kétszikű növények rendjei és családjai. Számtanból a közönséges és tizedesé törtek s a méter rendszer ismerete; végül németből — olvasás’ szótani elemzés, s némi fordítás. A felsőbb leányiskola III. osztályába fölvétetnek, a­kik 14-ik életévöket betöltötték s akár magán, akár nyilvános iskolába jártak, a kolozsvári felsőbb leányis­kola II. osztályának tárgyaiból fölvételi vizsgát tesznek, S a IV. osztályába fölvétetnek, a kik 15-ik életévöket betöltötték, s akár magán akár nyilvános iskolába jártak az iskola 111-ik osztályának tárgyaiból felvételi vizsgá­latot tesznek-Pótvizsgálatot kötelesek kiállani azok, a­kik az intézet növeldékei közül 1 vagy 2 elégtelen osztályzatot kapnak. A­kiknek több elégtelen osztályzatuk van, azok volt osztályukban maradnak. Mind a fölvételi, mind a pótvizsgálatok díjtalanok. A felsőbb leányiskola beiratási díja 1 frt, egyszers­­mindenkorra, tandija helybelieknek 20 forint a vidékieknek 30 forint, mely negyedév­nkénti részletekben is fizethető , s ehez járul 50 krajczár ifjúsági könytári illeték, mely mindég az év elején, a beiratások alkalmával fizetendő. A beiratások és vizsgálatok a felsőbb leányiskola helyiségében (Bel-m­agyarutcza 38. sz.) történnek. A­kik volt osztályukat bárhol jó eredm­énynyel vé­gezték és szegénységi bizonyítványt hoznak, azok tan­­dij-elengedésért folyamodhatnak. A folyamodások a kolozsvári felsőbb leányiskola felü­­gyelő-bizottságának elnökéhez : Dr. Szász Béla egyet, tanárhoz intézendők. MINDENFÉLE. Kolozsvár, június 23. — A hivatalos lapból. Az igaz­ságügyi miniszter Komáromi Gyula dicső­­szentmártoni járásbirósági bijnokot a hosz­­szu-aszói járásbírósághoz írnokká nevezte ki. — A közoktatási miniszter Székely Lehel alvinczi tanítót végleg megerősítette. — A választók összeírását tud­valevőleg már rég befejezték Kolozsvárit az illető küldöttségek. Ez összeírások alapján a központi választmány ma összeállította a választók új névsorát, melynek alapján fog történni a jövő évi országos képviselőválasz­tás. Ezen ideiglenes névjegyzék szerint ösz­­szehratott Kolozsvártt összesen 2090 válasz­tó (1882-ben 2064), ebből adóhátralék és más okból kitörlil­tetett 40 (tavaly 50), maradt tehát a lajstromban 2050 (tavaly 2014) választó ; ezekhez iktatott még a köz­ponti választmány 8 választót. Eszerint az idén 2058 választó van fölvéve az ideigle­nes névjegyzékbe, mely július 5-től 25-ig közszemlére lesz kitéve a Városháznál s mely ellen a felszólalások (p. o. föl nem vétel, vagy fölvétel miat) július 20-ig tehetők meg írásban. Felhívjuk rá előre is a választó­polgárság figyelmét. A vízvezetékre és csatornázásra vonatkozólag a bécsi Union­bank által ki­dolgozott tervezet felülvizsgálatára a város részéről fölkért Wein János és Martini Ottó urak már befejezték munkálatukat s ma gr. Esterházy Kálmán főispánhoz inté­zett terjedelmes jelentést állítottak össze, részletes költségvetéssel látván azt el. A je­lentés szakszerű és részletes bírálat alá ve­szi az Union­bank tervezeteit s apróbb és csekélyebb jelentőségű részletek leszámí­tásával, azokat helyeseknek, Kolozsvár város talaji, fekvési és vízi körülményeinek tel­jesen megfelelőknek nyilvánítja. Nevezett szakértő urak abban is csatlakoznak az Unionbank felfogásához, a­menynyiben fölötte szükségesnek tartják, tekintettel a város nagy mortalitására, mind a vízveze­ték, mind a csatornázás mielőbbi létesítését, még­pedig mind a kettőnek egyszerre való létesítését annál inkább, mivel az ezen köz­­intézményektől várható előnyöket és áldásos hatást csak így lehetne bizton remélni. Az Unionbank tervezeteinek részletes bírálata után, Wein és Martini urak összegezik szá­mításaik eredményét, melyet jelentésekhez csatolt külön kimutatásban részleteznek is. E szerint a vízvezeték összes költ­ségét 398.727 frtra, a csatornázásét ellenben 316.000 frtra számítják föl, s annak a szakvéleményeknek adnak kifeje­zést, hogy az általuk fölszámított egység­árak a helybeli piac­i, építési és anyag­­beszerzési viszonyoknak megfelelvén, az ajánlkozó bank ekkora összegért a léte­sítést elvállalhatja. Eszerint a vízveze­ték és csatornázás együtt mintegy 700 ezer forintba kerülne ez idő szerint Kolozsvártt; ez összeggel biztosíthatna a város polgársága jó vizet melyet főzésre ivóvíznek, mosásra és számtalan ipari czé­­lokra otthon, saját tűzhelyénél kapna meg minden pillanatban, is biztosíthatná az ut­­czák, közterek a rondaság, az összes emész­­tetgödrök folytonos takarítását és tisztántar­tását, mivel ismét városunk egészségügyi és köztisztasági állapotán lendítenénk sokat.­­ A nyár tegnap előtt vette kez­detét, csütörtökön volt ugyanis a leghosz­­szabb nappal, t. i. reggel 4 óra 3 perc­kor kezdődött (ekkor kelt föl a nap, mint mon­dani szoktuk) és 16 órai nappal után, este 8 órakor volt vége. Ettől kezdve a nappa­lok már ismét rövidülni kezdenek úgy hogy szeptember 21-én ismét egyenlő lesz a nap­pal ez éjjellel. Tehát már benne volnánk a nyárban, bizony eddig nem annyira nya­runk volt, mint sok vizünk. K IcsiuliAzi műsor. Hétfő „Váljunk el“, (S Krecsányiné első vendégjátéka) szerda „Hichelien párbaja“ (Krecsányiné második vendégjátéka) csütörtök „Fokról-fokra“ szom­bat a „Nagyzás hóbortja“, vasárnap Bukow. — A szinházi is nyugdlljala!s, mi­óta a nyugdijintézeti választmány vette azt kezelése alá, örvendetes gyarapodásnak in­dult s a nagy közönség körében is mind nagyobb pártolásra talál. Most ismét a Gon­doskodó Társaság név alatt fennálló s több­nyire egykori főkormányszéki és más tiszt­viselőkből álló takarékpénztári szövetkezet emlékezett meg a színházi nyugdíjalapról s annak javára 400 irtot ajándékozott. A Gon­doskodó Társaságnak, mint értesülünk, te­kintélyes tartaléktőkéje van s azt egészen a­ kolozsvári színháznak szánta ; a most tör­tént adományozást tehát ugyszólva csak elő­legnek tekinthetjük. Mindenesetre olyan tett, melyet csak elismerés követhet. — Köszönet nyilvánítás. A volt k. főkormány­­szék tagjaiból alakult Gondoskodó-társaság mely már alapszabályai megalkotásánál is szem előtt tar­totta helyi nemzeti színészetünket és színházunkat : szín­házi nyugdíj intézményünkről nagylelkűen emlékezett meg a mennyiben 1883. máj. 2-án tartott választmányi ülésében nyugdíjalapunk gyarapítására egyelőre 400 oszt. ért. irtot adományozott. Mely nagylelkű hazafias adomá­nyért fogadja a­­ Gondoskodó táraság és annak t. választmánya e helyen is hálás köszünetü­nket. Ko­lozsvár, 1883. jun. 23-án. Sándor József, v. elnök. Szent­­györgyi István idg. v. jegyző. Mennyi korom van a kolozs­vári kemenezékben, ezt a statisztikát gyűj­ti most a rendőrség. Házról-házra járatván kutató küldönetet, egy torzomborz kémény­seprő legényt. Hát mind­ez szép is jó is, csakhogy eredménye is legyen ám ! Illya Azofila a robogó vonat. A Brassó felé közlekedő személyvonat Fekete Bogdán egeresi birtokos tulajdonát képező bivalat elgázolt. — A tűzoltók tánczvigalma máról bizonytalan időre halasztatott el. A megtar­tási időt a bizottság plakátokkal fogja majd jelezni. — Se pénz se posztó. Nemesányi Sándor helybeli üzletében ma reggel valaki egy ötven forintos bankjegyet váltatott, az üzletvezető leszámlálta a pénzt az áruasztal­­ra, de e közben egy sürgető vásárlónak né­hány krajcrár áru­olajat szolgáltatott ki, ezt az alkalmat felhasználta az ismeretlen, s a saját ötvenes bankjegyével együtt ele­melte az üzlet tulajdonosét is. Mire észre­vették már odább állott. A rendőrséghez tettek feljelentést, de eddig nem sikerült nyomára akadni. — A borszéki és tasnádi távírda hivatal a fürdőidény alatt be lesz rendezve. — Szerencsétlenség. Folyó hó 15. Tasnádon egy 15 éves fiú a szomszéd ház­hoz átmenvén a bonn nem lévő házigazda fegyverét a szegről levette s azzal tréfál­kozva, az elsült s a szobába lévő 3 gyermek közül a legnagyobbat, egy 11 éves leányt főbe lőtt, ki rögtön meg is halt.­­ A helybeli iparos-egylet saját ház­alap javára 1883 július 1-én, vasárnap a polgári „Lövölde“ helyiségében kettős ze­nekarral és tűzijátékkal egybekötve zártkörű nyári tánczvigalmat rendez, a rendező bizott­ság tagjai: Belligni Sámuel, egyl. elnök. Id. Tömösvári Miklós, egyl. alelnök. Bizott­sági tagok : Aranka Károly, Akeszmann Al­bert, Bartha Miklós, Bénes Ferencz, Gr. Bethlen Gergely, Böckel Károly, Demjén Ágoston, D. Deák József, Dobál Antal, Fe­­renczi Ignácz, Gombos Károly, Hatschek Antal, Hirscfeld József, Mainicza János, Nedorosztek János, Nemessányi Samu,­­ Ré­­geni György, Széki Miklós, Schwartz József, Walther Gusztáv. Kezdete d. u. 6 órakor. A jótékony czel érdekeben tett felülfizetések köszönettel fogadtatnak s nyilvánosan nyug­táztatnak. — Anyaköny­vi kivonatok bél l­yegi­­entessége. A vallás- és közokta­tásügyi miniszter, azon alkalomból, hogy egy lelkész a kir. illetékkiszabási hivatal meg­keresése daczára, hivatalos czélra bekivánt, anyakönyvi kivonat bélyegmentes kiállítását megtagadta, utasította az anyakönyveket vezető lelkészeket, hogy a pénzügyi hatósá­gok által hivatalos czélra bekivánt anya­könyvi kivonatokat és családi értesítőket bélyegm­entesen szolgáltassák ki. — A kolozesvári Államilag se­gélyezett felsőbb kereskedelmi iskola értesí­tőjét Kiss Sándor igazgató tanár szerkesz­tésében vettük. A 86 oldalra terjedő fü­zetet dr. Veres Vilmos r. tanár programm értekezése az „életpályákról“ nyitja meg, mely igen sok hasznos és gyakorlati útmutatását tartalmaz. A folyó tanévben összesen 90 tanuló látogatta az intézetet, kik közül 10 jelentkezett a zárvizsgálatra. Az iskolát végzett ifjak közül 11 van kü­lönböző helyen állomáson. 1882/83-ik tan­évről az igazgatói jelentést nyújt felvilágo­sító tájékozást, melyből kiemeljük a követ­kezőket : az intézet növendékeinek száma igen örvendetesen szaporodik ; a folyó tan­évben 5 indes és 4 rendkívüli tanár műkö­dött; berendeztetett a külföldi tanodák min­tájára egy kereskedelmi „m­int­a-i­rod­a“, ezáltal az intézet kebelében egy olyan köz­pont létesíttetett, mely a tanulókat pályá­­lyukra gyakorlatilag előkészíti és a keres­kedelmi tudományokat összpontosítja; a fo­lyó tanévben állandó felszerelésre 1590 irt. fordittatott; dr. Veres Vilmos intézeti tanár vezetése alatt, Mina János és Schreitoffer Sándor intézeti tanulók irodalmunkban hé­zagpótló dolgozatot készítettek, egy tábláza­tos kimutatást a külföldi pénzeknek a mi pénzeinkhez való arányáról. — A helybeli év. ref- népisko­lák­­árvizsgálatai következő sorrendben tar- Június 23. tannak meg: Június 25-én (hétfőn) délelőtt 9 12 óráig Szentgyörgyi Lajos s délután 3­5-ig Staudner Gyula tanítók vezetése mellett a külső-magyar-utc­ai. Június 26-án (kedden) délelőtt 9—12-ig Benedek József s délután 3—­5 óráig Dézsi László tanítók ve­zetése mellett a hidelvei vegyes népiskoláké a külső templomban. Június 3- án, azaz szombaton, délelőtt 9—12-ig s délután 3—5 óráig Vadas Zsuzsánna és Békéssy Lilla ta­nítónők vezetése mellett a belső-farkas-ut­­czai leányiskolájáé a belső templomban. (A hidelvei és szénutczai gyermekkerteké szo­kás szerint augusztusban fognak történni.) A kereskedői kör és­zeroda f. hó 29-én Péter és Pál napján tartandó nyári tánc fvigalmára nagyban folynak az előkészületek és a rendező bizottság min­dent elkövet, hogy a rendezés minden te­kintetben kielégí­tő legyen. Azon esetre, ha az idő kedvezőtlen lenne, a Lövölde terme is elő lesz készítve s ottan fog az estély megtartatni. Ha azonban az idő kedvező lesz, az esetben a külső tánczhelyiség lam­­pionokkal, stb. lesz feldíszítve. Az estélyen a Stongrátz Lajos zenekara fog játszani.­­ A kolozsvári Ag. h. cv. elemi­­iskolában a vizsgálatok jun. 24. 25. és 26- án,­ mindig d. e. 9-től fél 12, d. u. fél 3 tól 5 óráig, a templomban tartatnak, mely al­kalommal a leányok kézimunkái is, ugyan­ott ki vannak állítva. A t. szülőket és tan­­ügybarátait a teljesen nyilvános vizsgála­tokra tisztelettel meghívja az igazgatóság. — A Kened­­i Pokorny ügy, mely an­­nak idejében oly nagy port vert fel s a hír­lapírói egyesület becsületbiróságának ítéle­tét is provokálta, ma végre, oly hosszú idő után végleges megoldást nyert. Kenedi Géza és Pokorny Jenő urak ma délután 1 órakor megverekedtek, kardra, egy magánhelyiség­­ben. Pokorni a karjára négy vágást kapott, mig Kenedy sértetlen maradt. — Nyilt számadás A „polgári ” a 1 o g y 1 e tt által folyó hó 17-én rendezett erdei kirándulás alkalmá­val feli­­efizettek : Benigni Sámuel 6 frt., Oriold József 1 frt., 50 kr., Herepei Gergely 2 frt., Kerekes János 1 frt. Seemann Ágost 1 frt., Stark Lajos 1 frt., Szepesi Mi­hály 1 frt., Nederosztek János 2 frt., Sipos Gerzon 1 frt., Ilignát József 1 frt., Dunky Ferencz 1 frt., Dono­­gán Márton 30 kr., Kerenczi Károly 50 kr., Luksz Kál­mán 50 kr., Beczkai Péter 50 kr., Tóth Ferencz 50 kr., Rácz József 50 kr., Budai Ignácz 50 kr., Frölich Ár­pád 50 kr., Sipos Károly 50 kr., Kerekes Mihályné 50 kr., Szabó Ádám 50 kr., Kováts Albert 50 kr., Kovács Nándor 50 kr. Friedl Mátyás 60 kr., Mák Ferencz 50 kr., Ifj. Gál János 1 trt, Bem­jén Ágost 1 frt. Fogadják a nemes szivü­ adakozók az egylet hálás köszönetét. Ko­lozsvárt 1883. junius 21 A rendező bizottság nevében Csergeely Ferencz egyleti titkár. KÖZGAZDASÁG. Gyapju­ üzlet. A nyers termények között nálunk nem utolsó helyet foglal el a gyapjú. Jelentékeny kiviteli czikkünk, melyet azonban közvagyo­­nosodásunk hátrányára elég kár, hogy nem nálunk dolgozzák fel. Az utóbbi időkben majdnem egész Európában beállt esőzés igen nagy hátrá­nyára volt a gyapjú üzletnek. Nálunk a nyitásfő hátráltatta főleg, s ezért a forgal­mat csökkentve, tetemes árhullámzást idé­zett elő. A váczi gyapjú vásárt illetőleg nagy vételkedv mutatkozik, nagy hozatalokat ide sem várnak a mosatokat igen jónak mond­ják, a súly azonban egyezek szerint 2 szá­zalékkal rosszabb volna, mint tavaly. Az ára­kat illetőleg nehéz még véleményt monda­ni, mert az esélyes. Németországban eddig tartott vásáro­kon a finom gyapjú ára egész tíz márká­val is emelkedett a tavalyi árakhoz képest, míg ellenben az utolsó héten tartott gyap­­júvásárokon az árak 5—10 márkával ré­szint estek, részint emelkedtek. Augsburg­­ban alig 3000 mázsára rugó hozatal mel­lett 5—10 márkával voltak olcsóbbak az árak. Posenben pedig 17.000 mázsát tevő hozatalnál 6­—10 márkával drágábbak a múlt évi árakhoz képest. Varsóban, a­hol csupán oroszok és lengyel gyárosok voltak a vevők, szintén változtak az árak. NYÁRI SZÍNHÁZ. Kolozsvárt, vasárnap 1883. június 24-én. BUKOW, a székelyek hóhérja. Tört. színmű 4 felv., énekkel, táncz­zal és látványossággal. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: BARTHA MIKLÓS. ___ NYÍLTTÉRI A Bamberger „Tageblatt“ a 89-dik számában, április hó 1-én a következő tudósítást tartalmazta: „Viszonzás.*“ Vonatkozással a „Bamberger Tage­blatt“-ban foglalt hirdetményre, mely szerint nem nem vagyok többé jogosítva Neidlin­­ger G. ur részére pénzeket beszedni, köz­löm, miszerint már az 1882. év deczem­ber hó 9-dike óta pénzeket nem szedek be és egyáltalában többé nem volt akaratom Neidlinger úr részére dolgozni. Neidlinger úr kért részére még tovább dolgozni, de miután nem akartam fel­fény mázolt gépeket ujjak gyanánt eladni és most egy rendes eljárású (reál) üzlet részére né­metországi gyártmányban utazom, annál­­fogva Neidlinger úr hirdetményével csak engem szándékozik a közvéleményben úgy, mint valamennyi megelőzőimet gyalázni, a­mi azonban neki nem sikerül. Ha pedig Neidlinger úr tagadni akarná, hogy hasz­nált és felfénymázolt gépek ujjak gyanánt lettek eladva, úgy mindenkor készen vagyok vele törvényszék előtt szóba állani. Günzler György. *) Ezen rovat tartalmáért nem vállalunk fele­lősséget. S­z­e­r­k.

Next