Ellenzék, 1884. január-június (5. évfolyam, 1-152. szám)
1884-02-14 / 38. szám
4 Levél a feleségemhez. (Szeged 1884. febr. 10.) Beh boldog vagy te, hogy köztük lehetsz, A kik szeretnek s a kiket szeretsz ; Bár lelkeden a gond felhője ül, Még sem vagy, mint én, olyan egyedül. Ha csüggedés emészti lelkedet, h. biztatást közöttük megleled; S ha két szemedben fájó köny fakad : Lecsókolják a rózsás ajakak. Sóhajtásod vidám dalukba vész S közöttük te is újra lányka lesz, Mosolygó gyermek, mint a tiszta ég, Kinek e földön semmi gondja még. Téged hited az istenhez vezet. — Nekem hitem sincs, az is elveszett. . . Neked remélni jogod van ; nekem Reménytelenség egész életem. . . Te szeretet közt ébredsz s alszol el — — És énnekem azt is koldulni kell. . . Látod, tőlem még az is futva fut, Mi az utolsó koldusnak kijut. . . . • . . Beh boldog vagy te, hogy köztük lehetsz, A kik szeretnek s a kiket szeretsz ; Bár lelkeden a gond felhője ül, Még sem vagy mint én, olyan egyedül. . . Oh mondd, de hát miért is kérdezem ?------Tudom sokat foglalkoztak velem: — Vajh mit csinál most ? milyen sorsa van ? Boldog-e, szegény ! — vagy boldogtalan ? . . Hát angyalkáim említik nevem ? Gügyögnek-e, úgy álmukban, velem ? És fölébredvén mondják-e : Mamánk ! Tatuskánk itt volt, vele, álmodánk. . . Mondják. Aztán te mit felelsz nekik, Hova lettem ? ha sírva kérdezik ! . . . Mondd el nekik s mindenkinek, ha kérd : — Kétségbeesve küzd az életért ! Küzd, mint a kit a polyp fogva tart, S nem bir leverni annyi ronda kart ! — Száz hydra fej ólálkodik felém És nincs erőm, hogy mind leküzdeném. Erőm ha volna, nincs egy biztatóm, A csüggedés zsibbasztja el karom, Lelkem üres, szivem reménytelen. . . — Bel boldog vagy te, édes istenem ! . . . . . . Én is voltam boldog ! . . Vagy álmodom ! Négy angyal nézett mosolyogva rám ; Megcsókoltak, biztattak szelíden És elaltatták háborgó szivem. . . Térdem megtört, fejem a porba ért, — — Hit és remény, mit ajkam esdve kért S egy pillanatig úgy tetszett nekem, Hogy a mennyország üdve van velem. . . — . . Látom , midőn estére száll a nap, Te vagy a földön a legboldogabb: Imára fogván bársonyos kezök Imádkozhatsz, imádkozhatsz velek! . . . Tompa Kálmán, ötödik évfolyam. SZERKESZTŐI IRODA: . 'w.utcza 16. sz. hová a lap szellemi részét illető közlemények Belkiray czimzendök. AZ „ELLENZÉK” ELŐFIZETÉSI DIJA: Vidékre postán, vagy helyben házhoz hordva Egész évre félévrő llffl 16 frt. 8 frt. Egyes szám Negye..'ve . . Egy hóra helyben ára 5 kr. 1 flt. 1 frt 60 kr. .lenik az „Ellenzék“ mindennap, a vasár- és ünnepnapok kivételével. Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP. .S. »ÜKlBISU Kolozsvár, csütörtök, február 14. 1884. KIADÓ-HIVATAL: Kolozsvárt, Belkirály utcza 16. szám. A HIRDETÉSI DIJAK alku útján állapíttatnak meg. Bélyegdij minden hirdetés után 30 kr. Nagyobb és gyakoribb hirdetéseknél külön kedvezményt nyújt a kiadó-hivatal. Nyílttéri czikkek gázmond sora után 20 kr. fizetendő. • A kolozsvári kormánypárt, mr. Bokros Elek úr elnöki székfoglalója nem elégszik meg azzal, hogy a kolozsvári szélsőbalt olyannak hirdeti, moint amelynek győzelme városunkra a társadalmi osztály és felekezeti harcz rémeit zúdítaná, hanem tovább megy vádaskodó szerepében, és azt állítja, „e párt törekvése elsősorban a rombolás. Minden institution a mi hazánkban létezik, alapjában föl akar forgatni, át akar alakítani. Gyűlöl, gyaláz, avultnak tekint és nevez minden létezőt.“ Egyszóval: nihilisták vagyunk. Mert Európa-szerte a radikálisok csak változtatni akarnak a helyzeten a szélsőségekbe vitt demokratikus elvek alapján. A republikánusok csak az egyeduralmi kormányforma átalakítására törekednek. A nemzetközi forradalmárok csak az idők békés fejlődését nem akarják bevárni reformtörekvéseik létesítésénél. Az anarchisták csak az állami jogrend systemáját akarják feldúlni, hogy visszavezessék az emberiséget az „ősszabadság“ állapotába. De mindenik meghagy valamit a létezőből. A republikánusok nem bántják a polgári jogrendet, a forradalmárok nem bántják a szabadságot, a radikálisok nem bántják a tulajdont, az anarchisták nem bántják a vallást. De a szélsőbaltörekvése elsősorban a rombolás. Minden létezőt gyűlöl s alapjában akar felforgatni minden institution “ így mondja Bokros úr, a nagy tudományú emberekből alakult, kormánypárt nagy tekintélyű elnöke. Nincs tehát miért tagadni, Bokros úr szerint mi nihilisták vagyunk, mert az ismeretes pártok között ez az egyetlen egy, melynek nem kell semmi létező. Feleljünk-e e vádra komolyan? A kormányforma, a dynastia öröklési rendje, az intézmények, a törvények, a bírói ítéletek, a vér és pénzadó, Íme az állami rend legfőbb tényezői monarchikus formák között. Melyiket akarja a szélsőbal e tényezők közül megdönteni ? Hiszen nem akarunk köztársaságot, elismerjük a pragmatica sanctiot alapvető történelmi ténynek, engedelmeskedünk a törvényeknek, meghalunk a bírói ítéletek előtt, katonáskodunk és adót fizetünk. Hol és mit akarunk mi rombolni? Mutasson rá Bokros úr a tényekre, Sor°lja fel az ellenszegülés eseteit. Mutasson rá azon párthatározatokra, melyek a büntető törvénybe ütköznek. „Minden institutiot alapjában fel akar forgatni“ — mondja Bokros úr. Hát, igenis, békés után, alkotmányos eszközökkel meg akarjuk változtatni a közjogi kiegyezést: a cs. kir. közös hadsereg intézményéből ki akarjuk fejleszteni a m. k. hadsereg intézményét ; a vámterület közösségét meg akarjuk szüntetni, a delegativ teendőit az országgyűléssel kívánjuk végeztetni; s a külügyek vezetésére a mostani fiktív befolyás helyett, valódi és elhatározó befolyást akarunk gyakorolni. De akarjuk ezt a békés fejlődés útján, ami nem felforgatás. Mindezt igen jól tudja Bokros úr, mert hiszen egykor ő is a közjogi ellenzékhez tartozott — vagy mi ? Miért kényszerít tehát minket ilyen elementáris dolgok elmondására. Hiszen az a mi zászlónk, amelyet ő cserben hagyott, azok a mi elveink, amelyeket ő megtagadott; azok a mi aspiratióink, amelyekről ő lemondott. Hát tehetünk mi arról, hogy hűségünk e zászlóhoz, ragaszkodásunk ezen elvekhez, vágyódásunk egy jobb jövendő felé szívósabb, mint a Bokros úré volt ? Tehetünk-e róla, hogy Bokros úrnak kevesebb volt a kitartása és nagyobb volt az elcsüggedése, mint nekünk ? Hiszen csak azért, hogy Bokros urat nem követtük az elvfeladás terén, még nem lettünk nihilisták. Sőt föl sem akarunk forgatni semmit, sem alapjában sem tetejében. Csak változtatásokra törekszünk alkotmányos eszközökkel. És nem is minden institutiót akarunk eltörölni. Ellenkezőleg. Akarjuk a felsőház létezését, akarjuk a parlamentáris rendszert, akarjuk a vármegyei intézményt, akarjuk a honvédséget, akarjuk a községi önkormányzatot, akarjuk a bírósági szervezetet, akarjuk a felekezeti autonómiát — mindezt akarjuk fentartani, javítani idomítva a fejlődő kor igényeihez. De mindezt akarva, azt kérdjük Bokros Elek elnök úrtól, hogy ezeken kívül még mely állami faktoroknak van intézményes jellege, amelyeket eltörölni vagy felforgatni akarna a szélsőbaloldal ? Feleljen rá, és felelete által tegye lehetővé, hogy a kolozsvári kormánypárt szavát ezentúl is komoly számba vegyük. „Minden létezőt gyűlölünk“ — mondja a kormánypárt elnöke azon hivatalos nyilatkozatában, melyet székfoglalója alkalmával tett. Hát Magyarországon létezik egyéni szabadság — neki ugyan kodifikálva — de elfogadva, létezik sajtó-, egyesületi-és szólásszabadság, van jogegyenlőség, van közteherviselés, van tulajdonjog, vannak recepta religiók, vannak megtűrt vallások vannak vas- és kőutak, van gőzhajózás, van kereskedelem, ipar és földmivelés — és még sok egyéb. Mindez létezik. Melyiket gyűlöli, melyiket gyalázza pártunk ezen létezők közül ? Mert azt mondja Bokros úr, hogy „gyűlöl, gyaláz minden létezőt.“ Hát melyiket? Létezik itt aristokratia, létezik középosztály, létezik iparos, földmíves és munkás osztály. Melyikről szólottunk valaha a gyűlölet hangján? Feleljen rá Bokros úr, hogy ne tekinthessük vádjait léha szavaknak. Bokros úr ezeket is mondja : „Hogy parlamenti kormányforma és alkotmányos szabadság mellett különböző pártoknak létezni szükséges, hogy egy életerős és éber ellenzék a valódi szabadságnak és haladásnak nem ellensége, de legfőbb biztosítéka , azt fejtegetni nem tartom szükségesnek. Épen azért helyes és üdvös dolog, hogy hazánkban is kifejlődött a politikai pártélet, mely minden egészséges fejlődésnek alapfeltétele.“ Helyesen van. Megjegyeztük magunknak ezen igazságot. Csak az nem tetszik Bokros úrnak, hogy a kívánatos ellenzék helyett egy nem kívánatos ellenzék alakult Kolozsvárit. Tehát akarja az ellenzéket általában, de nem akarja a szélsőbaloldali ellenzéket. Nem akarja pedig a szélsőbaloldali ellenzéket azért, mivel annak törekvése elsősorban a rombolás; mivel az minden institutiót alapjában föl akar forgatni; mivel az gyűlöl, gyaláz minden létezőt; s mivel ha még egyszer többségre jutna, a társadalmiosztály- és felekezeti harczok rémeit zúdítaná reánk.“ Szó szerint idéztem minden szavát. Oly vádakat szórt ezzel Bokros Elek úr a kormánypárt elnöki székének díszes polczáról felénk, melyek ha igazak és bebizonyíthatók lennének, a büntető bíróság méltán tenne kezet reánk s nem érdemelnék meg, hogy azok között foglaljunk helyet, kik hazájukat szeretik. Szerencsére e vádak épen olyan igaztalanok irányunkban, mint a kormánypárt irányában. Ily vádak nem valók arra, hogy pártunk iránt a bizalom csökkenjen, hanem igenis valók arra, hogy a Bokros Elek úr politikai komolyságát a legteljesebb mértékben discreditálják. Egyéb mondanivalónkat jövőre tartjuk fenn. zottság e javaslatot Lukács Béla előadó indokolása és többek hozzászólása után úgy általánosságban, mint részleteiben változatlanul elfogadta. Ezután tárgyalás alá került a szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. t.-czikk módosításáról, valamint sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel együttes készítésének megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső behozatali vámfelemeléséről szóló törvényjavaslat. Hegedűs Sándor előadó tüzetesen indokolván a javaslatot és ismertetvén az abban foglalt intézkedéseket, hozzászólóink Helfi Ignácz, Wahrmann Mór, Szapáry Gyula gr. miniszter, Apponyi Albert gr., Busbach Péter és Králitz Béla, mire általánosságban elfogadtatott. Politikai hírek. A képviselőház pénzügyi bizottsága tegnap és itt este ülést tartott. Jelen voltak Ordély Pál, elnök Szapáry Gyula gr. és Kemény Gábor b. miniszterek, továbbá Baross Gábor államtitkár és Ludvigh miniszteri tanácsos. Elnök az ülést megnyitván, elsősorban tárgyalás alá vétetett a csácza-magyar gácsországi határszéli vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslat. A ki Vasúton. Egy kis alsülás. A részrehajlatlanság szép erény, egyaránt ékesít színi kritikust és vasúti konduktort. És mégis! Vannak apró szívességek, melyekkel a még olyan világlátott vasúti konduktor közönyös szívében, némi érdeklődést kelthetünk magunk iránt. S aki sokat utazik vasúton, kétség nélkül ő maga is rájön a módra, miként mutassa be magát a mord arczú vagyon-ajtóbecsapóknak, lehető legszeretetreméltóbb oldaláról. Hogy én miként szoktam ezt elvégezni — nem árulom el. Utazási praktikus észjárásomnak és hosszú éveken át szerzett tapasztalataimnak fényes eredménye ez, melylyel, ha épen alkalom kínálkozik, meglehetős nagyra vagyok. A legelső ketreczbe bepodgyászoltatni dideregve, unatkozva, álmatlanul és éhesen törődött tagokkal érkezni meg utam czéljára, ezt nem nevezem utazásnak. A vasúti kocsiban ép úgy otthon kell lennem, mint annak a bizonyos yankeenek ki Amerikából menyasszonya látogatására készülve, megszakítás nélkül utazott néhány ezer mértföldet és egyik vonatról a másra szökve, porlepte nyolcz napos oxfordját a vasúti vonaton akarta megváltoztatni s e praktikus műtétre egy alagút sötétségére számított, azonban hirtelenségben elszámitotta magát s a legrövidebb tunnel alatt fogott hozzá a toilettehez. Csodálatos, hogy senkinek se jutott még eszébe, illustrált utazási kátét írni! Valószínűleg azért, mert ez tisztán tapasztalati tudomány, melyben időbe kerül még az ember a tapasztalatlan ujjoncztól, a ki nem kér A horvát tartománygyűlés összehívása mint a N. írja a viszonyok további alakulására való tekintettel csak később fog megtörténni. — Vajon mit akar jelenteni az a titokzatos szójáték, hogy a viszonyok további alakulása ? — Horvát választási mozgalmak. A horvátok szintén uj választások előestéjén állanak s a választási hadjáratot meg is kezdették már a horvát pártok. Különösen lázas tevékenységet fejt ki mind a két ellenzéki párt, hogy a jövő választásoknál a teret biztosítsák maguk számára. Az ellenkező nyilatkozatok daczára tény, hogy a két párt közt megegyezés jött létre, mit azonban nyíltan bevallani, a mérsékelt ellenzék természetesen nem tart opportunusnak. Szarcsevics Dávid beszédeit és arczképét ezer meg ezer példányban terjesztik az országban, és a falvakban kézről-kézre adják. Ki fogják egy röpiratban Vojnovics felirati javaslatát és beszédeit is adni, hogy azok a nép közt elterjesztve megtegyék kellő hatásukat. Az ügyvédi rendtartást reformálják Ausztriában. A Reichsrath képviselői között tegnapelőtt osztották ki az erre vonatkozó kormányjavaslatot, melynek egyes határozmányai közül kiemeljük a következőket: Az ügyvédi gyakorlati idő nyolc évben állapíttatik meg, melyek közül két év bíróságnál, hat év pedig bíróságnál vagy ügyvédnél töltendő ki. A hat évből a tudori fok elérése után a jelöltnek legalább három évig ügyvédnél kell gyakorlaton lennie. Letett eskü után a jelölt az ügyvédi kamara választmányánál a kellő bizonyítványok és eskületétel tanusítása mellett bejegyeztetését kérheti. A választmány a bejegyeztetést megtagadhatja, még abban az esetben is, ha a folyamodó személye nem eléggé megbízható, de az okokat közölni tartozik. A folyamodó a választmány határozata ellen az ügyvédi kamarához felfolyamodhat, ettől pedig a legfőbb ítélőszékhez. A joggyakornokokról akként intézkedik, hogy ha kötelességeiket elmulasztják, meginthetők s ha ez intések sikertelenek maradnak, az országos főtörvényszék elnöke a joggyakornokot, akár a törvényszéknél, akár pediges a nyitott ablakot megvédelmezni, a legkíméletlenen tapasztalt utasig viheti fel. Én, részemről, az első praktikus oktatást egyik ifjú vasúton tett rendes utazásaimnak közönhetem. A vonatkísérők fiatal, törekvő emberek voltak, legnagyobb részt szenvedélyes kedvelői a kitűnő szivaroknak, akik ez okból nem igen tudtak ellentállani szeretetreméltóságom kézzel fogható varázsának. Természetes tehát, hogy némi előnyökben részesültem, s hogy éjjeli nyugalmamat kiváncsi commis voyageurök, ölebecskék titkos tulajdonosnői, a férjek rémei a skatulyák, és más efféle fatális társaságok nem zavarták. Ha épen úgy esett, isoláltattam, — mint a hivatalos kifejezés mondja — s ilyenkor aztán nem kellett attól tartanom, hogy alattomos bosszúra adok okot más utazóknak; lábaimmal korlátlan rendelkezési jogom volt, s meg volt a gyönyörűségem, hogy a vasúti kocsiban átaludott éjszakákon át ép oly jól pihentem, mint otthon. T ... de a vonat rendesen éjfél után néhány perczre érkezett. Egy zord hó viharos éjszakán jóval megkésett. Néhányad magammal türelmetlenül vártam az állomás fűtetlen termében. A megállási időt jelentékenyen megrövidítették. A vonatvezető bizonyára nem ismert rám a sötétben, s a hózivatar, mely metsző hidegen csapott szembe, nem volt épen alkalmas rá, hogy kívánságomat, külön coupé tárgyában előadjam. A harang jelt adott, s egy komor coupéban találtam magam szemben egy összezsugorodott női alakkal, ki — úgy látszott, — cseppet sem zavartatta magát éjjeli álmában. A konduktor megbélyegezte jegyemet. Felismert már és sajnálta, hogy szokott kívánságomnak nem tett eleget A Pester Lloyd úgy szokta gerálni magát, mint a hazai zsidóság orgánuma par excellence. Legyen szabad e tekintetben egy kérdést szellőztetnünk, mely természeténél fogva élénken érdekli az izraelitákat. Mi nagyon jól ismerjük az ő helyzetüket, hasábjainkon gyakran védelmezzük őket az ellenök szórt rágalmak és vádaskodások ellenében, és adandó esetben jövőre is fel fogjuk emelni szavunkat az ő érdekükben. Ámde mi nem tudunk elzárkózni az elöl sem, amit az izraeliták hibáinak nevezhetünk. És e hibák nagy számmal vannak, de előttünk legnagyobb az, hogy nem bizonyítják magukat eléggé jó hazafiaknak. Ha a magyar zsidó képes lesz németeskedését -— Kicsoda az ott? kérdem a néma utasra mutatva. — Egy vén asszony ! volt a közönséges válasz, s én azonnal észrevettem, hogy mily kevés számba vette. Arcza eltűnt nagy prémes gallérjában, s megnyugtató hangon jó éjszakát kívánva, figyelmesen betette az ajtót. A koros hölgy társasága nem zavart azon elhatározásomban, hogy az éj hátralevő részét alvással töltsem. Megtettem körülményes előkészületeimet. Először is a hideg és kényelmetlen lábburkolatot cseréltem fel amerikai eredetű, becstelen, patent úticipőkkel, azután következett a különböző kautsuk párnák felfújása, a patent útisapka, szemüveggel, fülborítóval és respirátorral (lámpafény, hortyogás és dohányfüst ellen) s mindazon aprólékos intézkedésekkel, melyek által a szokások rabja, az ember, tökéletesíteni tudja az ámítást, hogy otthon, háziistenei körében áimodja át az éjszakát. Útitársnőm, túlontúl beburkolva plaidekbe, nyugodtan aludt tovább, beható előkészületeim nem zavarták mély álmát, mely az előhaladott korunknál rendes szokott lenni, valószínűleg az életerő csökkenése miatt. Nem tudom, hogy az álom ép oly ragadós-e mint az ásítás, — de azt hiszem a jó példa nélkül is szokott kényelmes helyzetemben mindjárt elaludtam volna. Mikor felébredtem világos reggel volt. Anélkül, hogy helyzetemet megváltoztattam volna, felnyitom szemeimet. Az első mit megláttam egy könyv volt a koupe fenekén: „Fiatal lányok öröme.“ -- Ez észleletre teljesen felocsúdtam. Fel akartam emelni a könyvet, melyet bizonyára a koros hölgy ejtett el — s utána nyúltam. Aztán, nehogy — A függetlenségi párt tegnapelőtt este tartott ülésén az elnök bejelenté a párt egyik legrégibb és leghívebb tagjának, László Imrének halálát. Neve jegyzőkönyvileg örökíttetik meg; temetésén Madarász József vezetése alatt 3 tagú küldöttség által képviselteti magát a párt, mely küldöttség az elhunyt ravatalára a párt koszorúját is elhelyezni fogja, az ügyészségnél van alkalmazva elbocsáttathatja. Ez elbocsátás ellen a joggyakornok nyolc nap alatt felebbezhet az igazságügyminiszterhez. Elbocsátás esetében a joggyakornok hat hónapon keresztül nem folytathatja a gyakorlatot. Választási mozgalmak. Az aradi függetlenségi párt vasárnap tartó évi közgyűlését a választópolgárság élénk részvétel nagy lelkesedése mellett. Péterfy Antal pártelnök nyitotta meg a közgyűlést, örömmel üdvözölve a tekintélyes számmal megjelent párttagokat. Sümegi Kálmán jegyző felolvasta az aradi függetlenségi párt választmányának jelentését. Barabás Péter indítványára elhatározták a jelentés kinyomatását s a polgárság közt való szétosztását. Péterfy Antal ezután a maga s tiszttársai nevében leköszönt, kijelentve, hogy e nagy elfoglaltsága miatt az elnöki tisztet továbbra el nem vállalhatja. Dr. Malek Lajos indítványára a párt jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét a távozó elnöknek. Ezután a gyűlés további vezetésére Remetey Fülöp választatván ideiglenes elnökül, Kövér Gábor indítványára Becher Ferencz, Arad város egyik közbecsülésében és közszeretetben álló derék polgárát egyhangúlag a párt elnökévé választották. Alelnököknek egyhangúlag megválasztottak Stanescu Imre Vazul és Sümegi Kálmán. A végrehajtó bizottság tagjainak megválasztása után a küldöttség által meghívott Reicher Ferencz elfoglalta az elnöki széket s Remetey Fülöp Károly üdvözlő szavai után meghatottan köszönte meg a párt kitüntető bizalmát, ígérve, hogy szívvel, lélekkel azon lesz, hogy a függetlenségi párt választási küzdelme mint 1881 ben úgy 1884-ben is diadallal végződjék Aradon. Az ülés Sümegi Kálmánnak, az Arad és Vidéke szerkesztőjének lelkesítő beszédével ért véget. * * * Zentáról azt a szinte hihetetlen dolgot írják, hogy az iskolaszék György Alajos tanítót Matkovics Alajos szolgabíró indítványára állásától felfüggesztette, mert a legutóbbi képviselő választás alkalmával a kormánypárti jelöltül fellépett polgármester ellen a függetlenségi párt jelöltjére szavazott. Ajánljuk az esetet a kormány figyelmébe, mely nem egyszer hangoztatta, hogy megvédi a választások szabadságát. A Pester Lloyd. hr.