Ellenzék, 1884. július-december (5. évfolyam, 153-305. szám)

1884-11-27 / 277. szám

Kolozsvárt 1884. melyiké­ben élete fogytáig, illetőleg egész­­... Helyreálltáig, a d) alatti esetekben ne­­jjifin­újabb alkalmaztatásáig járó nyugdij­­, tarthat igényt. Nevezetesen : a) ha testi ,f. lelki fogyatkozás miatt hivatalos köte­­­lyeinek teljesitésére véglegesen vagy leg­emi tanosan képtelenné válik ; b) ha 65­ . évet betöltötte ; c) ha a köteles szolgálati­­ kitöltötte ; vagy d) ha hivatali változó­­következtében, vagy ellene hozott fe­lírni ítélet folytán megfelelő állomásra el­­­ helyezhető. 21. §. A nyugdíjazás büntetésből nem trténhetik, s az előző §-ban felsorolt ese­­llyet kivéve az igényjogosult azt maga sem sérelmezheti. Ennélfogva a testi vagy lelki igyatkozás miatti szolgálatképtelenség min­­tg­yozgatósági orvos bizonyítványával iga­­d­andó, jogában maradván a nyugdíjazó itóságnak az orvosi bizonyítványban fog­tunk valódiságát felülvizsgáltatni. Ha a szi­lgálatképtelenség állandó jelleggel bír, a­mba helyezés véglegesen történik, tilenven habár tartós de csak időleges jel­legű szolgálatképtelenség esete forog fenn, egyedül ideiglenes nyugalomba helyezésnek na helye. A­kik 65. évöket betöltötték, vagy pedig a köteles szolgálati időt kiszol­­gálták, akár saját kérelmükre, akár felettes hatóságuk kivonatára, szolgálatképtelensé­­gük külön megállapítása nélkül is nyugdí­jasatok, s mindig végleges nyugalomba helyezendők. Ellenben azok, kik csak azért nyugdíjaztatnak, mert hivatali változások vagy ellenük hozott fegyelmi ítélet kö­­vetkeztében azonnal el nem helyezhetők, csak ideiglenes nyugalomba helye­zendők. 22. §. Az ideiglenesen nyugdíjazottak csak a 20. §. a) és b) pontjaiban felsorolt azon esetekben helyezhetők állandó nyu­galomba, ha 65-ik évüket elérték vagy előbb véglegesen szolgálatképtelenekké váltak. Az higiénésen nyugalmazottak, ha az ideigle­­ne nyugdíjazás indokai megszűnnek, a lény­­eges szolgálat kötelékébe visszaveendők. Ez ha az ideiglenes nyugalmazás feltételei nm is szűntek meg teljesen, de fontos szol­gálati érdekek kívánják, a nyugdíj alapjául szolgáló legutóbbi beszámítható javadalma­zásuk teljes összegének engedélyezése mel­lett testi minőségüknek megfelelő szolgálat­tételre berendelhetők. Azoknál, kik testi vagy szellemi fogyatkozás miatt helyez­tettek ideiglenes nyugdíjba, az illetékes ha­tóságnak jogában áll orvosilag megállapít­­tatni, hogy az ideiglenes nyugdíjazás felté­telei még fennállanak-e. 23. §. Tanárok és tanítók 30 évig, a többi állami alkalmazottak ellenben 40 évig kötelesek szakadatlanul szolgálni. Oly ese­tekben, midőn valaki tanári (tanítói) szol­gálatból lép át más állami alkalmazásba, viszont ebből a tanári szolgálatba, a szol­gálati idő megállapításánál mind a két mi­nőségben töltött idő arányosan számítandó, minden alkalmazott, ha csak előbb szolgá­­latképtelenné nem válik, vagy 65. évét be sem tölti, a szerzett jogok elvesztésének terhe alatt tartozik a köteles szolgálati időt kitölteni. A nagyszebeni végtárgyalás: Nagy-Szeben, nov. 26. Irtam, hogy az első napon a délelőtti tárgyalás Martin Róbert vallatásával fejez­tetett be s az ülést elnök délutánra halasz­totta. Az első napi tárgyalás további mene­tinek főbb momentumai voltak, úgy a del­­otti, mint a délutáni ülésben, hogy Martin Róbert megerősítette a börtönben egy-két nppal ezelőtt tett vallomását atyjának dnszerzőségére a vallatása alatt folytonosan itt igyekezett bizonyítani. A gyermeknek , cselédnek leütését egyik sem akarja ma­gára vállalni, illetve mindegyik a másikra veretné hárítani. Kleeberg határozottan az vallja, hogy egyedül az orvost, Martin Nig, hogy csak az orvos nejét ütötte le. Nem hagyhatom még említés nélkül at a páratlan könnyelműséget és elvete­mültséget, m­elylyel irtózatos tettüknek rész­leteit, úgyszólva szem­huny­oritás vagy meg­állás nélkül beszélik el. Különben Kleé­ig úgy beszél, mintha csak valami érdekes történetet mondaná el. Az első nap délutáni ülésében a bizon­­yítási eljárással foglalkozott a törvényszék ,be is fejezte a négyszeres rablógyilkos­­ágra vonatkozó bizonyítást és vallatást. A vádlott vallomása alig egy két lényeg­en mellék­körülményre nézve volt eltérő egymástól. Nevezetesen a gyermek és cse ■t megölése és a lopott tárgyak osztozá­­sára nézve. A szembesítéskor itt-ott ellent­­álladoztak egymásnak. A szoba­bútorok fel­hajtását is egymásra hárítják. Egyik sem ,ii írja az elnök ismételt felhívására is be-Érdekes volt a vallatás azon része mi­­nt öreg Mariin bűnrészessége volt meg­­h Pltandó a második napi tárgyaláson. . Elnök: (Kleeberghez.) Martin eddig íjának ártatlanságát erősítette, megma­­állítása mellett, hogy az öreg volt a ’“smerző. Kleeberg: Igen. Elnök : (Mariinhoz .) Róbert megmarad állítása mellett. Mariin : Ő is befogja valla !,, "mum : \j maga * megtudja, hogy én beismertem. , Elnök: Miután konstatálva van, hogy styl* megtébolyodott, ezt csak azért vala­­hogy önmagát szépítse! Mariin: Nem, mert akkor előbb is\ nem is tudom, hogy atyám! ! Elnök ! megesküszik isten előtt, hogy atyja bűnös. Martin: Igen . Máig nem tudtam, hogy atyám beteg pedig gyakran kérdezősködtem utánna Kihallgattatott ezután a legyilkoltnak fia, a tiszthelyettes és utánna gyámja Bur­ger Ferdinánd és az orvos apósa ki a lo­pás által okozott kárt körülbelül 13—1400 írtra becsüli. A cselédnek atyja Müller, ki a temetés és egyéb költségeit 80 írtban ál­lapítja meg. A második napi tárgyaláson a tárgya­lási terem már nem volt annyira telve hallgatósággal mint az első napi, de nem vagyok hajlandó ezt az érdeklődés csök­kenésének tekinteni hanem azt hiszem oka abban keresendő, hogy a négyszeres rabló­gyilkosság bizonyítása az első nappal be­végeztetett, s a nagy­közönség érdeklődé­sét kizárólag ez keltette volt fel. A harmadik nap a vádlottakra bizo­nyult egyéb gyújtogatásokra nézve folyt a vallatásuk. Martin megkísértette, hogy mentse magát a gyújtogatások vádja alól, de nem sikerült mert csakhamar a keresztkérdések­­nél ellentmondásokba keveredett s végre aztán bevallott mindent. Kleeberg egyáta­­lában sokkal őszintébb és közlékenyebbnek mutatta magát az egész tárgyaláson mint a vallomásaiban bizonytalan s hazug Martin. Ezek között első­sorban a Gockel Eliz asszonyon múlt év október 22-én elköve­tett rablásügyet vette elő a törvényszék. Felolvastatván az erre vonatkozó vádlevél, a rablás bűnténye Kleeberg önkénytes val­lomásából konstatálva lévén, s az Kleeberg Antalra mint közvetlen tettesre, Martin Ró­­bertre pedig csak mint bűnrészesre bizo­nyult. Kleeberg kihallgatása alatt töredel­mesen be is vallotta az egész rablás törté­netét részletesen. Martin kezdetben megkí­­sértette a hímezést hámozást, de mint már fennebb említettem ellentmondásokba ke­veredett s végre aztán beismerte ő is ré­szességét. Hátra voltak még a gyujtogatási vád­pontok. Martint kivezették s a kihallgatás Kleeberggel kezdetett meg. Kiderült ennek során, hogy az első gyújtogatást múlt­­év augusztus havában követték el, állítólag „pajkosságból*, Róth Károly kárára, az úgynevezett városi malomnál. („Bürger­mühle“). Bűnszerzőnek Martint mondja s az elnök megjegyzésére, hogy Martin ellenke­zőt vallott, azt feleli: „Martin sokat ha­zudik.“ Mardint vezették most be s vallatásá­hoz ’,kezdett a törvényszék. A hozzá inté­zett kérdések s végül a két elvetemült go­nosztevő szembesítése természetesen sok időt vett igénybe s a vége az lett, hogy beismerte az összes gyújtogatásokban volt részességét. A ma délelőtti ülésben még kihallgat­ták a több rendbeli lopásokra nézve is, me­lyeket több, kevesebb őszinteséggel és meg­bánással mind a ketten bevallottak. A dél­utáni ülés nagy része is ezzel telt el, mi­után az elnök átadta a szót a kir. ügyész­nek, vádindítványának megtételére. Az ügyész kötél általi halált kért mindkét rendbeli vádlottra. Ezután megtar­tottak a védbeszédek és ezek után az elnök az ítélet kihirdetését holnap (csütörtök nov. 27.) reggel 9 órára tűzte ki. (F­olyt. köv.) Hegedűs Sándor: Ilyen czime van annak a vezérczikk­­nek, melyet „az erdélyi részek legnagyobb és legelterjedtebb napilapja” a Magyar Pol­gár tegnap közzétett. Sok mondani­valót ad nekünk e czikk­­ben „az erdélyi részek legnagyobb“ napilap­ja, s időnk és kedvünk szerint veszünk is magunknak alkalmat a szükségesek elmon­dására. Most azonban sem időnk sem ked­vünk a polémiához. Csak egy dolgot akarunk rektifikálni. A Polgár azt hiszi, hogy Hegedűs Sándor­nak az elv változtatása és Deák Ferencznek a 61-diki állásponttól való eltérése egy ka­tegóriába esik. No ez tévedés. A tévedés épen akkora, mint a­mek­kora a különbség Deák és Hegedűs között. Pedig az nem csekély. Deák korszakalkotó , Hegedűs pedig csak kortárs Deák a ma­gyar történelem alakja — Hegedűs a Bolond Istók karikatúrája. Deák nagy volt — He­gedűs kicsiny. A Polgár azt hiszi, hogy az Ellenzék azért „rágalmazza“ Hegedűst, mivel Hege­dűs győzött az urnánál Bartha fölött. Eb­ben is csalódik. Bartha jól tudja, hogy nem Hegedűs győzött. Bartha épen oly kevéssé volt viaskodó fél, mint Hegedűs. Itt a jelöltek­nek az a szerencsés helyzetük volt, hogy egyik sem volt küzdelmi tényező. Itt a két párt állott szemben egymással. Hegedűs mellett volt a hivatalos elem, Bartha mellett volt a független elem , jobban mondva, Hegedűsre szavaztak — kevés kivétellel — a kiket fizetnek — Barthára szavaztak — kevés kivétellel — a kik fizetnek. A termelők pártja állott szemben a fogyasztók pártjá­val , és győztek a fogyasztók. — Ez nem ok arra, hogy Bartha vagy az Ellenzék He­gedűs urat üldözőbe vegye. Nem is vette. Ám arra sem ok, hogy nyilvános tényeinek bírálatától fölmentve érezze magát. A Hegedűs úr személye, magán­élete, magán jelleme kivül esik bírálatunk körén. Nem is bántottuk azt soha. E tekintetben csak a M. Polgár gouvernante-i és tánczmesteri illemeskedést kaphat nálunk kifogásolni va­lót. De a Hegedűs ur nyilvános szereplését MINDENFÉLE. Kolozsvár, november 27. — Hivatalos. Besztercze város szépészeti egyle­tének alapszabályai a belügyminisztérium által a bemu­tatási záradékkal elláttattak. — Az iparos egylet uj palotájá­nak ünnepélyes felavatása a mint tudjuk jövő vasárnap lesz. A meghívott fővárosi ven­dégek közül megígérték lejövetelüket Rath Károly és Grot­zichy Jenő a kiváló ipar­barát. — Az ünnepélyen a kegyeletnek is lesz egy szép aktusa t. i. a Kirmayer Ká­roly arc­képének leleplezése. — Az ünnepi beszédet ez alkalommal Szász Gerő espe­rest fogja tartani. Az egylet választmánya nevében Temesváry Miklós alelnük Ferenczy Ignácz és Böckel Károly vál­­tagok teg­nap kérték fel az esperes urat, ki a legna­gyobb kézséggel engedett is a kérésnek. — Halálozás. Macskásy Mikl­­­ó­s, tiukovai Macskásy Ferencz főrendiházi tagnak első házasságából származott egyet­len fia, ma reggel, hosszas szenvedés után meghalt. A boldogult alig volt 38 éves, s betegsége előtt egyike volt a legügyesebb és legerősebb sportsmaneknak. Vívásban, lo­vaglásban, lövésben, és az­ athletika egyéb fogásaiban nem igen tett túl rajta senki. Az utóbbi időkben sok kellemetlensége volt pénzzavarok miatt, s csak most a napokban nyert meg egy pert, melynek subtrátuma száznegy­venezer forint, de a szerencse ak­kor mosolygott feléje, mikor már késő volt rá nézve. — Hegedűs István igazgatótanár ur egy szép költeményt irt az iparosegylet palotájának felavatási ünnepére. E költe­ményhez Stöger Béla karnagy és zenetanár dallamot irt s betanította az iparos­ ifjúsá­gi dalegylettel mely azt vasárnap énekelni fogja . — Ne tessék csalni! A rendőrség kiterjesztette figyelmét a husmérésre s ma hét mészáros legényt a hiányos húsmérését meg­büntetett. — Jégsport. A korcsolyázó-egylet közgyűlését folyó hó 30 án, vasár­nap, d. e. 10 órakor fogja megtartani Ko­­lozs megye közgyűlési termében, melyre az egylet tagjai az alapszabályok 10. §. értel­­mében ezúton is meghivatnak azon figyel­meztetéssel, hogy azon alkalommal válasz­tás alá esnek az elnök, alelnök, pénztárnok és hat választmányi tag és hogy a közgyű­lés határozatképességéhez legalább húsz tag jelenléte szükséges. Egyszersmind az egylet tagjait és a 1. közönséget van­zerencsém értesíteni, hogy a korcsolyázás ünnepélyes megnyitása folyó hó 3- án, vasárnap, d. e. fél 12 órakor lesz zeneszó mellett. Az egy­letbe belépni akarókat értesítem, hogy az egylet tagja csak az lehet, kit a választmány az egyleti tagok sorába felvesz; a felvétel csakis valamelyik választmányi tag ajánla­tára történhetik ; a belépni szándékozó ne­vét a pénztárnál levő Nyilvánkönyvbe be­jegyzi és ugyanoda az ajánló választmányi tag is bejegyeztetik. A tagsági dijak kö­vetkezők: Egy rendes tag tagsági dija egy évre 4 frt. Két személyből álló család 7 frtot, három személyből álló 9 frtot és a család 4-ik, 5-ik, stb. tagjaiért személyen­ként 2 frtot fizet. Egy rendkívüli tag tag­sági dija 5 frt. A helybeli egyetem polgá­rai 4 frtot fizetnek. A rendes tagok azok, kik három évre kötelezik magokat; ezek­nél egy forint beiratási dij is fizetendő, de csak egyszer és csakis a családfő személye után. Kolozsvárt, 1884. nov. 27-én. Sala­mon Sándor, egyleti titkár. — Ékes magyar s télus. „Az er­­délyi részek legnagyobb, legelterjedtebb és legjobban értesült napilapja“ — már tudni és hinni illik: a Magyar Polgár­­ tegnapi számának a nagyszebeni végtár­gyalásról szóló czikkében betűről-betűre ilyen ékes és magyaros és értelmes mon­datokkal traktálja olvasóit: „Nem néznek r­os­t a­­­ki (már t. i. az ő általa arczké­­pekben megörökített rablógyilkosok); a rezs­m­ekon nem látszik meg a 9 hónapi börtönség nyoma s ha nem is virágzó, de semmi esetre sem látszik, hogy a fogsági élet kivánni valót hagyott vol­na hátra.“ (Tessék ezt megérteni !)—„Klee­­berg alakja elegánsabb megjelenés; ha szemöldei nem érnének össze és egyik szeme nem lenne egy kevéssé kan­csal, még kellemes egyénnek is mondhat­­ó­­.“ — „Martin éber figyelemmel hall­gatja a felolvasandó iratokat.“ (Pálya­­díjat lehetne kitűzni az ezen mondatban levő hibák kiderítésére!) Számos kárvallott és tanú lettek megidézve. „Fridenwanger felszólította nejét, hogy a­d­n­á elő a kér­déses tárgyat.“ Ismét: „adná neki“ ugyan ily értelemben használva, stb. stb. Igen, stb. mert az effélék csakúgy hemzsegnek ott, úgy hogy nem hisszük, hogy a gyilkos urak német létekre is ily átkozott magyarta­lan stílusban beszélnének, és kényszerülünk fel­kiáltani: a­ filológia mogyorófa-palctája, hogy nem versz jó 25 öt az ilyen nyelv­rontó kontár hátára !.. . A Polgárnak pedig gratulálunk, és hosszas tartózkodás után már kénytelenek vagyunk vádolni azon roppant­­ túlszerénység miatt, hogy magát aján­ló, idézett jelzői mellé föl nem veszi a — legm­agyarosabb jelzőt is, — Farsang felé. Az egyetem köz­ponti épületében holnap délután 6 órakor a jogászok közgyűlést tartanak. Tárgya e közgyűlésnek a jogászbáli bizottság megala­kítása. Az egyetemen arról is foly a beszéd, hogy el kellene hagyni a különböző karok báljait, miután kis város Kolozsvár s ren­dezni a helyett egy egyetemi bált. Ha fölmerülne ez indítvány, kétségkívül kapnának rajta a tanárjelöltek, kiknek mu­latsága kevésbbé szokott sikerülni ; de alig­ha a jogászok és medikusok, kiknek mu­latságait az első bálok elsői között szokták emlegetni. — A kolozsvári dalkör deczem­­ber 6-án tartja meg III-ik rendes dalesté­lyét a redoutban. Kezdete fél 8 órakor. Beléptijegy ára személyenként 1 frt. Je­gyek a meghívó előmutatása mellett vált­hatók az estély napján d. e. 9—12 óráig Tauffer Adolf ur bidutezai czukrászatában, este a helyszínen. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — A rendőrségnél két keszkenő és egy kiszabott női ruha van őrzeményben, igazolt tulajdonosa átveheti. — Győry Vilmos imert iró és a bpesti lutheránus egyházközség lelkésze, mint írják — javulófélben van. Barát­ja dr. Bakodi egyetemi tanár gyógyítja. — Áruló-e ? A Görgei ügyben egy érdekes levelet irt Prónay Pál Losoncz- Apátfalvi birtokos a Pesti Napló szerkesz­tőjéhez. Midőn Görgei Ácstól Vácz felé vo­nult 49-ben utócsapatát Nagy Sándor vezé­relte, Nagy S. Pronay Pál házában volt szállva, együtt beszélgettek, mikor belépet egy orosz főtiszt, ki Görgeyhez küldetett parl­amen­tarinek s igen jól beszólt németül. „Az orosz főtiszt — írja Bronay — egy­szerre a tábornokot és engem az asztalhoz hiv, melyen Nagy Sándornak térképei kite­rítve lévén, ujjával a térképen egy kört mu­tatott tőlünk kérdezve mely vidék ez ? Ku­s tábornok azt mondottuk: „Arad és Vilá­gos. Erre ő nekünk azt mondá, a magyar­hadjárat itten fogja véget érni. Hogyan tud­ta az orosz főtiszt azt s miből gyanította azt, nem tudom, s nem is kérdeztük. Élő emberre nem hivatkozhatom, mert hármunk közül a tábornok kimúlt az élők sorából ; az orosz tiszt nem tudom él-e még ; én élek az Úr ke­delméből és becsületemmel ezt va­lósággal megtörténtnek nyilvánítom. — Hamis váltót mutatott be a Kézdi-Vásárhelyi takarékpénztárnál M. G. A váltón a kibocsátó kézdiszentléleki Ko­vács Péter, az elfogadó ugyanodavaló Vo­­loncs Elek és a forgató kézdi-vásárhelyi Szőcs Mihály. A váltó bemutattatván, azon­nal felismertetett, hogy az aláírások hami­sak. M. G. uram érezve, hogy turpissága föl van fedezve, a váltót visszavette és szé­pen elillant. A tettes beismerte, hogy a neveket ő maga írta rá s a hamis váltót átadta, mely a bűnvádi eljárás megindítása végett a törvényszékhez beküldetett. — Liszt Ferencz e hó végén né­hány hétre Rómába utazik , de újév után ismét visszatér és tavaszig Budapesten marad.­­ Világhírű tekejátékosok jön­nek össze közelebbről Bécsben és versenyre kelnek. Ezek a világ leghíresebb karambo­listái, Peyrand Rudolf és Vignaux. A ki­hívó Peyrand, s a versenydíj 10.000 frank. A két versenyző egy estén át 800 karam­bolt csinál, de az első 400 carambol alatt az oldalfalat a labdáknak mégsem sza­bad érinteni. Vignaux nem­rég Párisban nyert egy amerikaitól egy játszmát úgy, hogy 1531 carambolt csinált anélkül, hogy a labdák az oldalfalat megérintették volna. — Nagyzás. Mint egyik fővárosi lap újságolja, az igazságügyminiszter Hausz­­man Alajos építészt megbízta az építendő igazságügyi palota tervének és költségve­tésének elkészítésével. — Halálozás. Gróf Vay László hon­védezredes, cs. kir. kamarás, József főher­­czeg volt udvarmestere, függetlenségi har­­czunk egyik hőse, e hó 25-én éjjel Berke­­szén gróf Vay Ádám házában hosszú szen­vedés után 63 éves korában meghalt.­­ Az aranygyapjas remi lovag­jainak száma ez idő szerint 88. E reminek a király a nagymestere, azon kivül a spanyol király is szokta adományozni e rendet. Jó Fülöp burgundi herczeg alapította 1429-ben. — Spanyolországban, nevezetesen Barc­ellonában zavargások fordultak elő a diákok közt. A rektornak sikerült a rendet helyreállítani. ELLENZÉK szokott őszinteségünkkel vesszük bírálat alá, akár volt ő Barthának ellenfele, akár nem. És jól megjegyezte a M. Polgár, He­gedűs urat nem mi hoztuk napirendre, ha­nem egy kormánypárti kalendárium, amely­­ben igazán csömörletes dicséretek vannak róla elmondva, és a M. Polgár, mely e ka­lendárium dicséretét elég ízléstelen volt átvenni. Mit tettünk mi ezzel szemben ? Idéztünk a Hegedűs úr egykori könyvéből és mostani beszédeiből. Hát ez „rágalom ?“ Hát Hegedűs úrnak olyan tényei vannak, me­lyeknek egyszerű felemlítése a rágalom? Ugyan,ne bolondozzék a M. Polgár! Hiszen az ilyen védelmet nem érdemli meg a becsüle­tes és munkás Hegedűs Sándor. Hiszen eb­ben a védelemben olyan v­b van, a­milyent mi egyetlen ellenfelünkre sem szoktunk al­kalmazni. Hegedűs úr nagy tudományú fér­fiú, de kevés az esze, hanem annyi esze neki is lesz, hogy jövőre a M. Polgárt meg­kérje, hogy ne védelmezze őt. A M. Polgár megint qualifikácziót em­leget Természetesnek találná, ha mi a kvalifikáczió alapján tennénk kifogást He­gedűs úr ellen. Ez azt teszi, hogy mi sza­marak vagyunk és irigyeljük a Hegedűs úr tudományát. Régi nóta. Mikor Hegedűs úr ellenzéki volt, s több kevesebb ügyességgel ugyanazon elveket szolgálta, melyeket mi most is szolgálunk, akkor a többség Hege­dűs úrékat tartotta tudatlanoknak. Ha majd mi leszünk kormányon, talán mi fogjuk ha­sonló váddal illetni a M. Polgárt, mert any­­nyi eszünk mindenesetre lesz, hogy nem ak­ceptáljuk őt a magunk védelmére — sem subvenczióval, sem a nélkül. November 27. — Tarentben e hó 25-én éjjel a Regepo felől jövő személyvonat egyik ko­csija m­eggyuladt és elégett. — A Duna közeledik a befagyáshoz. Budapesten tegnapelőtt megjelentek az első szőke jégdarabok. — Madách Imre összes műveinek kiadását készíti elő az Athenaeum budapesti részvénytársulat. A társulat a napokban kötött szerződést Madách fiával, mely sze­rint az „Ember tragédiája“ s Madách összes műveinek tulajdonjoga, a század végéig az Athenaeumra szállott át. — Sajátságos rögeszmében szen­vedő őrült fekszik a pozsonyi kórházban. Rögeszméje az, hogy mindenki üldözi. Egy­szer azt álmodta, hogy a templomban levő szűz Mária szobra fenyegette kezeivel. A következő éjjel berontott a templomba s le­törte a szobor kezeit. — Uj zeneművek. Táborszky és Parsch zeneke­reskedésében Budapesten megjelent: „Népzenemű“ szer­zi Ábrányi Kornél. 1 sz. Magyar Rhapsodia. Nincsen annyi tenger csillag. . . . Barna legény . . . zongorára Ára 1 frt 50 kr. 2 sz. A Hegedős. Ára 80 kr. 3 sz. Távol tőle. Ábránd-kép. Ára 80 kr. 4 sz. Három eredeti dal, énekhangra zongora kísérettel. ... Csillagos az ég. . 2., Édes almának piros a virága . . . .., Holdas éjben ... Ára 90 kr. A négy szám ára összesen 4 frt. Rózsavöl­gyi és Társa kiadásában, Budapesten „Magyar zeneköl­temények“ gyakorlat alakban. Szerzi Siposs Antal, ára 1. frt Ugyancsak itten „Jegeli a Werkl!“ Fux-March. Szerzi Leopold Sprowakker. Ára 60 kr­— Uj regény „A No.“ Egykötetes regény, irta V. Sárffy Ignácz, a Révai testvérek kiadásában, ára 1 forint. — Magyar ifjuság­ból a Révai testvérek kiadásában megjelenő és Kürt­hy Emil által kiváló szakértelemmel szerkesztett e kitűnő ifjúsági folyóiratból, melyről minden alkalommal örömmel emlékszünk meg, most kaptuk a 17—22 füzeteket. — A „Magyar Ifju­­ság“ egész tartalma azon színvonalon áll, mely az ifjú lélekkel — természeténél fogva is — legrokonabb. Nem az erőltetett naivság, hanem az igazi, természetes köny­­nyedség jellemzi az egyes czikkeket és akár elbeszélés, akár kor- vagy néprajz, akár tudományos ismertetés, komolyabb dolgozat legyen is, mind a mellett bizonyít, hogy íróik, kik közül ezúttal is elég Jókait, Mikszáth Kálmánt, Mayer Miksát, P. Szat­miáry Károlyt stb. fel­sorolnunk — közleményeik megírása közban mindig tu­datában vannak annak a nagy felelősségnek, melyet magukra vállaltak, midőn szellemük termékeit az ifjúság elé tárják, hogy abban ne csak szórakoz­tató olvasmányt találjanak, hanem valódi örömet, gyönyört, élvezetet is. — A „flagyar Ifjúság“ nemcsak szükséget pótló vállalat, de minden izében ne­mes, hazafias olvasmány, melynek támogatása a szülők­nek, tanítóknak, nevelőknek, kik a gondjaikra bízottak­nak szellemi fejlődésére ügyelnek, minden erejükből tá­mogatniuk kellene. — A „Magyar Ifjúság“ minden je­les tulajdonsága mellett is felette olcsó és ifjainknak kevés pénzért maradandó örömet szerzünk. — Előfize­tési ára negyedévre csak 1 frt 50 kr. és legczélszerübb ezt egyenesen a kiadókhoz, Révai testvérekhez, küldeni (Budapest, váczi­ utcza 11.) LEGÚJABB. Nagyszeben november 27. Kleeberg Antal és ifj. Marlin Ro­bert több rendbeli rablás, csalás gyúj­togatás és négyszeres gyilkossági peré­ben a három napi végtárgyalás folya­mán közvetlen tetteseknek bizonyult vádlottak felett a kir. törvényszék ma hirdette ki az ítéletet. Az ítélet mind a két bűnösre kö­tél általi halált mondott ki. KÖZGAZDASÁG. Hetivásár. Kolozsvárit 1884. november 27-én. A rendkívüli érövel beállott nagy havazások miatt az utak nem lévén kellőleg járhatók, ennek folytán a behozatal kevés s a gabona árak inkább csak névlege­sek. Helybeli szeszgyárosaink Oláhországból nagy meny­­nyiségű­ árpát és törökbuzát hozattak és hozatnak s ezért a törökbuza eddigi szilárd ára hanyatlott. Gabonapiaczon imázsánként: búza 6 fr­t 60—7 frt 20 rozs 5 frt 40—5 frt 80. törökbuza 5 frt 20—5 frt 40. zab 4 frt 80—5 frt 10. Majorságpiaczon párjá­val : csirke 40—50 kr. tyúk 1 frt 10. récze 1 frt kap­­pan 1 frt 40. kövér Ind 5 frt 80. 3 drb. tojás 10 kr. Egy szekér széna 8—9 frt. szalma 4—5 frt. Vegyes élelmi czikkek árai klg. szerint: marha­­hús 48 kr. sertés 50 kr. borjú 50 kr. juh 36 kr. sza­lonna 62 kr. zsir 68 kr. frisskolbász 60 kr. füstölt 72 kr. füstölt sertés­hús 60 kr. túró 00 kr. vetemény 15 kr. — egy disznófej 70 kr. egy nyúl 1 frt 40. császár­­madár 1 frt 30. fogoly 70 kr. Sertéspiaczon f. hó 26-án — felhajtatott 380 drb. eladatott 168 drb. kövérnek il­bja 36—49 frt. sovány­nak 17—20 frt. malacznak 8—11 frt. FELELŐS SZERKESZTŐ: BARTHA MIKLÓS. FŐMUNKATÁRS: ÜRMÖSSY LAJOS. NYÍLTTÉR.*’ Első szabadalmazott „,mosodi k­lé­sét“ Kolozsvárit Széchenyi-tér 42-ik szám alatt. Elválal minden e­szakba vágó mun­kákat, úgy vidéki, mint helybeli megren­delések pontosan és gyorsan jutányos árért teljesittetnek. Tisztelettel a „mosó-intézet“ tulajdonosa *) Ezen rovat tartalmáért nem­ vállalnak tele­­lóságot. S­z­e­r­k.

Next