Ellenzék, 1884. július-december (5. évfolyam, 153-305. szám)

1884-12-29 / 303. szám

ll ' K­-Jozstáfi 1984 v­ édelmi egyezmény pontozatai kellő dél-­­ románnak, szerbnek, tótnak, németnek , nem , h­an részesüljenek. Bratiano kormányol­­a­z indítványt ellenezte s kifejeztette, gy azon nehézségek, melyek Ausztria-Ma­­arország és Románia közt fölmerültek, európai egyes állammal, sőt az észak­­rikai Egyesült­ Államokkal szemben is soólókép­pönállanak. A miniszter azt ki­­, hogy Ausztria-Magyarország túlzott vé­­tel­ at táplál a román marha kedvezőtlen ,­­és jégi állapota fölött, már­pedig Romá­­n bárminemű marhabetegség ellen a­gszigorúbb egészségi intézkedések haladék­­alanul megtétetnek, és hogy jelenleg egyet­­egy helség van a járvány által inficzi Reméli, hogy a járvány rövid időn el­fojtható. Egyszersmind kijelenti, hogy ormány törekedni fog, hogy meggyőzze magyar kormányt arról a kárról, melyet a túlhajtott intézkedések mindkét ország forgalmára nézve okoznak és még okozni fognak. A miniszterelnök végül a kamara egyetértésére apellált. Erre a kamara Co­­g­duiceanu indítványát mellőzte. Mit akarunk. (A magyar közmivelődési egyesület kérdéséhez.) "T" Tegnap szép és nagy horderejű fele­net színhelye volt Kolozsvár városháza: az alakítandó magyar közművelődési egyesület tárgyában lelkes hazafiak értekezletet tartottak és az előkészítő mun­kálatra bizottságot küldöttek ki. Mit akar és mit akarhat egy ilyen egye­düllét ? Először is mondjuk meg : m­i­t n­e­m akar) És ez szolgáljon feleletül és felvi­lágosításul egyszer mindenkorra minden nem­zetiségi gyanusítás, vád, aggodalom vagy féltékenység ellenében. sv. Mit nem akarunk ? Hát először is nem akarunk semmifé­le erőszakot elkövetni sem ügyérek, sem lelkiismeret, sem vallás, sem nemzeti­ség ellen. Nem czélunk sem románt, sem szászt fajbeli sajátságai­tól, nyelvétől, irodalmától, egy­ház­i és iskol­ai autonómiájától megfosztani. Ezt jegyezzék meg jól egyszers min­­denkorra azok a lelkiismeretlen agitátorok, kik a Gazettákban, Observatoriulukban, Ta­­­geblattokban és Tribunákban szokták ellen L lünk szórni a gyalázkodás és vakmerő rá­­­­gások özönét.­­ Ellenkezőleg örvendeni fogunk, ha a szenszetiségek versenyre fognak kelni ve­lünk a valódi műveltség terjesztésében; ha a vezetők népüket oktatni és felvilágosít­­ni törekednek, nem pedig hazaellenes üzel­­mekre izgatni és polgári gyűlölködésre in­gerelni ; ha nevelik és felvilágosítják a nép nagy tömegét és megtanítják a közös ha­zát szeretni, nem pedig azt gyűlölni és at­tól elszakadni. De épen azért, mert eddig a nemzeti­ségek fanatikussai ezt a kötelességet nem teljesítették, a magyar közmivelő­dési egyesületnek első feladata lesz : ellensúlyozni a nemzetiségi agitátorok ézel­meit. Ellensúlyozni s idővel teljesen meg­­semmisítni. Fel kell világosítni a haza minden pol­gárát a legutolsó földmívestől kezdve, hogy a magyar nemzet nem ellensége szásznak, törekszik őket elnyomni, nyelvüktől, poli­tikai és polgári jogaiktól megfosztani. Hanem ellenkezőleg a magyar nemzet egyenlően osztja meg a politikai szabadsá­gokat, a hivatalokat, a jogokat és terheket a haza minden polgárával. Fel fogjuk világosítni, hogy akik ne­kik az ellenkezőt mondják , azok vakmerően hazudnak, mert így kívánja önző ma­gánérdekük. Azok az agitátorok legnagyobb ellenségei a román, a szász, a szerb, a tót népnek, mert szeretet helyett gyűlöletre ta­nítják és hazafias munkálkodás, a hazának közös erővel leendő fölvirágoztatása helyett a polgárháborúnak és a közös haza szétrombolásának vészt­­hozó magvait hintik el. Ám, hogy mindezt elmondhassuk ne­kik, hogy megérthessék az igazi hazaszere­tet igéit, meg fogjuk tanulni őket a haza, az állam, az ország nyelvére. Arra a hivatalos nyelvre, melyre a szegény nem-magyar népnek épen annyira szüksége van, mint azoknak a nem­zetiségi agitátoroknak, akik többnyire ma­gyar felekezeti iskolákban és ingyen meg­tanulták azt a nyelvet, annak segélyével állami, megyei, községi hivatalokba, ügy­védségre, mérnökségre s más pályákra be­hízelegték magukat s most onnan okádják ellenünk a gyűlölet és ocsmány hálátlan­ság tüzét. Először is törekedni fog tehát a ma­gyar közmivelődési egyesület, a nem ma­gyar nemzetiségek felvilágosítására, a hi­vatalos nyelvben való oktatására; töreked­ni fog őket e haza hű és szerető fiaivá ne­velni, kik ne hajszoljanak ábrándképeket, ne gyűlöljék azt a fajt, mely Adriától Kárpátokig egy ezred év óta államot al­kotott és tartott fenn, hanem szeressék azt a fajt, mert hiszen együtt küzdöttek egykoron őseink, együtt szenvedtek tatár, török és osztrák zsarnoki Önkény alatt és valamint közös erővel tartották meg a kö­zös hazát mindnyájunk számára m­iként kö­zösen fogjuk és közös erővel kell azt ne­künk megvédeni! járata a jövő menő felhőkön. Karcsú test­alkata gyönge volt. Fejét mellére csügeszt­­ve horda, s úgy tetszett, mintha az érintés is fájna neki. Testi gyengeségét az örökös magány és nyomor okozá, melyben felnöve­kedett, s melyet nem élénkített meg sem­mi. Játszó társai, a kikkel mulathatott volna, sohasem voltak, s igy zsenge kora daczára, mindig hallgatagabb és zárkózot­­tabb jön. Ritkán nevetett, mintha terhére lenne; s ha néha nevetett is, e nevetés nem volt oly csengő és vidám, mint más gyer­mek boldog kac­agása. Úgy nézett ki e gyermek, mint a hegyszakadások mélyén élő szegény kis penészvirág, melynek nem jutott elég az Isten éltető napjából. Iván nem volt a te fiad, hanem azt sohasem említed. Úgy bántál vele, mintha édes apja lennél, s valóban megérdemelted az édes apa nevet. fia , fia közelében voltál, arczod el­veszítő Yada’wjAn­g szemedből végtelen sze­­retet augarzon a gyermekre, kinek mind* n mozdulata fölött fél* aggodalommal őrködtél. Kivitted magaddiu^ rengetegbe, s azon a heten a hol Múlott, u.­k*r­e­­dü, V01 tál, ajkaidról csak gyűlölet és T*ttn károm­lás hangzott,­­ délután a term““ * fen­­ségét és örökszépségeit magoztad ^ a­ ver­meknek. Figyelmes gonddal erjesztéd e; ismereteit a legkülönbözőbb tárgyakra s arkadon a gúnynak egyetlen villanás ném látszott, mikor az emberekről beszéltél. Két ember voltál Nikon. Azok közé tartozták kiknek lelkivilágát homály és titokzatosáig födi, melyen a legél­gebb sze­mű búvár nem tud áthatolni,­­ a kikkel szemben minden czoborismeret meri) haszon tak­trság. Egé Sz lényed zavar és ellentét vak­, und és irány nélkül Kérdőjel, mely. "108 felelet. Az ősz tudós bámulva áll i döjel előtt, s rendesen tVjst csó­(Folyt. követ." A felvinczi képviselői választás bünügye a kir. Kuria határozata után. Torda, decz. 26. 1884. Ezen választásnál előfordult botrányos szolgabirói eljárásról — mi is határozottan a szabadelvű párti képviselő részére fordí­totta a győzedelmet — annak idejében az „Ellenzéki" közleményt hozott, sőt a Torda­­aranyosmegyei közgyűlésen is, ezen eset nyilvános interpelláczió tárgyát képezte ; kében, ugyancsak ezen járás szolgabirája által is elkövetett, még súlyosabb bűncse­lekményeknek, hivatalos hatalommali elkö­vetése s az egyéni szabadság, a házi jog biztonságának csendőrök melletti erőszakos és jogtalan megtámadása miatt. De mindezen figyelmeztetések és fel­­szóllalások elhangzottak, mint a szó a pusz­tában. Senki sem akarta hinni ezen erősza­kot, mely különben az erdélyi és/.i válasz­tásoknál napirenden volt. Mikor a Bágyonból szavazásra indult ellenzéki pártunk csapatja éléről, a falu végén, minden okadatolás, avagy ok nélkül, a lesben váró csendőrök, lefogják és szeke­reikről lehúzva,vasba kötik, azon 75—76 el­lenzéki szavazónak vezetőit, Simont­ Ferenczet és Csép Mihályt s ez által megrémülve szétszaladnak, és otthon maradnak a velük felvinczi választásra in­dult szavazók, s ezen cselekménynek hírére lehangolódnak elmaradnak és visszatérnek az útból a szomszéd község ellen­éki válasz­tói is — csak nem képzelheti senki is azt, „hogy azon választásnál az egyéni szabadság­nak, ily tervszerű, megvesztése, akadályozása mellett a valódi és igazi közvélemény és választási szabadság nyilvánult, Gál Jenő többségre jutott jelenlegi képviselő mellett. Simonfi és Csép Tordára lettek hurczolva gyalog — börtönbe zárták — és kihalgatatla­nul Ferenczi Miklós kép­viselő erélyes felléptére aznap szabadon is lettek bocsátva — persze már, a Tordá­­tól 3 mértföldre fekvő felvinczi választás­nál, sem maguk — sem 70-en felül szét­­futott pártbeliek leszavazni Gál Jenő ellen nem tudhattak — s igy őket a tömlöcz­be tartani tovább, már érdek sem lehetett. A felvinczi választásnak ad­ásánál, a községek leszavazásával — 56 szótöbbsé­ge volt Gál Jenőnek — utólagos pótsza­­vazásnál aztán csináltak még néhá­nyat a feltűnés kikerüléséért — de már ak­á­r az ellenzéki bizalmi férfiak ott hagy­ták a­ szavazást — észlelve és látva, hogy ily ‘‘•'ddal szélugrasztott bágyom­, — le az hangolt és -Megrémített m­ás kü/ségbeliek 7^-teljes bizon^ygyggal mu ig kimutatható 130—'tAO számban, nem jelenhetvén meg. Az 56 töbl.Siget elér.- jjasztalan igyekezni lett volna — ha ezen erű .ak0M(íggal S/CIQ ben jegyzőkönyvileg a sereiig !­,ladv ab­­ban tovább résztvenni nem is “...iitak __ ’"‘'gjegyezve azt is, hogy a bi­.alín. férfiak későn értesülhettek a szolgabirónak a v. I -léken az napi garázdálkodásáról. J_____A bűnügy, jelentés n megtétatett a kis törvényszékhez de úgy a tordai, mint M.- i vásárhelyi bíróságok annak helyet nem ad-­­­tak — hogy mi okból? azt képzelni lehet.­­ A választás megfolyamodása, mint a következések mutatják, a mostani parla­menthez, nevetségesnek mutatkozott, 1000 irtot kidobni, hogy abból egy doktor úr — legkedvezőbb esetben — 900 irtot — előre tudható eredmény nélkül — felrehináljon, mai nyomorúságos időkben nem lett volna okosság, sőt talán a politikai jogoknak ily kilátások melletti védelmezéséért nem is lett volna érdemes. Tehát lemondva a Tisza uralma alatti igazságszolgáltatás valódi értelméről és az abbani hitről, nagy meglepetést szült egy­általában minden felé a királyi Kúriának teljes ülésében hozott ezen ügybeni ama határozata, mely szerint a bűnügyi vizsgála­tot szolgabírósegéd Veres Antal ellen elrendelte a Simonfi és Csép elleni személy szabadság korlátozása miatt. Tehát elvileg el lévén ismerve, hogy ezen cselekmény bűnügyet foglal magában s annak minősítése tartozik ugyszólva már csak a büntetés meghatározhatására s mi­után ez igy van; vagyis úgy, hogy Gál Jenő hivatalos hatalommal elkövetett bűn­cselekmények mellett lett megválasztva kép­viselőnek. Kérdjük, hogy törvényesnek tart­ható-e­­ az ő képviselősége, csak azért, mert 1000 frtot esetlegesen senkinek sem volt módja, az igazság kiderítéséért, annak a parlamentnek rendelkezésére bocsátani, a­mely az elviselhetetlen adók szükségét, az igazságszolgáltatás indokából is szaporít­ja, ha igen gratulálunk hozzá — illő is a trupphoz. De kiváncsi már a közvélemény, a másik hasonállapotban lévő bűnügyi fel­jelentés sorsára is. Toroczkói járás ész­ól­­gabirója Csongvai Lőrincz ellen, a gyertyá­­mosi oláh pap által beadva. Mely szerint Csong­vai Lőrincz éjfél után 3 órakor a választást megelőző 2 és 3 nappal, két csendőrrel reá ront a pap házára, az ágyban fekvő pa­pot kényszeritve, és kikutatva, az ellenzéki jelölt részéről nála lenni kellő iratoknak , pénznek átadására. A kívánságot megta­gadó papot földre gyúrja, zsebeit, ujjainak össszerongálásával kikutatja — az abban vett iratokat — pénzt, elveszi, és elviszi, a papot talán el is döngeti — megjegyezve pedig, hogy mindezt a bevitt csendőröknek szuronyszegzése és a fegyver csappantyúk­nak felhúzása mellett, persze mi kellett több egy oláhpapnak is ennél. Elmondhatta ő is, hogy a Tisza uralma alatti házi, sze­mély- és vagyon bátorságtól, ments meg uram minket. De ez sem volt bűntény a két első bíróság előtt, reméljük talán, hogy a Kúria ebben is igazságot ad, megfelelő jogczímmel. y—0TTTi n­ * - r ]\f ~ KÖZGAZDASÁG. C­yümölcsfa magcsemeték (vadon­­ezek) kiosztása. A földmivelés-, ipar és kereskedelem­ügyi m. kir. minisztérium a f. 1885 év ta­vaszán mintegy 12000 darab gyümölcsfa­magcsemetét fog díjtalanul kiosztani oly községi faiskolák számára, melyeknél, — a magvetés nem sikerülte, vagy más elfogad­ható oknál fogna-nemesitendő alanyokban hiány mutatkozik. A kiosztásra kerülő vadcsemeték mint­egy felerészben vadalma, felerészben pedig vadkörte, cseresnye, szilva, sajmeggy, keserű mandula, kajszinbaraczk s törpe birs cseme­téből állanak. Ezen magcsemetékből csak oly köz­ségi faiskolák részesülhetnek, melyek meg­felelő talajjal és fekvéssel bírnak, kellőleg be vannak kerítve, kuttal és szükséges föl­szerelési tárgyakkal el vannak látva, me­lyek kezelője kellő szakismerettel rendelke­zik s hol a munkálkodás akadályokba nem ütközik. Ezen feltételek létezése a tanfel­ügyelő, vagy kerületi faiskola felügyelő, vagy a törvényhatóság hivatalos bizonyít­ványával igazolandó. Végre a folyamodó községnek kötelez­nie kell magát arra, hogy a nyerendő mag­csemetéket csakis az ezen minisztérium ál­tal megállapított gyümölcs­fajtákkal fogja nemesíttetni. Az ajtó­vesszők beszerzési for­rása közöltetni fog. Igen szegény községek ajtóvesszőket is fognak adománykép nyer­hetni. A kellőleg fölszerelt s a földmivelés-, ipar-és kereskedelemügyi minisztériumhoz in­tézett folyamodványok 50 kros bélyeggel el­látva megyénként az illető megye közgaz­dasági előadójához legkésőbb február hó 16-ig benyújtandók. A folyamodványba az elősorolt adatokon kívül megjelölendő : a község neve, az utolsó vasút, vagy hajó­állomás és az utolsó posta és a nyerni kívánt magánezok faja és fa­jonkénti száma a faiskola terület és beosz­tási tervezete. Magánosok kik faiskoláikra nézve az említett adatokat igazolni képesek magcse­metékért szintén folyamodhatnak ; kérelmeik azonban csak másodsorban, azaz annyiban fognak tekintetbe vétetni amennyiben a köz­ségi faiskolák igényeinek kielégítése u,a’‘ a kiosztandó készletből még fölösleg fogj­a fenmaradni. Ez utóbbiak kérvényei hasonlókép az említett határidőig a közg. előadó utján lesz­nek benyújtandók. Budapest 1888. deczember hó 24 . FELELŐS SZERKESZTŐ jós KIADÓTULAJDONOS! B4KTH4 Xa 1 Kraft LLENZÉK Előfizetési feltételeink: Egész évre . . 16 frt Háromnegyed évre . . 12 frt Fél évre . . . Negyedévre __ . . . 4 frt Egy hónapra . . . 1 frt 50 kr. Az„Ellenzék“ kiadóhivatala. MINDENFÉLE. Kolozsvár, deczember 28. — Lapunk kiadóhivatalát mai nap­tól kezdve áttettük belközép utcáa ül­. szám alá hová a kiadó hivatalt ille­tő mindennemű küldemények, (előfizetések, hirdetések stb.) czimzendők. Hivatalos órák a vasárnap kivételével min­dennap délelőtt 10 — 12-ig délután 1 1-ő óráig. Vasárnap délelőtt 10— 12-ig. — Xjo­ez forinton ostobaság. Dr. Bihari Péter tanár ur .Általános és hazai művelődés-történetet­ irt, melyben a Kossuth kulturtörténelmi fontosságának hat sort szentel; kifogásolja a Kemény Z­s­i­g­m­o­n­d magyarossá­gát. Aranyt tartja legnagyobb lyrikusnak. Egyébiránt Petőfiről is megemlékezik, kinek for­radalmi énekei:­­inkább átkozódások, mint lelkesítő szózatok.“ A mű ára­t írt. — Egy nagyszebeni tökfilkó jég­re akarja vinni az­­Ellenzéket“.Szóról-szóra így ír hozzánk németül : „Igen­­, szerkesztő úr ! Ön megérti, hogy én mint szász, ellen­zéki vagyok — nem ellenzéki a magyar ál­lam ellen a melynek büszkén vagyok pol­gára, hanem ellenzéki, a mostani kormány­rendszerrel szemben. Ez az oka annak, hogy én nem kormánypárti lapot, hanem az Ön becses lapját keresem föl. Azért írtam néme­tül, mivel a szép magyar nyelvet, melyet szorgalmasan tanulok még nem tudom any­­nyira, hogy azzal egy lapban nyilvánosan debütk­ozhassak. És nősz a tulajdonképeni tárgyra. A kisdisznási ősrégi várban, hová a nagyszebeni közönség annyi előszeretettel tesz nyári kirándulásokat, a fal déli oldalá­ról — az udvar felől a nedves időjárás kö­vetkeztében, egy darab vakolat lehullott, miáltal egy kőtábla kerü­lt napvilágra a kö­vetkező jól megőrzőt felirattal* :............... . . (az egész 7 sorból áll); utolsó 3 sora így szól: . I LO­S D­E I O A jó izlénA fulicitot nem közölhetjük durva és obscen hangja miatt. Máskor tes­­s­­ék az effélét, h­a küld,. .­, mert ott kapna': rajta. — Jellemző. A következő levelet tettük — feladva a kolozsvári postán: „Mi­után holnap hozzáfognak a sisiphusi mun­kához Erdélyben is, értem a m­a­g­y­a­r­o­­ritáshoz, jónak látom következőkre figyelmeztetni: I. hogy mindig a Duna fo­lyik a tengerbe és nem megfordítva. II. Hogy Erdélyben csak kukoricza meg oláh terem. III. A természetellenes dolgok mikor a társadalom kezébe kerülnek, mindig csak fejbetörésekkel végződnek. IV. Hogy a csen­­getyüs macska nem fog egeret soha. V. A diák azt mondja aktio agit reaktionem. — 1884. decz. 25. 1 eloláhosodott magyar, mint próféta. — Ligergi­ói hírek : Az országos veres kereszt egylet gyo­sztmiklósi­­fiók egylete* folyó évi deczember hó 31-én Sil­vester estélyt rendez a Laurenczi féle te­remben mely alkalommal a szegény gyerme­kek számára szánt ruhadarabok is ki fog­nak osztatni. — Ditróban a Homokay társulata 21-én a „Tót leány” czimü nép­színművet adta elő kis számú közönség előtt Szilágyi Etelka Hanka szerepében sok tapsot aratott, megemlitendők még Hiller Misó és Vákai Kospál szerepében. — A gyó­szt.­­miklósi „polgári olvasókör“ 1885 évi január 17-én a Laurenczi nagy termében Zártkörű tánczestélyt rendez. — Borbély Károly ed­digi gyó­szt.-miklósi postakezelő a szászré­­geni posta hivatalhoz posta tiszté kinevez­tetett. Gyó­szt.­miklósra pedig Fenczel Já­nos csik­szeredai postakezelő lett áthelyez­ve. Gratulálunk hozzá. — A királyi család Budapesten nagy vidámság közt ülte meg a karácsony estét. Valeria királykisasszony sok aján­dékot kapott, de valamennyi közt leginkább örült annak, hogy Károly Tivadar herczeg, a herczegnő vigjátékát kinyomatta s pazar pompával beköttette.­­ A belügy­miniszter a hatás­kö­re alatt álló törvényhatóságoknak körrende­letet küldött, melyben óhajtását fejezi ki, hogy az újévi üdvözleteket az összes köze­gek a fővárosi jótékony nőegyleteknél vált­sák meg. — Jókai Mór, fölbátorodva Arany emberének külső sikerén.„A fekete gyémán­tok“ czímű regényét is dramatizálni fogja, alkalmasint a nemzeti színház számára. Ha a dráma ideje korán elkészül, a nemzeti színház műsora jól el lesz látva látványos darabokkal — az országos kiállítás idejére. — l'J lap- Muraszombaton .Muraszom­bat és Vidéken czimű hetilap indult meg Ta­kács István szerkesztésében, magyar és vend nyelvű szöveggel; a lap czélja a vidék meg­­magyarosítáa, a miben a szerkesztőt az egész környék értelmisége támogatja. — Az osztrák kormány megsem­misítette a brünni kereskedelmi kamarai vá­lasztásokat, melyek az alkotmányos pártban oly nagy ellenszenvet keltettek. A válasz­tás megsemmisítése az alkotmányos párt tagjai közt nagy örömet keltett. — A franc­ia képviselő kamara pénteki ülésében a pénzügyminiszter törvény­javaslatot adott be, mely szerint a jövő évi első negyedre egy milliárd frank hi- t lesz kei.­­ A lipótmezei tébolydában szép­­ karácsonyfát állítottak fel a szerencsétlenek­nek ; a 7—8 száz beteg közül kiválasztot­tak vagy 120-at s bevittek egy terembe s mikor m­eggyujtották a gyertyákat egy férfi kilépett a sorból s beszedett mondott, értelmesen ügyesen szólva a karácsony­fáról. — Lit­szer lopás. A belgrádi posta­­hivatalból egy csomagot loptak el 40 ezer frankot érő ékszerekkel. — Clovis-Hugues asszony perének végtárgyalása jövő hó 8-án lesz; a becsü­letét védeknező nő rendkívüli népszerűség­nek örvend Európaszerte. Milanóban már színdarabot is irtak róla s nagy tetszéssel adják. — Még egy sikkasztás. Laibach­­buti az ottani leszámítoló banknál a pénztár vizsgálat alkalmával 70000 frt hiányt fedez­tek fel. A bankigazgató mikor elakarták fogni — fejbelőtte magát. — A bécsi 2 mil­liós lopás hatása alatt siet minden bank revideálni pénztárát — s innen eredhet még több baj is a banktolvajokra. — Stégi per. A m. kir. Kúria, a múlt héten két napig tárgyalta egy úrbéri kiiga­zítási pert. Ez a per, mely még 1838-ban kezdődött s most harmadszor került a kúriához, mely mindannyiszor feloldotta az első b­rósági ítéleteket. — Reme­.is. Bezi győrmegyei falu­ban egy ember azzal a szándékkal, hogy valakit ki fog rabolni, az országút árkában egy pisztolylyal és fejszével felfegyverkezve elbújt, mielőtt azonban végrehajtotta volna, a pisztoly kezei közt elsült s bal keze fejét elszakította. A Figy kórház veszedelme. Bécs­ből írják, hogy a Laudengasse egy vizvezető csövének megrepedése majd, hogy nagy sze­rencsétlenséget nem okozott a minap. A re­pedést nem vették észre azonnal; a kiöm­lött víz alám­osva a földet, meg a 26. számú ház (a Mária Terézia-kórház) gyönge falait s elárasztotta a tánczehelyiségeket. Csak reggel látták meg a veszedelmet, és elég jókor arra, hogy megtámaszthassák a dü­­ledező falakat. A kár így is elég nagy. — 't­izenkilencz órakor. A lon­doni Minster­s-quarcon levő Mária-Magdolna templom plébánosa Reverent F. Ponsonby talán a legelső, a­k­i a nemzetközi új időszá­mítást a közéletben használja. A jövő va­sárnapi estéli istentiszteletet tizenkilencz órára (esti hét órára) tűzte ki a templom ajtajára szegezett hirdetésen. « Föltalálóh »oz«« Wilson A. B. I urat, az ugyrevetett Wh­ele*- én Wilso varrukopufi ,tiltó..utóját »záronvaétlen _apra] ... / rs / Deczember 24. érte. Egy Waterburg-ból jövő tudósítás sze­­rint a nagy föltalálót a nartfordi téboly­­dába szállították. Wilsont hosszabb idő előtt szélhüdés érte és most testileg és szellemi­­leg meg van törve. — 30 napos február. No meg fog rökönyödni az a sok szegény ember, a­ki szeretné, ha nem csak februárban, de vala­mennyi hónapban már legalább is 28-ikára következnék a fizetést hozó elseje! Most meg már azzal ijesztjük, hogy februárnak is 30 napja lesz. Kedves kollegák, tessék kérem megnyugodni, a 30 napos február csak a jövő évre szóló „Krakauer Kalender“-nek rég­­szülöttje. Ott olvassuk ugyanis, hogy Krau­­er százéves naptára szerint február 30-dika zord és hideg lesz. Csak a többi nap legyen nyájas és meleg! — Megszüntetett kolostorok. Len­gyel lapok varsói hírei szerint az irgalmas nének radijai, milanowi, szerdyniai és orosz­­bealai congregatioi feloszlattalak, állítólag azért, mert a nővérek az ápolásuk alatt levő orosz nemzetiségű orthodoksz hitű be­tegeket rosszul ápolták és vallásváltozta­­­­tásra igyekeztek bírni. — Hamlet oláhul. A bukaresti színházban Hamlet­et játszották a minap oláh fordításban. Románia színművészeté­­ben nagy haladást jelent ez, mert eddig a nemzeti bohózatok mellett legfőlebb csak franczia vigjátékokat adtak elő a bukares­ti színházban. — Hóhér és nyomdász egy sze­­mélyben. Angol lapok írják, hogy a yor­­ki grófságba segéd-hóhérul olyan egyént neveztek ki aki könyvnyomdász és újság­­ü­gynök Lowerly­ Bridgeben. — Kisiklás. A magyar államvasu­­­­tak pesti teherpályaudvarán tegnap egy tehervonat tolás közben kisiklott s egy vagon a sínekre dőlt. Egy láncz elszaka­dásának köszönhető, hogy nagyobb szeren­­­­csétlenség nem történt. Magyarok és osztrákok se­gélyezése Londonban. Londonban leg­­y­közelebb egy magyar-osztrák segélyzőegy­­­­let lép életbe. Az egylet az Angolország­­­­ban élő magyarokat és osztrákokat fogja segélyezni és támogatni, ami által - mint­­ Londonból írják — régóta érzett hiányon­­ fognak segíteni. — Különös ajándék. Tzu-Aun khi­­nai császárné nemrég ünnepelte születésének­­ khinai számítás szerinti 50-ik évfordulóját. . A pekingi kultuszminisztérium — mint a­­ khinai lapok jelentik — ez alkalomból a magasrangú hölgyhöz 50 poéta által­­ ugyanannyi dicskölteményt íratott, melyet az udvari és állami főtisztviselők nyújtottak­­ át. A költemények piros tintával voltak sárga selyemre írva és egy arannyal gaz­dagon díszített könyvbe kötve.

Next