Ellenzék, 1889. január-június (10. évfolyam, 1-149. szám)

1889-06-03 / 129. szám

f * Tyosik évfolyam. SZERKESZTŐI IRODA: 8,lm*gy»r utcza 47-dik szám, hová a lap szellemi részét­­illető közlemények czimzendők. AZ »ELLENZÉK« ELŐFIZETÉSI DIJA: Vidékre postán, vagy helyben házhoz hordva. . 16 frt. | Negyedévre . . 4 frt. . 8 frt. | Egy hóra helyben 1 frt 60 kr. Egyes szám ára 5 kr. Megjelenik mindennap, kivéve a vasá­r- és ünnep­napokat. Kéziratok nem adatnak vissza,­­féli évre félévre . 120. szám Kolozsvár, hétfő, junius 3. 1889. KIADÓ-HIVATAL: Kolozsvárit, Belközép utesa 83. szám. HIRDETÉSI DIJAK: Egy­­ czentiméternyi tér ára 4 kr. Gyárosok, kereskedők és iparosok árkedvezményben részesülnek. Bélyegilleték minden hir­detés után 80 kr. Nyílttéri czikkek garmond sora után 20 kr. fizetendő. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP. Magyar keleti társaság. Magyarország keleti kereskedelme ,Belesének szüksége évtizedek óta han­goztatott szükség. Mert Magyarországot kereskedelmi tekintetben keletre utal­ja földrajzi fekvése, természeti viszo­nyai s iparának kezdetleges volta, m­i ezzel szemben a keletet egyenesen reánk átilja közvetlen közelségünk s a min­dennapi érintkezés. Kereskedelmi össze­köttetésünk a kelettel különben nem mostani keletű, visszavihető az a ki­lenczedik századig, mikor az itt lakott tolgárok s később bevándorolt semiták örmények és görögök űzték a kereske­delmet, közvetítve a nyűgat iparczikkeit és a kelet nyerstermékeit. Később a hazánkba bevándorolt olaszok s németek ragadták kezükbe a kereskedelmet, de egyúttal ipart is: a szászok városokat emeltek Erdélyben s e városokban ipart teremtettek: posztó-, takács-, bőr-, papír-, fém- s faipart. Ez időtől kezdve Erdély volt a keleti ke­reskedelem középpontja s Erdélyben is, különösen kedvező fekvésénél fogva Brassó. A tizenötödik század végéig — ak­kori feljegyzések szerint — 164 külön­féle iparczikk képezte a kivitel tárgyát Erdélyből keletre s leginkább Konstan­­tinápolyba, mely utóbbi volt legfőbb kiviteli piaczunk. Az útirány a prede­­áli szorosan át gyalog, Brailla felé ve­zetett s onnan a tengeren Stambulba. Még a tizennyolczadik század elején 164 iparczikket vittünk ki, végén pe­dig már csak százhúsz czikk ismeretes, a­mi nagy visszaesés, melyet a külföl­di verseny okoz. Később, a tizenkilenczedik század első felében a keleti kereskedelem más irányt is keres magának, kedvezőbbet és olcsóbat: az Oltót. 1837-ben Olt­­hajózási társaság alakul Szebenben, a­mely Vöröstoronytól kezdődőleg hajóz­za az Oltót, mi­által rendkívüli elő­nyök érettek el. Míg addig Vörösto­ronytól Románia belsejébe egy mázsá­nak szekérrel való szállítása 8 frtba jött, az Olthajózás által 1 frtba kerül csak. Ekkor Szeben lesz kereskedelmi központ, annál is inkább, mert az Olt hajózhatóvá tétele által Románia, Bul­gária s Szerbia új részeinek piaczait közelíthetjük meg könyedén, holott oda eddig csak nagy nehézségekkel juthat­tunk el. Részben a gőzhajózás által meg­­könnyített külföldi verseny hirtelen s erélyes föllépte, részben a mi kiviteli iparosaink, illetve kereskedőink lanyha­sága s nehézkessége okozta, hogy a ti­zennyolc­adik század végén még 120 k viteli iparczikkünk alászálljon a ti­­zenkilenczed­­ században alig huszon­ötre, s ma a közlekedési eszközök leg­tökéletesebbjeinek a gőz-­s villamosság körében és knem teljesen leszorultunk a Keletről, arról a piaczról, melyen év­századokon át uralkodtunk. Látszólag, a keleten székelő konzulátusaink jelenté­seiből ugyan más képet nyer a hazai közönség. Ez azonban alapjában hamis, a konzuláris jelentések számadatai egy­részt megbízhatatlanok, mert nem ren­des statisztika alapján, hanem csak ta­lálomra, hozamra állíttatnak össze több­nyire, másrészt pedig nem distingválják az osztrák kivitelt a magyar kiviteltől, hanem kimutatásaik osztrák-magyar ki­vitelről szól. Ebben van az optikai csa­lódás reánk, Magyarországra nézve. És ha — hogy egy legújabb példával él­jünk — a ruscsuki osztrák-magyar kon­zul azt mondja az 1888. évi jelentésé­ben, hogy a kerületébe történt bevitel­ben Ausztria-Magyarország 45 százalék­kal van képviselve, úgy ebből csak a legkisebb rész magyar termék, hanem tulnyomólag osztrák ipar, mely a Du­nán se vitetik be Ruscsukba. Maga Ruscsuk különben az a hely hová tölünk legtöbb vitetik, — t. i. legtöbb abból, a mit keletre egyáltalá­ban viszünk, mert közelsége Predeál- Gyurgyeven át kedvező fekvésűvé teszi reánk nézve.’ ‘Egyebekben keleti keres­kedelmünk ma alászállott majdnem nul­lára, a helyett, hogy épen most emel­kednék, midőn egyrészt az ottani né­pek igényei is növekvőben vannak, más­részt a közlekedés is könnyebb. Ezen a helyzeten segíteni, az állam­i érdekelt társadalom saját jól felfogott érdekében kötelessége. Szomorúan tapasztaljuk, hogy ha­zai iparvállalataink alig prosperálnak,­­ mert a hazai közönség túlnyomó részének igényeit nem elégíthetik ki, kivitelük pedig vajmi kevés; mi követ­kezik ebből? Haladás helyett hanyat­­lanak, az iparos elem szegényedik. Ennek természetes következménye viszont az, hogy fokozás helyett csök­kent az adózóképesség, tehát szenved az állam is. De mert a dolog termé­szete szerint az állam itt nem kezde­ményezhet, hanem csak támogathat, mert itt nemcsak rólunk, mint terme­lőkről, hanem a keleti tartományokról elsősorban Törökországról, mint fo­gyasztóról is van szó, mely keleti ke­reskedelmünk csökkenése által — bár­mily furcsának látszassák — szintén szenved, mert az idegen ott örmény képviseletekkel biró verseny által a szó legszorosabb értelmében kiszipolyozha­tok, első­sorban az érdekelt társadalom az, melynek sürgősen kell fellépnie s helyzetünknél, fekvésünknél, iparunk sa­játos viszonyainál fogva épen Erdély az, a­melynek kezdeményezni kell, a­melynek kapva kellene kapni az alkal­mon, hogy keleti kereskedelmét égi fé­nyébe visszaállítsa. Nekünk erdélyieknek áll első­sor­ban érdekünkben felkarolni azt az ide­át, melyet nekünk a „legnagyobb ma­gyar“ nagymérvű s érdemekben gazdag fia, gróf Széchenyi Ödön pasa, a Török­országban oly nagy tekintélynek örven­dő altábornagy a magyar-barát szultán főhadsegéde adott, t. i. alakítani egy „Magyar keleti társaság“-ot. Ha ez meglesz, teljesen lehetetlen, hogy a kereskedelmi kormányunk élén álló Baross Gábor miniszter — a­ki oly erős és meleg érzékkel bír keres­kedelmünk és iparunk megszilárdulása és emelkedése iránt, — a­ki e körül már­is annyi érdemet szerzett magának, ezen életképes vállalatot tőle telhető erkölcsi és anyagi segélyben ne része­sítse. Törökországban — eltekintve a szo­morú hitelviszonyoktól, melyeket a kész­pénz-üzlet által lehet kikerülni — felet­te kedvező a talaj számunkra s ha si­kerülne a magyar-keleti társaság véd­nökéül itthon Baross Gábor minisztert, ott Gróf Széchenyi Ödön pasát meg­nyerni, m­ely aquisitió volna ez, mely­­lyel a társulat bátran indulhatna meg. Hogy pedig a társulatnak nagy hivatása és nagy fontossága van, hogy kellő erőkkel rendelkezve itt is, meg ott is, nagy eredményeket vivhatna ki, rövid időn visszaállíthatná keleti keres­kedelmünket régi fényébe s hatalmába, — azt részünkről kétségen fölül lévőnek látjuk. De hogy mik legyenek ezen erők és eszközök, miképen lehetne legrövi­debb úton elérni a kívánt czélt, — arról lesz alkalmunk máskor szólni. Ma csak szükségét akartuk hangsúlyozni e társadalmi mozgalomnak első­sorban reánk erdélyiekre, mert egyrészt legin­kább vagyunk reászorulva, iparunk leg­inkább alkalmas is reá, másrészt leg­közelebb is állunk hozzá, egyrészt a rövid Predeál-Galatzi vonalon át a ten­geri szállítással, másrészt és más irány­ban az Olt folyóval, a melyet mielőbb hajózhatóvá tenni a legfontosabb ke­reskedelmi érdek parancsolja. Szterényi József: Az „ELLENZÉK“ TÁRCZÁJA. 1889. Judius 3. Nyaralás és fürdőzés. Irta: FODOR JÓZSEF. (Vége.) A tavaszi hajszolás nyári lakásért nem­csak terhes, de gyakran igen roszra is vezet. Az ismeretlen kibérelt nyaralónak gyakran olyan egészségi fogyatkozásai vannak, melyek a nyaralás egész örömét és hasznát elia-A­ki nyaralót bérel, avagy fürdőben letelepszik, mindenütt jól nézze meg a ház kvését és szomszédságát. Mindenekelőtt fon- 9 az úgynevezett levegőváltozás. A ki síkon rótt, jól teszi, ha nyaralóját hegyen keresi; lenben a hegységben lakója hasznos lehet, nyárra sjkságra kerül. Egészben véve a hegyen fekvő fürdők, tavalók egészségesebbek, mint a lapályon vök. Mocsaras tájékon nyaralás, fürdőzés ágától érthetőleg veszedelmes lehet az egész­­­re nézve. A hozzá nem szokott városi hi­­­glelést kaphat­ó fenyvessé válhatik. Ne ledőljük azonban, hogy a hegyek között élő völgybe rejtett, regényesen sötét villa készséges. Ottan este leszáll a köd, hűvös, fitkos, egészségtelen a levegő. Csodálatos, így milyen csekély mélyedés, egy kis zárt ilgy, máris hűvös este, és nyirkos. A jó paraló úgy feküdjék, hogy levegője ne le­­gen bezárva, hanem szabadon áramoljon. Magától érthető, hogy a nagyon is sza­bad fekvés megint bajokat okozhat, szélessé teszi a házat, meg forróvá. A hegy tetején, szabadon fekvő nyaraló kellemetlenül szeles és sokféle meghűlést okoz. Épen úgy a sző­lők közepette szabadon, árnyék nélkül fekvő házak kínosan forrók a mi éghajlatunk alatt. Sőt az árnyék sem mindig egyformán jó. Ritka levelű fák, akáczfák, gyümölcsfák nem adnak védő, üdítő árnyékot; a lombos fák, kivált vad­gesztenye, hárs, platán dió a legkellemesebbek. Megrontja a nyaralást, ha korcsma kö­zelébe, vagy valami műhely mellé, avagy is­tállók szomszédságába jutunk, ha nincsen jó és elégséges vizünk. Ellenben négy előnye a nyaralónak, ha nemcsak jó ivóvize van, de egészséges folyó vagy tóvíz is van mellette, melyben fürödni, Csolnakázni lehet. A serdülő ifjúságnak semmi sem hasznosabb a nyáron, mint az úszás, für­dés és csolnakázás. Nagy előnye végre a nyári lakásnak, ha jó sétálás, kirándulásra alkalmas helyei vannak. A Budapest körül fekvő nyaralóhelyek közül egyik sem igazán kielégítő. A városliget poros és hideglelései; Újpest, Palota,, Buda­keszi tisztátalanok. A Duna mentén vannak községek, melyek nya­­lásra felhasználhatók volnának, kivált miután a Duna úszásra s csolnakázásra kínálkozik. E községek azonban nincsenek még kifejlődve a nyaraló közönség igényeihez. Legfőbb nyaraló helyünk a budai hegység. Szép és egészséges vidék, de sok hi­ánya is van. A Lvábhegy szeles, a zugliget nyirkos. Legnagyobb hiányuk az egészséges nyaralás szempontjából, hogy nincs úszó, csol­nakázó vizük. Idővel, a felvilágosodás terjedé­sével talán ez is meglesz a budai hegyekben , addig is egy uszoda fenn a hegyin igen ér­tékes nyereség volna a nyaraló ifjúság egész­sége érdekében. Sok fonákság van a­ világon, de a sok között nevezetes az, ha valaki elhagyva váro­si lakását, nyaralni megy oly helyre, a­hol az egészségi viszonyok rosszabbak, mint magában a városban. S van vak­nak, a­kik az aránylag tiszta fővárosból, ennek a zseb­os utczájából, tágas, szellős, száraz, kényelmes lakásukból falura mennek nyaralni, a­hol sokkal rosszabb viszonyok közzé jutnak. Falura mennek, mely­nek utczái porosak, házai, udvarai piszkosak, szobái szükek, alacsonyak, nyirkosak, rosszul padlózottak. Ott egybezsúfolódnak, rosszul él­nek s csodálkoznak, hogy a nyaralás nem volt rájuk jó hatással. A főváros körül fekvő fal­vak ilyen okokból legnagyobbrészt nem ér­demlik meg a nyaraló­hely nevet. Kár oda költekezni. A­ki nyaralót választ, jól nézze meg, hová telepedik. És jól meg kell tekinteni a lakóházat is. A ház emelkedett légy­el. Padló % — 1 méter­rel magasabban feküdjék, mint körös-körül az utcza, udvar. A falon szorgosan nézzük meg, nincsenek-e nyirkos foltjai. Felismerjük eze­ket sötétebb színükből, továbbá abból, hogy ha megtapintjuk, feltűnő hűvösök. Különösen be­lül, a szobákban keressük, vannak-e foltok, s ha vann­ak, ne fogadjunk el semmi magyará­zatot, mentséget, hanem hagyjuk ott a bérbe­adót. A padló jó és tiszta legyen. Igen elő­________________ nyös, ha a szoba alatt pincze van. Jó az is, ha a padló alatt aszfalt vagy czement réteg van. Ez is szárazon tartja a padlót. A nyirkos pad­lót megismerjük abból, hogy deszkái gör­bültek. Nyirkos a nyaraló, ha este, ágyba fek­ve, hűvösnek, nyirkosnak érezzük az ágyne­műt. Megjegyzem, hogy kora tavaszkor, mi­kor a nyaraló­épület belseje nagyon hideg még, csalódhatunk ebben az irányban, s a té­li fagyot nyirkosságnak tarthatjuk. Nagyon előnyös, ha nyaralónk szobái úgy feküsznek, hogy a nap egy pár órára éri azokat. És előnyös az is, ha szobáink, kivált pedig verandánk az uralkodó szél elle­nében védve van. Ablakaink tágasak, jól nyithatók, zsa­luval ellátottak legyenek. Utóbbiak megen­gedik, hogy éjjel nyitva tarthassuk szobánk ablakát, a­mi nagy előny. Egy szobában két három egyénnél töb­ben ne aludjanak, még ha szép tágas is a szoba. A zsúfoltan alvás a nyári lakások leg­fontosabb hátrányai közé tartozik. Gondoljunk arra is, hogy tiszta kony­hánk, bűvös pinczénk legyen, s tekintsük m­eg, vajon a szükséges egyéb helyiség tiszta-e s nem rontja-e lakásunk levegőjét. Az életet a nyári lakásban s a fürdő­ben értelmesen kell szabályozni. Mindenek­előtt fontos a kellemes nyugalom, kivált azok számára, kik szellemi munkával foglalkoz­tak, így mindenekelőtt a tanuló ifjúság szá­mára. A fürdőknek jó, üdítő hatásuk nagy részben abban rejlik, hogy ottan teljes gon­datlanul s pihenve élnek az emberek. Na­gyon káros a gyermekre nézve, elrontja ked­vét és elcseneveszti elevenségét, ha még a szünidő alatt is — ismétlés, a tanultak el nem feledtetése, stb. czimén­t tanulással terhelik. Azután fontos a nyaralóban a szó­rakozás, a jó kedély. Erre törekedni kell. Az emberek különböző természete szerint kü­lönböző elfoglalás fog szórakozást okozni; a gondos apa, családfő nem fog megfeled­kezni a nyaralóban az életnek eme legfon­tosabb fűszeréről. — És szükséges a mozgás és testedzés is. Az eltunyulás ártalmára van az ember­nek. Igen jó mozgás nyaralóban a kirándulás a kocsizás, az úszás, evezés, esetleg táncz és tornázás s ezzel rokon játékok. Végre figyel­met érdemel az élelmezés. Nyaralóban a leg­fontosabb táplálék a tej. Egészséges állattól származó és tiszta legyen a tej. Ekkor fris­sen s aludva egyaránt jó. A­ki nem biztos a tej minőségét illetőleg, okosabban cselekszik, ha csupán főzött tejet eszik. Nyáron egyáltalán mértéklet­esen kell élnünk, mert a túlságos sok eledel megrothed a gyomorban s bélhurutot okoz, mitől nyá­ron nehéz megszabadulni. Különösen kerülni kell nyáron a zsiros eledelt, az állott tejet, megromlott húst s az étellep, valamint rot­hadó gyümölcsöt. Az egészséges helyen, jól épült nyara­lóban, kedélyesen töltött nyár edzi az erőket a hideg évszak fárasztó munkájához. Szeren­csés, a­ki nyarát úgy töltheti. Politikai hírek. Az országgyűlési függetlenségi 48-as párt szombati értekezletén a képviselőházban hétfőn tárgyalandó javaslatokkal foglalkozott. A bi­k­ás cleaangegyletről szóló törvényjavas­latot a párt elfogadja, a talaj­javítási kölcsön­ről szólóra vonatkozólag bizonyos felvilágosí­tásokat kér, a honvédelmi minisztérium épü­letének kibővítéséről s a csáktornya-akli vae­­umról szóló törvényjavaslatot a párt nem ellenzi, vonult ki. A tömeg a királyi kocsit folyto­nos lelkesült éljenzés közt egész a Quirinalig kísérte. A palotába érkezve, a király és a trónörökös megjelentek az erkélyen, hogy megköszönjék a nép szűnn­i nem akaró, lel­ki sült ováczióit. A magyar delegáczió ezúttal a jelenleg Parisban időző Zichy Ferencz grófot, a ki legutóbb köretnek volt, fogja elnökké válasz­tani, mert Haynald bibornok gyengélke­dése következtében nem vállalja el az elnöki teendőket. A bibornok azonban a delegáczió tagja marad, dac­­ára, hogy beteg. A költségvetés mérlege, ha a vasutak államosítása által okozott változásokat figye­lembe vesszük, — a bécsi félhivatalos Pop Corr. szerint, — a költségvetési vita ideje alatt valamivel kedvezőbbé lett. Az előirány­zatban ugyanis a defic­it 7.322.000 forintra volt teze, míg most a tényleges hiány csupán 6.141.000 forint lesz tehát a mérleg 1.180.000 forinttal javult. A pénzügyminiszter a hiányt vagy a regále-megváltás jövedelmének az államra eső részéből, vagy a szegedi kölcsön­re visszafizetett összegből, vagy pedig vala­mely tranzitórius hitelművelet útján szándé­kozik f­edezni. Különös hír. A berlini »Börsen-Zeitung«, mint egy berlini távirat jelenti, fentartással azt a Bécsből kapott hírt közli hogy Ferencz József Ausztria-Magyarország uralkodója a trónöröklés rendjén­k olyan megváltoztatását akarja, hogy a trónöröklés sora az el­hunyt Rudolf trónörökös kis leá­nyára essék. Az idézett forrás szerint a jezsuita körökben szerfölött fel vannak e mi­att háborodva. Magyar tudós a szultánnál. Vámbéri Ármin, budapesti egyetemi tanár ki csak nem régen járt Konstantinápolyban s utóbb Lon­donban — mint most tánu­ják — pénteken ismét Konstantinápolyban érkezett s a Jildiz kioszkba száll. Szombaton jelen volt a szalám­ikon s azután Abdul-Hamid szultán hosszabb ideig tartó magán kihallgatáson fogadta. Vámbéri ez újabb utjának határozottan poli­­tikai jellege van, hogy speczialiter mi a kül­detésének czélja azt még nem lehet tudni. Az olasz király hazaérkezése.U­mb ér­tő olasz király és a trónörökös németorszá­gi jókból visszatérve szombaton délután 1 órakor Rómába érkeztek. A pályaudvaron Criapi kormányelnök és a többi miniszterek, a képviselőhöz és a szenátus elnökei, az itt időző képviselők és szenátorok nagy része, a prefektus, a polgármester, a községtan nem sék és nagyszámú közönség jelent meg a király fogadására. Viharos éljenzés hangzott föl, mikor a király és a trónörökös a vasúti ko­csiból kiszállottak. A pályaudvar előtt óriási néptömeg állott, sok egyesület zászlókba! Egyveleg. A boldog czár. A pétervári rendőrségnek mindegyre dolga akad a nihilistákkal. Az újab­ban kiderült gonosz kísérletek következtében a legnagyobb erélylyel óvja a czári családot a ni­hilisták sötét tervei ellen. A czár lakásához ve­zető minden utat a legszigorúbban őriznek s mindenféle módon iparkodnak megakadályozni, hogy a czár nagyobb néptömeg közé kevered­jék. Úgy a rendes, mint a titkos rendőrség szá­mát szaporították. Párisi kiállítás. Szombaton a kiállítást 251,000 ember látogatta meg. Egy kormány ellen. Tegnapelőtt Brüsz­­szelben kormányellenes meeting volt, melyen mint­egy 5000 ember vett részt. Ugyanezen éjsza­ka újabb ujezai tüntetések voltak a miniszté­rium ellen. OrOSZ készülődés. Az oroszországi délnyu­gati vasút konc­essziót kapott az osztrák határ mellett vasút­építésre, mely hadászati tekintetből fontos lesz. A czár köszöntője, a czár köszöntőjét, melyben Nikitát, mint hit és igaz barátját él­tette, Berlinben élénken kommentálják és azt hiszik, hogy provokáló jellege volt. Erősíti e fel­tevést az is, hogy a czár berlini útja most már végleg elmarad. A képviselőházból. Budapest, június 1. Péchy Tamás elnök az ülést i. e. 10 órakor megnyitván, a múlt ülés jegyzőköny­vének hitelesítése után bemutatja a beérkezett kérvényeket. Baross Gábor kereskedelmi miniszter bemutatja poprádvölgyi helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló jelentését. A közlekedésügyi bizottsághoz utasit­tatik. Hegedűs Sándor előadó bemutatja a pénzügyi bizottság jelentését az 1888. évi. t.. c. (regale) alapján nyújtandó előlegekről szó­ló törvényjavaslat sáp­nzügyminiszternek a pénzügyi közigazgatási bíróság végleges szer­vezéséről szóló jelentése tárgyában. A jelentések annak idején napirendre fognak tűzetni. Elnök bemutatja havi jelentését, mely felolvastatok, és tudomásul vétetik. Az indítvány- és interpellációs könyv­ben újabb bejegyzés nincs. Következik a napirend: az 1885. évi 9. t. c. kiegészítéséről, illetőleg a cheque- és clearing-forgalomról szóló törvényjavaslat tár­gyalása. Hegedűs Sándor, a pénzügyi bizott­ság előadója indokolja a törvényjavaslatot, melylyel a kormány felhatalmazást kér arra, hogy a postatakarékpénztári intézménynél meghonosíthassa a cheque - és clearing for­galmat.

Next