Ellenzék, 1889. január-június (10. évfolyam, 1-149. szám)
1889-06-03 / 129. szám
f * Tyosik évfolyam. SZERKESZTŐI IRODA: 8,lm*gy»r utcza 47-dik szám, hová a lap szellemi részétillető közlemények czimzendők. AZ »ELLENZÉK« ELŐFIZETÉSI DIJA: Vidékre postán, vagy helyben házhoz hordva. . 16 frt. | Negyedévre . . 4 frt. . 8 frt. | Egy hóra helyben 1 frt 60 kr. Egyes szám ára 5 kr. Megjelenik mindennap, kivéve a vasár- és ünnepnapokat. Kéziratok nem adatnak vissza,féli évre félévre . 120. szám Kolozsvár, hétfő, junius 3. 1889. KIADÓ-HIVATAL: Kolozsvárit, Belközép utesa 83. szám. HIRDETÉSI DIJAK: Egy czentiméternyi tér ára 4 kr. Gyárosok, kereskedők és iparosok árkedvezményben részesülnek. Bélyegilleték minden hirdetés után 80 kr. Nyílttéri czikkek garmond sora után 20 kr. fizetendő. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP. Magyar keleti társaság. Magyarország keleti kereskedelme ,Belesének szüksége évtizedek óta hangoztatott szükség. Mert Magyarországot kereskedelmi tekintetben keletre utalja földrajzi fekvése, természeti viszonyai s iparának kezdetleges volta, mi ezzel szemben a keletet egyenesen reánk átilja közvetlen közelségünk s a mindennapi érintkezés. Kereskedelmi összeköttetésünk a kelettel különben nem mostani keletű, visszavihető az a kilenczedik századig, mikor az itt lakott tolgárok s később bevándorolt semiták örmények és görögök űzték a kereskedelmet, közvetítve a nyűgat iparczikkeit és a kelet nyerstermékeit. Később a hazánkba bevándorolt olaszok s németek ragadták kezükbe a kereskedelmet, de egyúttal ipart is: a szászok városokat emeltek Erdélyben s e városokban ipart teremtettek: posztó-, takács-, bőr-, papír-, fém- s faipart. Ez időtől kezdve Erdély volt a keleti kereskedelem középpontja s Erdélyben is, különösen kedvező fekvésénél fogva Brassó. A tizenötödik század végéig — akkori feljegyzések szerint — 164 különféle iparczikk képezte a kivitel tárgyát Erdélyből keletre s leginkább Konstantinápolyba, mely utóbbi volt legfőbb kiviteli piaczunk. Az útirány a predeáli szorosan át gyalog, Brailla felé vezetett s onnan a tengeren Stambulba. Még a tizennyolczadik század elején 164 iparczikket vittünk ki, végén pedig már csak százhúsz czikk ismeretes, ami nagy visszaesés, melyet a külföldi verseny okoz. Később, a tizenkilenczedik század első felében a keleti kereskedelem más irányt is keres magának, kedvezőbbet és olcsóbat: az Oltót. 1837-ben Olthajózási társaság alakul Szebenben, amely Vöröstoronytól kezdődőleg hajózza az Oltót, miáltal rendkívüli előnyök érettek el. Míg addig Vöröstoronytól Románia belsejébe egy mázsának szekérrel való szállítása 8 frtba jött, az Olthajózás által 1 frtba kerül csak. Ekkor Szeben lesz kereskedelmi központ, annál is inkább, mert az Olt hajózhatóvá tétele által Románia, Bulgária s Szerbia új részeinek piaczait közelíthetjük meg könyedén, holott oda eddig csak nagy nehézségekkel juthattunk el. Részben a gőzhajózás által megkönnyített külföldi verseny hirtelen s erélyes föllépte, részben a mi kiviteli iparosaink, illetve kereskedőink lanyhasága s nehézkessége okozta, hogy a tizennyolcadik század végén még 120 k viteli iparczikkünk alászálljon a tizenkilenczed században alig huszonötre, s ma a közlekedési eszközök legtökéletesebbjeinek a gőz-s villamosság körében és knem teljesen leszorultunk a Keletről, arról a piaczról, melyen évszázadokon át uralkodtunk. Látszólag, a keleten székelő konzulátusaink jelentéseiből ugyan más képet nyer a hazai közönség. Ez azonban alapjában hamis, a konzuláris jelentések számadatai egyrészt megbízhatatlanok, mert nem rendes statisztika alapján, hanem csak találomra, hozamra állíttatnak össze többnyire, másrészt pedig nem distingválják az osztrák kivitelt a magyar kiviteltől, hanem kimutatásaik osztrák-magyar kivitelről szól. Ebben van az optikai csalódás reánk, Magyarországra nézve. És ha — hogy egy legújabb példával éljünk — a ruscsuki osztrák-magyar konzul azt mondja az 1888. évi jelentésében, hogy a kerületébe történt bevitelben Ausztria-Magyarország 45 százalékkal van képviselve, úgy ebből csak a legkisebb rész magyar termék, hanem tulnyomólag osztrák ipar, mely a Dunán se vitetik be Ruscsukba. Maga Ruscsuk különben az a hely hová tölünk legtöbb vitetik, — t. i. legtöbb abból, a mit keletre egyáltalában viszünk, mert közelsége Predeál- Gyurgyeven át kedvező fekvésűvé teszi reánk nézve.’ ‘Egyebekben keleti kereskedelmünk ma alászállott majdnem nullára, a helyett, hogy épen most emelkednék, midőn egyrészt az ottani népek igényei is növekvőben vannak, másrészt a közlekedés is könnyebb. Ezen a helyzeten segíteni, az állami érdekelt társadalom saját jól felfogott érdekében kötelessége. Szomorúan tapasztaljuk, hogy hazai iparvállalataink alig prosperálnak, mert a hazai közönség túlnyomó részének igényeit nem elégíthetik ki, kivitelük pedig vajmi kevés; mi következik ebből? Haladás helyett hanyatlanak, az iparos elem szegényedik. Ennek természetes következménye viszont az, hogy fokozás helyett csökkent az adózóképesség, tehát szenved az állam is. De mert a dolog természete szerint az állam itt nem kezdeményezhet, hanem csak támogathat, mert itt nemcsak rólunk, mint termelőkről, hanem a keleti tartományokról elsősorban Törökországról, mint fogyasztóról is van szó, mely keleti kereskedelmünk csökkenése által — bármily furcsának látszassák — szintén szenved, mert az idegen ott örmény képviseletekkel biró verseny által a szó legszorosabb értelmében kiszipolyozhatok, elsősorban az érdekelt társadalom az, melynek sürgősen kell fellépnie s helyzetünknél, fekvésünknél, iparunk sajátos viszonyainál fogva épen Erdély az, amelynek kezdeményezni kell, amelynek kapva kellene kapni az alkalmon, hogy keleti kereskedelmét égi fényébe visszaállítsa. Nekünk erdélyieknek áll elsősorban érdekünkben felkarolni azt az ideát, melyet nekünk a „legnagyobb magyar“ nagymérvű s érdemekben gazdag fia, gróf Széchenyi Ödön pasa, a Törökországban oly nagy tekintélynek örvendő altábornagy a magyar-barát szultán főhadsegéde adott, t. i. alakítani egy „Magyar keleti társaság“-ot. Ha ez meglesz, teljesen lehetetlen, hogy a kereskedelmi kormányunk élén álló Baross Gábor miniszter — aki oly erős és meleg érzékkel bír kereskedelmünk és iparunk megszilárdulása és emelkedése iránt, — aki e körül máris annyi érdemet szerzett magának, ezen életképes vállalatot tőle telhető erkölcsi és anyagi segélyben ne részesítse. Törökországban — eltekintve a szomorú hitelviszonyoktól, melyeket a készpénz-üzlet által lehet kikerülni — felette kedvező a talaj számunkra s ha sikerülne a magyar-keleti társaság védnökéül itthon Baross Gábor minisztert, ott Gróf Széchenyi Ödön pasát megnyerni, mely aquisitió volna ez, melylyel a társulat bátran indulhatna meg. Hogy pedig a társulatnak nagy hivatása és nagy fontossága van, hogy kellő erőkkel rendelkezve itt is, meg ott is, nagy eredményeket vivhatna ki, rövid időn visszaállíthatná keleti kereskedelmünket régi fényébe s hatalmába, — azt részünkről kétségen fölül lévőnek látjuk. De hogy mik legyenek ezen erők és eszközök, miképen lehetne legrövidebb úton elérni a kívánt czélt, — arról lesz alkalmunk máskor szólni. Ma csak szükségét akartuk hangsúlyozni e társadalmi mozgalomnak elsősorban reánk erdélyiekre, mert egyrészt leginkább vagyunk reászorulva, iparunk leginkább alkalmas is reá, másrészt legközelebb is állunk hozzá, egyrészt a rövid Predeál-Galatzi vonalon át a tengeri szállítással, másrészt és más irányban az Olt folyóval, a melyet mielőbb hajózhatóvá tenni a legfontosabb kereskedelmi érdek parancsolja. Szterényi József: Az „ELLENZÉK“ TÁRCZÁJA. 1889. Judius 3. Nyaralás és fürdőzés. Irta: FODOR JÓZSEF. (Vége.) A tavaszi hajszolás nyári lakásért nemcsak terhes, de gyakran igen roszra is vezet. Az ismeretlen kibérelt nyaralónak gyakran olyan egészségi fogyatkozásai vannak, melyek a nyaralás egész örömét és hasznát elia-Aki nyaralót bérel, avagy fürdőben letelepszik, mindenütt jól nézze meg a ház kvését és szomszédságát. Mindenekelőtt fon- 9 az úgynevezett levegőváltozás. A ki síkon rótt, jól teszi, ha nyaralóját hegyen keresi; lenben a hegységben lakója hasznos lehet, nyárra sjkságra kerül. Egészben véve a hegyen fekvő fürdők, tavalók egészségesebbek, mint a lapályon vök. Mocsaras tájékon nyaralás, fürdőzés ágától érthetőleg veszedelmes lehet az egészre nézve. A hozzá nem szokott városi higlelést kapható fenyvessé válhatik. Ne ledőljük azonban, hogy a hegyek között élő völgybe rejtett, regényesen sötét villa készséges. Ottan este leszáll a köd, hűvös, fitkos, egészségtelen a levegő. Csodálatos, így milyen csekély mélyedés, egy kis zárt ilgy, máris hűvös este, és nyirkos. A jó paraló úgy feküdjék, hogy levegője ne legen bezárva, hanem szabadon áramoljon. Magától érthető, hogy a nagyon is szabad fekvés megint bajokat okozhat, szélessé teszi a házat, meg forróvá. A hegy tetején, szabadon fekvő nyaraló kellemetlenül szeles és sokféle meghűlést okoz. Épen úgy a szőlők közepette szabadon, árnyék nélkül fekvő házak kínosan forrók a mi éghajlatunk alatt. Sőt az árnyék sem mindig egyformán jó. Ritka levelű fák, akáczfák, gyümölcsfák nem adnak védő, üdítő árnyékot; a lombos fák, kivált vadgesztenye, hárs, platán dió a legkellemesebbek. Megrontja a nyaralást, ha korcsma közelébe, vagy valami műhely mellé, avagy istállók szomszédságába jutunk, ha nincsen jó és elégséges vizünk. Ellenben négy előnye a nyaralónak, ha nemcsak jó ivóvize van, de egészséges folyó vagy tóvíz is van mellette, melyben fürödni, Csolnakázni lehet. A serdülő ifjúságnak semmi sem hasznosabb a nyáron, mint az úszás, fürdés és csolnakázás. Nagy előnye végre a nyári lakásnak, ha jó sétálás, kirándulásra alkalmas helyei vannak. A Budapest körül fekvő nyaralóhelyek közül egyik sem igazán kielégítő. A városliget poros és hideglelései; Újpest, Palota,, Budakeszi tisztátalanok. A Duna mentén vannak községek, melyek nyalásra felhasználhatók volnának, kivált miután a Duna úszásra s csolnakázásra kínálkozik. E községek azonban nincsenek még kifejlődve a nyaraló közönség igényeihez. Legfőbb nyaraló helyünk a budai hegység. Szép és egészséges vidék, de sok hiánya is van. A Lvábhegy szeles, a zugliget nyirkos. Legnagyobb hiányuk az egészséges nyaralás szempontjából, hogy nincs úszó, csolnakázó vizük. Idővel, a felvilágosodás terjedésével talán ez is meglesz a budai hegyekben , addig is egy uszoda fenn a hegyin igen értékes nyereség volna a nyaraló ifjúság egészsége érdekében. Sok fonákság van a világon, de a sok között nevezetes az, ha valaki elhagyva városi lakását, nyaralni megy oly helyre, ahol az egészségi viszonyok rosszabbak, mint magában a városban. S van vaknak, akik az aránylag tiszta fővárosból, ennek a zsebos utczájából, tágas, szellős, száraz, kényelmes lakásukból falura mennek nyaralni, ahol sokkal rosszabb viszonyok közzé jutnak. Falura mennek, melynek utczái porosak, házai, udvarai piszkosak, szobái szükek, alacsonyak, nyirkosak, rosszul padlózottak. Ott egybezsúfolódnak, rosszul élnek s csodálkoznak, hogy a nyaralás nem volt rájuk jó hatással. A főváros körül fekvő falvak ilyen okokból legnagyobbrészt nem érdemlik meg a nyaralóhely nevet. Kár oda költekezni. Aki nyaralót választ, jól nézze meg, hová telepedik. És jól meg kell tekinteni a lakóházat is. A ház emelkedett légyel. Padló % — 1 méterrel magasabban feküdjék, mint körös-körül az utcza, udvar. A falon szorgosan nézzük meg, nincsenek-e nyirkos foltjai. Felismerjük ezeket sötétebb színükből, továbbá abból, hogy ha megtapintjuk, feltűnő hűvösök. Különösen belül, a szobákban keressük, vannak-e foltok, s ha vannak, ne fogadjunk el semmi magyarázatot, mentséget, hanem hagyjuk ott a bérbeadót. A padló jó és tiszta legyen. Igen elő________________ nyös, ha a szoba alatt pincze van. Jó az is, ha a padló alatt aszfalt vagy czement réteg van. Ez is szárazon tartja a padlót. A nyirkos padlót megismerjük abból, hogy deszkái görbültek. Nyirkos a nyaraló, ha este, ágyba fekve, hűvösnek, nyirkosnak érezzük az ágyneműt. Megjegyzem, hogy kora tavaszkor, mikor a nyaralóépület belseje nagyon hideg még, csalódhatunk ebben az irányban, s a téli fagyot nyirkosságnak tarthatjuk. Nagyon előnyös, ha nyaralónk szobái úgy feküsznek, hogy a nap egy pár órára éri azokat. És előnyös az is, ha szobáink, kivált pedig verandánk az uralkodó szél ellenében védve van. Ablakaink tágasak, jól nyithatók, zsaluval ellátottak legyenek. Utóbbiak megengedik, hogy éjjel nyitva tarthassuk szobánk ablakát, ami nagy előny. Egy szobában két három egyénnél többen ne aludjanak, még ha szép tágas is a szoba. A zsúfoltan alvás a nyári lakások legfontosabb hátrányai közé tartozik. Gondoljunk arra is, hogy tiszta konyhánk, bűvös pinczénk legyen, s tekintsük meg, vajon a szükséges egyéb helyiség tiszta-e s nem rontja-e lakásunk levegőjét. Az életet a nyári lakásban s a fürdőben értelmesen kell szabályozni. Mindenekelőtt fontos a kellemes nyugalom, kivált azok számára, kik szellemi munkával foglalkoztak, így mindenekelőtt a tanuló ifjúság számára. A fürdőknek jó, üdítő hatásuk nagy részben abban rejlik, hogy ottan teljes gondatlanul s pihenve élnek az emberek. Nagyon káros a gyermekre nézve, elrontja kedvét és elcseneveszti elevenségét, ha még a szünidő alatt is — ismétlés, a tanultak el nem feledtetése, stb. czimént tanulással terhelik. Azután fontos a nyaralóban a szórakozás, a jó kedély. Erre törekedni kell. Az emberek különböző természete szerint különböző elfoglalás fog szórakozást okozni; a gondos apa, családfő nem fog megfeledkezni a nyaralóban az életnek eme legfontosabb fűszeréről. — És szükséges a mozgás és testedzés is. Az eltunyulás ártalmára van az embernek. Igen jó mozgás nyaralóban a kirándulás a kocsizás, az úszás, evezés, esetleg táncz és tornázás s ezzel rokon játékok. Végre figyelmet érdemel az élelmezés. Nyaralóban a legfontosabb táplálék a tej. Egészséges állattól származó és tiszta legyen a tej. Ekkor frissen s aludva egyaránt jó. Aki nem biztos a tej minőségét illetőleg, okosabban cselekszik, ha csupán főzött tejet eszik. Nyáron egyáltalán mértékletesen kell élnünk, mert a túlságos sok eledel megrothed a gyomorban s bélhurutot okoz, mitől nyáron nehéz megszabadulni. Különösen kerülni kell nyáron a zsiros eledelt, az állott tejet, megromlott húst s az étellep, valamint rothadó gyümölcsöt. Az egészséges helyen, jól épült nyaralóban, kedélyesen töltött nyár edzi az erőket a hideg évszak fárasztó munkájához. Szerencsés, aki nyarát úgy töltheti. Politikai hírek. Az országgyűlési függetlenségi 48-as párt szombati értekezletén a képviselőházban hétfőn tárgyalandó javaslatokkal foglalkozott. A bikás cleaangegyletről szóló törvényjavaslatot a párt elfogadja, a talajjavítási kölcsönről szólóra vonatkozólag bizonyos felvilágosításokat kér, a honvédelmi minisztérium épületének kibővítéséről s a csáktornya-akli vaeumról szóló törvényjavaslatot a párt nem ellenzi, vonult ki. A tömeg a királyi kocsit folytonos lelkesült éljenzés közt egész a Quirinalig kísérte. A palotába érkezve, a király és a trónörökös megjelentek az erkélyen, hogy megköszönjék a nép szűnni nem akaró, lelki sült ováczióit. A magyar delegáczió ezúttal a jelenleg Parisban időző Zichy Ferencz grófot, a ki legutóbb köretnek volt, fogja elnökké választani, mert Haynald bibornok gyengélkedése következtében nem vállalja el az elnöki teendőket. A bibornok azonban a delegáczió tagja marad, dacára, hogy beteg. A költségvetés mérlege, ha a vasutak államosítása által okozott változásokat figyelembe vesszük, — a bécsi félhivatalos Pop Corr. szerint, — a költségvetési vita ideje alatt valamivel kedvezőbbé lett. Az előirányzatban ugyanis a deficit 7.322.000 forintra volt teze, míg most a tényleges hiány csupán 6.141.000 forint lesz tehát a mérleg 1.180.000 forinttal javult. A pénzügyminiszter a hiányt vagy a regále-megváltás jövedelmének az államra eső részéből, vagy a szegedi kölcsönre visszafizetett összegből, vagy pedig valamely tranzitórius hitelművelet útján szándékozik fedezni. Különös hír. A berlini »Börsen-Zeitung«, mint egy berlini távirat jelenti, fentartással azt a Bécsből kapott hírt közli hogy Ferencz József Ausztria-Magyarország uralkodója a trónöröklés rendjénk olyan megváltoztatását akarja, hogy a trónöröklés sora az elhunyt Rudolf trónörökös kis leányára essék. Az idézett forrás szerint a jezsuita körökben szerfölött fel vannak e miatt háborodva. Magyar tudós a szultánnál. Vámbéri Ármin, budapesti egyetemi tanár ki csak nem régen járt Konstantinápolyban s utóbb Londonban — mint most tánuják — pénteken ismét Konstantinápolyban érkezett s a Jildiz kioszkba száll. Szombaton jelen volt a szalámikon s azután Abdul-Hamid szultán hosszabb ideig tartó magán kihallgatáson fogadta. Vámbéri ez újabb utjának határozottan politikai jellege van, hogy speczialiter mi a küldetésének czélja azt még nem lehet tudni. Az olasz király hazaérkezése.Umb értő olasz király és a trónörökös németországi jókból visszatérve szombaton délután 1 órakor Rómába érkeztek. A pályaudvaron Criapi kormányelnök és a többi miniszterek, a képviselőhöz és a szenátus elnökei, az itt időző képviselők és szenátorok nagy része, a prefektus, a polgármester, a községtan nem sék és nagyszámú közönség jelent meg a király fogadására. Viharos éljenzés hangzott föl, mikor a király és a trónörökös a vasúti kocsiból kiszállottak. A pályaudvar előtt óriási néptömeg állott, sok egyesület zászlókba! Egyveleg. A boldog czár. A pétervári rendőrségnek mindegyre dolga akad a nihilistákkal. Az újabban kiderült gonosz kísérletek következtében a legnagyobb erélylyel óvja a czári családot a nihilisták sötét tervei ellen. A czár lakásához vezető minden utat a legszigorúbban őriznek s mindenféle módon iparkodnak megakadályozni, hogy a czár nagyobb néptömeg közé keveredjék. Úgy a rendes, mint a titkos rendőrség számát szaporították. Párisi kiállítás. Szombaton a kiállítást 251,000 ember látogatta meg. Egy kormány ellen. Tegnapelőtt Brüszszelben kormányellenes meeting volt, melyen mintegy 5000 ember vett részt. Ugyanezen éjszaka újabb ujezai tüntetések voltak a minisztérium ellen. OrOSZ készülődés. Az oroszországi délnyugati vasút koncessziót kapott az osztrák határ mellett vasútépítésre, mely hadászati tekintetből fontos lesz. A czár köszöntője, a czár köszöntőjét, melyben Nikitát, mint hit és igaz barátját éltette, Berlinben élénken kommentálják és azt hiszik, hogy provokáló jellege volt. Erősíti e feltevést az is, hogy a czár berlini útja most már végleg elmarad. A képviselőházból. Budapest, június 1. Péchy Tamás elnök az ülést i. e. 10 órakor megnyitván, a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után bemutatja a beérkezett kérvényeket. Baross Gábor kereskedelmi miniszter bemutatja poprádvölgyi helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló jelentését. A közlekedésügyi bizottsághoz utasittatik. Hegedűs Sándor előadó bemutatja a pénzügyi bizottság jelentését az 1888. évi. t.. c. (regale) alapján nyújtandó előlegekről szóló törvényjavaslat sápnzügyminiszternek a pénzügyi közigazgatási bíróság végleges szervezéséről szóló jelentése tárgyában. A jelentések annak idején napirendre fognak tűzetni. Elnök bemutatja havi jelentését, mely felolvastatok, és tudomásul vétetik. Az indítvány- és interpellációs könyvben újabb bejegyzés nincs. Következik a napirend: az 1885. évi 9. t. c. kiegészítéséről, illetőleg a cheque- és clearing-forgalomról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Hegedűs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója indokolja a törvényjavaslatot, melylyel a kormány felhatalmazást kér arra, hogy a postatakarékpénztári intézménynél meghonosíthassa a cheque - és clearing forgalmat.