Ellenzék, 1889. július-december (10. évfolyam, 150-302. szám)

1889-08-19 / 191. szám

Kolozsvárt, 1889. ■fjntítkedéseket a siker érdekében s kiosztja rendezi bizottsági tagok jelvényeit. Az L. rendező bizottsági tagok ez után is eretnek ez ülésen való megjelenésre. Az illés­­je később tudatva lesz. ~~~ MINDENFÉLE. Kolozsvár, augusztus 19. _ Lapunk jövő száma a közbeeső v ítnap miatt szerdán (augusztus 21-án) jele­nt meg. — A kolozsvári dalkör diadala. A Kelemén Dalkör, mely már annyi orszá­gi versenyen a dicsőség első pálmáját nyer­­je el az ország összes dalegyletei elöl — a Szegeden most lefolyt dalversenyen ismét belső díjat nyerte meg. Dé­li dalkörünknek e fényes győzelme js dicsősége nem csak neki, hanem igéez Kolozsvárnak is, melynek nevét & erkölcsi reputaczióját ily módon tettek újabb ünnepeltetés tárgyává. Szivünkből gra­tulálunk a fényt s sikerhez és mondunk a ma este visszaérkező babérkoszoruzott halárkör­­nek: Isten hozottat. — Kolozsvár közönségéhez. A szegedi országos dalversenyből ma este tíz óra után érkeznek haza dalegyleteink : a Ko­lozsvári Dalkör és a Polgári Dalegylet. Mind­ketten megkoszorúzva diadallal tér­nek vissza kebelünkbe. A Kolozsvári Dal­­kör, tizenkét év múlva, Szegeden, hol az első díjat nyerte volt az országban, isméét el­nyerte­s­eként dicsőséggel megtartotta az első díjat. A Polgári Dalegylet szintén dicsőséget szerzett Kolozsvár hírnevének. Idő­­sebb testvére mellett, bár egy városból két dalegylek vett részt, elnyerte a második cso­port harmadik diját. Kolozsvár annak idején kivilágitással s fáklyás menettel fogadta volt sz első dij hozóit, a város közönsége, bár éj­jel volt, talpon fogadta fiait, az induló háznál s polgármester, a városház erkélyéről a főis­pán üdvözölte. Most nagyobb érdem: az első dij megtartása s egy uj dal egy létünknek is győzedelme. Fogadjuk méltó elismeréssel városunk hű gyermekeit! Rendező bizottság­i lakóit, melynek nevében kérjük a polgársá­got, hogy a Szent-István napi kivilágítást tartsa fönn a megérkezésig. Az érkezők a városháza elé vonulnak, hol A­­­b­a­c­h Géza kir. tan. polgármester fogja a város közön­sége nevében üdvözölni. — Szent látván első apostoli ki­rályunk névnapja alkalmából ma este Kolozs­vár városa hagyományos szokás szerint kivil­ágiztatik. Holnap délelőtt 10 órakor a főtéri r. kath. templomban ünnepélyes isteni tisz­telet tartatik, melyen dr. Éltes Károly apát­­plébános szokott segédlettel pontifikál. Az is­tentiszteletre az összes hivatalok és hatóságok, s ple­bániai hivatal által külön is meghi­­vattak. — Királyunk születésnapját hagyományos szokás szerint az idén is meg­felelő ünnepélyességek között ülte meg Ko­­lozsvár város közönsége. Szombaton délután a köz- és magánépületekre kitűzték a nemzeti zászlókat. Este a város kivilágíttatott. Külö­nösen szépen volt transparenttel felépítve a a posta- és táviró-hivatal, a kereskedelmi aka­démia, a fellegvár, a­hol óriási czim­er volt kirakva fény­csillagokból. Az utczákon egész estén át óriási közönség hullámzott tíz óra utánig. A szokásos zenés takarodó ezúttal elmaradt, hír szerint a felség egyenes meg­hagyásából, ki a trónörökös halálára tekintet­tel minden zajosabb ünnepséget megtiltott. Tegnap délelőtti 9 órakor a főtéri r. kath. plébánia templomban isteni tisztelet tartatott, melyen fényes segédlettel dr. Éltes Károly apátplébános pontifikált. Az isteni tiszteleten a városi és megyei hatóság, a kir. bíróságok pénzügyi hivatalok és egyletek testületileg jelentek meg.­­ Tábori mise volt tegnap dél­előtt 9 órakor a nagy laktanya téren a ki­rály születésnapja alkalmából. A misére a katonai csapatok már nyolc­ óra után kivo­nultak és pedig az 51-ik ezred négy zászló­alja, a honvéd féldandár legénysége, előbbiek Skobranek, utóbbiak Zlamál ezredes vezénylete alatt. Az összes csapatokat gróf Schulenburg tábornok vezényelte. Ki­­lencz óra előtt 10 perccel érkezett meg her­­czeg Lobkovitz Rudolf altábornagy had­­osztályparancsnok s ellovagolt a tisztelgésre vezényelt összes csapatok előtt. Pontban ki­lenc­ órakor kezdetét vette a mise a kaszár­nya előtt felállított lombsátorban. Mise alatt a katonazenekar egyházi dalokat játszott. Mi­se közben az összes csapatok három ízben sortüzet adtak. A misének fél 10 órakor volt vége. Erre a csapatok felvonultak a György­­falvára vezető útra, s onnan gróf Schulen­burg tábornok vezénylete alatt elléptettek herczeg Lobkovitz előtt. Az érdekes katonai ünnepélyességeknek nagy néző közönsége volt. — Személyi hirek. A­­­b­a­c­h Géza kir. tanácsos polgármester hazaérkezett szi­lágymegyei birtokairól s ma átvette hivatalos teendői intézését. — Balogh Pál a Budapesti Hírlap főmunkatársa a napokban körünkben időzött. Tegnapelőtt kirándulást tett Reketóra, a gyalui havasok közzé s tegnap visszautazott a fővárosba. A fiatal hirlapiró itt időzése alatt, Petelei István lapszerkesztőnek volt vendége.­­ Károly román király szom­baton éjjel a gyorsvonattal átutazott Kolozs­várt. Kíséretében volt Hohenzotein Ferdinand trónörökös, Pomu udvari marsal, Vacarescu bé­csi román követ és a rendes szolgaszemély­­zet. A király és kíséretének külön kocsijait a gyorsvonattól lekapcsolva — a predeáli sze­mélyvonathoz csatolták s a király 25 percz­­nyi itt tartózkodás után azon folytatta útját Bukarest felé. — Az erdélyi ev. ref. egyházi kerület ez évi rendes közgyűlését Kolozs­várt október hó 5-ik napján tartja meg. E közgyűlésen fog betörtetni a nagyenyedi kol­légiumban Székely Ferencz elhalálozása kö­vetkezé­ben megürült klassika-philologiai tan­szék is. — A zóna tegnap ismét sok idegent hozott Kolozsvárra. Különösen a Királyhágón túlról jönnek számosan megnézendő e kincses város nevezetességeit. Tegnap sokan jöttek a fővárosi egyetem hallgatói közül, kiknek egy része itt a kolozsvári egyetemen szándékszik folytatni tanulmányait. E szempontból tehát a zóna­rendszer üdvös hatása lehet, a­meny­nyiben a magyarországi ifjúság egy részének hozzánk terelésével uj irányt adna a kolozs­vári egyetemi élet fejlődésének. — Eljegyzés. H­é­c­z­e­y Ilonát, Hé­­czey Lajos m. kir. alerdőfelügyelő leányát tegnap jegyezte el szűk családi körben Csuka Domokos, Alsafehérmegye tisztikarának e tö­rekvő fiatal tagja. — Eljegyzés. Kilényi Czakó Jó­zsef szab. áll. huszárhadnagy és földbirtokos eljegyezte Korbuly Erzsi kisasszonyt özv. Korbuly Gergelyné leányát Kolozsvárt.­­ József főherczeg szeptember el­sején Nagyszebenbe érkezik. Másodikén szem­lét tart a honvédség fölött s harmadikén a 7- ik honvédzászlóalj és az első honvédhuszár ezred Nagyszebenbe érkezik, hogy a környé­ken levő honvédséggel hadgyakorlatok tartása czéljából összpontosittassék. — Áthelyezés: Prileczi Prileczky Pál magyar királyi államvasuti főmérnököt áthelyezték Szolnokra. A tisztelt férfiú tá­vozását Kolozsvár társas köreiben élénk saj­nálattal fogadják. — A színi ügyek intézése a m. kir. belügyminisztériumban uj kezekre bízatott. Eddig R­i­b­á­r­y József miniszteri tanácsos igazgatta a szinészeti dolgokat, de hogy igen sok esetben a legrosszabbul annak élénk pél­dája a kolozsvári színház, a­melynek ügyét végleg és gyökeresen rendezni Ribáry úr vagy nem tudta, vagy nem merte. Így történt aztán, hogy az egymást követő kísér­letezések a kolozsvári színházat — a hazai művelődés kárára — a végbukás lejtőjére jut­tatták. Olyan körülmények között csak öröm­mel vehetünk tudomást arról, hogy elvégre Ribáry úr kezéből kivették a szinügyek ve­zetését s azt S­t­e­s­s­e­r József miniszteri tanácsosra bízták. Stesser József nagy művelt­ségű, széles látókörű ember, a­ki a hazai kulturális érdekek mellett eddig is buzgó te­vékenységet fejtett ki. Remélhető tehát, hogy a színészet gyökeres rendezését veszi czélba, s ezek között a kolozsvári színház jövőjének s főleg nemzeti misszió­jának biztosítása érdekében eré­lyes cselekvésre határozza magát. A­mi igazán kívánatos dolog volna. —­kGróf Teleki Géza belügymi­niszter néhai Kopácsy József nyug­ curiai biró hagyományaként 1000 frtot küldött az Em­ké­nek. Kopácsy már életében alapítója volt az egyesületnek, most a miniszter a család aka­ratából juttatta a legmagyarabb ügynek ez összeget. — Gróf ítéld! Ákos főispán a si­ketnéma intézet részére 100 forintot adott át Szracsina Géza helyettes polgármesternek. A nemes szítü gróf e nagylelkű adományával a humánus intézet alapitó tagjai sorába lé­pett. — Gyermekfej vasrácsban. — Tegnap délelőtt nagy csődületet okozott egy kis gyermek balesete. Ugyanis a főtéri em­lékoszlop vasrácsa közzé egy négy éves kis fiúnak a feje beszorult s csak a vasrácsnak műszerekkel való kitágítása után sikerült sikoltozó gyermek fejét kiszabadítani. A kis buksi ünnepélyes fogadalmat tett, hogy a fe­jét többé nem dugja ilyen veszedelmes helyre. — Az Emke szept. 3-iki szamosuj­­vári közgyűlésére a jelentkezési határidő f. aug. hó 25-ig meghosszabbittatott. Komolyan figyelmeztetjük a közönséget, hogy miután Szamosujvárt se szálló se más étkezési hely nincsen, a bejelentést a szamosujvári Emke fiókválasztmánynál a jelzett határidőig feltét­lenül tegye meg. A bejelentés alkalmával csa­tolandó 4 ére az ebédért, Szamosújvár nem lé­vén nagy város, előleges bejelentés hiányában a rendező bizottságtól — sze­mélyre való tekintet nélkül — senki sem kap­hat szállást vagy ételt, sem pedig a szüksé­ges vasúti kocsikról a zóna miatt nem gon­doskod­hatik. — Irányi-ünnepély Tátrában. A magas Tátra egyik kies fürdőjébe Tátra házán, mint onnan jelentik, csütörtökön a fürdőközönség az ott időző Irányi Dániel orsz­kópv. tiszteletére szép ünnepélyt rendezett Eb alkalommal avatták fel ugyanis a fürdő­telep egyik legszebb útját, melynek ezentúl »Irányi-ut« a neve. Az ünnepeltet öt tagú kül­döttség hívta meg az ünnepély színhelyére fol a pompás erdei útnak kezdete lobogók­­kal s koszorúkkal gazdagon volt diszitva s az egész fürdő közönség ünnepi díszben várt reá. Ott dr. Horváth Ödön, az eperjesi jogakadé­mia igazgatója emelkedett hangú beszédben üdvözölte Irányit, ki megindultan válaszolt majd Malomhegyi István szavalta el ez al­­talomra irt versét s Kéler Pál ügyvéd, a f­ürdőtulajdonos szólott, megígérvén, hogy az ünnepelt nevével díszített táblának és útnak mindig kiváló gondját fogja viselni. Az ün­nepélyt Irányinak beszéde rekesztette be. Ezu­tán a feldíszített nagyteremben hangverseny következett. A hangversenyt követő társasva­csorán Cser­py Nándor, Késmárk város pol­gármestere mondott pohárköszöntöt az ünne­­peltre, mire Irányi meleg szavakban válaszolt. — Herman Ottó kitűnő tudósunk, mint nekünk írják, hétfő óta nejével Gleichen­­bergben van. Az ott időző magyarok a szt. István napján rendezendő banker ünnepi szó­nokául fogják fölkérni a népszerű tudóst. — Gyakorlatok a hadi-távíró­val. Nagyszeben környékén most érdekes .Bérleteket tettek hadi-táviró használatával. Négy állomás volt berendezve a város kör­nyékén. A jeleket petroleumos fáklyákkal ad­ták. A kísérletek jól sikerültek. — Szent István napján az ünne­pi szertartáson Bpesten maga Simor János herce­gprimás fog pontifikálni. A helyőrségi templomban dr. Kiss János a Szent­ István­­társulat igazgatója tartja az ünnepi beszédet. — A király születés­napját Ma­rosvásárhely is méltó fénnyel ünnepelte meg. Tegnapelőtt este pont 8 órakor a taraczk lö­véssel adott jelre egyszerre kondultak meg a város összes harangjai, és kezdődött meg a világítás. Majd a katonazenekar zendítette rá a »Gotterbaltet.« Néma meghatottsággal hall­gattuk s csak midőn ezután a Rákóczy in­duló első akkordjai elhangzottak — tört ki határtalan lelkesedéssel, hogy: »éljen a ki­rály.« Szabó Mózes helybeli szeszgyáros erké­lyén, Dávid J. kereskedő rendezett igen ügyes tűzijátékot. Tegnap az összes hivatalok és társulatok testületileg — a tűzölzők jól szer­vezett zenéjökkel vonultak ki isten­tiszte­letre. — Katonáséi!. Élénk tábori élet lesz nem sokára Nagy-Enyeden. Ugyanis az aug. 25-ig tartó zászlóalj gyakorlatokra a legénység berukkolt. Ekkor kezdődnek a fél­­dandár gyakorlatok Zsamár ezredes vezényle­te alatt, ide menvén a kolozsvári és deési honvéd zászlóaljak s ugyancsak 25-én megy a 22-ik féldandár három zászlóalja Tövisre Gunesch ezredes vezénylete alatt.. Szeptember 1­­6-ig az egész dandár hadgyakorlatai lesz­nek, Andrisffy tábornok vezénylete alatt, mi­den 2 század — Tövis környékén elhelyezen­dő — honvédlovasság is részt veszen. — Kéttűs gyilkosság. Marosvásár­helyi tudósítónk Írja aug. 18-áról : A köve­cses utczában ma (vasárnap) reggel meggyil­kolva találták Ditrichnét, egy rosz erkölcsű nőt és egy nála lakó vidéki leányt; mindkét­tőnek a nyaka volt keresztül vágva, még pe­dig a mint a meggyilkoltak lakásukon talált bűnjelekből kitetszik, borotvával, melyet az asztalon találtak meg véresen. Ugyanott egy konyha­bárd is találtatott, de az, úgy látszik, nem használtatott. A gyilkosság körülbelől három nappal ezelőtt történhetett, mert azóta nem látták Ditrichnét. Ma reggel a szomszé­dok betörték az ajtót, s ott kapták Ditrich­nét az első szobában ágyában betakarva, az oldal­szobában pedig a leányt szintén ágyá­ban fekve, mindkettőnek a nyaka keresztül volt metszve. Hogy a borzalmas gyilkosságot kik követték el, még nem tudni. Inkább le­het hinni, hogy hosszú műve volt az egész, mivel rablásnak még eddig semmi nyomát nem fedezték fel. Megtalálták az asszony ék­szereit minden hiány nélkül. Itt azt beszélik, hogy Ditrich né­­­ki középkorú nő volt ■ rendesen igen fiatal legényekkel élte világát, kiket megkerített magának, azonkívül rossz­­hirű leányokat tartott rendesen magánál. Te­hát nem lehetetlen, hogy az elcsábított fiúk valamelyike követte el a bűnt. — Kolozsvártól Páriáig én visz az a vasparipán. Borbély György tanár a K. A. C. bajnoka közeledik kerékpáron ha­zafelé. Aug. 5-én indult Versaillesből. 6-án volt Montbarton 137 kim. 7-én Auxemében 111 kim. 8-án d. e. 20 kim. M­int­ Soul-Van­­dreig, hol Szappanyos Péter utitársa is elvált tőle, útját Keletnek Insbrukba véve, hol mint önkénytes fog szolgálni. Borbély még ez nap délutánján még 80 kimt tett meg St.-Lau­rentig. 9-én Genfben volt 91 és fél kim, hol felkereste azt a házat, hol Rousszeau szüle­tett. Innentől kezdve nincs hír a bajnokról Valószínű, hogy nemsokára itthon lesz. Elő­ször Péchre megy, ottani ismerőseit felkeres­ni. Innen jön Kolozsvárra. Úgy Pécsen, va­lamint Kolozsvárit is, az athletikai egyesüle­tek kitüntető szívélyességgel készülnek fogad­ni a visszatérő bajnokot, — Opera Engelen. A műkedvelő­­társulat Borsay Samu zenetanár indítványá­ra meghozatta Brüll Ignácz két felvonásos víg operáját »Az arany kereszt«-ot, melyet Borsay betanítani megígért és a napokban az egyes szólamok meg is kezdik a próbákat. A mű betanulása épen félévet igényel és igy az operát csak jövő év egy böjtjében lehet előadni. — A kolozs-monostori magy. kir. gazdasági tanintézetben 1889—90. tanévre az intézeti konviktusban állami ösztön­díjas (ingyenes) helyet nyertek: Ádám Dé­nes, Csákány G°z­’., Kelemen Miklós, Keresz­tes Árpád, Pölnitz Oszkár dr., Vitályos György és Voith Gyula. — Fizetéses helyeket nyer­tek : Krolopp Alfréd és Hugó, Pecháta József Pótsa Pál, Tóth Ákos, Tóth Emil és Wild Ernő. — Miklósy Gyula színtársulata Ma­rosvásárhelyre érkezett és előadásait az »Apol­ló« helyiségében 17-én (szombaton) kezdte meg. Előadásra ki volt tűzve a »Nebántsvi­­rág«, de ez a budapesti népszínház titkári hivatalának távirati kérésére a rendőrkapi­tányság által betiltatott, mivel Miklósy a nevezett darab előadhatására a jogot nem sze­rezte meg. Előadásra ennek folytán kitüzetett Demencear« czímű társadalmi színmű. A társulat felváltva Szász-R­igenben is tart elő­adásokat.­­ Gróf Ani­rássy Gyula szom­baton éjjel Tisza-Dobról a fővárosba érkezett. Andrássy az egész utat, kocsin és vasúton egy huzatában tette meg, a­miből következ­tethető, hogy baja nem lehet valami nagyon aggasztó. Andrássy bajának gyógykezelése czéljából ment fel Budapetre. Vele ment egész családja, valamint dr. Purjesz Zsigmond ko­lozsvári egyetemi tanár és dr. Szalay Béla. A gróf nem fekvő beteg. Hogy a gyógyke­zelési eljárást alaposan meg lehessen állapí­tani, hétfőn délután konzílium lesz, melyben részt fognak venni Dittel bécsi és Antal bu­dapesti tanárok is. — Szörnyű halál. Azonban aug. 16-án az ott működő széplőgép egyik munkása, da­czára, hogy a szalmahordásnál volt alkalmazva, felment a cséplőgép tetejére s ott mutogatta, mi módon kell a gépbe rakni a megoldott kévéket. E közben úgy ráhajlott a boltra,hogy a gép egyik kezét bekapta. Egy pillanat múlva a szerencsétlennek egész karját besodorta a gépezet s aztán fejével bukott bele. Mint ron­csolt tetemet lehetett végre kiszabadítani a vigyázatlan embert. — Bartha Anna kisasszony magán neveldéjében September 1 —2-3-ik napján lesznek a lesiratások. E régi jó hírnevű leány­iskolára felhívjuk a t. szülők figyelmét már c­ak azért is, hogy itt mérsékelt tandíj mel­lett a kötelezett tantárgyakon kívül a fran­­czia- és németnyelv oktatásban is részesülnek a növendékek, továbbá a női kézi munkák ritka gondos vezetés mellett taníttatnak. — El vázul. B­écsi távirati tudósítás szerint ifj. gr. T­e­l­e­k­i Domokos képviselő B­á­n­f­f­y D­ezső főispánnal együtt vasukat szándékozik építeni, mely a Dorna, Candreni, Dorna-Natra, Ansestri, Iskobeni, Posoritta és Sadova községek érintésével egész Kimpo­lingig vezetne s csatlakoznék egyfelől a bu­kovinai helyi érdekű vasúttal, másfelől pedig a magyar határtól folytatólagosan építendő vasúton át a bethlen-szamosvölgyi vasúttal. A magyar területen elvonuló bethlen-csoma­­határszéli vonalra vonatkozólag a tervezők a magyar kereskedelmi minisztériumtól az elő­leges koncessziót már megkapták s az osztrák területen fekvő részre az előmunkálatokra vonatkozólag szükséges hatósági engedély meg­szerzése iránt lépéseket tettek az osztrák mi­nisztériumnál. — Edison az Eiffel tornyon. Az Eiffel-toronyban járt híres emberek közt a legújabb Edison. Tegnapelőtt ment fel a toronyba s a harmadik emeleten egy indiánus csapat, mely értesült honfitársa jelenlétéről, vad ugrással és ujjongással üdvözölte Edisont. A 3-ik emelet egy kis pavillonjában hang­versenyt rögtönöztek s fonográf­ szóval üdvö­zölték a nagy feltalálót. Ezután diner követ­kezett az első emeleten. Edison egy hónapig marad Parisban. — A kolozsvári öuk. tűzoltó egylet zenekari osztálya által rendezett táncz­­vigalmára felüülfizetni kegyeskedtek: a) tiszte­­letjegyeik kiváltásával: Sigmond Ákos elnök 10 frt, Áron Mihály 5 frt, gr. Baldi Ákos fő­­ispán 5 frt. b) Felülfizetéseikkel: Matskási Pál 3 frt. Deák Pál főkapitány, Schvarcz Adolf, Zolnai András, Tornán Sándor, Peles Rezső főparancsnok, Piszton Jánosné, Philippi Gyula, r. b. elnök 2—2 frt. Franer Gottfried, Kiss János, Simon Endre, Szalló Árpád, Grilbek Ottokár, Kápolnai Lászlóné, Orbán József, Ba­rabás Károly, Mihály László, Ferenczy Árpád, Bajcsi Albert, Tauszik Alajos, Vaszy Sándor, Incze Elek 1—1 frt, Medvés Károly, Márton György, Sikó Lajos, Gara Károlyné, Kertész Márton 50 — 50 krt. összesen 53 frt 70 kr. Ezenkívül a nyomtatványok számlájából Ajtai K. Albert ur 10 frtot, a lövölde béréből pe­dig Benigni Sámuel ur 5 frtot elengedni ke­gyeskedett. Összes bevétel volt 189 frt 70 kr; kiadás 180 frt 93 kr. — Fogadják a kegyes előfizetők a rendezőség nevében köszönetünket. Philippi Gyula elnök, Bogdánffy Sándor biz. jegyző. — Nagy vihar. Újvidék felett pén­teken pusztító vihar vonult el, mely temér­dek kárt okozott a gyümölcsös kertekben, szőlőkben és házakban. Nagy fákat gyökeres­től kitépett, számos háznak a tetejét az ut­­cza kövezetére dobta, ablakok, cserepek csö­römpölve hullottak alá, s boldog volt a ki fedél alá juthatott. A vihar mintegy 20 per­­czig tombolt s utána nagy zápor eső esett. A Dunán oly nagy volt a hullámcsapás, hogy két nagy dereglyét elsüllyesztett; a hajón volt emberek szerencsésen megmenekültek. — Helyreigazítás. Szász Domokos ev ref. püspök tapliczai útjáról szóló s a na­pokban közölt hírünkben többek között gróf Wass Ádám neve is előfordul, mint a ki szin­tén a püspök ur kiséretében lett volna. Mint utólag értesülünk a gróf ur nem volt a püs­pök kíséretében, s neve csak tévedésből kerül­hetett érintett hírünkbe. ELLENZÉK (773) Augusztus 19. — Lapunk 189-iki számának hirde­tési rovatában 597 szám alatt bejegyzett hir­detményben »roskányi papír-gyárnak« helyett: roskányi faipar stb olvasandó, melyre ezennel figyelmeztetjük az érdeklődőket. Törvénykezés. Egy ur, a ki szivar végekben »csinál.« Elegáns ur állott ma korrektionális rendőr­ségünk Ill­ik kamrája előtt. Olvasóink bizonyára ismerik a sétatérről, a­hol piros keztyüivel és lakczipeivel naphosszant sétálgat. Egyike ama arany ifjaknak, a­kiknek még kenyerük sincsen és minden áron a legfelsőbb tízezrekhez akarnak tartozni. Egy biztonsági ügynök találta alva vala­melyik boulevardi padon. Bekísérte a XIV. kerület őrszobájába. Pataky, kolozsvári­ biztonsági főügynök, önt hajléktalanul találták az éjjel, s ezzel a Code Napoleon 235 §-ába ütköző vétséget követett el. Én önt csavargás miatt a meluni dologh­ázba fogom küldeni. Vádlott: Akkor igaztalanul fog sújtani, mert nekem rendes foglalkozásom van, amiből tisztességesen megélek. Pataky: Mi az ön foglalkozása? Vádlott ezútalanul a biztonsági főügynök felé nyújtja talpát, a­melyből a czipó sarok kö­zelében hegyes szeg áll ki. Vádlott: Látja ön ezt a szeget. Pataky: Ebből él? Vádlott: Ebből. Általános megdöbbenés a teremben. Vádlott: 10 —15 frankot keresek vele naponkint. Eljárok az elegáns kávéházakba, mu­latóhelyekre, a­hová distingvált külsőmnél fogva biszesztenek, mig a czigány asszonyokat kikergetik. Ha ilyen helyt látok egy szivarvéget, pedig ugyan, csak szép szivarvégeket dobnak el a kiállításunk meg­tekintésére idesereglett idegen gentlemanok —■ reá lépek ezzel a szeggel és félnyársalom. Kint pedig valamelyik kapu alatt szépen leszedem. — Senki sem veszi észre, úgy teszek mintha igazí­tanák valamit a czipőmön. A napi zsákmányt az­tán eladom a belfarkas utczai szivarvég börzén. Jegyzőkönyvbe veszik vádlott vallomását, mire Deák Pál főkapitány kihirdeti az ítéletet. Az elegáns urat kéthavi kényszermunkára küldik a meluni dologházba. Vádlott: Föllebbezem. — Hozok tanu­kat, idehozom az egész szivarvég börzét, hogy tanúskodjanak ártatlanságom mellett .... (Hogy kerül Kolozsvárra szivarvégbörze ? Mióta szerepel nálunk korrektionális rendőrség, biztonsági ügynök, boulevard pad, és melyni do­logház ? A szükséges felvilágosítást egyik erdély­­részi vidéki lap adhatja meg, melyből a fenti közleményt egy kis módosítással átvettük, úgy látszik, hogy a legújabb kolozsvári rendőri híre­ket, már néhány évtizeddel ezelőtt írta meg Pi­­taval, vagy használta fel regényeiben Paul de Kock és ebből forditgatnak le abban a bizonyos lap­ban egy-két oldalt naponkint (eredeti­ hímek a naiv olvasók rémítgetésére.) KÖZGAZDASÁG. A trieszti általános biztosító társaság (Assicurazioni Generali) részvé­nyesei 1. évi április hó 30-án tartották meg Triestben 57-ik évi közgyűlésüket, melyen beterjesztettek a társaságnak 1888. évi mér­leget. A jelentésből értesülünk, hogy a le­folyt év a biztosítási iparra nézve általában kedvezőtlen volt s ez a közzétett mérlegben is kifejezést talál, a mennyiben a jogbiztosí­­tási ág 251,786 frt 51 krnyi és a szállít­mány biztosítási ág 15,186 frt 64 krnyi vesz­teséggel záródnak. Ellenben a tűzbiztosítási ág 241,344 frt 87 krnyi, az életbiztosítási ág pedig a biztosító feleket megillető 87,078 frt 29 krajczárnyi nyereményréjz levonásával 139,322 forint 77 krajczárnyi nyereséget eredményezett, valamint az A. és B. mér­legek tőkebefektetése is 544,142 frt 86 krnyi tiszta jövedelmet szolgáltattak. Az árfolyam­­ingadozás fedezetére szolgál­ó tartalék 440,804 frt 31 krral gyarapodott és 1888.­­deczember 31-én 936,597 frt 86 krnyi összeget ért el, de ha a számítás a mai árfolyamok szerint történik, az 1.300,000 frtra emelkednék. Az életbiztosítási díjtartalék 1,852,436 frt 6 krral gyarapodott és tett 1888. decz. 31-én 24,588,058 frt 59 krt. Az 1888-ik évben 16,122,711 frt 63 kr erejéig köttettek új biztosítások, melyek­kel az 1888. decz. 31-én érvényben volt biz­tosítások tőkeösszege 110.813,920 frt 80 krra emelked­­t. Az 1888-ban kifizetett kiírok összege 9.877,592 frt. 55 kr, melyhez hozzá­adva az előbbi években teljesített kártéríté­seket, 217-257,394 frt 75 krnyi tekintélyes összeget nyerünk melyet a társaság alapítá­sától 1888 decz. 32-ig fizetett ki károkért. Hazánkban az intézet 127,967 káresetben 40,403,485 frt 98 krnyi kárpótlást nyújtott.­­ Miután az intézet összbiz­­tositéki alapjai 2248,672 frt 57 krral gyarapittattak és ezzel azok 38.369.849 frt 10 krra emelkedtek, tiszta jövedelemként 680.019 frt 93 kr. mutattatott ki, miből egy részvényre 102 frt aranyban vagyis 255 frank jut osztalékul. Az eddigi igazgatóság s e sze­rint a magyar igazgató­tanács tagjai: Hege­dűs Sándor és Jókai Mór is három évre is­mét egyhangúlag megválasztottak. Felelős szerkesztő: BARTHA MIKLÓS. Segédszerkesztő és kiadó-laptulajdonos: MAGYARY MIHÁLY.

Next