Ellenzék, 1889. július-december (10. évfolyam, 150-302. szám)

1889-07-01 / 150. szám

Kolozsvárt, 1889. Ön egy levelet irt a minap. Mindennap irok . .. »Valamit magyar újságban ki is — Aha, értem. Valóban, úgy van. — Ön igaztalanul vádol. — Kit? Nem emlékezem. Sachsenfreu­d úr felállott, a hogy a re­gényekben szoktak. Végig mérte a szobámat. — Fiatal barátom (ej, no) ön a »mi« törvényszékünket »magas«-nak méltóztatott mondani. Ön csúfot fsz »mi« belőlünk. A mi törvényszékünk, barátom, vegye tudomásul, nem »magas.« Azután egyszerre lágy lett a hangja, mint a mi kálvinista orgonánké. — Barátom, azt mondom, tegye jóvá a hibáját. A törvényszék elvárja, hogy nyilat­kozik. Tekintetes Szerkesztő uram ! Isten és ember előtt bűnbánó lélekkel vallom be téve­désemet. Nagyot botlott a tollam. Rectifiká­­lo® szavaimat és ország-világ előtt ezennel kijelentem, hogy ez a mi törvényszékünk egy­általában és semmi tekintetben sem »magas.« Megnyugtatva Sachsenfreund urat, aján­lottam menjünk időtöltésből meghalgatni Sza­kál urat a magyar recitatort. Ez az ur meg­érdemelné, hogy a magyar közönség ne saj­nálja tőle a kenyeret. Van olyan mint Sir 3­­kosch, valamivel külömb, mint Volmuth k. a. »sas Wien,a ki is a minapában nagy közönség előtt recitált Heinéből, Göthéből meg egyébb német urakból. És szégyenkezve vallom meg, hogy bizony Welmuth K.-nak olyan magyar látogatói is voltak, kiktől S­akál úr akár éhen veszhet. Megbotránkozással tapasztalom, hogy nálunk magyarnak lenni legalább is »kényel­metlen« — és mi kedves szerkesztőm annyira kívánjuk a kényelmet, hogy talán nagyon­­nagyon is oda simulunk a német testvéri kebelhez. Hát kérem Sachsenfreund úr dehogy jött el velem Szakálhoz, pedig bik­etet is ígértem. Az ő fajta népség »magyar iszony«­­ban szenved. Voltunk tizennégyen, három tisz­telet­jeggyel. Magyar czigányzenekarok is egymást kergetik. Mostanság Pongráczban gyönyör­ködhetnénk. Tőlünk ugyan el lehetsz Laji barátom, cseh muzsika való nekünk, abból is a réztányér. Valami új darabot is hallottam, a­mit valahogy úgy hívnak hogy »Akroama.« Se füle, se farka. Lehetne kezdeni a régivel, abba lehetne hagyni a közepén az eleje is jól csat­tanna végnek. Bele is kiabál a banda, éne­kelnek is, fütyülnek is, csengetnek is, haran­goznak is és egy­folytában verik a dobot, hogy épfülü embernek veszedelem. És a szebeni publikum német, oláh, tót, cseh, magyar vegyesen felczihelődik a falu másik végiből is, hogy ebből a kificzamodott nótából juttasson valamit a fülinek: — te meg, magyar czigányom a falaknak sírod el édesen, lágyan, altatón, hogy »Cserebogár, Barg» cserebogár . . .« Eredj haza, tanulj »Akroamat« és egyéb bolondságokat, mert hát nagyon megfinomult az ízlésünk. Vidd el a hírünket kincses Kolozsvárba, hadd örvendjenek a testvérek. És is örvendenék, ha a menynydörgős mennykő MINDENFELE. Kolozsvár, julius 1. — Kossuth Lajos zaklató!. Mió­ta Kossuth Lajos, a magyar hazától távol, turini magányában tölti életét, nagyon sok­szor megkeserítették már tapintatlan vagy tudatlan emberek, a­kik magyar létökre a nagy hazafit nem átallották azzal az époly esztelen mint tolakodó kéréssel zaklatni, hogy a szabadsági arcz idejében forgalomba hozott magyar bankókat váltsa be nekik. Tudniok kellene pedig az illletőknek, hogy Kossuth Lajos erre semmiképen kötelezve nincs és nem is lehet, mert az úgynevezett Kossuth bankók nem az ő magánváltói, hanem az országnak az akkori magyar kormány által kiadott pénzjegyei voltak, a­melyek értéké­nek megsemmisüléséért legfelebb a muszka­vezető hazafiakat lehetne felelőssé tenni. Eléggé szomorú, de a­mint látszik, még most is akadnak ily zaklatók, a­kik negyvennyol­czas magyar bankókat küldözgetnek Kossuth­hoz. Erre vonatkozólag Kossuth Lajos lapunk mai számában közzétett levelével egyi­dejű­leg magán­levelet intézett Helfy Ignácz kép­viselőhöz, melyben a következők közzétételét kéri. Megint küldök egy magyar pénzjegyes levelet, mégis csak minden forgalmat meg­halad ez a szekatúra. Kérem igtason még egyszer a lapokban egy kis felszólalást, akár az én nevemben, akár a magáéban, oly ér­telemben, hogy engem nem szűnnek meg örökös segélykérésekkel zaklatni a hazából, ámbár már ismételve kijelentettem, hogy nincs módomban segélyezni. E zaklatások közt a legbosszantóbb az, hogy 48-iki pénz­jegyeket küldöznek hozzám, beváltásukat kér­ve. Kijelentem, hogy az ily küldeményeket ezentúl nem érkezetteknek tekintem, nem fo­gok felőlük tudomást venni és sem megtar­tásukra, sem visszaküldésükre nem válalko­­zom. S kérje fel on, instálom, úgy a főváro­si mint az összes­­vidéki lapokat, hogy e nyilatkozatom felvételével engem e kelemet­­en zaklatásoktól megmenekedni segítsenek — Díszoklevél Kossu­th­nak. Szol­nok város képviselőtestülete Kossuthot dísz­polgárrá választván, a választást igazoló ok­levelet rendkívüli dísszel állíttatta ki. A szö­veg valódi pergamenre van írva, a szépírás czikornya nélkül való tökélyét mutatja; az oklevelet ezenkívül figurális aquarell-díszítések élénkítik, melyek között magasan emelkedik ki Hungária szimbolizált alakja, Kossuth ne­vét megkoszorúzva. Az oklevél bőrből készült tokban nyugszik, mely a régi diplomák teker­cseihez hasonlít, s mely gazdag bronz- és zo­­mánczdisszel Szolnok város czm­erével van ellátva. Az egész mű finom ízléssel, megkapó elegancziával mutatja be a magyar diszm­ó­­ipar haladását. A díszoklevelet tudvalevőleg az irók és művészek kirándulásával utazó szolnoki küldöttség fogja Kossuthnak átadni. — 35 éves találkozó. A kolozsvári r. kath. főgymnásiumban az 1864-ik évben érettségit tett ifjak annak idején elhatározták, hogy 20 év múlva Kolozsvárt közös találkát adnak egymásnak. E rájuk nézve kétségkívül nagyjelentőségű találkozás a múlt hó 29-én szombaton meg is történt. A gróf Béldy Ákos, dr. Farkas Lajos és dr. Czikmántori -­tó által kibocsátott felhívás következtében szombaton Kolozsvárra meg­érkeztek a vidéken lakó volt pályatársak s a helybeliekkel együtt részt vettek ez emlékezetes találkozón a következők: dr. Béldy Ákos főispán, Bokros Béla ügyvéd, dr. Czikmántori Ottó ügyvéd, dr. Farkas La­jos egyetemi tanár, Reinbold Olivér pénzügyi titkár, Lakatos Mihály adóhivatalnok Kolozs­várról, továbbá Osztián Kristóf sz.-ujvári fő­jegyző, Esztegár László szamosujvári ügyvéd, Duha János főkapitány Szamosujvártt, Puskás Gergely esperes Bathlen, László József nagy­­birtokos Nagyiklód, Bargai József p.-v. tit­kár Nagy-Szebenben, Simai Salamon kir. já­­rásbiró Kékes, dr. Kálmán Mór ügyvéd Becs, Kepli József birtokos Sz.-Ujvár, Pataky Lász­ló Eszteny, Mayer Ferencz törvényszéki jegyző Zilah, dr. Csíki Gergely orvos Bus­­tyah­áza, Tüzes Karácsony közjegyző Deés, Szabó Gyula m.-bikali földbirtokos, Neesel­­feld Miklós tordai városi főjegyző, Bál József nagyiklandi gr. kath. lelkész és Gelner Jó­zsef gr. kath. lelkész a Mezőságről. A megje­lentek szombaton reggel 8 órakor együttesen részt vettek a kegyesrendiek templomában tartott misén, melyet Dr. Szalczbauer János e. tanár a találkozóra összegyűltek egy­kori tanára és osztályfőnöke szolgáltatot ki. Kilencz órakor testületileg tisztelegtek Dr. Szalczbauer János volt tanáruknál, kihez Dr. Farkas Lajos kolozsvári egy. tanár intézett meleghangú üdvözlő beszédet, melyre a tanár úr könnyekig meghatva szívélyesen válaszolt, örömét fejezve ki, hogy egykori kedves ta­nítványait oly hosszú idő múlva is ily szép számban láthatja maga körül. A délelőtt fo­lyamán együtt­sen meglátogatták a Vadona féle kiállítást, majd a Dunki fivérek műter­mébe mentek, hol csoportosan lefényképeztet­ik magukat. Déli fél 2 órakor a Nemzeti szálló külön termében díszebédre jöttek össze. Az asztalfőn dr. Szalczbauer János tanár fog­lalt helyet. Az első felköszöntőt Nes­se­­­f­e­l­d Miklós torda városi főjegyző mondotta Dr. Salczbauer Jánosra igen ékes beszédben méltatva ennek maradandó érdemeit. Dr. Salczbauer János meghatva válaszolt a felkö­szöntőre volt tanítványaira ürítve poharát. Igen szép és hatásos pohárköszöntőt mondott dr. Farkas Lajos egyetemi tanár, örömmel em­lítve fel azt, hogy daczára annak mily nagy számban tettek akkor érettségi vizsgát — so­raik közül mindenik tisztességes állást vívott ki magának, s közbecsülés közt él. Ebéd fo­lyamán még igen sok felköszöntő mondatott. Az akkori tanárok közzül még jelenleg is élő Vár­ad­i Mór rózsahegyi gymn.­igazgató, Való Mihály szegedi házfőnök és B­e­r­e­c­z Antal bpesti felső leányisk. igazgatóhoz üd­vözlő táviratot küldöttek. Ebéd alatt Salamon János zenekara játszott. Az ebéd fél 5 órakor ért végett, mely után dr. Salczbauer János tanárt és gr. Béldi Ákos főispánt a társaság testületileg lakásukra kísérte. Este a Herczego­­vina vendéglőben jöttek össze barátságos la­komára, hol dr. Salczbauer János is megjelent magával hozva Váradi Mór sürgöny válaszát a hozzá intézett üdvözlő táviratra. A társaság éjfélig maradt együtt, vidám társalgás között. Ebéd alatt még elhatározták, hogy 10 év múlva Kolozsvárt ismét találkozni fognak. — Alapítvány. Uzoni gróf Béldy Ákos, Kolozsmegye és Kolozsvár szab. kir. város főispánja, a sükotnemák intézetének 100 frtot adományozott. A felügyelő bizott­ság leghá­sabb köszönetet nyilvánitja. — A Kolozsvári körúti gőzvasút közigazgatási bejárása ma délelőtt ejtetett meg. Részt vettek a bizottságban G­y­ö­n­­gyössi János keresk. miniszteri tanácsos vezetése alatt a hatóság részéről Albacsi Gé­za polgármester, dr. Nagy Mór és Salamon Ant­al tanácsosok. Továbbá Bokros Elek prez. képviselő, Puhala Adolt kir. főmérnök, Bucsi József kir. főmérnök, Debreczeni Balázs váro­si főmérnök, Éjszaki Károly államvasúti fő­felügyelő, Horovitz Sámuel engedményes és többek. A bizo­tság bejárta a vasút összes vonalait. A bizottság tiszteletére Horovi­z Sámuel engedményes ft Hungária szállóban la­komát rendezett, melyre több notabilitás is hivatalos volt. — GrérKim KocKái'dnál az E. M. K. E. hunyad megyei választmányának hat tag­ból álló küldöttsége múlt vasárnap tisztel­gett Réthi Lajos kir. tanfelügyelő, választmányi alelnök vezetése alatt. A kül­döttség nevében Réthi Lajos mondott meleg hangon köszönetét a nemes grófnak, azon nagylelkű adományáért, melyet az Emke javá­ra tett. A gróf meghatottan mondott köszö­netet a megemlékezésért. A küldöttség részére a gróf ebédet adott, mely alkalommal Réthi Lajos hatásos felköszöntőben méltatta gróf Kun Kocsárd nagy érdemeit, ugyancsak a grófra köszöntött László Zsigmond is, mig Réthit Jzsekutz polgármester köszöntötte fel. A küldöttség meghatottság közt vált meg az agg főurtól. — Főúri esküvő. Monb­a­ch Sán­dor kolo­smegyei földbirtokos szombaton tar­totta esküvőjét Válaszúton özv. báró Bánffy Ádámné szül. báró Wesselényi Róza urhölgy­­gyel. Az esküvő szűk családi körben folyt le.­­ Gyöngyössy János közlekedés­­ügyi miniszteri tanácsos bogarasról szomba­ton reggel Kolozsvárra érkezett hol is a közúti vasut bejárását fogja személyesen vezetni. A tanácsos úr szombaton este részt vett a nyom­dász majálison, hol igen sokáig időzött. — Dr. Hőgyes Endre egyidőben a kolozsvári, jelenleg a budapesti egyetem orvoskari tanára szombaton Budapestről Ko­lozsvárra érkezett, itteni ismerősei megláto­gatása végett. Néhány napot még itt tölt. — A Vadona-féle kiállítás köz­kívánatra még egy pár napig nyitva lesz. Az ünnepek alatt közel 500 ember látogatta a kiállítást. Csoportosan jöttek az ipartanmű­­hely és ipar­rajziskola tanulói Pákey La­jos mérnök vezetése alatt, úgyszintén az ipa­ros ifjak önképző és betegsegélyző egyleté­nek tagjai is. F­a­r­k­a­s Lajos dr. alelnök szom­baton felvezette a városunkban jubiláló is­­kolatársakat, kik mintegy 30-an a legna­gyobb érdeklődéssel szemlélték meg a kitett tárgyakat. A­mint futólagosan megszámlál­tuk az 500 látogató közül 300 nő volt, a­mi élénken bizonyítja a kiállításnak érdekes voltát. — Az ár mai naptól kezdve 40 kv. Kedden kiállítási napi biztosok d. e. dr. He­gedűs István, d. u. Amberbóy A. József. — A siketnéma intézet első nyil­vános évi zárvizsgálata tegnap a városi vigadó nagytermében rendkívüli érdeklődés mellett folyt le. A vigadó terme szorongásig megtelt érdeklődő közönséggel. A vizsgálatot A­­­b­a­c­h Géza polgármester, a felügyelő bizottság el­nöke nyitotta meg rövid beszéddel. Jelen vol­tak még a felügyelő bizottság részéről Szva­­csina Géza és Salamon Antal tanácsosok, Deák Pál főkapitány. Részt vett a vizsgálaton Kre­­nedics Ferenc, a váczi siketnéma intézet igazgatója, mint a kultuszminiszter biztossá. A vizsgálat elején Olgyai János intézeti igazgató tanár egyenként és név szerint be­mutatta a növendékeket, vizsgát tett az inté­zet négy leány és hat fiú növendéke. A vizs­gálat 11-től d. u. fél 1 óráig tartott. A nö­vendékek feleletei minenkit megleptek. Bá­mulatos eredményt mutattak fel egy évi ta­nítás után, melyért feltétlen elismerés illeti az intézet nagyképzettségü és fáradhatlan tanárát Olgyai János urat, ki igazán csodát művel e szegény teremtményekkel. A vizsgálat végeztével Albach Géza ajándékokat osztott ki a növendékek között. — Menyasszony a ravatalon. Egy kiváló műveltségű, nemes szellemű, szép ifjú leányt ragadott el a kérlelhetlen halál szerettei köréből. Meiszner Anna, Meiszner József jószágigazgató 19 éves szép ifjú leánya múlt hó 28 án éjjeli 11 órakor tüdővészben elhunyt. A legönfeláldozóbb ápolás sem volt képes megmenteni az életnek e kedves leányt, ki csak hetek előtt lett jegyesévé egy derék ifjúnak, ki immár mindent elvesztett mielőtt mindent leírhatott volna. A mindenki által szeretett ifjú menyasszonyt tegnap délután nagy részvéttel helyezték el kora sírjába. A kiadott családi gyászjelentés így szól: „Meiszner József a maga és neje Dombi Róza, gyermekei: Sándor ; Mari, férje dr. Schil­ling Lajos és gyermekeik Marika, fia, Gábor, Anna, Róza, férje dr. Goes Jenő; József, az el­hunyt jegyese dr. Rohonczy Lajos, valamint nagy­anyja özv. Dombi Benjáminná, végre nagynénje Dombi Erzsébet, úgy szintén rokonai nevében fájdalommal tudatja, hogy forrón szeretett leánya, a jó testvér és rokon Meiszner Anna ifjú éle­tének 19-ik évében f. hó 28-án, éjjeli 11 órakor elhunyt.“ — Magyary Mihály, lapunk segéd­­szerkesztője a ma reggeli gyorsvonattal Bu­dapestre utazott, résztveendő az irók és mű­vészek holnap délben induló turin-párisi ki­rándulásában. — Személy 1 h­irek. Br. Szvetenai Antal, a nagyszebeni XII. hadtest parancsno­ka tegnap reggel Kolozsvárra érkezett. A hadtestparancsnok, ki a »Hungáriában” val szállva, ma szemlét tartott a kolozsvári hely­őrség felett s a nagy gyakorló téren folyó gyakorlatok felett tetszésének adott kifejezést — Hubay Jenő, a kiváló zenész Kolozsvár időzik. Később kirándulást tesz Erdély neve­zetesebb pontjaira. A katonai csapat-kórház építé­séhez ma reggel hozzá kezdettek. Az építés vezető Maetz C. W. Frigyes vállakozó nagy apparátussal kezdte meg a munkát, mely egy­­­előre a régi épületek lebontására szorítkozik — Kinevezés: Gróf B­é­­­d­y Ákos Kolozsvármegye főispánja I­g­n­á­t­z István és J­a­n­c­s­ó Lajos végzett joghallgatókat a ve­zetése alatt álló megyéhez díjas közigazgatási gyakornokokká nevezte ki. — A nyomdászok szombati majá­lisa — mely a Lövöldében rendeztetett — ki­tűnően sikerült mulatság volt. Igen szép szá­mú közönség jelent meg s kitűnő kedvvel mulatott a kora reggeli órákig. A négyeseket mintegy 110 pár tánczolta. A rendezőség élén A­j­t­a­i K. Alberttel rendkívüli buzgal­mat fejtett ki a siker érdekében. — Tűzoltók összgyakorlata. Összgyakorlatot tartott az önk. tűzoltóság va­sárnap d.u. a laktanyán. A rendes gyakorlatok után, az osztályok szergyakorlatot tartottak, ennek végeztével pedig a hidrofort két csőre szerelve a kis számos partján egyikkel a 4. sz. fecskendőt táplálták, másikkal pedig az istáló fedelére vezetett sugárcsővel támadtak. A gyakorlatok gyorsan és jól sikerültek. A Kis-Sehegen a derék Glasner- Eibeschütz czég és az Emke által fenntartott népiskola vizsgája tegnap folyt le a legna­gyobb érdeklődés és kitűnő siker mellett. Tér­­szűke miatt csak holnap emlékezhetünk meg részletesebben ez ünnepélyről, a­melyen úgy a vidékről, mint Kolozsvárról sokan voltak jelen. — Halálozás. „V­á­r­a­d­i Lászlót a kolozsvár városi törvényhatósági bizottság tagját súlyos családi csapás érte, neje­zzül. Stein­bach K­ozália junius 30-án életének 67-ik, házaságuk 36-ik évében hosszas szen­vedés után kolozsvárt meghalt. Özvegyén kí­vül gyermekei, unokái és nagyszámú rokon gyászolja a derék asszonyt. Béke poraira. — Eljegyzés. Weisz Áron keczkói birtokos tegnap tartotta eljegyzését Kolozs­várt Kasztner Mariska kisasszonynyal. — Eljegyzés. Pap Sándor szász­régen­i ügyvéd közelebbről tartotta eljegyzé­sét Wagner Csotild kisszaszonynyal Szász- Régenben. — Erdélyi gabonakereskedők mozgalma. Budapestről junius 28-ki kelet­tel vettük a következő t­ávirati tudósítást.­­Baross Gábor kereskedelmi miniszter ma fogadta B­o­n­c­z­a Miklós országgyűlési kép­viselő vezetése alatt, az erdélyi bejegyzett czügű gabona kereskedők, Schwarcz Sámuel, Schwarz Zsigmond (M.­Vásárhelyről), Deutsch Adolf (Gy.-Fehér­várról), Grünfeld Dávid (Med­­gyesről) személyéből álló küldöttségét az er­­délyrászi állomásokról szállítandó gabonadíj­­tételek mérsékelése tárgyában. Schwarz Zs. a kérvény átnyújtása után rövid szavakban vázolta ennek szükségét az erdélyi termelők és kereskedőkre nézve, mire a miniszter a küldöttséget szívélyesen fogadva, kijelenté, hogy a kérést lényegében teljesíteni fogja, és azt nyilvánitá, hogy ajtaja a kereskedelmi és ipari érdekeknek, mindig nyitva marad. A küldött­ség Lukács Béla közlekedésügyi államtit­kárnál is tisztelgett, ki támogatását szintén megígérte. — Értesítés: Az erdélyrészi Házi­ipar és Iparfejlesztő-egylet által hirdetett pá­lyázatra beérkezett munkák beküldői nem je­lezték, hogy a bírálat megejtése után a be­küldött versenytárgy hova küldendő. Felhi­vatnak azért a beküldők, hogy László Józsefné v. igazgatóhoz forduljanak, ki az ügyre vo­natkozólag a további intézkedéseket megteszi, esetleg felvilágosításokat készséggel ad. — Új takarékpénztár a mező­ségen. Mocs vidék előkelősége »Mocs vidé­ki takarékpénztár részvénytársulat« czimén Mocson takarékpénztárt alakított meg, mely­nek ezege a helyb. kir. tszék által már be­jegyeztetvén, ezen intézet 1. évi június 1-je napján kezdi működését, mely hogy áldásos legyen, őszintén óhajtjuk, mert ezen a vidé­ken egy becsületesen kezelt pénzintézet köz­­gazdasági tekintetben valóban missiót telje­síteni hivatva van. S ezt garantirozzák is az intézet vezetőinek előnyösen ismert nevei. u. m.: Elnök: gr. Bildi Kálmán. Vezérigazgató: Mayr János. Igazgatósági tagok: gróf Waes Béla, P. Horváth Kálmán, Velits Ödön, Sándor János, Winkler Frigyes és Ajtay Gyula. Fel­ügyelő bizottság tagjai Gál Gyula elnöklete alatt: Velits Károly, Ugrón György, Mázsa Attila és Bogdánffy Gábor. — Hisszük, hogy egy oly kitünő vezérigazgató vezetése mel­lett, a milyen Mayr János ez intézet szép virágzásnak fog örvendeni, a mit őszintén kí­vánunk is. — Esküvő: Kovács Béla, a gr. Te­leki Károly bányabükki uradalmának gazda­tisztje tegnapelőtt vezette oltárhoz Bocsán Zsófi kisasszonyt, Bocsán Péter sz.-fenesi kör­jegyző kedves leányát. Az esküvőn jelen volt szépszámú násznép soraiban a kolozsvári in­telligent is számos taggal volt képviselve. — Mező-Dombon Ajtay Péter nagy­­birtokos háza szombaton, »Péter és Pál« nap­ján ismét találkozója volt három megye in­­telligentiájának. A régi magyar nemesi élet­ben oly fontos s gyakran a közügyekre is kiható »névnapok« már-már kihaló félben vannak. Mező-Domb fát még egy-egy ily vár­megyékre szóló névnapot, — a­hol az igazi magyar vendéglátás megett sok közügy és társadalmi, megyei kérdés szokott megbeszél­­tetni. Kívánjuk, hogy a hazigazda névnapján még számtalanszor gyűljön össze a magyar gentry. — A királyfi könyve magyarul. A természettudományi társulat a napokban dr. Eötvös Lóránt elnöklete alatt választ­mányi ülést tartott, ez alkalommal felolva­sása került Szegyén Marich László kül­ügyminiszteri osztályfőnök szép levele, mely­ben tudatja, hogy a király készséggel megen­gedte a társulatnak, hogy a trónörökös gyö­nyörű munkáját »Fünfzen­tage auf der Donau« a mely egéezen magyar viszonyokkal és ter­mészeti jelenségekkel foglalkozik, a társulat könyvkiadó vállatában magyar nyelven ki­adhassa aláírói számára. A választmány erre a munka fordításával Paszlavazky József m. titkárt bízta meg. — Fölhívás! Tisztelettel értesítem a Kolozsvárt tartózkodó egyetemi hallgató és érett­ségi vizsgát tett urakat,­­hogy az egyetemi kör helyisége (Főtér, Rhédey ház II. emelet) a nyári szü­nidőn is rendelkezésre áll. Beiratkozhatni a közi felügyelőnél kitett idén. Tagdíj a szünidőre j­árt, mely előre fizetendő. Kolozsvárt, 1889. évi július hó 1. Szabó Péter sz. i. elnök. — A hátszegi románok. A hát­szegi és vidéki román intelligens elemek e hó 23-án a hátszegi gör. kel. esperes elnöklete alatt ülést tartottak a már régebben létesített, de elhanyagolt román kultur­egyesül­t újból való alakítása czéljából. Valószínű, hogy Kun Kocsárd gr. alapítványa ösztönözte őket arra, hogy kissé több buzgalommal vegyék kezük­be a kulturegyesület ügyét. A hátszegiek kü­lönben nagyban készülnek Pope a karánsebesi püspök fogadtatására, ki erre utazik át rezi­­dencziájára. Hir szerint a hátszegiek egész Várna-Mardáig fogják kisérni, itt a karánse­­besiek fogadják teritett asztallal. Legközelebb e tárgyban általános gyűlés le­z. — A székely-udvarhelyi kir. ál­lami főreálikola által gr. Széchenyi István emlékének szentelt zárünnepélye igen szép si­kerrel folyt le a városház nagy termében. A zenekar által, dr. Vajda Emil vezetése mel­lett gyönyörű, előadott Verdi »Nabucco« nyitánya után, dr. Solymosi Lajos tartotta meg adatokban gazdag s érdekes igazg­­tár­­jelentését. Voltak sikerült magyar, német(!) és franczia szavalatok. László Domokos Vm­. o. t. pedig ügyesen kidolgozott emlékbeszéd­ben méltatta a nagy reformátor hallhatatlan érdemeit. A dalárda pedig nagyon szépen énekelte Huber Károly »Olyan a te dalod« cz. népdalát. Az egész ünnepély sikerülten folyt le s a közönség minden szám után han­gos kifejezést adott megelégedésének. — Hunyadmegyéből. Hunyadme­­gye pénteken közgyűlést tartott melyen nagy fontosságú tárgyak kerültek előadás alá, így többek között a Maros-Sólymosnál tervezett Maroshidra szükséges 70 ezer forintos köl­csön művelete az első hazai takarékpénztárnak adatott ki. Nagy érdeklődéssel találkozott a megye új kikerekítésének tervezete, mely sze­rint biróságilag új szolgabirói járás székhe­lyéül Dob és Kalán ajánltatnak, a körös­bányai járás pedig elejtetnek. Ez utóbbi járás érdekében azonban erős akc­ió indult meg. A közgyűlés a körösbányai járás fenntartását határozta el. ELLENZÉK (609) Julius 1. Legújabb. (Az ,Ellenzék* eredeti távirata.) önkéntesek vizsgája. Bécs jul. 1. A magyar delegátió hadügyi albi­zottságának szombati ülésén. Bauer kö­zös hadügyminiszter az egyéves önkén­tesekre vonatkozólag kijelentette, hogy a második szolgálati év alkalmazásá­nak szüksége, meggyőződése szerint a legkisebb mérvre fog szorítkozni. Igyekezett már módokat találni, hogy azok, kik szorgalmuk és jóakara­tuk daczára sem bírnak tartalékos tiszti álláshoz jutni, — a második szolgálati évtől felmentessenek és annak a ki tö­kéletesen nem bírja a német nyelvet a vizsgaletétele megkönnyittessék. Az el­méleti vizsgán szabadságában áll az ön­kénteseknek azon nyelvet használni, a­melyen a vizsgát könnyebben letehetik. A német nyelvnek azonban any­­nyira birtokában kell lennie, hogy a szolgálatot teljesíthesse. A gazdák mozgalma. Budapest, jul. 1. A gazdasági egyesületek részvé­nyére vonatkozólag, az albizottság ha­tározati javaslatot fogadott el, mely szerint a hadügy­miniszter a kérvény­ben javasolt szaktanácskozmányban szakközegei útján vegyen részt­­és az eredményhez képest járjon el. Addig is intézkedjék, hogy a mezőgazdáknak a versenyben való részvétele megkönnyít­­tessék. Német-muszka súrlódás. Páris, jul. 1. Több hírlap szerint Németország pártolja a diplomatiai aktiót, mely arra törekszik, hogy Ferdinánd bolgár fejedelem elism­ertessék: Orosz­ország erre a berlini szerződés felmon­dásával fog válaszolni. Községi választás. Páris, julius 1. kettében tegnap tartott községi választásoknál Boulanger, Laguer­­re, Naquet, Deroulede, Lassant relatív szótöbbséggel községi tanácso­sokká választottak. MAGYAR­I MIHIEY. Felelős szerkesztő: BARTHA MIKK­Oy. Segédszerkesztő és kiadó­ lap tulajdonos .

Next