Ellenzék, 1890. január-június (11. évfolyam, 1-146. szám)

1890-01-02 / 1. szám

I — hogy I „,­kK i«a r' tMra^.tadta, ő , kedves «aberiKt 4 lett ^ ******r íPISr Bittó l , . j A ko­­­r - P f \ , i.. . '■' aU'-t ■ »at, mig aa’ u a­vaueul* rbau B*tt*5t helyet­uiaof »* XwmjM ttíi keleti ! ' 'adott leg­­•ibb tei'elái • Bitt a Járóé és VIMCW.» ♦'*!• :‘? *,1,t uir' ' r01 %talást A «L »«Ijd ktddea c u. már foga­­. J, Bitte­, smy­ f tiw: e'rl-k? fogalt»/ í, tehát . VI ■1 ‘ maradt v­iscsenii» tU­­r\;" 'itt tap- li .. *st elfog- M sáliját igf'r. — Bitó, mint ki­­a . csaton u. titen­ vomAal biiapsst­­‘a * e. ’ ő fi u-há* visszahívták '..bélé* BaEp - indították őket. ■ ^sli’va^elyi nervében. • ía i’u. iu ne! űz. 31. ^^siy megye tegn»ye!,’itt tartotta súg tintnjí ^ jfijjgjaiosét.r í1 Gábor fóis­­a füléit,' Albert alis­­pán .’ovid, i: h'..^31 b . d. iljenzések tizótt adta át hivatalát ■ a megye pecsétjét i kilóié« A, m r« m­­ai: ■; itatott a ki­­sei J ló ! :í O'.t*ap i a köngye és ' flggd aztstslt. A kijssMó bizottság tan?­ozását beve­­selve, jelentette, hogy az el. 5 aljegyzői ál- Vcn G/srraathy Dj­.só és J roa János, a m­ionik aljegyzői állásra S».t si Arthur és faros B dog pályáztak ál jelöltettek. A töb­­p iísrs csakis as addig is alkalmukra volt e?yének pályáztak. SnQjk alapján s» j h*. 'gu.uj m­egválasz­­ts­­a következők: Alhpánni: Török Al- 9t ; t/yzővá: Kén­­­i ! tisztiü­gyész- Ferearz; pdottáraekká: Lukács* 1 u í’fenérre: Feran­zi Károly; árva­­«&. MBékká: Gsrgaly L; ülnökök : Se­­'* ás Ugrón István ; jegyző : Dániel ;abirók: óoó Ki­ny, Jakab Gyu­­»a Parsa ed GyaW; szóig- b'rek: br. Gá- 1 í® 1 :?km­.. i. a . áa Benedek Im­­'• c.oszt..«'»k: Sand­r G.zgo' . DimnéDy Sán­­‘r M Su*d L»ios. A.Z fe'si rngyzói állásra •TíMttibbeáogel nejválagzifitoti Ugrón Já* 54 r * t ár tik n'jery ú állási i szintén saa- P*ás­­tján Tőrök í otlóg. A­z'i*gpán kinevez­­*'r dr. &z*b­.di Ferenciét; " . i Samut, dr. 1 J tetet, főszám­­cím­vevőnek: V| V« ; ' » Wviu . ›s.s et. teszen arról m ›. üzuelemről híven, lyet Magyarország és a magyar nemzet szabadsága é; ‹ sí­rge­rdekei‚e‚. végeztünk. Karácsonyi mellékleteink szóltak s munkatársainkról és bemutatták kevés r­ávétellel mindazokat, a­kik hosszas kötedelmeinkben híven támogattak. Nekünk nincs mit hozzá tennünk. Erős phalanxal indulunk az uj küz­delemre, melyhez tisztelettel kérjük ol­vasóink szives támogatását. »ELLENZÉK« szerkesztősége. "nem rávére­tt hazáróL K­attkayné K'os»­uth Lui'^a, Kossuth La­­jos trővérétől a­­M­agyar Salon« legújabb szá­­mjegy melghangon irt és erő­ honszeretet­tel áthatott rív.d közleményt hoz, melynek minden sora » és komoly figyelemre trá'né. A hangolattols^g czikk így szól: fd««ilet a távolból. Turin, detz. 15, 1889. «/tg a k­áosony tanepe, & mikor ma­­jti miLuenki kedveseit s szives apro '■ p'1' 1inVog-/ iba ftUi, hogy azzal az elé­­■i■ ssasoo át m«*,i.yorhes«e. *d e I mn I. sírok 8» »öt éjjelét kellene I . O, . 0-.i'k 1161 di ma- 1 is mm, — v&g'1 hosszú tenge ri I - ti. ix A*eretet*m adó- I Tv.pigseml — Nekem, az Innsptartás örő- I . ■ al ^y menedéken vaui ! íz a au lé'í s ha» II. 1 ‘•'"'«’Ji . g* nion mes­ te határb­a szál- I i la ker . 1 *jd ni*gam, .óva gondolataim I •a i kjlsít. — Nem ugyan a I isten ott gvan minden mi I » a »eye, . Mveltség 8 jó szív I se­ pe* t áj»n dyekre a bőség 1 i ’í».* arany eső « Mit tehetnék én I ¡'• i' la*, én, k j»k csak jó akarata I •. sa­­iv­ség kődéből. |­rtiem un a hová nem té- I .-JmV ».« «. ...Aisz ét kincsei, mert ki I - Li bár cs*. egy porszemmel is I — já mir felebatátjai '-».éhez. Ott rzszetnéa én, népünk «erény körében, fóltar'• a karácsony ünnepit ?y a szeretet me­leg • savával moraján, el fim nővéreimnek mind !­sít. S Cl. • *nge . 1 ■ hányatott életem megtanított. De a valóséi- V­­e­d vünk óhajtásait. S engem *eak oda • ~ 1 ni«»3ie távolból t áldjem lépőnk n n»' 4 hivás­atimat. Aljon a ' *dv»' kik bou­g kará­csonyt! Ze /'*«»* ' ‘v­olt s'kerét,­­ be­ntie !».!••» ' B ’­ndolásában, hogy One ne tér el­ g«' «•)*, bátorsággal telj,, üthessék életük fl*ad«ágc. feladatájc ’­­ .­* Kossuth Lujza. Az „Ellenzék** Egy évre . . . Félévre . . . Negyedévre . . Egy hóra . . Előfizetőinket az előfizetési ára. . . 16 frt. . . 8 frt. . . 4 frt. . . . 1 frt 50 kr. előfizetések­bon­ „ELLENZÉK“ kiadóhivatala.­ tos megnyitására kérjük. MINDENFELE. Kolozsvár, január 2. — Kolozsvár megye tisztikara az új év alkalmiból tegnap tisztelgett Gyarmathy Miklós alispánnál. A tisztviselők érzelmeit Bónis István tolmácsolta, mire az alispán meleg, barátságos hangon válaszolt. — Mivel a főispán gyengél­kedése miatt még mindig szobáját őr­zi, az alispán, főjegyző és árvaszéki elnök ur éri jó kivánataikat kifejezendők, lakásán ke­ret­ték föl gróf Béldi főispánt, ki pár nap múl­va már elhagyja szobáját. — Tisztelgések. Új év alkalmából Kolozsvár város tisztikara tegnap délelőtt tes­tületileg jelent meg Albach Géza polgármes­ter előtt. A tisztikar szerencsekivonatait Szva­­c­ina Géza tanácsos tolmácsolta. A polgár­­mester igen szív­esen fogadta a tisztelgőket s rövid beszédben biztosította jó hajlamairól.­­ Bölény József színházi inten­dánsnál tegnap az új év alkalmából a szín­­társulat tagjai testületileg fejezték ki szeren­­csekivonataikat. A tagok nevében Kápolnai János tartott üdvözlő beszédet, melyre az in­tendáns meghatva válaszolt, megköszönve a gyöngéd megemlékezést. — Közgyűlést tart holnap délután Kolozsvár törvényhatósági bizotsága. Jelenté­kenyebb ügyek ezuttal nincsenek napirendre kitűzve. — Szabó Ádám, Kolozsvár város pénztárnoka, betegsége következtében nyug­­dijaztatásért folyamodott. A nyug­­dijox,13 fa,aki a k­isnapra igaz kihivott közgyűlés fog határozni. — Ferenczi Géza, Kolozsvár város mérnöke ezen állásáról lemondott. Helyének betöltése felett a holnapi közgyülés határoz. — Br. Belley Jánost, a kolozs­vári egyetem tanárát családi veszteség érte. Anyósa Langer Károly­né született Ex­­mann Anna múlt hó 30 an meghalt­­ lé­tének 54-ik évében. A köztiszteletben állott úrnőt tegnap d. n. nagy részvét mellett te­mették el a kolozsvári sirkertbe. — A kolozsvári szabadelvűek. A kolozsvári szab­dely párt állandó bizott­sága kedden ülést, tartott, melyen elhatároz­ta hogy új év alkalmából Tisza Kálmánt táviratilag üdvözli, s kifejezi iránta bizalmát és tiszteletét. Az ü­dvözlő távirat e határo­zat következ­tében tegnap az elnök és jegyző zs­iráfjával el­é­küldetett. A pe.rfe üdvözlő távira­tot küldött Hegedűs Sándornak is. — Korcsolyázás villanyfény mellett. A tegnap esti villanyos korcsolya estély szépen sikerült. Az idő enyhe volt, a lámpák egyenletes szép fényt terjesztettek, közönség szép számban gyűlt össze , 5 órától egyketted 8-ig kitűnőan mulatott. A parton is nagy néző közönség gyönyörködött az ér­dekes látványban. — Perl József kolozsvári fogorvos, kiről azt irtuk a napokban hogy Székes- -Udvar­helyen veszélyesen megbetegedett, betegségé­­ből, már felépülvén tegnap visszaérkezett Ko­lozsvárra s fogorvosi működését megkezdette. — A siketnémák intézetének G­e­­réb Mártonná egy társaságban filléres ado­mányokból 2 fitot gyűjtött. Az intézet fel­ügyelő bizottsága hálás köszönetét nyilvánítja. — A siketnéma intézet javára 10 frt vettünk Bors Albertné, Fekete Ilka e nagyságától, s­indültetési helyére juttattjuk. --- A mihez nem kell commen­­tár. Őzt. Báró Binffy Györgyné síül. Beth­len Margit grófnő a gernyeszegi és körtve­fái szegények között vallás nemzetiség külömb­­ség nélkül a karácsoni ünnepekre és óév es­téjén 150 forint értékű gabonát osztatott ki. A jó szív nemes cselekedeteik Isten áldása kíséri. — Gr. Kálnoky Félix temetése. Mint Körtepatakról Írjak Kálnoky Félix gróf temetése hétfőn rendkívüli részvét mellett mennt végbe. A falu népe, nagyja-roraia meg­­jelent gróf végtisztíssé­gtétele alkalmából. *■ 64.sa József főispánn fil ésükön megjelentek a megyei tisztviselők, a hivatalok képviselői , a közélet minden ága ott volt látható sze­­mélyesítőink képében. A város ipartestületek zászlóik a­tt sereglettek és vezették az im­pozáns menetet. Megható volt látni azt a szá­zat meghaladó székely asszonyt, kik égő gyer­tyát vive vonultak el sorjában » menetben. A köröspataki tűzoltók mint rendfentirlók bizonyították be ügyességüket, s fáklyavivő székely legény­ek kettőe­rora haladt a s­­ed­rus kocsi előtt. Jóltevőjük vén­tisztessikér falusi iskolák növendékeit vezi az szép sor­jában­ tanítóik,­­ a koporsó ms .rce-pr­izszsás karjaikon a község intelligens fé­riái haladtak két oldalon. A gyiszsisztartás a kőrösparki, ilyefalvi sepsiszen iványi és sepsi­szentgyörgyi róm. kath. lelkesek végezték a palota nagyterm­ében, melyben disas ravata­lon emelkedett a koporsó. A méret a római katholikusok temploma lieztjébe vonult. A várfalszerfl körfalba van ott beleépitve a csa­ládi sírbolt. A rokonok, jóbarátok környezte koporsó fölött a sírboltban még egyszer el­hangzott a lelkészek imája , a sírbolt bezá­rult az utolsó Székely Kálnoki gróf fölött. — Megyebál I­éván. A hunyad­­megyei ifjúság álta­l múlt 1889 év decz. hó 27-én Déván rendezett megyerbál — mint nekünk írják — elég fényesen ukc-filt. Rég nem gyönyörködött a a szem oly szép és vá­logatott hölgy koszorúban, mint a minő együtt volt. Különösen emelte a bál fényességét a közszeretet és tiszteletben álló fennkölt szel­lemű lady-Patrones és Hunyadmegye alis­­pánnéja B­a­r­c­s­a­y Kálmánná megjelenése, kinek érdeme közé sorozh­ató ,­ hogy min­denkivel sz­űben tanúsított figyelme által az eleinte feszesnek látszó mulatságot fesztelenné és kedélyes­é varázsolta át. ^ — Püspökjelölt. A Csanádi püspö­ki szék még január hóban kerül betöltés alá, valószínűség szerint ki fog neveztetni D­e­s­­sewffy Sándor ke­ssai kanonok, a főrangú Dessewffy-család tagja. A magas állatra ki­jelölt jelenleg 55 éves. Atyja a 30-as évek elején Temes megye alispánja volt. — Zarstudokl és Kossuthoz. A liotski egyetemi polgárok által tervezett tu­­rini kirándulást előkészítő tizes bizottság már szétküldte az aláírási íveket, melyek ja­nuár 10-ikéig viszaküldendők. P-ándy István olvasóköri elnök czimére. Az utazás részletes programmja még nincs megállapítva A ki­rándulásban nemcsak kizárólag egyetemi pol­­gárok vehetnek részt, hanem minden intelli­gens magyar fiatal­ember. Az utazás április 4-ikén vagy 6 ikán fog megtörténni külön gyorsvonaton, az utazó jegygyel azonban hat­van napon b­lül bármely pon­ton lehet visz­­szatérni. — Tizsnádou mint levelezőnk írja sűrűen követi egymást a szerencsétlenség. A napokban egy ottani gőzmalom tulajdonas kolsisa szalmahordás közben a szekérről oly szerencsétlenül emtt rk, hogy nyakát szegve azonnal szörnyet halt. Az év utolsó napján pedig két váratlan katasztrófa is történt. Bá­ró Bánffy György ottani gazdaságának veze­tője, Daróczy János, a múlt év d­ezember 31- én vadászatról jött laza másodmagára­. Az után panaszkodott a savéra mutatva társá­nak, hogy olyan különc­iát érez. Alig tettek ezután 10 lépést -y János fel­bukott s csak holttestét Itájc már la­kására. Neje Budapestet a napokban huajt­e’T­ácsi gyógyli­/Jr .«lőtt. Ugyan­csak ó­ estén egy ottani sokós lovásza szíven lőtta magát s a s­zörnyet halt. — Még nyolcz . Bácsi tudó­sítás szerint Nothnagel­i egyetem hír­neves orvostanára kijalen egy mivel az infl­ienzát követő utóból : szaporodnak es veszedelmesek, szüks­egy azok, kik in­fluenzában voltak a L­oa fölgyógyu­lásuán még nyolcz ; ne menjs­n­e­k ki. ■ — Elégett csaj Így ntwyorki tudósító tr.virvta azo.­n­sztrófa hírét hozza Michigan ál arab A­lam Huron nevű városban hatfőn él, bár kigyuladt s a benn« lakó tizeneg gyen»-4“^0 tűs áldozata let Szerencsétlanak pár órával azelőtt tártai egy tánczmu­latsárból s ágyukban el i nélkül, hogy megmentésükre gondolhi­tt volna. — Varm­incz »er életve­szélyben. Kingscroszb­andon énzekke-1-ti részai hétfőn egy ni saskocsi küllő­törés következtében és Ksdic­s a benne és rajta ülők közül több 30 ember ko­molyan megsérült. 'l!y, — A leégett dírt r keresztje. Lesser Szaniszlónak, a hé német színház igazgatójának, a heaazeni n herczeg a heaz­azeni »nagylelkű Fü­löp«-- alsó osztályú lovagkeresztjét adományozta az ugyan gyen­ge kárpótlás Lesser urnák gyapjú utczai leégett színházért. »Nagylelk Fülöpe bizony egyebet is adhatott volna a sz­iny Lsísernek. — A sikoltozó S .rali Stein­­hard­t. A port Saint Martin siónál tegnapelőtt igen izgalmas jelenetnek volt színhelye a Jean d‘ Arc főpróbája alkalmaival.Az utolsó felvonás­ban a Comrémi pásztornő, akinek szerepét Sarah Bernbard­ adja, a máglyára lép, a­mélyen meg­lesi égetve. Éppen a darab e pontjához értek és meggyúrták a máglyát, a midőn hirtelen Sa­rah Bernhardt szörnyen el kezd sikoltozni. A ben­­gáli lángok füstje egészen eltakarta a nagy mű­vésznőt és erősen fojtogatta. Társai még idején segítségére siettek és az életért Saraht a kulisz­szák mögé vitték, ahol csakhamar magához tért. Sok­kal rosszabbul jártak a gépészek, akiket a szén­gőz annyira aszfixirozott, hogy holtan összerogy­tak Az egyiket sikerült megmenteni, a másik azonban még ott, a helyszínén belehalt. — Leégett szinház. Flórenczben a »Sie Umberto« szinházban vasárnap este az előadás előtt tűz ütött ki, mely az egész éjen át tartott. A szinház tel­e van idegeit. A tüzet valószinöleg gázkiömlés okozta. Mint egy másik távirat jelenti, előadásra ép az »Amor« czimü ballet volt kitűzve, melyre nagy «13- készületeket tettek ; a tű­z két órával az elő­adás megkezdése előtt, alalma mint a villan világítás körül történt b­er- \ keztében támadt, és - -°a'ay .rku » “ w hogy a segítség azonnal megérkez­te, aehajry óra alatt idjesen leégett. A szomszédos pa­lotákat nagy erőfeszítés i’*#« sikerű, meg­sa«nt*ni. c kár több egy millió líránál. A 1 ar* kő»® 1«enar int 250 ember ma- t rád. ' n 1__ Éhínség a felvisléken. Kerü­lő után Bécsen át jön a hir, hogy Trencsán, Árva és Liptó me­sékben, valamint Pozsony és Nitra megyék északi részeiben az Ínség aggasztó mértékb­e terjed. Takarmány-hiány miatt a föld­miv -tök eladják lovaikat, 2 — 15 írtért, teheneiket 10 — 20 írtért, ökröket 30 — 35 írtért. A treve­­éa megyei alispán a legközelebbi napokban megalakítja az inség­­ügyi bizottságot. — Örültek statisztiká­ja. A sta­tisztikai kimutatások szerint Angolországban 110,000-re tehető az őrültek száma, kik kö­zül mintegy 100,000 van kellő ápolás alatt. Franciaországnak körülbelül ugyanannyi az őrültje, a­kik közül 80,000-nek ápolásáról van gondoskodva. Németországban 150,000- re becsülik az őrültek számát, de ezek közül csak mintegy 40,000 van a tébolydákban éz elare gyógyintézetekbels elhelyezve. Magyar­­országon az 1830-iki népszámlálás adatai szerint 13,809 elmebajos és 18,672 hülye van, a­mi elég kedvező arány a többi országhoz képest. — Lányjavító szer. A botbüntetést Londonban melegen ajánlják legujjabb nevelési módjasru­l a jobb osztályok fegyelm­etlen leányai­nál. Az angol főváros legolvasottab lapjain ez idő szerint a következő hirdetés állandó rovatot ké­pez: „Rakonczátlan gyermekek, makacskodó nyak a (következik a czim.) javitó-intézetben leg­ujjabb rendszer szerint botoztatnak, jobb osztályú leányok saját bondjijukban is. Dij leczkénkint fél­­juince; előfizetőknek ármérséklés engedélyez­tetik.* Egy orosz hölgy, ki abban a megtisztelés­ben részesült, hogy az új rendszer feltalálónője által külön kihalgatáson fogadtatott, e látogatásá­ról a következőket beszéli: Mrs. Walter, egy so­vány, csontos nő lényében hajthatatlan szigort árul el, mely apáczaszerű öltözködésében is kife­jezésre jut. A botozás szigorú rendszerességgel, meghatározott fokozatok szerint és a kihágás mér­géhez képest egyes kimért adagokban alkalmazta­­tik. Mrs. Walter azt állította, hogy delikvens női között nem ritkán húsz éves ladyk is akadnak, kiket nyírfaveszszőkkel hagy helybe. Miután a gondjaira bízott leányok ritkán vetik magukat önkényt alá a büntetésnek, mre Walter az ilyen makacs teremtéseket szájjal a padhoz szokta köt­ni. Egyébiránt azt beszélik, hogy Walterné, a­ki •*- 4*« “-'~6.fi “r­­ondszerát boldogult fér­jén eléggé ki­próbálta. — Kedélyes páriámént. A szerb skupezinában ugyancsak kedélyes jeleneteket idéznek fel a jókedvű honatyák. A radikális többség képviselői legalább egyelőre annyira a politikai helyzet urainak érzik magukat hogy a liberális ellenzék tagjaival szemben mindenféle tréfákat engednek meg maguk­nak. Míg a liberálisok vezérei, Amakumovics és Lesjariu azon fáradnak, hogy képviselői méltóságuk komolyságát megőrizzék a kor­mánypárt képviselői, kik a jobboldalon ülnek, jól czélzott papírgolyóc­kákat dobálnak az svonséki ezonoscokra, hogy momentum fon­tosságát a parlament méltóságának egy­általán meg nem felelő módon tegyék tönkre. De így egészen különös eset történt nemrég a mint a liberális Arsenijevice épen egy nagy zú­dot készült tar­sai a radikalitás ellen. Bos­­kovics radikális képviselő a s­ónok mögé hú­zódott, s egészen észrevétlenül egy adag csí­pős port hintett nyaka közé. Arsenijevics csakhamar kellemetlen csipőst érzett a nya­kán és hátán, minek következtében beszédet többször volt kénytel­e félbeszakítani, hogy különféle mozgások által tönnyitsen helyze­tén a mi a skupitinában általános derültsé­­get és kaczaarcet lesett elő. — Hettős gyilkouaaB­­ax—oral, tele házában. A szenjevsszi őrültek házában, szombaton éjjel egy országos intézetben, egy dü­höngő asszony agyonütött a vele egy csllába zárt két másik nőt. Rohecsek, az intézet igazga­tója, a­mint tudatták vele a szörnyű esetet, azon­nal a helyszínére sietett, a­hol a legborzasztóbb látvány tárult eléje. A kályha mellett egy as­szony holtteste feküdt teljesen össze­zúzott kopo­nyával és az ajtó mellett egy másik asszony szin­tén összezúzott koponyával. Vér és kilocscsant agyvelő bob­ta a padlót. A szoba egyik zugában összekuporodva és egész testében remegve ü­lt az őrült Horsics Mária, az ágyon pedig Knezics Magda nevű őrült ült és vigyorgott. Rohacsek igazgató már csak annyit konstatálhatott, hogy a két szerencsétlen áldozat, név szerint Kunz Katalin, egy szintén őrült erdész özvegye és Mienda Mara pórnő meghalt. Rohacsek eleinte azt hitte, hogy a dühöngő Horsics Mária követte el a vérengzést. Míg azonban az igazgató ezt kérdezte, Knesics Mária leugrott az ágyról és ne­vetve beszélte el, hogy ő gyilkolta meg a két asszonyt. Kunz Katalin — monda — különböző neveletlenségek által felbosszantotta, úgy, hogy fél éjszakán át nem hagyta békében. „Végre is megsokaltam a dolgot — folytatá az őrült — felkaptam a vödörnek a födőjét és agyba főbe ver­tem a Kunzot és a Micudát. Bizony nehéz munka volt, mert kemény koponyájuk volt és erősen kellett ütnöm, míg meghaltak. A födél élér­e ütöttem, a­hogy káposztát szokás vágni. Hi-babi ! “ A födél tényleg darabokra törve feküdt a két holttest közelében. Az államügyész elrendelte a vizsgálatot a dühöngő betegekre nézve előirt fel­ügyelet hiánya miatt Az intézetben szürkénénék vannak alkalmazva. LE 3T Z fi S Jafruar Olvasóink: ).. .Kr lói /éki' skövetkezendo )*’!■'-: z folyamába lép, - .-ol'in­knAk i.-ioti rátjainak szük­■i r ’Oi/ morf­unk. A hátunk - nan*-'' L .ndő tanúságot Saláta, mint bab** ^ . . --Joan. Előadás a tatai n-A CírtAf mi'ílős ?a*ai orfeumá­vá n f T­ót Ejsrh volt » múlt vasárnapon, melyen^ miDt “ szerepelt,. " j 11 -v Történt ugyanis, a int a B. U. i­ a nemes gróf megseprestette futárai által a magyar írókat is, hogy írjanak gnímára da­rabot, újat, frisset és jót,a melyet a tatai or­feumban elő lehessen adni. a grófi ajánlat *az vnbftn fun *a fogadtatásra talált. A na­gyar­rók közül tokban kije éki, hogy olyan ssinpvd számára ÖJ ““ — z-V' — “■* ueäuw utealabväw nak, magyar iró nem adhatja oda a f­ját, sem a navét. A gróf pereze dttbC^^3ttX~ »ikTibler­«8kre s fogta magát leült ő az Író­asztalhoz, hogy lefőzze Katonát, Csikyt, Ber­­cziket, Tót Edét, stb. a darab el is készült s elő is adatott. De mennyi viszontagság után ! A tatai orfeumban ezuttal ugyanis már nem belépti­ díjjal akartak propagandát csi­nálni a germán Múzsának, mert azt a be­lügyminiszter megtiltotta. Az előadás tehát teljesen ingyenes volt. A bökkenő azonban az vol, hogy a tatai intelligenczia nem akarta elfogadni még ingyen se a nyakára küldöz­getett potya meghívókat s rögtön visszaszár­maztatták a grófi kastélyba. Csak az előadás délutánján vették ész­re, hogy ilyenformán a fényes orfeum üres lesz és nem lesz kinek játszani. Ekkor a gróf vagy az igazgató 15 la­kást küldött szét egész Tatatóvárosba vendé­geket fogdosni és sikerült is kit szép szóval, kit pedig 1—2 frinyi ráfizetés mellett bahur­­czolni a színházba. De a kik megjelentek még igy is megbánták. Farkasorditó hidegben, téli bundában, folytonosan köhögve és prüszkölve ült a pub­likum az orfium nézőterén s mély csendben hallgatta végig a minden kritikán alóli elő­adást. A meezénás gróf szerzeménye iránt mutatkozott még legtöbb érdeklődés, mert máris úttörőnek mutatkozott a gróf a drámaiság terén, a mennyiben szerzeményével egy egész új műfajt, mint ő nevezi , »coendes életű­ek vitt színpadra. A hatás pedig hallatlan volt. A­ tapso a gróf lovászai kezdték meg, azután a kony­­halegények, majd a komornyiko­k, végül pe­dig a szoknyás cselédség verte pirosra a te­nyerét, persze kötelességből, mert úgy ren­delte el az ispán .*­ A publikum is jóizűen mosolygott az oviczión, melyet az egész kastély alja cseléd­ség rögtönzött grófi urának. Szavahihető és művelt emberek állítása szerint azonban a piripóc­i színházban ha elő marnék adni ezt a grófi darabot, a publikum okvetlenül záp­tojásokkal és burgonyával kergetné ki a szn­­neszeket a színpadról. — De itt tészséggel elatettük a grófnak irói sikereiért a babért mely ugyancsak a grófi birtok konyhakert­iben termett és rossz nyelvek azt is állítják róla, hogy nem is babér, hanem saláta, — de azért mégis dicsőségére válik a grófnak. Nemzeti színház. Bérlet 88-ik «»i*. Kolozsvár, 1890. január, 3-án. TINZTIJBIK A ZÁRBÁB­AN. Oper­ette Legújabb. (Az „Ellenzők ti/Irata.) _Róma, januá­r Tegnap délután egy gyanús kiné­zésü ember egy négyszögletű szelenczét dobott a királyi palota elé. A szelen­­cze égy kanóczczal volt ellátva. A me­rénylő ter­vét azonban nem tudta egé­­­szen végrehajtani, mert ízrevetetvéi futásnak eredt. Egy rendőr vette először észre­­ a dolgot, a­ki miután eloltotta a ka­nóczot, nagy lármát csapott és többé magával sikerült elfognia a merénylő Azonnal a rendőrségre vitték, hol hiát faggadták kiléte felől, nem adott semi választ, sem tettének okáról nem adó semminemű felvilágosítást. Brüsszel, jan 2 A laeckeni királyi kastély lángá­ban áll. A tűz óriási pusztítást és­­ rókát okoz. A több millió értékű­­ gyűjtemények mind odaégtek. A kár szobáit megmentették. Klementina b­etegnőt nagy nehezen tudták az­t kastélyból kihozni. A kár több millh megy. Felelős szerkesztő: BARTHA MIKLÓS. Segédszerkesztő és kiadó-laptuhjdoAOS­o w awvibv juhAi­v. /Nyilttér. t 55 Rzázr.J^^a^ olcsóbMn lehet fti 11 ruhát vásárolni is földes árnál. Miu áj.^^d^te« ás Glaser bécsi ruha gyáro.­tól^ohn D. F nő czeg alatt (Helfy-hát a Grenel kávéház mellett) vezetett üzletét ol­­ajon nevettem, képes vagyok a t­ez­­özönségek 55 százalékkal a rendes áron alól,­­ezt én gyermek ruh­át naf£y vá­­lli­tékba- vételre ajánlani, miután ezen ízlet helységet 10 nap alatt ki kell üresiteni (3­­3.) tisztelettel BÁN FAI NAM FEID.

Next